Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-11 / 87. szám

1976. április 11. • PETŐFI NEPE • 3 A fiatalok eredményesen dolgoztak a szocialista célok megvalósításáért Bács-Kiskun megye lakosságá­nak csaknem 20 százaléka 14—30 éves korú fiatal, közülük 27 ezer tagja a Magyar Kommunista If­júsági Szövetségnek, ez jelentős erő a megye gazdasági, politi­kai, társadalmi életében. A társadalmi viszonyok fejlő­dése helyes irányban alakította a fiatalok ideológiai, politikai, erkölcsi meggyőződését formál­ta személyiségüket. Bács-Kiskun inegye sajátos történelmi-társa­dalmi helyzetéből adódik, hogy jelentős eltérések vannak az egyes ifjúsági rétegek társadalmi munkamegosztásában elfoglalt helyét, szerepét, szakmai, poli­tikai felkészültségét, élet. és munkakörülményeit illetően. E sajátosságokat a mozgalmi mun­kában figyelembe vettük. A fiatalok legnagyobb, legösz- szetettebb rétege a munkásifjú­ság. Döntő többségük az ipar­ban, a közlekedésben, a keres­kedelemben, a szolgáltató ága­zatokban és az állami gazdasá­gokban dolgozik. A 30 ezer if­júmunkás csaknem egyharmada tagja a KISZ-nek. A mozgalom tömegbefolyása körükben ennél lényegesen nagyobb. Ezt bizo­nyítja, hogy sok KISZ-en kívüli munkásfiatal vesz részt akció­inkban rendezvényeinken, s ez megfelelő alap ahhoz, hogy szer­vezettségüket növeljük. A munkásfiatalok többsége tu­datosan vallja magáénak a szo­cialista társadalmat, helyesli pártunk politikáját. Felelősségér­zet hatja át őket a becsületes munkavégzés, a munka szerve­zettsége, a közösségi ügyek iránt. Az új technológiák megköve­telik, hogy egyre több fiatal ta­nuljon, szakképesítést szerezzen. Sokan a mindennapi munka mellett tanulnak különböző tan­folyamokon. középfokú tanintéze. tekben, illetve felsőoktatási in­tézményekben. A KlSZ-szerve- zetek és a gazdasági egységek többsége is támogatja a maga­sabb szakképzettség megszerzé­sét, kezdeményezik és segítik az általános iskola befejezését. A beszámoló további részében a KISZ megyei bizottsága a mezőgazdaságban dolgozó fiata­lok élet- és munkakörülményeit elemezte. Mint azt megállapítot­ta, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok életszemléletének vál­toztatására nagy hatással van a dinamikus gazdasági fejlődés, a gépesítés. Megteremtődtek a fo­lyamatos, állandó foglalkoztatás feltételei, jelentős ez a .lányok és fiatalasszonyok munkába ál­lásában. A termelőszövetkezeti és a szakszövetkezeti gazdaságokban 20 ezer fiatal dolgozik, közülük 3200-an' a munkahelyükön, \ öt­százan pedig a lakóhelyükön tagjai az alapszervezeteknek. A termelőszövetkezetekben dolgo­zó fiatalok jelentős száma mun­kajogviszony szerint tag, a szakszövetkezetekben dolgozók többsége pedig alkalmazott. Szá­mottevő felkészültségbeli kü­lönbség van a szakképzett és a szakképzetlen a hagyományos kézierővel és korszerű techni­kával dolgozó fiatalok között. A szakmunkások száma egyre nö- vdkszik, viszont az is tény, hogy majdnem kétezren nem fejezték be általános iskolai tanulmá­nyaikat. 'Az elmúlt öt esztendőben je­lentősen megnőtt az értelmiség társadalmi szerepe. A megyei pártértekezlet megállapítása, hogy „a tudományos-műszaki haladással párhuzamosan... te­vékenységük fokozatosan átala­kul és egyre inkább alkotóvá válik” a mintegy ötezer fiatal értelmiségire is érvényes; közü­lük 1300-an KISZ-tagok. A fiatal mérnökök és közgaz­dászok döntő többsége a váro­sokban és a nagyközségekben él. Munkahelyi aktivitásuk, új irán­ti fogékonyságuk serkentően hat a szűkebb, de a tágabb környe­zetre is. Jelentős a szerepük a KISZ-alapszervezetekben. A nagyüzemi gazdálkodás fej­lődésével párhuzamosan megnőtt a fiatal agrárszakemberek szá­Az üzemekben, gyárakban, mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozó fiatalok és a diákok helyzetének felmérése után a KISZ megyei bizottságának be­számolója részletesen foglalko­zik azzal, hogyan segítették a KISZ-esek a megye IV. ötéves tervének megvalósítását. A KISZ munkájában fontos a fiatalok mozgósítása a párt gazdaságpo­litikai ccélkitűzéseinek valóra váltására. Bács-Kiskun megye gazdasága teljesítette IV. ötéves tervét. Az ifjúság az idősebb ma. Többségük különböző szintű vezetői feladatokat lát el. A fiatal pedagóguscárnak és a közművelődési szakembereknek nagy a felelősségük a fiatalok — elsősorban a tanulók — szocia­lista nevelésében, az úttörő- és KISZ-munka segítésében. Több­verseny. a hatékony gazdálko­dást elősegítő kezdeményezések sorában a szocialista brigádmoz­galmat a fiatalok munkára és közösségi életre nevelése szem­pontjából is fontosnak tartjuk. Ebben a dolgozó fiatalok 65—70 százaléka vesz részt, a 486 if­a KB osztályvezetője (középen) júsági brigádban több mint 8500-an dolgoznak. Hangsúlyozza a beszámoló, hogy a védnökségi mozgalomban részt vevő KISZ-szervezetek eredményesen dolgoztak a külön, böző beruházások, programok és rekonstrukciók megvalósításá­ban. Országos védnökségekben is részt vettek a KlSZ-szerveze- tek, a járműprogramban példá­ul a Kismotor- és Gépgyár bajai gyára, a Szerszámgépipari Mű­vek kecskeméti gyára, a vegy­ipar fejlesztésében a Kiskunfél­egyházi Vegyipari Gépgyár, a könnyűszerkezetes építésben a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára a húsprogramban a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság, a Kiskunfélegyházi Adatforgalmi Nevelő munkánk tartalmát a marxizmus—leninizmus eszméjé­nek terjesztése jelentette. Megis­mertettük a KISZ-tagokkal a párt politikáját, abból a KISZ előtt álló feladatokat, s mozgó­sítottunk azok megvalósítására. A. fiatalok világnézetének ki­alakításában, politikai ismere­teik gyarapításában jelentős sze­repe van a propagandának és agitációnak. A beszámolási idő­szak .első három évében szerve­zett politikai oktatás alapvetően betöltötte feladatát, viszont a fia­talok növekvő igényeinek már nem tudott megfelelni: tartalmá­ban és módszereiben is megme­revedett, nem igazodott kellően az egyes rétegek érdeklődéséhez. Továbbfejlesztését jelenti az el­múlt évben bevezetett, kellően differenciált és egymásra épülő politikai képzési rendszer. Az át­térés politikai előkészítése, a fel­tételek kialakítása nem volt problémamentes. Rendszeres és folyamatos felkészítéssel rövid idő alatt sikerült elérni, hogy a politikai képzési munkabizottsá­gok tagjai és a progapandisták egységesen értelmezzék a szerve­zési és tartalmi feladatokat, bát­rabban alkalmazzák a mondani­valót szemléltető eszközöket. A KISZ-tagság 90 százaléka vesz részt a politikai képzés va­lamelyik formájában. Az ifjúsá­gi vitakörök lehetőséget adnak az aktuális politikai kérdések, Remények összefüggéseinek meg­vitatására, véleménynyilvánítás­ra ösztönzik a fiatalokat. Az ak­tivisták körei és a Kilián-körök jól segítették a fiatalok felkészí­tését. Emelkedett a pártoktatás­ban, marxista—leninista közép­iskolákban és esti egyetemen KISZ-szervezeteink döntő többsége a fiatalok műveltségé­nek emelését a szocialista neve­lés elválaszthatatlan részének, közvetlen politikai feladatnak te­kinti — hangsúlyozza a KISZ megyei' bizottságának beszámoló­ja. A szakmai és politikai isme­retek gyarapodási, a kultúrá iránti igény felkeltése, az ilyen irányú programok szervezésé az alapszervezetek művelődő közös­séggé válását szolgálják. A fia­talok növekvő szabad ideje meg­követeli, hogy ezt a tevékenysé­günket szervezettebbé, tervszerűb­bé tegyük, máskülönben a tanu­lás, a művelődés, a testedzés nem válik egész életen át tartó folyamattá. Tartalmasabbá vált munkakap­csolatunk a művelődési intézmé­nyekkel, amelyek egyre inkább az ifjúság otthonaivá is válnak. Növekedett az ifjúsági klubok száma, tartalmi munkájuk javult. és Húsipari Vállalat, az Egye­sült Lenin Tsz, a Bajai Állami Gazdaság, a Kiskőrösi Állami Gazdaság. Bács-Kiskun megyei fiatalok is dolgoztak a csehszlo­vákiai Tusemice II. Hőerőmű építésén, s elismerést kaptak munkájukért. Az ifjúkommunisták kezdemé­nyezői és szervezői voltak a kommunista műszakoknak, tár­sadalmi munkaakcióknak. Fiata­lok ezrei dolgoztak kollégiumok, úttörőtáborok, sport- és kulturá­lis létesítmények, óvodák, böl­csődék parkok, játszóterek építé. sén. Az Alkdtó Ifjúság pályázat és kiállítás 1974-ben indult. Le­hetőséget nyújt a fiatalok alkotó tevékenységének kibontakoztatá­sára, bemutatására és hasznosí­tásra. A pályázat a dolgozó fia­talok körében egyre nénszerűbb. Népszerűek a kiválómozgal­mak is. Különböző szakmákban sokan indultak a Szakma ifjú Biestere, Kiváló ifjú szakmun­kás címért folyó versenyben. A Kiváló ifjú mérnök. Közgazdász címet száztizenegyen érték el. Pályamunkájuk többségét a gya­korlatban is hasznosítják. Egyre több KISZ-szervezet in­dít úgynevezett ifjúsági radar­akciót. A KISZ-tagok egy-egy csoportja részt vesz a minőségi, balesetvédelmi, takarékossági őr­járatokban. Javaslataikat, észre­vételeiket rendszeresen tolmá­csolják a gazdasági vezetőknek. Kiemelkedően szervezik ezt az akciót a ZIM kecskeméti gyára, a Kismotor- és Gépgyár bajai gvára. a Kiskunfélegyházi Nyom­da, a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság és a Habselyem- és Kö­töttárugyár KISZ-szervezetei. Bács-Kiskun megyében nagy múltra tekint vissza az önkén­tes i fiúsáéi éoítőtábor mozgalom. A 15 építőtáborban évente 10—11 ezer tanuló vesz1 részt a mező- gazdasági rpunkákban. “ az ifjúság nagyszerűen sikerült akciónk volt. KISZ-szervezeteink rendszere­sen szervezik a fiatalok színház- mozi- és hangverseny-látogatá­sait. Különösen a színház újsze­rű kezdeményezései és színvona­las előadásai népszerűek a fia­talok körében. (A Kelemen László Színpad programjai a színházi irodalmi órák középis­kolások részére, a tanyaszínház műsorai.) Az Állami Ifjúsági Bi­zottság által nyújtott kulturális kedvezményeket a célnak meg­felelően használtuk fel. A műkedvelő művészeti moz­galom résztvevőinek többsége fiatal, ezt KISZ-szervezeteink is támogatják. Az irodalmi színpa­dok, énekkarok, népi együttesek száma és munkájuk színvonala emelkedett. A KISZ által szer­vezett különböző programok — főiskolások kulturális bemutatói, Erkel diákünnepek, Vándor Sándor-kórusfesztivál, éneklő if­júság rendezvénysorozat, ifjú­munkás napok, falun élő fiatalok találkozói — jó lehetőséget ad­nak a szereplésre, tapasztalat- cserére. Bács-Kiskun megye gazdag né­pi hagyományokkal rendelkezik. A KISZ-szervezetek, különösen Kalocsa és Baja környékén, rend­szeresen foglalkoznak a népmű­vészeti és - folklórhagyományok ápolásával és terjesztésével. Mint az a megyei KlSZ-bizott- ság beszámolójából kitűnt, min­den szinten javult, formájában, tartalmában gazdagodott a KISZ- és úttörőközösségek testvérkap­csolata. Jelenleg 258 KlSZ-alap- szervezet és 204 úttörőközösség között van élő, rendszeres mun­kakapcsolat. Kitűnő lehetőséget teremtett az együttműködésre például az Egy üzem—egy isko­la mozgalom, a Vörös Csillag ak­ció, a felszabadulás 30. évfordu­lójára és a XI. pártkongresszus tiszteletére történő felkészülés, valamint a születésnapi ajándé­kok készítése a KISZ az úttörő­kért elnevezésű akció keretében. Ezek a közös akciók lehétos?§et adtak az úttörőknek arra is, hogy megismerjék az ifjúsági szövet­séget. A testvérkapcsolatok tartalmá- mával egyre nagyobb hangsúlyt kap a nyolcadikos úttörőkkel va­A továbbiakban az ifjúkom­munisták szervezeti életével részletesen foglalkozik a beszá­moló. Kiemeli a KISZ Központi Bizottsága által hozott határo­zatok jelentőségét, különösen. az 1974. április 17—18-i határozatot, amely több fontos szervezeti kérdésben is változást hozott, s növelte a politikai munka haté­konyságát. A KISZ-szervezetek jól hajtották végre a határoza­tokat. A hatás a politikai mun­kában érzékelhető. Erősödött a KISZ-alapszervezetek politikai tevékenysége, általánosan is­mertté váltak a KISZ-tagokkal szemben támasztott követelmé­nyek, növekedett az aktívan dol­gozó KISZ-tagok száma. Az egyes ifjúkommunisták igényeit, ké­pességeit és érdeklődési körét jobban figyelembe vevő alap­szervezeti élet bontakozott ki. Emelkedett a KISZ-tagság rang- jn a közvéleményben. Erősödött a szervezeti fegyelem. Kialakult a tervezés, végrehajtás és érté­kelés egysége. Az egyéni feladatvállalások és közösségi megbízatások többsége az alapszervezeti akcióprogra­mok megvalósítását szolgálja. Az egyéni feladatvállalások rend­szerének bevezetése jelentős vál­tozást hozott az alapszervezetek munkájában, arányosabbá vált a munkamegosztás a KISZ-tagok között, fokozott személyes fele­lősséget alakítottak ki. Tapaszta­latunk, hogy megyénkben még csak a KISZ-tagság 60—65 szá­zaléka tett folyamatos, egész év­re érvényes vállalást, a többieké nem kielégítő, túl általános, egy vagy két feladatot tartalmaz. Ezért szükséges a feladatválla­lások lényegének,» céljának és tartalmának további értelmezése, magyarázása és a követelmé­nyeknek megfelelő' megvalósítá­sa. 1975 tavasza óta évenként új tagsági igazolványokat adunk, ezzel egyidőben megszűnt a. tag­sági könyvek érvényesítésének a gyakorlata. Az új tagsági igazol­ványok bevezetése jól szolgálta a KISZ-esekkel szemben tá­masztott politikai követelmény fokozását, emellett egyszerűsí­tette a tagnyilvántartást, a tag- díjfizetést, csökkentette az ad­minisztrációt. A szabad idő helyes eltöltését, a fiatalok edzettségének növelé­sét szolgálja a sport és luriszti- ­ka. A sportolás anyagi, tárgyi feltételei javultak, amelyet tár­sadalmi munkával KlSZ-szerve- zeteink is támogattak. Növeke­dett a sportolásra alkalmas kis­pályák, sportudvarok száma, de főleg városokban kevés a gyer­mekek mozgásigényét kielégítő játszóterek száma. A sportolást szolgálták a KISZ által kezdeményezett Ot karika — öt verseny, a felszabadulási sportzászlók akciók, az országos sportnapok, a főiskolai sportna­pok, a Szilády és Amazon ku­pák. Ezeken a versenyeken a fiatalok tömegesen vettek részt, A megyei és járási, városi bi­zottságok különösen az elmúlt két évben szerveztek jelentős számú sportversenyt Az elmúlt évben meghirdetett Edzett ifjúságért 'jelvényszerzői tömegsportakció jó keretet adott a fiatalok rendszeres, folyamatos testedzéséhez, a sportolás, s a különböző Sportágak népszerűsí­tésére. Lehetőséget teremt arra, hogy minden KISZ-tag konkrét egyéni feladatot megbízatást vállaljon a sportban. A szabad idő hasznos eltöltésében, hazánk és más országok megismerésében növekedett az ifjúsági turizmus jelentősége is. Huszonhétezer ifjúkommunista — a közös célokért • A szünetben dr. Jakab Sándor, a résztvevőkkel beszélget. ségük aktív közéleti ember, fe­lelősséggel és nagy hivatástu­dattal végzik munkájukat. A fi­atal művészek az értelmiségi fia­talok nem nagy csoportját alkot­ják kevés közöttük a KISZ-tag. Alkotásaik, magatartásuk viszont jóval nagyobb hatással van a fiatalokra, mint azt képviseleti arányuk alapján gondolni le­hetne. A megye középiskoláiban és szakmunkásképző intézeteiben az általános iskolát elvégzők 90—92 százaléka tanul tovább Számuk megközelíti a húszezret. A mintegy 10 ezer szakmun­kástanuló 85 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. Közülük 4200- an tagjai a KISZ-nek, többsé­gük bejáró. A harmadévesek ál­talában az üzemi KlSZ-szerve- zetek tagjai. A szakmunkásképzés egybeesik a felnőtté és munkássá válás el­ső szakaszával. Fontos a családi, iskolai, üzemi és mozgalmi ne­velőmunka összehangolása. Ezen a téren még sok a tennivaló. Emelni kell a KISZ-szervezetek munkájának színvonalát. Szűk-, séges, hogy a tantestületek min­den tagja segítse a tanintézeti alapszervezeteket, az üzemek és szakmunkástanulók kapcsolata ne szűküljön le az üzemben eltöltött időre. A szakmát tanulók többsége képességének megfelelően tanul, s elsősorban a szakmai tárgyak iránt érdeklődik. A KlSZ-szerve- zetek szakmai vetélkedők és ta­nulmányi mozgalmak szervezé­sével segítik eredményesebb fel­készülésüket, patronálják a gyen. gébb tanulókat. A magasabb szintű oktatás tárgyi feltételei az elmúlt évek­ben sokat javultak, elsősorban az ipari szakmunkásképzés te­rületén. A legnehezebb körül­mények között a kereskedelmi és vendéglátóipari' szakmunkáskép­ző iskolák dolgoztak, többségük önálló épülettel sem rendelke­zett. Valamennyi területen a szükségesnél alacsonyabb a kol­légiumi helyek száma. Bács-Kiskun 'megye középis­koláiban több mint nyolcezer fiatal tanul, s mintegy hatezren tagjai a KISZ-nek. A középis­kolás fiatalok politikai kérdé­sekben tájékozottak, őszintén és szenvedélyesen vitatkoznak, ön­állóan alkotnak véleményt. Az új rendtartás bevezetésével a középiskolákban erősödött az is­kolai demokratizmus. Eredmé­nyesebb lett az együttműködés az iskolavezetés, a tantestületi párt-, és KISZ-szervezet, vala­mint a szülői munkaközösségek között. Az alapszervezeti mun­kát gazdagította a vegyes élet­korú alapszervezetek létrehozása. Az öt felsőoktatási intézmény­ben 1800 hallgató tanul,- 1500-an KISZ-tagok. A főiskolákon peda­gógus, műszaki és agrárszakem­ber-képzés folyik. Jelentősen fej­lődött az oktatás, a nevelő mun­ka viszont elmarad a követel­ményektől. nemzedékkel együtt helytállt a munkában. A KISZ-szervezetek, a KISZ-tagok és a fiatalok je­lentősen hozzájárultak munka­helyük tervfeladatainak megva­lósításához és növekvő mérték­ben részesültek a megtermelt ja­vakból. A szocialista munkaversemy- mozgalom különböző formái népszerűek a fiatalok körében. Ezt bizonyította az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója tisz­teletére kibontakozott munka- I „Hirdetjük, terjesztjük és megvalósítjuk a párt politikáját” A müveit, edzett ifjúságért tanulók és végzettek száma: A továbbiakban a fiatalok kö­zösségi életével, közéleti tévé-“ kenységük értékelésével, haza­fias, internacionalista érzésük erősödésével, illetve a különböző politikai rendezvények, szolida­ritási gyűlések jelentőségével foglalkozik a beszámoló. Ezt kö­vetően a párttaggá neveléssel kapcsolatban megállapította; po­litikai nevelőmunkánk eredmé­nye, hogy a pártalapszervezetek jelentős számú KISZ-tagot tar­tottak méltónak a párttagságra, felvették őket tagjaik sorába. A pártba felvett KISZ-tagok 80 szá­zalékának volt ajánlója a KISZ- taggyűlés. KISZ-szervezeteink nagy felelősséggel végzik a párt­taggá nevelést és ajánlást. A párt ifjúságpolitikai hatá­rozatának megfelelően fejlődött a KISZ-munka pártirányítása. A párt szervei és szervezetei rend­szeren figyelemmel kísérik, elr lenőrzik és segítik az irányítá­suk alá tartozó KISZ-szervek és szervezetek tevékenységét A párt- és KISZ-vezetőségek több­sége között tartalmas munkakap­csolat alkuit ki. A KlSZ-szerve- zetek titkárai részt vesznek a pártvezetőségi üléseken és tag­gyűléseken. Egyre több párton- kívüli fiatal vesz részt pártren­dezvényeken. Növekedett azok­nak a feladatoknak a száma, amelyeket a pártszervezetek ad­nak a KISZ-szervezeteknek. A KISZ-ben dolgozó párttagok leg­fontosabb megbízatása a KISZ- munka segítése. Igényeljük, hogy a pártszervezetek továbbra is következetesen, a KISZ-ben dol­gozó párttagok felelősségének nö­velésével irányítsák a KlSZ-alap- szervezetek tevékenységét. Jelenleg mintegy 110 lakóterüle­ti és munkahelyi klub működik. Létszámukhoz, felszerelésük­höz és programjaikhoz jelentős anyagi és erkölcsi támogatást adnak a tanácsok és a gazdasági egységek. Kevés a szakirányú klubok száma. Az ifjúsági klubok többségében eredményes a KISZ- irányítás, ez a tartalmi munká­ban is érezhető. A klubok fejlő­dését mutatja, hogy mind töb­ben pályáznak a kiváló ifjúsági klub címre. Ezt eddig 19 klub nyerte el. Aranykoszorús ifjúsági klub címet négy érdemelt ki, 16 pedig anyagi elismerésben ré­szesült. A fiatalok olvasóvá nevelésé­ben eredményes az együttműkö­désünk a könyvtárakkal. Az ak­cióprogramok és egyéni feladat- vállalások is lehetőséget adnak az olvasás igényének kialakítá­sára és fokozására. A Könyv és Tartalmas, jó kapcsolat az úttörőkkel Fellendült a KISZ szervezeti élete ló folyamatos foglalkozás. A KISZ-tagfelvételnél jelentőséget van az úttörőcsapatnál végzett“ munkának, az ott kapott kitün­tetéseknek. A KlSZ-alapszerve- zetek és úttörőcsapatok közötti kapcsolat megszilárdításában fontos a szerepük az ifivezetők­nek, akiknek száma az utóbbi időben, ha . nem is az igények­nek megfelelően, de emelkedett. Jelenleg 850 KISZ-tag dolgozik — feladatát KlSZ-megbízatás- ként ellátva — rajvezetőként, vagy rajvezető-helyettesként. ök .elsősorban,„középiskolai tanulók. ■ Kevésn a -dolgozó ifivezetők- ■ szá­ma. akik ä pályaválasztás szetn- 'pontjáből <íá -‘fontos, értékes- ta­pasztalatot adhatnának át az úttörőknek. Ennek oka, hogy nehéz összeegyeztetni az úttörő­foglalkozások időpontját a mun­kahelyi elfoglaltsággal. A KISZ megyei bizottságának írásos anyaga hangsúlyozza: a KISZ-taggá nevelés során arra törekedtünk, hogy politikai be­folyásunknak megfelelően ala­kuljon a tagság összetétele. 1971 óta 12 100 ,KISZ-tagot vettek fel az alapszervezetek. A KISZ-tag- ságon belül növekedett a dolgo­zó fiatalok, fizikai dolgozók, va­lamint a szakmunkástanulók aránya. A KISZ-alapszervezetek d'ntő többsége megfelelő szervezeti életet él, rendszeresek a vezető­ségi ülések és taggyűlések. Az elmúlt két évben bővült a tag­gyűlések döntési jogköre, fejlő­dött demokratizmusa, erősödött akcióképessége. Bátortalanság tapasztalható a KISZ-tagságra méltatlan fiatalok évközbeni fe- lelősségrevonásában. Fegyelmi felelősségrevonást ritkán, kizá­rást csak a bűnelkövetőkkel szemben alkalmaztak az alap­szervezetek. A KISZ-munka fejlesztésének a növekvő követelmények telje­sítésének egvik alapvető felté­tele a vezetők jó felkészültsége, rátermettsége. A KISZ-szerveze- tek vezetőségeibe, a választott testületekbe többségükben olyan fiatalok kerültek, akik helytáll­nak a munkában, politikailag alkalmasak feladataik ellátásá­ra. Nőtt a vezetőségekben a fizi­kai dolgozók, a nők és a tanulók aránya. A vezetőképzés töme­ges formáját a nyári és téli egy­hetes, tíznapos tanfolyamok és a helyi vezetőképzések biztosítot­ták. A bajai KISZ-vezetőképző táborban 1200 alapszervezeti tit­kárt és 5200 reszortfelelőst ké­szítettünk fel. Csaknem három­százan vettek részt 4—6 hetes, 36-an pedig 5 hónapos KISZ- iskolán. öten Komszomol-főisko- lára jártak. A KISZ VIII. kongresszusa óta végzett munkát értékelő beszá­molóban végezetül a KISZ me­gyei bizottsága köszönetét fe­jezte ki a párt-, állami és tár­sadalmi szerveknek, mindazok­nak a vezetőknek, kommunis­táknak, pedagógusoknak és szü­lőknek, akik munkájukat segí­tették. Támogatásukat a jövőben is igénylik, hogy eredményesen tudjanak eleget tenni a köve­telményeknek.

Next

/
Thumbnails
Contents