Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-09 / 85. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. április 9. öt év telt el a Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII.' kongresszusa óta. A fiatalok bizonyára emlékeznek arra, hogy az 1971-ben megtartott KISZ megyei küldöttértekezlet napján egy riportgyűjte- mény látott napvilágot. Harmincon alul címmel. Két évvel később, 1973-ban a járási-városi KISZ-küldöttértekezletek alkalmából pedig a Petőfi Népe különkiadást jelentetett meg, s ebben összegezte a Bács-Kiskun megyei gyárakban, üzemekben, vállalatoknál, közös gazdaságoknál dolgozó, s a főiskolákon, középiskolákban, szakmunkásképző intézetekben tanuló diákok munkáját, eredményét. A holnap összeülő KISZ megyei küldött- értekezletet köszöntve kétoldalas összeállítást készítettünk. A szerkesztőségben dolgozó fiatal munkatársak, akik a Bálint György KISZ-alapszervezct tagjai, riportokban, portrékban, publicisztikai írásokban és fotókban a Bács'-Kiskun megyei if- júkommunisták öt év alatti munkáját, eredményeit villantják fel az olvasó előtt. V édnökök és a szakmai büszkeség Az Április 4. Gépipari Művek Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárában sok a fiatal dolgozó, az átlagéletkor alig több 30 évnél. A Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetének százhatvanan tagjai, s a KISZ-fiatalok közül huszonnégyet felvettek már a pártba is — gyűjtögetem az adatokat a Vegyipari Gépgyár KISZ-szobájában, ahol Csenki Antallal, Seres Ferenccel, Tóth Teréziával, Palatínus Ferencnével, Be- lecz Lászlóval és Fekete Ferenccel beszélgetünk. A KISZ-isták egy alkalmazotti és öt termelési területen tevékenykedő alapszervezetet alkotnak. — Volt már népesebb is 9 szervezetünk — jegyzi meg Palatínus Ferencné, aki a gyári KISZ bizottság gazdasági felelőse. Felfedi a jelenlegi kisebb létszám okát is: a szakmunkástanulók — a korábbiaktól eltérően — újabban egész tanulóidejük alatt az iskolai 1 KISZ-szervezethez tartoznak, nem kerülhetnek ót a gyári fiatalokhoz. A Vegyipari Gépgyár KISZ- esei — ha egyelőre ^kevesebben vannak is, mint régebben — a helyi hagyományokhoz méltó, eredményes mozgalmi munkát végeznek. Ez derül ki társalgásukból. ami jó ijjeig a /ICIISZv nék megfelelő NDK-beli Szabad Német ifjúság egyik szervezetével fenntartott kapcsolatuk, a brnói csehszlovák fiatalokkal ápolt barátságuk, egy velük közös táborozás emlékei és a közelgő KISZ-kongresszus körül csa- pong. Aztán a gyári KlSZ-szer- vezet védnökségi vállalásai jönnek sorba, s ennél a témánál le- horgonyzunk. Belecz László, a gyári KISZ- bizottság termelési felelőse vaskos, lefűzött iratköteget tesz az asztalra: a szocialista együttműködési szerződésekbe foglalt védnökségi vállalások dokumentumait. — Van köztünk, aki még úttörő volt, amikor a gyár KISZ- szervezete az első védnökségi szerződést megkötötte — mondja Belecz Laci lapozgatás közben. — Körülbelül tízéves múltja van nálunk a védnökségi munkának. A Borsodi Vegyi Kombinátban, az egyik régebbi partnerünknél, húszmillió forint értékű olyan berendezés található, amelyik itt a gyárban a KISZ-isták védnöksége alatt készült. A Dunai Kőolajipari ' Vállalatnál pedig már eléri a 110 millió forintot az ilyen berendezések értéke. A védnökségünket kérő újabb vállalatok közül eddig a legtöbb munkát a Szegedi Szalámigyárnak végeztük. A KlSZ-szerveze- tünk védnöksége alatt előállított és beszerelt vegyipari berendezések értéke náluk eddig 42 millió forintot tett ki. A Péti Nitrogénművekben 40 millió forintot érnek azok a gépek, amelyekre védnökséget vállaltunk. A Borsodi Sörgyárban már 110 millió forint értékű ilyen berendezés termel -^.állapítja meg. Laci egy . szerződés számadataira pillantva. — Az .utóbbi időben védnökség! együttműködési megállapodásnak tettünk eleget a Soproni Sörgyárral, a Lenin Kohászati Művekkel és a Budapesti Élelmiszeripari. Szakközépiskolával szemben is. A szakközépiskolának egy minisörgyárat készítettünk védnökségben. 1978 végéig lesz hatályban az a szerződésünk, amelyiket a Borsodi Vegyi Kombinát KISZ-bizottságával írtunk alá. Ennek értelmében a számunkra nálunk készülő gépek és bérén-; dezések határidőre és jó minőségben való előállításával elősegítjük, hogy a pvc-gyár építését határidőre befejezhessék. — A szocialista szerződésben általában arra vállalunk védnökséget, hogy a gyártmányainkat határidőre megkapják a partnerek, és a minőség kifogástalan lesz — fűzi az elhangzottakhoz Seres Ferenc lakatos, a KISZ- bizottság, s egyben a III. számú műhely alapszervezetének sportfelelőse. — Előfordul, hogy sürgős alkatrészek soron kívül gyártásával segítünk a barátainknak. — Ilyen esetekben a műszaki előkészítésben és a termelésben dolgozó KISZ-tagoknak is úgy kell végezni a munkájukat, hogy a program szerinti feladatuk ellátásában se maradjanak le — kapcsolódik be Tóth Terézia kul- túrfelelős. — Munkaszervezéssel, néha túlórázással tudjuk ezt megoldani. Amikor Fekete Ferenc esztergályos, a forgácsolóműhely alap- szervezetének szervezőtitkára átveszi a szót, elmondja, hogy a Vegyipari Gépgyárból kikerülő, KISZ-védnökséggel gyártott termékek minőségével minden esetben elégedettek a partnerek. Igaz, ugyanez jellemző a gyárban előállított valamennyi vegyipari gépre, berendezésre. — Védnökségeink eredményességét a partner-vállalatoktól kapott oklevelek és kitüntetések is bizonyítják — mondja Belecz László, és a falon sorakozó oklevelekre mutat. Köztük ott található a KISZ KB ifjúmunkás tanácsától kapott Kiváló védnökségi ’munkáért oklevél is.” — Részben a védnökségi vállalásainknak köszönhetjük, hogy a zászló sem vándorolt el tőlünk — int a fejével Fekete Feri, a KISZ KB vörös színű vándorzászlajára, melyet üveg alatt őriznek a Vegyipari Gépgyár KISZ-fiataljai. Tavaly maradt náluk véglegesen. — Ha egy társvállalat KISZ- bizottsága védnökségünket kéri, s megkötjük a. szerződést, az maga felér számunkra egy elismerő oklevéllel — szögezi le Csenki Antal lakatos, alapszervezeti titkár. Anyagi elismerés a védnökségért nem jár. Mi azért vállalkozunk rá, mert úgy látjuk, hogy ezzel segíthetünk az érdekelt cégek kollektíváinak. És büszkék vagyunk, amikor egy-egy kiránduláson olyan létesítményeket látunk, az ország legtávolabbi részeiben is, amelyek a mi védnökségünkkel készültek. A. T. S. 9 Fekete Ferenc, Belecz László, Palatínus Ferencné, Tóth Terézia, Seres Ferenc és Csenki Antal. Tavaszi tárlat és amatőr alkotók A KISZ megyéi bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának közös kezdeményezésére elsőként 1973-ban huszonegy fiatal mutatta be alkotásait Kiskunfélegyházán, a szakmaközi művelődési ház termeiben. Ez a kiállítás — csakúgy mint a következő évek tárlatai — bizonyságul szolgált arra, hogy a megyei, „hivatalosan elismert” képzőművészek tábora mellett nem jelentéktelen azoknak a tehetséges alkotóknak la száma sem, akik ugyancsak rendszeresen foglalkoznak képek, grafikák, kerámiák készítésével. A fiataloknak ezt a seregszemléjét azzal a céllal hívták életre, hogy megszüntessék azt az indokolatlan különbséget, amély amatőrök és hivatásosok között sokszor megtalálható. Alapjába véve nehéz is elkülöníteni a művészek ezen két csoportját. Az 1974-es kiállítás katalógusában Bánszky Pál a következőképpen határozza meg a fogalmat; „Az amatőr jelző olyan emberek társadalmi státuszát jelöli, akiknél az alkotás belső szükség terméke s nem válik létfenntartásuk forrásává.” A hivatásos művészek számára a Képzőművészeti Alap, illetve a múzeumi szervezet rendszeresen megteremti a bemutatkozás lehetőségeit. Akik viszont napi munkájuk mellett, azt kiegészítve keresik a világról alkotott mondanivalójuk képző- illetve iparművészeti megfogalmazását, azok sok esetben egymástól elszigetelten, csupán ismerőseik, munkatársaik, barátjaik véleményének tükrében mérhetik és ítélhetik meg tevékenységük eredményességét. A megyei amatőr kiállítás ezt a viszonylagos elzártságot oldja fel. A kezdeményezés életrevalóságát nemcsak a közönség kedvező visszhangja bizonyította. Talán az az állítás is megkockáztatható, hogy a fiatalok tárlatai új, sajátos színfoltja lettek megyénk képzőművészeti életének. A rendezők azzal együtt, hogy nyilvánosságot kívánnak teremteni a fiatal amatőr festőknek, kerámikusoknak, textileseknek, grafikusoknak, nem tűzték ki célul a művészek képzését, nevelését. a bemutatkozók számára ezek a kiállítások — helyesen — nem adnak „művészi oklevelet”, vagy valamiféle jogi alapot arra, hogy ilyenre számot tartsanak. Csupán az önkifejezés szolgálatába állnak, a belső szükséglet szülte alkotótevékenység nem könnyű munkájában segédkeznek az ösz- szehasonlítás, a kritikai visszhang, a vélemények ütköztetésének megteremtésével. A minden szempontból dicséretes szándékú terveket a megvalósulás sikere kísérte. Néhány, azóta ismertté vált fiatal neve legelőször a kiskunfélegyházi kiállítótermekben tűnt fel. Dugár János, Töröcsik Jolán, Zalatnai Pál, Kerekes Ferenc vagy Farkas Antal — hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük — eredményesen dolgozott tovább. Sikereikben közrejátszott az alkotók „egészséges versenye”, egymásra gyakorolt hatása. Mindez kedvezően hatott kifejezőeszközeik fejlődésére. Ugyanakkor nem lebecsülendő szakmai segítséget is kaptak a legtehetségesebbek, akik jutalomként részt vehettek az országos, illetve bajai képzőművészeti alkotótáborok munkájában. P. M. • Varga Imre (Kecskemét): Város fölött • Zalatnai Pál: Hagyaték Az ügy iránti elkötelezettséggel Kerekegyházára — mint a többi közeli településre — nagy szívóhatást gyakorol Kecskemét. A nagyközségből sokan bejárnak dolgozni a megyeszékhelyre, ami természetes, mert a helyi üzemek nem tudnak mindenkit foglalkoztatni. Főképp a fiatalok közül sok az úgynevezett ingázó, akik reggel elutaznak, este pedig haza. A faluban ennek ellenére mégis tartalmas a KISZ-élet. Az ifjúsági mozgalom magját az otthonmaraddttak, a mezőgazdasági és ipari üzemekben dolgozók alkotják. Munkájukat a helyi párt és a tanács is támogatja. Kakulya Zsuzsa a nagyközségi KISZ-bizottság titkára így vall erről. — Szerencsés helyzetben vagyunk, mert sok támogatást kapunk a tanácstól, a párttól. Tavaly például az ifjúsági klubunk berendezésére 8 ezer forintot adott a tanács és a sportnapi rendezvényeinkhez is kaptunk anyagi segítséget Támogattak az első magyar—szovjet barátsági fesztivál megrendezésében, amire hat komszomolistát is meghívtunk. Ez a rendezvényünk a fáklyás felvonulással, majd az utcabállal ért véget. — A helyi iizempk is segítik munkájukat? — Hét alapszervezet működik a nagyközség vállalatainál, szövetkezeteinél. A sportrendezvényeinkhez, kirándulásokhoz például ingyen kapjuk meg a MEZŐGÉP buszát. Tavaly vasgyűj- tésíkor a Kossuth Szakszövetkezet két napra kölcsön adta a traktorát és még sorolhatnám. — Mit adnak a fiatalok? — A művelődési ház függönyét a Habselyem Kötöttárugyár helyi üzentének KISZ-esei készítették el a szocialista brigádok segítségével. Tavalyelőtt a Dózsa - Termelőszövetkezetben segítettünk szüretelni. A nagyközségi tanáccsal kötött szocialista szerződésünkben elvállaltuk, hogy építünk egy kézilabdapályát. Ha elkészül a sportöltöző, kiszemeljük, kitakarítjuk, gondozzuk és felújítjuk az általános iskola előtt levő KRESZ-parkot, ami a kicsinyek oktatását szolgálja. A munkahelyeken plusz műszakokat szervezünk, aminek értékét községfejlesztési célokra a tanács számlájára fizetjük be. — A mozgalmi élettel tehát elégedettek? — Ezt nem mondhatnám, van még bőven javítanivalónk. A szervezést csak a múlt esztendőben kezdtük meg. Jelenleg 140 tagja van a KISZ-nek, pedig a községben hatszáznál is több a harminc éven aluli fiatal. Úgy érzem kevesen vagyunk és fontosnak tartjuk a létszám növelését, de megnézzük kit veszünk fel sorainkba. Csak azok jöhetnek számításba, akik az ügy iránt érzett elkötelezettségből jönnek közénk. — Politikai fejlődésük...? — Biztosított. Szocialista szerződést kötöttünk a kecskeméti járápi TIT-tel. Egyes témakörökben előadókat küldünk és vitafórumokat rendezünk. Az ifjúsági mozgalom történetét nemrégiben dolgoztuk föl, és ebben az évben még nyolc előadást szervezünk. Így megismerjük a hazai és a nemzetközi élet eseményeit. Béna Zoltán Egészséges életmód - turizmus A fiatalok egészséges [életmódra nevelését az öt évvé) ezelőtt megjelent ifjúsági . törvény a fontos és sürgető tennivalók közé sorolta. Azóta már sokminden megvalósult ezen a térén is a korábbi elképzelésekből, javaslatokból. A fejlődés vonalát és ütemét jelzi, hogy 1972- ben az államháztartásból mindössze néhány millió forint jutott a sajátos ifjúsági célok elérésére, a legégetőbb feltételek megteremtésére, addig tavaly már egyedül az ifjúsági turizmusra, a fiatalok hazai é.s külföldi kedvezményes - üdültetésére, utaztatására 30 millió forint körüli összeget költöttünk. A kevéspénzűek — és melyik diák nem az? — között minden évben több százezer étkezési és elszállásolási utalványt osztanak ki. S akkor még nem is szóltunk az építőtáborok, üdülőközpontok létesítésének vagy az iskolai testnevelési óraszámok felemelésének — ugyancsak tetemes ösz- szegekre rúgó — költségeiről. Hogy az ifjúsági szövetség mennyire viseli szívén tagjainak egészségi állapotát, jó erőnlétét, közérzetét, azt szépen bizonyítja a KISZ KB tavalyi felhívása, ' melyben meghirdették az Edzett ifjúságért tömegsportakciót A mozgalom célja, hogy minden ifjúkommunista rendszeresen sportoljon, és társadalmi munkával is járuljon hozzá a tömegsport fejlesztéséhez: népszerűsítse a tizen- és huszonévesék körében az atlétikát, a természetjárást, valamint a honvédelmi tusákat. És természetesen: hogy minden KISZ-tag szerezze meg az akció jelvényének valamelyik fokozatát. A felszólítás, a buzdítás nem maradt hatástalan. Bízvást álKONGRESSZUSTOEpONGRESSZUSIG Kiállítások — az önkifejezés szolgálatában mai nyitják meg Kecskeméten a Bács-Kiskun megyei fiatalok képzőművészeti kiállítását. A hagyományossá vált „tavaszi tárlat” a forradalmi ifjúsági napok rendszeres kiállítása lett, beépült közművelődési rendezvényeink sorába, és gyökeret vert a közönség és az amatőr alkotók körében is. Áprilisban immár negyedik alkalom-
