Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-09 / 85. szám

1976. április 9. • PETŐFI NEPE • 5 li thatjuk: Bács-Kiskun megyé­ben is értő, egyetértő fülekre ta­lált. Az 1975—78-os mozgalmi évben. — tehát már a kezdet kezdetén — 14 és fél ezer fiatal teljesítette a versenykövetelmé- nyeket közülük 2094-en mind­járt aranyéremre jogosító • szin­ten. Az ifjúsági sport minden formáját átfogó kampány most már az egész KISZ-tagságot szó­lítja aktív részvételre: 'az elő­írtak teljesítése egyéni feladat- vállalásnak és közösségi megbí­zatásnak egyaránt megfelel. Bár az utazás, az idegen tá­jakon való barangolás minden korosztálynak kedvenc időtölté­se, az nyilvánvaló hogy a leg­emlékezetesebb élményeket a legfogékonyabb nemzedéknek, az Ifjúságnak adja. Ok azok, akik viharos gyorsasággal „dolgoz­zák fel” a látottakat: nemcsak új országrészeket, szokásokat is­mernek meg, hanem jóbarátok­ra, kedves ismerősökre tesznek szert, s ezáltal akarva-akaratlan újabb vidékek felkeresésére ösz­tökélik önmagukat. Ami igen , örvendetes, me­gyénkben is egyre növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik hétvégeken, iskolai szünet­ben, vagy a szabadság, a vaká­ció idején azért kerekednek fel otthonukból, hogy a természet­ben leljenek felüdülést, s hogy a túrázást összekössék földrajzi, történelmi, művészeti ismereteik gyarapításával. Az Express kecskeméti irodája 1975-ben bel­földre több mint 10 ezer, kül­földre megközelítőleg másfél ezer fiatalt küldött szervezett keretek között. Es az érdeklődők serege évről évre tovább duzzad. Több tízezer tagot számlálnak megyénkben a KISZ-alap«erve- zetekben működő országjáró­diákkörök. Megyei és országos találkozóikra — tavaly Török- iáiban. és a Miskolc melletti Csányik-völgyben volt, az idén a Tőserdőben, illetve Nyíregy­házán tartják — népes küldött­ség zarándokol el minden nyá­ron. Az egészséges, kiegyensúlyo­zott életmód kialakításáért, s azért, hogy a fiatalok mind töb­ben, s mind gyakrabban „fe­dezzék fel” egymást, szűkebb és távolabbi környezetüket, a KISZ az ÁIB és az ifjúsági utazási iroda — mint érzékeltettük — rengeteget tesz. Hogy a fokozott társadalmi gondoskodás, a be­vezetőben is ecsetelt megnöve­kedett befektetés miként kama­tozik majd, az elsősorban mégis rajtuk múlik. K. F. Közös célokért dolgozni A kecskeméti 623-^as számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet KlSZ-szervezetlnek akcióprogramjából: „Folytassuk to­vább a Szocialista ifjúsági brigád cím elnyeréséért indított mozgalmunkat, mert ez nemcsak a legjobbakat készteti ver- sényzésre, hanem valamennyi tanulót. Erősödjön a KISZ be­folyása, mindenekelőtt az ifjúsági brigádok kollektíváiban”. Az ifjúsági brigádmozgalom, az első és másodévesek versenye, a 623-asok úttörő kezdeményezé­se. Gondolata három éve fogal­mazódott meg az intézetben. Az iskola vezetői, oktatói és KJSZ- esei olyan formát kerestek, amely a tanulmányi és mozgalmi célok érdekében egyformán aktivizál­ja a diákokat. - A verseny célja néhány szóban összefoglalva a következő: A munka megszeret­tetése, a tanulmányi eredmények javítása, az ifjúsági mozgalom­ban végzett munka eredménye­sebbé tétele, a diákok önállósá­gának fokozása, politikai felké­szültségük, közéleti tevékenysé­gük javítása, sokoldalúan kép­zett. szocialista szakmunkássá ne­velése. A mozgalom kezdeményezői a közösségek erejében látták az egészséges iskolai és mozgalmi nevelés biztosítékát. A tanárok, szakoktatók, a diákság választott vezetői együtt munkálták ki a verseny szigorú követelményeit, s azóta is közösen dolgoznak ezek tökéletesítésén. A felhívásra az intézet csak­nem valamennyi tanulója brigá­dokba szerveződött. A mozgalom a három év alatt kibontakozott, és állandósult. Az ifjúsági brigádmozgalom­ban szerzett tapasztalataikról B. Szabó Szilárd harmadéves és Ernhoffer József másodéves szer­számkészítő tanulókkal beszél­gettem, mindketten brigádveze­\ tők. Az indulásról így vallott B. Szabó Szilárd: — Tapasztalatok nélkül alakí­tottuk meg brigádunkat, ugyan­akkor éreztük, hogy felelősséget vállalunk. Hogy miféle felelőssé­get, azt azonban csak a követke­ző hónapokban tudtuk meg. Az üzemben, ahol a tanműhelyünk volt, felfigyeltek ránk. Az egyik szocialista brigád felajánlotta se­gítségét, így ismerkedtünk meg a brigádélettel. Közösségünk lassan megtalálta feladatait. Az első sikeresen teljesített vállalá­sok, társadalmimunka-akciók ösz- szehoztak bennünket. B. Szabó Szilárd brigádja nyer­te el tavaly a szocialista címet. Az iskolai feladatok teljesítése, az üzemi munka megismerése és kö­zösségük egybeforrasztása sike­res völt. Megszerzett' mozgalmi tapasztalataikat idén már át is tudták ..adni az egyik szerveződő brigádnak. A tapasztalatok igazi kamatoztatását azonban az inté­zetből kikerülve, szakmunkás- életükben kezdik majd meg. Kö­zös célokért dolgozni tudó, kép­zett munkásokként lesznek a szocialista brigádmozgálom után­pótlása. — A brigádban tanultuk meg valamennyien — mondja Ernhof­fer József —, hogyan kell, s mi­ért érdemes az egyéni érdeket alávetni a közösség szándékának. Éreztük, ha valaki kihúzza ma­gát a munkából, akkor a többi­ek sem tudnak eredményt elér­ni. A versenyszellem kezdetben a címért, s a velejáró jutalomért lobbant fel a 623-as intézet szak­munkástanulóiban. Néhány hónap után azonban csatlakozott hozzá a másik cél, hogy közösséggé és kö: ősségi emberekké váljanak — as.zá neveljék egymást. — Ma már azt érezzük a leg­fontosabbnak — mondja B. Szabó Szilárd —, hogy minde­nütt be tudtunk illeszkedni az új közösségekbe, s egy felnőtt brigádban is megálljuk majd a helyünket. Az a kollektíva, amellyel a gyárban együtt dol­goztunk, hívott bennünket, s bármikor befogadnak mindnyá­junkat. — A tanulás — veszi át a szót Ernhoffer József — a legfonto­sabb feladatunk ezekben az évek­ben. A mozgalom alakított ben­nünket olyanná, hogy odafigyel­jünk egymás kudarcaira is, de segítő szándékkal. Mi havonta, a brigádbeszámoló mellett minden­ki munkáját rangsoroljuk. Ez a lemaradókat is ösztönzi, nemcsak a legjobbakat. A brigádmozgalom KlSZ-célo- kért mozgósítja az intézet ta­nulóit. Valamennyiüket, a KISZ- en kívülieket Is. Segíti* a kom­munista szakemberképzés meg­valósítását, ifjúsági mozgalmunk átfogó célját. A fiatalok jogokat és feladato­kat kapnak, illetve tűznek ma­guk elé. S az eredmények tanú­sítják, hogy vállalásaikat felelő­sen hajtják végre. Szakmai, poli­tikai és közösségi nevelésükben maguk is aktívan résztvesznek. Olyan programot kaptak — alkottak — a 623-as intézet szak­munkástanulói, amely megvalósí­tásával KISZ-taggá nevelődnek, s az ifjúsági mozgalom tagjaiként a társadalmi célok megvalósítóivá érlelődnek. Zsembery. Ágnes Nem kíméltük magunkat A faj szí példa Nem hatáskeltés mi­att írom le, hogy afaj- szi Kilián György KISZ- szervezetnek és ifjúsá­gi klubjának az ország­ból, világból csodájára járnak; ez tény. Felkeresték már őket a Szovjetunióból, más népi demokratikus országokból, Buda­pestről, Kecskemétről és még hosszan sorolhatnám, hogy hon­nan. Vaskos fényképalbumjaik dokumentálják ezt is, mint klub­életük minden jelentős esemé­nyét. A KISZ-klub tagjainak példá­ul kifüggesztik egyéni feladatvál­lalásait egy tablón fényképpel együtt. Mindenki látja, minden­ki tudhatja, hogy ki mit vállalt, s ennek alapján (kicsit) azt is, hogy ki mennyit ér a közösségben. Maga a művelődési ház, amely­nek egykori pincéjében a közsé­gi KISZ-klub működik, jelenle­gi állapota alapján nem válik a község dicsőségére. Bizony, régen volt kifestve, felújítva. Azt ter­vezik, hogy az idén még elvégzik ezt is. • Helsler Géza KISZ-titkár. Heisler a .Gézával, a — községi KlSZ-alapszervezet titkárával, á művelődési • ház igazgatójávaL és az ifjúsági klub vezetőjével be­szélgetek: — Hogy kezdődött?----kérde­zem . — Kalocsán a Volánnál dolgoz­tam 1970-ben és egy alkalommal szólt Farkas Lajos tanácselnök, hogy vállaljam el a művelődési ház igazgatását. Elvállaltam, jó­val »kevesebb fizetésért; ugyan­is, a Volánnál forgalmista vol­tam. Elhatároztam, hogy komo­lyan kellene valamit kezdeni a fajszi fiatalokkal. összehívtam őket egy alkalommal beszélgetés­re, hogy mit is kellene tennünk? Eljöttek vagy százötvenen a klub alakuló ülésére, de az az igaz­ság, hogy a szórakozást mindenki szívesebben vállalta, mint a munkát, s ezért megalakítottuk a KISZ-szervezetet. Mondanom sem kell, hogy harmincán ma­radtunk, de megcsináltuk a klu­bot, mert ez már becsületbeli ügy volt. Kívülünk szinte senki sem bízott benne. Tudod ez milyen összetartó erő? ... Dolgoztunk a téeszben, hogy legyen pénzünk; abból építettük a leválasztó fa­lakat, a mosdót, vettük a festé­ket, meg mindent a széktől kezd­ve a szegig és az asztali fociig. Ezek az erőfeszítések aztán egy igazi KISZ-kollektívát teremtet­tek, akikre mindig lehetett szá­mítani. Aki az ő normáikat fel akarta lazítani, az megkapta a magáét: „csináltál valamit, paj­tás?” — Erre a harmincas gárdára később szervezhettünk _ több KISZ-tagot; fokozatosan erősítet­tük a klubélet KISZ-es jellegét; politikai vetélkedő, szellemi ve­télkedő, vitakör, és így tovább. Ha szabad úgy mondanom, a „fe­jeknél” kezdtük. Átformáltuk a tudatát azoknak, akik úgy érez­ték, közöttünk a helyük, s így már ötvenen lettünk. Akikkel in­dultunk annak idején, azok kö­zül már csak hárman vagyunk, de az utánpótlás folyamatos volt. Ma az ötven főből 14 diák, 7 al­kalmazott, a többiek szakmunká­sok betanított munkások, téesz- dolgozók. A „ranglétráról” nem is tudtunk, hogy „Kiváló, Arany- koszorús” stb. Klub, csak ®nut csináltunk, és ahogy csináltuk, azért kaptuk sorra az elismeré­seket. Szerintem itt a faluban nem is ismerik az eredményein­ket. annyira nem büszkélkedtünk vele. De ez nem is lényeg. Jól vágyunk, értjük egymást és ez a fontos. — Szerinted mit Jelent a KISZT tagoknak a klub?r.. — kérde­zem, s Heisler Géza már félbe is szakít: — Mondók valamit! Voltunk Budapesten egy nagy­üzem klubjában, amely kétmil­lióba került majdnem, de a tár­sadalmi munkaelenyésző. Amikor ezt meghallotta egyik KISZ-ta- gom, odahajolt hozzám, hogy ezeknek semmi közük a klubjuk­hoz, akkor' meg mit akarnak? Na, például itt volt ez a vasgyűj­tési akció. Nekiálltunk és a té- esz segítségével annyit gyűjtöt­tünk. mint amennyit a kalocsai vasas üzemekben sem. Szóval, a klubtagjaink érzelmileg kötődnek, hisz ami van, az az ő munkájuk;, szó­val a jó értelemben vett; tulajdonosi érzés él ben­nük. Gyönyörű a klubjuk. Heisler Géza fölött a falon a KISZ KB vörös selyem vándorzászlaja, mellette az Aranykoszorús ifjú­sági klub kitüntetés, a KISZ KB dicsérő oklevele, a Kiváló ifjú­sági klub cím elnyeréséről szóló oklevél, a vitrinben az Országos Béketanács Elnökségének emlék­plakettje és még sorolhatnám ... Pata József már nem tartozik harmincöt évével a fiatal klub­tagok közé, de ha teheti, lejár a „pincébe”, ugyanis a termelőszö­vetkezet gépműhelye dolgozóinak 80 százaléka fiatal szakmunkás és ő a gépüzem vezetője, párt- csoport-bizalmi; s mindkét posz­ton felelős a fiatalokért: SlEBa I Pata József üzemvezető. — A régebbi KISZ-eseknek 1960—1970 között, nem volt sem­mijük, csak elhatározásuk, ez az igazság. Vasárnap egyszer mozi, esetleg foci és semmi több. Vap, kát ipari tanulónk, itt az üzemben, akik nem jártak seho­vá. Szóltam a többieknek, hogy hívjátok már meg őket a klub­ba. Meghívták; azóta a szabad idejük nagy- részét- ott “töltik -el,-. Ez nekik is és mindenkinek jobb, mintha a vendéglőben sakkozná­nak vagy kártyáznának pénzben, mert többet kapnak itt- a közös­ségtől, s ők is kötelességüknek érzik, hogy adjanak, segítsék a kollektívát. A klub és a „kocs­ma” ellentéte abban van, hogy a klub szinte minden dolognak értelmet ad. Csató Károly Hogyan dolgoznak Baján a járás KISZ-vezetői ? „Hetvenben még kissrác vol­tam, amikor szóltak: az a hely­zet, hogy lehet menni árvízi új­jáépítésre. Azelőtt voltam Szege­den, láttam az ottani zűrt, gon­doltam: megnézem, mi van arra fent. Hát a megyéből egyedül voltam, pesti gimnazistákkal egy brigádban, sátrakban laktunk a Tisza-parton, tiszta romantika volt az egész. A tábor egy Ma­gyar nevű faluban volt, onnan jártunk mindenhova, téglát hord- tunk, maltert kevertünk, alapot ástunk. A következő évben már auto­matikusan jelentkeztem, fűztem a haverokat is —■ azokkal min­denhová elmegy az ember. Fegy- verneken kemény meló volt és állati meleg; a csákány vissza­pattant a kőről. Az ilyen meló­kat is osztályozzák, a legkutyább a robbantás, a mi terepünk en­nél csak egy fokkal volt köny- nyebb. Brigádvezető voltam, szép eredményeket értünk el. Harmadszorra Egerfarmosra mentünk, tehénlegelőn voltak a sátrak, egészségügyi okokból nem volt egy klassz hely, de itt már kialakult az, hogy műsorok is voltak: lemezek, ismerkedési est a falubeliekkel, filmvetíté­sek, hasonlók. De az eredménye­ket elsinkófálták, csaltak vagy mi: nem volt tiszta dolog. A negyedik volt a legmegszer- vezettebb ügy, csak a Katona gimi csinálta — fiúk, lányok ve­gyesen — egy összeszokott ban­da. Előbb a szőlő vadhajtásait vagdostuk, aztán paradicsomot • Pető Sándor. egyeltünk, persze mi srácók ne­hezen jöttünk ebbe bele. A gaz­daság is sokat foglalkozott ve­lünk, külön stúdió is volt, úgy­hogy nemcsak brigádvezető, már rutinból, hanem stúdiós is vol­tam. ' Az ötödik építőtáborom egy nappal az érettségi bankett után kezdődött, az M—7-es bekötő út­jának mellékes dolgain melóz­tunk, ez már könyen ment; ho­gyan kell úgy egyengetni a föl­det, hogy az árok fala rézsútos legyen, tudtam. A sportdolgok is kifejlődtek, brigád fociverse­nyeket szerveztek; busszal át­csaptunk Széplakra a lánytábor­ba: frankó szervezés volt. A kaja az mindenütt jó volt, meg rengeteg is. Én, mivel bri­gádvezető voltam, egy nappal előbb mentem le, megkerestem a konyhát, csókolom, mondom, mit tetszik főzni, hát az nagyon jó, másnap már ismertek és any- nyit adtak, amennyit akartam. Először nem volt programom nyárra, azért mentem, aztán meg már láttam hogy nem rossz dolog, melózni ugyan kell, de hát az nem árt. Persze a haverok­kal, nem azzal ültünk vonatra, hogy mi most elnyerjük a szo­cialista munka hőse címet, de azért nem kíméltük magunkat. Bács-Kiskun megye tanulói közül évente ezerkétszázan vesznek részt építőtáborban, 10 ezren 15 építőtáborban a mezőgazdaság betakarítási munkáit segítik. Pető Sándor, húszéves, szakmunkás-bizonyítványába a háztartási-gépsze­relő képesítés lesz majd bejegyezve, öt nyarat töltött építő­táborban. A negyedik után a KISZ KB Dicsérő oklevelét, az ötödiket követően emlékplakettet kapott kiemelkedő ifjúsági munkájáért. B. J. Baján a KISZ járási bizottságának titkárával, Csala Imré­vel arról beszélgettünk: a függetlenített munkatársak miként fogják össze a terület ifjúsági mozgalmát. — A KISZ bajai járási bizottsága harmincöt ta­got számlált, a végrehajtó bizottságban tizenegyen dolgoztunk — magyarázza Csala Imre. — Mi, füg­getlenített munkatársak elsősorban azon határoza­tok végrehajtásán dolgozunk, amelyeket a járásban élő KISZ-fiatalok hoztak az országos elveknek és állásfoglalásoknak megfelelően. Feladatainkat hosz- szasan sorolhatnám, pedig a bizottságban csupán négyen dolgozunk és csak két függetlenített titkár (Bajai Állami Gazdaság és Bácsalmás) segítségére számíthatunk. A legtöbb energiát a mozgalmi élet szervezése emészti föl, de ránk hárul az alapszer­vezetek módszertani segítése és nem kevés szerve­zési feladat elvégzése is, pályázatok, szemlék, ve­télkedők, rendezvények résztvevőinek összehozása. Munkahelyünk látszólag íróasztalhoz kötött, de va­lójában itt Baján igen ritkán lehet megtalálni ben­nünket. Napközben tartalmi munkával foglalatos­kodunk — a területen —, esténként pedig vezető­ségi taggyűléseken, illetve különféle kulturális és egyéb rendezvényeken veszünk részt. És még egy fontos feladat hárul ránk; számos helyen különbö­ző vállalati és társadalmi fórumokon kell hangot adnunk a KISZ-tagság véleményének, elképzelései­nek .képviselétében. □ □ □ Az ifjúsági mozgalom szervezettségének mértéke a fiatalok gazdasági és politikai célkitűzései megva- lósításának is fokmérője. A bajai járásban dolgozó és tanuló fiatalok sokrétű tevékenységét a négy függetlenített munkatárs (titkár, úttörőelnök, poli­tikai munkatárs és gazdasági ügyintéző) nem is tudná maradéktalanul összefogni, irányítani és egy­behangolni, ha nem szerveztek volna maguk mellé segítőként számos aktivistát. Több mint kétszáz ifi-' vezető jelentős létszámú ifjúgárda, a politikai kép­zést irányító tizenhárom tagú munkásbizottság, tizennyolc ifjúsági klubvezető — és még sorolhat­nánk tovább az ifjúsági szervezet derékhadának képviselőit — segíti a járási bi­zottság gyakorlati munkáját. — Hogyan lehetséges ez?...A munka célirányos megszervezésé­ivel — magyarázza Csala Imre. — Kéthetente munkaértekezleteken vitatjuk meg a legfontosabb tennivalókat, és beszámolunk egy­másnak az elmúlt időszakban végzettekről. Mun­kánk természete olyan, hogy csak egymással közö­sen dolgozhatunk, annak ellenére, hogy — elvben — más és más a fealdatkörünk és az egyes közsé­geket és a gazdasági területeket is felosztottuk egy­más között A végrehajtó bizottság havonta, a já­rási KISZ-bizottság negyedévenként ülésezik. Ezek­ről a megbeszélésekről is száműztük az „elvieske- dést”, és elsősorban a konkrét feladatokról és ten­nivalókról váltunk szót Én azt hiszem, ennek kö-' szűnhető, hogy sikerült mindig közérdekű és az if­júsági szervezet tevékenységének lényegéhez tarto­zó problémákat megvitatnunk. És ami még ennél is nagyobb eredmény — pontosabban szólva éppen ennek a következménye — rábírtunk mindenkit a konkrét feladatok vállalására. □ □ □ A küldöttértekezleteken elhangzott bizottsági be­számoló minden bizonnyal ezért is adhatott számot az ifjúsági mozgalom fejlődésének jelentős eredmé­nyeiről. Az utóbbi négy év során elérték, hogy a járás községeiben már minden úttörőcsapatnak van testvér KISZ-szervezete, megháromszorozódott az ifjúvezetők száma (sok közöttük a munkásfiatal), tizennégyről száznyolcvanra gyarapodott az ifjú­gárda létszáma (a járási szakasz a megyei szemlét megnyerve, az országos döntőn fegyveres váltófu­tásban is első helyezést ért el), elérték, hogy alig akadt KISZ-tag területükön, aki nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát és jelentősen meg­erősödött a KISZ-fiatalok szerepe, és befolyása a termelésben is. Csala Imre véleménye szerint ezek az eredmé­nyek nem „íróasztal melletti” munkáról tanúskod­nak. Pavlovits Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents