Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-08 / 84. szám

I 4 • PETŐFI NÉPE • 1976. április 8. Képek a gyárban JÓL megalapozták a további fejlődés feltételeit • A gyárakban mindig voltak képek; nem mai találmány. A munkásmozgalomnak már a kezdetén szokás volt — igaz, jj könnyen eltávolítható módon ki­függesztve, nehogy felébressze a tulajdonosok haragját — olyan emberek képét kirakni a mű­helyfalakra, a gépek fölé, akik a harcukkal példát és erűt ad­tak... A felszabadulás után ná­lunk is egészen természetes lett, hogy a gyárakban, üzemekben egész képsorok kerüljenek a fa- • lakra: munkásmozgalmi vezetők . képei, történelmi személyiségek, jfatrájkjelenetek, képek a Ta- . nácsköztársaság hónapjaiból, egy- , egy munkásmozgalmi esemény ^művészi ábrázolása. NAz a kezdeményezés viszont, f amely mostanában kezd kibonta­kozni, más térin észetű. Művészi ábrázolásokról van szó, amelyek­kel a gyári munkásság képzőmű­vészeti ízlését kívánják emelni. A törekvés, hogy a gyárakban dolgozó emberek tekintete ér­tékes, magas színvonalú műal­kotásokon pihenjen meg a mun­ka perceiben, ugyancsak nem mai keletű. Már évtizedekkel ezelőtt is voltak próbálkozások, hogy műalkotásokkal, műalkotá­sok reprodukcióival keltsék fel a figyelmet és az érdeklődést a képzőművészet iránt. Sok gyár­ban ma is látható ebből az idő­ből — az ötvenes-hatvanas évek fordulója körüli évekből — való kép, szobor reprodukciója. Ezzel a régi, immár csaknem húszesz- tendős kísérlettel az volt a baj, hogy nem vált átgondolttá és rendszeressé. Esetleges maradt. Ha akadt éppen alkalmas kép az illetékes képzőművészeti értéke­sítő vállalat raktáraiban, elárasz­tották vele a gyárakat, ha nem volt, senki se gondolt vele to­vább. A mostani kezdeményezésnek — amelynek szép példáit láthat­juk immár országszerte — ép­pen az a legfőbb erénye, hogy átgondolt, tartalmas és terv­szerű. Pedig nem valamilyen központi „gyárdiszitő” szerv irá­nyítja. Nincs is ilyen. • Egy szellemiség irányítja. Az a felismerés, amely mindjobban áthatja a közművelődésért fele­lős intézményeket — tanácsokat, nagyvállalatok illetékes tömeg­szervezeteit, a képzőművészeti alkotásokat propagáló hivatalo­kat —, hogy minden alkalmat, . minden jó eszkü^tj.megkeU r,a- gadni 'a közízlés ’emelésére: En­nek kipróbált, jó eszköz?, a.{kép­zőművészeti nevelés. S azt'pedig nemcsak iskolákban, előadóter­mekben lehet folytatni, hanem kötetlen módon, szórakoztatva — a munkahelyen is. Anélkül, hogy külön időt vene igénybe. Példaként megemlítjük azt a kőbányai nagyüzemet, amelynek tevékeny párt- és szakszervezeti funkcionáriusai a Nemzeti Galé­riához fordultak segítségért, ta­nácsért. Azt kérték, ajánljanak nekik olyan műalkotásokról ké­szült nagyméretű reprodukció­sorozatot, amely a gyár üzem­csarnokának, irodaépületének fa­laira kifüggesztve, mintegy tel­jes áttekintést ad a magyar klasszikus festészetről. A — ko­rántsem csillagászati összegű — anyagi áldozatot a gyár vállalja. Néhány nap alatt megkapták a címlistát, a reprodukciók beszer­zési helyének megjelölésével. A gyár műhelyeiben elkészítették a kereteket, a reprodukciókat ki­függesztették. Munkaszünetben, ebédidő előtt vagy után, a mun­kavégzést követő percekben na­ponta százak és százak állnak meg a „házi múzeum” képei előtt Ügy tervezik, hogy egy évig hagyják kint ezeket a ké­peket, utána átadják őket egy másik nagyüzemnek, s újakat akasztanak ki: ezúttal a XX. szá­zadi és kortársi magyar festészet alkotásainak, reprodukcióit. • Kolumbusz tojása — mond­hatnánk. Igen, bizonyára van benne igazság, hogy nagyon egyszerű dolog. Felismerés, csekély anya­gi áldozat szív és szeretet kell hozzá, semmi más. Az aggályos- kodóbb természetű olvasó talán azt a kérdést is felteheti, hogy ezzel vajon „megvan-e oldva” a képzőművészeti nevelés? Sies­sünk megnyugtatni: nincs meg­oldva. Dehát ennek a kezdemé­nyezésnek nem is ez a célja. Ennek a célja a képzőművészeti kultúra terjesztése. Vagyis egy­azon dolog másik oldala. Termé­szetes, hogy aki — vállalati dol­gozó, gyári munkás — néhány percre megállt egy-egy művészi alkotás reprodukciója előtt, nem részesült képzőművészeti neve­lésben, nem kapott rendszere­zett ismereteket. Dehát annak megvannak a bevált — vagy to­vább -tökéletesítendő — formái, kialakult módszerei. Itt csupán az érdeklődés felkeltéséről van szó —, arról, hogy az embereket munkahelyükön megérintse, el- gybnyörködtesse a műalkotás. Akik szorgalmazzák a gyári képzőművészeti nevelésnek ezt a formáját, nem ok nélkül biznak a népszerűségében, elterjedésé­ben, azaz a sikerében. Jól tud­ják, hogy nem pótolja a kép­tár látogatását, nem pótolja az egyszeri,'csak az eredeti műalko­tások ^megismerésével megsze­rezhető élményeket. De út ahhoz. Ez a dolog lényege. A modell — hogy az iparvál­lalat, termelő üzem, szövetkezet — kulturális területen tevé­kenykedő munkatársai, valame­lyik művészeti intézmény segít­ségét és tanácsát kérik, az or­szág bármely vidékén megvaló­sítható. Amint hogy sok helyütt — . konkrét példaként Miskolcot, Szegedet említhetjük — már meg is valósították. Volt ahol a magyar klasszikus piktúra alko­tásainak reprodukciósorát he­lyezték: el \ a munkacsarnokok­ban, volt, ahol a kortársi szov­jet ! képzőművészetről; adtak át­tekintést, esetleg a XIV—XV. századi olasz mesterek képeiről és szobrairól vagy az Ermitázs kincseiről. A választék — bátran mond­hatjuk — végtelen. Nincs a ma­gyar és a külföldi művészettör­ténetnek olyan korszaka, amely­ről ne lehetne hatásosan, szépen elkészített reprodukciót besze­rezni. (Tegyük sietve hozzá: előbb vagy utóbb, mert egyik­másik, kivált ha nagyobb keres­let indul meg, esetleg átmeneti­leg „hiánycikké” válhat.) • Egészséges, értelmes, szel­lemi hasznot eredményező mun­ka — mert' komoly szervezési munkát jelent ez! — bontakozik ki a szemünk előtt. A képzőmű-, vészeti nevelésnek, s ennek se­gítségével a közgondolkodás emelésének új, hatásos formája. Jó szívvel propagáljuk: százez­rek épülésére, tanulságára szol­gálhat. T. 1. Helyzetkép a kiskunsági ' termelőszövetkezetekről A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szö­vetségének szakemberei összesítették a körzetükhöz tartozó közös gazdaságok elmúlt évi eredményeit. Egyúttal elemez­ték a gazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos összefüggéseket, azokat a törekvéseket, amelyek a tervszerűbb termelésre, s a jövedelmezőségre hatnak. kívánja a területet. Ennek fő oka, hogy nem jövedelmező a termelés, részesművelés esetén pedig a magasabb dohányárból származó növekményadó okoz Kertészet gondot, ezenkívül egyre csökken a munkaerő. Hozzáteszem még. azt is, hogy 1974-ben hetvennégy, tavaly pedig 126 hektár vetést belvíz és homokverés károsított Következtetések Magány Imrével, a területi szö­vetség titkárával együtt tanul­mányozzuk azokat a kimutatáso­kat, összesítéseket, amelyek jól tükrözik, a körzet szövetkezeti mozgalmának fejlődését. — Levonhatjuk azt az általá­nos következtetést — hangoztatja a területi szövetség titkára —, hogy mindinkább együtt fejlődik, módosul, alakul a társadalmi és gazdasági jelleg a szövetkezetek­ben. Hozzátehetjük ehhez azt is, hogy míg korábban ezt a táj­körzetet a megyei átlagtól jelen­tős eltérések jellemezték, főként a mostoha gazdasági körülmé­nyek miatt, ma a különbségek szinte kiegyenlítődnek. Ez annak köszönhető, hogy a gazdasági fel­tételekhez igazodva mind jobban tervszerűvé válik a termelés, szervezettebbé a gazdálkodás. A közös gazdaságok igyekeznek a Egyesülések Az elmúlt esztendőben jelentős számú szövetkezet egyesült eb­ben a~körzetben. Arra a kérdés­re, hogy a gazdálkodást miként érintette a szellemi és anyagi erők összevonása, a következő választ adja a szövetség titkára: — Tavaly 46 szövetkezetünket érintette az egyesülés. Az össze- ‘ 'ítöh áSök^ő'íSn '22k6zöyM£á2tfSság létesült; • Az1 egyesült szövetfcéze­ketszerese az előzőnek. Az egye­sült gazdaságok nyeresége a szö­vetségi átlaggal azonosan, illetve némileg jobban alakult. Az átla­Tervek A gazdaságok most készítik az idei, illetve középtávú terveiket. Milyen törekvéseket tapaszta­lunk 1976-ra vonatkoztatva ? — A főnövényeket tekintve csak jelentéktelen aránymódosu­lásokra számíthatunk. Ez utób­biak összhangban vannak a nép- gazdasági és az üzemi érdekek­kel, tükrözik a szabályozók ha­tását. Tovább csökken a rozs és a triticale vetésterülete. Az ala­csony termésátlag ugyanis nem jövedelmező. Helyettük a jobb homoktalajokon takarmánybúza kerül a földbe. Ezeket a törek­vonatkozó párt- és kormányhatá­rozatok szellemében javítani munkájukat. A szövetség területéhez jelen­leg 54 termelőszövetkezet és 38 szakszövetkezet tartozik. A terme­lőszövetkezetekben lényegében az előző évivel azonos átlaglétszám mellett, 2 százalékkal kevesebb munkanap-teljesítménnyel 3,7 szá­zalékkal többet termeltek, mint az előző évben. A szakszövetkeze­tekben viszont 10 százalékkal magasabb létszámmal 19 százalé­kos többlettermelést értek el. Sajnos, a termelés költségei je­lentősen nőttek. A feszesebb gaz­dálkodást mutatja, hogy az el­múlt évben mindössze 18 millió­val emelkedett a szövetkezetek tartalékalapja, 92 közös gazda­ságnak összesen 292 millió forint­ja van biztonsági tartalékban. gosnál nagyobb mértékben nőtt a részesedés, mivel — gondolom ez természetes — a gazdaságilag szilárdabb szövetkezetben elért bérszínvonalat alkalmazták. Az átlagosan dolgozó tagra jutó ré­szesedés 28 800 forint, a szövet­ségi 28 300 forintos : átlaggal szemben. séget nyújtó optimális termőte­rülettel. A körzet termelőszövet­kezeteinek átlagos üzemi mérete 3335 hektár. véseket az új, kedvezőbb átvételi ár is ösztönzi. Az ipari, növények közül a cu­korrépa és a dohány érdemel említést. Szövetkezeteink a tava­lyi 820 hektárral szemben több mint 1080 hektárra kötöttek szer­ződést. Várható, hogy • az idén tovább gépesítik e fontos ipari növény termesztését. A dohány­nál rosszabb a helyzet. Megjegy­zem, hogy hét gazda .»águnk ter­mel ’.füstölnivalót”, amely az or­szág össztermelésének 6 százalé­kát adja. Két üzem csökkenteni A körzet számottevően részese­dik a megye kertészeti termesz­tésében. Az itteni közös gazdasá­gokban van a szövetkezetek sző­lőterületének 80, gyümölcsöseinek 70, zöldségeseinek 60 százaléka. Ez a termelésben is ilyen mennyi, ségben nyilvánul meg. Milyen el­képzelések vannak a gazdasá­gokban a fejlesztést illetően? — A szőlő- és gyümölcster­mesztéssel kapcsolatos gondok is­mertek. A magas telepítési és félújítási költségek miatt nem megfelelő a fejlesztési ütem. Részletesebben szólnék a zöld­ségtermesztés helyzetéről. Itt van ugyanis a legtöbb ellentmon­dás. A szükséglet állandóan nö­vekszik, viszont a termielői ér­dekeltséget nem segítik elő a je­lenlegi szabályozók. Másik gond az üzemek szako­sodása, melynek során a zöldség- termesztés nincs olyan pozíció­ban, amely a gazdaságos terme­lést biztosítja. Csökken a mun­kaerő. ugyanakkor a termelés gé­pesítésének feltételei sincsenek “meg. Ezek csak a főbb okok, melyek következtében az üzemi zöldség- termesztés általában csökken, annak ellenére, hogy körzetünk­ben még mindig jóval magasabb a megyei átlagnál. Szembetűnik a konzervipar számára történő zöldségtermesztés visszaesése. Zöldborsóból például mintegy 300 hektárral, paradicsomból viszont ;j^|pro|ram"' Ebben a körzetben az állatte­nyésztés két ágazatát fejlesztik nagyobb ütemben. Egyik a szarvasmarha-, másik a »juhte­nyésztés. Közismertek a kormány intézkedései, amelyek a tejter­melés fejlesztésére irányulnak. — Szorgalmazzuk a szakosított tehenészeti telepek jobb kihasz­nálását! Körzetünkben öt telepen csaknem 2500 szarvasmarha-férő­hely van. Az elmúlt év végén csak 66 százalékban voltak ki­használva. Ez évben csaknem hat­százzal emelkedik a telepeken a tehénlétszám. Várható, hogy az idén a telepek kihasználási ará­nya eléri a 90 százalékot. A te­hénlétszám növekedésével pár­huzamosan javult a tejtermelés is. Például a kecskeméti Magyar —Szovjet Barátság \ Termelőszö­vetkezetben az elmúlt esztendő első két hónapjában 106 ezer li­ter volt a termelés, az idén ha­sonló időszakban már 128 ezer liter. A további javulást elősegí­445 hektárral kevesebb területet vetnek bé. örvendetes, hogy a MEZÖTERMÉK-kel kötött szer­ződések a tavalyihoz képest emelkedést mutatnak. Ez azonban nem pótolja a kiesést. A zöldborsó termesztésére ta­valy hat gazdaságunk 15 millió forintot fizetett rá. Ezért közülük három jelentősen csökkenti a termesztést. A paradicsom kon­zervgyár részére történő termelé­sét tíz szövetkezet szüntette meg, nyolc csökkentette. Ipari célra csak úgy lehet megoldani a zöldségtermesztést, ha ellensúlyozzuk a munkaerő gyors csökkenését. Ez utóbbit pe­dig csak gépesítéssel lehet elérni. Másrészt korszerűsíteni szükségei! a technológiát, ezáltal növelni a termésátlagokat. A jelenleginél jóval magasabb terméseredmé­nyeket kell elérni ahhoz, hogy például paradicsomnál . olyan jövedelmezőséget érjenek el, mint a búza- és, a kukoricatermesz­tésben. Ha ehhez hozzátesszük azt is, hogy a zöldségtermesztés­ben nagyobb a kockázat, akkor érthetőbbé válik az üzemek hú- zódozása. A szövetkezeti tagok háztáji területein, a kiskertekben,” az idén több zöldségfélét"'termeszte­nek, mint az előző években. Ezt bizonyítja a fogyasztási szövet­kezetek és á MEZÖTERMÉK szerződéskötéseinek eddigi össze­sítése. SStojjM&öS »OV OTtO nmjitüO ti, hogy a szakosított telepeken az abrak- és tömegtakarmányok beltartalmi értékét rendszeresen vizsgáltatják. A juhászaiban a múlt évben kedvező fordulat következett be. Termelőszövetkezeteinkben az ál»* lomány 4 százalékkal, az anya­juhok száma pedig 10 százalékkal nőtt. Ennél még gyorsabb ä fej­lődés a szakszövetkezetekben. Az idén újabb előrelépés várható. A kunszentmiklósi Egyetértés Ter­melőszövetkezet például társulás formájában 3 ezerre fejleszti ál­lományát. Hasonlóképpen növeli a juhállományt az akasztói Béke Szakszövetkezet is. A kiskunsági mezőgazdasági szövetkezetek fejlődése az utóbbi években, meggyorsult. Az elmúlt négy esztendő eredményei jól megalapozták a további előrelé­pés feltételeit — hangoztatta vé­gezetül a területi szövetség titká­ra. K. S.-»A- termelőszövetkezetek- zöme ­_ ___ ...., már,.” rendelkezik a. korszerű ' ! megközelíti „ .nagyüzemi. - gazdálkodásra- lehető- ; a 4400 hektárt, ami több mint Az AFIT kecskeméti szervizállomásán új munkarend lépett életbe, két műszakban, reggel hattól este tízig dolgoznak a szerelők. Arról érdeklődtünk Csontos Gábortól, a szer­viz vezetőjétől, hogyan sikerült az első két- műszakos munkanap? — A vártnál jobban — hang­zott a válasz. — Április elsején összesen százhúsz gépkocsi ér­kezett állomásunkra, s közülük este tízig hetven kijavítva távoz­hatott. Az első nap tapasztalatai azt, bizonyítják, hogy lesz mun­kánk az esti órákban is. Koráb­ban este hat után,,ha valakinek elromlott a gépkocsija, nagyon nehezen tudott segítséget kapni. 'Csütörtökön este például egy Budapestről Szegedre tartó Pols­ki Fiat gépkocsi vánszorgott be hozzánk, elromlott a tengely- kapcsolója. Vezetője elmondta, utasaival együtt arra készültek, hogy szállást keresnek, hiszen reggelig nem tudják megjavít­tatni a kocsit Valakitől azonban meghallotta, hogy este tízig dol­gozunk. Kilenc óra után pedig már nagy örömmel távozhattak a rendbehozott kocsival. Sokan jöttek a helybeli autó­sok közül is, akiknek azelőtt sok gondot okozott a korai záróránk. A dolgozó emberek ugyanis nap közben nem tudják elhozni jár­műveiket javításra, vagy kar­bantartásra, így pedig este tízig van idejük erre. • SzentgyörgyI István szerelő, a törzsgárda tagja, a DH.mozgalom résztvevője egy személygépkocsi vizsgára való előkészítésén dolgo­zik. ’ (Opauszky László felvétele.) — Legfeljebb nem látják a tévéműsort...!? — Majd látják itt, addig, amíg javítják a kocsijukat. A jövő hé­ten ugyanis vásárolunk egy tv- készüléket, amelyen a délelőtti és esti műsort is nézhetik a vá­rakozók. Az ügyfélváróban kü­lönben már most is több napila­pot olvashatnak. Bízunk abban, hogy hamarosan sikerül létesíte­ni büfét is. — Ezek szerint megkönnyítik a várakozást. De utána? — Mindent elkövetünk azért, hogy ne legyen minőségi kifogás. A Dolgozz hibátlanul mozgalom­ban már szerelőink hatvan szá­zaléka vesz részt. Az önmeózá- son túl külön szakember őrkö­dik azon, hogy az ügyfél csak tökéletesen kijavított gépkocsit vehessen át — Hogyan sikerült az idei el­ső negyedév?" — Március 31-ig 4800 személy- és kistehergépkocsi fordult meg műhelyeinkben. Közülük 150-et készítettünk elő időszakos mű­szaki vizsgára, illetve levizsgáz­tatva, újabb három évre érvé­nyesítettük forgalmi engedélyü­ket Ennek a szolgáltatásnak egyre nagyobb a sikere, hiszen sok utánajárástól kíméljük meg az autósokat. O. L. Egy majdnem kipusztult állatfaj Az utóbbi századok során az ember pusz­tító kapzsisága, rab­lógazdálkodása, avagy természeti környeze­tükbe való hozzá nem értő beavatko­zása következtében sok állatfaj pusztult el. Csaknem erre a sorsra jutott a bölény is. ötven évvel eze­lőtt n ár csak néhány példány élt ezekből a szarvasmarhákkal rokon, rövid és erős szarüú, széles homlo- kú és hatalmas izom­zatú állatokból. Pá­rizsban 1923-ban nemzetközi társasá­got alapítottak a bö­lények védelmére. Ennek tevékenysége révén sikerült elejét venni az állatok vég­leges kipusztulásá­nak. Szigorú véde­lemmel és tervszerű tenyésztéssel megol­dottál; a fokozatos szaporítás problémá­ját is. Természetvédelmi intézmények rezervátumaiban gondoskodnak ma a bölények védelméről és há­borítatlan életéről a Szovjet­unióban, Lengyelországban, az Egyesült Államokban és a világ néhány más országában. Ez utóbbiak közé tartozik az NDK, ahol Karl-Marx-Stadt közelé­ben, Oberrabensteiban 45 hek­tárnyi területen rezervátumot lé­tesítettek. Ennek lakója a képen látható bölénypár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents