Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-08 / 84. szám

1976. április 8. • PETŐFI NEPE • 3 Kukoricavetés előtt Az iparszerű mezőgazdasági termeléshez jól képzett szakemberekre van szükség. A* általános politikai, gazdasági tudás számba­vételére került sor Bábolnán, az iparszerű kukoricatermesztési rendszer központjában. Itt rendezték meg ugyanis az ifjúsági szocia­lista brigádok országos vetélkedőjét. A ver­senyben a 196 partnergazdaságból kilencszáz fiatal vett részt, kilenc csapat került a döntő­be. A részvétel feltétele többek között egy pályamunka benyújtása volt. Ezenkívül poli­tikai, műszaki és agronómiái témák szerepel­tek a kérdések között. Az országos vetélkedőn a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet IKR-bri- gádja a harmadik lett. A csaknem 8 ezer hektáron gazdálkodó mezőgazdasági nagy­üzem kis kollektívája jól felkészült szakem­berekből áll. Részt vesznek a termelőszövet­kezetben folyó eredményes szocialista mun­kaversenyben. A Petőfi brigád — amely ta­valy elnyerte azaranykoszorús jelvényt — vezetője Pesir István gépesítési agronómus. 0 Pesir István: — A vetőágy előkészítő-tárcsára rá- szereltűk a permetező berendezést. — Úgynevezett komplex bri­gádot létesítettünk. Tagjai: négy műszaki vezető, hat kombájnos, ugyanennyi traktoros, két sze­relő és hét gépkocsivezető. Az IKR-be bevont 1600 hektár ku­korica megművelését mi végez­zük. Az idén először az ezer hektár búzavetés is hozzánk tar­tozik. Mindent összevetve 40 millió forint értékű terményt ta­karítunk be az idén — tájékoz­tat a brigádvezető. A korszerű termelési módszer­nek köszönhetően évről évre emelkednek a termésátlagok. Tavaly 58 mázsa kukoricát ta­karítottak be hektáronként má­jusi morzsoltban számítva. A brigád tagjai állítják, hogy még a kiskunfélegyházi határ talaj- viszonyai mellett is tovább le­het növelni a terméseredménye­ket. , Elmondanak egy szemléltető példát. A Zöldmező Termelőszö­vetkezettel 1972-ben egyesültek. Akkor a hozzájuk csatlakozott közös gazdaságban a kukorica termésátlaga nem érte él a hek­táronkénti 20. mázsát. Ugyan­azon a területen tavaly 62 má­zsa volt a hektáronkénti ho­zam. A brigád igyekszik a munka jó megszervezésével, különböző 0 Szabó Lajos traktoros Rába-Steiger erőgéppel kukoricavetéshez készíti elő a talajt. (Szilágyi Mihály felvételei.) újításokkal csökkenteni a ter­melési költségeket javítani az eredményeket. Egyik ilyen újí­tásuk: a kukoricavetést előké­szítő tárcsákhoz felszerelték a gyomirtó kipermetezéséhez szük­séges berendezést. Egyidőben két műveletet végez a munkagép^ időt, üzemanyagot takarítanak meg. Ha a hőmérséklet tovább emelkedik, megkezdik a kuko­rica vetését is. — A talaj előkészítés jól halad — mondja Pesir István. — Re­méljük, idejében tudunk végezni a munkával, annál is inkább, mert az idén is szeretnénk se­gíteni úgy., mint az 'előző években' — a szomszédos szövet­kezeteknek a vetésben K. S. Tojás, hús, édesség húsvétra Külföldi ösztöndíjasok Megkezdődtek Budapesten, a Nemzetközi Előkészítő Intézet diákk’ubjában az 1976—77-es ta­névre külföldi ösztöndíjra pályá­zó fiatalok felvételi beszélgeté­sei. Ezerötszáz pályázó közül a januárban lezajlott szakmai fel­vételi vizsgákon mintegy 800 fiatal felelt meg a követelmé­nyeknek. közülük az idén 380- an nyerhetik el a külföldi egye­temi és főiskolai ösztöndíjat. Az előfelvételi alapján 1977-ben mintegy 150 fiatal kezdheti meg tanulmányait az európai szocia­lista országok egyetemein. A legtöbben az idén is a szov­jetunióbeli egyetemekre és fő­iskolákra jelentkeztek, a Szov­jetunióban szeptemberben 250 magyar fiatal kezdheti meg ösz­töndíjjal a tanulmányait. Az európai szocialista orszá­gokban jelenleg 1634 magyar ösztöndíjas tanul, közülük több mint 1100 a Szovjetunióban. Az idén mintegy 350-en nyerik el a diplomájukat külföldön, túlnyomó többségük olyan szakmákban sze­rez felsőfokú ismereteket, ame­lyekből hazánkban nincs kép­zés. A húsvéti ünnepekre megnö­vekvő igények kielégítésére a hagyományoknak megfelelően nagy körültekintéssel, az ellátás gondos megszervezésével készül fel az élelmiszer-kereskedelem. A húsvét előtti héten a tava­lyinál 6,3 százalékkal .több, ösz- szesen 748 vagon hús és hús- készítmény kerül az üzletháló­zatba, ez kiegyensúlyozott ke­reslet mellett bőven elegendő az igények kielégítésére. Ezen- belül a tőkehúsok közül a szo­kásosnál 5 százalékkal több ser­téshúst hoznak forgalomba. Hús­véti füstöltárukból — sonkából, tarjából, lapockából, kötözött húsból stb. — a tavalyinál va­lamivel többet összesen 250 va­gonnyit kínál a kereskedelem a hétfőn kezdődött „sonkavásá- ron”. Az ünnep másik „fő alap­anyaga” a tojás, amelyből a bar romfiipar 7,5—8 millió darabot szállít, s ezzel bőségesen ellátja a 'lakosságot. Vágott baromfiból 20 százalékkal több, országosan 200 vagon kerül a boltokha. Az igények szerint kínálnak csir­két és pulykát, kevesebb viszont — az idénynek megfelelően — a hízott és pecsenyeliba és kacsa. Már most is, az ünnepet meg­előző napokban méginkább az igények szerint kap az üzlethá­lózat tejet és tejtermékeket. A húsvét előtti héten a terv sze­rint 15,5 millió liter tejet, 73 vagon vajat, 60 vagon sajtot hoznak forgalomba, s gondoskod. hak az ennél nagyobb kereslet zavartalan kielégítéséről is. A kenyér-, a péksütemény- és" kalácsellátást is kellően szervez-^' ték, gondoskodtak arról, hogy a lehetőségekhez képest az ünne­pek előtti „utolsó pillanatban’! is kerüljön friss áru az üzletek­be. A húsvéti csokinyuszivásár már javában tart, a különféle figurákból az idén 139 tonnával több került a boltokba, s növel-. ték az ünnepi alkalomra csoma­géit édességek, táblás csokolá­dék. desszertek, díszdobozok mennyiségét is. Az italok közül borból bőséges, választékos a kí­nálat, olcsóbb palackozott sör­ből viszont, ha marad a nyárias idő, kevés lesz. A hiányt import- sörrel igyekeznek pótolni. összességében: a kereskede­lem megfelelően felkészült a mi­nél zavartalanabb ünnepi élel­miszer-ellátásra. (MTI) 680 millió forint OMFB-támogatás a műszaki alapkutatásokhoz A tudományos kutatásokra az ötödik ötéves tervidőszakban is jelentős összeget fordít a nép­gazdaság, a nemzeti jövedelem­nek évente mintegy 3 százalé­kát. Az összeg egy részét külön­böző szervek között osztják fel, amelyek aztán az irányításuk alá tartozó intézetek, kutatóhe­lyek tudományos munkájának finanszírozására fordítják. A műszaki jellegű kutatásokat az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is támogatja. Az or­szágos szintű kutatási feladatok; a szilárd testek, a biológiailag aktív vegyületek és az életfolya­matok (szabályozása mechaniz­musának kutatása jelentős mű­száki, technikai bázist igényel­nek. Ezek elsődlegesen alapkuta- tás-jellegűek, s az ehhez szük­séges tudományos munkát az OMFB öt év alatt mintegy 680 njillió forinttal támogatja. AZ 1976—80-as időszakban az OMFB a szilárdtest-kutatásban elsősorban azokat a munkákat támogatja, amelyeknek eredmé­nyei az elektronikus alkatrészek kutatásfejlesztésében hasznosít­hatók, például a számítástech­nikában, a hírközlés rendszeré­nek fejlesztésében, továbbá a műszeriparban és az automatizá­lásban. Ilyen jellegű kutatás fo­lyik egyebek mellett a KPKI- ban. A biológiailag aktív vegyü­letek kutatásában a gyógyszer- ipar fejlesztését támogatja anya­gilag a bizottság különösen azt a folyamatot, amelynek során a laboratóriumban előállított szer­ves preparátumból kész, új gyógyszer válik. Emellett finan­szírozza egy korszerű közoonti kísérleti kisállattelep építését, ahol az új gyógyszereket próbál­ják majd ki. Ezenkívül az OMFB a különféle tápszerek előállítá­sának kutatómunkáit is támo­gatja. (MTI) HŰSÉG.] ITALOM?! Válasz cikkünkre Március 28-án „Hűségjuta­lom?!” címmel megjegyzést kö­zöltünk lapunkban. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár 2. számú kecskeméti gyáregységéből Ru- tics Istvánná munkaügyi osztály- vezető és Járomi Gyula admi­nisztratív vezető aláírásával a kö­vetkező választ kaptuk: „A megjelent cikk teljes tartalmából az az l,— forint átutalás igaz, melynek magyarázatát (a pénzügyekben já­ratlanok részére) a következőkben adjuk meg, miután a telefonon adott tájékoztatás nem bizonyult kielégí­tőnek. v Kollektív szerződésünk értelmében, az eltöltött évek alapján hűségjuta­lom illeti meg a dolgozóinkat, amely jelen esetben az éves bér összegének l,z7ora, hároméves munkaviszony melletti , A hűségjutalom kifizetését szintén a kollektív szerződés szabá­lyozza, mely szerint az I—Vili. havi bérösszeg alapján, szeptember hó­napban hűségjutalom-előleget kell fi­zetni. Egy évtized után Orgováriyon 1948-han a nagybérletek felszámolásával el­sőként alakult meg a Sallai Imre Termelőszövetkezet, 120 ka- tasztrális holdon 11 család összefogásával. Azóta ugyan nőtt a gazdaság területe és tagjainak létszáma is, de a több mint 1800 hektár földjével napjainkban is kisüzemnek számít. Az elmúlt évi eredmény kedvező volt, csaknem 4 és fél millió tiszta jövedelmet könyvelhetett el a szövetkezet, amelynek földterülete nem tartozik a legjobbak közé. A DUTIB - értünk, s az idegenforgalomért 900 ezer forint a Szelidi-tó környékének ivóvízellátására Kevesen tudják, mi is a Duna—Tisza közi Intéző Bizottság valódi hivatása. Egy tévhitet mindenesetre gyorsan el kell oszlatni: nem jótékonysági intézmény, nem valamiféle pénz­osztó szerv, amely a két folyó közötti terület idegenforgalmi beruházásait megvalósítja. A tájegységi bizottságok 1967 óta azzal a céllal, feladatkör­rel jöttek és jönnek létre, hogy — összefogva a hivatali és társadalmi erőket:— kezdeményezzék az adott vidéken a kul­turált idegenforgalom alapjainak megteremtését, hangolják össze a fejlesztési célkitűzéseket, szorgalmazzák és ellenőriz­zék a feladatok végrehajtását, nyilvánítsanak véleményt a regionális fejlesztési és beruházási tervekrőL A fő hangsúly a társadalmi erők összefogásán van. A táj, a lakóhely és kör­nyékének szervezete az egységes és egészséges lokálpatriotiz­mus ugyanis sok olyan társadalmilag kivitelezhető szépítés, gyarapítás forrása, amely jelentősen befolyásolhatja a foga­dási feltételek korszerűsödését. Arról nem is beszélve, hogy elsődleges szerepet játszik a helyes idegenforgalmi közszem­lélet kialakításában. — Tíz éve vagyok elnök — mondja Einho£fer József —, de kevés olyan jól sikerült évünk volt, mint .a tavalyi. Szinte minden bejött. Legtöbb bevéte­lünk a baromfiból és a hízó­marhából származott. Évente ugyanis mintegy félmillió csibét szállítunk a baromfiiparnak. Ta­valy építettünk egy ólat, amit még szeretnénk megtoldani egy- gyel. Ezenkívül terveink közt szerepel két darab 200 férőhe­lyes tehénistálló építése- és az állomány növelése. Mi ugyanis húsra szakosodtunk, de a tehene­ket fejjük is. A gyep egylhar- madát már intenzíven művel­jük, és ahogy a szarvas marha­állomány szaporodik, úgy javít­juk a többi fűtermő területet is. Az elnök minden reggel irá­nyítója a napi munkaelosztás­nak ... — Sajnos nálunk még gyen­gébb a munka szervezettsége, mint ahol már áttértek az ága­zati irányításra. A korszerűsí­téshez nincsenek meg a feltéte­lek, aminek legnagyobb akadá­lya, hogy a szövetkezet kevés és széttagolt földterülettel ren­delkezik. Van úgy, hogy kétszer Ismét ifjú tehetségeket keres­nek: immár harmadszor hirdeti meg á Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola és a Weinér-em- lékbizottság a Weiner Leó-em­lékversenyt vonósnégyeseknek, vonóstrióknak és hegedű-zongo­ra szonátapároknak. A kétfor­dulós versenyt június utolsó he­tében rendezik a Zeneakadémia kistermében, nyilvános előadá­sokon. A versenyre benevezhet a Ze­neművészeti Főiskola egyetemi és főiskolai tagozatának minden is bejárom a határt naponta. Főként így tavaszidőben me­gyek sokat, a mezőgazdasági nagy dologidő kezdetekor. Hat évvel ezelőtt súlyos beteg-- ségen esett át az elnök és egész­sége azóta sem jött teljesen rendbe. — öt év múlva .megyek nyug­díjba, de addig még szeretném tovább javítani a gazdálkodá­sunkat! Az ágazatvezetők na­gyobb önállóságot kapnak, kor­szerűsítjük szőlőültetvényünket; s bevezetjük a gépi szüretelést. A több mint száz hektáros sző­lőültetvényünk növényvédeltmét már helikopterrel végezzük, mi­vel tagjai vagyunk az Izsáki Ál-, lami Gazdaság szőlőtermesztési társulásának. Az orgoványi Sallai Imre Ter­melőszövetkezetnek az évek so­rán csaknem 34 millióra nőtt a közös vagyona. Ugyanakkor az egy 10 órás munkanapra jutó kereset az 1971-es 96 forint 50 fillérrel szemben 135 forintra emelkedett. Ezt pedig csak a tagok és a vezetőség odaadó, jó munkájával lehetett elérni?’ B. Z. magyar hallgatója, vagy azok a fiatal előadóművészek, akik ok­levelet vagy végbizonyítványt szereztek a főiskolán. Vonósné­gyeseknél és a vonóstrióknál 32 év, hegedű- és zongoraszonáták előadóinál 30 év a nevezési kor­határ. A jelentkezési lapokat áp­rilis 30-ig várják a Zeneművé­szeti Főiskola tanulmányi osz­tályán (Budapest, VI. Liszt Fe­renc tér 8., vagy 1391 Budapest, Pf. 206 címre.) A jelentkezőktől zenei végzettséget igazoló okle­velet vagy végbizonyítványt is kérnek. Ilyeneket jegyeztem a note­szomba, miközben — Gerőcs Ist­vánnal, a megyei tanács keres­kedelmi osztályvezetőjével,' a DUTIB titkárával folytatott be­szélgetésem során — szóba került múlt és jelen, természetesen a gondok és feladatok, tények és elképzelések tükrében. — Bármennyire hihetetlen, én a közfelfogásban bekövetkezett gyökeres változást tartom edi- gi legnagyobb sikerünknek. — büszkélkedett a titkár. — Végre valahára közös nevezőre jutott valamennyi szervezet és intéz­mény az idegenforgalmat bonyo­lító centrumaink minősítésében, hu úgy tetszik, rangsorolásában. íT négy kiemelt övezet: Kecske­mét, mint megyeszékhely, s mint a vidék gazdasági-kulturális köz­pontja; Baja, a Petőfi-szigettel és a Vén-Duna-sarokkal, vala­mint Bugac és Kalocsa. További négy üdülőkörzet — a 'Tisza mente együttesen, a Szelidi-, a Vadkerti-tó és Kunfehértó, — szintén fontos turisztikai szem­pontból, ám ezek inkább helyi pénzforrásból bővítendők. Ide sorolható még Tass, bár ott nem egészen tisztázott, hogy végül is fürdőhely-e — vagy hőrgá: '.pa­radicsomként kell kezelni. — Nem szorulnak emiatt hát­térbe a közelben levő, nagy tömegeket, elsősorban megye­belieket vonzó fürdő- és nya­ralótelepek? — Nyolc olyan üdülőterületről tudunk Bács-Kiskunban, ahol kétszázötvennél több telek van kiosztva. A porták száma együt­tesen meghaladja a négyezret, ezeknek csaknem háromnegye­dén épület is áll. Ezerre tehető a közületi férőhelyek száma. A DUTIB tavaly októberi ülésén született állásfoglalás értelmében sajnos, a jövőben lassítani kell a parcellázást, mégpedig a sok­felé eléggé hiányos közművesí­tés miatt. Szelíden például a nyaralótelep további üzemelte­tését kérdőjelezi meg az ivóvíz- hiány. A vízhálózat kiépítéséhez hat-hétmillióra lenne szükség, ezért bizottságunk legközelebbi tanácskozásán Előterjesztésre ke­rül egy javaslat, miszerint 800— 900' ezer forinttal mi is hozzájá­rulnánk a megoldáshoz. Ebből is láthatja: elsősorban a nem üzle­ti tevékenységeket támogatjuk. Ez azt jelenti, hogy például a kereskedelmi és vendéglátó­ipari létesítményekhez —me­lyek nagyban befolyásolják a bel- és külföldi érdeklődést, forgalmat — semmi közük? Az üzleteket, múzeumokat az Országos Idegenforgalmi Ta­nács — természetesen a mi ja­vaslataink alapján — közvetle­nül dotálja. Az 1975-ben meg­nyílt bajai kempingnek például a felét az ÓIT adta, s hasonlóan épül most Kecskeméten, a Szék­tói strand szomszédságában a másik kemping is. De említhet­ném a lajosmizsei tanyacsárdát, az E—5-ös úton a szélmalom­csárdát, vagy a bugaci pásztor­múzeumot is. Mindemellett a frekventált heleyeken mi han­goljuk össze tanácsi pénzek be­fektetését. — 1976-ban tehát a Szelidi-tó már valószinűleg részesül a DUTIB fejlesztési keretébőL A fennmaradó közel egymil­lió forintnak mi lesz a sorsa? — Ez még nincs eldöntve. Mindenesetre nem kívánjuk a tavalyihoz hasonlóan szétaprózni. Rájöttünk: a nagyobb összeg — bárhova kerül — hathatósabb segítség. — Az elmúlt évben hogyan gazdálkodtak a pénzükkel? — A teljes költséget sehol sem álltuk, csupán . támogatásokról volt szó. Tiszakécskére 400 ezret utaltunk át: megoldották a re­gionális szemétgyűjtést, egy autót és kannákat vásároltak. A me­gyeszékhelyen a Kodály-intézet- re és a Kossuth téri romkert ki­alakítására fordították a 400 ezer forintot. Dunapataj szintén a hulladékok eltávolításának megszervezéséért — a Szelidi-tó- nál — kapott 250 ezret Baja ugyanennyit használhat fel még ez évben egy biztonságos kikö­tődokk készítésére. Kiskunfélegy­házának a parkerdő villamosítá­sára 150 ezer, Kunfehértónak partrendezésre, Bugacnak a szárnyékok és cserények felállí­tására, Dunavecsének a pihenő­park létesítésére egyaránt 100— 100 ezer, míg Kalocsának egy idegenforgalmi iroda bérletére 50 ezer forint jutott Ez össze­sen 1 millió 800 ezer forint Elköltöttük, meggyőződéssel állíthatom: felelősen, hasznos célra. K. F. Nevezett dolgozó I—VIII. havi bére (vetítési alapja) -11 556,— Ft, melynek az l,£7o-a 139,— forint. A számfejtési mechanizmus szerint az éves összkeresetek alapján (bele­értve az előlegként kifizetett hűség- jutalmat is hűségjutalom-elszámolást kell végezni, éves szinten. Ennek megfelelően a dolgozó éves béralap­ja a 139,— forinttal együtt 11695,— forint, melynek az 1.2%-a 140,— fo­rint. A ténylegesen számfejtett éves hű­ségjutalomból levonásra kerül a ko­rábban kifizetett hűségjutalom-előleg és ebből adódott az 1,— forintos kü­lönbség, melyet a dolgozó részére ki kellett fizetni. A cikk további része sértő módon megalapozaUan, ugyanis a gyáregy­ség vezetése részéről nem kértük és nem is kérjük a dolgozókat, hogy gyermekgondozási segélyük megsza­kításával hamarabb álljanak munká­ba. Szeretnénk megemlíteni, hogy a hű­ségjutalom összegszerűségét nem a gyermekek száma, hanem kizárólago­san a vállalatnál eltöltött évek hatá­rozzák meg. Az a tény, hogy 1,— fo­rintnak mi a vásárló értéke, szintén nem befolyásolja a hűségjutalom ösz- szegét. összességében számottevőnek ítéljük meg a törzsgárda kialakításá­ban tett erőfeszítést, de ebből még senki sem vehetett Balatoni nyaralót, pírős_ kárpitozású Zsigulit. Az 1,— forinttal kapcsolatos további okfejtéseket oldalakon keresztül le­hetne folytatni, de ml azt értelmet­lennek tartjuk. A realitáshoz tartozik azonban az 1,— forintos ügy ellenére, az a tény, hogy gyáregységünk ko­molyan veszi a népesedéspolitikai célkitűzések megvalósítását, azt a le­hető legnagyobb mértékben támogat­ja. Pl.: nyereségrészesedést fizet a gyermekgondozási segély idejére is, ami ismereteink szerint a megyében nem általános. Az ez irányú jó példákat tovább so­rolhatnánk; talán ezekről kellene a sajtón kérésztől a közvéleményt tá­jékoztatni.” * A válaszhoz a következő meg­jegyzést fűzzük: A „pénzügyekben járatlanok” is tudják, hogy 1,— Ft átutalása nem 1,— forintba kerül. Sem a BRG-nek, sem más vállalatnak; üzemnek. A pénzügyekben já­ratlanok is szeretnék, ha „kita­lálnának” egy olyan számviteli- könyvelési mechanizmust, ami szerint egy forintot nem kellene bank útján és a posta munkáját is igénybe véve kifizetni. Napjainkban, amikor különösen időszerű feltárni a belső tartalé­kokat, érdemes lenne elgondol­kozni azon. miként lehetne elin­tézni az efféle ügyeket úgy, hogy valóban egy forintba kerüljenek, s ne többe. Bizonyára van rá megoldás, örültünk volna, ha a válaszadók a cikk érdemi részé­re — az 1,— forint felesleges küldözgetésére — is reagálnak. Mert mi ez ellen emeltünk szót. Ifjú tehetségeket keresnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents