Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-07 / 83. szám

1976. április 7. • PETŐFI NEPE • 3 Űj szabvány a magvak és a hántolt termékek mintavételére Évente megközelítőleg 10 millió tonna élelmezési, takar­mányozási és ipari célokra termelt mag — búza, rozs, árpa, kukorica, bab, borsó, rizs stb. — minőségét kell meghatároz­ni országosan az átadás-átvétel során. E termények értéke majdnem eléri a 40 milliárd forintot. Sem az átadónak, sem az átvevőnek nem közömbös, hogy e hatalmas mennyiségű és értékű termény a minőségvizsgálat alkamával milyen osz­tályzatot kap, mivel az árak igen szorosan kapcsolódnak a minőséghez. Egészségügyi világnap, 1976 Noha a vizsgálatok elvégzésé­re ma már a legmodernebb labo­ratóriumok preciz műszereikkel állnak a vizsgáló szakemberek rendelkezésére a vizsgálatokig eljutni nem is olyan egyszerű do­log. Mivel a teljes tétel megvizs­gálására vállalkozni lehetetlenség, azért, mint általában a nagy tö­megű termékeknél, bizonyos rendszer szerint elvégzett minta­vétel alapján történik a vizsgálat. A köznyelvben ugyan azt szoktuk mondani, hogy a cseppből meg­ítélhetjük a tengert, de ez a mód­szer azért kevés lenne a pontos döntéshez: nem mindegy ugyan­is, hogy azt a bizonyos cseppet honnan, mikor és hogyan vettük ki a tengerből. Az sem közömbös, hány csepp kerül megvizsgálásra Szerencsére, ebben is segítségünk­re sietett a tudomány: kidolgoz­ták azt a módszert, amelyet hasz­nálva és előírásait pontosan be­tartva egy-egy tételből kivett mintát megvizsgálva, megközelí­tően reális képet kaphatunk az egészről. A vizsgálatot megelőző eljárást nevezik a szakemberek mintavételnek. A Magyar Szabványügyi Hiva­tal befejezte az ide vonatkozó régebbi szabvány átdolgozását. Az elkészült új. szabványt március közepén ki is bocsátotta. Ez év júliusától már e szerint kell el­végezni az élelmezési, takarmá­nyozási, ipari és hántolt termé­nyek vizsgálatához szükséges mintavételt. Még a hozzá nern értő is belát­ja, hogy mondjuk egy vagon öm­lesztett búzánál a felső réteg egé­HAZÁNKRÓL SZÓLJATOK, SZÉP SZAVAK” i-i , ■ i ,. i ,, ■. , Növelik a stílbútorok gyártását Amatőr színjátszók a tv-ben Takarékoskodás ? Optima típusú táskaírógépemet tavaly megmutattam az irodagé­pek egyik kecskeméti tudósá­nak. Alaposan megnézte, pró­bálgatta^ és így összegezte a vé­leményét: „Evekig nem lesz gondja ezzel a masinával.” Egy apró rugó kiindulására ő sem számíthatott. Fogtam munkaeszközömet és elvittem az Irodagépjavftó Vál­lalathoz. Mondom, mi a baj. A részleg vezetője udvariasan bár, de határozottan megtagadta szerény kérésemet. „Ezt a típust nem javíthatjuk.” Először megijedtem. Mit vét­hetett a szegény Optima? Miért került a feketelistára? A vállalat kék köpenyes kép­viselője a falon levő listára mu­latott. Ha jól látom, selejtezési jegyzék címet viselte. Erre hi­vatkozott. — Takarékossági okokiból nem vállalhatjuk. — Miit csináljak vele? Dob­jam el eigy jelentéktelen hiba miatt? Kihez vigyem? Többet ér mint sok új vagy újabb masina. — Sajnos, engem kötnek a rendelkezések. Addig beszélgettünk, amíg vé­gül is rábírtam a tilalom meg­szegésére. Mintegy kétperces munkával, új rugóval pótolta a rosszat. Illően megköszöntem, de a sze­mélye iránti tisztelet sem csök­kenti a rendelkezés miatt tá­madt bosszúságomat. Miért mások zsebére „takaré­koskodik” az Irodagép javító Vállalat. Miért kényszeríti köz- vetve-közvétlenül saját érdekeit vállalatokra, magánszemélyek­re? Ki vállalja a felelősséget jó állapotban levő, még évekig használható masinák kivonásá­ért? Megértem, ha alkatrészhiány, vagy túlzott elhasználódás miatt tagadnák meg egy-egy géptől a segítséget. Vigyázzon arra ren­delő és szolgáltató, hogy ne ke­rüljön többe a leves a húsnál. Be kétperces munka, miatt? Ne spóroljanak az idővel és vizsgálják fölül az elsietett ren­delkezést. Heltai Nándor Nagy nyilvánosság előtt szere­pelnek ismét a legkiválóbb ama­tőr színjátszó együttesek: a Ma-, gyár Televízió április 7-től öt adásban . közvetíti produkcióikat. Ez lesz a záróaktusa a „Hazánk­ról szóljatok, szép szavas-pályá­zatnak. Az égisz, ország figyelte az amatőr színjátszók nagy sikerét: a három év során a rádióban 102 amatőr színjátszóműsor hangzott el, a tévé a Petőfi-forduló hét, a ,, Regöl ők”, s a „Hazánkról szóljatok” 15—15 műsorát köz­vetítette. Az amatőrmozgalom lendületét tartják a rétegfesztiválok és mi­nősítések. Az élenjáró amatőr- csoportok július 5—11-e között a kazincbarcikai országos és nem­zetközi színjátszófesztiválon sze­repelnek majd. Erre a rendez­vényre 60 hazai együttes nevezett be. Jelenleg folyik a válogatás, szakzsüri dönti el: melyik lesz az a húsz együttes, amely méltóan képviseli a magyar amatőr szín­játszást. (MTI) szén más minőségű lehet, mint a vagon közepén és alján. A vagonban, teherautón vagy kon­ténerben szállított terményeknél pl. a szabvány előírja, hogy leg­alább öt különböző helyről, más­más mélységekből kell mintát venni, ha a mennyiség 10 tonna alatt van. Ha ennél több, akkor 3 tonnánként még további egy- egy mintavétel szükséges a meg­felelő értékeléshez. A padozatos raktárban tárolt terményből 10 és 20 tonna között 20 helyről, en­nél nagyobb mennyiség esetén 5 tonnaként további egy-egy hely­ről kell mintát venni. Mivel az így összegyűjtött minta mennyi­sége még mindig több, mint amennyi a laboratóriumi vizsgá­lathoz Szükséges, ezért a rész­mintákat különféle módon össze­keverik, majd az egyes termé­nyekre, a szabványokban előírt mennyiségre csökkentik. Búzánál rozsnál, 'árpánál például 1—1 ki­logramm, máknál, repcénél né- gyedkilogramm, csöves kukoricá­nál 10 kilogramm egy-egy végle­ges minta súlya. Természetesen gondoskodni kell a minta hitelességéről is, ezért a szabvány előírja a szükséges jegyzőkönyv felvételét és a minta megfelelő lezárását. Az 1948 óta működő Kecske­méti Asztalos Kisipari Szövet­kezet néhány nappal ezelőtt tar­totta mérlegzáró közgyűlését. Vajon miről számolt be a 166 tagú kollektívának a vezetőség? Erről beszélgettünk Rigó Endre elnökkel, aki elmondotta, hogy a múlt évi tervüket 18 százalék­kal túlteljesítve, 25 millió 990 ezer forint termelési értéket ér­tek el. A tagság elégedetten fo­gadta a beszámolót, nem utolsó­sorban azért, mert ezt követően egyhavi keresetüknek megfeleld összeget vehettek fel nyereség- részesedésként. — Mi jellemezte a múlt esz­tendőt? — kérdeztem a többi között. — Az egyenletesen emelkedő termelés — hangzott a válasz. Fő termékünk a kolóniái stíl­bútor, ebből nemcsak a keres­kedelemnek, hanem egyedi meg­rendelésre is készítünk. .Tavaly például, az ország különböző vá­rosaiból 2,7 millió forint értékű megrendelést kaptunk, illetve teljesítettünk magánszemélyek részére. Termelésünkben a stíl­bútorok részaránya a múlt év végére már elérte a 49,3 száza­lékot, s ezt évről évre tovább növelve 1980-ra gyártmányaink 70 százaléka már stílbútor lesz. A különböző kutatóintézetek­ben, kórházakban, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen és más Huszonnyolc esztendeje annak, hogy — 1948. április 7-én — megalakult az Egészségügyi Vi­lágszervezet (WHO). Megemlé­kezésként azóta ezen a napon rendezik meg az egészségügyi világnapot, amelynek alkalmából hagyományosan az egész embe­riségét érintő valamilyen fontos egészségügyi témát jelölnek ki a megemlékezések programjául. A világnapok megrendezésébe Magyarország 1965-ben kapcso­lódott be. Az azóta sorra került témák között két ízben szerepelt a himlő; foglalkoztak ezenkívül az egészségügyi dolgozók mum kájának megbecsülésével, a rák­szűréssel, a cukor-, illetve a szívbajjal, a jobb táplálkozással étb. Az idei egészségügyi világ­nap témája, s egyben jelmonda­ta: „Előrelátással a vakság meg­előzéséért!” Szerte a világban mintegy 10 millióra tehető a vak emberek száma. De több milliónyian van­nak azok is, akiknek annyira megromlott a látásuk, hogy gya­korlatilag vakoknak minősül­nek. Pedig a vakság az esetek több­ségében megelőzhető. Olykor azonnali eredményeket hozhat­nának egyszerű intézkedések, mint például a szembántalmak korai felismerése és kezelése (fő­megrendelők körében nagy sike­re van az itt készülő laborató­riumi berendezéseknek. Az idén például a Veszprémi Vegyipari Egyetem részére 5 millió forint értékű berendezést szállítunk. Ugyancsak keresett cikknek • Nagy figyelmet igényel a bú­torok csavart oszlopainak a megmunkálása. Kelemen János, a kétszeresen szocialista Kos­suth brigád tagja, aki 27 éve dolgozik a szövetkezetben, egy ilyen csavart oszlop csiszolását végzi. ként gyermekeknél), a veszélyez­tetett munkások ellátása szem­védő felszereléssel stb. A. vakság nemcsak az érintett személy egyéni tragédiája, ha­nem számottevő veszteséget je­lent a népgazdaságnak is.^ A világszervezet dokumentu­ma a vakság négy fontos oka­ként a trachomát, a szürkehá­lyogot, az afrikai feketelégy ál­tal terjesztett úgynevezett folya­mi vakságot, és végül az A-vita- min hiánya folytán fellépő xe- rophtalmiát jelöli meg. Hazánkban — s általában a fejlett országokban — az egész­ségügyi ellátás számottevő része a szemészeti ellátás. Nálunk az említett négy Jő ok közül lénye­gében csak a szürkehályog ját­szik szerepet. Nem hanyagolha­tó el azonban a . sérülésekből eredő, továbbá a zöldhályog (glaukoma) és a szemfen éki el­változások okozta megvakulások száma sem. Ennek megfelelően az egészségügyi világnap hazai programja ezeknek a szemészeti feladatoknak a hangsúlyozására irányul. Azzal, hogy' a lakosság figyel­mét felhívjuk a vakságot előidé­ző okokra, a szemártalmak el­kerülésének lehetőségeire, nagy­mértékben segíthetjük a szemé­szeti ellátás megelőzési prog­ramjának megvalósítását. számít a háromdarabos kárpito­zott garnitúránk is. örvendetesen javult tavaly a termékeink minősége, s bízunk abban, hogy ebben az évben, illetve a jövőben sem lesz a megrendelőknek minőségi kifo­gása. Az idén továbbfejlesztjük a Dolgozz hibátlanul mozgalmat, bevezetjük az önmeózást és a művezetőknek is külön felada­tokat adunk ebben a mozgalom­ban. Szeretnénk elérni, hogy egy-egy munkadarab, amely nem felel meg minden követel­ménynek, ne mehessen továb­bi megmunkálásra. Még ebben az évben elkészül az új felület­kezelő üzemünk. Már beszerez­tük a célgépeket, s reméljük ha­marosan megkezdődhet a szóró- eljárásos felületkezelés. Az új üzem létesítése különben lehe­tőséget nyújt a tanműhelyünk bővítésére is. Ebben az évben 'áttérünk a pneumatikus kisgépek használatára is. Míg a múlt év­ben félmillió forintot költöttünk beruházásra, .különböző célgépek beszerzésére, addig az idén ez az összeg eléri a 2 millió forin­tot. Az idei tervünk 27,5 millió fo­rint, s már az első negyedév eredményei arra engednek kö­vetkeztetni, hogy az év végén • nem lesz okunk szégyenkezni —, mondotta befejezésül Rigó Endre O. L. HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Segíteni kell őket Lapunk március 31-i számában közöltük munka­társunknak, Varga Mihálynak a Tanyáin is . lehet művelődni című cikkét, melyben a szerző több pél­dával igyekezett bizonyítani, hogy egyáltalán nem törvényszerű a tanyai lakosság elmaradottsága, sőt. A napokban levelet kaptunk Tiszakécskéről, az ottani sárhalmi iákola nevelőjétől, Rézman Imré- nétöl. Ebben az Állami-díjas pedagógus melegen egyetért cikkünk tartamával, s néhány példával bi­zonyítja,^ hogy a tanyán élőkben is megvan a vágy a művelődésre. íme a levél rövidített szövege: „Jő, hogy eltűnődött az újságíró a valóban köny- nyelmű kijelentésen, mely arra öszönözte őt, hogy a cikket megírja. Mert hányszor hallottuk mi- is hasonló, bántó kijelentést! Ha személy szerint ne­künk szánták, vagy akár a tanyán élő, dolgozó pa­rasztoknak, egyaránt fájt, mert igazságtalannak éreztük, mert felületesnek tartottuk, nem pedig jellemzőnek. A sárhalmi tanyákon élő emberekben valóban él az igény a művelődésre. Ezt többek között rend­szeres tévénézéssel, rádióhallgatással, olvasással is bizonyítják. S mi is minden lehetséges módon se­gítjük őket; igyekszünk cáfolni a felületes szem­léletből fakadó megjegyzéseket. Ebben a tanévben -például nyolc előadásból álló sorozatot terveztünk, Hazánk a nagyvilágban címmel, mely Magyaror­szág társadalmi, politikai, földrajzi helyzetét mu­tatta be. S' október óta hat országjáró kirándulást bonyolítottunk le, és a tanév végéig még háromra sor kerül. Szerintünk oda kell vinni a tanyán élőknek a kultúrát, a villanyt, a könyvet, és minden egyéb le­hetőséget a művelődésre. Igényt kell ébreszteni ott is, ahol eddig még nem volt ez meg. Oszlatni kell a sötétséget, a szellemi restséget, fel kell számolni a közömbösséget. Segíteni kell őket, feledtetni kell velük, amennyiben lehet, a hátrányos helyzetüket. Rézman Imréné, Tiszakécske, Sárhalmi Iskola.” Gépek a zöldségtermesztéshez A mezőgazdaság egyik legmunkaigényesebb ága­zatában, a zöldségtermesztésben idén újabb nagy teljesítményű gépekkel, gépsorokkal korszerűsítik a termelést. A kertészeti munkának ezen a területén egész sor nagy teljesítményű berendezés megvá­sárlásában 70 százalékos állami támogatás teszi ér­dekeltté a gazdaságokat, s a traktorokra 20 száza­lékos, más munkagépekre pedig 40 százalékos ked­vezményt vehetnek igénybe (ezeket a berendezése­ket a mezőgazdasági termelés más területein is használhatják), ha meghatározott termesztési szer­ződési kötelezettséget vállalnak. További segítség számukra, hogy a MÉM külön engedélyével idén több millió dollár értékű tőkés importgéphez is hoz­zájutnak. A támogatásra annál is inkább szükség van, mert a nagy üzemek és a kistermelők az elmúlt évi 1,7 millió hektárról 2,4 millió hektárra növelik öt év alatt a zöldségtermő terület, miközben a termelékenység fokozásával — lényegében gépesí­téssel — ellensúlyozzák a mezőgazdasági munkaerő további számszerű csökkenését. A termelők idei gépbeszerzési kilátásai jók. Az AGROTRÖSZT, amely külkereskedelmi joggal ren­delkezik, általaiban igény szerinti ellátást biztosít. A forgalomba kerülő gépek, berendézések túlnyo­mó többsége hazai gyártmányú, de -az 1976. évi munkához már eddig is több tízmillió forint érté­kű gép érkezett külföldről, főként a szocialista or­szágokból. A tavasszal munkába álló vetőgépekből megfelelő a kínálat, összesen 295 gép vár eladásra, ez a mennyiség kielégíti a gazdaságok szükségle­teit. A konzervipari paradicsom betakarításához szükséges kombájnokból várhatóan kétféle típus áll a gazdaságok rendelkezésére. A hagymatermesztő gazdaságok részére több mint 30 gépsort, géptípust kínál a kereskedelem eladásra, zöldbab- és fűszer- paprika-betakarítógépekből 30-at rendelt az AG- ROTRÖRZT ezt a mennyiséget a gyártóüzethek vissza is igazolták. Az év végén lesz maid szükség az NDK-ból érkező gyökérzöldség-betakarító gé­pekre, 35 áll majd a nagyüzemek rendelkezésére. (MTI) 9 Huliák Pálnak (középen) a Május 1. szocialista szállítóbrigád vezetőjének irányításával szállítják el a szövetkezetből a kolóniái fehérneműs szek­rényeket • Gyuris .Sándor asztalos, ebben a szövetkezetben tanulta a mesterségét, majd három évet töltött az NDK-ban. Hazajőve ismét itt vállalt munkát, s jól hasznosítja eddig szerzett tudását. Felvéte­lünk idején egy előtolóval felszerelt marógépen dolgozott. (Opauszky László felvételét) A FIATAL ÍRÓK TÁMOGATÁSÁRA Sikeres a Móricz Zsigmond-ösztöndíj Alkonyt szépítő közösség Vakítóan sugárzik a napfény ezen a délelőttön Szabadszállás fölött, bár olykor még az embert kabátba késztető szellők incsel­kednek a rügyeket bontó fagaly- lyakkal. Karcsún feszül az ég­nek a főtéren a templom tornya, amelynek bejárata fölött latin nyelvű felirat hirdeti, hogy 1770-ben, Mária Terézia „jóvol­tából” épült Kezében bottal, idős bácsi ró­ja a templom előtti járdát. — Hová igyekszik, bátyám? — Ide a húsboltba, egy kis disznósajtért. Bemutatkozom, s ő is el­mondja, hogy Kiss Sándor a ne­ve és 80 esztendős. Akkurátu­sán figyeli, ahogy jegyzetelek. — Okvetlenül írja ám oda a feleségem nevét is: Deli Eszter, meg azt hogy a Kígyó utca 14. szám alatt lakunk. A Lenin Tsz rokkantsági járulékosa vagyok. Hét évig voltam egyhuzamban éjjeliőr, de dolgoztam a kerté­szetben is. Voltak ám nekem olyan munkaegységeim! — teszi hozzá büszkén felcsillanó szem­mel, majd egy kimutatást húz elő a zsebéből. Ebből kiderül, hogy 1964 óta nem egy olyan esztendő volt amelyben Sándor bácsi 200 munkanapnál is töb­bet dolgozott Majd újabb „do- kument” kerül elő, amely sí törzsgárdatagságot igazolja. Nagy szeretettel emlékezik — név szerint is felsorolva őket — a termelőszövetkezet vezetőiről, akik nem feledkeznek meg az idős, nyugdíjas, korú, a munka- képtelen tagságról sem. i — Képzelje csak, mi minden­nel ellátják az embert! Én pél­dául negyedévenként kapok 480 forintot s ezenkívül karácsony­ra még 1200 forintot is juttat­tak. Hat mázsa búzát meg rő- zsét is adott a tsz. Hát hogyne lenne elégedett a magamfajta az ilyen gondoskodással! ... Nem sokkal később már végzett is a bevásárlással Sán­dor bátyánk. Viszi haza a jó ízű tízóraira valót. Kimért léptek­kel indul a Kígyó utca irányá­ba. Megért nyolc évtizedet S öröm tudni azt hogy boldog, ki­egyensúlyozott és bizakodó; há­lás a közösségnek, amely figyel­mességével, a szüntelen érezte­tett törődéssel lám megszépíti az ő és társai életének alkonyát — a — t Szocialista irodalompolitikánk törekvései mindenkor arra irá­nyultak, hogy segítsék, ösztönöz­zék az irodalom, a művészetek folytonos megújulását felkarol­ják és támogassák a fiatal tehet­ségeket, biztosítsák a művészi alkotómunka nélkülözhetetlen feltételeit gondoskodjanak az irodalom, az írók társadalmi megbecsülésérőt elismertetéséről, s közkinccsé tegyék az alkotáso­kat. Ezen belül mindig is elő­térben állt a pályakezdők, a friss erők megjelenésének kér­dése. 1 A pályakezdő írók, költők és kritikusok segítésére, a társada­lom mélyebb alapos megis­merése, művészileg magas színvonalú, szocialista szellemi­ségű alkotótevékenységük kibon­takoztatására három évvel ez­előtt a Kulturális Minisztérium Móricz Zsigmond irodalmi ösz­töndíjat létesített. Az ösztöndíj — amely egy esz­tendőre szól Is havi 3000 forintos támogatást jelent — beváltotta a hozzáfűzött reményeket: mai társadalmunk kérdéseit elemző- , boncolgató rangos lírai és epi­kai művek sorát „segítette világ­ra”. Az első díjazottak közül Marosi Gyula kisregényt írt, Sá- rándi József munkáséletet és környezetet ábrázoló önéletrajzi regénye már a kiadónál van. Vathy Zsuzsa kisregényekkel és novellákkal. Serfőző Simon mai életünket feltérképező iro­dalmi riportokkal gazdagította az elkötelezett művek literatú- ráját. Érdekes, izgalmas irodalmi al­kotásokra vállalkoztak az idei Móricz Zsigmond-ösztöndíjasok is. Balázs Józsefnek két újabb regényterve van, különösen fi­gyelemre méltónak ígérkezik a vidéki ipartelepítés társadalmi vetületeivel, konfliktusaival fog-» lalkozó munka. A novellistaként ismert Bakos Ferenc az ember és a technikai civilizáció kap­csolatát boncolgató regényén dol­gozik. A társadalom alapvető osztá­lyainak életproblémái, s a ter­melőmunkában szerzett tapasz­talatok, élmények szépírói, il­letve közvetlen valóságfeltáró — riport, szociográfia, tanul­mány leírására vállalkozott Kiss Benedek, Mezei Katalin és Sző- lősi Zoltán költő, Anóka Eszter, Bolya Péter és Gulay István pró­zaíró. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents