Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
i • PETŐFI NÉPE • 1976. április 1 A legrégibb háziállat Agrártörténészek és a régészek véleménye szerint a juh az a háziállat, amelyet az ember a vadon élő állatok közül először szelídített meg, és történelme során a legjobban hasznosított. Időnként azonban megbecsülés tekintetében a ló, a szarvasmarha, a sertés, a baromfi mögé került, talán éppen az igénytelensége miatt A juh a legsoványabb legelőn is megél.. A legtöbb országban még ma sem építenek számára istállót, ólat, széljárta szálláson, vagy legföljebb akolban bújhat csak össze a nyáj, az időjárás viszontagságaival dacolva. Közismert, hogy mikor a műszál divatba jött, textilipari szakemberek és közgazdászok a juhtenyésztés elsorvadását jövendölték. Mint tudjuk, nem így történt. A gyapjút, mint ruhaanyagot nem tudta kiszorítani a szintetikus textília, sőt a gyapjútermékek iránti kereslet egyre nő. Időközben persze a juhtenyészté- si szakemberek sem tétlenkedtek. Sokféle juhfajtát tenyésztettek ki részint a hústermelés, részint a gyapjúhozam növelése érdekében. A juhok szaporaságát mesterséges megtermékenyítéssel igyekszenek növelni. Ma már az olyan anyajuh sem ritkaság, amelyik kétévenként háromszor ellik, s a báránya húszhetes korára túlhaladja a 30 kilogrammos súlyt. Az új fajták nagytestűek, szívósak, erősek és ellenállóak a betegségekkel szemben .Gyapjúhozamuk évi 5—6 kilogrammot tesz ki, de nem mennek ritkaság- számba az ennél jóval több gyapjút adó fajták sem. Az sem lényegtelen szempont, hogy a nemesített juhfajták bundája hat centiméteresnél hosszabb finom elemi szálakból áll. A holland mesterséges hold Hollandia a kisebb európai országok közé tartozik, de mijh- dent elkövej, hogy elektronikai és repülőgépipara a világ élvonalába tartozzék. Ezért támogatja a közös nyugat-európai ELDO, majd ESA szervezetek tevékenységét és saját űrkutatási programot is folytat. Hollandia anyagi lehetőségei és a műszakilag rendelkezésre álló bázíjs miatt nem fejleszt saját hordozórakétát, csak műszereket és műholdakat épít, valamint a földi állomások és a közös ESA Európa—III. hordozórakéta egyes alkatrészeit gyártja. Körpálya helyett ellipszis A genti) egyetem CouArai- ban létrehozta a Kozmikus Geológiai Bemérő Központ nevű földi állomást, amely 20 fővel működik. Főleg optikai méréseket végeznek egy álló típusú, 20 cm átmérőjű kettős fotókamerával, amelyet IBM—360 típusú készülék köt össze egy bérelt számítógéppel. Az 1975. év folyamiul közvetlenül a meglevő építmények mellett ^felépítenek egy lézer-mérőállomást is. Itt plusz- mínusz 15 cm pontossággal tud- dák meghatározni egyes műholdak távolságát. A megfigyelőállomás klímája elég rossz, viszont az optikai műszereik jók. 1974. agusztus 30-án az Egyesült Államok Vanderberg AFB kísérleti telepéről egy módosított négy fokozatú Scout—D típusú, szilárd hajtóanyagú hordozórakétával sikeresen felbocsátották Hollandia első saját építésű mesterséges holdját, az ANS—1-et. Jelzése az Astronomical Netherlands Satellite (Holland Csillagászati Satellita) rövidítése és ez Is utal rá, hogy fő feladata a csillagászati adatok gyűjtése. A tervezett röppálya 510—500 km körpálya volt, amely már kívül húzódik a Föld árnyékkúpján, így a napelemek állandó megvilágítást kapnak. A hordozórakéta Algol—III. fokozatának a tervezettől eltérő működése miatt, a röppálya eltért a számítottól és 254—1164 km-es ellipszis lett. Ez azonban nem befolyásolja mérési programját, csak a megfigyelőállomások munkáját teszi nehezebbé, mert nagy szögsebességgel mozgó objektumot kell követniök. Nemzetközi együttműködéssel A mesterséges hold 129,3 kp-os összsúlya a következőképpen oszlik meg a főegységek között. Az ultraibolya sugárzást mérő berendezés 19,5 kp, a lágy röntgensugárzást detektáló berendezés 15,7 kp, a kemény röntgen- sugárzást regisztráló berendezés 7,7 kp. Az áramforrás kétoldalt kinyíló napelemlapátjai mintegy 1 négyzetméter felülettel rendelkeznek, a beépített telep súlya 11,3 kp. A Philips gyártmányú fedélzeti számítógép mindössze kp súlyú, energiaigénye 8 W, komplett óraműves, nagy memóriaegységes programszabályozó vezérmű szerepét tölti be, adatai 12 órás megfigyelési időszak után lehívhatók. A mesterséges hold kétoldalt kinyíló napelemlapáttal működik, amelyek 8 W energiát termelnek. Homloklapján két Cassegrain rendszerű távcső van. A berendezés majdnem teljes egészében holland gyártmány, egyetemek és kutatóintézetek fejlesztették ki különféle részeit. Megfigyelését az ESRO (azóta ESA) hálózata végzi a darmstadti központ irányításával, belga, holland állomások bevonásával. Szükség esetén a NASA mérőállomásai is bekapcsolódnak a munkába. A fekete lyukak nyomában Fő feladata a kozmikus térségből érkező sugárzások helyének és minőségének mérése, hogy a divatossá váló ún. feke- telyuk-elmélethez tényleges ada- tokát gyűjtsön. A műhold viszonylag gyorsan készülj el, a koncepcióját 1970 elején, általános tervezését és fejlesztését 1970 júniusában, a repülő példány gyártását 1972 végén kezdték meg. • A* ANS—1 fantáziaképp abból az időből, amikor a berendezés még csak a tervezőasztalon létezett. CSAK AZ IGAZÁN BETEGEK... A megye táppénzes helyzetéről Olvasóinkat a Petőfi Népe március 13-i számában röviden informáltuk arról a jelentésről, amelyet dr. Zonda László, a megyei rendelőintézet igazgatója es dr. Mándoki Antal SZOT ell. főorvos terjesztett az SZMT elnöksége elé — a megye táppénzes helyzetének alakulásáról, az egészségügyi és szakszervezeti szervek tevékenységéről és a további feladatokról. A megyei rendelőintézet igazgatójának beszámolója részletesen elemezte a megye táppénzes helyzetét, foglalkozott a megbetegedések alakulását befolyásoló tényezőkkel és ismertette az egészségügyi szervek eddig tett, illetve távlatilag tervezett intézkedéseit a táppénzes helyzet megjavítása céljából. Lássunk most néhány summás megállapítást az igen precíz, sokoldalú, statisztikai adatokkal, beszédes mutatókkal gazdagon alátámasztott beszámolóból. Megyei adatok szerint az elmúlt 3 évben táppénzes állományúak aránya 0,9 százalékkal romlott és ebből csak 0,3 százalék írható a népesedéspolitikai rendelkezések következményeire (terhesek táppénze, gyermekápolási táppénz), 0,2 százalék az évenként ismétlődő influenzajárványok okózta létszámnövekedésre. A megyei kórház költségének egyharmada A legkedvezőbb, 1972—73-as évet figyelembe véve, — 1972-höz képest például mintegy 9600-zal volt nagyobb a táppénzre jogosultak száma 1975-ben. Ugyanakkor az ún. kiutalt napok száma 2 262 000 napról évi 2 851 000 napra emelkedett, ami 20,6 százalékos növekedési arány. Ezzel volt arányos a táppénzes betegek átlagos napi létszámának emelkedése is. Az 1972-es napi átlag 7 300 voltv míg a múlt évben már 9187-re nőtt ez a szám. Ugyancsak, e két dátum viszonylatában, növekedett áz egy biztosítottra jutó táppénzes napok száma is — 13,7 napról 16,3 napra. Mindezek következtében a táppénzköltség 129 200 000 forintról 190 millió forintra emelkedett. Természetesen — ebben a növekedésben jelentős szerepe van a bérek lényeges emlkedésé- nek is; 1972-ben egy táppénzes napra átlagosan 57,12 forint jutott, míg 1975-ben már 66,60 forint. Ez a kiadás mégis igen magas. Hogy némi viszonyításunk legyen: a megyénkben múlt évben kifizetett táppénz összegének három és félszeresébe fog kerülni új megyei kórházunk. Külön figyelmet érdemel, miként hatottak a táppénzes helyzet alakulására a népesedéspolitikai rendelkezések. 1974 májusában kezdték a felméréseket, s azok, szerint az évben az összes táppénzes nap 14,6 százalékát, 1975- ben pedig már 15,2 százalékát terhesek, illetve gyermekápolási táppénzen levők vették igénybe. A 2 éves tapasztalat szerint e kedvezményekkel fokozatosan kezdett élni megyénk lakossága: Először is a városokban — ezen belül is Kecskeméten — vették igénybe a dolgozók, s csak fokozatosan terjedt és ma is emelkedőben van vidéken, főleg a falvakban és főként a gyermekápolási táppénzt illetően. Több gyermek születik Ezzel összefüggésben is fneg- vizsgálták a születések számának alakulását az elmúlt 3 év során. örvendetesen — 2,043 gyermekkel több született 1974- ben, mint az előző esztendőben, de 1975-ben már csak 1,392-vel volt több a szülések száma A visszaesés nem volt nagyfokú pl. Kecskeméten, de a terheseknek kiutalt táppénz jóval magasabb lett. A kiskunhalasi területen hasonló volt a helyzet. Kiskőrösön az utóbbi 2 évben lényegesen emelkedett az összes táppénzes napok száma, de ezt nem befolyásolta jelentősen a terhesek táppénze, mivel a járásban csak kismérvűén emelkedett a szülések száma, sőt Kiskőrös városában — 1973-hoz • képest csökkent. E területen tehát a táppénzállomány emelkedésének más okai voltak. Nem nőtt a szülések száma Kalocsa városában és a Kiskunfélegyházához csatolt községekben sem. Mindezen jelenségek azt igazolják. állapítja meg a beszámoló, hogy nem megfelelő ezen csoportú betegek elbírálása. A városi körzeti orvosok táppénzes állományát sem a keresö0 A kiskunfélegyházi rendelőintézet központi kartonozója. képtelen terhesek, sem a gyermekápolás címén keresőképtelenek nem befolyásolják, /mivel ezek — városokban a terhesgondozók, illetve gyermekkörzetek létszámába tartoznak. Ennek figyelembe vétele mellett vizsgálva a városi felnőtt körzetek táppénzes állományának alakulását, meglepő képefs kapunk: 1973-hoz képest a kiutalt napok száma tavaly több helyen csökkent, vagy csak minimálisan emelkedett. Ez is igazolja a keresőképtelen terhesek és gyermekápolási táppénzen levők létszámának jelentős befolyásoló szerepét a táppénzes állományra. Legnagyobb emelkedés a falvakban Legnagyobb mérvű emelkedés e tekintetben a járások falvaiban következett be a mögöttünk levő 2 évben. Ennek itt csak részbeni oka ' a keresőképtelen térhesek létszám-emelkedése; a gyermek- ápolási táppénz e területeken nem jelentős. A táppénzes állomány növekedésének fő oka a falvakban a heti felülvizsgálatok rendszertelensége. A szakorvosi kiszállások is elmaradnak időnként. A szakorvosi ellenőrzés hiánya is nehézségeket okoz, ezért fontos feladat itt a 4 hetes felülvizsgálatok rendszerének maradéktalan biztosítása. A beszámoló s a SZOT ell. főorvos jelentése, valamint a megvitatásuk során kialakult álláspont szerint sok tényezője van a táppénzes helyzet kedvezőbb alakításának. Ezek közül: az egészségügy döntő feladata a jobb betegellátás, az üzemeké pedig a jobb munkakörülmények biztosítása, s mindkét részről együttes erőfeszítéseket kell tenni a betegségek megelőzésére. A tennivalók sikeres elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges a többi tömegszervezet — tanácsi szervek, szakszervezetek. Vöröskereszt, KISZ stb — tervszerű együttműködése. E törekvések — erőt, s újabb tartalmat nyerve az új táppénz-rendelkezésekkel — reméljük, még hatékonyabban szolgálják a táppénzhelyzet javulását. Hogy valóban csak azok legyenek táppénzen, akik igazán betegek. T. I. KI MINEK MESTERE — A KÖZLEKEDÉSBEN Az országos vetélkedő győztese Szélest József, á 9. számú Volán kecskeméti üzemegységének, fiatal autóbuszvezetője nyerte meg a KISZ KB . és a KPM közösen meghirdetett „Ki minek mestere” szakmai-politikai vetélkedősorozat országon döntőjét. Mint erről lapunk olvasóit a közelmúltban tudósítottuk, a 22 éves fiatalember a vállalati vetélkedő első helyezettjeként került tovább á Volán Tröszt döntőjére, ahol hetedikként végezte, „épp csak” továbbjutott. A szakmabeliek nem kis meglepetésére azonban végül mindenkit maga mögé utasított az egyáltalán nem könnyű országos döntő versenyén. A Kecskemét—Ballószög útvonalon közlekedő járat vezetője készségesen mesélt a hosszú és nem könnyű elméleti-gyakorlati vezetés tapasztalatairól. — A vetélkedőn elért sikert nem adták ingyen, az első helyet több hónapos, szívós munka előzte meg — magyarázta a fiatalember. — A felkészülésben igen sok segítséget kaptam a vállalattól. A KISZ-vezetőség tagjai a politikai és gazdasági fogalmak világában segítettek tájékozódni, a forgalombiztonsági és műszaki kollégák pedig szakterületüknek megfelelő „oktatásban” részesítettek. A vállalati döntőig csoportosan készültünk azokkal közösen, akik még versenyben voltak. A kecskeméti döntő után — egyénileg készültem. — Milyen könyveket, segédeszközöket lapozott át a vetélkedőkre? — Eredeti szakmám esztergályos, jelenleg pedig a gépészeti szakközépiskolába járok. Ezért úgy éreztem, hogy a szakmai kérdések többségét ismerem, viszont annál több időt kellett szentel• „Csak az juthatott tovább, aki komolyan vette a felkészülést.” nem politikai tájékozottságom bővítésére. Átolvastam az alkotmány XI. pártkongresszus, az ifjúsági törvény, a KISZ KB ha- tározatainak anyagát Hazánk népgazdasági életének elemzését pedig a negyedik ötéves terv végrehajtásáról írott újságcikkekből merítettem. A Volán vállalatok közötti veres^nyen, Budapesten, nem valami fényesen válaszoltam a politikai kérdésekre. Ezért elsősorban ezen a területen kellett pótolnom hiányosságaimat az országos döntőre. — fis a gyakorlati vetélkedő? — A kétnapos versenyen KRESZ, műszaki ismeretek, hibaelhárítás, forgalmi vezetés és úgynevezett rutin, azaz ügyességi feladatok megoldása követte egymást. A gyakorlaton Ikarusz 255 típusú autóbuszt kellett vezetni, én viszont naponta a kétajtós, 266 típusú kocsit vezetem. Ez körülbelül egy tonnával könnyebb jármű, s eltérő a súlyelosztása is. Nem volt könnyű dolog átszokni a másikra, hiszen az országos döntő előtt gyakorlásra nem. igen maradt idő. A legnehezebb rutin- feladat a sok fordulás, kanyarodás, tolatás között az volt, amikor fék és gáz használata nélkül, csupán a lendület érzékélésével kellett megállni a kijelölt helyen. Boldog is voltam, amikor sikerült. — Hasznosnak ítéli a vetélkedősorozatot? — Mindenképpen. Fordulóról fordulóra csak az juthatott tovább, aki. komolyan vette a felkészülést. fin igen sokat tanultam, s nem kevés elméleti és gyakorlati tapasztalatra, rutinra tettem szert. Ennek köszönhető, hogy ma már sokkal többet tudok hazánkról és a népgazdaságról, mint eddig. Elmélyült műszaki érzékem, és fejlődtek vezetési reflexeim is. Ez utóbbit a szűk kecskeméti utcákon jól hasznosíthatom. Azt hiszem, hogy minden résztvevő hasonlóképpen nyilatkozna a helyemben. Szélesi József, aki a kecskeméti Volánnál szerzett D kategóriás jogosítványt tavaly májusban, alig tíz hónap „gyakorlást” követőén nyerte el az ország legjobb fiatal autóbuszvezetője címet tanúsító oklevelet. Sikerében bizonyára az is közrejátszott, hogy jövőjét á szakmában kívánja eltölteni. A középiskolai érettségi vizsgát követően olyan irányban szeretne továbbtanulni, hogy ismereteit továbbra is a közlekedésben hasznosíthassa. P. M. Hogyan értse János bácsi?... Tanácskozás folyik, a lakosság legszélesebb rétegeinek bevonásával, amelynek keretében ismertetik: mire jutott a falu az eltelt öt évben, s mire készül a következő ötben. Röpködnek az összegek, a százalékok a levegőben. De ugyan mit is mondanak, amikor, ntn cs őket mihez viszonyítanunk? Ez a „részarány" kevesebb a tervezettnél, amaz pedig ennyi, meg ennyi százalékkal haladta meg az előirányzatot. És áradnak tovább a számok, de mire a hallgatóság megemésztené őket, mire eldöntenék, jó ez a közösségnek, vagy rossz, már azt sem tudja, miről is van szó tulajdonképp. János bácsi a terem közepén tágranyilt szemmel figyel, majd egy lemondó, beletörődő mozdulattal meg- podri a bajszát. Hogyan is értené ezt a színtelen, íztelen közigazgatási nyelvet, amikor még nála jóval iskolázottabbaknak is hegyezniük kell a fülüket, hogy a beszámolóból valamit kihüvelyezzenek. Hosszú percek múltán elhangzik egy mondat, amelybe ez is el van bújtatva: 'x^Községünk lényegében teljesítette ötéves tervét.” — No, éz végre magyarul van! — sóhajt fel mellettem elkinzottan János bácsi. Nem csak a magyar nyelv most ünepelt hetére, hanem minden állampolgárrá is tekintettel: nem lehetne az ilyesfajta beszámolókat egyszer, s mindenkorra „emberközelbe hozni"? —a —r
