Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
Ha az időjárás kedvező marad, pótolni lehet a késést Dr. Glied Károly tájékoztatója A kedvezőtlen koratavaszi időjárás mintegy két héttel késleltette a mezőgazdasági munkákat. A hőmérséklet emelkedése lehetővé tette, hogy az üzemek minden erőt mozgósítsanak a késés pótlására. Ha az időjárás kedvező marad, erre meg is van a lehetőség. Az aktuális tavaszi munkákról, gondokról beszélgettünk dr. Glied Károllyal, a megyei tanács elnökhelyettesével. 600 RÄBA-STEIGE R • A Magyar Vagon, és Gépgyár budapesti gyárában 1975-ben kezdték meg •» nagy teljesítményű Kába—Steiger erőgépek gyártását. A 240 lóerős traktorokból az idén a tervek szerint már 600 darabot gyártanak. A Rába—Steiger erőgépeket nemcsak a hazai mezőgazdasági üzemek várják, hanem költőidről is jelentős az érdeklődés. (MTI-fotó: Csikós Gábor felvétele — KS) ÖT ÉV ALATT 50 SZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉS Növényvédő szerek elegendő mennyiségben ,1976. április 1. • PETŐFI NÉPE • 3 El ne kiabáljuk, de úgy tűnik, hogy itt van már az igazi tavasz, amikor „bimbóznak a fák”. Ebben az időszakban a főszerepet ismét átveszik az agronómusok, a traktorosok, a- kertészet gondjait vállaló asszonyok. Jó dolog ez. — Az őszi kalászosok jól teleltek, ezt mutatják a szakmai ellenőrzések — kezdte a tájékoztatót az elnökhelyettes. — Téli kipusztulás alig vari. A gabonafélék zöme jó, kisebb része közepes fejlettségű és csak mintegy 10—15 százaléka van gyenge állapotban. Az üzemek jól, felkészültek a tavaszi munkára. Befejeződött a talajelőkészítés, megkezdődött a tavasziak vetése. A szükséges’ vetőmagvak — a lucerna kivételével — rendelkezésre állnak. Kalászosokból — árpából, zabból — mintegy 3500 hektár vetéssel számolunk. Az előirányzott terület mintegy 35 százalékát már bevetették. A tervezett 4 ezer hektár borsóvetésből ezer van kész. Cukorrépából és napraforgóból a tavalyinál ná- gyobb lesz a vetésterület. Jelenleg a talajelőkészítés folyik és jól halad. A cukorrépa vetése várhatóan a jövő héten megkezdődik, a napraforgóé csak a talaj kellő felmelegedése után. Jó ütemben halad a kukorica talajelőkészítése. Lucernából — maghiány miatt — a tervezettnél kevesebb lesz a vetés. Arra a kérdésre, hogy mik a tapasztalatok a kertészetekben, érte-e számottevő kár a szőlőket és gyümölcsösöket, a következő választ kaptuk: — A kedvező januári időjárás lehetővé tette, hogy a nagyüzemi szőlők és gyümölcsösök jelentős részében az előmetszést és metszést elvégezzék. Jól haladtak a gyümölcsfatisztogató munkák is, sőt sok helyen a fagymentes napokon a téli lemosó permetezések is megkezdődtek. Sajnos, a február 8—13 közötti erős fagyok, amikor a hőmérséklet több éjszaka elérte a mínusz 20 fokot, talajközelb$n pedig a mínusz 22 fokot is, sokkárt okoztak. A márciusban visszatért másodszori erős lehűlés — több napon át mínusz 14—16 Celsius-fok volt az éjszakai hőmérséklet — újabb termőrügypusztulást okozott. A felmérések a megye különböző helyeiről jelentős károkat jeleznek. A fagyérzékeny szőlőfajták termőrügyei 60—90 százalékban pusztultak el. A fagytűrő fajták kevésbé károsodtak. Nagyobb a pusztulás a megye északi részén, mint délen. Sok kár jelentkezik a kajsziültetvények rügyállományban, mutatkozik az őszibaracknál és a cseresznyénél is. A kedvezőre fordult időjárás lehetővé teszi a metszés és a rügyfakadás előtti permetezés gyorsítását, illetve befejezését A zöldségesekben is késedelem jelentkezett az időjárás miatt. A fóliasátrakban már befejeződött a palántázás. Sok helyen szedik a retket és a salátát, A hidegtűrő zöldségfélék szabadföldi kiültetése is megkezdődött. A továbbiakban arról érdeklődtünk, hogy miként alakult az erő- és munkagép-ellátás. — A mezőgazdaság gépellátása jóllehet tovább javul, de azzal számolnunk kell, hogy egyes erőgépekből nem lesz elegendő. Az üzemek igénye a nagy teljesítményű traktorokból egyre nő, az emelkedő szükségleteket sajnos, az AGROTRÖSZT nem tudja kielégíteni. Többek közöitt nincs elegendő K 700-as és Rába—Stein ger erőgép. Sajnos, egyéb berendezések és munkagépek is hiányoznak. A háztáji és a kisüzemi termelés jelentősen segíti. az ellátást. A szőlőtermesztés csaknem felét a zöldség- és gyümölcstermesztés 35—40 százalékát a kisgazdaságok adják. Javult-e ezek gépellátása? — Némileg igen, de még mindig messze vagyunk az igények kielégítésétől. Egyrészt az a gond, hogy ami kapható, az túl drága, szinte megfizethetetlen a háztáji gazdaságok, illetve a kiskerttulajdonosok számára. Különösen a. talajművelő motoros kapáknak az ára magas. Az egytengelyes klstraktorok ára a munkagépekkel együtt majdnem eléri egy személyautóét. Az elmúlt évi mezőgazdasági kiállításon bemutattak egy olcsó motoros kapát, 8—9 ezer forintos irányáron. Tudomásunk szerint sok előjegyzés történt erre a kisgépre. Megyénkben még nem láttunk ilyet a kereskedelemben. A kistermelők arra törekednek, hogy növeljék az árutermelést, és ez jól kiegészíti az ország ellátását. A termelési kedv növelését elősegítené, ha nagyobb választék lenne, az igényeknek megfelelő, olcsó gépekből — hangoztatta végezetül dr. Glied Károly. A tavaszi idő beálltával országszerte megkezdődtek a növényvédelmi munkák. A termelők idén a tavalyinál hat százalékkal több, összesen 6,2 milliárd forint értékű növényvédő szert használhatnak fel. Az ötödik ötéves terv következő éveiben még gyorsabb lesz a fejlődés a mezőgazdasági termelésben tovább nő a növény- védelem szerepe. A tervidőszakban mintegy 50 százalékkal fokozódik a növényvédő szer felhasználása. 1980-ban a mezőgazdasági terület 80 százalékán már összetett, komplex védekezésre kerül sor, s az 1975. évi 9—10 millió hektárról 13—14 millió hektárra növekszik a kémiailag kezelt terület. A növény védőszer-felhasználást elsősorban a hazai ipar termelésére alapozhatja a mezőgazdaság. A belföldi felhasználásra gyártott vegyszermeny- nyiséget az ipar az elkövetkező 5 évben hozzávetőleg megkétszerezi. Külföldről a korábbi évekhez képest valamivel kevesebb kemikáliát hoznak be, az import azonban még így is számottevő lesz. 1976. január l-<től a növény- - védő szerek ára átlagosan 10 százalékkal, a gyomirtóké pedig 15 százalékkal növekedett. Az átlagon belül azonban eléggé nagyok a különbségek — egyes készítmények ára csak mérsékélten emelkedett — s ez szükségessé teszi, hogy a gazdaságok a jövőben úgy válaszszák meg a növényvédő techno-- lógiát, hogy az a lehető leggazdaságosabb legyen. A növényvédő szerek., takarékos, hatékony felhasználása érdekében 1976-ban a növényvédelmi előrejelző szolgálat működését kiterjesztették. . Az így kapott adatokat a termelők jól hasznosíthatják a napi munkában, nem lesz szükség arra, hogy a termelés biztonsága érdekében esetleg a kívánatosnál több vegyi anyagot akalmazzanak, vagy hogy .a szükségesnél többször permetezzenek. (MTI) 0 A mezőgazdaságban a helyzet egyetlen sommás mondattal soha nem jellemezhető. Az összkép mindig előnyök és hátrányok egybevetéséből alakulhat ki csupán. Hogyan állunk most? Előny, hogy végre kitavaszodott, de hátrány, hogy csak ily későn. Jó dolog, hogy a mélyszántásokat Ősszel—télen el tudták végezni, jó ágyba kerülhet a mag. Ám rossz dolog, hogy a visszacsapkodó hideg, a hótakaró hiánya miatt fagykárokkal kell számolnunk a szőlőkben, a gyümölcsösökben és az őszi gabonákban is. Megnyugtató, hogy most van elegendő műtrágya; aggasztó, hogy legalább is az első félévben még továbbra is „szoros” lesz a géphelyzet, nagyon be kell osztani a lóerőket. Biztató, hogy nincs belvíz, nem is fenyeget, tehát gyakorlatilag minden földön dolgozni lehet Nem megnyugtató, hogy alaposan összetorlódtak a munkák. Örülünk, hogy a mezőgazdasági üzemek minden jel szerint alaposan felkészültek az idei tavaszra, de nem örülhetünk annak, hogy az idén is nehezen halad a dohány és a különböző zöldségfélék termelési szerződéseinek megkötése. összképet alkotva: a helyzet nem rossz, de arra sincs lehetőség, hogy kényelmesen, lazán induljunk neki a tavasznak. Legfontosabb az agronómusok és traktorosok szereoe: a kicsit ösz- szetorlódott munkát úgy kell elvégezni, hogy a minőségéből egy jottányit se engedjenek, viszont mire a legnagyobb tavaszi munka, a kukoricavetés elérkezik, addigra a többi -— az ezt megelőző — rendben legyen. Jó munkaszervezés szükséges ehhez. 0 Jó munkaszervezés és jó emlékezet. Sajnos, nem ismeretlen az a gyakorlat, hogy „télen fo- gadkozunk, tavasszal pedig kapkodunk”. Ezen a télen sok jő'elhatározás született a takarékosságra, a hatékonyság növelésére, a hozamok fokozására. Nem szabad most egyetlen, jlyen. határőr zatot sem félretölrii azzal az indoklással, hogy' „sürget a munka”. A kápkodás nemcsak a takarékossági elképzeléseket hiúsíthatja meg, de az ésszerű gépkihasználást is és nem csupán a jövő évi mérleg egyensúlyát veszélyeztetheti, hanem a hozamok fokozását, azaz a legszorosabban vett népgazdasági érdeket is. Ez a népgazdasági érdek más tekintetben -is jelen van télben és tavaszban egyaránt. A nagyüzemek soha nem engedhették meg maguknak, hogy tavasszal csak a határral törődjenek, most pedig különösen nem. Inkább- csak emlékeztetőül két különösképpen jelentős feladatról tavasz- szal is, külön is meg kell emlékezni. 0 Az egyik a hústermelés. A tél később ért véget, a friss zöldtakarmány még várat magára. Akkor már könnyebb lesz, de addig is mindennapos feladat a hús- és a tejtermelés fokozása. Sertéshizlalásban sajnos, alaposan visz- szaestünk, de a tejtermelés if csak alig-alig fedezi a mindennapi szükségletet A fellendülést elsősorban a nagyüzemektől várjuk. Ezek végeredményben kedvező helyzetben vannak, hiszen van üres férőhelyük, tehát a létszámnövelés nem követel nagy beruházást. Viszont követel gondot, odafigyelést nagy-nagy szak- szerűséget vezetőtől éppen úgy, mint állattenyésztési dolgozóktól. Legalább annyira fontos feladat ez a tavaszi hetekben is, mint a talajelőkészítés, vetés. A másik nagy jelentőségű tényező: a nagyüzem ma már nem. maradhat meg a száz, vagy több száz hektáros táblák mezsgyéin belüt hanem egyre inkább magára kell vennie az egész falu minden agrárproblémáját. A termelés fokozásában, a nehéz gondok enyhítésében, a párt az állam, a terv, az ösztönző rendszer fokozódó mértékben számít a kistermelők közreműködésére. Sertéshizlalási, tejtermelési és zöldségellátási gondjaink enyhítésében nagyon sokat segíthet a milliónyi kistermelő. 0 A traktorosoké, az agronó- musoké, a kertészetben dolgozó asszonyoké most a főszere". Ezt az. állítást nem vonjuk vissza. De fjűtétjenül hozzátesszük, hogy ezzel’'ném csökkent a vezetők, a közgazdák, a szervezők felelőssége* és nem lett mellékes kérdés' az állattenyésztők munkája. Ebben a tudatban induljunk a megjött tavasznak! F. B. Űjabb területeket nyilvánítottak védetté Szelidi-tó, Péteri-tó, Pusztaszer, Sümeg A HATÉKONYSÁG ESZKÖZEI Tudománypolitika a Szovjetunióban Számítások szerint minden szovjet kutató éves munkája 50 ezer rubel emelkedést jelent a nemzeti jövedelem növekedésénél. Egy 500—1000 tudományos munkatársat foglalkoztató intézet — s ilyen nagyon sok van a Szovjetunióban — eredményei összevethetők egy 25"—;50 millió rubel éves termelési értékű üzemével. Üjabb tájakat nyilvánított védetté az Országos Természetvédelmi Hivatal, azoknak az országos és nemzetközi jelentőségű természeti értékeknek a megóvására, amelyeket a technika fejlődése következtében a pusztulás veszélye fenyeget. Pusztaszer környékét, a sümegi Mogyorósdombot és a Szelidi-tavat jelölték most ki védett területnek, a Péteri-tavon pedig madárrezervátumot alakítottak ki, a Természetvédelmi Hivatal elnö- ' kének határozata nyomán. Az újonnan oltalom alá vett területekkel százezerről több mint 140 ezer hektárra növekedett a természetvédelmi területek nagysága, s a hivatal terve szerint a következő 10—15 évben további tájakat vonnak védelem alá — összes területük eléri majd a 400 ezer hektárt. Más államok gyakorlatát is figyelembe véve ugyanis, az ország területéhez viszonyítva ekkora vé- * dett terület elegendő a civilizáció terjedésével a környezetünkre nehezedő megterhelés ellen- súlyozására. Ezek az „oázisok” menedéket nyújtanak a kipusztulásra ítélt növény- és állatvilágnak, s élő múzeumként őrzik természeti értékeinket. A most védetté nyilvánított tájak között legjelentősebb a pusztaszeri tájvédelmi körzet. Ez a Csongrád megyében. Pusztaszer ésy a Tisza között húzódó terűiét szikes tavakat, legelőket rejt magában, de középkori építészetünk néhány emlékét is megőrizte. A Duna—Tisza köze e jellegzetes tájának egyik érdekessége a Tisza holtágának kubikosgödrei, a folyó szabályozásához innen hordták a földet Vásárhelyi Pál kubikusai. A táj növényvilágában olyan ritkaságok is előfordulnak, mint a fonalas szfttyó, a bajuszpázsit és a sziki őszirózsa. Madárvilága sem kevésbé érdekes, a Tisza hullámterének füzes-nyárfás ligeterdőiben fészkel egyebek között a macskabagoly, a gulipán és a gólyatöcs, a meredek partokon pedig a már ritka tiszavirág tenyészik. A táj történelmi emlékei miatt is érdekes. Opusz- taszer község határához honfoglaláskori emlékek fűződnek, s itt lelhetők a XIII. századból származó monostor romjai. Dunántúlon a sümegi Mogyorósdomb főként földtani és régészeti értékei miatt érdemesült a védelemre. 140 millió éves kőzeteiben tengeri állattok kövületei rajzolódnak ki, de őskori tűzkőbánya nyomait is feltárták. Az itt folyó kutatómunka során felszínre kerültek az ősember bányaeszközei is. A Szelidi-tó vize nátriumkar- bonáttokban és magnéziumsókban gazdag, ezért külföldi kutatók is felfigyelték rá. A tó vizének mikroszkópikus növényvilága egyedülállóan gazdag, a kék algáknak például 29 faja lelhető itt fel. A tó környékén 156 növényfajt számláltak össze .a kutatók, közöttük a homoki ballagófüvet és a különösen ritka magyar palkát. A Pálmonostora és Petőfiszállás községek határában fekvő Péteri-tó madárrezervátum a tudományos kutatásokhoz nyújthat jelentős segítséget; több mint 200 madárfaj fészkel a tó környékén. Növényvilága is számos ritkaságot rejt, ilyen például a tömegesen zöldellő vízi lófark. A védetté nyilvánított területek egyben környezetvédelmi mintaterületül is szolgálnak, ezeken a helyeken az ipartelepítés, vagy akár a mezőgazda- sági művelési ág megváltoztatása is csak a természetvédelmi hivatal engedélyével lehetséges. Az itt élő állatokat élettevékenységükben zavarni nem szabad, s a növényzetben is tilos ' kárt okozni. (MTI) A régi Oroszországtól a szovjethatalom mindössze 300 — a felső- oktatást is beleértve 11,6 ezer embert foglalkoztató — tudományos intézményt örökölt. 1971-ben az egyetemekkel, főiskolákkal együtt már 5307 intézet volt a Szovjetunióbem, a kutatók száma is mintegy megkilencvenszereződött és meghaladta a bűvös egymilliós határt. A hatalmas növekedés és az ezzel együtt kibontakozó minőségi változások hatására fokozatosan eltűnnek azok a nézetek, amelyek szerint a tudományt felesleges irányítani. Mind határozottabb arcot ölt a -tudományt összetett rendszerképződményként értékelő koncepció és ezzel együtt a központi tudományirányítás szervezetegyüttese is. A modem tudomány a természet és a társadalom jelenségeit komplex módon kívánja vizsgálni. A jelenkori tudomány valamennyi alapproblémájának vizsgálatánál szükségesek a tárgyat különféleképpen leíró, más-más módszerekkel jellemző eltérő fogalmi apparátust használó különböző tudományágak közös erőfeszítései. Bármilyen ^területet választunk, szükséges a teoretikusok és a kísérletezők munkamegosztása és tevékenységének harmonikus egyeztetése, elengedhetetlenek a tudósok és a technikusok közös erőfeszítései. A kutatások nagysága, növekvő költségei és az egyes kérdések vizsgálatában részt vevő kutató- és intézményszám növekedésével mind fontosabbá vált az egységes állami tudománypolitika kialakítása. Ahogy GVISIANI, a kérdéskör egyik vezető szovjet szakembere megállapítja, a szocialista állam sokféle tudománypolitikai feladatai három csoportra oszthatók. Az ideológiai kérdések különösen élesen jelentkeznek a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmeneti szakaszban, de találkozunk velük a kommunizmus építésének során is. Az egész tudománytörténeten nyomon kísérhető a világnézet, s az azon alapuló kutatási metodológia fokozódó jelentősége. A tudománypolitika gazdasági problémái közül' a legfontosabbak: a kutatások anyagi támogatása, az eszközök elosztása az ágazatok és a - kutatástípusok (alap- és alkalmazott kutatásfejlesztés) között, a kutatói munkafolyamat szabályozása, a kutatási eredmények alkalmazásának biztosítása, intézetek telepítése. A szervezési kérdések közé tartoznak a kutatók kiválasztásával, felkészítésével és\ elosztásával kapcsolatos problémák, a tudomány valamennyi irányítási szintjének kiépítése, az intézethálózat létrehozása és működtetése. Jelentős nehézségeket okoz a ■ rugalmasság és a stabilitás. arányának megteremtése a tudományos intézmények szervezetében. 'Figyelembe véve, hogy egyes intézmények évtizedeken át' kialakult struktúrája csak nagy erőfeszítések árán alakítható át, nemegyszer . a gyakorlatban lényegesebben egyszerűbb egy új kutatóhely létrehozása, mint egy régi átszervezése.' A jelenlegi körülmények között a kutatóintézetek szervezésénél a szovjet tudomány- politikusok szerint a probléma- orientált változat látszik a leginkább követendő példának. Ez az intézményi forma lehetőséget ad a különböző szakterületek összefogására, és egy vagy több központi probléma megoldására. Valószínűleg érdemes ezt az elvet az intézeteken belül, az osztályok és csoportok szervezésénél is érvényesíteni. Rugalmasabb, mozgékonyabb szervezeteket lehet meghatározott időre (3—5 évre) létrehozott intézetközi egyesülések alapításával kialakítani. Az egyesülések fontos komplex kérdések kutatásával foglalkozhatnak, s elősegítik a legtehetségesebb kutatók kezdeményezéseinek kibontakozását. A tudománypolitika fontos eleme a kutatásban jelentkező bizonytalanság különböző fokán más és más nehészégekfoe ütköző tervezés. Az alapkutatásoknál, az ún .„tiszta” tudományban a tervszerű szabályozás azonban a leg- perspektivikusabb irányok kijelölésére és a szakemberek és tudósok kedvező munkafeltételeinek biztosítására korlátozódhat. Az alkalmazott kutatásokban' a tér-) vezés már konkrétabb jelleget ölthet. A tervezés funkciói még egyértelműbben jelentkezhetnek a fejlesztési munkákban, hiszen itt a ráfordítások nagyságrendekkel nőnek, a bizonytalanság a minimumra csökken és az előreszá- míthatóság megközelíti az anya-, gi termelés hasonló biztonságértékét. A kibontakozó tudományostechnikai forradalom körülményei között a gazdaság és társadalom általános hatékonyságnövelésére a szovjet tudománypolitika is uj szervezési formákat, irányítási koncepciókat alakít ki, amelyek mind fontos elemei a haladást segítő erőfeszítéseknek. Tamás Pál MTA Szociológiai Kutató Intézet Ötven nappal a határidő előtt 0 A tervezett határidő előtt öt- ven nappal üzembe helyezték a bulgáriai Kozlodujban az atomerőmű második, nagy teljesítményű reaktorát. (Telefoto — BTA—MTI—KS) Üj könyvek márciusban A magyar könyvkiadó, vállalatok az elmúlt hetekben sok új müvet megjelentettek. Ezek közül, sorolunk fel most olvasóink kedvéért néhányat: Európa Könyvkiadó: Boccaccio művei I—IL kötet; Lenz: A példakép: Reimont: Parasztok I— n. kötet; Faulkner: A hang és a téboly: J. P. Sartre: Drámák I—n kötet. Levesev; Versek; Martin du Gard: Egy lélek története. Magvető Könyvkiadó: Galgóczl Erzsébet: A vesztes nem te. vagy; Keszl Imre: Elysium; Frederick Forsyth: A Sakál napja. Szépirodalmi Könyvkiadó: Kartal Zsuzsa: így döntöttem; Moldova György: Sötét angyal; Balázs József: Koportos; Radnóti Miklós müvei.
