Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-24 / 97. szám

1976. április 24. • PETŐFI NÉPE • 3 KECSKEMÉTI CÉLOK, 1976-1980 Lakásépítés a Hunyadi- és a Műkertvárosban A megyeszékhely ötéves lakásépítő tervé­ről szólva áttekintést adtunk már a Széche- nyiváros és az Árpádváros (a városközpont) további formálódásáról. Elmondtuk, hogy Kecskemét e két területére összpontosul a házgyári lakásépítés; 50—20 százalékos meg­oszlásban e városrészeken valósul meg az 1980. végéig tervezett 6320 lakás 70 száza­léka. És vajon hol épül fel a megcélzott lakás­mennyiség fennmaradó 30 százaléka? — ve­tődik fel okkal a kérdés. Nos, a városi tanács a tervezett lakások további 9 százaléka meg­valósulásával a Hunyadivárosban, illetve a Műkertvárosban számol. • A Ceglédi út irányába sorakozó OTP-s házak a Hunyadivárosban. (Tóth Sándor felvételed Az ifjúság szolidaritása 1955 óta a világ haladó ifjúsá­ga minden évben április 24-én emlékezik meg a gyarmati ifjú­ság nehéz küzdelméről. 1972-ben a DÍVSZ javaslatára kibővült ez a jelképes aktus, mégpedig a szolidaritás hangsúlyozásával, ez­zel is kifejezve, hogy a világ ha­ladó erői — elsősorban a szocia­lista országok ifjúsága — még- inkább a magukénak tekintik, még sokoldalúbban támogatják a gyarmati sorból kikerült, a tel­jes függetlenségért harcoló álla­mok fiataljait. Napjainkban a haladó erők vi­lágméretű előretörésének va­gyunk tanúi az egész földgolyóra kiterjedő fejlődésnek, amelynek során az imperializmus utolsó bástyái — a gyarmatok — le­omlanak. Ennek a küzdelemnek a méretei óriásiak, a második vi­lágháború óta csaknem másfél milliárd ember — a Föld lakos­ságának több mint egyharmada — szabadult ki a gyarmati igá­ból. Lényegében befejeződött a gyarmatbirodalmak széthullásai A teljes függetlenségért folyta­tott harc azonban ezzel koránt­sem ér véget. Csupán formái ala­kulnak át, tükrözve, hogy az egykori gyarmattartók és. osztály­szövetségesei megkísérljk: a ko­rábbi függést a neokolonialista törekvések gazdasági-politikai eszközeivel váltsák fel. Erre a veszélyre hívja fel a figyelmet a gyarmati ifjúsággal szolidáris erők legtekintélyesebb szerveze­te, a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség. A néokolonializmus elleni harcban a gyarmati sorból épp­hogy kikerült fiatal államoknak a haladó eszmékért, a teljes nem­zeti függetlenségért síkraszálló ifjúsága természetes szövetsé­gesének tekinti a szocialista or­szágokat. Az egybehangolt .poli­tikát folytató szocialista orszá­gok politikájának egyik alaptéte­le — s eit Leonyid Brezsnyev, az SZKP XXV. kongresszusán ismé­telten hangsúlyozta —, hogy a fejlődő országok tekintetében is a haladás, a demokrácia, a nem­zeti függetlenség erőit támogat­ják; barátaiknak, harcostársaik­nak tartják őket. (d. p.) Időzzünk el tehát előbb — az ott élők által méltán a város leg­kedvesebb hangulatú, negyedé­nek tartott — Hunyadivárosban, amely tanácsi, szövetkezeti, egyé­ni, társas, de főleg OTP-beru- házású lakásépítés területéül szolgál. Itt sorakoznak a Ceglédi út irányába a négyemeletes OTP-s házak, amelyek közül az első kettő az előző tervidőszak­ban épült. A most formálódó két 56.—56 lakásos közül az egyi­ket ez év, július végére, a mási­kat a jövő év első negyedében tervezi átadni a kivitelező ÉP­SZER Vállalat. JVIunkahelyük figyelemreméltó támogatásával, szövetkezeti for­mában javában építkeznek a BOV és a TÜZÉP dolgozói. A Ceglédi útra nyitott széles utca, mintegy a Hunyadivárosban ve­zető nyugati kapu félig és csak­nem kész emeletes lakóházak sorát tárja a szemlélő elé. Ebben a kerületben vették birtokba áp­rilis 4-re a 12 lakásps házat a BÁCSBER Vállalat dolgozói, s itt kíván dolgozóinak — az OTP út­ján — otthonokat létrehozni a két építőipari vállalat: a BÁCS- ÉV és az ÉPSZER is. Ez utóbbi mintegy százhúsz dolgozójának lakásgondja megoldását kívánja ily módon elősegíteni a tervidő­szakban. Ugyancsak a Hunyadi­városban tervez lakásépítést a KPM megyei Közúti Igazgatósága is. A Műkertvárosban a lakás- szövetkezetek megyei titkársága az épülő 166 lakás befejezésén túl, mintegy 250 szövetkezeti la­kás létrehozását tervezi. S itt nyomban említésre kívánkozik: a kerületben tervezett lakásépí­tés kezdését közműgondok ne­Statisztika A napokban sajtótájékoztatót tartott dr. Bálint József, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. A tájékoztató néhány fontos eleme a közvélemény érdeklődésére is számot tart. Az elnök hangsúlyozta, hogy a politikai, társadalmi, gazdasági és tudományos elemzésekben ma már aligha lehet vállalkozni ál­talánosító megállapításokra a sta­tisztikai háttér alapos ismerete nélkül. A szocialista demokra­tizmus, a tömegek részvétele a célkitűzések megvalósításában megköveteli a széles közvélemény rendszeres tájékoztatását is a társadalom fejlődéséről és prob­lémáiról. Fontos szerepet tölt be a statisztika a nemzetközi együtt­működésben is, egyrészt a nem­zetközi szervezetekben folyó munka, njásrészt a nemzetközi közvélemény helyes informálása révén. E fontos és nélkülözhetetlen funkciók egyúttal rávilágítanak arra a nagy felelősségre is, amely az állami statisztikai információs rendszerre hárul a szocializmus építésében. A statisztika iránt támasztott alapvető követelmények közül a legfontosabbak a következők: a valóságot hűen tükrözze, a fon­tos jellemző ismérvek alapján mutassa be a helyzetet és a ten­denciákat; gyors legyen, a dön­tésekhez minél előbb rendelke­zésre álljon; igazodjék az adott időszak vezetési döntéseihez szükséges alapvető igényekhez; ráfordításainál érvényesüljön ^z ésszerű takarékosság, költségei legyenek összhangban az ebből származó vezetői (döntési) hasz­nossággal, a felhasználhatóság­gal; jól szervezett, magas szak­mai és technikai színvonalú le­gyen és folyamatosan fejlődjön. A magyar állami statisztikai szolgálatnak hosszú időre vissza­tekintő tradíciói vannak, a ma­gyar statisztika megbízhatósága, objektivitása, a statisztika szak­embereinek megbecsülése nem­zetközileg is elismert. Ahhoz, hogy a statisztika fel­adatát elláthassa, .adatokat kell gyűjtenie, feldolgoznia, közzé tennie és tárolnia. Ezek a statisz­tikai munka főbb fázisai. Az 1973. évi statisztikai törvény sze­rint adatgyűjtéseket vállalatokra, intézményekre kötelező erővel csak a Központi Statisztikai Hi­vatal, valamint .a minisztériumok, egyes országos hatáskörű szervek és a tanácsok rendelhetnek el. Ezeknek a szerveknek a statisz­tikai npmkája alkotja együttvéve az állami statisztikát, amelynek összehangolt, ésszerű munkameg­osztásban kell lebonyolódnia, a párhuzamosságok, átfedések el­kerülése érdekében. Az alapelv — mondotta az el­nök —, amelyet a statisztikai rendszer egyszerűsítésénél, ész- szerűsítésénél szem előtt kell tar­tani, az, hogy ami a társadalmi- gazdasági fejlesztés szempont­jából lényeges és szükséges, azt a megfelelő részletességben és gyakorisággal a statisztikai információs rendszernek biztosí­tani kell, különben nem felelhet meg feladatának. Az információk szükséges mértékének pontos kö­rülhatárolása és a rendszer egy­szerűsítése nem könnyű feladat. A statisztikai rendszer fontos jel­lemzője a stabilitás, de ugyanak­kor követelmény az is, hogy „élő” rendszer legyen, szinte állandóan vizsgálni kell azt. A megfigyelés részletességét, vagy gyakoriságát indokolt csök­kenteni azoknál az adatgyűjté­seknél, amelyekre esetleg egy korábbi időszakban — időszerű­ségüknél fogva — részletesebben volt szükség, ma azonban a szük­séges igény kisebb terjedelmű, vagy ritkább adatgyűjtéssel is megoldható. Bizonyos adatgyűj­tések pedig teljesen megszüntet­hetek, vagy mert elhagyásuk nem okoz pótolhatatlan informá­cióhiányt, vagy mert az élet vál­tozásai folytán érdektelenné vál­nak. Pl. ha a munkahelyváítozta- tások száma jelentősen csökken és ez a kismértékű mozgás sta­bilizálódik, az erre vonatkozó megfigyelést ritkítani, a feltett kérdések számát csökkenteni le­het. Vagv: bőséges áruellátás ese­tén értelmetlenné válik a hiány­cikkek megfigyelése. Számos más példa is található arra, hogy mennyire fontos a megfigyelések gyakoriságának helyes megválasztása. Bebizonyo­sodott, hogy adott körülményeink között indokolt a fogyasztói árak havonkénti megfigyelése, mert az árváltozások hatásának folyama­tos nyomonkísérése, a fogyasztói árindex alakulása az árpolitikai elhatározások és a közvélemény tájékoztatása szempontjából egy­aránt fontos. — Az elmúlt évék­ben a tőkés világpiaci árak olyan nagymértékben emelkedtek, hogy a külkereskedelmi árak negyed­éves megfigyelése sem látszott elégségesnek. A megfigyelés gya­korisága ebben az esetben ugyan nem változott, de mód volt arra, hogy a meglevő adatok alapján a legnagyobb árváltozásoknak ki­tett cikkek import- és exportárai havonként kimutatásra kerülje­nek — mondotta többek között Bálint József. hezítik. A városi tanács -rendel­kezésére bocsátott célcsoportos pénz itt nem használható fel, s a tanácsnak nincs fedezete a lakó­házakhoz csatlakozó további köz­művesítésre. Az -épülő 166 lakás gázellátásának megoldása egyéb­ként a DÉGÁZ programjában szerepel. Az elmúlt tervidőszakban épült 387 lakás mellett 75 személyes óvodával, ABC-áruházzal, orvosi rendelővel, gyarapodott a Mű­kertváros. Néhány hónap múlva elkészül a szolgáltató ' ház is. Mindezekkel ----- ide értve a m ostani tervidőszakban megépí­tendő lakásokat — lényegében kiteljesedik a Műkertváros. A szépítése — fásítás, virágosítás — marad soron, amiben például fa­csemetével, vagy járda építéshez anyaggal segíti a lakosságot a városi tanács. P. I. Acél ,,góliátok“ Űj lépegető exkavátoróriás ter­vezését kezdték meg Szverd- lovszkban. A gigantikus gép me­rítőkanala -75 köbméter^ fesztá- volsága pedig 85 méter lesz.-' Az Uralmas-gyár a tizedik ötéves tervidőszakban gyakorlatilag be­fejezi új, nagy kapacitású exka­vátorcsaládjának kialakítását. A gépek markolótérfogata 15 köb­métertől 140 köbméterig változik majd. Így a felszíni szénbányák termelése igen gazdaságosan folytatható. Évfordulón Egyéves a Szovjet Irodalom magyar kiadása. Az áprilisi szám ismertetőjének élére éppen •, ezért az évforduló alkalmából közölt ankét kívánkozik amelyben közéletünk. és irodalmi életünk huszonöt jeles képviselője — köztük a Kalocsáin élő Raffai Sarolta író, az országgyűlés alelnöke — nyilatko­zik a lap eddigi munkájáról, illetve arról, hogy mit vár a folyóirattól a jövőben. A próza rovat Valentyin Raszputyin regényének befejező része mellett Szergej Szártakov Ragyogj, csillag című hatalmas művéből kezdi meg a moszkvai titkosrendőrségnek (az ohranának) < a múlt század kilencvenes éveiben szerveződő forra­dalmi mozgalmak elleni harcával foglalkozó feje­zetét. A forradalmi harcok történetét 1890-től 1913-ig feldolgozó regényfolyamnak a Szovjet Iro­dalom április és májusi számában megjelenő rész­lete rendkívül érzékletesen — mondhatni belülről láttatva — ábrázolja a titkosrendőrség vezetőjének, Zubatovnak az alakján keresztül azokat a nehézsé­geket. amelyekkel Lenin mozgalmának szembe kel­lett néznie. Nem elsősorban a fizikai terrort emeli ki a szerző, hanem azokra a törekvésekre helyezi a hangsúlyt, amelyek a titkosrendőrség vezetése és ellenőrzése alatt álló „munkásmozgalmat” szeret­ték volna szembeállítani a munkásosztály igazi ér­dekeit képviselő marxistákkal. A két nyelven című rovatban Tvardovszkij no­vellája jelent meg. A nagyszerű költő szépprózája hazánkban szinte teljesen ismeretlen, ezért is ér­dekes és. fontos ez a publikáció. Szépprózai írás a két Zoscsenko-elheszélés is (s itt az elbeszélés szó szerint értendő, a jeles szatirikus író ugyanis soha­sem írta le a műveket, hanem elmesélte ■Jevgenyi- ‘ ja Jurjeva Hin-Gyakanovának a történetét, s az ő feljegyzéseiből maradtak fenn.) A lapban Mihail Dugyin orosz és Grigol Abasidze grúz költő versei olvashatók. A publicisztikai anyagból kiemelkeuik a Viktor Asztafjewel készített interjú, amelyben a kitűnő író — akinek Pásztor és Pásztorlány című kisre­gényét a Szovjet Irodalom közölte korábban — 4 1171 SZOVJET IRODALOM W . Ä Szólnunk kell még Szergej Zaligin ipűvéről, amelyben a nálunk is jól ismert regényíró, a világ- , sikert .-.aratott Sósvol^. szemzőié,' mint szMháSPkri- tikus mutatkozik be. A -Tagaöka Színház bemuta­tójáról, 'Ljubimov rendező és Abramov író közös vállalkozásairól ír érdekesen és eredetien. Szergej Geraszimov filmrendező, a Magyarországon is nagy sikerrel játszott háromrészes Csendes Don alkotója, mint pedagógus szólal meg a Filmművészeti Főis­kolán végzett munkájáról készült írásában, amely­ben sok érdekeset mond a mai fiatalabb nemzedék magatartásáról, életszemléletéről is. Kecskeméti zenei hetek Kórushangverseny a művelődési központban Két kitűnő kórus produkciójá­val kezdődött meg Kecskeméten a zenei hetek programsorozata. A kecskeméti városi .vegyeskart Kardos Pál Liszt-díjaS karnagy, a szegedi Bartók Béla Művelődé­si Központ kamarakórusát Roz- gonyi Éva vezényelte. A helybé­liek Morley-, Costeley, Will-bye-, Josquin des Pres-, Monteverdi- műveket, a szegediek Weelkes, Palestrina, Pilkihgton, Kodály, Debussy egy-egy kórusművét szó­laltatták meg. Mindkét együttesről csak a leg­jobbakat írhatjuk: kitűnő szöveg­kiejtés, kristálytiszta intonáció, kiegyenlítettség. A városi vegyeskar legutóbbi szereplése óta isrpét jelentős fej­lődésről tett tanúságot; létszámá­ban megnövekedett (bár a férfi­kar még lehetne nagyobb számú is), és igen sokféle hangszín meg­szólaltatására képes. Ritka él­mény ennyire felhangdús kórus hallgatása. A vendég szegedi énekkar szin­tén nagy tudású, kitűnő együt­tes, hírnevükhöz méltóan szere­peltek, műsorukat élvezettel hallgattuk. Az összevont közös énekkarok két nagyszabású művet szólaltat­tak meg: Kodály Székely-keser­vesét és J. S. Bach Komm, Jesu, komm! című kettőskórusra írt motettáját. Ez utóbbi jelentette a szerdai est csúcspontját Kardos Pál rendkívül szuggesztív, ihle­tett vezényletével. Telt ház volt és szűnni nem akaró vastaps. ■ A városi szimfonikusok hangversenye 0 Az egyesített kóros. Ma és holnap: Az éneklő ifjúság napja Kicsiny, de lelkes közönség előtt hangzott el csütörtökön es­te a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar hangversenye. Kemény Endre vezényletével „zenei cse­megét” és népszerű műveket ját­szottak. Anton Vranicky ! Mozart és Haydn tanítványaként ■ indult páx lyáján, a bécsi klasszicizmus fi­gyelemreméltó „kismestere” voft. Két, brácsára és zenekarra írott C-dúr versenyműve kellemes mu­zsika, hálás szólószerepekkel. Lukács Pál és Bársony László vérbeli szólistaként, ugyanakkor nagyszerű kamaramuzsikálással vitték sikerre a darabot. Játé­kukat fölényes technikai bizton­ság éppúgy jellemezte, mint a mozarti jellegű dallamok plaszti­kus és hajlékony megformálása. Liszt Esz-dúr zongoraversenye Kiss Gyula jeles közreműködé­sével hangzott el. A Kecskemé­ten is jól ismert fiatal művész szereplését ezúttal nem annyira az elmélyedés, mint inkább a csillogó, ritmikus és virtuóz ze­nei anyagok megragadása jelle­mezte. Ezeknek az elemeknek könnyed megszólaltatásához meg­felelő technikai tudásról és zenei ízlésről tanúskodott, így produk­ciója nem vált erőltetetté. Méltán aratott nagy sikert. Kedvezően fogadta a közönség a befejezésül elhangzott Britten- művet. A nagyhírű angol zene­szerző Purcell-variációi hatal­mas szimfonikus együttest igé­nyelnek, így előadásához a zene­kart ki kellett bővíteni. A kü­lönböző hangszereket, hangszer­csoportokat más-más karakterű variációkban bemutató darab elő. adásában ^narrátorként Lukin László működött közre. Az elő­adás néhány részlete még továb­bi csiszolást igényel, de lényegé­ben jó és kiegyensúlyozott pro­dukciót hallottunk. Kemény End. re odaadó vezényletével a ver­senyművek kíséretét szeretettel, a szólistákhoz alkalmazkodva játszotta á zenekar. A karnagy és együttese munkájának elisme­rése, hogy Liszt és Britten mű­vét a napokban budapesti zene- akadémiai ifjúsági hangverse­nyeken is bemutatják. J. Z.—I. M. A kecskeméti zenei hetek prog­ramsorozatának kiemelkedő je­lentőségű rendezvénye lesz ma és holnap az éneklő ifjúság napja. Az immár hagyományossá váló nagyszabású seregszemlén a me­gyeszékhely és a környező külte­rületek általános iskolás kórusai, valamint a középfokú oktatási intézmények és a főiskolák ének­karai lépnek fel a megyei mű­velődési központ színháztermé­ben. A műsort szombat délelőtt a belsőballószögi általános iskola tanulói kezdik meg. Énekkarukat a kisfái, a ménteleki, a Petőfi Sándor, a Czollner téri, a Béke téri, méheslaposi, leninvárosi, a Jókai Mór általános iskola kóru­sa és társas zeneraja, a II. Rá­kóczi Ferenc és a hunyadivárosi iskolák együttesei követik, majd az egyesített diákénekkar Kardos Pál Liszt-díjas karnagy vezény­letével közös műsorszámot ad elő. Délután 14 órától kerül sor a Zrínyi Ilona, a Kuruc téri, a Holímann János utcai, a szarká- si, a Halasi úti, a Mátyás téri, a máriavárosi, a Molnár Erik és a Kodály Zoltán Ének-Zenei Ál­talános Iskola három kórusának fellépésére, amelyet ugyancsak közös énekléssel zárnak a diákok. A vasárnap fellépő együttesek: a Katona József és a Bányai Jú^ lia Gimnázium leánykara, a Pia­rista Gimnázium fiúkara, a Köz- gazdasági Szakközépiskola ének­kara, a Kodáiy Zoltán Ének-Ze­nei Gimnázium vegyes- és leány­kara, a 607. és a 623-as számú ipari szakmunkásképző intézetek énekkarai. A megyeszékhely há­rom felsőoktatási intézményének a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Kara, a Gépipari és Automatizálási, Főiskola és az óvónőképző Intézet kórusainak fellépését Kodály—Berzsenyi: A magyarokhoz című kórusművé­nek közös megszólaltatása zárja Kardos Pál vezényletével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents