Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-22 / 95. szám

1976. április 22. • PETŐFI NÉPE • 3 AZ ÁRVA BETHLEN KATA SIKERE Tavaszi színházi esték Egy este két színpadi mű élményével aján­dékozta meg a budapesti Nemzeti Színház a kecskeméti közönséget. A megyei művelő­dési központ meghívására — a Tavaszi szín­házi esték című sorozat keretében — Kocsis István monodrámája, az Árva Bethlen Kata és Shaw Szonettek fekete hölgye cí­mű egyfelvonásos színműve kérült bemuta­tásra. Az előadás jelentőségét az adja, hogy a Mikroszkóp Színpad, a Vígszínház, a sze­gedi és . a pécsi Nemzeti Színház után az előbbi opera, az utóbbi balettrészlegével sze­repel rendszeresen — az ország legrango­sabb színházi intézménye is alkalmasnak ítélte az itteni színpadot, és érdemesnek a közönséget, egy helyi bemutatóra. • Ronyecz Mária a nagy szerepben. Az új tanterv sikerének feltételei „Az állami oktatásban szélesebb rétegek számára kell meg­teremteni a feltételeket az általános és szakmai ismeretek ^magasabb fokú elsajátításához, a rendszeres továbbképzés­hez. Az iskola egész munkásságával szolgálja jobban az ak­tív, a közösségi életet élő, a szocialista világnézet és erkölcs befogadására fogékony személyiségek nevelését.” ' Az MSZMP XI. kongresszusa idézett határozatának hatá­sára országszerte meggyorsultak az évtized végére beveze­tésre kerülő általános és középiskolai tantervek előkészüle­ti munkálatai. A tantestületekben, pedagógiai műhelyekben egyre több szó esik a megvalósulás konkrét, gyakorlati kér­déseiről. ; A kecskeméti színházlátogatók számára az is külön örömet je­lentett, hogy Kocsis- István egyik jelentős színpadi művét láthat­ták, hiszen a neves erdélyi ma­gyar írónak ez volt-már az ötödik alkotása, amelyet nálunk elját­szottak. A Bethlen Kata című egyszemélyes drámát tavaly szep­temberi' számában közölte a For­rás, így mód nyílott az írott mű és a színpadi játék egybevetésé­re. Ronyecz Mária alakítását a fővárosi előadás kapcsán már sokszor méltatta őszinte elisme­réssel a kritika. Most be kell, hogy érjük azzal a megállapítás­sal: a leírt szónál is sokkal töb­bet mondott az érzékletes emberi közelsége, szenvedélyes vívódása ennek a kemény lelkű és állhata­tos asszonynak, akit a történelem távlataiból maivá varázsolt elénk a kiváló színművész,^ Ronyecz Mária. Hangulatos volt a feszült­séget oldó, a nehézveretű szöveg mondását is megkönnyítő, cselek­ményt tagoló zenei aláfestés, és ének beiktatása. A balladai mély­ségeket feltáró produkciót mind­M agyarország a VI. brnói nemzeközi fogyasztásicikk- vásáron Magyarország, mint Csehszlo­vákia hagyományosan fontos ke­reskedelmi partnere érthetően megkülönböztetett figyelmet for­dít a Csehszlovákiában rendezett vásárokra. A brnói nemzetközi fogyasztásicikk-vásáron évről évre nő a magyar külkereskedők száma és ez a fórum is fontos eszköze a szocialista integráció fejlesztésének. Az idén a HUNGEXPO szerve­zésében 633 négyzetméteren tíz külkereskedelmi vállalat mutatja be árukínálatát április 22-től 29-ig a brnói vásáron. A Cseh­szlovákiában már népszerű kuk­tákat, rádiókat, tv-ket, hűtőszek­rényeket is felvonultatunk az új ruházati termékek és kozme­tikai cikekek között. végig feszült figyelemmel, kísérte, s végül lelkes tapssal jutalmazta a közönség. . G. B. Shaw egyfelvonásosa, a Szonettek fekete hölgye, Váradi Hédinek, Avar Istvánnak, vala­mint Máriáss Melindának és Tyll Attilának adott alkalmat a fa­nyar humorral fűszerezett, kelle­mes és szellemes színházi játék­ra. Az udvari hölgyre váró Shakespeare, aki végül is Erzsébet királynőnek teszi a szépet, majd a váratlan alkalmat arra hasz­nálja fel, hogy egy nemzeti szín­ház építését' kérje tőle, amit a távoli évszázadokra testál a ki­Rokonszenwel figyelte Kecs­kemét haladó közvéleménye az 1905-ös orosz 'forradalmat. Az akkori belpolitikai válságban, az osztrák kamarillával hadakozva a zsarnok monarchia ellen küzdő hazafiakban küzdőtársakat láttak. Az erősödő szakegyleti mozga­lom jelezte, hogy itt is hatnak az orosz elvtársak szocialista átala­kulást sürgető törekvései, har­cai. Még a hazapufogtató Függet­lenség is több cikket közöl a pé- tervári, moszkvai eseményekről. Különösen érdekes a forradalom hanyatló szakaszában Svájcból küldött és közölt levél. Szerzője, Beretvás Jenő az ott élő emig­ránsok életéről számol be. (1906. III. 6.) Először Lausanne valósában szerzett tapasztalatait írja. le. „E menekültek legnagyobb . részt egyetemi hallgatók, illetve Hall­gatónők lévén, itt tovább foly­rálynő... Shaw korának is szóló csipkelődése volt ez, de látha­tólag jól szórakozott rajta az ift összegyűlt közönség is. Ami el­sősorban a Nemzeti Színház ki­tűnő együttesének érdeme. Hadd jegyezzük meg végül: szerencsés ötlet volt meghirdet­ni ezt a sorozatot, amelynek igen sok — köztük tanuló — bérletese van. Lényeges és hozzáértő szín-, házi közönség nevelődik így Kecskeméten, amely képes az összehasonlításra és a színvona­las drámai alkotások befogadá­sára. T. P. tátják megszakított tanulmányai­kat. S e tekintetben csak; dicsé­ret illeti" á ‘ Tcomöly ' és ’ munkás orosz diákokat, kik szinte hihe­tetlen szorgalommal hallgatják az előadásokat és nem szalasz­tónak el. ezekből egy percet sem. Ügy az itteni, mint a genfi egye­temen ők a legszorgalmasabb „jegyezgetők”. Sőt az orosz diák­lány bizony nem restelli az elő­adás- alatt a körmölést és mint a többi modern (eminancipált) hölgy ő is megfogja a dolog vé­gét S ilyenkor .természetesen nem hiányozhat az a bizonyos büszke öntudat, melyben együtt látja magát, s mintegy együtt küzd a magasabb tudományos célért törekvő férfival.” A továbbiakban tudatja, ho§y nehéz anyagi körülmények kö­zött tanulnak az emigránsok, kiknek a számát kétezerre teszi. „Sokan tartózkodnak közülük a város külső részeiben éspedig igen gyakran nyomorult, egész­Ezt megelőzően 1950-ben és legutóbb a hatvanas évek köze­pén léptek életbe új tantervek, de a közbeeső évtizedek során is rendszeresen korszerűsítették az állami oktatás követelmény- rendszerét. A pedagógia iránti igények — a társadalmi tudat változásai következtében —szün­telenül módosulnak, és a tanter­vek áz élet mindenkori valós követelményeihez igazítják az is­kolai munkát. Az ismeretek nö­vekvő mennyisége, a termelés szakemberszükséglete,' valamint a tudományok fejlődése újabb és újabb képzési feladatok elé állít­ja az oktatási intézményeket. A tantervek kisebb-nagyobb mó­dosításait követően ezért az egész iskolaügy rendszerének átfogó reformálása is szüksé­gessé válik időről időre. A pedagógiai kutatások jelen­legi állása szerint a célszerűen megtervezett, összefüggéseiben is pontosan kimunkált tanterv ki­alakításához, kipróbálásához és bevezetéséhez körülbelül kilenc esztendő szükséges. Mivel a gyor., sülő idő, a tudományos-technikai forradalom hatására hozzávető­legesen tíz év alatt sokban túl­haladottá válik egy-egy általá­nos pedagógiai rendszer, ezért az oktatást irányító központi szerveknek meg kell oldaniuk a folyamatos megújítás mechaniz­musának nem egyszerű követel­ményét is. ségtelen kis szobácskákban, is­merve a nélkülözés minden for­maiját. Nem egynek nem áll egyébből a napi élelme, mint két sous-ért vett (16 fillér) kenyérből és ugyanennyiért való tejből.” Beretvás barátjával megláto­gatott egy héttagú orosz csalá­dot. Megdöbbenve írja le, hogy milyen embertelen körülmények között sínylődnek. Dicséri össze­tartásukat: „Megtörténik, hogy néha nagy számú menekült ér­kezik egyszerre, s ilyenkor hon­fitársaik gondoskodnak ideigle­nes szállásról.”. A kecskeméti fiatalember be­számol az emigránsok élénk po­litikai érdeklődéséről. Hetente egyszer-kétszer találkoznak és ilyenkor éjfélig is hallgatják a beszédeket, vitatkoznak. „Az összejövetel végén mindenki megváltozik: lelkes, felvillanyo­zott.” H. N. Mit jelent ez a valóságban? Többek között azt, hogy míg fél évszázaddal ezelőtt a pedagógu­sok olyan módszereket és eljárá­sokat, elveket sajátítottak el a főiskolákon és az egyetemeken, amelyeket egész életükben hasz­nosítani tudtak, addig ma min­den tanítónak és tanárnak, sőt óvónőnek is azzal a tudattal kell munkába állnia, hogy szakmai felkészültségét szüntelenül hoz­záigazítsa a változó helyzethez. A „permanens” tanulás elve a pedagógusokra éppen úgy érvé­nyes — ha nem jobban —, mint a képzett szakmunkásokra, vagy a műszaki értelmiségiekre. Szinte hihetetlenül bonyolult és szerteágazó munkát tételez fel egy általános érvényű tanterv bevezetése. Az előkészítés azzal kezdődik, hogy a szakemberek­nek igen pontosan meg kell ha­tározniuk az „élet” igényeit, az­az azt az ismeretanyagot, ame­lyét a gyerekek majd elsajátíta­nak a különböző iskolatípusok­ban. Ezt a pedagógiai feldolgozás és a különböző részterületek koordinációja követi. Tantárgy- csoportonként össze kell hangolni az ismeretátadás szakaszait, rendszerét, majd ezt a folyama­tot a tantárgy-pedagógiai terve­zés követi (milyen módszerrel, hogyan oktassunk). E munkálatok eredményeként kezd körvonalazódni az ideig­lenes tanterv, s munkához lát­hatnak a tankönyvírók. A pe­dagógiai elképzelések lehetséges változatait — amennyire lehet — ki is kell próbálni. A tapasz­talatok birtokában nemcsak a legjobb módszereket választhat­ják ki, hanem sok esetben az is nyilvánvalóvá válik, hogy szük­ség van egyes feltevések módo­sítására. A tervek készítésével egyidőben ugyanakkor számolni kell a realizálás feltételeivel; a tantermi ellátottság alakulásá­val, a demográfiai adatokkal, a pedagógusok létszámával, a nyomdák, taneszközöket, segéd­anyagokat gyártó vállalatok tel­jesítőképességével, és nem utolsó­sorban a rendelkezésre álló anyagiakkal is. A tudományos műhelyektől a kisiskolái osztálytermekig szám­talan helyen munkálkodnak a pedagógusok az új tantervek ki­dolgozásán, a bevezetés előkészí­tésén. Oktatási intézményekben, folyóiratok lapjain és értekezle­teken vitáznak, cserélik ki gon­dolataikat mindazok, akik fele­lősséget éreznek az 1980-as évek iskoláinak hatékony munkájáért. A nagy munka eredményessé­ge csak esztendők múlva lesz érzékelhető. Egy egész évtized szükséges ahhoz, hogy a felnö­vekvő fiatalság szellemi és gya­korlati felkészültsége, korszerű világnézete bebizonyítsa: jól dol­goztak azok, akik az előkészíté­sen fáradoztak. Az elvekben, tervezetekben megszövegezett pedagógiai tar­talom ugyanakkor a tantestületek tagjait is erőpróba elé állítja. A napi oktató- és nevelőmunkán keresztül válnak valóságos ér­tékké a tanterv célkitűzései. A pedagógusok szüntelen szellemi megújulása, ismereteik, módsze^- reik állandó bővítése ezért ugyancsak igen fontos előfelté­tele az új tanterv sikerének. P. M. Percenként negyven fénycső 9 Az Egyesült Izzó váci fényforrás- és alkatrészgyárában percenként 40 fénycsövet állítanak elő. A folyamatos beruházás és műszaki fejlesztés eredményeként, 1980-ra a percenkénti termelés, a tervek szerint eléri a 100 darabot. A világszerte ismert fénycsöveket mint­egy 60 országba exportálják. (MTI-fotó — KS.) HETVENÉVES HÍRADÁS OROSZ FORRADALMÁROKRÓL „Ismerve a nélkülözés minden formáját” Boltnézőben bőséges — KOOPERATÍV KÖZGAZDÁSZKÉPZÉS Tanulás - munka mellett Túljutott félidején a közgazdászok kísérleti kooperatív képzése a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen: A kedvező tapasztalatok nyomán szeptemberben megindít­ják a kísérleti képzés újabb, harmadik évfolyamát. Űjabb húsz hallgató kezdheti meg tanulmányait a munka melletti ^képzésnek ebben a hazai felsőoktatás gyakorlatában ez ideig egyedülálló formájában. — Ilyenkor a legnehe­zebb — sóhajtanak mosta­nában a háziasszonyok — a téli ételeket már megun­tuk, a primőrök pedig drá­gák. Így igaz. Még jó néhány hét beletelik, mire kilószámra vásá­roljuk a paprikát, paradicsomot, és esszük almaként, számolatla- nul. Addig azonban... nos, ad­dig élelmiszeriparunk újdonságait sorra véve, egy kis fantáziával változatosabbá tehetjük étren­dünket. Hála a kecskeméti pékek ötle- , tességének, üzletekbe került a paprikás kifli. A barnás-pirosra sült példányokból egyelőre ke­vés jut a boltokba, ilyenformán hamar el is fogy. Minden bizony- nyál érdemes lennne ^többet is. készíteni belőle. A konzervek sorában újdonsá­got jelent, a Nagykőrösi Konzerv­gyár most üzletekbe került termé­ke, a finomfőzelék. A zöldborsó­ból sárgarépakockából és karfiol­ból összeállított konzervből főze­léket, ecetes lével salátát, lehet készíteni. De percek alatt elké­szíthető a franciasaláta is, hiszen csak főtt burgonyát és nyers al- makockát kell hozzáadni, leön­teni majonézzel. Bizonyára nehezen barátko­zunk meg a tejeskukorica-kon- zerwel. Pedig nagyon finom! Az egészen apró, zsenge főtt, kuko­ricaszemekből sok minden ké­szíthető, mivel sem sóval, sem cukorral nem ízesítették. a gyár­ban. Jómagam is megpróbálkoz­tam néhány recepttel. Leöntöttem borecetes lével, így fogyasztható bármilyen húshoz; tejfölös ha­barással főzelékként is finom. Is­merőseim sziruppal öntötték le, ették, -mint a barackkompótot, de máshol a felbontott fémdoboz­ból nyomban kikanalazták a gye­rekek. Műanyag poharakba került a boltokba az osztrák kapribogyó. Bizony elég drágán. Mikor már. hosszabb ideig szomorkodott a polcokon, egyszerre leértékelték, az eredeti ár feléért kínálták. El is kelt egy szálig! Tulajdon­képpen ekkor ismerkedtünk meg vele! Először vajas, margarinos kenyéren próbáltuk ki, milyen a -híres kapribogyó íze. Sós, finom, fűszeres. Azután mártás készült belőle, majd a sült hús levébe került, végül é vagdalt kapott, finom zamatot a borsószemnyi sötétzöld bogyóktól. (Mennyivel zamatosabb' mint a fokhagyma!) Hála kereskedelmünk vezetőinek, most más folyamatosan kapható „fele” áron. Az élelmiszerboltok hűtőpult­jain — a pápai húsiparosok jó­voltából — új, ízletes készítmé­nyekkel találkozhatunk. Az arasznyi, színes műanyag bélbe töltött májasokat ízesítették: paprikával, paradicsommal, tor­mával. Jól sikerült! Itt a tavasz és itt a mirelit gyümölcs. A választék ugyan nem Szilva, ribizli »és málna —, de legalább lehet kapni. Néhány kecs­keméti boltban már ki­mérve is kínálják a sa­vanyú uborkát hordóból. Dán eredetű negyedkilós gyü­mölcs ízű nápolyit árusítanak boltjaink diétázóknak, a szénhid­rátszegény étkezésre szoruló ve­vőknek. Hallottam, amikor a vá­sárlók élénken vitáztak arról, hogy ez a fajta nápolyi gyógy­szer-e? Bizony nem az! Ennek elle­nére azok is bátrabban fo­gyaszthatják, akiket az orvos fi­gyelmeztetett: kevesebb édes­séget, tésztát egyenek. A „diétás” befőttek nem ragadnak a szirup­tól, hiszen cukrot egyáltalán nem használtak készítésükkor. Kelle­mesen savanykásak, ilyenformán a gyümölcsök zamata is jobban érvényesül. A további kilókat gyűjteni nem akarók számára készül az osztrák tejszinhabpor is, amiből kevés tejjel készíthető el a zsírmentes (!) finomság. Hasonlóan szénhidrátszegény újdonság a pöttynyi, egyetlen-ét­kezésre kínált meggy-, ribizli-, és sárgabarackdzsem. És hogy a cso­koládérágcsálóknak is kedvében járjanak a gyárak, ebből a cse­megéből is készülnek a töltött és töltetlen, diétázóknak szánt táb­lák. Változatosan, ízletesen, kevés­sé zsírosán étkezni — így egész­séges! /Ezzel az írással ehhez kí­vánt 4 lap olvasóinak ötleteket adni: Selmeci Katalin A kooperatív képzési forma a tanulás és a munka periodikus váltakozásával az egyetemen és a munkahelyen szerzett ismereteket ötvözi egybe. A hallgatók öt tan­év után abszolválnak, ezt köve­tően védik meg diplomájukat, államvizsgáznak. Az első, a har­madik és ötödik tanévet nappali hallgatóként az egyetemen töltik, a második és a negyedik tanévet levelező hallgatóként végzik, mi­közben munkakörüket is ellátják. Az egyetem olyan tantervet állí­tott össze a számukra, amely a képzés zömét az egyetemi hat félévre összpontosítja. Az előadá­sok többségét együtt hallgatják a nappali hallgatókkal, a szemi­náriumokat, gyakorlatokat szá­mukra-külön tartják. A vállalati munkájukat is ellátó — levelező — évek alatt olyan jellegű és mennyiségű feladatot kapnak, amelyet az egyetemi félévek ide­jén megalapozva, néhány levelező­konzultációval elvégezhetnék. Az első, kísérleti évfolyam húsz — eredetileg a levelező tagozatra jelentkezett — hallgatóval az 1972/73-as tanévben indult, majd újabb 20 elsőéves kezdte meg ta­nulmányait az 1973/74-es tanév­ben. Az egyetem kezdeményezése találkozott — elsősorban a vidé­ki — iparvállalatok igényeivel. A vállalatok mind nehezebben nélkülözik az olyan közgazdász specialistákat, akik a korszerű vállalat vezetés segítőtársai, pil­lérei lennének. Közgazdászhiány van országszerte és e gond eny­hítésének egyik legjárhatóbb, leg­biztosabb útja káderfejlesztési terveik végrehajtása, továbbta­nuló dolgozóik segítése. Az egyetem vállalta, hogy az üzemek igényeiknek megfelelő c~?ciális képzésben is részesíti a kooperatív hallgatókat, a válla­ratok viszont nappali egyetemi éveik alatt a fizetésüknek megfe­lelő ösztöndíjjal támogatják ta­nuló dolgozóikat. Mintegy ' hu­szonöt vidéki vállalat került ily módon kapcsolatba az egyetem­mel, köztük olyan nagy iparvál­lalatok, mint a Dunai Vasmű, a Diósgyőri Gépgyár, a Hajdúsági Iparművek, a Bajai Finomposztó­gyár, a Magyar Gördülőcsapágy Művek, az Ózdi Kohászati Mű­vek, a Bonyhádi Cipőgyár, vagy a Videoton. Az ipari kar tanácsa a közel­múltban értékelte a kísérleti kooperatív közgazdászképzés ed­digi tapasztalatait és megállapí­totta, hogy a kísérlet beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A le­morzsolódás minimális, csupán két hallgató hagyta abba tanul­mányait a kooperatív 1. csoport­ból; a kooperatív 2. csoport a tel­jes kezdő létszámmal tanul to­vább. Tanulmányi eredményeik félévről félévre folyamatosan ja­vulnak és meghaladják az esti és levelező hallgatók eredmé­nyeit A kooperatív képzésben jelen­leg résztvevők többsége válla­latánál hivatali munkakörben dolgozik. A Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetemen az elkövetkező időszakban ezt a képzési formát terjesztik azoknak a szakmunkásoknak körére is, akiket az egyetem a felvételi vizsgára külön felkészít (MTI) \ *>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents