Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám

1916. április 21. Valódi lehetőségek • Tehel-e szülő többet, mint, hogy a lehető legjobb sorsot kí­vánja a gyerekének? De megte- heti-e, hogy egyedül döntse el, mi az a legjobb, joga van-e hoz­zá, hogy saját mércéjét tekintse kizárólagosnak? A pályaválasztás előtt álló fiúk, lányok szüleit hallgatva, gyakran úgy tűnik, mintha ők állnának döntés előtt, nem a gyerekeik, ök mérlegelnek, ők latolgatnak, ők bújják a pályaválasztási ta­nácsadókat, ők derítik'fel, melyik egyetemen, főiskolán hányszoros a túljelentkezés, hol a legtöbb a bejutási esély Gosdoskodásukat eleve garanciának tekintik arra, hogy ami számukra a boldogulás előfeltételének látszik, az fiúk­nak, lányuknak is a boldogság forrása lesz. Rosszat akarnak? Dehogy. Csak a saját fejükkel gondolkoz­nak, ahelyett, hogy a gyerekeket késztetnék gondolkozásra. Meg­fosztják a fiatalokat az önálló döntés lehetőségétől és felelőssé­gétől. S ha most el is fogadják a szülők választását, később, eset­leges csalódásaiknál, éppen ezért tesznek nekik szemrehányást, tő­lük kérik számon a saját döntés elszalasztott jogát. • A szülők jó szándékához nem férhet kétség. Erejükön fe­lüli áldozatokra is hajlandók. Mindent elkövetnek, hogy jó hírű gimnáziumokba kerüljenek a gyerekek, mert így nagyobb a to­vábbjutás esélye; jobban izgul­nak az egyetemi felvételi sike­réért, mint a csemetéik, s ha ez mégsem következik be, kezdődik az újabb szaladgálás, hogy leg­alább valami divatos, „menő” szakmára leljenek. A gyerekek védőszárnyaik alól figyelik a fej­leményeket. Alkalmuk sincs rá, hogy saját szárnyukat próbálgas­sák. Kimarad a számításból, hogy ez az erőpróba előbb-utóbb elke­rülhetetlenül bekövetkezik. Mert a szülők hiába tesznek meg mindent, hogy kivételes helyzetet biztosítsanak számuk­ra, az életben mégsem a kivéte­lek uralkodnak. Nem lehet min­denkiből mérnök, orvos, vagy tu­dós, a szakmák rengetegében sem csak a divatos foglalkozásokra van szükség. A középiskolát vég­zett fiataloknak csak bizonyos há­nyada kerülhet egyetemre, ahogy a felkapott szakmákra fölvehetők száma sem korlátlan. A diploma reményében gimná­ziumot szorgalmazó szülőknek most fokozottan gondolniuk kell erre. Eddig sem volt könnyű, kedvük, igényük szerint elhelyez­kedni az érettségizetteknek. Igé­nyeik is kevésbé voltak összhang- ban a lehetőségeikkel, mint pél­dául szakközépiskolát végzet- teknek. Az igények és a lehető­ségek között azonban még na­gyobb lesz a feszültség — ez- ,Az íróasztalok számát nem í?-í?fí..íovakk szaporítani, sok van belőlük, gyakran feleslegesek a mostaniak is. A „létszámstop” kényszerű intézkedés, saját, jól felfogott érdekünkre szorít rá. Ha a gyerekek még nem is fog­ják föl ennek jelentőségét, meg­feledkezhetnek-e erről a szülők? • A pályaválasztás előtt álló fiataloknak annyi reális lehető­ségük van, hogy mindenki meg­találhatja a testére szabottat. Így a kitérőktől, a felesleges csaló­dásoktól," a későbbi „pályamódo­sítás” kényszerétől is meg lehet kímélni őket. Jobban járnak ők is, ha a vélt remények helyett, valódi lehetőségeiket ismerik meg. Azt, amit a társadalom is nyújt. Ugyanakkor: társadal­munkban nincsenek zárt kapuk. Á műhelyekből ugyanaz az út vezet az egyetemekre, mint a gimnáziumokból. Tehetséggel, szorgalommal eddig is sokan megtalálták, végigjárták. Saját erejükből szereztek diplomát, maguk küzdöttek meg választott hivatásukért. Az utánuk következők helyze­te sok tekintetben könnyebb lesz. Törvény lett, hogy ettől az évtől a szakmunkásbizonyítvány m'ellé középiskolai végzettséget szerző fiatal munkások nappali tagozaton végezhetik el az egye­temet, megkapják átlagkeresetü­ket is, ha megfelelnek a feltéte­leknek. Rajtuk múlik nekivág­nak-e. • Az otthoni szóra hallgató gyerekekből egyszer óhatatlaoul nyitott szemű felnőttek lesznek. Felnőttként kell szembenézni ve­lük, megfelelni a kérdésre: meg- tettünk-e mindent, hogy helyük­re találjanak az életben? Választ várnak a szülőktől, de azoktól is, akik a másik végletbe estek és nem szorították rá időben gye­rekeiket a tanulásra. Mind a két esetben könnyen kevésnek bizo­nyulhat a jó szándékra hivatko­zás. V. E. Tízezer óra társadalmi munka 7gnp{j TTá'rrvm « 17» _______•______1» 1 _ . 1 < Ml 1 . r . r . , , ,'1'' «Sä. Hár om évvel ezelőtt azzal a kéréssel fordult Horváth Katalin KlSZ-titkár a Bajai Háziipari Szövetkezet elnökéhez, hogy en­gedje át a szövetkezet épülete alatt levő szenes-fás pincét a JKISZ-nek, ifjúsági klub céljára. Mindjárt hozzátette: természe­tesen az átalakításról és a be­rendezésről a fiatalok gondos­kodnak. Az elnök teljesítette a kérést, sőt támogatást ígért a fiatalok­nak, akik hamarosan munkához láttak. Olyan társakat kerestek, akik értenek a kőműves, villany- szerelő, festő és asztalos mun­kához. Így váltak klubtársaikká a Cementipari Vállalat, a LAK­BÉR, a FÓKA és a Csökkent Munkaképességűek Szövetkeze­tének KISZ-fiataljai, akiknek munkahelye anyagiakkal is tá­mogatta a klubot. Egy év alatt sok szabad szom­bat, vasárnap és délután telt el a klub kialakításával, hangula­tossá tételével. Mire használha­tóvá vált, 7 ezer óra társadal­mi munka ment rá. Akkor ki­derült, hogy a pince fala ledobja a festéket, sál ét romos. Újabb 3 ezer óra társadalmi munkával, faburkolattal bélelték ki mind­két pincehelyiséget. A faburkolat leszabásához csak éjszakára kapták meg a gépe­ket, s így nem egyszer hajnali 4 óráig dolgoztak, aztán reggel ■a munkában is helyt kellett áll­ni. 1974 augusztusára végre el­készültek. A klubvezetőséget már előző évben megválasztot­ták, de a havi program termé­szetesen csak az avatás után születhetett. Átlagosan ; negyvenhét fiatal látogatja rendszeresen az ifjúsági pinceklubot. A tagság gyakran részt vesz városi és megyei ve­télkedőkön. rendezvényeken. Ér­demes bepillantani egy-egy prog. Egy pinceklub, amely több támogatást érdemelne közkmcsünk • A pinceklub egyik helyisége, ramba. Áprilisban például töb­bek között ezeket olvashattuk: megemlékezés felszabadulásunk­ról. Aktivisták köre. Mit tudunk Bajáról (vetélkedő), öt világrész vándora (élménybeszámoló). Amit a IX. KlSZ-kongresszus- szusról tudni kell. Kérdezz, én válaszolok: beszélgetés Simon Jenővel, a járási pártbizottság munkatársával. Ugyancsak gazdag műsorról ad hírt a májusi program: KRESZ motoros ügyességi verseny. Ro­mánia—Bulgária tájairól (KISZ- aktivisták köre). A KISZ IX. kongresszusán hallottuk (Szabó István városi KISZ-titkár elő­adása). Ezenkívül még jó néhány ér­dekes, minden klubtagot foglal­KÉPERNYŐ Ha képernyőt kap valaki, becsülje meg! Melyik az igazi Bárdi György? A vasárnap este látott Chande- bise úr, Poche portás, avagy a képernyő-tulajdonos, netán Co- riolanus vagy Bicska Maxi ala­kítója? A jelek arra mutatnak, hogy a Szombat este után többet mondhatunk és megváltozik a kitűnő művészről az utóbbi idő­ben kialakuló kép. Panaszkodott valahol, hogy tőle egyre többen „gugyerákizmust” várnak, no­ha ... és jött a szöveg. Az Enyém a képernyő! műsor­ban a népszerű színész és hir­telen nem is tudom melyik hu­morista által teremtett figura nem jelent meg, de tulajdonsá­gai uralták a 75 perces összeál­lítást. (E szám leírásakor tuda­tosodik bennem, hogy milyen sok időt pocsékolt erre a showra a Szabadság téri intézmény. Mennyi mindent csináltathatott volna, idézhetett volna meg a műveltségéről és hajdan jó íz­léséről ismert Bárdi.) Persze, hogy tudom: megkapta az eligazítást. „Tied a képernyő Gyurikám, azt csinálsz, amit akarsz, de lapos a bugyelláris. Lehetőleg hozott anyagból gaz­dálkodj. Meg, itt a nemzeti to­roköblítés nagy alkalma, hús­vét. Szombaton besonkáznak az emberek, csússzon a nedű. Ko­molykodás, ugyan?! Nevetni akarnak az emberek. A nagy stúdiót se adhatjuk oda, mert már elígértük a bélyeggyűjtők házi bulijára. Megjelensz a né­zők előtt, s már kacagnak. Kapsz kilenc szép lányt, az ábrázato- dat is odapingáltatjuk a padlóra, mi kell még? Megmutathatod, hogy Taróczi-színvonalon ütöd a fehér labdát, újra elsütheted a húszesztendős poénokat, s csak füttyentesz, jön az Albert Flóri.” Talán ez tévesztette meg jobb sorsra érdemes művészünket. A hajdani — nagynak mondott — focisztárok azt vélték; elég ha kiteszik a csukát a zöldre és övék a győzelem. Ök már rájöt­tek elméletük sebezhető pontjai­ra, Bárdi még nem. Ezt a fajta belterjes kedélyes- kedést nem viseli el a tévé nyilvánossága, ilyen olcsó és he­tekkel előbb kiabáló csattanójú poénokért még Karakószörcsö- gön sem tapsolnak. A Hofitól el­lesett gesztusok, a nyugatnémet tévétől átvett „foci-balett” jele­netek, a szellemes indító képsó- rok, a műsor (ritka) üde, eredeti pillanatai, a táncikoló kislányok bájai sem ringattak jó hangulat­ba. Sokáig nem értettem, hogy mi­től olyan vidámak az asztaloknál helyet foglaló meghívottak? Min kacarásznak oly önfeledten? A tévé sietett a segítségemre. Szilveszterkor bemutatták, hogy honnan a viharzó hahota, ami­kor a rádióhallgatókat az álom­kor kerülgeti. Most legalább azt közvetítették volna, ami ennyi vidámságot pumpált a vendégseregbe. Ta­nulság: csak annak adjanak kép. ernyőt, akinek van mondandója. Távirati stílusban A műsorból nem derült ki, hogy Aba Iván útijegyzeteihez honnan vették a képeket. Az idegenforgalmi prospektusízek ellenére szívesen néztük a szá­munkra távoli világot idéző fel­vételeket. Kicsit fésültebb, szel­lemesebb kísérő szöveg aligha rontotta volna a - látottak hatá­sát. — Kíváncsian várjuk a hét végén beharangozott tévéiskolát. A megszólaltatott kecskemétiek is elmondták, hogy segíti a ta­nulást a képernyőn rendszeresen tolmácsolt ismeretanyag. — Gratulálunk a kécskeieknek. Méltán zártak egy ügyes, szóra­koztató, a bábozók sok ezres tá­borát praktikus tanácsokkal is segítő sorozatot. Dr. Tóth Géza vezetésével szép pillanatokat szereztek milliónyi nézőnek, a Játsszunk bábszínházát 13. köz­vetítésén. Heltai Nándor A honvédelmi miniszter sajtótájékoztatója Ma délelőtt az Országházban Czinege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter időszerű kato­napolitikai kérdésekről tartott sajtótájékoztatót. Egyebek között szólt az új honvédelmi törvény végrehajtásának tapasztalatairól is. örömmel, megelégedéssel ta­pasztaltuk — mondotta —, hogy a lakosság nagy figyelemmel kí­sérte az új törvény napirendre tűzését, s az elfogadása óta el­telt idő megmutatta, hogy meg­értéssel, teljes egyetértéssel fo­gadta. Hozzáfűzte, hogy hasonló tapasztalatokat szereztek a nem­zetközi visszhangot illetően is, a baráti országokban úgy ítélték meg, hogy a törvény az eddigi honvédelmi politika megerősíté­sét jelenti. (MTI) koztató téma szerepel a prog­ramban. A klubtagok nyáron 3 hetes romániai—bulgáriai moto­ros túrát terveznek, ahol még szorosabbra fűződnek a KISZ- fiatalok baráti kapcsolatai. Egy példa, ahol önerőből épí­tettek, ’ saját művelődésükre és persze szórakoztatásukra is a KISZ-esek. Sajnálatos, hogy az egykori öt, anyagilag is támogató vállalat közül ma már csak a Háziipari Szövetkezet — mint házigazda — és a Cementipari Vállalat, új nevén Építő- és Épí­tőanyagipari Vállalat nyújt se­gítséget. A többi nem. Pedig ezek a fiatalok megérdemelnék. Sz. F. CIKKÜNK NYOMÁN Elkészült a felüljáró L Kecskemét város kulturális ar­culatát a zene határozza meg. Az utóbbi évtized alatt erőteljes fej­lődésnek indult a helyi képzőmű­vészet, a Forrás köré csoportosult alkotók révén megélénkült az iro­daimji elet, megújulóban van a színházművészet is, de talán nem túlzás az a megállapítás, hogy a város zenei élete rendelkezik a legmélyebb gyökerekkel,’ legszíne­sebb és legjelentősebb hagyomá­nyokkal. A tradíciók gondos ápo­lása következtében pedig a la­kosság egyre nagyobb hányada válik a zene élvezőjévé, befoga­dójává, sőt, művelőjévé1. A „legyen a zene mindenkié” kodályi gondolat megvalósulá­sának napjairól tanúskodnak a híradások. A zene közkinccsé vá­lásának bizonyítéka a ma kezdő­dő kecskeméti zenei hetek ren­dezvénysorozata is, amely a több évtizedes múlt és a jelen válto­zatos törekvéseinek összefoglalá­sát adja. A harmincas években Kecske­mét neve nem volt ismeretlen a maqyar zenei közéletben. Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Szabolcsi Bence, Tóth Aladár gyakorta fel­keresték a várost. Nevezetes ős­bemutatókról is beszámoltak az újságok, Kodály három kórus­művének megszólaltatása (Jézus és a kufárok, Akik mindig elkés­nek, öregek) a jelentősebb ese­ményeknek csak egyike volt. Hosszabb ideig tartózkodtak itt olyan nagy egyéniségek, mint Moór Emánuel, vagy Vásárhelyi Zoltán... A városban azidőtájt szinte mindenki megfordult, aki az új magyar zene megteremtésé­ben, terjesztésében és népszerű­sítésében számottevő szerepet töltött be. A felszabadulást követő évtize­dekben elmélyült a város lakói­nak a muzsika iránti szeretete, gyarapodott zenei műveltsége. Az Országos Filharmónia bérletsoro­zatai évről évre kelendőbbek, egyre többen igénylik a hangver­senyeket. Az utóbbi másfél évti­zedben megnégyszereződött a koncertek száma. E folyamatban Kodály Zoltán pedagógiai mun­kássága, illetve a nevét viselő énelc-zemi általános iskola hat sa felbecsülhetetlen jelentőségű. Az intézmény ^kisugárzó hatása ide értve a zeneiskolát is ugyanakkor megnyilvánult a vá­ros művészeti együtteseinek meg erősödésében is. A tíz év< újjá­alakult szimfonikus zenek;. mu már gyakorta szerepel a rádió­ban, és egyre színvonalasabb előadásokat hallhatunk a Kardos Pál által vezetett, alig kétéves városi vegyeskartól is. A kar és a kórus hírneve túlnőtt Kecskemét határain és joggal töltenek be jelentős szerepet a művelődési központban fellépő meghívott művészeti egyé nesok között. A zenei hetek egyik fontos rendezvénye ismételtére az éneklő ifjúság napja lesz. A kecskeméti általános iskolák, szakmunkás- képző intézetek, közép- és felső­fokú oktatási intézmények diák­sága bizonyságát adja annak, hogy a zene kizkinc .sé vált. Az énekkultúra az egészségesen és sokoldalúan fejlett személyiség szerves tartozéka. Kecske-inét zenei „sokat cú$S~ gát” nemcsak az elhangzó na- La­tok változatossága tanúsít}-!, ha nem a koncerteken elhangzó ze­nei műfajok sokrétűsége is. Az ugyancsak „tradicionális” népze­nei rendezvényeket -i Kálmán La­jos által vezetett hange ay képviseli, amelyet — és lassan már ez sem. új színfolt a város életében — a kecskeméti ilzr-mk dolgozói számát a szarv- .-.wk. Az idén harrnaáízbsn vv grev- , dezett kecskeméti zenei hetek szervesen illeszkedik be a vár cs közművelődési életébe, de talár, az sem túlzás,, ha azt állítjuk, hogy lassan-lassan országos j- lentőségre tesz szert. Ezt bize- nyítja az is, hogy a záróhangver ­senyen hazánk egyik l- okir-álóü ■ zongoraművészét, a kétszer < ; Kossuth-díjas Fischer Anni fit lépését üdvözölhetjük fíá>s-l{ ’ kun megye székhelyén. Saláta után paprika^ paradiert Az április 7-i Petőfi Népében „Add a téglát, elvtárs!” címmel riport jelent meg a bajai városi népfrontosok sokrétű munkássá­gáról. Szó (és kép) volt ebben arról is, hogy az V. körzeti — kiscsávolyi választógyűlésen „többen szóvá tették a vasúti fe­lüljáró híd ügyét. Egy éve, hogy belefogtak, s még most sincs kész...” — írtuk és le is fényké­peztük az akkori helyzetet. Április 14-i kelettel levelet kantunk Földvári Imrétől, a vá­rosi népfrontbizottság titkárától. Ebből idézünk: „Jó, ha az em­berek tudnak munkánkról, cél­jainkról, gondjainkról. Ezt tük­rözi az is, hogy a cikk megjele­nése után az említett híd elké­szült —, s gondolom, a „gyors” munkához ösztönző hatással volt a bírálat is”. Az utóbbi sorok igazolásául, íme a legújabb felvételünk a kész, tehát most már ismét jár­ható vasúti felüljáróról. Fuvarirányítás számítógéppel A kocsik üres futásának to­vábbi csökkentése érdekében az üzemszerű próbák után májustól már számítógép szervezi ország­szerte a Volán teherszállításában a fuvarokat. Az országban 160 szállítási csomópontot jelöltek ki. Ezekről rendszeresen jelentik a fuvarfeladatokat a Volán szá- rnítógépébe, amely a gépkocsi­vezetők telexen leadott kérésére közli, hogy a tartózkodási hely közelében hol található a kocsi célállomásának körzetében fuva­rozandó szállítmány. A számítógépes fuvarirányítás­sal megközelíthető a teherautók optimális kihasználása, így szin­te lehetetlen, hogy egy kocsi is üresen térjen vissza kiindulási helyére. A bajai Augusztus 20. Terme­lőszövetkezet üveg és műanyag- i fólia alatti kertészetében az idén tavasszal salátát termesztettek a mintegy 15 ezer négyzetméter fe­dett területen. Ahogy lekerült ez a növény, úgy folyamatosan tet­ték földbe a paprika- és paradi­csompalántákat. Jóval később, mint tavaly. Gazdasági okai van­nak ennek a megoldásnak, ugyanis a műanyag és fólia alat~. ti részf^lret. fűtik, phhw olajat használnak, s az árváltozás miatt annyira megnőtt a fűtés költsé­ge, hogy már nem gazdaságos paradicsom- és paprikanevelés­hez. Érdekes folyamat indult mint­egy 6—7 évvel ezelőtt. Kettésza­kadt a friss zöldségtermesztés időszaka. Egészen korán, tél vé­gétől nyár elejéig lehetett kapni a már említett zöldségféléket. Ezután szinte egy hónapig nem volt a piacon belőlük, pontosab­ban addig, amíg a szabadban, a szántóföldön termesztett be nem ért. Nem vitatható, hogy jó do­log, ha korán tavasszal már fo­gyaszthatok a friss zöldségek, de akt is meg kell mondani, hogy ezek vitamintartalma jóval sze­gényebb, mint például a nyár elején termőké. Vagyis ha saj­nálható, hogy napjainkban nincs elegendő paprika, paradicsom — a legtöbb gazdaság hasonló okok­ból, mint a bajaiak megszüntet­ték a melegigényes növények té­li, fólia alatti termesztését —, ugyanakkor örülhetünk is annak, hogy. mintegy hónappal később jobb minőségűeket, s várhatóan olcsóbban vásárolhatunk. Ügy tűnik, folyamatosan. Nem 1 ,,,- egyhónapos szünet evüsnek zöldségféléknek taem/r-ztí1. mert amikor nv.:g fóiiu alatt termesztett JCogy. a : in­tőföldi beérik A kis hőigényű .salátából a va­jai gazdaságban ezen & tava­szon több, mint 300 ezer darabot termesztettek, amelynek egyhar- madát exportra szállították. A/, itthon forgalomba kerültek na- gynbh részét, a hajai íizletekhert vásárolhatták meg a fogyasztó)?, de a megye több elárusítóhelyé­re is eljutott a MEZÖTER- MÉK-en keresztül. E hónap vé­géig kiültetik a saláta helyére a paprika- és paradicsompalántá­kat, s június elejétől kezdils szedni az érett terméseket. Mint­egy félmillió darab paprika és 200 mázsa, paradicsom értékesí­tésére számítanak. Jelentős a szövetkezetben a szántóföldi zöldségtermesztés i's. A nyugdíjasok kiveszik részüket ebből a munkából, ugyanis tíz­tagú brigádot alakítottak, s több, mint nyolc hektáron gyökérzöld­ségeket, zöldbabot, uborkát ter­mesztenek, melyet a bajaiak a tsz boltjában vásárolhatnak meg, Szabadban összesen százhúsz hektáron termesztenek a tsz-ben zöldségfélét. Igen nagy területen hagymát. Részben magról vetet­ték, követve a lengyelek példá­ját, akik évek óta nem dughagy- máról' termesztik ezt a növényt. A szántóföldi területükből mint­egy kilencven hektáron zöldpap­rikát, csemegekukoricát és diny- nyét termesztenek. Cs. I. Új hordógyár Cegléden • A Fűrész- és Hordóipari Vállalat csaknem 50 millió forintos beruházással, új hordógyárat épített Cegléden. Az elmúlt napokban megindult a próba- termelés. Az üzem évi kapacitása 37 ezer darab 400 és 500 liter űrtartalmú hordó. (MTI-fotó: Koppány Gy. felv. — KS.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents