Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám

4 © PETŐFI NEPE © 1976*. április 21.

A TERMÉSZET AJÁNDÉKA

^ . •. Hl BHB 9 - ./*_ SHk ,

Évente négy-öt milliárd forint termelési érték

Fokozottabb részvétel

a vezetésben

kenységének termésnövelő hatását. Ez egy-egy gazdaságban több tízezer forintot jelenthet évente.

Elmondja, hogy ők is gyűjtötték a virágport és nagyon sajnálják, hogy egyre csökken az igény. 1974-ben például az általuk gyűjtött 64 mázsa pollen négyszerese volt annak, -mint amennyit ösz- szesen a megyében értékesítettek a többi szakcsoportok. Az idén csak 15 mázsára tudtak megállapodást kötni.

— Ügy látszik, a magyar virágpornak komoly vetélytársai vannak a nemzetközi piacon _ sajnál

kozik.

— Nagy Imrével kiutaztunk a Tőserdőbe, itt van a szövetkezet bemutató telepe, ahová egész nyáron' járnak az ország minden részéből a szakemberek, a korszerű méhészkedést tanulmányozni. Az elnök a műszaki megoldásokkal is foglalkozik, és számos ötletet valósított meg. Többek között érdemes megemlíteni az egytengelyes guruló méhest, amelyet azért neveznek így, mert kerekekén elvontatható bárhova. A 60 családos méhesnek még egy példánya van az országban, a zalaapáti méhésziskolán. A még korszerűbb, kéttengelyes, 44 családos modell is elkészült.

A szorgos rovarok megkezdték már a gyűjtést, nagy zsongás fogadott bennünket. Védekezésül felvettük a dróthálós fejvédpt. A szövetkezet elnöke megmutatta miként lehet egy mozdulattal kihúzni a kaptáraidat, a modern kis kereteket a léppel,. amelyen a család fejlődik. Szóval ügyes berendezéseket készítettek a méhek . számára a szakemberek.

Az r. egyik kéreten mégtaláltuk az anyát, azt is megtudtuk, hogy hetven forint az ára, öt évig él el, de két év után cserélni szokták. Hogy hol szerzik be? A Gödöllői’ Kisállattenyésztő Intézettől, vagy államilag ellenőrzött méhészetekből.

Bezártuk a gurulókocsit és magukra hagytuk a szorgalmas rovarokat.

Az elnök így búcsúzik:

— Az idén 30 vagon méz leadására kötöttünk szerződést. Reméljük, meglesz ez a mennyiség.

K. S.

A tavasz beköszöntésével megkezdődött a munka a méhesekben is, gyűjtik a nektárt a szorgalmas rovárok. Ki hinné, hogy a méhek beporzó tevékenysége évente 4—5 milliárd forint termelési értéket hoz a népgazdaságnak. Ösztönös gyűjtőmunkájukkal ugyanis elősegítik a meg- termékenyülést, virágról virágra szállva' hordják a pollent.

A megyében mintegy 2 ezer méhészt tartanak nyilván, akiknek birtokában 55 ezer méhcsalád _van; Tavaly 123 vagon mézet vásárolt fel Bács-Kiskunból az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat,- a HUNGARONEKTÁR. Jó exportcikk, főként Japánba, a Német Szövetségi Köztársaságba és Ausztriába szállítjuk. A IV. ötéves tervidőszak alatt 27 millió dollár devizát hozott a népgazdaságnak.

A méhészek szakcsoportokba tömörültek a fogyasztási szövetkezeteken belül.

Ferenc Ernő, a MÉSZÖV titkárhelyettese elmondja, hogy. a megye 17 ÁFÉSZ-ében 19 méhész szakcsoport tevékenykedik. Az ■ országban három önálló méhészszövetkezet működik. Közülük egy Kecskeméten. Az idén felárat fizetnek azoknak, akik külön gyűjtik a káposztarepce-mézet és elválasztják az akácméztől. A felárat május 15-ig fizetik.

— A méhek a nektáron kívül virágport is gyűjtenek. A pollenszemeket csomócskákban formázva a hátsó lábukra erősítik és a kaptárba viszik. Megfelelő berendezések állnak rendelkezésre, hogy a virágport is összegyűjtsék a méhészek — magyarázza a MÉSZÖV titkárhelyettese.

Hazánkban sajnos, elég egyoldalú a virágpor felhasználása. Főként a kozmetikai iparban hasznosítják. A virágpor pedig minden olyan anyagot tartalmaz, amelyre az élő szervezetnek szüksége > van. Külföldön nagyobb mértékben alkalmazzák gyógyászati célokra. Exportra hazánk is küld jelentős mennyiségben virágport. Itthoni kísérletek is folynak a gyógyászati alkalmazására, de felhasználása tekintetében elmaradtunk más államoktól.

© A kecskeméti méhész szövetkezet tőserdei bemutató, telepe.

• Egy mozdulattal kihúzható a kaptár — mondja az elnök.

Az Észak-Bács megyei Méhészeti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek több, mint félezer tagja van, akik birtokában mintegy 14 ezer méhcsa- , Iád van. A megye északi része tartozik a szövetkezethez Kun- szentmiklóstól egészen Kecelig. Nagy Imre, a szövetkezet elnöke arra a kérdésre, hogy milyen a kapcsolat a méhészek és a termelők között, így válaszolt:

— Szerintem, szemléletbeli változást tapasztalhatunk. Az előző években vita volt a méhekre káros vegyszerek használata miatt. Az üzemek nem tartották be az előírásokat a méhlegelők permetezésénél. Körzetünkben most már ilyen gondok nincsenek. Sőt, egyes termelőszövetkezetek maguk kérik méhek telepítését egyes növények virágzásakor vagy a gyümölcsösökbe. Felismerték ugyanis a rovarok beporzó tevé• A röpnyílás, ezen járnak.kelnek a kis rovarok értékes terhűkkel.

(Tóth Sándor felvételei.)

Fejlődik, erősödik a szövetkezeti, az üzemi demokrácia. Napjainkban megváltozott a szövetkezeti tagság összetétele, nőtt azon fiatalok száma, akik már föld nélkül léptek a közösbe. Nekik már más a szemléletmódjuk, mint apáiké, akik még a bevitt földtulajdonuk vagy termelőeszközük közösbe adása után minden területen beleszólási jogot kértek és kaptak az adott gazdaság életébe. A tulajdonosi kötöttség erős volt.

Napjainkban jelentős a változás. A földterületek 50 százaléka a szövetkezetek feloszthatatlan tulajdonába került. Ez határozza meg a gazdálkodásuk színvonalát, a termelés szakosodását. A szövetkezeti és munkahelyi demokrácia így függ az adott gazdaság fejlettségétől, fejlődésétől. a társadalmi és helyi sajátosságoktól. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyekben tért hódít a vállalati jellegű gazdálkodás, gyorsabban változnak a demokratizmus formái is. Így van ez például a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság i és a Törekvés, a jánoshalmi Petőfi és a szabadszállási Egyesült Lenin Térmelőszövetkezetben.

Az új vezetési és gazdálkodási módszerek látszólag ellentmondanak a demokratizmusnak, mert a megnövekedett területű gazdaságokban az elnök, vagyis a felső vezetés kevesebb időt tud fordítani egy-egy üzemegység gondjaira, problémáira. Ez azonbai) csak látszólag van így, mert kialakulóban van a demokratizmusnak egy olyan új formája,

A ,,szír én-rendszer”

Az előzetes számítások szerint csak ebben az évben nem kevesebb, mint 6,5 millió utas veszi igénybe a „Szirén”-rendszert, az Aeroflot Szovjet Légitársaság automata irányítórendszerét, amelyet Moszkvában helyeztek üzembe. Az elektronikus számítógépen alapuló rendszer segítségével automaták készítik el a Moszkvából elrepülő utasok jegyét és végzik az átutazók hely- foglalását az Aeroflot járataira.

Az új berendezés felére csökkentette a jegyvásárláshoz szükséges időt; így a helyfoglalás és a repülőjegyek kitöltése mindössze két percet vesz igénybe. Ez különösen jelentős az átutazók számára, akik eddig sokszor órákat vártak, míg megkapták jegyüket.

A tervekben szerepel a |„Szi- rén”-hálózát kibővítése: év végéig a Szovjetunió 42 városában szerelnek fel ilyen berendezést. (BUDAPRESS—APN)

A Baromfifeldolgozó Vállalatnál az újítások száma évék óta erőteljesen növekszik Nemrég még csak 50—60 javaslatot nyújtottak be a dolgozók évente, s a megtakarítás hatásukra mintegy 300 ezer forint volt Tavalyelőtt pedig már 149 újítás benyújtását regisztrálhatták, s hatásukra 900 ezer forinttal javult a vállalati eredmény.

A feladattervben 1975-re száz újítást tűztek ki. A kecskeméti gyárban 106-ot, az egész vállalatnál pedig 151-et nyújtottak be, a javaslatok közül 101-et valósítottak meg, s a megtakarítás egymillió 360 ezer forintra rúgott.

.*

Az eredményeknek ez természetesen csak az egyik — a . számokkal mérhető — oldala. A ■másikról, a módszerekről beszélgettünk Molitórisz Károllyal, az újítási előadóval. A vállalati újításokról, újítómozgalomról szólva gyakorta hallani jogos és vélt sérelmekről, önkéntes ügyi ről lévén szó, ezért döntővé válhat a „bánásmód”.

— A mi újítómozgalmunk továbblépésének feltétele volt, s az ma is, a becsületes és gyors ügyintézés. A javaslat' benyújtásától szakvéleményre küldésig (csak néhány nap telhet el, a vélemények beérkezéséig pedig legfeljebb 10 nap. Ezt persze, el kellett érni a gyakorlatban is. Munkaköri kötelességként végzik ugyan a véleményezést . a műszakiak, a mozgalom .azonban megkívánja, hogy ennél is többnek tekintsék. Ezt személyi kapcsolatok kiépítésével érhettük eL A következő lépcsőfok a döntés,

amikor a főmérnökkel meghatározzuk a javaslat további sorsát. Az elfogadott javaslatok gazdasági kalkulációra kerülnek, ezeket ellenőrzik, s a 300 és 2 ezer forint közötti újítási díjak szinte azonnal felvehetők, mert valamennyi iktatás, számfejtés, aláírás gyorsan elintéződik •

Abban, hogy az újítási javaslatok számottevően megszaporodtak, szerepe volt még sok mindennek (Az ügyintézés jó híre önmagában aligha mozgósító erejű.)

— Tavaly, tavalyelőtt sok „kezdő” újítótól érkeztek a munkavédelem és a higiénia javítását célgó ötletek Ezeket méltányosan bíráltuk el. Igaz, csak eszmei díjazás jár értük, hiszen, gazdasági eredmény nem jelentkezik a hatásukra.. Az e'sZmei díjak mégis sokakat bátorítottak Elkönyvelhettek maguknak egy újítást, s kezdték tömi a fejüket a következőn. így bukkantak fel a tapasztalatok, öltöttek „hivatalos formát” a jobbító gondolatok, s így szélesedett mozgalommá az újítás ügyel

Sokaknak van szükségük segítségre. A szűkös műszaki, gazdasági ismeretekkel rendelkezők javaslatait a KISZ-szervezet fiatal mérnökei, közgazdászai vetik papírra. A KISZ-kprosztályúak újításait pedig külön is jutal- ■ mázzá a vállalat.

— Az idén harmadszorra hirdetjük meg az ifjúsági újítási heteket. Bevezetését az újítógárda fiatalokkal való kiegészítésének igénye indokolta. Az, akció eredményes, 1975-ben például 14 újítást és 360 ezer forint

• Pajor Lajos, Marsó Tibor és Beregszászi László hűtő- . raktárosok i ^ a raktár J módszeres átrendezésével, beruházás 'nélkül érték el a tároló kapacitás 20 százalékos növelését.

Ojításuk eredménye 316 ezer forint.

megtákarítást könyvelhettünk el a „hetek” végén. Űjítómozgal- munkban sok múlik a véleményezőkön is. A sikeres újításokkal együtt erkölcsi. és anyagi el-, ismerésben részesültek tavaly a vállalat legjobb véleményezői.

Sok újítónk van, s közülük 10—12-en évről évre értékes javaslatokkal jelentkeznek, ök a vállalat igazi mozgalmi emberei, tagjai a városi újítók klubjának. Tévedés azt hinni, hogy valamennyien vezető beosztású, felsőfokú végzettségű szakemberek. Szakmunkásaink közt sem kevés az eredményes — és lelkes — újító.

•

Mi tartozik még a mozgalomhoz á vállalatnál? Például a gyors, széles körű tájékoztatás. Újítási szabályzatunk, éves feladatterveink, s az értékelés is eljut az összes dolgozóhoz. Ösztönöz ez is, éppúgy, mint a gyors

ügyintézés, az anyagi-erkölcsi elismerés. Az újítások gazdái szívügyüknek tekintik ezt a feladatot, lendületesen fejlődhet a vállalati újítómozgalom. Ha azonban hiányzik egy láncszem a

támogatásból, akkor nagyon nehéz előrelépni. A cikk elején

idézett számok tanúsítják, a Baromfifeldolgozó Vállalatnál teljes a lánc.

Üjitómozgalmuk megizmosodását legbeszédesebben talán a következő döntés jelzi. A vállalat szocialista brigádjai csak arckor érhetik el az elismerés magasabb fokozatát, ha van két-három elfogadott újításuk, s azok

gazdasági eredménye eléri a < 25—50 ezer forintot. A követelmény természetesei nem minden brigád számára azonos, hiszen nincsenek egyforma ismereteik, de a továbblépésnek mindenképpen feltétele lett, hogy lehetőségeikhez mérten újítsanak.

Zs. A.

amely nem zárja el a tagságot a felsőbb szintű vezetéstől, sőt, küldötteiken és képviselőiken keresztül még fokozottabban kivehetik részüket a szövetkezetek irányításából.

A szövetkezeti demokrácia közvetlen formája továbbra is a közgyűlés és a részközgyűlés, amely az adott gazdaság egész működését átfogja. A gazdaságokban mint arról már, a fentiekben' szó volt, egyre több a fiatal, akiknek egy része ipari tevékenységet folytat a termelőszövetkezetekben, a csúcsmunkák idején azonban közvetlenül a mezőgazdasági termelésben vesznek részt. Ezzel a módszerrel munkaerőgondjaikon is sokat enyhíthetnek a téeszek.

A fiatalok fogékonyabbak az újra és igényeiket, szemléletüket is ez határozza meg. Az idősebb tagok nehezebben szokják meg, hogy munkahelyükön tisztálkod- hidnak, 'étkezhetnek, a fiatalok pedig - már egyszerűen igénylik ezt. A szakosított állattenyésztő telepek, gépműhelyek stb. /napjainkban már nem is épülnek szociális létesítmények «léikül. Tért hódított a garantált havi fizetés.

Az életkörülmények változásával csökkent a , tagság egyéni gondja és így többet törődik a munkahellyel, jobban bekapcsolódik annak alakításába, irányításába. Sőt ezt igényli is. Ennek legkézzelfoghatóbb bizonyítékát a legutóbbi zárszámadó közgyűlések adták. A hozzászólásokból a közös ügy iránt érzett felelősség érződött ki. Ez eredményezte azt

is, hogy a Kiskunsági Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó 53 gazdaság közül tíznek 100 millió felett volt a termelési értéke az elmúlt esztendőben. Ezekben az élenjáró gazdaságokban erősödött a szövetkezeti, az üzemi demokrácia, amelyhez különböző utakon jutottak el. Van, ahol a már meglevő körülményekhez igazították a dolgozók beleszólási jogát, a vezetésbe való aktív bevonásukat. Máshol a vezetőség testületi létszámát emelték úgy, hogy a képviselők több rétegből kerültek ki. Ebben az esetben egy szűkebb operatív vezetés irányítja • a nagyüzemet és a törvényben előírt időszakonként kap, illetve ad egy-egy területről átfogó információt. Ez a gyakorlat érvényesült a lászló- falvi Egyetértés Termelőszövetkezetben is. A demokratizmus másik formája kisebb vezető testületek kialakítása, amelyek közvetítenek a vezetőség és a_ dolgozók között. Ebben az esetben a gazdálkodás egészéről csak a közgyűléseken kapnak tájékoztatást az emberek. Saját munkaterületükön azonban szinte naponta. Terjed, de nem eléggé az írásos vagy üzemi lapok formájában történő tájékoztatás.

Az üzemi demokrácia fejlődésére pezsdítőleg hat a háztáji, az ellenőrző, a szociális, a nőbizottságok munkájának javulása. Létjogosultságuk bebizonyosodott, mert tevékenységük nyomán erőteljesebben bontakozott ki, illetve fejlődik a szövetkezeti demokrácia.

Bóna Zoltán

HA FELÉPÜL, KISKŐRÖS DÍSZE LESZ

A szabadidőpark

Március 28-án tartották Kiskőrösön a város KISZ-tagjainak küldöttértekezletét. Balázs Sándor, az IGV Ságvári Endre KISZ- szervezetének küldötte is elmondta véleményét a beszámolóról. Különös súlyt kapott felszólalásában a szabadidőpark.

— A műegyetemisták elkészítették a terveket, voltak itt építőtáborban is. Miért nem mi csináltuk? — kérdezte a nagy nyilvánosság előtt.

□ ú □

Lukács Lajosné dr. a Kiskőrösi Városi Tanács V. B. titkára az adatokat szinte fejből sorolja.

— A szabadidőpark felépítése négy és fél millió forintba kerül. Az összeg egyharmada, másfél millió társadalmi munkából származik.

— Milyen létesítményeket terveznek a parkba?

— A térség közepén egy ötven négyzetméteres színpadot építünk, lesz KRESZ-park is, az ötezer négyzetméternyi terület egyötöde szilárd burkolattal készül. A színpadot lelátó rendszer veszi |körül, mosdó, öltöző, és büfé is megtalálható körülötte. Bitumenes kosárlabda-, salakos kézilabdapálya szolgálja majd a sportolni vágyók igényeit, és kétszer hétszászhúsz négyzetméteres füves, egyéb játékokra alkalmas pálya is szerepel a tervekben. A terület, nagyobb része pihenőpark lesz, 11 ezer négyzetméter füvesített, fásított térségen lehet majd sétálgatni. A gyerekek hatszáz négyzetméteres játszótéren —4 ebből is kettő épül — szórakozhatnak majd.

4— Mikorra tervezik az átadást?

4- Két ütemben készül el a szabadidőpark. Ebben az évben szeretnénk átadni a lelátórendszert, a füves és salakos pályákat! valamint a színpadot, s az idén elkészül a1- park közművesítése 'is. A fennmaradó létesítményeket pedig 1977-ben vehetné birtokába a nagyközönség.

— Mi a szerepe a fiataloknak a szabadidőpark építésében?

— Az egész KlSZ-védnökség- gel épül. A városi tanács irányítja a munkálatokat, egy-egy jól képzett szakembert bocsát majd az építők rendelkezéséré, aki a

helyszínen fogja össze a tennivalókat.

□ □ □

/ -noiu

Németh Tibornétól, a városi KISZ-titkártól kérdezem:

— Jelentkezték-e a fiatalok társadalmi munkára a „szabadidőpark építésére?

— Az 1976—77. évre szóló akcióprogramokban minden KISZ- alápszervezet vállalt társadalmi munkát Ebből az egyes tagok egyéni vállalásaikban rögzítették a felajánlást. Természetesen nem lehet előre tudni, hogy hány órát kell majd dolgozni, ezért mindenütt a „szükséges mennyiségű” munkát vállalták. Néhány alapszervezetben a KISZ-tagok nemcsak saját maguk erejét ajánlották fel, de vállalták azt is, hogy mozgósítják a" környezetükben dolgozó KISZ-en kívülieket is; ez is természetes, hiszen a szabadidőpark — Kiskőrös dísze — mindannyiunké lesz. Reméljük, hogy nem fogunk csalódni akkor sem, mikor a munkára kerül a sor, erre minden alapunk meg is van. Csak az elmúlt esztendőben egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztek fiataljaink a városért.

— Szerveznek-e-építőtábort?

— Az költségesebb lenne, s ezt saját erőből akarjuk elkészíteni. Az első fontos lépés ehhez a közművesítés, elég mély részen fekszik a leendő park. Az alapok a legtöbb létesítményhez már a múlt évben elkészültek, most a munkán a sor...

□| □ □ '

Kiskőrös fiatal város. A lakosság húsz százaléka 30 év alatti, közülük 668-an tagjai a KISZ— nek. A várossá válással megnövekedtek a gazdasági, szociális, és kulturális feladatok. A szabadidőpark építése májusban kezdődik, elkészülte után lehetőséget nyújt arra is, amit a város fiataljainak KlSZ-küldöttértekezle- te így röezített határozatában: „Üzemi KISZ-szervezetek is vegyenek részt rendszeresen kirándulásokon, túrákon, A jövőben hétvégeken, pihenőnapokon, több ifjúsági túrát, találkozót szervezzenek ...”

B. J.

Mongol—szovjet rovargyűjtő expedíció

Mongol és szovjet tudósok közös rovargyűjtő kutatóútjaikon eddig mintegy egymillió rovarfajtát gyűjtöttek a Mongol Nén- köztársaság területén. A hatalmas gyűjteményben 80 különleges rovarritkaság is szerepel, 15 pedig olyan, amelyet a tudományos világ eddig egyáltalán nem tartott számon.

A 'közös rovarbiológiai kutatómunka öt éve tart. Az összegyűjtött anyagokról szóló cikkek közül nemrég jelent meg „A Mongol Népköztársaság rovarvilága” című munka.

A tudósok növényzeti és talajtérképeket is készítettek, megállapították a botanikai és talajzónákat. A közös tanulmányutak eredményeinek a rendszerezése és közzététele, valamint a talaj- térkép segítséget nyújt a mező- gazdaságnak is.

Beszélgetés az újítási előadóval