Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-18 / 93. szám

1976. április 18, • PETŐFI NÉPE • 9 Kecskeméti célok 1976-1980. Kecskemét Város Tanácsa a közelmúltban A TEREBÉLYESEDŐ SZÉCHENYIVÁROS jóváhagyta a megyeszékhely V. ötéves ter­vét. Ennek részleteire méltán kíváncsiak a város lakói, hiszen őket érinti, az ő tervük­ről van szó. Ezért kísérte oly népes érdek­lődés a tanácstagok tájékoztatóit, a város ve­zetőinek az üzemekben '— vagy legutóbb a megyei művelődési központban rendezett fó­• A Jó ütemű építkezés látványa az Irinyi utca (elől. 1. Világ proletárjai egyesüljetek! 2. Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi serege szemléje! 3. Éljen a marxizmus—leninizmus! 4. Éljen, erősödjék a proletár internacionalizmus! 5. Éljen, erősödjék a szocializmust építő országok egysége! 6. Éljen az enyhülés folytatásáért, a társadalmi Tialadásért, az imperializmus ellen harcoló erők összefogása! 7. Éljen a haladás, a béke legyőzhetetlen ereje, a Szovjet­unió! 8. Éljen és erősödjék a magyar és a szovjet nép megbont­hatatlan testvéri barátsága! 9. Éljen a szocializmus és a béke! 10. Éljen az európai béke és biztonság! 11. A XI. kongresszus határozatainak megvalósításával előre a fejlett szocialista társadalomért! 12. Nemzeti összefogással előre az V. ötéves terv sikeres megvalósításáért! 13. Hatékony, fegyelmezett munkával terveink megvalósí­tásáért! 14. Dolgozzunk, tanuljunk, és éljünk szocialista módon! 15. Éljen a szocializmust építő magyar nép! 16. Éljen társadalmunk vezető ereje, a Magyar ßzocialista Munkáspárt! 17. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköz- társaság! Megyeszerte meggyorsultak a tavaszi munkák rumon elhangzott — ismertetőit. Mindemellett jogosnak tartjuk az igényt, amelyet' nagyjából a következőképpen fogalmazott meg egy kecskeméti olvasónk: a szó elszáll, az írás megmarad. Azt kérik ugyanis, hogy a fej­lesztési tervek részletesebb köz­readásával, ismertessük Kecske­mét várható fejlődését. A kérés teljesítéséhez Gyulai Tibortól, a városi tanács terv­osztálya vezetőjétől kértünk se­gítséget. S kezdjük is mindjárt az egyik leglényegesebbel, a' la­kásépítés 1980 végéig szóló prog­ramjával. A városi tanács legutóbbi ülé­séről tudósítva említettük már, hogy Kecskemét lakásállománya 10885-tel gyarapodott az 1960— 1975. közötti másfél évtized alatt. A jelenlegi tervidőszakban meg­célzott 6320 lakás csaknem 100- zal több, mint amennyi a máso­dik és harmad ötéves tervidő­szakban összesen felépült. A felépíteni tervezett lakások csaknem 50 százaléka a Széche- nyivárost gyarapítja, 20 százalé­ka a városközpont új félkörében — új jelölése szerint az Árpád­városban —, 4 százaléka a Hu­nyadivárosban, 5 százaléka pedig a* Műkertvárosban valósul meg. Á fennmaradó hányadot az elő­irányzott — várhatóan főleg az Alsó- és Felsőszéktón, Katona­telepen és Kadafalván felépülő családi házak jelentik. _ A tervezett mennyiségből több mint 4000 lakás lesz a házgyári; túlnyomó többségük, mintegy háromezer—háromezerkétszáz a $zéchenyivárost terebélyesíti majd. Időzzünk tehát ezúttal a Széchenyivárosban. Az épülő lakások többsége cél- csoportos beruházásból létesül, de jelentős az OTP-beruházásá- ban épülő lakások száma is. Ez utóbbiak közül mintegy 210 la­kás mór formálódik, szerelésük níégtörtébt.. Aki, áz Irinyi .jitcán közelíti meg a Széchenyivárost, az utca végéről tanúja lehet a jó­ütemű építkezésnek. Épp így azonban az E—5-ös főúton a vá­rosba érkező is felfigyel rá, hi­szen Kecskemét legnagyobb új lakótelepe kitárulkozik immár a főútvonalra. Az idén 330 lakás átadása vár­ható a Széchenyivárosban. Az építés folyamatosan halad, csak­úgy, mint a terület előközműve- sítése. Mintegy 1300 lakás építér si területe előkészített, további 1200 lakás területén az előköz- művesítést, a víz- és csatornahá­lózat kiépítését az idén kezdik meg. Jövőre már e területen kezd alapozni az építőipar. A fentebb említett számok lát­tán-hallatán — ha csupán az év végéig elkészülő és folyamatosan benépesülő 330 lakást nézzük is — önkéntelenül felvetődik a kérdés: és vajon az úgynevezett járulékos létesítmények? Lesz-e bölcsőde, óvoda, iskola? Fejlő­dik-e a kereskedelem, szolgálta­tás hálózata? Mert nagyon sze­rényen számolva is, a tervidő­szak végéig a mainál legalább 10 ezerrel többen élnek majd a Széchenyivárosban. Nos, a teljesség igénye nélkül vegyük sorra a kérdéseket. Már­is épül — az ott élők tanúsít­hatják, hogy jó/ ütemben — a la­kótelep 120 személyes bölcsődéje, amelynek átadása ez év végén várható. Hasonlóképpen formá­lódik a 200 személyes óvoda is, amelynek befejezését szerződési­leg 1977 március végére ígérte a kivitelező Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Ezeken túl, a kórház területén^ az átmenetileg felvonulási épü­letként szolgáló házban, további 10Ó személyes óvodát alakítanak ki még az idén. Említést érde­mel, hogy a szóban forgó épület óvodai hasznosításának tervét társadalmi munkával készítették el a megyei tervező vállalat dol­gozói. A tervezőkről szólva, máris említésre kívánkozik Széchenyi- város jövendő 16 tantermes isko­lája, melynek tervezése a befeje­ző szakasznál tart. Az iskola épí­tését jövőre kezdik meg, befeje­zése pedig 1979-ben várható. Végül még két mozzanat: a széchenyivárosi épülettömbök között már a helyszínen vannak a szerkezeti elemek; kezdődik a szolgáltatóház építése, amelyben egyebek között Gelka-szervíz és mosószalon is helyet kap majd. S még ugyancsak az idén várha­tó —- a városkörnyéki állami gazdaságok mintegy 10 milliós közös beruházásában — a Nyíri út és az Akadémia körút sarkán a mintegy 450 négyzetméter alapterületű, a Rákóczi útihoz hasonló szaküzlet építésének megkezdése. P. I. (Folytatás az 1. oldalról.) mek ebben az évben több mint 130 ezer hektáron vetnek kuko­ricát A párnapos csapadék használt a kertészeti növényeknek. Előse­gítette. a megye déli felében, valamint Kecskemét környékén a spárga fejlődését. Szedését és exportálását hamarosan meg­kezdik. Kiskunfélegyházán és környékén a fóliás kertészetektől a hónaposretket szállítják. A MEZÖTERMÉK .Vállalat Kiskun­félegyházán, . Kunszálláson, és. mán sutt a tanya világban is-létesített átvevőhelyeket hogy a friss zöldségféle felvásárlását meg­gyorsítsák. A kiskunfélegyházi I-es számú átvevőhelyre naponta 20—30 ezer csomó retket szállí­tanak a környező szövetkezetek háztáji gazdaságaiból. Egyelőre a fóliás kertészetek termését szedik, később amikor a szabadföldi ker­tészetben is érik a retek, ezen a környéken napi 80 ezer csomó átvételére számítanak. A korata­vaszi időszakban ez a legjelentő­sebb zöldségféle a kiskunfélegy­házi és környékbeli tanyavilág­ban. Évente 6—7 millió csomó hónáposretket szállítanak a kis­gazdaságok a MEZÖTERMÉK Szövetkezeti Vállalatnak. K. A. Fejlődik a házi szociális gondozás . A tanácsok szociálpolitikai tevékenysége az, amely a te­lepülésfejlesztés után szinte a legjobban érdekli a lakossá­got. Ugyanis az ilyen gondoskodásban nyilvánul meg köny- nyen felismerhetően a társadalom humanizmusa. Az öregek megbecsülése, segítése — Bács-Kiskun megyében a 60 éven felüliek száma mintegy 110 ezer — mindenütt cél és fel­adat is egyben; megyénkben főként, hisz az idős emberek aránya nálunk az országos átlagnál magasabb. többsége ragaszkodik rpegszokott környezetéhez. Ez is ösztönözte a tanácsokat arra, hogy a hivatásos gondozói hálózatot minél széle­sebb körben kiterjesszék. Jelenleg Bács-Kiskun megyé­ben a főfoglakozású gondozók száma mintegy hatvan fő, s több mint ezer, arra rászoruló embert segítenek nap mint nap. A me­gyei tanács felmérései arról ta-' núskodnak, hogy 1976—1980 kö­zött további ezer személy házi­gondozására lesz igény, s ellátá­sukra a mostani tervidőszak évei­ben újabb 30 főfoglalkozású gon­dozónőt kell munkába állítani. A hosszútávú tervek szerint 1980—1990 között újabb 50 fővel kívánják növelni á tanácsok a hivatásos gondozói létszámot, s mintegy 3500—4000 időskorú el­látása lesz megoldott. Természetesen az igény a tár­sadalmi segítés • iránt is nőtt, amelyre a továbbiakban is szá­mítanak, s ennek záloga, hogy a tanácsok szociális albizottságai­nak tagjai erősítsék kapcsolatai­kat a lakossággal, a társadalmi és tömegszervezetekkel, valamint az üzemekkel, intézményekkel és és a szövetkezetékkel. Cs. K. Itt a műanyag-korszak a méheknek is Kezdetét vette a műanyagok kora a méhek számára is. Egy német méhészvállalkozó mű­anyaghabból készült kasokat do­bott piacra, amelyekben a méz­termelő rovarok nagyobb fokú védelmet élveznek télen és kora tavasszal a hideg időjárással szemben. A műanyag előállítójától szár­mazó adatok szerint1 a műanyag­ból készült kas nyáron megvé­di a méheket a tűző napsuga­raktól is, nem engedi a méhcsa­ládok lakóhelyét túlhevülnl. A műanyag kassal a méhész sok fá. radságot takaríthat meg, vala­mint költségeket is, hiszen a kas anyaga egyetlen darab műanyag­habból készített test, amelyet az időjárás viszontagságainak ellen­álló tar-tós burkolóanyaggal von­nak be. Komputerrel a vízáradat ellen Az Alma-Ata melletti hegyek­ben automatikus hidrotechnikai rendszer akadályozza meg azt, hogy a magasabb hegyekből víz­áradat ömöljék Iß. A morénás tavakban a gleccse­rek' által összehordott hegyi kő­zettörmelékek felgyűlnek, s nyá­ron e törmelékek gyakran, ■ vá­ratlanul átszakadnak. Ekkor meg­indul fentről a kövek, s a viz pusztító áradata. A szovjet tudósok által java­solt rendszerb,e az örök hóval borított hegyek lábánál kialakí­tott csatornák, fennsíkok, vízte­relő berendezések tartoznak. Automatikus berendezések és te­levíziós kamerák fogják ellen­őrizni a morénás tavak szintjét. A tavakat olvadáskor megtöltő gleccserek alsó szakaszain hő­mérőket helyeznek el, hogy tá­volról ellenőrizzék a jégrendszer hőmérsékletét. Az áradat közép­pontjából érkező információk elemzése után a komputer idő­ben kiadja az utasítást arra, hogy a morénás tavakból elvezessék a vizet. Ennek az automatikus hidro­technikai rendszernek a hatás- körzetébe több tucat áradatköz­pont fér bele. A rendszer fel­építéséhez már megkezdődtek a szükséges mérnöki kutató mun­kálatok. 9 20 ezer csomó retek érkezik ’naponta n kiskun- - íSegyhazi külterület I_es számú felvásárló helyére. (Szilágyi Mihály felvétele) Kezében fakalapács "p1 lőttem egy fakala- pács. A feje három­szorta nagyobb egy kony­hai húspuhítóénáL A vé­gein, szálkasöték nőttek a temérdek ütéstől. Kérges | munkástenyér forgatja, idestova már két évtizede. Akié a szerszám: Kőrös József — rakodómunkás a MEZÖTER­MÉK . kecskeméti telepén. Alig­ha tudná megszámlálni, hányat suhintott már oda fakalapácsával — szegre, vagonajtó-rácsra, gyü­mölcsös láda végére. A fa mellett, persze a vas sem hiányzik eszköztárából. Mutatja: egy terebélyes lapát és egy jóko­ra feszítőrúd még a fegyverzete. Ezekkel együtt birkózik nap mint nap a sok tonnányi súllyal, ami egy rakodómunkás kezét, vállát húzza. Józsi bácsi — most töltötte be az ötvenediket — alacsonyabb a többinél. S ez az alacsony em­ber, az 50-es évek második feli­ben a vállán hordott sokat abból a rengeteg burgonyából, amely abban- az időben a kecskeméti konyhákban főtt. — Hat pincében tároltuk a pörkölthöz valót a városlakók számára — emlékezik vissza. — De kutya munka volt föladogatni a pinceablakon azokat a „hasas” burgonyás zsákokat! Némelyik hatvan kilót is nyomott. Nyög­tünk, izzadtunk alattuk. Az, hogy egy rakodómunkás vállát mennyi teher nyomta, akkoriban bizony fájó valóság volt. Az első napon a .nehéz zsákolástól lejött a bőr a vállamról... — Akkortájt mennyi került a havi borítékjába? — kérdezem. — 1200-nál több nemigen. A zöldséggel és a gyümölccsel való külkereskedés föllendülésé­vel Kőrös József, ha úgy tetszik, már „nyeregben” volt. A 60-as évek elején lóhajtó lett a MÉK- nél. öt évig állta a sarat ebben a beosztásban. Mit jelentett számára ez az öt év? A próbatétel úja'bb esztendeit. — öt évig öt pár ló szolgál­tatta a fogaterőt a kecskeméti gyümölcsexport első néhány száz méteres útjához — veszi át a szót ismét Józsi bácsi. —i Abban az időben ugyanis még a vasút­állomáson rakodtunk. Amikor a kecskeméti nagyállomás óramu­tatója éjjel 1 órára ugrott, a ba­rackos fogatok július-éjjeleken már útban voltak a ráköcziváro- si telepről. „Irány az állomási rakodó! Siessenek!” — kaptuk az ukázt útravalóul Pólyák Katalin telepi irányítótól. Napfelkeltéig beraktuk az elő­ző nap délutánjáig fölvásárolt barackot. S aztán, délelőtt, jött az újabb és újább szállítmány! ^ Aki azonban a napokban, este- ‘fekf a szegedi gyorssal utazott el Kecskemétről, a „kis csonka” és a „nagy csonka” nevű rakodóvá­gányok felé pillantva, azt láthat­ta: már húz kifelé a budapesti’ tehervonat gyűjtőmozdonya, mi­közben lovas kocsik kísérik a tovahaladó vagonsort, és ahol csak tudnak, még tesznek a va- gonrakók egy-egy ládával a töb­bi tetejére... Virradattól napnyugtáig, egy percre nem hunytuk be a sze­münket. Nyújtott műszak volt ez — a javából. 1964-ben már a MÉK saját, há­rom vágányú rakodótelepén kí­vánhattak egymásnak BUÉK-ot a vagonrakók. Köztük a törzs- gárda-tag Kőrös József is, aki tizenkét társa közül 1975-ig má­sodízben kapta meg a „Kiváló dolgozó” oklevelet. A Kiváló dolgozó jelvény, mint meggyőződhettem róla, nem ér­demtelenül ékesíti Kőrös József ünneplő ruháját. Jóban, rossz­ban kitartó munkatársaival. Henc Józseffel, Márkli Istvánnal, He- tényi Istvánnal és a többiekkel ugyanúgy nekiveti a vállát a pa­pírhengereknek, mint egykor •< a burgonyás zsákoknak. Vállalata, a MEZÖTERMÉK, nem hagyja ugyanis munka nélkül a holtsze­zonban egyetlen dolgozóját sem. Míg az új termésből nincs na­gyobb mennyiség, nyomdai papírt és kukoricát raktároznak a gyümölcstároló színben. Ezen a tavaszi délelőttön például ezer­száz mázsa papírt juttattak biz­tos fedél alá az iparvágány ' tá­rólóhelyén. Tagadhatatlan, mostanában is akadnak a termőföld porától „füstölgő”, reccsenésig feszülő burgonyás vagonok, amelyekben most is két marokkal kell fogni a zsákokat, de van már a MEZÖ­TERMÉK Vállalat telepén 20 pi­ros villamos targonca is, amely sok terhet levesz az emberek válláról. Anélkül persze, hogy a keresetük csökkenne. — Februárbaii kétszáz órára 2700 forintot kaptam — veszi elő a fizetési szalagját Kőrös József annak az új munkásruhának a zsebéből, amelyet ma reggel öl­tött fel először, a szép tavaszi idő közeledtével.' Aztán kilép hű „cimborájával”, a fakalapáccsal, a maguk építet­te öltözőből, hogy sejtsen 12 ezer csomó piros retket és 14 lá­da laskagombát egy Interfrigö feliratú hűtővagonba „költöztet­ni”. Ez már új termés. Friss áru, keresett exportcikk mindkettő _a külhoni piacokon. ’ Iparkodnia kell tehát a rakodással, hogy tni- re a gőzös a MEZÖTERMÉK iparvágányára ér, csukva legyen a vagonajtó. Már hallom is a fakalapács hangját: Kipp-kopp... Ami egy­re gyakoribb hang itt a telepen tavasszal. Kohl Antal (Tóth Sándor felvételei) • A lakótelep kitárulkozik immár az E—5-ös főútvonalra. Ha visszatekintünk 10—15 évre, jelentős eredményként könyvel­hetjük el, hogy a megye 111 te­lepülésének egyharmadában már működik öregek napközi ottho­na, s a mostani tervidőszak vé­gére újabb öt ilyen intézmény épül. Igen fontos tényező az is, hogy szinte kétévenként emelke­dett a rendszeres szociális segé­lyek összege, a segélyezésnek új formái alakultak ki. Visszatérve az öregek napközijére, meg kell említeni, a tanácsi munkában egy új szemlélet térhódítását, mégpe­dig azt. hogy ahol már napközi működik, ott arra törekednek, hogy ezt az intézményt bekap­csolják az egységes területi gon­dozásba. A házi szociális gondozás célja abban foglalható össze, hogy sa­ját otthonukban segítik azokat az egyedül élő idős embereket, akik különben szociális otthoni elhelyezésre szorulnának, vagy éppenséggel rövidebb ideig kép­telenné válnának arra, hogy sa­ját magukat ellássák. A házi 'gondozásban eddig is sokat segítettek az úttörőcsapa­tok, KISZ-alapszervezetek, szo­cialista kollektívák, üzemek, vál­lalatok, s ezt a tanácsok továbbr ra is igénylik. Az idős emberek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents