Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-12 / 61. szám
1976. március 12. 0 PETŐFI NEPE • 3 A SZÜLŐVÁROS TISZTELGÉSE Türr István-emlékünnepség Baján „Emlékezetét hirdeti ez a kő Türr Istvánnak, a halálra ítélt osztrák császári hadnagynak, a piemonti magyar légió parancsnokának, a bádeni, a török, a cserkesz szabadságharcok önkéntesének; a marsalai ezer, halhatatlan egyikének; Garibaldi tábornokának, Nápoly kormányzójának, Viktor Emánuel altábornagyának és hadsegédének: a minden harcban bátor katonának. Idegen földön, idegen lobogó alatt a szabadságért harcolt, a magyar kard becsületére: szülővárosának, mi mindannyiónknak dicséretére.” Tartalékok feltárásával, beruházásokkal a tervek teljesítéséért A fenti szöveg az emlékműnél annak a kiváló férfiúnak a nagyságái hirdeti az utókor előtt, akire ma is, születése után több mint másfél évszázaddal csakis büszkeséggel gondolhat bárki ha. zánkfia. A nagy évforduló után néhány hónappal ma Baján tudományos ülés és kulturális műsor keretében emlékeznek Türr István gazdag és változatos élet- útjára. Az Évin Sándor tábornok elnökletével lezajló tudományos ülésen több érdekesnek ígérkező előadás hangzik el. A tábornok harcos életét dr. Sólymos Ede kandidátus, a Türr István nevét viselő bajai múzeum igazgatója ismerteti; Türr, a katona címmel Kerekes Zoltán alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezetője tart előadást; Bajomi Lázár Endre író a város szülöttjének franciaországi éveit, Valudy Gábor docens a gazdasági, Kubatov Jl&nos főiskolai lektor a közművelődési tevékenységét ^elemzi. A bajai Türr István-emlékbi- zottság es a városi tanács közös rendezésében bonyolítják le a nap másik nagy. érdeklődéssel várt eseményét is. Este hat órai kezdettel a zeneiskola kamaratermében kulturális műsort szerveznek. Közönség elé lép az Alsó-dunavülgyi Vízügyi Igazgatóság kamarazenekara, a Liszt Ferenc énekkar és- a Türr István Közgazdasági Szakközépiskola irodalmi színpada. A szülőváros mai lakói a nagy férfiú életútját -kutatókkal együtt tisztelegnek Türr, István emléke előtt. V. M. A múlt év februárjában megtartott megyei pártértekezlet határozata így sommázta a Bács-Kis-, kun' ipari szövetkezetei elé állított feladatokat: „Az ipari szövetkezetek fejlesszék a lakosság részére végzett szolgáltatásokat, bővítsék a lakosság és az export igényeit kielégítő áruválasztékot.” A dokumentumban azt is leszögezték/ hogy a következő években az átlagosnál nagyobb arányban kell fejleszteni a szövetkezeti építőipart. A megye ötvenkét ipari szövetkezete — az ipari szövetkezetek országos tanácsának irányelveit is szem előtt tartva — a pártértekezleten megfogalmazott gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelő tervet készített az V. ötéves tervidőszakra. A fejlesztés fő irányait a lakossági szolgálta-' tások bővítésében, a lakossági árualap választékának növelésében. a lakásépítés és karbantartás fokozásában, a tőkés export növelésében és az állami nagyipart hasznosan kiegészítő termelés serkentésében jelölték - meg. A szövetkezeti ipar termelése az előirányzatok szerint 1980-ban körülbelül 50 százalékkal haladja majd túl az 1975. évit. Az e«v dolgozóra iuló évenkénti átlagos termelésnövekedést 8 százalékban határozták meg. A fejlődés tervbe vett gyors üteme megköveteli az erőforrások eddiginél hatékonyabb kihasználását. A megye ipari szövetkezeteinek fel kell tárniuk és ki kell aknázniuk a tartalékokat, amire különösen sok lehetőség kínálkozik még az üzem- és munkaszervezésben. Üjabb lépéseket kell tenni az ésszerű takarékosság általánossá válásiért, I az eddigieknél jobban kell gazdálkodni az álló- és forgóeszközökkel. Természetesen az évről évre tekintélyesedő feladatokat csupán a tartalékok feltárásával nem lenne képes megoldani a megye szövetkezeti ipara Szükség van a termelőkapacitásokat növelő, korszerűbb munkafeltételeket teremtő beruházásokra is. Bács-Kiskun ipari szövetkezetei a tervidőszakban összesen körülbelül 300 millió forintot fektetnek be, ebből 1976-ban mintegy 60—70 millió forint értékű beruházásra kerül sor. Az összeg 60 százalékát a műszaki-technikai színvonal emelésére, gépesítésre fordítják. A fennmaradó pénz épület- és egyéb beruházások közt oszlik meg, amelyek a telepek korszerűsödését, a racionálisabb munkaszervezést, a dolgozók munkakörülményeinek javulását, végső soron a pártértekezlet határozatainak megvalósulását szolgálják majd. A. T. S. Szombaton kezdődik az egyetemi és főiskolai kulturális napok rendezvénysorozata A forradalmi ifjúsági napok keretében az idén kilencedik alkalommal 'rendezi meg a KISZ KB, az Oktatási Minisztérium és a Kulturális Minisztérium az egyetemi és főiskolai kulturális napok területi és országos találkozóit. A kétévenként sorra kerülő kulturális napok legfőbb feélja, hogy lehetőséget adjon az öntevékeny együtteseknek a tapasztalatcserére. Ezúttal a „szakmai fórum” funkció betöltése mellett nagvévs .Szerepet kap a kulturális napok közművelődési jellegének erősítése. Az újszerű lebonyolítást jelzi, hogy a rendezvények három lépcsőben — intézményi, területi és országos szinten — követik egymást. Az intézményi programokban a területi kulturális napokra nevező együttesek mutatják be műsoraikat a forradalmi ifjúsági napok eseményei sorában. A területi napok megrendezése biztosítja, hogy a felsőoktatási intézmények először saját hatókörük- bén mutátják be művészegyütteseik munkáját. Ugyancsak fontos versenykövetelmény a „tájolás”: a részt vevő együttesek felkeresik a környék nagyüzemeit, ifjúsági klubjait.. A színjátszók, a vers- és prózamondók, a néptáncosok és népi zenekarok, a kórusok, a zenekarok és más művészeti ágak műkedvelői színvonalas bemutatókkal bővítik e rangos seregszemlét országos bemutatóvá. A FIN keretében március 13-án és április 10-e között az ország .hat városában zajlanak majd a területi programok. Az elsőt 13— 15-én Szegeden rendezik. A területi napoknak becslések szerint mintegy 4000 fiatal amatőrművész résztvevője lesz, és a felsőfokú intézmények hallgatói országszerte legalább 60 ifjúsági •klubba, üzembe és művelődési otthonba is ellátogatnak. Az országos egyetemi és főiskolai kulturális napokat négy felsőoktatási intézményben rendezik meg április 24-e és május 1-e között. A fiatalok mukáját — a hagyományoknak megfelelően — már a művészeti ágak szakértői értékelik és minősítik. A területi találkozókon, valamint az országos napokon kiemelkedő teljesítményt nyújtó együtteseket, csoportokat és egyéni szereplőket jutalomban részesítik. (MTI) Biomérnök orvosok A moszkvai 1. számú orvostudományi főiskolán új fakultást hoznak létre: az orvosmérnöki kart. A karon biomérnök-orvoso- kát fognak képezni. A Szovjetunió egyetemein már régóta képeznek olyan szakembereket, akik járatosak az orvosi technikában. Nem mindegyikük részesült azonban orvosi szakképzettségben. A leendő biomérnökök az alapvető klinikai tárgyakból kapnak alapképzést: terápiából, sebészetből és traumatológiából, neurológiából» pszichiátriából, ezenkívül kiismerik majd magukat az orvosi készülékek és berendezések építésének, alkalmazásának szakkérdéseiben is. KÖRNYEZETVÉDELEM * ij 'y Hasznosítjuk a szennyvizet Korunk egyik nagy gondja a szennyvizek környezetromboló hatásának megszüntetése, illetve az élővizek tisztaságának megvédése. Kialakultak bizonyos módszerek a tisztításra^ ezek igen költségesek. A természetes eszközök alkalmazása jelentős tartalékait jelentik a szennyvíz elleni küzdelemnek,' ezenkívül gazdaságosak is. Egyik lehetőség a talajba való juttatás szakszerű adagolással, ami nemcsak a szennyező anyagok eltávolítását oldja meg, hanem megteremti az értékes kémiai anyagok növények által történő hasznosításának lehetőségét is. Ezt a 'többféle feladatot hivatott megvalósítani a kecskeméti kommunális víztisztító mű, amely kísérleti jelleggel épül, elsőként az országban. A létesítmény három részből áll: a szennyvizet hasznosító szántóföldi öntözőtelepből, a vizek élhelyezésére szolgáló mélyárkos nyárfaerdőből és az alagcsövezett szürőmezőből. Ez a hármas egység együttesen oldja meg az előzetesen mechanikai előtisztított városi szennyvizek egész elhelyezését. A biztonságos üzemelést megvalósító Ilyen tagolódás Európában az első, ezért is kísérleti jellegű. A különféle takarmánynövényekét hazánk klimatikus viszonyai miatt, csak tenyészidőben lehet szennyvízzel öntözni. A vizek nagyobb részét az úgynevezett biztonsági erdők területén és az alag- csöVezett szürűmezön locsolják ki, ugyanakkor egy részét tárolni is kell Ezért épült meg a 60 ezer köbméter vizet befogadó, átmeneti tárolásra alkalmas tó. A fáknak szennyvízszűrő tulajdonságukon kívül védő szerepük is van, ezért a közegészség- ügyi előírások szerint az egész telepet 25 méter szélesen nyárfákkal kell körülültetni. • A szennyvíztároló telep nyomásközpontja és esőztető öntözőberendezés, a kecskeméti Magyar —Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben. Az eddig elkészült és 503 hektár területen működő telep különböző épületei, berendezései 38 millió, a szántóterüetével érdekelt kfecskeméti Magyar- Szovjet Barátság’ Termelőszövetkezet üzemi beruházásai 11,9 millió, a csatlakozó beruházások 38.6 millió forintba kerültek. A Városföldi Állami Gazdaság is részt vesz a beruházásban. Várhatóan az V. ötéves tervidőszak végére fejeződik be az építkezés. A termelőszövetkezet a szennyvíz-hasznosítással kapcsolatosan 1968-tól 8 hektáron 4—5 növénnyel összehasonlító kísérleteket folytat. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézettel közösen értékelik az évente szerzett tapasztalatikat. A tervezett hármas egységű mechanikai teleppel kiegészülő beruházás végleges elkészültéig próbaüzemelés folyik. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A telepet több száz szakember látogatja évenként, híre már határainkon is 'túljutott. Tóth László AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA UTÁN Testvéri együttműködés Az SZKP XXV. kongresszusára az egész világ odafigyelt, mert az egész világ számára volt mondanivalója. Különösen nagy érdeklődés kísérte a szocialista országokban — köztük hazánkban is •—, a kongresszuson elhangzottakat, mivel olyan testvéri országról van szó, amely a lenini párt vezetésével, velünk közös úton halad, s amellyel mind ideológiai, mind gazdasági vonatkozásban a legerősebb kötelékek fűznek össze bennünket. Ez a figyelem azonban — és ezt alá kell húzni — kölcsönös: az SZKP vezetői is megkülönböztetett módon törődnek mind- . azzal, ami a szocialista országokban történik. Leonyid Brezs- nyev szépen, tömören fogalmazta meg ezt a tényt: „Hozzánk, kommunistákhoz, a mi agyunkhoz és szívünkhöz a világnak az a .része áll a legközelebb, ahol testet öltenek a kommunista eszmények I..” A központi bizottság beszámolója és a vita felvázolta annak körvonalait is, hol tartanak ma a testvéri országok az együttműködés elmélyítésében. Ebből a tű. körképből egyértelműen megállapítható, hogy az elmúlt öt év alatt a szocialista országok — közöttük hazánk — tervszerűen építették tovább az új társadal-, mat, töretlen ütemben fejlesztet.' ték gazdaságukat, emelték a nép életszínvonalát, erősödött nemzetközi pozíciójuk. Társadalom- és gazdaságépítő munkájukban egyre több a közös elem, s nem nehéz a gyakorlatban felfedezni azt az igazságot, hogy „a szocialista országok egymáshoz való fokozatos közeledésének folyamata ma egész határozottan, törvényszerűségként nyilvánul meg”. A kongresszus légköre, minden felszólalás, a gazdasági együttműködés valamennyi ismertetett adata az egész világ előtt meggyőzően bizonyította, hogy mennyire a proletár internacionalizmus hatja át az SZKP-nak a baráti országokkal kapcsolatos politikáját, szétzúzva azokat a rágalmakat, amely szerint az együttműködés csak a Szovjetuniónak lenne 'előnyös. Az elmúlt évek gyakorlatából és a kongresszuson megerősített irányvonalból egyértelműen kivehető: az SZKP a szocialista országokhoz fűződő viszonyában következeteken tartja magát a kipróbált elvekhez, „az igazi egyenjogúság szellemében és az egymás sikereihez fűződő érdekeltség szellemében jár el”. S hogy ez így van, azt a magyar—szovjet kapcsolatokból is számtalan példával lehetne illusztrálni. Az ideológiai együttműködésben, áz egyeztetett külpolitikán túlmenően, a szocialista országok integrációja is egyre inkább elmélyül. Ezzel . jkapcsolatban az SZKP főtitkára megállapította: „A komplex program végrehajtásában végzett munka azzal az eredménnyel járt, hogy máris lényegesen elmélyült gazdaságainknak egymásra gyakorolt hatása, . fokozódott országaink gazdaságainak egymást - kölcsönösen kiegészítő jellege — mindegyikünk nem csekély hasznára1’. Amikor erről a haszonról beszélünk, akkor mi, magyarok elsősorban azokra a jelentős együttműködési . 'szerződésekre gondolunk, amelyek nyersanyag- szükségletünket biztosítják, amelyek egy-egy iparágunk világ- színvonalra fejlesztésének a leVALÓSÁGOS ÚSZÓ ÜDÜLŐVÁROS 0 A folyami gőzhajó játéknak tűnik az óriási katamarán mellett. (Fotó: APN — KS — I. Vinogradov felvétele.) Másfél ezer utast tud szállítani a szovjet tervezők új, folyami katamaránja, kétlörzsű hajója. A hajók sorozatgyártása megkezdődött a Volga.parti Gorkijban. A négyfedélzetes óriást úszó üdülőnek szánták, amelynek fedélzetén vízi turistautakat lehet tenni. Az utasoknak kényelmes kajütök, tánctermek, moziterem, napozó, olvasóterem, -zeneszalon, éttermek, eszpresszók és bárok állnak rendelkezésére. A hajó folyókon, tavakon, de víztárolókon közlekedhet. Könnyen kiköthet olyan partszakaszokon is, ahol nincs kiépített kikötő. Műhely vagy 0 Van persze némi túlzás a címben, mert a műhelyek, gyártócsarnokok túlnyomó részét aligha nyilvánítanák múzeumnak. Némelyiket mégis, s a legtöbbnek egy-egy gépét, berendezését úgyszintén a műszaki emlékek közé állíthatnánk. A teljesen elavult — az úgynevezett nullára leírt — gépek, berendezések aránya a teljes állományon belül például a gépiparban tizenkilenc, a bányászatban huszonegy százalék. Holott ezeken a területeken is, másutt is tetemes ösz- szegeket költöttek fejlesztésre. Csak éppen a „jó öreg” eszközök maradtak az újak mellett, bár termelékenységük alacsony, lekötik a munkaerőt, elfoglalják a termőterületet, karbantartásuk, javításuk rendkívül időigényes és költséges. Ezzel már azt is kimondtuk, miért nem örvendezzünk a műhelymúzeumok—múzeumműhelyek népes tábora láttán. Óhatatlanul megfogalmazódik az olvasóban a kérdés: mi az oka a hagyományok ilyesfajta, korántsem kívánatos őrzésének? Részben a restség, s a rövidlátás. Az, hogy az elöregedett berendezés. eszkpzterhgj,. névlegesek., látszatra „ingyen” működik. Valójában drága az üzemeltetése, csak ez eltűnik a Különböző költségek fátyla mögött. 0 A megtakarított forintok ellenében bankóköteg úszik el, de ahhoz, hogy ez nyilvánvaló legyen, alaposabbá kellene tenni a vállalati költségelemzést és gazdálkodást. Nem mellékes tényező az sem, hogy az új technika legtöbbször változtatások sorát követeli meg — az előkészítésben. a továbbfeldolgozásban, az anyag minőségében, a műveleti technológiákban stb —, többlet- energiákat vezetőktől, beosztottaktól. Némelyik vállalat úgy igyekezett kifogni az idő múlásán, hogy a törzsgyárban utat nyitott az újnak, de a régit átmentette a telephelyek valamelyikére, ipar- telepítés címszóval védve e műveletet. Vajon csoda, hogy az múzeum? ilyen módon kialakított termelőhelyeken akadozik a munka ritmusa az örökös javítgatások következtében, gyatra a minőség, szerény a termelékenység, s ugyanakkor a költségek magasak? Hiba lenne a mai helyzetért kizárólag a vállalatokat kárhoztatni. Belesegített ebbe a szabályozó rendszer tökéletlensége, s néhány részletének ellentmondásossága éppúgy —, az új technika felértékelése például, mint az az általános felfogás, mely ipar- fejlesztés címén mindenféle tö- rekvéát .jóváhagyott, függetlenül e törekvések tényleges társadalmi hasznosságától. 0 Tény az is, hogy a múzeumba illő eszközök kiselejtezése csak egy lépés. A következő az, mi kerülhet a helyébe, s ha a szükséges gép, berendezés megszerezhető, rendelkezésre áll— nak-e a képzett kezelők? Csupán érzékeltetésül: az építőiparban a legkorszerűbb gépek, berendezések kihasználtsága a lehetséges ■óraszám 22—25 százalékát éri el. Az ötödik ötéves tervben a gépipar fejlesztésére ötvenmil- liárd forintot használhatnak fel, s. ez csak egyetlen adalék ahhoz, mekkora 'összegek szolgálják- a haladást,, s vele a műhelyfalak között rekedt múzeumok, múzeumi darabok fölszámolását. A pénz fontos, de nem minden. Legalább ennyire lényeges, hogy — a központilag kialakított fejlesztési irányokhoz igazodva — a vállalatok tiszta képet alkossanak költségeikről, benne azokról, melyeket g múzeumok őrzése okán adnak ki. A mostani, tervkészítő időszakban különösen fontos, hogy részletekbe menő térkép készüljön arról, mi az, ami megtartható, s mi kerüljön — mert sok ilyen is akad! — a műszaki emlékek gyűjtőhelyére, s mi az ócskavastelepekre. 0 Fontos ez, mert az ésszerű takarékosság most lényeges vezérlő elve a gazdálkodásnak. Ezért a korábbinál is érvényesebb a népi bölcsesség: aki' szeget kiméi, az patkót veszít. M. O. hetőségeit teremtik meg. Milliárdos befektetéseket éj csak mil- liárdokkal kifejezhető előnyöket takarnak mindkét fél számára ezek a szavak, prcgramelnevczé- sek: Barátság és Testvériség vezeték, olefinprogram, timföldalumínium egyezmény, járműgyártási kooperáció, Orenburg, Vinnyica—Albertirsa, Uszty-Ilim' és így tovább ... Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre, joggal állapíthatjuk meg: a magyar nép életkörülményeit közvetlenül javító, legnagyobb hazai létesítményeink megteremtésében közreműködött a Szovjetunió. S a magyar ipar jó hírét vitték el szovjet földre a különböző komplex ' vegyi, és ' élelmiszerüzemek, a híradástechnikai berendezések, az Ikarusrautóbuszok és sok-sok más gyártmányunk. Ma már barát és ellenség egyaránt elismeri: az, hogy a tőkés országokat | sújtó nyersanyagválság a szocialista országokat nem rázta meg, ennek az erősödő gazdasági összefogásnak köszönhető. A tervkoordinációk, a hosszú távra szóló szerződések vetették meg az alapját annak, hogy a szocialista országok ma 1980-ig, sőt a századfordulóig speciális terveket készíthetnek. A szocialista integráció erősödése "azonban nem . automatikusan megy végbe, az érdekek egyeztetése minden országtól nagy felelősséget, előrelátást igényel. Ebből a szempontból joggal mondhatjuk példamutatónak, ahogy ezt a kérdést a szovjet párt- és kormányvezetés kezeli. „Természetes — mondotta az SZKp főtitkára kongresszusi beszédében —, hogy ilyen nagy és újszerű munkában bonyodalmak is adódnak. Mi nem egyszer megvitattuk ezeket a kérdéseket a központi bizottság ülésein, a politikai bizottságban. Nemcsak kölcsönös, nagy gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politikai jelentőségű feladatról is; nevezetesen, közösségünk anyagi alapjának a megerősítéséről. A kb politikai bizottsága pontosan így kezeli ezt a kérdést. Azt tartjuk, hogy a testvéri országok által közösen el-, határozott intézkedések végrehajtása, a velük szemben vállalt kötelezettségeinknek szigorú és pontos teljesítése szent kötelessége az Állami Tervbizottságnak,' a minisztériumoknak, az egyesüléseknek és vállalatoknak, mindazoknak, akik ezzel a munkaterülettel kapcsolatban állnak”. A magyar párt, a magyar kormány is látja ebben a vonatkozásban a feladatait és őszintén törekszünk az együttműködésben rejlő előnyök és tartalékok kihasználására. Erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a különböző szerződésekben vállaltaknak maradéktalanul, jó minőségű termékek szállításával éleget tegyünk. A gyakorlat, a már megkötött két. és többoldalú szerződések, az újabb és újabb kooperációk igazolják azt, amit Kádár János a XXV. kongresz- szuson is hangsúlyozott felszólalásában: teljes erővel részt veszünk a szocialista gazdasági integráció programjának megvalósításában. K. E.
