Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

* • PETŐFI NÉPE 9 1976. március 10. FALUGYÜLLÉS KUNSZENTMIKLÓSON Dinamikusan fejlődő nagyközség Személyre szólóan Különleges falugyűlés zajlott le a napokban Kunszentmikló- son. A különleges jelző azért il­leti, mivel alig ihiszem, hogy volt hasonló a megyében, ugyan­is a beszámolók utáni „vitában” a szép számmal megjelent köz­ségi dolgozók közül csupán egy emlbemek volt véleménye, aki a következőket mondotta: azt ígér­hetem, hogy mindenben támo­gatjuk a nagyközségi tanács kezdeményezését, elhatározását. Vajon miért a nagy hallgatás? Érdektelenség-e a községi ügyek iránt, vagy mindennel nagyon elégedettek az itt-' élő emberek, s belátják, ami megvalósult az elmúlt öt év alatt, annál többre nem tellett volna, illetve az 1980- fg elkészült fejlesztési elhatározá­sok reálisak. Bács-Kiskun megye északnyu­gati szögletének középpontjában elhelyezkedő Kunszentmiklós Jakóinak életszínvonala jelentő­sen nőtt az elmúlt években, amit az is mutát, hogy a lakosság re­áljövedelme a kalocsai járási át­lagnál 6 százalékkal magasabb, a betétállomány 1970 óta meg­duplázódott, a személygépkocsik száma pedig megháromszorozó­dott. Az eltelt időszak változá­sairól, a község fejlődéséről a falugyűlésen Horváth László, a HNF nagyközségi bizottságának elnöke számolt be. a IV. ötéves tervet úgy kezdték, hogy a fej­lesztésre 19,5 millió forint állt a tanács rendelkezésére. Most, a tervidőszak végén pedig arról adhatnak számot, hogy 41 millió forint értékű kommunális és egyéb beruházás valósult meg. Csaknem 1400 ember költözött új otthonba, mivel a nagyköz­ségben öt esztendő alatt 420 la­kás épült. Üj lakóteleppel gazdagodott a nagyközség, amelyik Petőfi ne­vét vette fel és itt épült 84 la­kás. Az OTP-beruházással ké­szült többszintes lakóépületek fe­lét az idén tavasszál veszik bir­tokukba a lakók. Ezenkívül 319 családi ház is elkészült. Az új la­kótelep vízellátását a felépített 500 kömbéteres vasbeton vízto­rony látja majd el. Nincs telje­sen kész, néhány hetes munka kell a befejezéséhez, amit azon­ban csak jó időben végezhetnek el az építők. Csaknem 8 millió forintot 11 költöttek a vízvezeték- hálózat bővítésére, jelenleg a vezéték' 30 kilométer fiíösszú; az öt év alatt elkészült 20 kilomé­ter vízvezetékkel együtt. A víz­hálózat kiépítésében a lakosság jelentős társadalmi munkát is végzett. A nagyközségi tanács 6 millió forint kölcsönt vett fel szennyvízelvezető rendszer és tisztítóberendezés megépítéséhez. A tisztítóberendezés jelenleg csak 5—6 százalékos kihasználtságé, azonban nem sokáig lesz ez így, mert a következő években to­vább folytatódik a szennyvíz­elvezető csatorna építése. Javult a kereskedelmi ellátás, két ÁBC-áruház épült az elmúlt években, megfelelő az áruvá­lasztékuk, s elegendő is, többek között hús-, és töltelékfélékből, valamint tej- és tejtermékekből, mirelit készítményekből. Az oki • tatói-nevelői munka korszerűsí­téséhez járult hozzá, hogy a község általános iskolája új tan­termekkel bővült, emellett szak­tantermes oktatást vezettek be. Örömmel számolt be Horváth László arról is, hogy a III. öt­éves tervben megkezdett járda- és útépítés tovább folytatódott, a tanács két és fél millió forin­tot adott erre a célra, a lakosság pedig társadalmi munkában épí­tett meg három kilométer jár­dát. Az ipartelepítés eredménye­ként, valamint a község mező- gazdasági üzemeinek gépesítése következtében 40 százalékkal csökkent a mezőgazdaságban ■ dolgozók száma, s ugyanakkor nőtt az iparban és az egyéb te­rületeken foglalkoztatottak ará­nya. Egyre több községben élő talál itt munkahelyet, amit mu­tat az is, hogy háromszázzal csökkent az eljárók, és a kör­nyező településekről 150-nel nőtt a bejárók száma. A nagyközség lakói, a mező- gazdasági és ipari üzemek nagy­ban hozzájárultak társadalmi munkával a fejlődéshez. Ilyen volt többek között az óvoda, a gyermekjátszótér, a parkkiala­kítás, múzeumépítés, amelyhez üzemek pénzt adtak, az itt élők pedig szabad idejükben társadal­mi munkát végeztek. A szerve­zést a községi népfrontbizottság végezte, munkájukat irányítot­ta. Évről évre több embert von­nak be a községi tervek végre­hajtásába, s ezenkívül a társa­dalmi rendezvények megtartásá­ba. A községi népfrontbizot't- ság kezdeményezte a gyermek- játszótér megépítését, s elindítot­ta az egy napot gyermekeinkért mozgalmat. Az elkövetkezendő öt év ter­veiről Balogh Mihály tanácsel­nök tájékoztatta a falugyűlést. Elmondta, hogy tovább folytató­dik az iparosítás, többek között felépül a VBKM új vasszerkezeti ■ gyára, bővül a TEMAFORG Vál­lalat, s e két' ipari üzémben a tervidőszak végén a jelenleginél hátszázzal többén'1 dolgoznak majd. A tanács vezetői azzal szá­molnak, hogy 1980-ban a község kereső lakosságának fele az ipariban, 15 százaléka pedig a mezőgazdaságban fog dolgozni; Az új lakótelepen csaknem két­száz lakás épül, a községben összesen négyszáz. Részben ál­lami, illetve OTP-beruházásból, valamint magánerőből. Elkészül a százszemélyes óvoda és a napi 200 adag ebédet készítő konyha is, Erre a beruházásra 10 és fél millió forintot költenek, s terve­ik szerint 1977 szeptemberétől üzemelni fog. Tornaterem és új, 16 tantermes iskola építésébe is belékezdenelt. Az V. ötéves terv­ben összesen 47 millió forintot költenek községfej lesztésre. A falugyűlés résztvevői a be­számolók után megválasztották a több mint 40 tagú községi népfrontbizottságot és a megyei küldötteket. A községi népfrontbizdttság elnöke, majd a tanácselnök is szólt az egészségügyi ellátás helyzetéről. Ezzel van a legna­gyobb gond a községben. Három körzeti orvosra hárul Kunszent­miklós és Kunpeszér kilencezer lakosának orvosi ellátása. Gyer­mekorvosi körzetet is szervezett a község, de már második éve nem kapnak gyermekorvost, pe­dig szolgálati lakást, megfelelő rendelőt, is kialakítottak. Nincs a községben SZTK-rendelés sem, ajnire szintén nagy szük­ség lenne. Szabadszállásra és Dunavecsére kell eljárni, illetve Kecskemétre, mivel a szomszédos községekben, ahol van SZTK- rendelő, sokkal rosszabb a köz­lekedés, mint Kecskemétre. A megye szögletének legnagyobb te­lepülése Kunszentmiklós. ugyan­akkor a legrosszabb az orvosi ellátása. Mindehhez itiég annyit: 1860-ban kórház működött a községben. Nos, vázlatosan ez a helyzet Kunszentmiklóson, s ehhez nem volt szavuk a. falugyűlés részt­vevőinek. Illetve négyen, Pátyi Istvánná, a Szabadság Tsz tag­ja, Kása Gyuláné, a HNF nőta­nácsának titkára, Takács Imre, a Szabadság Tsz tagja, és Szalai Sarolta védőnő a falugyűlés után mondták el észrevételeiket. Többek között Takács Imre tet­te szóvá, hogy a TEMAFORG a község határában égeti a ron­gyot, s a bűz beáramli'k a köz­ségbe. A kenyér minősége sok­szor kívánnivalót hagy maga után, a sütőipari í vállalat a kö­zös legelő szélén szemétdombot létesített. Azt is szóvátették a beszélgetés résztvevői, hogy a Volán telephelye beékelődött a lakóházak közé, s éjjel-nappal zúgnak a motorok, zavarja a lakókat a zaj. A védőnő az egészségügyi ellátás hiányossá­gait écsetelte., ' ‘"Megdöbbentő, hogy egy fővárosi’ gyermekkte nikára százöt gyermekorvos je­lentkezett öt állás betöltéséhez, s a község bármilyen erőfeszíté­seket tesz, nem tud idecsábítani egyetlen orvost sem. Ök nem tudnak többet tenni, központi megoldásra volna szükség, olyan ösztönzésre, vagy irányításra, aminek hatására a községekben vállalnának munkát az egyete­mekről kikerült gyermekorvosok. Cs. I. Betakarító gépek csehszlovák-magyar együttműködéssel 9 A BMG törökszentmiklósi gyá­rában megkezdték a csehszlo­vák—magyar együttműködés­sel készülő szálastakarmáiny- betakarító gépek sorozatgyár­tását. Az SB—220 felszedő adapterből és a ZT 300 típusú silóadapterből — amelyekhez az erőgépet a cseh partner ké­szíti' — 600—600 darabot igé­nyelnek a csehszlovák gazda­ságok. Hazai piacokra 160— 160 darabot készítenek. A ké­pen: Szállításra készítik elő a csehszlovák partner részére a szálastakarmány-felszedő adaptereket. (MTI-fotó — Baj­kor József felv. — KS. Tudományos együttműködés A Lengyel Tudományos Aka­démia intézményei az 1975-ben aláírt hosszúlejáratú tervek alap­ján idén megkezdik a két- és többoldalú együttműködést a szocialista országokban működő társintézményeikkel. A tudomá­nyos kutatási programok kapcso­latban állnak a KGST-tagorszá- gok szocialista gazdasági integrá­ciójának fejlesztését és mélyíté­sét célzó Komplex Program fel­adataival. Az együttműködési progra­múk 11 térnájá’ köfc'&tt ' Olyanok szerepelnek; mint-ípéMáűL 'az új energiaforrások, a szén kémiai feldolgozása, a környezetvédelem, a rák elleni harc, az informatika és az irányítás. A szocialista országok tudomá­nyos akadémiáinak vezetői idén Lengyelországban tanácskozást tartanaik, melynek célja a tár­sadalomtudományok területén megvalósuló kutatási és együtt­működési irányok kijelölése. (BUDAPRESS—INTERPRESS) 9 Mind az ipari munkások, mind pedig a szövetkezeti pa­rasztok, mezőgazdasági dolgozók körében növekedett az érdeklő­dés a gazdasági kérdések iránt. Ebben döntő szerepe annak van, hogy a párt nyíltan az ország közvéleménye elé tárta gazdasá­gi ‘helyzetünket, a nehézségeket előidéző okokat. Az eddig végzett tömegpoliti­kai munka eredménye, hogy a társadalóm tagjainak túlnyomó többsége magáénak vallja a fejlett szocialista társadalom építését, vállalja az ezzel együtt járó személyes erőfeszítéseket. Ez annak megértéséből fakad, hogy a dolgozó ember érdeke egybe­esik a párt társadalmi céljaival. A pártszervek és szervezetek agitációs, tömegpolitikai mun­kájában eddig fő szerepe a párt­taggyűléseknek, pártnapoknak, üzemi tanácskozásoknak, a szö­vetkezetekben a zárszámadások­nak volt. Ezek a fórumok alkal­masak .arra, hogy aránylag rö­vid idő alatt nagy tömegekhez eljusson a -párt szava, s a köz­vélemény megismerkedjen a párt gazdaságpolitikájának leg­fontosabb összefüggéseivel. A tö- meges^agitáció képes arra, hogy a nagy társadalmi célok megis­mertetésével lelkesedést, cselek­vési elhatározást váltson ki száz- és százezrekből. 9 Az új ötéves terv — amely­ben a párt XI. kongresszusán jó­váhagyott gazdaságpolitika tes­tesül meg — napjainkban már túljutott ismertetésének idősza­kán, a megvalósítás szakaszába lépett Az országos feladatokhoz kapcsolódóan az üzemek, szö­vetkezetek most alakítják ki programjaikat1 a következő fél évtizedre, s közben javában mun­kálkodnak az idei terv végrehaj­tásán. A pártszerveknek és szer­vezeteknek nem csupán lépést kell tartaniuk az idővel, hanem irányítaniuk kell működési te­rületük ügyeit is. Ez viszont azt követeli, hogy az üzem« a szö­vetkezet, a gazdaság dolgozóinál legalább egy lépéssel ' előbbre járjanak. A pártmunka mód­szereit tekintve ez azt jelenti, hogy „váltaniuk” kell tömeg­politikai munkájuk módszerei­ben és tartalmában. Amíg eddig az ország előtt álló feladatokról ^ÖIfkk.'iaddig napjainkban, már rti*kal kgll foglál- •mrzníü^ ’rrmrfkáhélyük problémáiról, feladatairól. A következő időszak a párt- szervezetek számára nem. köny- nyebb, hanem lényegesen nehe­zebb lesz az eddiginél. A tömeg- politikai munkában az okozza a gondot, hogy a népgazdasági szinten megfogalmazott feladató, kát konkretizálniuk kell, meg kell határozniuk, hogy az egyes munkahelyeken hogyan kell az adott célt elérni. Napjainkban már kevés politikai 'haszonnal jár a központilag megfogalma­zott feladatok puszta elismétlése. A munkásokkal, szövetkezeti ta­gokkal azt kell megtárgyalni, hogy az egyes munkakollektí­vákra, és . személy 'szerint az egyes dolgozókra milyen felada­tok hárulnak az országos gondok megoldásából. Csak egy példát erre: a párt- szervezetek eddig azt mondtak, hogy a legfőbb feladat a társa­dalmi termelés hatékonyságának növelése. De vajon lehet-e, he­lyesebben szabad-e a munkahe­lyeken a hatékonyságról általá­ban beszélni a dolgozókkal? A munkapadnál, a határban, az ál­lattenyésztő telepen ez nem több szólamnál. A konkrét helyi ten­nivalókat kell megállapítani — és elvégezni. 9 A párt központi vezetése példát mutatott a gondok, a ne­hézségek kendőzetlen feltárásá­ban. Az ország lakosságának túl­nyomó többsége azért' is bízik a pártban, látja, nagy felelősség­gel irányítja társadalmunkat. Ez- a nyíltság és őszinteség jelle­mezze a munkakollektívákkal és és az egyes dolgozókkal való ‘helyi beszélgetéseket is. A következő években a ter­melési egységek gazdálkodására az lesz a jellemző, hogy sok­mindent más módon, újszerűén kell végezni. Az új viszont min­dig hordoz magában bizonyos kockázatot, egyebek mellett az átmene'ti jövedelemcsökkenés lehetőségét is. A’ meggyőzésnek ilyén esetben sem rosszak a ki­látásai, hiszen az esetleges jöve­delemcsökkenést a későbbiek során éppen az új, többnyire na­gyobb nyereséggel értékesíthető termékek pótolják. De sor ke­rülhet a gyárakon belüli mumka- erő-átcsoportosításra, vagy egyes elavult technikával dolgozó üze­mek leállítására is. Jól tudjuk, nem könnyű a megszokott üzem­től, összekovácsolódott kollektí­vától elbúcsúzni, de ha a nép­gazdaság érdeke — tehát az egész társadalomé — úgy kíván­ja, meg kell tenni. Ezekről a személyeket érintő kérdésekről őszintén szabad csak beszélni, és a meggyőző szó minden esetben párosuljon körültekintő gondos­kodássá], justiiiu jí\ .a 9 Ha napjainkból?,, fevtmílfOT tpk, a tennivalók konkrét meg­határozása kerül a tömegpoliti­kai munka homlokterébe, ne fe­ledkezzünk meg arról sem, hogy a párt életszínvonal-politikájával kapcsolatos agitációban is a konkrétságra, a helyi életkörül­mények fejlődésének bemutatá­sára törekedjünk. M. S. Messze még a fűtési szezon vége... Kellemes meleggel köszöntött ránk a március, megkezdődött a meteorológiai tavasz. Sajnos, nem tudhatjuk előré| hogy a meleg tartós lesz-e, vagy pedig a hivatalos fűtési szezon végéig kell hasz­nálni a fűtőberendezéseket. A Bács-Kiskun megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat igazga­tóját, Biróczi Gyulát kerestük fel a napokban, s tájékoztatót kértünk arról, hogy a kéményseprők milyen eredménnyel dolgoztak a télen? i Berki Tibor szerelő helyszínen javít egy olajkályhát. ) Józsa István üzemmérnök és Csupor Zoltán szerelő-gépkocsivezető műszereikkel az egyik termelőszövetkezet gázkazánjához indulnak. (Opauszky László felvételei.) N a ráfordítás kétszeresét hozza Homoki, sziki gyepek telepítése és felülvetése Erről tanácskoztak nemrégiben hét megye mezőgazdasági szakemberei Lajosmizsén. A Debreceni Agrártudományi Egyetem növénytermesztési tanszékén ugyanis olyan tech­nológiát dolgoztak ki a homoki és sziki gyepgazdálkodás kor­szerűsítésére, amely a kísérleteken túl nagyüzemi viszonyok között is jelentős eredményeket hozott. Emelkedett a fűter­més az intenzíven művelt ősgyepeken. Egy hektár rét yagy legelő megjavítása 7500 forintba kerül, és átlagban mintegy 15 ezer forint értékű takarmányt ad. — Dolgozóink mostani tevé­kenysége már messze eltér a ré­gitől, a hagyományostól ’— mon­dotta az igazgató. — Talán keve­sen tudják, hogy vállalatunknak milyen nagy szerepé van az ener- - giahordozók megtakarításában. Fő tevékenységünk a tüzelőbe­rendezések karbantartása és ja­vítása. Magától értetődik, hogy, ha egy tüzelőberendezés az elő­írásoknak megfelélően működik, és csaik az éppen szükséges ola­jat, gázt fogyasztja, s ezek fel- használásában nincsen veszte­ség. Dolgozóink másik fontos fel­adata a levegő szennyeződése elleni harc, . illetve a levegő ■égéstermékekkel való szennye­zésének csökkenése. Ebben a munkában is a legfontosabb, hogy a tüzelőberendezések áz előírásoknak megfelelően működ, jenek. Természetesen hiába jó egy tüzelőberendezés, ha nem megfelelő a kémény. Sokan azt hinnék, hogy a gáznak és az olajnak az égésterméke nem szá- v mottevő. Az igaz, hogy a gáz- kályhák kéményei' nem ereget­nek bodor füstfellegeket. Égés­termékük elsősorban a kémé­nyek vakolatát rongálja. Vegyi folyamatok játszódnak le a ké­ményben, bomlik, omlik a va­kolat, s a következményeket azt hiszem már nem is szükséges felsorolni. Ezeknek a megelőzése a fő feladatunk. A tüzelőberendezések előké­szítése, a kémények rendbeho­zatala jórészt nyári feladat. Míg 1974-ben 6 ezer 687 .olajkályhát v készítettünk elő, addig a múlt nyáron már 9 ezer 356-ot. Alkat­rész-ellátásunk általában kielégí­tő, 1 millió forintos raktári kész­lettel rendelkezünk. Ez azt je- •lfenti, hogy 7 szerelőnk és 150 kéményseprőnk szinte minden típusú kályhát rendbe tud hozni. Egyre 1 töb.b mezőgazdasági nagyüzemmel van szerződésünk, ezekben a nagy teljesítményű tüzelőberendezések karbantartá­sa a feladatunk. Az orgoványi Sallai Tsz, a dunavecsei Béke Tsz, . a szanki Haladás Tsz, és még nagyon sok más gaz­daság, összesen 108 nagy teljesít­ményű kazánjának üzembizton­ságán őrködnek dolgozóink. O. L. A kecskeméti járásban elsőként a lajosmizsei Népfront Termelő- szövetkezet yette át a jó mód­szert, de valószínű, hogy a ho­mokterületekkel rendelkező gaz­daságok követik példáját. A kecs­keméti járásban ugyanis csak­nem 45 ezer hektár a rét és le­gelő ezenkívül 18 ezer hektár, a parlagterületek nagysága.' Ennek egy részét szintén gyepesíteni le­hetne. Elsősorban a méglevő ré­teket és legelőket kell javítani, mert a felülvetéssel kiváló ered­ményt, nagy fűterméseket lehet elérni. A takarmánytermelés nö­velésével együtt növelhető az ál­latállomány, amire feltétlenül szükség van. Dr. Vinczeffi Imre, a Debreceni Agrártudományi Egyetem pro­fesszora a tanácskozáson elmond­ta, hogy a jó gyepgazdálkodást, mint szakmát kell bevinni a ter­melésbe, mert a gazdaságok csak így érhetnek el jó eredményt. A mezőgazdaságnak ez az ágazata ugyanis többet fejlődött az utób­bi tíz évben, mint az előző fél évezredben. Magyarországon az elkövetkező időszakban is a jobb minőségű ősgyepek feltörésével növelik a szántóterületet. Ez in­dokolt, de a fűtermő terület már­is 21 százalékkal csökkent és ez a folyamat az elkövetkezendő időszakban sem áll meg. Ezért a megmaradó' rosszabb termoké- pességű sziki és homoki legelők fűhozamának növelésére egyre nagyobb szükség lesz, amit azon­ban csak intenzív műveléssel le­het elérni. A rét- és legelőjaví-: tásnak, a felülvetésnek előnye, hogy amíg a szántót minden év­ben forgatni kell, a gyepet nem. Ezért áz előzőnél állandóan. csök­ken, az utóbbinál pedig nő -a ta­laj humusztartalma,’ ami javítja a szerkezetét.. A világ minden országában a specializálódás és a szakosodás jellemzi a mezőgazdasági nagy­üzemeket, hogy több legyen á hús, a gyapjú, a tej stb. Az ál­latállomány fejlődik, növekedik és ennek megfelelő- ütemet kell kialakítani az intenzív gyepgaz­dálkodás megvalósításában. Ha­zánkban 210—260 napig lehet le­geltetni az állatokat az időjárás­tól függően. Ezt ki kell használ­ni, mert a mozgás a jószág ter­mészetes igénye, ami javítja a kondícióját és ezáltal nagyobb termelésre képes. Ezenkívül ez a leggazdaságosabb is. A fűnek lisztté való feldolgozá­sával mázsánként 20 kilogramm, nyersfehérjét nyerünk, de ha ugyanazt a mennyiséget a szarvasmarha lelegeli, akkor 17' kilogrammot. Az óriási' termelési költségkülönbség tehát nem éri meg a gazdaságoknak, hogy a fűből lisztet készítsenek. A ser­tés- és a baromfitakarmányoknál azonban más a helyzet. Takar­mányukat fűliszttel keverve tar­tásuk gazdaságosabb, mert javul az állatok úgynevezett emésztési együtthatója. Éjszaka nagyobb a fű cukor- tartalma, mint nappal, ezért a kaszálásokat ebben az időszak­ban volna jó elvégezni. A nagy cukortartalom ugyanis kedvez a tejsavas erjedésnek és így silózva ízletesebb, az állatok i számára jobb takarmányt nyernek a me­zőgazdasági üzemek. A siló készí­tésénél azonban a gyorsaságra is ügyeljenek, a gazdaságok, hogy a takarmány beltartalmi értéké ne csökkenjen. Az egy műszak alatt lekaszált és felszecskázott füvet még aznap össze kell tömöríteni. A tanácskozást követő vitában a szakemberek elmondták, hogy az intenzív gyepgazdálkodás ki­alakítását sokszor1 a járvaszecs- kázó gépek hiánya " is hátráltat­ja. Emiatt előfordul, hogy' nem­egyszer csak nagy veszteséggel tudják ’ betakarítani az értékes zöldtakarmányt. A szakemberek arra] ís felhívták a figyelmet, hogy a gyepek felülvefesénél támasz­tó fűfélék is legyenek a terüle­ten", mert nagy termés , esetén a növény megdől, ami 5—8 szá­zalékos veszteséget okoz. Ezen­kívül tartózkodni kell a gyepek egyoldalú műtrágyázásától is. Azoknak a gazdaságoknak, amelyeknek jelentős sziki és ho­moki gyepterületük van," érdemei odafigyelni a Debreceni Agrártu­dományi Egyetem “kutatásaira, mert csak így tudnak állataiknak kellő mennyiségű és. olcsó tömeg­takarmányt előállítani. ’ . B. Z. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents