Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-31 / 77. szám
I • PETŐFI NÉPE 9 1976. március 31. Ötletek - felelősséggel Szükségesek-e még manapság is az újítók, ezermesterek, az alkotó kedvű munkások, műszakiak kisebb-nagyobb ötletei, elő- revihetik-e a gyártmány és gyártásfejlesztés ügyét a mai, korszerű technika keretei között? E kérdés sokszor felmerült • az utóbbi 10—15 évben, ha az újítór mozgalom fejlesztése került szóba, vagy a demokrativ.rriis lehetősége egy-egy gyár r lesztési programjának 'utasában-. A kérdésre a válasz, italában és a szakirodalomban is igen: kellenek a tervek végrehaj tása közben, a gyakorlat sodrában születő megoldások, felismerések a munka hatásfokának, a gyártmányok hasznosságának javításához. Tegyük' hozzá: á' magyar iparban mindez különösen igaz, hiszen sem a szervezettség, sem a számítástechnika, vagy az általános műszaki színvonal nem áll még azon a fokon, hogy a dolgozók ötleteinek ne lenne helye a fejlesztés menetében. k Ezeke*t a megállapításokat senki sem vonja kétségbe, a gyakorlat mégsem alakul mindenütt és mindenkor ennek megfelelően. Tapasztalhatunk tartózkodást. — itt többet, ott kevesebbet — a műszákij szervezési ötletekkel szemben. (A kisebbekről szólunk most,, az ésszerűsítés kategóriájáról, s nem a nagy horderejű újításokról, találmányokról, bár azok sem kapnak mindig, köny- nyen zöld utat.) Ez a 'tartózkodás persze nem alaptalan: ma már bonyolult . technikai rendszerek működtetéséről van szó, a gyártmányok nagy része — akár termelőeszköz, akár fogyasztási cikk — ugyancsak rendkívül összetett tulajdonságok hordozója, bonyolult szerkezettel, vagy kényes anyagösszetétellel. Eljárásokon, kipróbált recepteken, bevált konstrukciókon a változtatás, döntés előtt nagy felelősséggel jár, rengeteg szempontot kell mérlegelni, a következmények sorát végiggondolva, elemezve. Tehát napjainkban egy-egy újító, változtató ötlet elfogadása sokkalta nagyobb felelősséggel jár, mint bármikor eddig. Mindez az ötletet adó felelősségét is nagyban növeli. Neki sem szabad csak egyirányban gondolkodnia, esetleg csak azt nézni, hogy a változtatással a saját munkahelyén mi válna könnyebbé. Ma az alkotó invenció mellé az egyre határozottabb’ alkotó önellenőrzést is párosítani kell. Mindennek mégsém szabad visszatartania bárkit fs a bátor kezdeményezéstől, ha új, jobb megoldásokat vél felfedezni, Az ötletek elbírálóinak sem szabad a kényelmes álláspontra helyezkedni: ha nem változtatunk, nincs gond. A magasabb technikai, szervezettségi és tervezési színvonal ugyanis nem azt jelenti, hogy csökken a műszaki és szervezési ötletek szerepe, hanem azt, hogy más, színvonalasabb, tartalmasabb- elképzelésekre van szükség, , A legfejlettebb ipari országokban széles körben- alkalmazzák a gyárakban az értékelemzés módszerét. Ezzel az eljárással (az utóbbi 20—30 évben terjedt el á világon) bármilyen tevékenységet, tervet, terméket apró elemeire szedhetnek szét, pontosan megmérhetik vele: mi a szükséges, mi a szükségtelen művelet, vagy anyagfajta, vagy anyag és munkamenyiség egy termék előállításában. Összevethetik a felhasználók kívánságaival, a jelen és a. jövő műszakig gazdasági szempontjaival. S e mérlegelés során mindig, pontosan kirajzolódik: mit, miért , érdemes változtatni, az mit von maga után, minek, mi a haszna és az milyen ráfordítással érhető el. Az értékelémzés tehát nagy biztonságot adhat egy-egy ötlet elbírálásához, mindamellett, hogy ez' a módszer elsősorban az ötletek leggazdagabb forrása. (Mibenlétét, szemléletmódját, munkastílusát részletesen ma már a magyar nyelvű szakirodalomból is megismerhetjük.) Az értékelemzés az újítómozgalom eredményességét növelhetné, mert lényegét tekintve a jobb, a hatásosabb megoldásokat szüntelenül kereső munkások, műszakiak színvonalas alkotó, elemző munkamódszere. Az érték- elemzést elsajátító, alkalmazó újító brigádok jelentős hasznára lehetnének az egész népgazdaságnak, ha munkájukban, egyre általánosabban alkalmaznák ezt a módszert.- — Éven'te (nemzetközi adatok szerint) milliárdokat hozó ötletek sokasága születhetne belőle az egész magyar iparban. G. F. Óránként 3000 tonna szenet fejt • A jeki- basztuszi szénmedencében (Szovjet- Kazahsztán) óránként 3000 tonna kitermelési kapacitású bányagépeket helyeztek üzembe. Telefoto —1 — APN MTI - KS) Autóbusz-pályaudvar Baján Baján az eredeti terv szerint 1975. november 30-áAi át kellett volna adni a forgalomnak az új autóbusz-pályaudvart. Ez nem történt meg. A késés okairól Briglovics János, a Bajai Építő- és Építő- anyagipari Vállalat . főmérnöke adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az új autóbusz-pályaudvar építését 1974. áprilisában kezdte az ÉPSZER Vállalat, s 1971.. december 3Írig mintegy 2 millió 350 ezer forint értékű beruházási münká.t végzett. Ekkor, mint ismeretes, megszűnt az ÉPSZER bajai. 2. sz. főépítésvezetősége, s így a további munkáit a Bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalat vállalta át. Az elmúlt évben 3 millió 647 ezer forint értékű munkát Végeztek a pályaudvar építkezésénél a tervbe vett 5 millió 900 ezer forint helyett. Mint a főmérnök elmondotta, ennek két komoly ólra is volt. Az egyik, az M-jeiű gerendák beszerzésének nehézsége. Az 1974. III. negyedéve helyett 1975 májusában érkeztek meg a gerendák. Á másik — és még ma is fennálló probléma — a Fémmunkás Vállálat a nyílászáró szerkezetek , megrendelését tartalmazó szerződést felbontotta, pontosan az 1975. júliüs 3Ó-ra vállalt leszállítás napján. " | Később a városi tanács közbenjárására ettől elállt és helyette haltáridómódosítást közölt, amely szerint 1975. december 31-re vállalta a nyílászáró szerkezetek Ba-- jára történő szállítását. Sajnos, többször? sürgetés ellenére ezt a határidőt sem tartóitta be, s a nyílászáró szerkezetek mintegy 15 százaléka hiányzik. Késlekedés volt az álmennyezet elkészítésével is. Eredetileg tőkés importanyagból tervezték, de ehhez nem járult hozzá a Külkereskedelmi.! Minisztérium, Ezért szocialista importból kellett a hozzávalókat beszerezni. Ezt a kérésüket továbbították az Országos Szakipari Vállalatnak, ahonnan a mai napig nem jött visszaigazolás. Jelenleg a pályaudvar belső vakolását, víz-, villany- és közpon- tifűtés-szerelését végzik. Mindezeket figyelembe véve a harmadszor módosított határidő 1976. június 20-a. Ez is természetesen attól függ, hogy az említett, még hiányzó építkezési anyagok időben megérkeznek-e? Sz. F. Hasznos bibliográfia Ismertető dr. Mészöly Gyula szakirodalmi munkásságáról A 'Kertészet 1942-es évfolyamé-' hak 5. számában jelent meg Mészöly Gyula első szakcikké. A borsófajtákat tekintette át a kecskeméti Gazdasági Szaktanítóképző Intézet tanára. Ebben az évben összesen 5 írása jelezte tudománynépszerűsítő törekvéseit. Már közreadta a paradicsom termesztésével kapcsolatos gondolatait, de érdeklődése még megoszlott a munkaköréből adódó feladatok között. Irt a hóna- posretek-fajtákról, a spenót termesztéséről. Utolsó szákpublikációja, a Uál- tíy Béla és Farkas József társ- szerkesztőkkel együtt írt A para- dicsorrmemesítési kutatások at- tékintése: eredmények és lováb- bi feladatok tanulmánya Zöldségtermesztési Kutató' intézet 1974,-es 9. jelezetű buléttinjében' látott napvilágot. Az adatokat a Zöldségtermesz-. tési Kutatóin lézet könyvtára gondozásában- kiadott, dr. Mészöly Cyiila szakirodalmi munkásságát EZER ÖNRÉSSZEL... Az ügynök ezred áttekintő, leltározó bibliográfiából ‘vettük. A kiadvány időrendi sorrendben ismerteti a Kossuth-díjas tudós szakirodalmi' munkásságát. Helyeseljük, hogy a jegyzék a nem szaklapokban közölt, de 'a mezőgazdasági kutatással kapcsolatos cijkkeket is nyilvántartja. Az összeállításban 140 írásmű 'adatai szerepelnek. Kerekes Magda, Mucsi László- né és Miszory Franciska, körültekintő és kitűnő bibliográfiája tárgymutatón, az akadémikus életművének rövid ismertetésén kívül a Mészöly Gyulára vonatkozó . fontosabb cikkek listáját is közli, a szerzők betűrendjében. (Nem ártott volna egy időrendi mutató: tükrözné a munkássága iránt megnyilvánuló érdeklődés változó intenzitását.) A tetszetős kivitelű füzét segíti a kutatódat az értékes szellemi hagyaték hasznosításában, hozzájárul ahhoz, hogy a tudomány közvetlen termelőerővé váljon. . H. N. í CASCO-ja Az Állami Biztosító bajai fiókjának szervezői szobájában eredményes munkáról tanúskodnak az oklevelek á díszes okiratok: nevek, évszámok, egykori és mai szervezők elismerései. A középső oszlopban egymás alatt öt első helyezést élért ügynök neve olvasható: Borovy Lászlóé, a „szakma docenséé” ahogy kollégái nevezik. Az „öreg” egész irodát hord irattáskajában és Trabantja csomagterében — saját használatra magánirattárat is készít, minden létrejött „üzletét” könyveli; 197.1 óta főintéző, munkáját főként az esti órákban és munkaszüneti napokon végzi. Tavaly 573 ezer forint forgalmat ért .el. de nemcsak addig foglalkozik az ügyféllel, amíg az alá nem írja a szerződést, hanem a későbbiekben is rendelkezésére áll. A megyei igazgatóság által szervezetet munkaversenyben ötször első, hatszor második, négyszer harmadik lett, tizenhat éve ügyködik a szákmában, persze: törzsgárdatag. A szervezői’ iroda ajtaján diadalmasan belép Borovy László. Jobbjában, a bőröndnyi irattáska, baljában ételhordó, meg egy vászonszatyor. Mosolyogva üríti ki: tizenegynéhány üveg Cola kerül a. tárgyalóasztalra, majd az egybegyűltek elcsendesednek, mert a „docens” megszólal:-— Ezer önrésszel kész az ezredik. Ma a kávétokat is én fizetem ... i^zer önrésszel... Micsoda kifejezés ez? Lefordítva: a biztosítási ügynök ezerforintos ön- részesedéssel megkötötte ügyfelével az ezredik CASCO-biztosítást. S az első? Mint a szakma „újonca" Vaskúton járva Osztheimer Antal építésszel állapodott meg CASCO-ügyben. Az ezredik pedig Molnárfy László tanácsi dolgozó kötvénye. Sz. Öy. A fiatalkorúak védelmében Ellenőrzés Kecskemét szórakozóhelyein (Pásztor Zoltán félvételei) Rendeletek, utasítások szabályozzák a különböző vendéglátó- helyeken, italboltokban a fiatalok tartózkodását, illetőleg megtiltják a 18 éven aluliak számába - a szeszes ital kiszolgálását. Sajnos, ezeknek a rendeleteknek, utasításoknak nem mindenütt tesznek eleget, de a szülők közül jó néhányan nem törődnek azzal, hogy gyermekük hol. milyen körülmények között, kikkel tölti, el szabad idejét. Ä rendőrség tár-. sadalmi munkások, pedagógusok bevonásával Időről időre ellenőrzi a város szórakozóhelyeit, s ahol mulasztásit észlelnek a kiszolgálók, vezető részéről, azokat feljelentik, s a fiatalokat a szórakozóhelyekről eltanácsolják. Legutóbb szerkesztőségünk is meghívást kapott ilyen ellenőrzésre azzal a céllal, hogy tárjuk a közvélemény elé az ellenőrzésen tapasztaltakat, ébresszük rá a szülőket, de a fiatalokat is felelőtlen ségükre. Néhány perccel múlt este 8 őrá, amikor polgári ruhás nyomozókkal a kecskeméti Mackó bisztróba tértünk be. Az aszalóknál fiatalok, idősek, közöttük néhány egyáltalán nem bizalom- gerjesztő kinézetű férfi. Igazoltatás. Az egyik asztalnál férfitársaságban ül G. Éva, ak| csak augusztusban tölti majd be a 18. életévét. Előtte . nagyfröccs, mint mondta, partnere' hozta. Nem kecskeméti, albérletben lakik, s ma ismerkedett meg a fiúkkal. A fiatal lány nem ismeretien a nyomozók előtt, hiszen lopások mijatt eljárás volt ellene, s most próbára bocsátották' G. Éva nem Is tiltakozik, amikor eltanácsolták a szórakozóhelyről, mondani sem kell, egyedül távozott. A Jalta borozóban vágni lehetett a füstöt, s bizony a részegek gajdolása túlharsogta az egyébként szokásos vendéglői zsivalyt. Az együk asztalnál Sz.1 Zsuzsa kecskeméti lány ült barátnőjével, s 'konyakkal koccintottak. A barátnő már betöltötte a 18. életévét, de Zsuzsa még nem érte el e%t a kort, tehát nem fogyaszthatna nyilvános helyen szeszes italt. A felszolgáló velük szemben óvatos volt, de nem Zsuzsát, hanem a barátnőt kérdezte meg életkoráról. Érdekes, a kislány .(Otthon felejtette” a személyi igazolványát, s ennek ellenére még ki is kérte magának a „zaklatást”. A másijk asztalnál F. Erzsébet hangos férfitársaságban ép-, pen bort ivott. Tizenhat éves, ipari tanuló. A szórakozásról szülei nyilván nem tudnak, mert ilyenkor azzal menti ki magát, hogy lekésett az autóbuszról. Csöppe/t sem bánja, hogy igazoltatták, sőt talán még büszke is rá, s amikor felszólítják a hazatérésre, nagyvonalúan, nyomja el filteres cigarettáját a hamutartóban. Menet közben jelenti ki, hogy mégszokott ez a „betérés egy hörpintésre” a Jaltába. Még mindig a borozó, annak egy rosszul megvilágított sarok! asztala. K. Benjámin 17 éves ipari tanuló a részegség merev állapotában leledzik, s alig tudja kimondani A nevét. Mellette D. József, igaz ő egy évvel idősebb és segédmunkás, de ő is alig tud beszélni az elfogyásztott szesz mennyiségének hatására. Mindketten albérletben laknak, s a szülők — feltehetően — nem is sejtik, hogy fiaik hol költik el'a zsebpénzt,. a teejre, a kenyérre adott forintokat. A fiúk bizal- maskodók, szókimondóik — és részegeik. Előttük azonban még mindig ott van az újabb boradag, körülöttük a kocsma fojtogató légköre. S 'talán a Jalta borozó vezetője, kiszolgálói nem voltak egészen következetesek a rendelet megtartásában, ■'amikor fiatalkorú, s már ittas állapotban levő fiúkat kiszolgáltak. Tíz óra is elmúlt, amikor a vasútállomáson tett szemlét az ifjúságvédelmi járőr. F. Judit rég? ismerőse a rendőröknek. Éppen egy alkalmi ismerősével iszogatott, s bizony nem vette jónéven, amikor közölték vele: rövid úton menjen haza. Más „cipőben” járó fiatalokat is 'találunk a vasútállomáson, köztük olyan 16 éves kislányt, aki „lekéste” a vonatot, s a várakozás perceit szívesen megosztotta frissen szerzett fér- fiismerősével. Akadtak természetesen részegek, s olyanok is, akik nem találtak haza, mert lakásuk sincs. Sz. József például olyan részeg volt, hogy nemcsak aktatáskáját, de kabátját is elhagyta, s csak hosszabb élesztgetés titán döbbent rá, hogy az elvesz-, tett holmik a váróterem másik részében máradtak. Éjszakába hajlott az este, amikor hangosan éneklő fiatalokat igazoltattak, intettek csendre a 9 G. Éva egy nagyfröccs és egy férfi társaságában. rendőrök, akik szerencsére ezután feltették a hangtompítót, s lassan, de egyáltalán nem lelkesen odébbálltak. , Hírős étterem, este 11 óra. Az előcsarnokban Ö. István 17 'éves ipari tanuló kissé "megszeppent, amikor a rendőrök személyi igazolványát kérték. Nagyón megijedt, amikor felajánlották, hazaytszik a szüleihez. Esküdö- zött, máskor nem fordul elő ilyen, sőt még a tanulásban is többót nyújt, mint eddig, A „haverokkal” együtt nagyon gyorsan távozott a szórakozóhelyről. Az egyik boxban M. Mária 16 éves lány amikor arról érdeklődtek, mit keres a vendéglőben, egy. egész legendát mesélt el vő9 Éjszakai Igazoltatás. legényéről, akinek édesanyja majd éjszakára szállást ad neki. ö még nem dolgozik sehol, de már kimaradt az, iskolából, és édesapja tudja, hogy a Hírősben szórakozik. A baj ott volt, hogy még a vőlegénye nevét sem tudta megmondani, sőt azt sem, hogy hol laknak. V. Ilona már egy gyermek anyja, igazán .még nem töltötte be a 17. életévét. Néhány napja helyezkedett el csupán, s ahelyett, hogy gyermekével, élete megjavításával foglalkozna, az éjszakát férfiak társaságában, alkalmi ' ismerősökkel t^lti... A szórakozóhelyekén szerzett tapasztalatok bizonyító erejűek a vonatkozásban, hogy a szülők,. <a nevelők nem minden esetben fordítanak gondot a fiatalok kulturált szórakozására, sőt — mint láttuk — a 16—17 éves lányokat hem is ^keresik este 8 óra után. Szerencsére nem sok ilyen fiatal van, nem lehet általánosítani. Ám a meglevő hajóikat orvosolni kell, de nemcsak az ellenőrzést végzőknek, hanem a szülőknek, pedagógusoknak, a munkahelyek vezetőinek, az italboltok és vendéglők dolgozóinak, hiszen a fia* talság fejlődése, egészsége, munf- kabírása', erkölcsi magatartása' mindannyiunk közös ügye. Gémes Gábor 9 D. József a merev részegség állapotában. 9 F. Judit alkalmi ismerősével. ) i ATffllÄf?:’ Iffft 4 Sz. Zsuzsa és barátnője konyakozlk,
