Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-24 / 71. szám

1976. március 24. • PETŐFI NÉPE • 3" 13 Elsőrendű feladat: a lakás- és a közműépítés Bat nvároSb^aíSsataa;i ív. Gondolatok a hajai tanácsülés után ötéves terv végrehajtásáról, illetőleg az V. ötéves terv gazdasági feladatairól szóló előter­jesztést. A tanács tagjai, vezetői egyértelműen azt állapítot­ták^meg: helyes volt az a célkitűzés, hogy a IV. ötéves terv­ben a lakásépítést helyezték az első helyre. Az állami és az OTP-lakásépítés a célkitűzéseknek megfelelően az új város­részre koncentrálódott,, s ezen a területen a IV. ötéves terv feladatai mellett a múlt esztendőben jelentős anyagi észközt fordítottak az új terv lakásépítésének előkészítésére. Meg­kezdték a feltöltési, tereprendezési munkálatokat, s hozzá­kezdtek a távfűtőmű építéséhez. A város tanácsa lakásépí­tési tervét — az építőipari kapacitás hiánya ellenére — túl­teljesítette, a módosított tervben szereplő 1550 lakás helyett 1674-et adtak át. SZOVJET TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ELMELET A fejlett szocializmus problémája A vízellátás és szennyvízelve­zetés alapközműveinek átadásá­ra a IV. ötéves tervben került sor. Ez teremtett olyan lehetősé­get, hogy létrehívják a vízmű­társulatot, s ma már Baján a jó szervezőmunka eredményekép­pen a város teljes területén ki­épült a vízhálózat. Ebben termé­szetesen nagyon sokat segített a lakosság és támogatást nyúj­tottak a város üzemei. Ennek köszönhető, hogy 64 kilométer­rel növekedett a vízhálózat, 4200 lakásba vezették be a vizet, 7000 köbméterrel nőtt a szenny­víztisztító kapacitás, 1450 lakást kötöttek be a szennyvízhálózatba, s 13-mal gyarapodott a közkifo- lyókutak száma. A városi ta­nács javaslatára és pénzeszközei, nek hozzájárulásával 19 új üzlet- helyiség nyílt, javítva ezzel a város dolgozóinak ellátását Igen jelentősnek mondható a kórházi ágyak darabszámának, illetve az óvodai helyeknek növekedése is. A IV. ötéves terv időszakában a kórházi ágyak száma 42-vel, az óvodai férőhelyek száma pedig 435-tel emelkedett. Felépült 18 általános iskolai, 6 középiskolai tanterem és két sportcsarnok is. A tanács tagjai nemcsak azért hagyták jóvá ezeket a megvaló­sult létesítményekre kiadott ösz- szegeket, mert már mást nem tehettek hanem azért, mert ezek valóban a köz, a város ér­dekeit, fejlődését szolgálták, s alapot teremtettek arra, hogy to­vább fejlődjön Baja és környé­ke. A tanácstagok nemcsak egészséges lokálpatriotizmusnak adtak hangot, de bírálták azokat, akik nehezítik, vagy nehezítet­ték egyes létesítmények felépí­tését s arra ösztönözték a város valamennyi lakóját, társadalmi munkával, hozzájárulással tegye­nek is szűkebb lakóhelyükért. Az V. ötéves terv újabb nagy jelentőségű lépés a megye má­sodik legnagyobb városának éle­tében — hangoztatták a ta­nácstagok, s arra hívták fel a figyelmet, hogy ennek jóváha­gyása, nemcsak pénzügyi kerete­ket nyit meg a tanács számára, de felelősséget is hárít minden egyes bajaira. Ettől az évtől kez­dődően Baján állami célcsoportos beruházásból 658, ebből tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakás: 210, OTP-beruházásból 746, ma­gánerőből 500; magán, és társas építkezésből 550 lakás készül. Lé­nyegében az V. ötéves terv vé­gére 2454 lakással lesz több a városban. Ehhez a pénzügyi ala­pok rendelkezésre állnak, ám a lakásépítéshez egyidejűleg a ta­nács biztosítja a hátteret is: 1977-ben elkészül a távfűtőmű, a vízvezeték-hálózat 30, a szenny­vízhálózat 9 kilométerrel bővül. A tervidőszak végére 5900 lakás­ba vezetik be az ivóvizet, s há­romezret kötnek be a szenny- vízgyűjtőcsatoma-hálózatbá. Az óvodai férőhelyek száma három­százzal, a kórházi ágyak száma pedig 276-tal. lesz több. A Baján építendő lakások mi- ' nőségileg megváltoznak, ugyanis a kecskeméti házgyár szállítja az ehhez szükséges paneleket. Gondot fordítanak a szövetkezeti és magánlakás-építés javítására, szervezettebbé tételére, a belvá­ros és a város egyes részeinek rekonstrukciójára. Tovább foly­tatják természetesen a lakóházak felújítását, s a lakásépítésnél a VI. ötéves terv előkészítését. Nem érdektelen megjegyezni — s ezt a tanácsülés is hangsúlyoz­ta —, hogy az új autóbusz-pálya, udvar felépítésével a helyi autó­buszforgalom átszervezésével ja­vul a város közlekedése, de ehhez járul hozzá az is, hogy a lakótelepeken, az Újvároshoz, a kenyérgyárhoz utat építenek. Szilárd burkolatú út 9, járda pedig 40 kilométeren épül. Ehhez nagyobb mértékben , akarják igénybe venni a társadalmi se­gítőkészséget. A város vezetői fá. sítással, parkosítással kívánják elősegíteni a levegő és a környe­zet védelmét, a lakótelepeken és a városban virágokkal akarják szebbé tenni a várost. Baja az iskolák városa is, s ezért gondot jelent a diákélelme­zés. Az V. ötéves tervben a Pe- tőfi-iszigeten háromezer adagos diákkonyhát és ötszáz férőhelyes éttermet építenek. Ehhez kapcso­lódik, hogy az általános és a kö­zépiskolás tantermek tizenkettő­vel gyarapodnak, s a középis­kolás diákotthon már 1977- ben 184-gyel több tanulónak ad majd helyet. Szóba került a tanácsülésen a közművelődés, az ifjúsági léte­sítmények, a sport helyzete is, amelyek fejlődése töretlen lesz, hiszen erre is előteremt anyagi fedezetet a tanács. A bajai ta­nácsülés tapasztalatai egyértel­műen azt bizonyítják, a város gazdái, a tanácstagok alapos és előretekintő munkát végeztek, amikor a szakigazgatási szervek által előterjesztett javaslatot megvitatták, jóváhagyták s ígé­retet tettek arra, hogy ezt a munkát körzeteikben társadalmi munkaszervezéssel, hozzájárulás­sal is támogatják. Gémes Gábor • Napjainkban a szocialista építés tapasztalatainak általáno­sítása, törvényszerűségeinek ku­tatása joggal kerültxi szovjet tár­sadalomtudósok komplex vizsgá­lódásainak homlokterébe. A szo­cialista építés sajátos szakaszát jelentő fejlett szocialista tár­sadalom problémáinak kidol­gozása az egyik legfonto­sabb kutatási törekvésünk. E problémák a társadalmi élet va­lamennyi oldalát — a gazdaságot, a társadalmi viszonyokat, az ideológiát, a nevelést, az élet­módot — érintik, és csak a kü­lönböző szaktudományok műve­lőinek együttes erőfeszítésével oldhatók meg. A kutatások ösz- szehangolása és tervezése céljá­ból az utóbbi időszakban ki is dolgozták a Szovjetunióban a tu­dományos-műszaki haladás és társadalmi következményei- című témá 1990-ig szóló komplex prog­ramját. A szovjet tudósok a szocializ­must a társadalom szilárd, minő­ségileg meghatározott állapotá­nak tekintik, amely történeti fej­lődésében különböző szakaszokra bontható. Az első fázis a szocia­lista forradalom megvalósításá­nak különféle útjait foglalja ma­gába, melyek a munkásosztály diktatúrájának a megteremtésé­hez vezetnek. A második szakasz a szocializmus alapjainak leraká­saként jellemezhető (habár az egyes szocialista országokban ez­zel kapcsolatban különféle termi­nológiákat használnak), vagyis a szocialista jellegű termelési és társadalmi viszonyok túlsúlyá­nak, győzelmének megteremtése­ként. A harmadik szakasz: a szo­Az építőipar korszerűsítésére, állóeszközeinek fejlesztésére az' idei népgazdasági terv több mint 3 milliárd forint értékű beruhá­zást irányzott elő — 5 százalék­kal többet a múlt évinél. Túlnyo­mó része vállalati beruházásként valósul meg, amelyhez a saját anyagi forrásokon túlmenően be­ruházási hitel és állami támoga­tás is hozzájárul. A vállalatok el­sősorban a korábban megkezdett és az idén befejéződő fejleszté­sek meggyorsítását szorgalmaz­zák. cializmus teljes felépítése, a fej­lett szocialista társadalom építé­se. Ez a szakasz huzamosabb időt vesz igénybe, s a társadalmi élet valamennyi fő, területére kiter­jed. A fejlett szocialista társadalom létrehozásának döntő feltétele a kommunista építés kibontakozta­tásához szükséges anyagi, műsza­ki alap megteremtése: a terme­lőerők, a termelékenység legelő- rehaladottabb színvonalának di­namikus elérése, az élenjáró tu­domány és technika alkalmazása és továbbfejlesztése, a termelő tömegek képzettségi szintjének emelése. • Ugyanakkor a kutatók ki­emelik a szocialista termelési vi­szonyok tökéletesítésének és kor­szerűsítésének elsőrendű jelentő­ségét. Ebben a tekintetben nem vesztette el időszerűségét a de­mokratikus centralizmus lenini irányítási elve, a tervszerűség, az anyagi ösztönzők, érték- áru- és pénzviszonyok ésszerű, a szocia­lizmus körülményei között sajá­tosan jelentkező felhasználása; az össznépi (állami) tulajdon maga­sabb rendű és meghatározó sze­repe a szocialista népgazdaság és a tulajdonviszonyok tökéletesíté­sében. Kényes probléma a mun­ka szerinti elosztás szocialista el­vének ösztönzőbb, következete­sebb és igazságosabb érvényesí­tése. A fejlett szocializmus komp­lex rendszerének egyik igen lé­nyeges területe a szocialista tár­sadalmi viszonyok és a szellemi élet élet problematikája A kuta­tók megállapítják, hogy a fejlett szocialista társadalom erősödése Az idén 11 államilag támoga­tott vállalati beruházás fejeződik be, s valamennyi jelentősen hoz­zájárul a kapacitás bővítéséhez. Kiemelt feladat Budapest I. szá­mú házgyárában a rekonstrukció befejezése, ami lehetővé teszi, hogy éventte 1000-rel több új ott­honhoz készítsenek korszerű fal-' elemeket szerkezeteket. A Kőfa­ragó és Épületszobrászipari Válla­lat üzemeiben előirányzott fej­lesztés ez évi befejezése 20 ezer tonna kőzúzalékkal, 60 ezer négyzetméter műmárványlappal és 300 ezer négyzetméter burko­lólappal bővíti a termelési kapa­citást Az építkezések befejező munkáinak gyorsítását segíti be­ruházásával az Országos Szakipa­ri Vállalat, a Borsod megyei Épí­tőipari Válalat, a Győr-Sopron közben, ha megszűnnek is az an- tagonisztikus társadalmi ellenté­tek kialakulásának lehetőség«,, ez még nem jelenti, hogy azon­nal és automatikusan eltűnnek az osztály- és rétegkiilőnbségek. A termelési és tulajdonviszonyok, fokozataiban, a javak elosztásá­ban a társadalmi munkamegosz­tásban elfoglalt különböző hely­zetben, felkészültségben és élet- körülményekben levő különbsé­gek szocialista társadalmi viszo­nyok továbbfejlesztésének egyik, fő feladatává teszik, hogy foko­zatosan csökkenteni kell a mun­kásosztály, annak különböző ré­tegei, a szövetkezeti parasztság, a falu és a város, a szellemi és a. fizikai munka közötti lényeges eltéréseket A fejlett szocializ-. mus feltételei között már elsősor­ban a kulturális javak magas - szintű elsajátítása a fő cél, olyan szellemi szükségletek és igények megteremtése, amely lehetővé te­szi a szocialista személyiség ki­bontakoztatását. S ez roppant bo­nyolult nehéz feladat amely a kultúra intézményrendszereinek tökéletesítését fontosságának tu­datosítását a kulturális javak termelésének átgondolt tervezését teszi szükségessé. • Ezek a kölcsönösen összefüg­gő tényezők alkotják a kommu­nista termelési módra való átté­résnek, kommunizmus anyagi­technikai bázisa létrehozásának a feltételeit E feltételek gyakor­lati megerősítése jelenti a fejlett szocialista társadalom legfőbb társadalmi szükségletét, társa­dalmi . haladásunk történelmi perspektíváját. M. T. megyei Tanácsi Építő és Szerelő Vállalat Központi építőipari telep léte­sítésével fejleszti munkáját a He- ves megyei Építőipari Vállalat, több nagy építőipari szervezet pedig szerelőipari munkáit kor­szerűsíti. Az idén befejeződő fej­lesztések éventte több mint 900 millió forint értékű építőipari munka elvégzésére nyújtanak le­hetőségét Az idén kezdődő, legfontosabb vállalati beruházások mintegy 350 millió forint értékű állami támogatást és csaknem 400 millió forint értékű beruházási hitelt kapnak. Ez elsősorban a nagybe­ruházásokat kivitelező szerveze­tek kapacitásának bővítését és építési módszereinek. korszerűsí­tését segíti. (MTI) Több mint 3 milliárd forint az építőipar fejlesztésére Amilyen hosszúnak tűnt az • utazás, olyan gyorsan el-« repült az öt nap. Még utólag is nehéz eldönteni, hogy melyik tar­togatott több élményt, felejthetet­lenebb eseményeket. Az asszonyok még a vonaton is emlegették a nőnapi diszebédet, a prágai In- tercoptinentál Szálló reprezenta­tív éttermében. Itt adták át a csehszlovák nőszövetség képvise­lőinek a hazáiról hozott ajándé­kokkal megrakott „bőségkosaru­kat” is. Volt ebben a kalocsai hímzett térítőktől kezdve, a finom hazai italokig minden, ami szí­neiben, ízeiben megyénk karakte­réből .adhatott képet a prágai asszonyoknak. Emlékezetes és megható pillanat volt, amikor fel­keresték a Vitkov-hegyi Nemze­ti Emlékművet, és az Ismeretlen Katona sírján elhelyezték a ma­gukkal ho2g>tt koszorút. Érdekes és tanulságos volt ez a találkozó is, amelyen a két ország asszonyai egymás gondjaival, eredményeivel ismerkedtek. Haj- ' dú Bélóné, a kiskunhalasi szak­maközi bizottság vezetője nem kis büszkeséggel adott számot arról, hogy a megye fejlődésében milyen fontos szerepet játszanak a nők. Helena Borovicková, a Prága II. hőszövetség titkára arra kért választ, hogy milyen kedvezmény­ben részesülnek nálunk a csalá­dosok? Válaszul elmondta, hogy náluk ugyan nincs gyermekgon­dozási segély, viszont minden gyerek után 3 évet beleszámolnak a nyugdíjba. Akinek tehát 5 gye­reke van, az akkor is megkapja a 15 év után járó minimális nyug­díjat, ha egyetlen órát «sem dol­gozott. A másik igen nagy ked­vezmény — ami egyben a náluk Is szűkös bölcsődei ellátottságon enyhít —, hogy a kisgyerekes mar mák. amennyiben vállalják más családok apróságainak a gondo­zását, állami támogatásban része­sülnek. Tehát ez sem a szülők zsebét terheli. Miről is beszélhetnének két szo­cialista ország asszonyai egymás között? A munkájukról, a sikere­ikről, a gyerekeikről, az öröme­ikről és a küzdelmeikről, amelye­ket itt is, ott is azért vívnak, hogy tf. nők még több örömöt, kedvet találjanak a gyerekeik nevelésé­ben és a társadalom javainak gyarapításában. Jókedvű nevetés körítetté azt a kis asszonyi kl- váncsiskodást, hogy vajon a cseh férjek előzékenyebb segítőtársai-e munkával, tanulással elfoglalt feleségüknek? Helena asszony tanácstalanul széttárta a karját, majd diploma­tikus kérdéssel bújt ki a válasz alól: — Hát van abban köszönet, há egy férj otthon segít? Senki sem állította az ellenke­zőjét. És a beszélgetés után még otthonosabban mozgott ’ mindenki a szomszédos ország szép fővá­rosában. — Nem is város ez, hanem mú­zeum — jegyezte meg elismerő­en ugyanaz az asszony, aki egész úton azon tűnődött, hogy vajon a Hradzsinon kívül akad-e még érdemleges látnivaló? Aztán,amíg ott voltunk megállás nélkül rótta a hangulatos utcákat, bolyongott sokadmagával az Óváros öblös árkádjai, zegzugos átjáróházai kö­zött, gyönyörködött a meseszerű­én ódon épületekben, melyeknek gótikus ünnepélyességét utánoz­hatatlan bájjal színesítik meg a közbeékelődő barokk homlokza­tok. Milyen kedvesek a kapuk fö­lött díszelgő címerek, sasok, grif­fek, kutyák, szarvasok, hajdani mesteremlékek, amelyekhez több­nyire irodalrrp, zenei, művészeti emlék is társul. Egy aprócska boltban Franz Kafka apja árusí­tott, néhány utcával távolabb Egon Erwin Kischre, a száguldó riporterre hívja fel a figyelmet az emléktábla, királyi címerek közé serfőzők . cégére' ékelődik, a fél­homályos boltívek alatt Franz Werfel szelleme bolyong, Rainer Maria Rilke verssorai muzsikál­nak, Smetana, Dvorák zenéje lük­tet a tökéletes építészeti harmó­niában, a Moldvára sejtelmesen ráboruló alkotnyatban. Prága minden szeglete varázs­lat és történelem. De a múlt év­százados díszletei között finoman és frissen ketyegnek a jelenidő órái. Fekete kalapos nénikék ti­pegnek, gyerekek szaladgálnak, turisták nézelődnek Húsz János monumentális szoboralakja körül, ahol a járdán 27 kereszt jelöli ma is az Óvárosi tér történelmé­nek legszomorúbb napját, 1621. • A prog­ramban szerepelt a Prága környéki karlstejni vár megtekintése is. A kép a csodálatos épségben megmaradt gótikus épület féldrágakövek­kel kirakott kápolnáját ábrázolja. • A jobb oldali képen: öreg vízimalom a prágai Óvárosban. (Fellegi Jenő felvételei.) június 21-ét. Ezen a helyen vé­gezték ki azt a 27 főurat és pol­gárt, akik részt vettek a II. Fer- dinánd elleni felkelésben. Jóval vidámabb emlékeket kí­nál a Kalich vendéglő, magya rul a Kehely kocsma, ahol az örök vidám és kártyás Jaroslav Hasek világhírű teremtménye, Svejk, a derék katona várja láto­gatóit a megbeszélt találkozóra: „a háború után este hat órakor”. Prága legkedélyesébb nevezetes­ségei, kétségkívül a sörözők. Fél­literes korsókban hozzák a nagy­szerű italt, s hogy jobban csúsz­szon, válogatott finomságokat kí­nálnak mellé. Frissen sült, pogá­csa nagyságú krumplis lángosokat. mennyei ízű liptói túrót, fokhagy­más pirítóst, sajtokat, vagy kar­csú. ropogós virslit, az ember alig tudja megállni, hogy végig ne egye az étlapot. " Mindezek után aligha kétséges, hogy a Prágától kissé fajó szív­vel búcsúzó nőküldöttség tagjai valóban őszintén gondolták, amit sűrűn hangoztattak: „Ide még visszatérünk.” ' ■ Vadas Zsuzsa Különvonaton Prágába Egy népszerű biztosítási formáról Maholnap 13 éve, hogy hazánk­ban megkezdték a csoportos élet- és balesetbiztosításokköz­ismertté vált nevén a CSÉB — szervezését. Azóta több mint há­rommillió dolgozó, tehát a lakos­ság egyharmada élt a személybiz­tosításnak ezzel' a korszerű, csak a szocialista társadalom viszonyai között megvalósítható lehetőségé­vel. Sokan azok közül, akik 1963 óta a CSÉB-tagok sorába léptek, ma már nyugdíjasok, vagy éppen most készülnek a pihenés idősza­kára. ök is élhetnek ezzel a biz­tosítási formával továbbra is — bár az ő számukra az életbizto­sítási összeg alacsonyabb, a bal­esetbiztosítási feltételek változat­lanok. Az idősebb korosztályhoz tartozókat kivált a nagyobb mér­vű sérülékenység veszélye fenye­geti. Esetükben a balesetbiztosí­tás összege attól függ, hogy mi­lyen súlyos a sérülés, hány szá­zalékos a maradandó egészség- károsodás. Tárgyilagosan szemlélve a kér­dést, az életbiztosítási összeg csökkentése indokolt is. A CSEB- tagok díjbevételeinek és biztosí­tási Összegeinek meghatározásakor elsősorban az aktív keresőkre gondoltak. Ha családfenntartó hal meg, a keresetkiesés nagyobb gondot jelent, hiszen a gyermeke­ket fel kell nevelni, és az "ebből adódó anyagi nehézségekkel egyetlen szülő nehezebben bir­kózik meg. Ilyen gondok nyugdí­jasokat általában már nem ter­helnek. Kialakult életvitel, rend­szeresen érkező nyugdíj biztosít­ja számukra a megszokott életkö­rülményeket. A biztosító arra törekszik, hogy megkönnyítse a nyugdíjba menők számára CSÉB-tagságuk további érvényben tartását, és elegendő, ha a munkahelyi ügyintézőnél az erre a célra szolgáló nyomtat­ványt aláírják. A nyugdíjazást követően 3 hónapon belül is még „visszaállítható” a CSEB-tagság, persze az elmaradt díjat be kell fizetni. Forgalomból kitiltott termékek A Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet különféle vizsgála­tok alapján néhány, a követelmé­nyeknek nem megfeleld terméket kitiltott a forgalomból. Az importált Syntol nevű fék- folyadék nem felél meg a ma­gyar szabvány követelményei­nek. A fékfolyadék gumira gya­korolt erős roncsoló hatása miatt rendeltetésszerű használatra al­kalmatlan, ezért árusítását azon­nal megtiltották. A Kozmetikai és Háztartás- vegyipari Vállalat 1975. XI. 20. gyártási idővel jelölt tasakos cső. koládéaromáinak íze és illata jellegtelen, élvezeti értékük nincs, színük sem jellemző a ter­mékre. A rendeltetésszerű hasz­nálatra alkalmatlannak minősí­tett aromák további árusítását megtiltották. Hatósági ellenőrzés alapján ál­lapították meg, hogy olyan, ma­gánkisiparosok által gyártott villamos készülékek kerültek for­galomba, amelyek előirt érintés- védelmi és minőségvizsgálatát nem végezték el. Ezért az intézet Amrein Sándor pécsi kisiparos termékének, (elektromos hajsütő­vas) és Kiéin Frigyes budapesti kisiparos gyártmányának (elekt­romos hajszárító búra) árusítását a kötelező vizsgálat elvégzéséig: megtiltotta. A KERMI felhívta a forgal­mazó kereskedelmi szerveket, kiskereskedőket, hogy az érin­tett termékeket haladéktanul vonják ki a forgalomból, illetve- árusításukat azonnal szüntessék, meg. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents