Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-24 / 71. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1976. március' 24. Üzemszervezés és matematika A Vo,ga védelme Egy kiváló szövetkezet tapasztalataiból Megalakulásától nagy utat tett meg a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátsága Termelőszövetkezet. Az Aranykalász Tsz-szel való egyesülés után 1967-ben földterülete 3200 hek­tár volt, a további egyesülésekkel csaknem 5 és fél ezer hek­tárra nőtt. A számok és a tények mindennél jobban beszél­nek. A gazdaság árbevétele a kezdeti időszak 22 milliójáról majdnem 250 millióra emelkedett. Az évek során sok buktatóval kellett megküzdenie a mezőgazda- sági üzemnek. Az egyesülések is mindig újabb és újabb nekiru­gaszkodást követeltek, de az aka­rat győzött. Így a gazdaság nap­jainkban a legjobb szövetkezetek közé tartozik. Ezt bizonyítja, hogy eddig már háromszor nyerte el a Kiváló szövetkezet címet. A sikeres gazdálkodást a ter­méseredmények megsokszorozódá­sát, a tagok jövedelmének rend­szeresemelkedését, a jó agrárpo­litika, az emberek szorgalma, a megfelelő állami támogatás és a kiszélesített üzemi demokrácia te­remtette meg. Ezt segítette- az üzem- és munkaszervezés, a veze­tőség szaktudása és jó hozzállása. — Ezek nélkül egy tapodtat sem léphettünk volna előbbre — mondja Kósa Antal,- aki 15 éve tölti be az elnöki tisztséget. Ez idő alatt nemcsak ő lett tapasz­taltabb, hanem minden megvál­tozott körülötte. Az emberek szemlélete is. Ha egy új módszer bevezetésétől kezdetben idegenke­dett is a tagság, mégis a korsze­rűbb győzött és ez adott erőt a gazdálkodás fellendítéséhez. — Az igazat megvallva, arpikor a gépi adatfeldolgozást bevezet­tük. én magam is nagyon idegen­kedtem tőle. Most azt mondom, csodát művel. Minden egyszerűbb lett. Ugyanakkor a gépi adatfel­dolgozás nagy pontosságot kíván. Ha csak egy bizonylat is kimarad, a szerkezet azonnal megáll, így nem fordulhat elő tévedés. - Ezzel az ügyvitelt meggyorsítottuk, és a 72 önelszámoló egységünknek ,a feldolgozott -adatok alapján ha­vonta ellenőrizni tudjuk a mun­káját. A gépi adatfeldolgozás még az iparban sem általános, a terme­lőszövetkezetben pedig ritkaság- számba megy. A gazdaság „lóvon- talásü” indulásához viszonyítva ez jelentős előrelépés. — A kezdeti időszakban sok volt a munkaképes tagunk és szinte mindenféle növény ter­mesztésével foglalkoztunk. Ez ne­hezítette a gazdálkodást — emlé­kezik vissza az elnök. — Az em­bereket brigádokba osztottuk, az­tán mindenki ment oda, ahol a legsürgetőbb volt a munka. így a gazdaság kezdetben erősen magán hordozta á régi paraszti munka hagyományait. A gépünk kevés volt. de néhány év múlva javul­tak az állapotok. Az iskolát mi is végigjártuk, mint áltálában a többi közös gazdaság és levontuk a tanulságokat. I Az 1970-es esztendő, politikai nyelven kifejezve, a fordulat évét jelentette a termelőszövetkezet 0 Prikkel Ferenc egyike a Ma­gyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet tagjainak. Munkahelye a közös gazdaság malma, ahol mindig számít­hatnak rá. életében. A területi irányításról, a gépek és a technika ésszerű összpontosításával, a termelés szakosításával áttértek a főágaza­ti és az ágazati rendszerre.' — Ezzel nagyot léptünk előre — mondja az elnök. — Könnyebb lett a munkák megszervezése is. A szakosodást, a specializálódást tovább folytatjuk, az üzemszerve­zést pedig állandóan finomítjuk. Üzemszervezési táblázatot először 1970-ben készítettünk. Azóta megdupláztuk a bruttó árbevéte­lünket. Az idén tovább léptünk. Megszüntettük a feldolgozási ága­zatot és a növénytermesztéshez kapcsoltuk. Leegyszterűsítve a dol­got, búzatermesztésünk a kenyér­sütéssel fejeződik be. Változtat­tunk a növényvédelmen is. Eddig minden termelési ágazatnak kü­lön növényvédelme' volt, most ezt is összevontuk, és egy csoportot hoztunk létre. A kereskedelmi ágazatot, ami korábban a feldol­gozáshoz tartozott, a főkönyvelési csoporthoz csatoltuk. Forr, változik minden, de hogy milyen ütemben, ez legtöbbször a vezetőkön múlik. — A jó szakemberek kiváloga­tását mindig szem előtt tartottuk — jelenti ki az elnök. — Igyek­szünk letelepíteni a fiatalokat, se­gítjük munkájukat, beilleszkedé­süket a közösségbe. Ugyanakkor a vezetésbe bevonjuk a tagságot i^. Egy-egy termelési tanácskozá­son vagy brigádgyűlésen, a két­kezi dolgozók is pagyon sok okos, jó ötlettel állnak elénk. Csak egy­két példát. Mi 1300 hektáron ter­melünk búzát, ez nem kis terü­let. Így az sem lehet közömbös, mennyi termést takarítunk be. De hogy a gabona jól fizessen, jól is kell dolgozni. Az emberek javasolták, hogy a vetés után járó bért két. részben fizessük ki. Egy részét órabérben, miután földbe tették a magot, a többit pedig a kelés minőségitől függően. Elfo­gadtuk. Még egy példát. A lebon­tott tanyák helyén különféle hul­ladékok, vasdarabok maradnak vissza. Tagjaink szóvátették, hogy a betakarítás megkezdése előtt ezeket fel kell kutatni, összeszed­ni, mert emiatt sokszor összetörik a gép. Ezt is megcsináltuk. E sokféle tevékenységet csak ésszerű szervezettel, jól begyakor­lott kollektívával lehet eredmé­nyesen folytatni. A növényter­mesztésen belül külön ágazat fog- lelkozik a búzatermesztéssel, me­gint más a kukoricatermesztéssel, stb. — A növényeinknél kísérleti parcellákat is beállítunk — ma­gyaráz Rbsa Antal. — Búzából például húszfélét vetünk el kísér­leti célokra és”amelyik a legjobb eredményt mutatja, abból- ter­meljük a legtöbbet. Így van ez a borsónál, de a kukoricánál is. Az ésszerű, megfontolt gazdálko­dásra serkent bennünket <az álla­mi elvonás növekedése is. A ta­karékoskodás, a tartalékok feltá­rása ma már dolgozóink fülének sem hangzik idegenül. Minden növényre pontos termesztéstech­nológiai tervet dolgozunk ki. A műtrágyát sem úgy adagoljuk, mint régep. Megtervezzük, melyik növénytől mennyi termést várunk és ászerint szórjuk a hatóanya­got. Ezzel csaknem hárommillió forintot takarítunk meg évente. Néhány éve nagy beruházások­ba kezdett a gazdaság. A Hitelek visszafizetése az elkövetkező évék feladata. — Az idén is hatmillió forintot törlesztünk — fűzi tovább a gon­dolatsort a szöveíkezet’első számú vezetője. De ezen mi nem búsu­lunk. Van rendes gabonatárlónk, csaknem 500 férőhelyes tehenésze­ti telepünk, több szociális létesít­ményünk, új gyümölcsöstelepíté­*sünk_és még sorolhatám. Egyszó-.. val. nagyot markoltunk, de a munkánk gyümölcse, úgy tűnik, rövidesen beérik. A keresztezett tehénállományunk tejtermelése nő, a hízott libáink májminősége egyre kiválóbb. Távolabbi célunk a kajsziültetvényünk növelése és rendszerének megteremtése. A szőlőtermesztésünkkel a Kecske- mét-szikrai Állami Gazdasággal szeretnénk kölcsönös előnyökön alapuló, jó' kapcsolatot létesíteni. Feladataink tehát az elkövetke­ző időszakban sem lesznek kiseb­bek, mint eddig voltak. Ha rövi­den kellene jellemeznem a gaz­dálkodásunk lényegét, akkor azt mondanám: az egész nem más, mint jó üzemszervezés és ymate­matika. Bóna Zoltán A kujbisevi kutatóközpöntban elkezdődött a Volga-Urál terület vízkészletei védelmi és komplex felhasználási tervének kidolgozá­sa. Ez azért szükséges, mert több ezer hatalmas ipari létesítmény Vnűködik és épül a Volga és Urál folyók mentén, többek között ko­hászati, vegyipari éi olajipari üzemek. Növekszik a települések száma. A három légnagyobb vá­rosban — Gorkijban, Kujbisev- ben és Szverdlovszkban — a la­kosok száma meghaladja az egy­milliót, sok a százezren felüli lé­lekszámú város is. ^ Mi a teendő, hogy e rohamos urbanizáció ne okozzon kárt Eu­rópa legnagyobb folyójának és mellékágainak tisztaságában? A kujbisevi szakemberek terve — a népgazdaság fejlődési me­ntiét szem előtt tartva — javasla­tokat tartalmaz a termelőerők ra­cionális elosztására, a mezőgaz­daság és halgazdaság fejlesztésére, az ivóvízellátás javítására, vala­mint a víztároló medencék üdülé­si, turisztikai és sportlehetőségei­nek kihasználására. Ugyanakkor a terv a városok és üzemek számára szabályozza a folyók szennyezettségét csökkentő tisztítóberendezések építését • is. Hogy mennyire időszerű ez a fel­adat, azt a következő adatok bizo­nyítják. Az elmúlt' 7—8 év alatt a Volga, a Káma és az Urál folyók mentén másfélszeresére növeke­dett az ipari vízlevezető lefolyók száma. A folyók szennyezettsége mégis csökkent. Ezt úgy érték el, hogy a tisztítóberendezések szá­mát a négyszeresére növelték. A ^kujbisevi tervezők munkája, valamint a Szovjetunió víztartalé­kainak komplex felhasználási és védelmi terve 2000-ig határozza meg a fejlődés útját. (BUDA- PRESS—APN) Többet tud, mint az eddigiek 9 Az Alföldön Szembe helyez­ték a DHR 200-as típusú 200 tonnás olajfúró tornyot. Az ország első nagy teljesítményű berendezését a Ganz-MÁVAG és a Nagykanizsai Gépgyár fejlesztette ki és helyezte üzembe. (MTI-fotó—Páhok Péter—KS.) Van-e munkaerőhiány Bács-Kiskun patikáiban? I. Tapasztalatok a legnagyobb gyógyszertárban Bács-Kiskun megyében nyolc­vanhárom nagy és 54 kisebb, úgynevezett kézi patika műkö­dik. A megye gyógyszerforgal­mának egy tizedét a kecskeméti Szabadság téri 12/4. számú pa­tika bonyolítja le. Kék évvel eze­lőtt újították fel, bővítették ki, s a belső rend megváltoztatásával lehetőve tették azt, hogy a bete­gek két recep/tfelvevő, két árazó,, és két kiadó pult segítségével — a. tervek szerint — feleannyi idő alatt juthatnak hozzá a kért cikk­hez, mint azelőtt. Azaz... A gyógyszertárban nap mint nap látható tumultus arra utal, hogy nincs elég dolgozójuk. 9 Jellegzetes déli kép a Szabadság téri gyógyszer- tárban. A létszám- hiány miatt nehezen tudják két pultnál kiadni gyógyszereket. (Szilágyi Mihály felvétele.) Fiatal párttagok 9 Hónapról hónapra számos fiatallal gyarapodnak a párt so­rai. A két legutóbbi kongresszus között az újonnap felvettek több mint kétötöde 26 éven aluli volt, t ez a tendenciá a XI. kongresz- szus óta sem változott. Nagy je­lentőségű kérdés tehát, hogy a párt ifjú tagjai \miként tudnak beilleszkedni a kommunista k°l-' lektívákba, s milyen támogatást kapnak itt a további politikai, emberi fejlődésükhöz. Ezt a folyamatot nagymérték­ben megkönnyíti, hogy a felvétel távolról sem .jelent valamiféle alapvető fordulatot az új párttag politikai magatartásában és tevé­kenységében. Hiszen ma már csak annak fogadják el a felvéte­li kérelmét, aki eddig is végzett valamilyen társadalmi tevékeny­séget, tehát már részese a politi­kai cselekvésnek, a közéletnek. Az új párttagok túlnyomó több­sége már a felvétel előtt is gya­rapította politikai ismereteit, - nemritkán éppen a pártszervezet tanfolyamán.' Mind általánosabb az is. hogy a pártszervezet hosz- szabb-rövidebb időn át céltudato­san foglalkozik a felvételre számításba vett jelölttel, megis­merteti a párt belső életének rendjével, tovább tudatosítja te­vékenységének fő céljait. 0 Mindez azonban legkevésbé sem kisebbíti annak fontosságát, hogy a pártszervezet átgondoltan segítse elő új tagjának beillesz­kedését. A kollektíva — s az élén álló vezetőség — ilyenfajta törő-i dését az új párttagok maguk is igénylik, várják. S ha az életko­ruk alacsonyabb, akkor e várako­zás jogossága még erőteljesebb. Aki ifjú korában kerül a pártba, annak kétszeresen szüksége van rá, hogjra párt régebbi, tapasztal­tabb tagjai egyengessék további politikai tevékenységének útját, segítsék benne a kommunistára jellemző tulajdonságok izmosodá- . sát. • A közelmúltban részt vettem egy taggyűlésen, ahol a párttitkár, miután egy fiatalembernek átadta új párttagsági könyvét, egyúttal hozzátette, kit bízott meg a ve­zetőség a pártszervezet új tag­jának egy évig tartó patronálá- sával. Helyeselhető módja ez a segítségnyújtásnak, a törődésnek. Leggyakrabban éppen az egyik ajánlót bízzák meg ezzel, de kap­hatja megbízásként más is. Nem kevésbé fontos, hogy a pártcso- port egész kollektívája (s nem ,»-*rt0l§2sorban a pártcsoport veze­tője) is különös gonddal, figye­lemmel kísérje az újonnan felvett helyzetét és tevékenységét. Jó, ha a pártszervezet megtervezi új tagja politikai képzésének állomá­sait. De. legalább ilyen fontos az1 is, hogy érdemi, Komáét, érté­kelhető pártmegbízatással rendel­kezzék, lássa és tudja, hiilyen fel­adat hárul őrá magára a pártpo­litikái munka rendszerében. Az esetek többségében ez nem azt jelenti, hogy további társadal­mi tevékenysége helyébe valami­lyen más feladatot kellene kapnia. A fiatal párttagok számottevő ré­szé a felvétel előtt az ifjúsági mozgalomban, a KISZ-ben tevé­kenykedett, s nagyon hasznos, ha egy ideig párttagként is ez marad a mozgalmi feladata. .Ezt annál is inkább érdemes kiemelni, mert nemegyszer előfordul, hogy a pártba lépő fiatal úgy érzi: a fel­vétellel már ,,kinőtte” az ifjúsági szervezetet, s korábbi „gyerekes” mozgalmi munkája helyett valami „igazán párttaghoz méltót” sze­retne. Ilyen esetben kellő türe­lemmel szükséges megmagyaráz­ni: fiatal kommunista számára aligha lehet szebb és méltóbb cselekvési „terep” az ifjúsági mozgalomnál. Az idők során a megbízatások skálája természetesen szélesed­het, változhat. Nem kevés példa tanúsítja, hogy bizonyos idő eltel­tével az életkorát tekintve még mindig fiatalnak nevezhető párt­tagot elvtársai méltónak találhat­ják párttisztség betöltésére is. Számos pártszervezet vezetősége a párt utánpótlásának felkészíté­sében, az arra alkalmas fiatalok párttaggá nevelésében céltudato­san támaszkodik az ifjú korosz­tályhoz tartozó kommunistákra. S mivel nemzedékről nemzedékre «magasabb színvonalú a képzett­ség, a műveltség, sok helyütt a propagandamunkában, a közmű­velődés előmozdításában is külö­nös mértékben számítanak rájuk. 0 Rangos testület vizsgálata ál­lapította meg: „A rendszeres pártélet konfliktusoktól mentes beilleszkedést tesz lehetővé. Ahol ezzel gondok • vannak, indokolt hiányérzet támad a fiatal párttag­ban. Szürkének érzi a pártmun­kát a KISZ-ben végzett tevékeny­ségéhez viszonyítva, fejlődése le­lassul vagy megtörik.” E követ­keztetés alapjául szolgáló tapasz­talatok is megerősítik, hogy min­den külön figyelem és gondosko­dás mellett is a legfontosabb a rendszeres, mindennapos fárado­zás az alapszervezeti pártélet színvonalassá tételéért. Ez semmi­vel sem helyettesíthető szerepet játszik abban, hogy a fiatal kom­munisták politikai és emberi fej­lődése gyors és harmonikus le­gyen. Gy. L. Szeksztáns ­A századfordulóig a hajóknak nem volt semmiféle összekötteté­sük a külvilággal. A rádiózás döptően meegváltoztatta a ko­rábbi mostoha helyzetet. Nem­csak a hírközlést tette lehetővé, hanem a helymeghatározást is nagyon megkönnyítette. Fél év­százada használják a rádiótájoló berendezéseket az ún. hajópont. (a tartózkodási hely) megállapí­tására. Régebben éjjel a Sarkcsillag állásához igazodtak a* hajósok, nappal a' Nap delelési magassá­gát mérték meg. A magasságmé­rés céljára az ún. kvadránst használták. Ezt a szeksztáns kö­vette akkor, amikor már pontos órák is használatba kerültek. A szeksztáns két csillag közötti tá­volság látószögének, illetve va­lamely csillag látóhatár feletti magasságának a mérésére alkal­mas. Ebből és a pontos idő is­meretéből meghatározható a hajó földrajzi helye. A szeksztáns távcsövébe egy rögzített és egy elforgatható tü­körrel lehet fényt vetíteni. Mérés céljából a forgatható tükröt ad­dig forgatják, míg a rögzített és műanyagból forgatható tükör által a távcsőbe vetített csillagképek fedésbe nem kerülnek. Az elforgatás szöge skáláról olvasható le. Azt hihetnénk, hogy a szeksz­táns ma már nem használatos a hajózásban, de nem így van. A nyílt tengerre kimerészkedő sporthajók, jachtok, vitorlások legénysége szívesen függetleníti magát a civilizáció vívmányaitól, s a régi módszerekkel irányítják járműveiket.' Ám á fémből ké­szült szeksztáns meglehetősen drága, ezért egy amerikai cég újabban teljes egészében mű­anyagból állítja elő a fontos ha­józási műszert, s igen mérsékelt áron hozza forgalomba. Nemzeti jövedelem és életszínvonal Növekvő forgalom Tizenöt éve havonta 150 ezer forint volt a forgalom. A két év­vel ezelőtti megnyitás után két hélt alatt 17 ezer kész és 4600 ott készítendő gyógyszert adtak él. A múlt hónapban csaknem 71 ezer volt a kész, és 9300 az itt készülő medicinavények száma, értékük 2 mill|ó 680 ezer forint. C-vita- minból 80 ezer, Maripenből 50 ezer, Vegacillinből 24 ezer, Tet- rán—B-ből 16 ezer, Kalmopyrin- ből 50 ezer szemet, különböző gyermekkúpokból 10 ezer dara­bot, itt készülő „kanalas” orvos­ságból 2 hektót adtak el. A múlt évben eladott gyógy­szerek ára 25 millió 242 ezer forint, az összeg évente átlagosan 20 százalékkal nö­vekszik. Egy éve vették át a külföldi gyógyszerek árusítását, szeptembertől pedig a levelekben érkező receptekre is elküldik a kért orvosságokat. * Csökkenő létszám Az elmúlt esztendőben huszon­négy, az idén már csak tizenki­lenc asszisztens dolgozik a pati­kában. Tizenhárom . gyógyszerész — közülük ketten bejárók, ketten kisgyermekes anyák, csak egy műszakos beosztást tudnak vállal­ni — készíti a mediciákat. A ve­zetők gyakran hívják a Gyógy­szertári Központot és erősítést kérnek, legtöbbször azonban nincs mód arra hogy kapjanak helyet­tesítőt. Az állandó „leterheltség” nem teszi lehetővé art sem, .hogy a dolgozók szakmai versenyeken induljanak, mely versenyeken a 'hasonló gondokkal nem ennyire küszködő patikák munkatársai si­kereket érnek el; ez egyben azt is jelenti, hogy munkájuk megítélé­sének ezen a terén nem számít­hatnak „jó pontra”. • 36 órás szolgálat Az a nemrég elhangzott hason­lat, mely Szerint a 12/4. számú gyógyszertár egy olyan buszra emlékeztet, melynek ugyan két ajtaja van, de csak. az egyik.nyit- ható — igaznak tűnik. Mit jelent ez? Elsősorban azt, hogy, alig-alig tudnak megbirkózni a lakosság­nak azzal a jogos igényével, hogy ténylegesen két helyen szolgálják ki a betegeket. Ha a gyógyszerész délben kezdi a műszakot, aztán ügyeletes lesz és éjszakára is a patikában mairad, és másnap reg­gel további nyolc órát dolgozik. * Azt tehát megállapíthatjuk, hogy ami a létszámot illeti, a Sza­badság téri gyógyszertár, nem di­cseked he t-büszkélkedhet különös­képpen. Mi a gyógyszertári mun­kaerőhiány oka? iMiként lehetne orvosolni az egyre égetőbbé váló problémát? hjiilyen a helyzet, ha a megye egészét vizsgáljuk? A kérdésekre a Bács-Kiskun me­gyei Gyógyszertári Központban kerestük a választ. B. J. (Következik: A megyében nincs bezárt gyógyszertár.) Bulgáriában a nemzeti jövede­lem kétszer olyan gyorsan nő, mint a fejlett kapitalista orszá­gokban. 1971 és 1974 között a nö­vekedés évente átlagosan 7,6 szá­zalék volt. Ez a magas növekedési ütem lehetővé tette'azt is, hogy a fo­gyasztási alap áz ötéves tervben előirányzottnál gyorsabban növe­kedjék. 1970-ben a nemzeti jöve­delem fogyasztásra felhasználható része 7614 millió leva volt, 1974- ben pedig elérte a 9816 millió le­vét. A növekedés 32,4 százalékos. Az 1971—1974-es időszakban az előirányzottnál gyorsabban nőtt az egy lakosra jutó .reáljövedelem is — évente átlagosan 6,3 száza­lékkal. A munkások és a szövet­kezeti parasztok reáljövedelme közötti arány 1970-ben 1:0,83 volt, 1 1974-ben pedig 1:0,94. Egyre ki­sebb tehát a különbség a két ka­tegóriába tartozók kereseti szint­je között. A reáljövedelmek növekedése elsősorban a munkabérek növeke­désének eredménye. Az 1971— 1974-es időszakban a munkások és az alkalmazottak fizetésé éyente átlagosan 3,7 százalékkal, összes- \ ségében 15,6 százalékkal nőtj. (BUDAPRESS—SOFIAPRESS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents