Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-23 / 70. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1976. március *3. Ne csak a munkapad mellett • A vetélkedés az embernek veleszületett tulajdonsága. Szereti próbára tenni, összemérni erejét másokkal. 1 De vetélkedés nélkül is mindenki szereti megmutatni — ha van rá módja —, hogy mit tud, mire képes. Ez a törekvés nemcsak az egyes embert jellemzi. A kollektkívák hasonlóképpen vágynak megmutatni együttes erejüket, képességüket. Van ebben némi hiúság is, büszkeség is, de szocialista brigádokról szólva, az a (nemes öntudat, magasabbra törekvés rejlik a munkaverseny mélyén, hogy ^lássuk, kik az ügyesebbek lük, csinálják okosabban. mi vagyunk többre, jobbra képesek, vagy 11”! Kovács József, az EKA kalocsai gyáregységének küldötte kezdte fejtegetését ezekkel a gondolatokkal a szocialistabrigád-ve- zetők megyei tanácskozásán. Majd összefoglalván, miként alakult náluk a szocialista versenymozgalom, néhány számadat felemlítése után, mellőzve cicomás^ ünnepélyes szólamokat, egyszerűen bejelentette: „Örömmel közlöm a megyei tanácskozással, hogy vállalatunk, az EKA gyár és a kalocsai gyáregység — a IV. ötéves tervét minden mutatójában határidő előtt teljesítette”. A közeli és távolabbi jövőt illetően előadta, mit várnak a szocialista brigádok a vezetőktől, hogy a munkaversenyben résztr vevők elérjék céljukat. Erről már lapunkban is írtunk hasonló felszólalásokkal összefüggésben. De amit még hozzátett Kovács József. y . A verseny szervezői — szak- szervezetek, párt- és'ifjúsági szervezetek. gazdasági vezetők egyaránt legyenek rajta, hogy rendszeresen ellenőrizzék, értékeljék á versenyt. — Az eredmények kerüljenek nyilvánosságra, jelenjenek meg vállalati és megyei publikációkban — mondotta, és hangsúlyozta, hogy a részeredmények ismertetése új erőfeszítésekre ösztönöz. Az adott szó teljesítése, a győzelem, a jó helyezés a brigád számára sikerélmény, ami új nekilendülésre ösztönöz. • Ám, hogy idézzen első sikerélményt olyan verseny, amire nem figyelnek oda a szervezők, akik a mozgósításba annak idején beleadtak apait, anyait, buzdítot- JSfejújlelJjLes jelszavakat lobogtattak. Aztán, hogy megindult s fo-dyaiflatös zenét ‘szolgáltatott a ‘ verkli — már bocsánat a kifejezéséit , elhevertek szervezői babérjaikon. Elegendőnek vélik, hogy mondjuk negyedévenként bizonyos sokszorosított, rubrikás iveket juttassanak el a brigádokhoz, ahonnét azt kitöltve visz- szakapják. s belőlük összeállítják a különböző jelentésekhez szükséges versenykimutatást. Van abban sok számadat, viszonyítás „bázis-időszakhoz”, meg nem kevés szépség is. amit a százalékok emelkedése fejez ki. De mindez így önmagában csupán amolyan fióknak, dossziénak, a iölöttes és ilyen-olyan társszerveknek készült papírjáték. Mindaddig, amíg kellő nyilvánosságot nem kap. Faliújságon,' versenytáblán. termelési tanácskozáson. Üzemi és megyei sajtóról nem is merünk beszélni, hiszen a vállalati versenyértékelések elég lassú lábon járnak ahhoz, hogy menetközben, tehát fél- és egész éven belül is névhez szóló- a n serkentsenek. • A versenyértékelésnek, publikálásnak ez az adatokban (eny- nyi ilyen, amannyi olyan fokozatú szocialista brigád — X fővel Y százalékra) megrögződött mechanizmusa is oka annak, hogy az úgynevezett egyszerű hétköznapokon különös, szégyenlős tájékozatlansággal találkozik az újságíró. Számos esetben megtörténik, hogy egy-egy üzemben csak „globális” adatokkal tud szolgálni a versenyfelelős — akinek pedig ez volna a dolga —, amikor pedig „részletekre” volna kíváncsi a riporter. Hogy például mondjon egy olyan szocialista brigádot, amely most — történetesen mostoha körülmények között, akadályokkal küszködve is — különösen kitesz magáért. Nem egyszer így történik: „Ha Vár az elvtárs, körültelefonálok, s biztosan találunk ...” Vagy hogy „gördülékenyen” túladjanak az újságírón, némi hom- lokráncolás után bedobják egy két közismert brigád nevét. Olyanokét. akikhez bármikor nyugodtan irányíthatják az érdeklődőt. Nem azért mondjuk, mert netán kétségbe vonnánk ezek kiválóságát. De azt azért ne akarja senki elhitetni, hogy egy-egy nagy létszámú üzemnél, ahol tucatjával sorolják a kimutatások a szocialista brigádokat, mindig csak ugyanaz az egy-két brigád lenne érdemes népszerűsítésre. Á könnyebb ellenálláson, jobban mondva a rutin hozta kényelmességen múlnak olyan „apróságok” is, hogy mozgalmi ünnepeinken hosszú esztendőkön át egyugyanazon személy képviseli a gyár szocialista brigádjait. Évek során ezt is szóvátették már a munkások itt is, ott is. A verseny nyilvánosságának több összefüggése van tehát. A lényeg azonban az. hogy semmi lelkesítő nincs az olyan versengésben, aminek a „meneteiről” csupán összesített és szemponto- sított számok tudósítanak. Pláne, ha ez sem rendszeresen történik. kovács j'ózsef ezt is mondta: — A* a yersenyzpL. akinek a telje- : sífmeriyét nem kísérik figyelemr mel, eredményét nem értékelik, előbb-utóbb kedvét veszti. Lelkesedése lelohad, és abbahagyja a versenyt, mielőtt célhoz érne. • Majd ezzel fejezte be: — A szocialista brigádokban megvan a kedv, az akarat, mutatják ezt a vállalások, felajánlások. Nagy munkasikerek azonban csak akkor születhetnek, ha meglesznek hozzá a kellő feltételek. Ha' nemcsak a munkapadok mellett lobog a versenyláng, hanem a szervező, irányító posztokon, a parancsnoki szobákban is. Tóth István A nőklub jól dolgozik ' Az idén nyáron ünnepli fennállásának kétéves évfordulóját Tázlár-Alsótelepen a Béke Szak- szövetkezet nőklubja. Ennek vezetőjével, Závogyi ístvánné óvónővel beszélgettünk tevékenységükről és elképzeléseikről. — A klub életében az első nagy esemény annak idején az Alkotmány ünnepén zajlott le, amikor a Lázársoron a villany bevezetésének tiszteletére tartottunk nagyszabású szabadtéri rendezvényt. Azóta is egymást váltják a komoly és olykor aj kedélyesebb megmozdulások. így TIT-előadások, politikai, egészségügyi, vagy művészeti témákról, máskor jól sikerült „batyubál”. A Hazafias Népfront felsőtelepi nőklubjával közösen rendezett „öregek napján” szakadt az eső, mégis - kis híján kétszáz ünnepelt jelent meg. Az óvodában gyermeknapot rendeztünk, nyáron pedig Pécs-Har- kányfürdőre szerveztünk kiránduu lást. Vendégül láttuk klubunkban Budai Sándor citerást, a népművészet mseterét. Ezenkívül minden hét szerdáján irodalmi műveket ismertetünk, illetve olvasunk fel. A nőklub egyik legfőbb tevékenysége — mint Závogyiné mondja: alapja — a kézimunká- zás. Harminckét parasztasszony készíti a szebbnél-szebb kalocsai hímzéseket, subaszőnyegeket és aubaitechnikájú faliiszőnyegeket; A felszabadulás 30. évfordulóján nagysikerű kiállítást is rendeztek. A klub tervei arra vallanak, hogy ügyes ötletekben az 1976-os év sem szűkölködik. A hagyományos foglalkozásokon, rendezvényeken kívül levetítik a tavalyi kiránduláson készült filmet, a község tanácselnöke pedig beszámolót tart majd a?. V. ötéves terv táz- lári vonatkozásairól. — Az úttörőkkel együtt vállalkoztunk a községben élő, egyedülálló, idős személyek patronálá- sára — sorolja tovább a klubelnök. — Ebben az évben Tata— Visegrád—Esztergom megtekintése lesz a kétnapos kirándulás célja. Újabb kézimunka-kiállítással Színesített író—olvasó találkozót is tervezünk a körünkben igen olvasott és népszerű Raffai Sarolta részvételével. A klub tagjai ezenkívül a község szépítéséből, csinosításából is rendszeresen kiveszik a részüket. .... • örvendetes eredmények,, .szép Mérvek. Ahogyan a tázláriakat ismerjük, nem lesz baj ez utóbbiak megvalósításával sem. J. f Hat évvel ezelőtt kezdték meg a solti Rákóczi Termelőszövetkezet Pannonkombi típusú sertéstelepének építését. Két és fél éves munka után történt az átadás. A tervdokumentációk szerint ez a létesítmény alkalmas 240 anyakoca tartására és évente 4400 sertés meghizlalására. A csaknem három év előtti nyitás óta mégis csupán 220 anyakocát tartanak, s a múlt esztendőben nem egészen 2700 sertést hizlaltak meg. Ügy tűnik, a sertéstelepen nincs megfelelő munka, hiszen nem használják ki a férőhelyeket, gyakorlatilag félgőzzel dolgoznak. Mindez akkor igaz, ha a tervszámokhoz viszonyítunk. A valóság viszont az, hogy ezen a Pannonkombi típusú telepen nincsenek meg a feltételek évente 4400 sertés hizlalására, az anyakocautánpótlás nevelésére. A gazdaság vezetői már a múlt esztendőben arra gondoltak, hogy bővítik a telepet, de nem jutott rá pénz. így nem volt mit tenni, mint az eredetileg hizlaldának 1 tervezett1 < -épületből leválasztani azokat a részeket, ahöl a tenyészállatokat tartják'.1' A" sertéstelepet - rossz helyre építették, annak a helyén. volt korábban a szövetkezet szerfás hizlaldája. Abban brucellával fertőzött volt az állomány, valamint az egész terület. A kocákkal együtt az új telepre bekerült a betegség, s jelenleg is ezzel fertőzött az egész állomány. A mentesítés rendkívül költséges. A telepen levő összes állatot el kellene szállítani, levágni, helyettük újakat vásárolni, és fertőtleníteni még a talajt is. A mentesítéshez szükséges pénzt a szövetkezetben az idén sem tudják tartalékolni. A szövetkezet jelenlegi vezetőségé' ésé'á'’ 'telep'"irányítója nem tud csodát művelni, mert alkalmazkodnia kell a meglevő körülményekhez. He ezek tükrében értékeljük múlt évi munkájukat, akkor a lehetőségeikhez mérten mindent megtettek a gazdaságos sertéshizlalásért. A telepen 1975- ben 2 millió 384 ezer forint nyereséget érték el. Egy koca évi szaporulata 19,4 ugyanis évente kétszer fialnak. A takarmányfelhasználás elég magas, egy kiló súlygyarapodáshoz több, mint 4 kilogramm takarmányt etetnek, bár énnek önköltségi ára 16 forintnál alacsonyabb, mivel saját takarmánykeverő üzemükben állítják elő. Tavaly a nyereség meghaladta a 10 ezer forintot kocánként. A solti Rákóczi Tsz-ben annak ellenére meg kell találni a jelenlegi állapotból kivezető utat. A szövetkezet mostani vezetői nehéz feladat előtt állnak, de az is bizonyos, hogy a fertőzött állomány tartása sokáig nem célszerű, s az sem lehet, végleges megoldás, amit -.a • telep - fogyatékosságának áthidalására jelérile'g: alkalmazónak. Saoirt Rrf 'H4<t mnhtvtltff 9 Címképünkön: a szövetkezet takarmánykeverő üzeme. Cs. I. Nehéz körülmények között - gazdaságosan Új berendezés az élővizek védelmére A petrolkémiai ipar rohamos fejlődésével egyre nagyobb meny- nyiségű szennyvízzel kell számolni Ezek olajtartalma veszélyt jelenthet az élővizekre. Az MTA petrolkémiai kutatócsoportja most olyan műszert konstruált, amely- lyel néhány perc alatt kimutatható a káros anyag. Az ötletes berendezés működésének alapelve, hogy „elégeti” a mintát és a keletkezett széndioxid mennyiségéből meghatározható az olajtartalom is. Az új • műszer prototípusa a Tiszai Vegyi Kombinátnál már sikeresen vizsgázott. MEGFORDULNAK A FOLYÓK Indul az ürál-program Jó közérzet \7an egy kaján — vagy in- v kább keserű? — autós szállóige: nem az a baj, ha karambolozik az ember, hanem az, hogy utána meg is kell csináltatni a kocsit. Egy ismerősöm részletesebben is kifejtette: — Az első kérdés, amibe beleütközöl: vállalják-e? Van-e hozzá, ami kell? S ha van, mikorra csinálják meg? És iha megcsinálják: jól-e vagy rosszul? — De nemcsak autóval van így az ember — tette hozzá ismerősöm. — Rádióval, televízióval, hűtőgéppel, kávéfőzővel, akármivel... — Azért talán túlzol — ellenkeztem nem túl hevesen. — Lehet. Az utóbbi időben talán csakugyan javult a helyzet. Ám. azért nekem, mint megrendelőnek, nem valami jó a közér- retem. Ez járt az eszemben a Toronyház étteremben szombaton délután. Itt tartotta évzáró közgyűlését a Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ipari Szövetkezet. — Ezel a közgyűléssel fontos Időszakot zártunk le — mondta Csontos Gáspár elnök a vezetőség beszámolóját' ismertetve. — Befejeződött a IV. ötéves terv, erről adunk most számot önöknek. Alapos és szabályszerű a beszámoló. Azt is mondhatnám: „nincs kenne semmi rendkívüli”. De fölfigyelek rá, hogy meglehetősen sokat foglalkozik a demokratizmus fejlesztésével,' kritizál — a vezetőséget is — és nem dicsekszik, hanem azt hangsúlyozza, ami „kellene”. Egy példa: El kell érnünk. hogy brigádjaink együtt dolgozó közösségből szervesen élő, együtt művelődő emberi közösséggé váljanak; ehhez meg kell adnunk a rendszeres segítséget, ugyanakkor az erkölcsi és anyagi elismerést is. Ebből ítélve azt várná az ember, hogy a szövetkezetben baj van a brigádmozgalommal. De a beszámolóból kitűnik, hogy hat brigád már elnyerte a szocialista címet, közülük három aranyérmes, kettő ezüstérmes és egy bronzérmes. És most januárban újabb hat brigád kapcsolódott be a szocialista versenymozgalomba. De a jelenlevőknek olyannyira beszédes számadatok felsorolásától megkímélem az olvasót. Csak egyet-kettőt még a legfontosabbakból: A múlt évi termelő létszám 118 fő. Ennyi volt öt évvel ezelőtt is, de míg akkor a szövetkezet árbevétele alig 17 és fél millió forint. tavaly meghaladta a 24 milliót. Á vezetőség beszámolóját követő hozzászólások során a városi pártbizottság képviseletében megjelent Rozsnyai Simon külön megemlítette, hogy a' Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ipari Szövetkezet a múlt esztendőben évek óta esedékes fejlesztéseket, korszerűsítéseket pótol. Épp egy esztendeje dolgozik az új vezetőség. Lássunk néhány pontot a listáról, abból amit tavaly végrehajtottak: — a Garai utcában elkészült az új nagycsarnok és ehhez korszerű szociális létesítmény csatlakozik. — a Szegedi úti irodákból szép félfogadóhelyiséget és szervizirodát alakítottak ki. Itt egyébként egy büfé is készült az ügyfeleknek. de sokat segít a háziasszonyoknak is, nem kell mindennap boltban bevásárolniuk. — a szervizrészleg korszerű karosszériajavító műhellyel bővült. — a KISZÖV támogatásával vettek egy modem gőzborotvát, így hívják azt a berendezést, amellyel gyorsan, alaposan elvégezhetik az alvázmosást. Ez az alapja annak, hogy bevezessék az alvázvédelmet is. És még egy fontos' újítás: most, január elsején összevonták az autó- és motorkerékpár-javító részleget. Az új részleg elnevezése: szolgáltatási üzemág. Ez az összevonás valami igen fontosat jelez: szemléletváltozást. A korszerű szemlélet térhódítását., De a korszerűségen ezúttal nem munkaszervezést, gépesítést és hasonlókat értek elsősorban,, hanem ezekkel együtt és ezek előtt azt. hogy fő feladatuknál^ a szolgáltatást tartják. Tudják, hogy a szolgáltatás kötelességük, és nemcsak kötelességük, hanem mindinkább abból fognak élni és abból fognak növekedni is. Áz V. ötéves terv végére 40 milliós bevételt terveznek. Ebben a 40 millióban a gépjárműjavítás 80—85 százalékos emelkedésével számolnak. Nyugodt, mondhatni elégedett a légkör. A közgyűlés után a jól- végzett munka csöndes derűjével folyt a beszélgetés itt is, ott is a teremben, míg a vacsorához terítettek. Nem sokat teketóriáztam, odatálaltam az elnöknek a bevezetőben említett „alapviccet”. Csontos Gáspár • tűnődve nézett maga elé: — Mi szeretnénk legjobban, ha ezt a szólást már nem is értené a közönség. Szerintem el fogunk, mert el kell jutnunk egyszer talán még oda is, hogy részletkedvezményt adunk majd, mint az OTP. Nem kell mosolyogni, ez csak most tűnik képtelenségnek. Mindinkább versenyezni fogunk egymással, mindazok a vállalatok, szövetekezetek, kisiparosok, akiknek a szolgáltatás a feladatuk. És ennek sokoldalú haszna lesz. Maradjunk a részletfizetés példájánál: ne azon töprengjen az autó- tulajdonos, hogy van-e épp most pénze javításra, hanem azon, hogy rendben van-e a kocsi. Ha részletre javíttathatja, ő is jobban jár, mert könnyebben fizeti, mi is mert több a munkánk, s még a közlekedésbiztonság is nyer vele, mert kevesebb lesz a műszaki hibás gépjármű. M. L. Alig egy héttel az SZKP XXV. kongresszusának befejezése után a moszkvai lapok arról adtak hírt, hogy a kongresszuson pótlólagosan elfogadott szibériai folyamszabályozási program alapján máris hatvan szovjet tudományós kutatóintézet kezdte meg a szibériai folyóvizek délre irányításával kapcsolatos intenzív tervezőmunkát. Ez a program eredetileg nem szerepelt a tizedik szovjet ötéves terv fő irányairól kiadott pártdokumentumokban, de a párt- kongresszuson több közép-ázsiai köztársaság képviselője kérte a jó termőföldekkel, de kevés vízzel rendelkező déli fekvésű szovjet köztársaságok öntözéses gazdálkodásának fejlesztését — az Ob és más szibériai folyók vizének fel- használásával. így végül is a folyamszabályozási és csatornaépítési program bekerül a tizedik ötéves tervbe^ s végrehajtásának előkészületei azonnal felgyorsultak. A program egyik legfontosabb része a nyugat-szibériai bővizű 9 A bővizű Ob. Ob víztömegeinek átvezetése az Urál folyóba, amely az Obtól délkeletre az orenburgi iparvidéken és a Kaspi-mélyföldön keresztül folyik a Kaszpi tengerbe. Az Ob vízével gazdagodva az Urál folyó „áteresztő képessége” háromnégyszeresére nő. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy lehetővé válik mintegy 1,8—2 millió -hektár termőföld öntözés alá vétele’, ebből egymillió hektár az orenburgi területen. Äz Ob felől érkező vízmennyiség egy részét az iparvidék feljesztésére, elsősorban az orenburgi gáz" feldolgozására épülő üzemek — a közelben levő foszfor-lelőhelyek alapján létrehozandó kombinát — ellátására -hasznosítják, de jut a szibériai vízből a környék erdőgazdaságainak fejlesztésére is. Az Urál-program műszaki részleteiről szólva A. Sz. Homentov szkij akadémiai levelező tag! az orenburgi műszaki főiskola egyik tanszékvezetője egy sajtónyilatkozatban elmondta, hogy gyakorlatilag a terv megvalósításához egy kétszáz méter magas akadály — a turgaji fennsík — leküzdésére, valamint egy csatorna megépítésére lesz szükség. Az Ob vizét előbb szivattyúkkal emelik a turgaji fennsíkra, ahonnan már magától folyik el az Urál legközelebbi mellékfolyójáig. A Tur- gaj—Urál csatorna kiépítésére két variációt dolgozták ki, egy északi és egy déli változatot, amelyek közül az első 427, a második 283 kilométer hosszú lenne. A csatorna szélessége 160—180 méter, mélysége 7—9 méter lesz. A Szovjetszkaja Rosszija című moszkvai lap így írt: „A legmerészebb tervek, amelyek tegnap még fantazmagóriának tetszettek, ma valósággá érnek. Országunk gazdasága olyan mértékben megerősödött. hogy a legközelebbi ötéves tervekre reális feladatoknak tekintjük az óriás szibériai folyók visszafordítását, s ország-méretű területek sivatagjainak öntözés alá vételét.