Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1976. március *3. Ne csak a munkapad mellett • A vetélkedés az embernek veleszületett tulajdonsága. Sze­reti próbára tenni, összemérni erejét másokkal. 1 De vetélkedés nélkül is min­denki szereti megmutatni — ha van rá módja —, hogy mit tud, mire képes. Ez a törekvés nem­csak az egyes embert jellemzi. A kollektkívák hasonlóképpen vágy­nak megmutatni együttes erejü­ket, képességüket. Van ebben né­mi hiúság is, büszkeség is, de szocialista brigádokról szólva, az a (nemes öntudat, magasabbra törekvés rejlik a munkaverseny mélyén, hogy ^lássuk, kik az ügyesebbek lük, csinálják okosab­ban. mi vagyunk többre, jobbra képesek, vagy 11”! Kovács József, az EKA kalo­csai gyáregységének küldötte kezdte fejtegetését ezekkel a gon­dolatokkal a szocialistabrigád-ve- zetők megyei tanácskozásán. Majd összefoglalván, miként alakult náluk a szocialista versenymoz­galom, néhány számadat felem­lítése után, mellőzve cicomás^ ünnepélyes szólamokat, egysze­rűen bejelentette: „Örömmel köz­löm a megyei tanácskozással, hogy vállalatunk, az EKA gyár és a kalocsai gyáregység — a IV. ötéves tervét minden mutatójá­ban határidő előtt teljesítette”. A közeli és távolabbi jövőt il­letően előadta, mit várnak a szo­cialista brigádok a vezetőktől, hogy a munkaversenyben résztr vevők elérjék céljukat. Erről már lapunkban is írtunk hasonló fel­szólalásokkal összefüggésben. De amit még hozzátett Kovács Jó­zsef. y . ­A verseny szervezői — szak- szervezetek, párt- és'ifjúsági szer­vezetek. gazdasági vezetők egya­ránt legyenek rajta, hogy rend­szeresen ellenőrizzék, értékeljék á versenyt. — Az eredmények kerüljenek nyilvánosságra, jelenjenek meg vállalati és megyei publikációk­ban — mondotta, és hangsúlyozta, hogy a részeredmények ismerte­tése új erőfeszítésekre ösztönöz. Az adott szó teljesítése, a győze­lem, a jó helyezés a brigád szá­mára sikerélmény, ami új neki­lendülésre ösztönöz. • Ám, hogy idézzen első si­kerélményt olyan verseny, amire nem figyelnek oda a szervezők, akik a mozgósításba annak idején beleadtak apait, anyait, buzdítot- JSfejújlelJjLes jelszavakat lobogtat­tak. Aztán, hogy megindult s fo­-dyaiflatös zenét ‘szolgáltatott a ‘ verkli — már bocsánat a kifeje­zéséit , elhevertek szervezői ba­bérjaikon. Elegendőnek vélik, hogy mondjuk negyedévenként bizonyos sokszorosított, rubrikás iveket juttassanak el a brigá­dokhoz, ahonnét azt kitöltve visz- szakapják. s belőlük összeállítják a különböző jelentésekhez szük­séges versenykimutatást. Van abban sok számadat, vi­szonyítás „bázis-időszakhoz”, meg nem kevés szépség is. amit a szá­zalékok emelkedése fejez ki. De mindez így önmagában csupán amolyan fióknak, dossziénak, a iölöttes és ilyen-olyan társszer­veknek készült papírjáték. Mind­addig, amíg kellő nyilvánosságot nem kap. Faliújságon,' verseny­táblán. termelési tanácskozáson. Üzemi és megyei sajtóról nem is merünk beszélni, hiszen a válla­lati versenyértékelések elég lassú lábon járnak ahhoz, hogy me­netközben, tehát fél- és egész éven belül is névhez szóló- a n serkentsenek. • A versenyértékelésnek, pub­likálásnak ez az adatokban (eny- nyi ilyen, amannyi olyan fo­kozatú szocialista brigád — X fő­vel Y százalékra) megrögződött mechanizmusa is oka annak, hogy az úgynevezett egyszerű hétköz­napokon különös, szégyenlős tá­jékozatlansággal találkozik az új­ságíró. Számos esetben megtörté­nik, hogy egy-egy üzemben csak „globális” adatokkal tud szolgálni a versenyfelelős — akinek pedig ez volna a dolga —, amikor pedig „részletekre” volna kíváncsi a ri­porter. Hogy például mondjon egy olyan szocialista brigádot, amely most — történetesen mostoha kö­rülmények között, akadályokkal küszködve is — különösen kitesz magáért. Nem egyszer így törté­nik: „Ha Vár az elvtárs, körül­telefonálok, s biztosan talá­lunk ...” Vagy hogy „gördülékenyen” túl­adjanak az újságírón, némi hom- lokráncolás után bedobják egy két közismert brigád nevét. Olya­nokét. akikhez bármikor nyu­godtan irányíthatják az érdeklő­dőt. Nem azért mondjuk, mert netán kétségbe vonnánk ezek ki­válóságát. De azt azért ne akar­ja senki elhitetni, hogy egy-egy nagy létszámú üzemnél, ahol tu­catjával sorolják a kimutatások a szocialista brigádokat, mindig csak ugyanaz az egy-két brigád lenne érdemes népszerűsítésre. Á könnyebb ellenálláson, job­ban mondva a rutin hozta ké­nyelmességen múlnak olyan „apróságok” is, hogy mozgalmi ünnepeinken hosszú esztendőkön át egyugyanazon személy képvi­seli a gyár szocialista brigádjait. Évek során ezt is szóvátették már a munkások itt is, ott is. A verseny nyilvánosságának több összefüggése van tehát. A lényeg azonban az. hogy semmi lelkesítő nincs az olyan versen­gésben, aminek a „meneteiről” csupán összesített és szemponto- sított számok tudósítanak. Pláne, ha ez sem rendszeresen történik. kovács j'ózsef ezt is mondta: — A* a yersenyzpL. akinek a telje- : sífmeriyét nem kísérik figyelemr mel, eredményét nem értékelik, előbb-utóbb kedvét veszti. Lelke­sedése lelohad, és abbahagyja a versenyt, mielőtt célhoz érne. • Majd ezzel fejezte be: — A szocialista brigádokban megvan a kedv, az akarat, mutatják ezt a vállalások, felajánlások. Nagy munkasikerek azonban csak ak­kor születhetnek, ha meglesznek hozzá a kellő feltételek. Ha' nem­csak a munkapadok mellett lobog a versenyláng, hanem a szervező, irányító posztokon, a parancsno­ki szobákban is. Tóth István A nőklub jól dolgozik ' Az idén nyáron ünnepli fenn­állásának kétéves évfordulóját Tázlár-Alsótelepen a Béke Szak- szövetkezet nőklubja. Ennek ve­zetőjével, Závogyi ístvánné óvó­nővel beszélgettünk tevékenysé­gükről és elképzeléseikről. — A klub életében az első nagy esemény annak idején az Alkot­mány ünnepén zajlott le, amikor a Lázársoron a villany bevezeté­sének tiszteletére tartottunk nagy­szabású szabadtéri rendezvényt. Azóta is egymást váltják a ko­moly és olykor aj kedélyesebb meg­mozdulások. így TIT-előadások, politikai, egészségügyi, vagy mű­vészeti témákról, máskor jól sike­rült „batyubál”. A Hazafias Nép­front felsőtelepi nőklubjával kö­zösen rendezett „öregek napján” szakadt az eső, mégis - kis híján kétszáz ünnepelt jelent meg. Az óvodában gyermeknapot rendez­tünk, nyáron pedig Pécs-Har- kányfürdőre szerveztünk kiránduu lást. Vendégül láttuk klubunkban Budai Sándor citerást, a népmű­vészet mseterét. Ezenkívül min­den hét szerdáján irodalmi mű­veket ismertetünk, illetve olva­sunk fel. A nőklub egyik legfőbb tevé­kenysége — mint Závogyiné mondja: alapja — a kézimunká- zás. Harminckét parasztasszony készíti a szebbnél-szebb kalocsai hímzéseket, subaszőnyegeket és aubaitechnikájú faliiszőnyegeket; A felszabadulás 30. évfordulóján nagysikerű kiállítást is rendeztek. A klub tervei arra vallanak, hogy ügyes ötletekben az 1976-os év sem szűkölködik. A hagyomá­nyos foglalkozásokon, rendezvé­nyeken kívül levetítik a tavalyi kiránduláson készült filmet, a köz­ség tanácselnöke pedig beszámolót tart majd a?. V. ötéves terv táz- lári vonatkozásairól. — Az úttörőkkel együtt vállal­koztunk a községben élő, egyedül­álló, idős személyek patronálá- sára — sorolja tovább a klubel­nök. — Ebben az évben Tata— Visegrád—Esztergom megtekin­tése lesz a kétnapos kirándulás célja. Újabb kézimunka-kiállítás­sal Színesített író—olvasó találko­zót is tervezünk a körünkben igen olvasott és népszerű Raffai Sarol­ta részvételével. A klub tagjai ezenkívül a község szépítéséből, csinosításából is rendszeresen ki­veszik a részüket. .... • örvendetes eredmények,, .szép Mérvek. Ahogyan a tázláriakat is­merjük, nem lesz baj ez utób­biak megvalósításával sem. J. f Hat évvel ezelőtt kezdték meg a solti Rákóczi Termelőszö­vetkezet Pannonkombi típusú sertéstelepének építését. Két és fél éves munka után történt az átadás. A tervdokumentá­ciók szerint ez a létesítmény alkalmas 240 anyakoca tartá­sára és évente 4400 sertés meghizlalására. A csaknem há­rom év előtti nyitás óta mégis csupán 220 anyakocát tarta­nak, s a múlt esztendőben nem egészen 2700 sertést hiz­laltak meg. Ügy tűnik, a sertéstelepen nincs megfelelő mun­ka, hiszen nem használják ki a férőhelyeket, gyakorlatilag félgőzzel dolgoznak. Mindez akkor igaz, ha a terv­számokhoz viszonyítunk. A való­ság viszont az, hogy ezen a Pan­nonkombi típusú telepen nincse­nek meg a feltételek évente 4400 sertés hizlalására, az anyakoca­utánpótlás nevelésére. A gazdaság vezetői már a múlt esztendőben arra gondoltak, hogy bővítik a telepet, de nem jutott rá pénz. így nem volt mit tenni, mint az eredetileg hizlaldának 1 tervezett1 < -épületből leválasztani azokat a részeket, ahöl a tenyész­állatokat tartják'.1' A" sertéstelepet - rossz helyre építették, annak a he­lyén. volt korábban a szövetkezet szerfás hizlaldája. Abban brucel­lával fertőzött volt az állomány, valamint az egész terület. A ko­cákkal együtt az új telepre be­került a betegség, s jelenleg is ezzel fertőzött az egész állomány. A mentesítés rendkívül költséges. A telepen levő összes állatot el kellene szállítani, levágni, helyet­tük újakat vásárolni, és fertőtle­níteni még a talajt is. A mente­sítéshez szükséges pénzt a szö­vetkezetben az idén sem tudják tartalékolni. A szövetkezet jelenlegi vezető­ségé' ésé'á'’ 'telep'"irányítója nem tud csodát művelni, mert alkal­mazkodnia kell a meglevő körül­ményekhez. He ezek tükrében ér­tékeljük múlt évi munkájukat, akkor a lehetőségeikhez mérten mindent megtettek a gazdaságos sertéshizlalásért. A telepen 1975- ben 2 millió 384 ezer forint nye­reséget érték el. Egy koca évi szaporulata 19,4 ugyanis évente kétszer fialnak. A takarmányfel­használás elég magas, egy kiló súlygyarapodáshoz több, mint 4 kilogramm takarmányt etetnek, bár énnek önköltségi ára 16 fo­rintnál alacsonyabb, mivel saját takarmánykeverő üzemükben ál­lítják elő. Tavaly a nyereség meghaladta a 10 ezer forintot kocánként. A solti Rákóczi Tsz-ben annak ellenére meg kell találni a jelen­legi állapotból kivezető utat. A szövetkezet mostani vezetői nehéz feladat előtt állnak, de az is bi­zonyos, hogy a fertőzött állomány tartása sokáig nem célszerű, s az sem lehet, végleges megoldás, amit -.a • telep - fogyatékosságának áthidalására jelérile'g: alkalmaz­ónak. Saoirt Rrf 'H4<t mnhtvtltff 9 Címképünkön: a szövetkezet takarmánykeverő üzeme. Cs. I. Nehéz körülmények között - gazdaságosan Új berendezés az élővizek védelmére A petrolkémiai ipar rohamos fejlődésével egyre nagyobb meny- nyiségű szennyvízzel kell számol­ni Ezek olajtartalma veszélyt je­lenthet az élővizekre. Az MTA petrolkémiai kutatócsoportja most olyan műszert konstruált, amely- lyel néhány perc alatt kimutat­ható a káros anyag. Az ötletes berendezés működésének alapel­ve, hogy „elégeti” a mintát és a keletkezett széndioxid mennyisé­géből meghatározható az olajtar­talom is. Az új • műszer prototí­pusa a Tiszai Vegyi Kombinát­nál már sikeresen vizsgázott. MEGFORDULNAK A FOLYÓK Indul az ürál-program Jó közérzet \7an egy kaján — vagy in- v kább keserű? — autós szállóige: nem az a baj, ha ka­rambolozik az ember, hanem az, hogy utána meg is kell csinál­tatni a kocsit. Egy ismerősöm részletesebben is kifejtette: — Az első kérdés, amibe bele­ütközöl: vállalják-e? Van-e hozzá, ami kell? S ha van, mikorra csi­nálják meg? És iha megcsinálják: jól-e vagy rosszul? — De nem­csak autóval van így az ember — tette hozzá ismerősöm. — Rádió­val, televízióval, hűtőgéppel, ká­véfőzővel, akármivel... — Azért talán túlzol — ellen­keztem nem túl hevesen. — Lehet. Az utóbbi időben ta­lán csakugyan javult a helyzet. Ám. azért nekem, mint megren­delőnek, nem valami jó a közér- retem. Ez járt az eszemben a Torony­ház étteremben szombaton dél­után. Itt tartotta évzáró közgyű­lését a Kecskeméti Autó- és Gép­javító Ipari Szövetkezet. — Ezel a közgyűléssel fontos Időszakot zártunk le — mondta Csontos Gáspár elnök a vezető­ség beszámolóját' ismertetve. — Befejeződött a IV. ötéves terv, erről adunk most számot önök­nek. Alapos és szabályszerű a beszá­moló. Azt is mondhatnám: „nincs kenne semmi rendkívüli”. De föl­figyelek rá, hogy meglehetősen sokat foglalkozik a demokratiz­mus fejlesztésével,' kritizál — a vezetőséget is — és nem dicsek­szik, hanem azt hangsúlyozza, ami „kellene”. Egy példa: El kell ér­nünk. hogy brigádjaink együtt dolgozó közösségből szervesen élő, együtt művelődő emberi kö­zösséggé váljanak; ehhez meg kell adnunk a rendszeres segít­séget, ugyanakkor az erkölcsi és anyagi elismerést is. Ebből ítélve azt várná az em­ber, hogy a szövetkezetben baj van a brigádmozgalommal. De a beszámolóból kitűnik, hogy hat brigád már elnyerte a szocialista címet, közülük három aranyér­mes, kettő ezüstérmes és egy bronzérmes. És most januárban újabb hat brigád kapcsolódott be a szocialista versenymozgalomba. De a jelenlevőknek olyannyira beszédes számadatok felsorolásá­tól megkímélem az olvasót. Csak egyet-kettőt még a legfontosab­bakból: A múlt évi termelő létszám 118 fő. Ennyi volt öt évvel ezelőtt is, de míg akkor a szövetkezet ár­bevétele alig 17 és fél millió fo­rint. tavaly meghaladta a 24 mil­liót. Á vezetőség beszámolóját köve­tő hozzászólások során a városi pártbizottság képviseletében meg­jelent Rozsnyai Simon külön megemlítette, hogy a' Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ipari Szö­vetkezet a múlt esztendőben évek óta esedékes fejlesztéseket, kor­szerűsítéseket pótol. Épp egy esz­tendeje dolgozik az új vezetőség. Lássunk néhány pontot a listáról, abból amit tavaly végrehajtottak: — a Garai utcában elkészült az új nagycsarnok és ehhez korsze­rű szociális létesítmény csatlako­zik. — a Szegedi úti irodákból szép félfogadóhelyiséget és szerviziro­dát alakítottak ki. Itt egyébként egy büfé is készült az ügyfelek­nek. de sokat segít a háziasszo­nyoknak is, nem kell minden­nap boltban bevásárolniuk. — a szervizrészleg korszerű ka­rosszériajavító műhellyel bővült. — a KISZÖV támogatásával vettek egy modem gőzborotvát, így hívják azt a berendezést, amellyel gyorsan, alaposan elvé­gezhetik az alvázmosást. Ez az alapja annak, hogy bevezessék az alvázvédelmet is. És még egy fontos' újítás: most, január elsején összevonták az autó- és motorkerékpár-javító részleget. Az új részleg elneve­zése: szolgáltatási üzemág. Ez az összevonás valami igen fontosat jelez: szemléletváltozást. A korszerű szemlélet térhódítását., De a korszerűségen ezúttal nem munkaszervezést, gépesítést és hasonlókat értek elsősorban,, hanem ezekkel együtt és ezek előtt azt. hogy fő feladatuknál^ a szolgáltatást tartják. Tudják, hogy a szolgáltatás kötelességük, és nemcsak kötelességük, hanem mindinkább abból fognak élni és abból fognak növekedni is. Áz V. ötéves terv végére 40 milliós bevételt terveznek. Ebben a 40 millióban a gépjárműjavítás 80—85 százalékos emelkedésével számolnak. Nyugodt, mondhatni elégedett a légkör. A közgyűlés után a jól- végzett munka csöndes derűjével folyt a beszélgetés itt is, ott is a teremben, míg a vacsorához te­rítettek. Nem sokat teketóriáztam, oda­tálaltam az elnöknek a bevezető­ben említett „alapviccet”. Csontos Gáspár • tűnődve nézett maga elé: — Mi szeretnénk legjobban, ha ezt a szólást már nem is értené a közönség. Szerintem el fogunk, mert el kell jutnunk egyszer ta­lán még oda is, hogy részlet­kedvezményt adunk majd, mint az OTP. Nem kell mosolyogni, ez csak most tűnik képtelenségnek. Mindinkább versenyezni fogunk egymással, mindazok a vállalatok, szövetekezetek, kisiparosok, akik­nek a szolgáltatás a feladatuk. És ennek sokoldalú haszna lesz. Ma­radjunk a részletfizetés példájá­nál: ne azon töprengjen az autó- tulajdonos, hogy van-e épp most pénze javításra, hanem azon, hogy rendben van-e a kocsi. Ha rész­letre javíttathatja, ő is jobban jár, mert könnyebben fizeti, mi is mert több a munkánk, s még a közlekedésbiztonság is nyer vele, mert kevesebb lesz a műszaki hibás gépjármű. M. L. Alig egy héttel az SZKP XXV. kongresszusának befejezése után a moszkvai lapok arról adtak hírt, hogy a kongresszuson pótló­lagosan elfogadott szibériai fo­lyamszabályozási program alapján máris hatvan szovjet tudományós kutatóintézet kezdte meg a szi­bériai folyóvizek délre irányítá­sával kapcsolatos intenzív terve­zőmunkát. Ez a program eredetileg nem szerepelt a tizedik szovjet öté­ves terv fő irányairól kiadott párt­dokumentumokban, de a párt- kongresszuson több közép-ázsiai köztársaság képviselője kérte a jó termőföldekkel, de kevés vízzel rendelkező déli fekvésű szovjet köztársaságok öntözéses gazdálko­dásának fejlesztését — az Ob és más szibériai folyók vizének fel- használásával. így végül is a fo­lyamszabályozási és csatornaépí­tési program bekerül a tizedik öt­éves tervbe^ s végrehajtásának előkészületei azonnal felgyorsul­tak. A program egyik legfontosabb része a nyugat-szibériai bővizű 9 A bővizű Ob. Ob víztömegeinek átvezetése az Urál folyóba, amely az Obtól dél­keletre az orenburgi iparvidéken és a Kaspi-mélyföldön keresztül folyik a Kaszpi tengerbe. Az Ob vízével gazdagodva az Urál folyó „áteresztő képessége” három­négyszeresére nő. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy lehetővé válik mintegy 1,8—2 millió -hek­tár termőföld öntözés alá vétele’, ebből egymillió hektár az oren­burgi területen. Äz Ob felől ér­kező vízmennyiség egy részét az iparvidék feljesztésére, elsősorban az orenburgi gáz" feldolgozására épülő üzemek — a közelben levő foszfor-lelőhelyek alapján létre­hozandó kombinát — ellátására -hasznosítják, de jut a szibériai vízből a környék erdőgazdaságai­nak fejlesztésére is. Az Urál-program műszaki rész­leteiről szólva A. Sz. Homentov szkij akadémiai levelező tag! az orenburgi műszaki főiskola egyik tanszékvezetője egy sajtónyilatko­zatban elmondta, hogy gyakorla­tilag a terv megvalósításához egy kétszáz méter magas akadály — a turgaji fennsík — leküzdésé­re, valamint egy csatorna meg­építésére lesz szükség. Az Ob vi­zét előbb szivattyúkkal emelik a turgaji fennsíkra, ahonnan már magától folyik el az Urál legkö­zelebbi mellékfolyójáig. A Tur- gaj—Urál csatorna kiépítésére két variációt dolgozták ki, egy észa­ki és egy déli változatot, amelyek közül az első 427, a második 283 kilométer hosszú lenne. A csa­torna szélessége 160—180 méter, mélysége 7—9 méter lesz. A Szovjetszkaja Rosszija című moszkvai lap így írt: „A legme­részebb tervek, amelyek tegnap még fantazmagóriának tetszettek, ma valósággá érnek. Országunk gazdasága olyan mértékben meg­erősödött. hogy a legközelebbi öt­éves tervekre reális feladatoknak tekintjük az óriás szibériai folyók visszafordítását, s ország-méretű területek sivatagjainak öntözés alá vételét.

Next

/
Thumbnails
Contents