Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-20 / 68. szám
1976. március 20. • PETŐFI NÉPE • 3 A kohó- és gépipari tárca felkészült a tervfeladatok megoldására ......... N emeslaki Tivadar beszámolója A gépiparnak az V. ötéves terv szerint is jelentős szerepe van népgazdaságunk fejlődésében. Mind a termelés-, mind az exportnövekedésben a népgazdasági átlagnál lényegesen többet kell elérni. A szelektív fejlesztés meggyorsításáért A végrehajtás legcélravezetőbb módszereinek megválasztása jórészt attól függ, milyen körülmények között kell e jelentős feladatoknak eleget tenni — hangsúlyozta Nemeslaki Tivadar, majd rámutatott: — A vállalatoknál és a minisztériumban ma már mindenki tudja — és úgy is számol, tervez —, hogy a rendelkezésre álló beruházási és fejlesztési pénzügyi források elég szűkösek, hogy nem sokkal több anyaggal és kevesebb munkaerővel kell megoldani feladatainkat, és hogy továbbra is rendkívül nehéz piaci viszonyok között kell termékeinket értékesíteni. — A Kohó- és Gépipari Minisztérium ebből kiindulva úgy ítéli meg a helyzetet, hogy az előttünk álló nagy feladatokaira korábbinál fegyelmezettebb és hatékonyabb munkával, a tartalékok megfelelő hasznosításával eredményesen végre lehet hajtani. — A hatékonyabb gazdálkodás érdekében a gépiparban alapvető feladatnak tekintjük a szelektív fejlesztés meggyorsítását, a termékszerkezet korszerűsítését. E követelményeknek megfelelően felmértük melyek a szinten tartandó, illetve az átlag alatt fejlesztendő és végül, melyek a visszafejlesztendő területek. — A szelektív fejlesztési koncepciónak megfelelően az V. ötéves tervben előirányzott mintegy 40 százalékos gépipari termelésnövekedés mellett a dinamikusan fejlesztendő termékek, termékcsoportok gyártása átlagosan 90 százalékkal növekszik. A dinamikusan fejlesztendő területek, illetve termékek meghatározásánál a következő főbb szempontokat tartottuk szem előtt: a tennék vagy termékcsoport sok, magasan kvalifikált munkát tartalmazzon, amit az árban is realizálni lehet. A gyártásban lehetőleg tradíciókkal, megfelelő szakmai .kultúrával rendelkezzünk és azt fejlesszük tovább. A termék gyártható legyen a külföldön is szokásos sorozat- nagyságban. — A gyártás döntően hazai és szocialista importból származó anyagbázisra épüljön, s lehetőleg kevés anyagot, energiát igényeljen. — A gyártmány- és gyártásfejlesztés tartós nemzetközi megállapodásokra, ' termelési. kooperációkra és hosszú lejáratú kereskedelmi szerződésekre legyen alapozható. — A szűkös fejlesztési források miatt zömmel rekonstrukciókkal legyen megoldható a termelésfejlesztés. — A termékszerkezet átalakításának meggyorsítása elsődlegesen vállalati feladat. A módosított közgazdasági szabályozók is erre orientálják a vállalatokat. Ezt a feladatot azonban nem lehet csak a szabályozók* ra vagy csak a vállalatokra bízni, ezt elmúlt évek tapasztalatai is igazolták. Bizonyítja- ezt a közúti járműfejlesztési program amely eredetileg a gyártmányok szélesebb körének — az autóbuszok mellett tehergépkocsik, dömperek, traktorok és különféle gépjármű-főegységek kiemelt fejlesztését irányozta elő. Időközben a piaci igények változása miatt módosítani kellett céljainkat; erőforrásainkat — a kibontakozó szocialista gazdasági integrációra támaszkodva — a piaci igényeknek megfelelően az autóbusz, a főegységek gyártására koncentráltuk. Ezzel egyidősen leállítottuk a gazdaságtalan dömper- és traktorgyártást, csökkentettük a „Csepel” típusú tehergépkocsik és Diesel-motorok gyártását. (Ez utóbbiak termelését az V. ötéves terv esztendeiben végleg megszüntetjük.) így autóiparunk belső szerkezete jelentősen átalakult, és az érintett munkaerőt a korábbinál sokkal hatékonyabban tudjuk foglalkoztatni. Mindez természetesen szervezeti változtatásokat és egyéb központi intézkedéseket is szükségessé tett. — A pozitív és negatív szelekció egyidejű megvalósítása érdekében elkészítettük a szelektív fejlesztés és a termékszerkezet-átalakítás meggyorsítását szolgáló konkrét programot, amelyet a vállalatok vezetőinek nagy többsége örömmel fogadott. A szelektív fejlesztés, a termékszerkezet átalakításának meggyorsítása magasabb követelményeket támaszt nemzetközi — ■mindenekelőtt a Szovjetunióhoz és a többi KGST-országhoz fűződő — tudományos, műszaki, termelési kapcsolataink szervezésében. -?.A szelektív fejlesztés ugyanis jelenleg és a jövőben is elsősorban" a szocialista gazdasági integrációba való erőteljes bekapcsolódásunkkal lehetséges. Ehhez tartozik. hogy mindazt a terméket, amit az integráció keretében gazdaságosabban tudunk közösen fejleszteni és gyártani, illetve importálni, nem kell itthon előállítani. A szelektív fejlesztést, a gépipari termékek versenyképességének fokozását csak a vállalatok és a minisztérium összehangolt együttműködésével lehet megoldani. Nagy gondot fordítunk a technológia korszerűsítésére, különösen a kis termelékenységű, kézi jellegű technológiák, elsősorban a szerelés és az anyagmozgatás gépesítésére. Itt ugyanis rendkívül nagyok a tartalékok. A gépiparban a munkáslétszám 23 százalékát az alig gépesített szerelés, 12 százalékát pedig az anyagmozgatás köti le. A technológia korszerűsítésének gyors és olcsó módja a kiegészítő automatizálás. Ennek lehetőségét felmérve megállapítottuk, hogy a gépiparban mintegy 10 égerre tehető az olyan gépék száma, amelyek hatékonysága az V. ötéves tervidőszakban kiegészítő automatizálással lényegesen - növelhető. A hatékonyabb gazdálkodásnak, a termékszerkezet átalakításának fontos feltétele a gazdaságtalanul előállított termékek gyártásának korlátozása, illetve megszüntetése — amennyiben a gazdaságosság feltételei nem biztosíthatók. Felméréseink szerint a gépiparban a gyártás fokozatos leállítása, illetve visszafejlesztése következtében az érintett gyártmányok termelése mintegy 16 milliárd forinttal csökken. Ezeknek az intézkedéseknek az előkészítése és végrehajtása rendkívül nagy figyelmet, körültekintést kíván minden szervtől. Gondoskodni kell arról, hogy még átmenetileg se legyenek ellátási zavarok. A gazdasági, politikai és társadalmi szerveknek ugyanis a lakosság zavartalan ellátásával is törődniük kell. Ismeretes, hogy a IV. ötéves terv időszakában az elért fejlődés ellenére néhány termékből, mint például fürdőkádból, automata mosógépből, villamos szerelési cikkekből , és forróvíztárolókból a hazai gyártás nem tudta az igényeket kielégíteni. Most a meghozott intézkedésekkel, a termelőkapacitások bővítésével, licencek és gyártási eljárásúk megvásárlásával mód lesz arra, hogy forróvíztárolóból, villamos szerelési cikkekből már az V. ötéves tervidőszak első éveiben kielégíthessük az igényeket. Jobb lesz az automatamosógép-ellátás is. Az új beruházás befejezése után, várhatóan 1978-tól a licenc alapján gyártott automata mosógépek kereslete és kínálata egyensúlyban lesz. Az öntöttvas-fürdőkád- gyártás rekonstrukciója viszont csak a tervidőszak végén valósul meg, így az ellátás javulása csak azután várhatói Továbbra sem lesz elegendő az úgynevezett kötőelemekből és kábelekből. Természetesen intézkedtünk — például a Csavargyár egyes telepeit vidékre költöztetjük, a melegüzemet felújítjuk — mindez azonban kevés. Újabb megoldásokat kell keresnünk és további intézkedéseket kell tennünk, hogy az igényeket maradéktalanul kielégíthessük. A hatékonyság növelésé, a nagy sorozatú gazdaságos gyártás megvalósítása érdekében felmértük a párhuzamos gyártásokat is — mondotta a miniszter. Megállapítottuk, hogy a gépipar több területén is van párhuzamos gyártás. Ahol lehetséges, a párhuzamos gyártást megszüntetjük. A kiemelt feladatok közé tartozik a mezőgazdasági és élelmi- szeripari gépgyártás dinamikus fejlesztése. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet tervezett fejlesztéséhez több mint 34 milliárd forint értékű gépet és berendezést a hazai gépgyártásnak kell biztosítania, emellett még teljesítenie kell a szocialista exportkötelezettségeket és fokoznia kell a tőkésexportot is. E feladatok hatékony és eredményes megvalósítására a kormány a MEZŐGÉP Tröszt feletti felügyeleti hatáskört a Kohó- és Gépipari Minisztériumra ruházta. A felügyelet átvételével lehetővé válik, a termelési párhuzamosságok felszámolása, a kapacitások jobb kihasználása, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása, valamint a nemzetközi szakosodással és kooperációval a konvertálható árualapok bővítése. Javítani kell a munkaerő-gazdálkodást * A szelektív fejlesztésnek, termelési és exportfeladataink teljesítésének, a hatékonyság növelésének foptos feltétele a munkaerő-gazdálkodás javítása. E téren elhatározott legfontosabb intézkedéseink az átlagosnál nagyobb ütemben fejlesztendő területeken biztosítanunk kell a szükséges létszámot. Ennek egyik eszköze a nem kellő hatékonysággal dolgozó telepek, üzemek, gyáregységek átcsoportosítása. — Számottevőek a tartalékaink a korszerű technika hatékonyabb kihasználásában is: a gépiparban a műszakszám alig éri el a 1,2-et, ugyanakkor a nullára leírt gépek és berendezések értéke mintegy 22 százalék. Fontos feladat tehát 'a korszerűtlen gépek nagyobb mértékű selejtezése és az így felszabaduló munkaerő átcsoportosítása — a műszakszám növelésével — a korszerű, nagy hatékonyságú gépekre. Terveink szerint vállalatainknak a műszakszámot 1,2-ről 1,8-ra kell emelniük a nagy termelékenységű gépeknél és berendezéseknél. A rendelkezésre álló munkaidő kihasználásában, a teljesítménybérben dolgozók arányának növelésében szintén jelentős tartalékaink vannak. A normában dolgozók aránya 1970-ben 41,8 százalék volt; azóta ez az arány 39,7 százalékra csökkent. — Tapasztalataink szerint igen sok helyen csökkentek a teljesítménykövetelmények és lazultak a normák. Ezeket nemcsak a teljesítményszázalékok növekedése, hanem a magas állásidők is bizonyítják. Éppen ezért fontos feladat a normák és a teljesítménykövetelmények felülvizsgálata és folyamatos „karbantartása”. Ezenkívül legalább 50 százalékra kell növelni a teljesítménykövetelmények alapján dolgozók arányát. Az elmúlt években non alakult megfelelően a ' vállalatok belső foglalkoztatási struktúrája sem. Számos vállalatnál a munkáslétszám stagnálása, illetve csökkenése mellett jelentős mértékben növekedett az alkalmazotti, különösen az adminisztratív létszám. A felvételi zárlat mellett célul tűztük ki az adminisztratív munka racionalizálásával a munkás-alkalmazotti létszámarány 2 százalékos javulását már 1976- ban. A vállalatoknál túl- szervezettség is tapasztalható, ennek következtében indokolatlanul és jelentősen nőtt a vezetők száma. Sok esetben csoport-, vagy osztályszinten elvégezhető feladatokat főosztályi szervezetben látnak el; egyes vállalatoknál és intézményeknél non ritka a 3—4 beosztottal dolgozó főosztály sem. Ezek a példák mind azt igazolják, hogy jelentős tartalékunk az eredményes munkaerő-gazdálkodás. Energiaés anyagtakarékosság — Intézkedéseink között fontos helyet foglal el az energiatakarékosság, az energia-racionalizálási program végrehajtása. Az elmúlt évben a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok 391 millió forint megtakarítást értek el. A megtakarítás 41 százaléka szervezési intézkedések, 38 százaléka pedig a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom eredményeként valósult meg. Az idén és a következő években a nagy energiaigényű technológiákra energiafelhasználási normákat dolgoztatunk ki és vezettetünk be. Számításaink szerint a tervezett intézkedésekkel évente átlagosan 2,5 százalékos fajlagos energia költségmegtakarítás érhető el. Folyamatosan feladatunk az anyagtakarékosság is. Ma már megállapítható, hogy az elmúlt esztendő Intézkedései megközelítően 1,9 milliárd forint értékű anyagmegtakarítást eredményeztek. — Sokatmondó tény, hogy ez a megtakarítás szinte valamennyi vállalatnál szorosan kapcsolódott a konstrukciók és a technológiák módosításához, a hulladékanyagok hasznosításához, a tőkés import csökkentéséhez. Ez már szemléleti változást is jelez, hiszen a takarékosság és a gyártmány- és gyártásfejlesztés már nem különül el egymástól. Most, a vállalati V. ötéves tervek készítésének időszakában és a végrehajtás menetében a feladatok ilyen megközelítésére van szükség Jórészt ezen múlik annak a jogos népgazdasági követelménynek a teljesítése is, hogy gyor* süljön a készletek forgási sebessége. Ez ugyanis az utóbbi években kedvezőtlenül alakult. Az V. ötéves tervben meghatározott feladatok sikeres megoldásában jelentős szerepe van a Vezetési színvonal erősítésének, a kádermunka fejlesztésének, a kezdeményező készségnek, a politikai, szakmai felkészültségnek. — Ma már a szemléleti egység csak úgy általában kevés. Most olyan cselekvési egység kell —és nem általában, hanem konkrét munkahelyen,' konkrét vállalati kérdéseikben —, amely eredményt, a népgazdaságnak is kívánatos teljesítményt hoz — mondotta. A minisztériumi vezetés ezt a mércét állította a felügyelete alá tartozó vállalati vezetők elé. AZ eredményes munka elengedhetetlen feltétele a vállalatoknál — és a minisztériumban is —, a vezetés színvonalának emelése, az egyszemélyi felelősség következetes / érvényesítése, hiszen a vezetésnek minden szinten döntő szerepe van a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A vezetőknek érteniük kell — és meggyőződésem szerint értik is —, hogy a tervben meghatározott feladatok teljesítése nemcsak gazdasági, hanem politikai feladat is. Ezzel a munkával alapozzuk meg az életszínvonal szerény, de biztos emelésének lehetőségét, a népgazdasági egyensúly javítását. Ebben a gépipar hozzájárulása nagyon is jelentős. Éppen a feladatok nagyságrendjéből és természetéből következik, hogy csak, ott lesz megalapozott e vállalkozás sikere, ahol a vállalati pártszervezet, szakszervezet és a KISZ, valamint a vállalatok gazdasági vezetése közösen elhatározott, konkrét cselekvési program alapján együtt dolgozik. Ezt a támogatást ma egyetlen vállalati vezető sem nélkülözheti. Nem nélkülözhetik a munkások észrevételeinek, javaslatainak szervezett felhasználását sem a tervek kidolgozásánál, sem azok végrehajtásánál. A vállalatok vezetőinek nagy többsége tisztában van azzal, hogy az üzemi demokrácia ki- szélesítése, színvonalának javí-, tása nem öncél, hanem mindennapi munkájának leghatékonyabb segítő eszköze. Ebben különösen nagy segítséget . nyújthat az egyre erősödő szocialista brigádmozgalom, amellyel a dolgozók széles köre vonható be a vezetés feladatainak megoldásába, s ugyanakkor elősegíti a szocialista ember formálását is. A határozottabb irányítás és az öntevékenyebb vállalati vezetés — ezek a ma és a közeljövő legfontosabb rendező elvei, s , hasonlóan elengedhetetlen. a tömegek támogatása, aktív részvétele a vállalati és a népgazdasági feladatok teljesítésében. Ezekben a kérdésekben ma a minisztériumban és a vállalatoknál egyetértés van és van jól átgondolt cselekvési programunk. Meggyőződésem, hogy a kohó-és gépiparban dolgozó kollektívák teljesítik az ágazatra háruló feladatokat — mondotta befejezésül a miniszter. (MTI) 9 Az üzemrész gépei az új termék, a tisztítókendő alapanyagát állítják elő. (Szilágyi Mihály felvétele) AZ IDÉN TÉRÜL MEG A BERUHÁZÁS Üj termék a TEMAFORG kunszentmiklósi üzeméből Május l-én lesz öt esztendeje, hogy a TEMAFORG Textilhasznosító Vállalat újonnan épült kunszentmiklósi üzeme megnyitotta kapuját a nagyközség és környéke munkát kereső lakosai előtt. A jelenlegi átlaglétszám már 460—470, aminek körülbelül kétharmadát nődolgozók alkotják. A helybelieken kívül tassi, kunadacsi, szabadszállási és fülöpszállási dolgozókat foglalkoztatnak. Kóta György igazgató elmondotta, hogy a TEMAFORG-üzem mintegy 65 millió forintos beruházása 1976-ban. tehát fennállásának 5. évében megtérül. Ez a tény érzékelteti, hogy az üzem elfogadható hatékonysággal működik. Fő tevékenységük a géptisztító rongyok előállítása, amivel egyedül a TEMAFORG kunszentmiklósi üzeme foglalkozik az országban. A MÉH-telepeken felvásárolt háztartási rongyhulladékot szétválogatják. A még használható ruhadarabokat és egyéb textilneműket Budapestre, _ a vállalat központi gyárába szállítják, ahonnan kitisztítva a Bizományi Áruház Vállalathoz kerülnek eladásra. A többi rongyot mosás után géptisztításra teszik alkalmassá, feldarabolással, valamint a gombok, csatok és egyéb kellékek eltávolításával. ' 1975-ben, 3 százalékkal túlteljesítették'a dolgozók a 7500 tonnás tervet, s 20,8 millió forintos üzemi eredményt értek el. (Nyereségrészesedésük kétheti munkabérnek megfelelő pénzösszeg.) A Kunszentmiklóson előállított géptisztító rongyot felhasználó hazai vállalatok száma túlhaladja a kétezret. A TEMAFORG-üzemben kisebb mennyiségben lenből felmosórongyot is gyártanak. Az egyik, fejlesztés alatt álló új üzemrészben pedig széles felhasználási körű tisztítókendőket állítanak elő, gyári textilhulladékból. Az új cikket egyelőre nem nagy tételben, nyugatnémet exportra gyártják. A különféle karakterű tisztítókendőket a jövő termékeinek tekintik a kunszentmiklósi textilhasznosító üzemben. Az idén újabb gépeket szerelnek be ennek az árunak a gyártására, s folytatják a leendő kezelőszemélyzet oktatását. Várható ugyanis, hogy a következő években megnő a kereslet a jó minőségű, többféle rendeltetésű tisztítókendőkre. A kunszentmiklósi üzem kommunistái legutóbbi taggyűlésükön az új üzemrész jövőjéről beszéltek. Feladatul tűzték maguk elé, hogy 1977-re már jelentős , lerr mékmennyfség előállítására készítik elő. Megvitatták a takarékossági és az önköltség csökkentésére irányuló tennivalókat is. Valamennyien példamutató munkával akarják előmozdítani az előirányzatok teljesülését, többek közt a termelékenység fokozását. Az egy dolgozóra jutó egy órai termékmennyiséget a múlt évi 36,8 kilogramríiról 40-re emelik 1976-ban. A. T. S. A süppedő homokon gyorsabban lépkedve az elsők között érkeztünk az orgoványi dombhoz. Ismerős ez a táj, a domb körüli kiserdő, túlsó oldalán a szőlő- ültetvény, a kanyargós homok- út, amely Orgoványról ide vezet. Március 21-e colt., A tavaszi napsütésben zászlókkal, transzparensekkel, virágokkal a kezükben több ezer fiatal közeledett a mártírok dombjához. Az élen fáklyalángot szállító tehergépkocsi haladt, mögötte ifjúgárdisták vitték a KISZ-esek 1919-es emlékzászlaját. A domb oldaláról körülnézve felejthetetlen élmény ez az évenként ismétlődő felvonulás. A nagyszabású seregszemle nagy élmény azoknak a kecskeméti, kiskunfélegyházi, kiskőrösi, szabadszállási, kunszentmiklósi, orgoványi fiataloknak, akik a Magyar Tanácsköztársaságra emlékezve az 1919-es mártírok emlékművénél elhelyezik a kegyelet koszorúit, virágait. Hajma Andrásra, Budai Dezsőre, az orgoványi és kecskeméti direktórium elnökeire, Berkes Ferencre, Hegedűs Rezsőre, Szűcs Pálnéra és még nagyon sok kommunistára emlékeznek, akiket az ellenforradalmi terroristáié kegyetlen módon meggyilkoltak. Mint minden évben, bizonyára a most vasárnapi seregszemlén is ott lesz az az idős bácsi is, akit a fiatalok mindig nagy szeretettél vesznek körül. Födi János bácsi egykori harcostársai emléke előtt tiszteleg az orgoványi emlékműnél. Huszonhárom éves volt, amikor 1919. március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, a munkáshatalom első napjaira egyebek között egyenruhás fényképei is emlékeztetik. Harminckét hónap után a frontról hazatérne a kecskeméti 30-as vörösdandár 1-es zászlóaljának géppuskásai között harcolt. A dicsőséges 133 nap után Zalaegerszegre internálták, s itt értesült az orgoványi tömeggyilkosságról. Őrzök egy levelet, Hajma Andrásáé irta. Az idős asszony néhány éves kislány volt, amikor édesapját Orgovány határában kivégezték. A hősök, forradalmárok emléke előtt tisztelgő fiataloknak szól a levél: „Tisztelettel emlékezzetek azokra az 1919-es mártírokra, akik meghaltak az eszméikért, gondoljatok arra, hogy ezeknek a szegény, agyonkinzott ■ embereknek is volt feleségük^ gyermekeik, akik éppen olyan boldogok szerettek volna: lenni, mint amilyen boldogok lehettek ma. Arra törekedjetek, hogy méltók legyetek elődeitekhez, a Tanácsköztársaság hőseihez.” ■Nemrég a forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitója alkalmából Kiskunhalasod; az Építők Klubjában a fiatalok éppen arról beszélgettek, hogyan lehetnek méltók elődeikhez, példaképeikhez. A középiskolások, szakmunkástanulók, munkásfiatalok körében a hazafiságról, internacionalizmusról, forradalmiságről volt szó. Hosszú beszélgetésük, vitájuk során azt fogalmazták meg, hogy . a szocialista társadalmunkban ma, milyen tettek lehetnek hazafias, internacionalista, forradalmi cselekedetek. Véleményük megegyezett abban, hogy a forradalmár elődök példája ösztönzően hat a mindennapi munkában, tanulásban. A fiatalok ^gazdasági építőmunkánkat segítő akciói, a szocialista munkaversenyekben való aktív részvételük, összefogásuk, társadalmi munkájuk a bizonyíték arra, hogy helyesen érzik, értik a forradalmiság, hazafiság jelentését, s eszerint dolgoznak, tanulnak, élnek. Tanul László
