Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

8 • 'PETŐFI riÉI^É " • 1976. március l^."

MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA

(Folytatás az 1. oldalról.) a honvédelmi miniszter funkcióját először szabályozza törvényi szinten.

— A tanácsok és tanácsi szervek vonatkozásában a' javaslát egyrészt azt a tevékenységi kört rögzíti, amelyet jelenleg is ellátnak, másrészt lehetőséget ad hatáskörük további, indokolt bővítésére.

A törvénytervezet szabályozza a gazdálkodó tevékenységet folytató szervek és személyek ezzel kapcsolatos kötelezettségeit — békeidőszakra és rendkívüli helyzetre egyaránt.

A haza védelmének társadalmi ügyként való felfogásából és gyakorlatából kiindulva jelenlegi javaslatunk törvényi szinten kívánja rendezni a társadalmi szervezetek honvédelemmel összefüggő tevékenységét. Várható, hogy a törvényjavaslatnak az állampolgárok közvetlen kötelezettségeire és jogaira vonatkozó rendelkezései kerülnek majd a közvélemény érdeklődésének középpontjába. Több új rendelkezést tartalmaz a javaslat ebben a vonatkozásban is.

— A javaslat régi igényt elégít ki azzal, hogy törvényi szinten teremt jogalapét a sorkatonai szolgálatot' még nem teljesített fiatalok honvédelmi oktatásba való bevonására. Ennek jelentősége mind az érintett fiatalok, mind a társadalom érdekében nyilvánvaló. Az állampolgárokat érintő változások közül hangsúlyozottan a katonai szolgálattal kapcsolatos szabályokról kívánok szólni. Az érvényes törvény a sorkatonai szolgálat maximális időtartamát 36 hónapban rögzíti, a tényleges gyakorlat szerint azonban az 24 hónap. A fegyveres erők reális szükséglete nem indokolja a 36 hónapos katonai szolgálati idő fenntartását. A 24 hónapos szolgálat a fegyveres erők igényeit, a kiképzési és harckészültségi követelményeket kielégíti, nem kívánunk rajta változtatni. A javaslat ezt törvényesíti. A végrehajtási rendelet a felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak 'Sorkatonai szolgálatát — az említett maximumon belül — 18 hónapban tervezi megállapítani. A törvényjavaslat ezenkívül lehetőséget ad a honvédelmi miniszternek — egyéb okból is — 24 hónapnál rövidebb szolgálati idő megállapítására. Erre különösen indokolt, egyedi esetekben kerülhet sor.

Változást hoz a jávaslat a tartalékos: katonai. >> .szolgálattal < kapcsolatban is. Egyrészt lehetővé^ vált hadkötelezettség egész tartama alatt teljesíthető tartalékos katonai szolgálat együttes időtartamának 25 százalékos Csökkentése: másrészt a tartalékosok igénybevételének rendszerét az élet követelményeihez igazítva rugalmasabbá és differenciáltabbá kellett tenni. A javaslat szerint az eddigi háromévenkénti behívás helyett csak ötévenként ve-" hetők igénybe a tartalékosok hosszabb időtartamú továbbkép- zés céljára, ugyanakkor néhány napos gyakorlatról, ellenőrzésre gyakrabban is behívhatók. Ez a rendszer — amellett, hogy első- sorbótn a fegyveres erők érdekeihez igazodik — az érintett hadkötelesek, illetve a népgazdaság számára is előnyös.

A férfiak hadkötelezettségének felső korhatára jelenleg — a tiszteket leszámítva — a betöltött 50. év. Ezt a javaslat 55 évre emeli, amit — az átlagos életkor közismert növekedése mellett — elsősorban az tesz indokolttá, hogy a hadseregben szélesedett a modem fegyvereket .kiszolgáló személyzet köre, ahol nem annyira a fizikai igénybevétel, mint inkább a szakmai tapasztalat dominál. Röviden szólnom kell a nőket érintő hadkötelezettségről. Ez változatlanul kivétéles jellegű, csak a meghatározott szakképzettségűekre— példáid az egészségügy és híradás területén dolgozókra terjed ki. 45 éves koruk betöltéséig. Új a javaslatban, hogy ehhez béke idején a nyilvántartásba vételhez szükséges megjelenési és bejelentési kötelezettség fűződik.

— Ismeretes, hogy azok a hadkötelesek, akik sorkatonai szolgálatot nem, vagy nem a jogszabály által meghatározott időtartamban teljesítenek, ez idő szerint 36, illetőleg 24 hónapon keresztül honvédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni. A javaslat e kötelezettséget — amelyet eddig alacsonyabb szintű jogszabály írt elő — törvényi szintre ajánlja emelni; a fizetési kötelezettség időtartama pedig — a sorkatonai szolgálattörvényben javasolt időtartamával összhangban — a végre- hajtásrendeletBen 24, illetve 16 hónapban kerül megállapításra.

Gondoskodás a szolgálatot teljesítő állampolgárok támogatásáról

— Fontos, mondhatni politikai kérdés, hogy a honvédelmi kötelezettségüket teljesítő állampolgárok, családjának szociális ellátásáról, támogatásáról a közösség messzemenően gondoskodik. A törvényjavaslat amellett, hogy

megerősíti a honvédelmi kötelezettséget teljesítők és hozzátartozóik eddigi jogosultságát, kedvez- -ményeit, alapot teremt érdekvédelmük szélesítéséhez, életkörülményeik további javításához. (Az érdekvédelmi rendelkezések nagy részét a törvény végrehajtására kiadásra kerülő minisztertanácsi rendelet tartalmóizza.)

A honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről beszélve engedjék meg, hogy e helyről is mély tisztelettel szóljak a katonafiúkat felnevelő csóiládokról, édesanyákról, akik büszkék arra, hogy fiaik becsülettel teljesítik hazafias, állampolgári kötelességüket. Egész népünk megbecsülését érdemlik azok a családok, édesanyák, akik több katonafiút is adnak a hazának.

— Megragadom az alkalmat, hogy az új honvédelmi törvény előterjesztése alkalmából is kifejezzem a közvetlen honvédelmi munkaterületen dolgozók köszönetét munkásosztályunknak, parasztságunknak, értelmiségünknek, egész dolgozó népünknek

azért az áldozatos munkáért,

amellyel biztosítja mindazokat a feltételeket, amelyek a hóiza védelméhez szükségesek. Köszönetét mondunk a legfelsőbb párt- és

állami vezetésnek a világos irány- mutatásért, a sokoldalú gondos- _ kodásért! Köszönetünket fejezzük ki a területi párt-, állóimi társadalmi szerveknek, önöknek, képviselő elvtársak, a nap mint nap megnyilvánuló érdeklődésért / és megbecsülésért a segítőkészségért. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik az üzemekben, gazdaságokban, intézményekben, iskolákban az ifjúsági szövetségben és más tömegszervezetekben; az MHSZ-ben a polgári védelemnél, a Vöröskeresztnél, a társadalom különböző területein honvédelmünk erősítésén fáradoznak. <

— Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a Minisztertanács nevében beterjesztett honvédelmi törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el.

A honvédelmi miniszter expozéját követően Papp János, Veszprém megyei képviselő, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke, Boros Béla budapesti, Jeszenszki Gábor Sza- bolcs-Szatmár megyei, Morocz Lajos Fejér megyei, Szászi Gábor Tolna megyei képviselő szólalt fel, majd ebédszünet után Pullai Árpád Veszprém megyei képviselő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára emelkedett szólásra.

Pullai Árpád felszólalása

— Amikor a honvédelemről szóló törvényt a fejlődés igényeinek megfelelően újraalkotjuk, célját változatomul abban jelöljük meg, hogy szavatolja hóizánk biztonságát, népünk békéjét.

— A fejlett szocialista társadalom építésének elemi nemzetközi feltétele, a magyar nép és egyben vótlamennyi nép érdeke, hogy a béke szilárd és tartós legyen. Az emberiség nagy reménységét kifejező békeprogram megvalósít tását és folytatását — amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa a közelmúltban hagyott jóvá — a kedvezően megváltozott nemzet* közi erőviszonyok tették és teszik lehetővé. Ez a történelmi jelentőségű program a mi népünké is, az egész szocialista közösségé, az összes békeszerető erőé, s szerte a világban széles körű bizalmat, támogatást élvez. Bizonyosak vagyunk, hogy további munkánk, harcunk révén újabb sikereket eredményez.

HonrédeJmipolitikánk. összhangban áll a nemzetközi viszonyok javulásával

— A nemzetközi viszonyok javításának hívei voltunk, vagyunk és maradunk. Ezzel áll összhang- ban honvédelmi politikánk. Olyan fegyveres erőket és testületeket hoztunk létre, tartunk fenn és fejlesztünk, amelyek ezt a politikát magukénak vallják, s valóra váltását legjobb tudásukkal segítik. Mindemellett történelmi szükségszerűség, hogy amíg az agresszív katonai tömbök léteznek, az Egyesült Államok és egy sor NATO-ország nagymértékben növeli katonai erejét és kiadásait. Amíg óiz enyhülés ellenfelei aktívak, széles fronton szövetkeznek, addig szüntelenül gondoskodjunk a honvédelemről. Ez nagyfontosságú nemzeti ügy.

— Nem számítunk a nagy országok közé, nincs óriási katonai erőnk, de néha vagyunk gyenge és védtelen nemzet Hazánk biztonsága akkor szilárd, ha szilárd a szocialista közösség biztonsága. Népünk békéjének, szocialista építőmunkájának, nemzeti függetlenségünknek védelmezőjét és biztosítékát látjuk abban, hogy hóizánk a Varsói Szerződés tagja. Honvédelmünk ezáltal szerves része az összehangolt védelmi politikának és tevékenységnek.

— A Varsói Szerződés az államok új típusú szövetsége, döntő szerepe van a szocialista országok külbolitikájának. békeoolitikájá- nak egyeztetésében. Ezáltal nemcsak a résztvevők, hanem a kontinens többi népe érdekeit is szolgálja, korunkban legfőbb tényezője a világ biztonságának.

Honvédelmünk megfelelő színvonalon tartásához az ország vezetése a szükséges feltételeket a gazdaság fejlesztésével, a népjólét rendszeres emelésével összhangban tervezi meg és biztosítja. Erre a célra a költségvetés évente nemzeti jövedelmünk 4 százalékát irányozza elő. Ez arányban áll az ország teherbíró képességével./ A Varsói Szerződés keretében megvalósuló katonai együttműködés' lehetővé teszi. hogy anyagi eszközeinket az ország védelmével legközvetlenebbül összefüggő területekre összpontosítsuk. Kijelenthetjük: néohadsereetink minden szüksé-1 gessel rendelkezik ahhoz. Hogy hivatását teljesítse: Népünk tudja. hogy ez jelentős anyagi, erőket köt le.

— A honvédelem érdekében tett anvagi ■ erőfeszítések szükségességét és eredményességét

bizonyítja, hogy Európában 30 éve béke van, nem pusztuljak el életek, nem dőltek romba országok, nem semmisültek meg értékek. Ha erre gondolunk, meggyőződéssel mondhatjuk: ez mindén , erőfeszítést, ámbzátet

— A honvédelmi törvény tárgyalása kapcsán pártunk és kormányunk újra kifejezi készségét, hogy támogatja a Szovjetunió nagy jelentőségű kezdeményezéseit, az Egyesült Államokkal a hadászati támadófegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalásokat. Helyeseljük a nukleáris fegyverkísérletek teljes és végleges eltiltására, az új típusú tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésének és előállításának betiltására irányuló javaslatokat. Támogatjuk a leszerelési világértekezlet előkészítését és összehívását. Részt veszünk a közép-európai had*, erők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon. Reméljük, hogy a NATO- országok feladják az egyoldalú katonai előnyök szerzésére irányuló politikájukat és elfogadják az egyenlő biztonság elvét.

A katonai szolgálat a helytállás iskolája

— A szocialista társadalom építése és védelme szorosan ösz- szefügg egymással. A honvédelem a szocialista építőmunkának szerves része. Ezért a honvédelmi kötelezettség teljesítése, a fegyveres szolgálat az állampolgár számára olyan, mint a munka, vagyis életének természetes velejárója. Honpolgári kötelesség, melyet az alkotmány előír, a társadalom megbecsül.

— A katonaidő, a katonai szolgálat az ifjú ember életének értékes időszaka, a hazaszeretet, a helytállás iskolája. Mi tagadás, fiataljaink, s még a szülők között is, ha kis számban is, de vannak, akik nem így tekintenek a katonai szolgálat idejére, bár ezeknek a. fiataloknak a többsége a katonaélet során maga is rájön arra. hogy nem volt igaza. Hiszen a katona azért tanul. vesz részt a kiképzésben, vállal és győz le nehézségeket, hogy a szocialista építés előre haladjon, országunk erősödjön, értékekben gazdagodjon. Amikor leszérel, a polgári életbe visszatér, ezt abban a tudatban teheti, hogy helyére mások lépnek, akik vigyázzák békénket. Ezért minden ifjú. amikor katonának szólítják, ehhez méltó érzéssel álljon a dolgozó nép hatalmát, hazánkat. eszméinket szimbolizáló csapatzászló alá. s tegyen esküt a Magyar Népköztársaság államhatárának, belső rendiének' védelmére. A katonáskodás alóli indokolatlan felmentésnek, az elvetlen. részrehajló kivételezésnek nincs helye.

— Munkásosztályunk, népünk tettekben megnyilvánuló hazaszeretetéből példát merítve, a magyar néphadseregben is meghonosodott a szocialista versenymozgalom. Különböző formáiban részt vesz — és követelményeit teljesíti — a személyi állomány túlnyomó többsége. ,A versenymozgalom a szocialista nevelés fontos eszköze.

— A, nép és az ország mindent mégad katonafiainak,! ami j felkészítésükhöz, a szolgálat ellátásához, fejlődésükhöz szükséges. A sorkatonák életkörülményei évről évre javulnak. Ellátásuk mind jobban igazodik a fokozott követelményekhez, a polgárt életben megszokott igényekhez, A táplálkozás kielégítő, a ruházat célszerű, ízléses. A laktanyák többségében kulturáltak, higiénikusak a körülmények, saz elhelyezés is otthonosabb a korábbinál. Igaz, ez még nem min_- denütt van így. A laktanyák karbantartása, felújítása, a körülmények javítása további erőfeszítéseket igényel. A kormány, a hadsereg vezetői, a parancsnokok ezt tudják és számon tartják, a gondoskodást tervszerűen fejlesztik.

Pullai Árpád, ezután fegyveres erőink jelentős népgazdasági szerepéről beszélt:

A néphadsereg országépftő tevékenysége

— A néphadsereg műszaki-építő alakulatainál katonák feladataikat fontos építkezéseken oldják meg. A IV. ötéves terv idején 12 milliárd forint új értéket hoztak létre. Részt vettek például a Gagarin hőerőmű, több cementgyár, az Orosházi Síküveggyár, a budapesti metró kelet— nyugati vonala és számos lakótelep építésében, az algyői olajmező feltárásában, utak, vasútvonalak korszerűsítésében. Jeléhleg is ott vannak Leninváros több új ipari üzemének, az M—1-es autópályának az építésénél, a paksi atomerőmű alapozásánál és más létesítményeknél. Eredményesen, fegyelmezetten dolgoznak, vállvetve a beruházások más építőivel.

— A katonák segítenek a termés betakarításában, az elemi károk' elhárításában. Ott vannak a gátakon, példát mutatnak az árvízi védekezésnél, a mentésben és a helyreállításban. Az 1970-es tiszai áradás leküzdé, sében x több, .(Pint, A? ü ezep, katona ‘ érdemelt kitüntetést, emlékérmet. Katonafiataij aink a, kritikus, , ne- ’ héz helyzetekben is aldÓzátké- szen, keményen helytálltak, s a nép körében ezért is megbecsülés övezi őket.

— Az ifjak ezrei a hadseregben, a fegyveres erőknél válnak aktív közösségi emberré. Az a fiatal, aki tisztességgel leszolgálta katonaidejét. bárhová kerüljön is — munkahelyre vagy egyetemre, főiskolára — az ország dolgairól többet tud, mint előzőleg, s többnyire nagyobb a felelősségérzete.

— A sorkatonai szolgálat fokozottabb elismeréseként a közelmúltban felemelték a katonák illetményét. Rendeződött a leszereltek munkabére, amely nem lehet alacsonyabb, mint azoké a dolgozóké, akikkel bevonulásuk előtt azonos munkakörben és munkabérért dolgoztak. A sorkatonai szolgálatot teljesített dolgozókat — a leszerelést követő két éven belül — a lakásépítés vállalati támogatásánál, és a továbbtanulásban előnyben kell részesíteni.

A továbbiakban a Központi Bizottság titkára elmondotta: évről évre műveltebBek és értékesebb tulajdonságokkal rendelkeznek a fegyveres szolgálatra bevonuló fiatalok. Azok is műveltebbek és felkészültebbek, akik velük foglalkoznak. Az élet minden területén, de a fegyveres erőknél rendeltetésükből, jellegükből adódóan különösen fontos a vezetők, a parancsnokok szerepe.

— A parancsnokokkal szemben szigorúak a követelmények. Ezek közül is kiemelkedik az elvi szilárdság, a magasfokú igényesség önmagukkal és beosztottjaikkal szemben. Kötelességük, hogy törekedjenek az ismeretek tökéletesítésére, legyenek szerények, ne riadjanak vissza semmiféle áldozattól a nép szolgálatában és gondoskodjanak minden helyzetben katonáikról. A korszerű hadseregben a tisztek, akik között mind több a'mérnöki, a felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkező szakember, igényes szellemi munkát végeznek. Mindezek alapján növekedett a tiszti hivatás rangja, megbecsülése.

— A fegyveres erőknél nélkülözhetetlen szerepük van a tiszt- helyetteseknek. Mint a tisztek segítőtársai és önálló parancsnokok, közvetlenül foglalkoznak a katonákkal, mint szaktiszthelyette^~ sek irányítják a haditechnikai eszközök és berendezések kiszolgálását; röviden: felelős munkát Végeznek, örvendetes, hogy egyre többen vállalják ezt a fontos és nemes hivatást.

— Az országgyűlés fórumán is köszönetét kell mondanunk a parancsnokoknak, a politikai munkásoknak, a tisztelőiek és a tiszthelyetteseknek, akik céltudatosan azon dolgoznak, hogy néphadseregünk. fegyveres testületeink mind magasabb fokon és egyre tökéletesebben feleljenek meg rendeltetésüknek. Elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a polgári védelemnél, a honvédelmi szövetségben és/ másutt, szabad idejükben, munkájuk mellett, önzetlenül és fáradhatatlanul szolgálják a hazafias nevelést, a honvédelem ügyét. Megköszönjük az ügy iránti odaadást azoknak a tanároknak, akik az iskolákban fiataljainkat fogékonnyá teszik a szocialista honvédelem iránt.

— A honvédelemről szóló törvényjavaslat azt a felfogásunkat tükrözi és erősíti, hogy az állampolgároknak alkotmányos joguk tudni, mi történik az állami élet különböző területein, így az egész társadalmat érintő1 honvédelemben is. Ez így van rendjén, így helyes. ■

A törvényjavaslatot Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bi- •zottsága részéről elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta.

Az MSZMP KB titkárának korreferátuma után Angyal János, Bács-Kiskun megyei képviselő kapott szót.

Angyal János felszólalása

Angyal János, a tiszakécskei II. számú Általános Iskola és Gimnázium igazgatója elmondta, hogy szűkebb hazájában is meg vannak a megfelelő feltételek az új törvény Végrehajtására. Az utóbbi években Bácsi-Kiskun megyében a fegyveres testületek, a gazdasági, társadalmi, oktatási szervek összehangolt munkával segítették a honvédelmi nevelést; annak is eredménye, hogy a honvédelmi tömegversenyeknek a megyében évente több mint 500 ezer résztvevője van. A tapasztalatok alapján bátran állíthatjuk — mondotta —, hogy ifjúságunk becsületes, kész a haza védelmére, szolgálatára. Ezt bizonyítja a fiatalok önkéntes részvétele az MHSZ munkájában, a munkásőrség vagy az Ifjú Gárda soraiban. A honvédelmi törvénytervezet — amely kötelezően írja elő a honvédelmi oktatást — nem okoz meglepetést a megyei fiatalok körében sem. Hiszen töibb párthatározat, törvény, így az ifjúsági törvény is jól előkészítette azt. Az oktatáspolitikai párthatározat is feladatul jelöli meg az ifjúság hazafias nevelésének erősítését — ennek része a honvédelemre felkészítő, nevelő munka is. A tapasztalatok szerint az ifjúság és a szülői ház egyaránt fontosnak tartja a fiatalok előkészítését a katonaéletre, ez az új törvény megalkotásával egységes és ösz- szehangolt lesz. Ifjúságunk tudatosan készül a haza fegyveres szolgálatára, s ez szorosan beleillik szocialista neveljünk rendszerébe. Mindaz, amit a honvédelmi:: oktatás/ során 1 elsajátítanak — az állóképesség, a jellembeli szilárdság, akaraterő ; — a szocialista ember legjobb tulajdonságai a polgári életben is.

— Mi, pedagógusok vállaljuk: munkánkkal továbbra is hozzájárulunk ahhoz, hogy az ifjúságot a hazáért érzett félelősségtu- ' dat ösztönözze a honvédelmi képzésben, a katonai szolgálat teljesítésében — hangsúlyozta a hozzászóló. — Ma a világ becsületes többsége békét akar. Mi humanizmusra neveljük ifjúságunkat, szocialista humanizmusunk azonban nem zárja ki, sőt vállalja a harcot is. Pedagógustársaim, s a Bács-Kiskun megyei dolgozók nevében is kijelenthetem, hogy az új törvény marat déktalan megvalósítására törekszünk.

Angyal Jánost követően felszólalt a vitában Németh Ferenc B£kés megyei és Forgony László Borsod megyei képviselő, majd — mivel a törvénytervezet vitájához több képviselő nem jelentkezett — az elnök a vitát lezárta és szót adott Czinege Lajos vezérezredesnek.- Czinege Lajos- válaszolt a képviselői felszóla- lásokban elhangzöttfikía/1' ‘‘TítaJ®* határozáthózatal következett: az ofSZággyűlés az 1 újßl hőft'éédeli'rtl^ törvényt részleteiben és egészében egyhangúlag elfogadta.

Ezután Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter terjesztette az országgyűlés elé az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslatot.

Bondor József előterjesztése a környezetvédelmi törvényről

— Az emberi környezet védelméről beterjesztett törvényjavaslat az egész társadalom érdeklődésének középpontjában áll. A környezetvédelem témája különösen az utóbbi években a nemzetközi figyelem középpontjába került. A társadalmi és tudományos fejlődés a gazdaságban, a technikában olyan szintet ért el, amely az emberi jólét szolgálata mellett helyenként az ember élettevékenységét, sőt, egészségét is veszélyezteti.

— A világméretű akció, amely az emberi környezet védelmére kibontakozott, Magyarországon is előtérbe helyezte ezt az ügyet. A környezetvédelem fontosságát az is indokolja, hogy az emberről való gondoskodás — pártunk politikájának megfelelően — munkánk középpontjában áll.

,— A törvényjavaslat tükrözi a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozatban a környezetvédelemmel kapcsolatban meghatározott tennivalókat: „Létrehozzuk a környezetvédelem olyan rendszerét, amely nemcsak a károsodásnak állja útját, hanem a fejlődést is biztosítja”.

Még van mit védeni

— Olyan időpontban kerül sor a törvényjavaslat előterjesztésére, amikor még van mit védenünk. Néhány, az ipari fejlődés és a városiasodás tekintetében nálunk fejlettebb országban ugyanis akkor kezdtek el behatóbban foglalkozni a környezet- védelemmel, amikor egyes fo- lyókból a szennyezés hatására már mindenféle élet kipusztult, a levegő szennyezése emberéletek százait követelte és speciális környezeti betegségek jelentek meg.

Az ország felszíni vízkészleté több szomszédos ország vízgyűjtő területének vízhozamából adódik: a felszíni vizeknek mintegy 96 százaléka országhatáron túlról és már szennyezetten érkezik.

— Felszíni vízkészletünk egy része úgynevezett „kissé szenynyezett” kategóriába tartozik. Kivétel ez alól a Balaton tiszta vízminőségével, folyóink közül, a Tisza felső szakasza és a Rába. A „szennyezett” kategóriába tartozik a Duna is, s ez elsősorban Budapest és a többi Duna menti település ivóvízellátását nehezíti meg és teszi költségessé.

— A levegő és a vizek szeny- nyeződésével elválaszthatatlanul összefügg a talaj szennyeződése is. Szennyeződik a talaj a csapadékkal beiflosott káros hatású anyagok révén, az ipari termelés^ a mezőgazdaság kemizálása következtében és a településeken .a különböző életfunkcióból eredő hulladékok mennyiségének rohamos növekedésével.

Városainkban a háziszemét évente mintegy 2 millió köbméterre becsülhető. A hulladék eltüzelése, erőművekben való hasznosítása — a környezeti káros hatások nélkül — még megoldatlan, ami Budapesten máris komoly gondokat okoz, különösen az el nem bomló műanyaghulladékok mennyiségének gyors ütemű növekedése miatt.

— Számottevő a mezőgazdasági területek eróziója. Az ország hegy- és dombvidéki területeinek jó része a korábban tervszerűtlen erdőgazdálkodás követ>