Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

1976.. március 19. • PETŐFI NÉPE • * v MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA keztében kopár területté vált. A lejtőkről lesodort hordalékok a folyóvizek medrét töltik fel, csök­kentve azok befogadóképességét, több millió köbméter pedig a lej­tők alján, a szántóföldeket bo­rítja el és okoz évről évre nagy károkat a mezőgazdaságban. A járművek levegőszennyezése, a zajártalom, á város stresszhatá­sai komoly zavarokat idéznek elő. Társadalmi összefogás, céltudatos tevékenység — A környezetszennyezésben rejlő veszélyek nagyságának megítélésében a vélemények rendkívül eltérők. A kapitalista országokban széles körben isme­retesek olyan nézetek, amelyek számítógépes előjelzések alapján az emberi civilizáció viszonylag nem távoli pusztulását jövendö­lik, és az egyetlen kivezető utat a gazdasági növekedés, valamint a népszaporodás leállításában, Vagy radikális korlátozásában látják. Számunkra egyik alterna­tíva sem fogadható el. Az a vé­leményünk, hogy a tudományos­technikai forradalom — amely az egyre fokozódó környezet­szennyeződés egyik okozójává vált — a szocialista társadalom­ban képes megteremteni a reális lehetőséget az emberiség számá­ra a környezeti ártalmak leküz­désére anélkül, is, 'hogy ennek fejében le kellene mondanunk a technikai fejlődése nyújtotta elő­nyökről, életszínvonal-politikánk következetes megvalósításáról. — Másfelől viszont a környe­zetszennyezést reálisan létező és egyre növekvő veszélynek tekint­jük, amelynek leküzdése érdeké­ben összehangolt, tervszerű és nagyon céltudatos tevékenység­re, számottevő anyagi eszközök felhasználására és széles körű társadalmi összefogásra van szükség. — • A környezetvédelem szá­munkra nemcsak anyagi termé­szetű kérdés. A célunk ennél átfogóbb' és magasabb rendű: emberhez méltó, az ember alko­tó készségét kibontakoztató és pihenését, felüdülését lehetővé tevő környezetet akarunk bizto­sítani, mind a most élő lakosság, mind az utánunk következő ge­nerációk számára. A környezetvédelem tekinte­tében gyakran ütköznek egymás­sal a különböző — egyéni, cso­port- és társadalmi — érdekek, így például a vállalati csoport­érdek azt diktálja, hogy termé­keit a -vállalat minél olcsóbban állítsa elő és a rendelkezésre álló anyagi eszközöket a termelőbe­rendezések műszaki fejlesztésére fordítsa. Ugyanakkor a környe­zetvédelemhez fűződő társadalmi érdek azt követeli meg, hogy a vállalat létesítsen költséges tisz­tító berendezéseket, amelyek nö­velik a termékek önköltségét és rontják a vállalat versenyképes­ségét. Kétségtelen, hogy a vál­lalat környezetszennyező tevé­kenysége a társadalomnak rész­ben forintban kifejezhető, rész­ben összegszerűen meg nem ha­tározható kárt okoz. Ez azonban a kérdésnek csu­pán gazdasági oldala, az emberi vonatkozások nem fejezhetők ki számszerűen. Mindebből követke­zik, hogy nem dolgozik jól az a vállalat,'amely úgy növeli a ter­melést, hogy kíméletlenül szeny- riyezi a környezetét. — Az érdekek ütközése azon­ban nem mindig a csoportérdek és a népgazdasági érdek konf­liktusában jelentkezik, hanem vannak sokkal bonyolultabb ér­dekellentétek is. Például egy-egy új, nagy hatású vegyszer gyors alkalmazása országosan növelné a mezőgazdaságban a terméshoza­mot. Ugyanakkor hosszas kísérle­tek alapján lehet megnyug­tatóan eldönteni, hogy az 4íj vegyszerek bevezetése nem idéz-e elő káros mellékhatásokat, nem halmozódik-e fel az emberi táp­lálékul szolgáló termékekben. A környezetvédelmi tevékeny­ség tervezésénél és irányításánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gazdasági realitásokat, a nép­gazdaság teherbíróképességét. Nyilvánvaló, hogy e téren egyik pillanatról a 'másikra nem lehet behozni több évtized lemaradá­sát és ezt nem lehet várni a kör­nyezetvédelmi törvény végrehaj­tásától sem. A megoldás csak az lehet, hogy új üzemek és egyéb létesítmények esetében a hely- kijelöléstől a tervezésen át a ki­vitelezésig és az üzemeltetésig minden egyes munkaszakaszban következetesen ragaszkodunk a környezetvédelmi előírások ma­radéktalan megtartásához. A már meglevő létesítmények ese­tében pedig átfogó terv alapján fokozatosan kell gondoskodni a hiányzó környezetvédelmi beren­dezések pótlásáról. Azt szeretnénk, ha a környe­zetvédelmi törvény nyomán si­kerülne az emberi környezet vé­delmét közüggyé tenni, amely nem csupán alkalomszerűen egy- egy környezeti katasztrófa, vagy veszélyhelyzet alkalmával kap megfelelő figyelmet. — A környezetvédelem nem. egyedül az iparvállalatok és a mezőgazdasági nagyüzemek ügye, hanem valamennyi állampolgáré. Nem csupán azért, mert mind- annyiunk közös környezetének megóvásáról van szó, hanem azért is, mert az állampolgár nem pusztán szenvedő alanya a környezetszennyezésnek, hanem gyakran maga is kömyezetszeny- nyező. Elegendő ilyen vonatko­zásban a városi zöldterületek rongálására, a hulladékokkal el­csúfított parkerdőkre, a szemét­tel borított- utcákra, - vagy az in­dokolatlanul túráztatott gépjár­művek zajára utalni. — A környezetszennyezés a félszabadulást követően ugrás­szerűen meggyorsult ipari fejlő­dés és városiasodás, illetve a tu­dományos-technikai forradalom kibontakozása során vált igazi veszélyforrássá, ^melynek elhá­rítása különféle jogszabályi ren­delkezések megalkotását is szük­ségessé tette. A Minisztertanács már 1954-ben elrendelte, hogy „iparvállalat, ipari üzem, továb­bá olyan nem ipari termelés cél­ját szolgáló vállalat, üzem és in­tézmény, amelynek működésénél közegészségügyi, vagy népgazda­sági szempontból káros szenny­víz keletkezik, szennyvíztisztító berendezés nélkül nem tervez­hető, nem létesíthető és nem üzemeltethető.” Ezt a miniszter- tanácsi határozatot a későbbiek során nagy számú rendelkezés kö­vette. Környezetvédelmi rendel­kezéseket is tartalmazó legfonto­sabb jogszabályaink közé tartoz­nak a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről, az erdőkről és a vadgazdálkodásról, az építésügy­ről, a vízügyről, az egészségügy­ről szóló törvények, a természet- védelemről, a növényvédelemről és a hajózásról szóló törvényere­jű rendeletek, a levegő tisztasá­gának védelméről szóló minisz­tertanácsi rendelet, valamint a köztisztaság fenntartását szabá­lyozó miniszteri rendelet. Korszerűsíteni kell a jogszabályokat — Az emberi környezet össze­függő rendszert alkot, amelynek egyaránt vannak természetes és mesterséges elemei. A törvényja­vaslat abban nyújt minőségileg újat korábbi környezetvédelmi jogszabályainkhoz képest, hogy nem egy-egy környezeti tárgyat óv, hanem az emberi környeze­tet a maga komplexitásában he­lyezi jogi védelem alá. A törvény és a végrehajtása érdekében megjelenő miniszter­tanácsi határozat nyomán felül kell vizsgálni és a törvénnyef összhangban — a technikai fej­lődés szintjét és várható irányát figyelembe véve — korszerűsíte­ni kell meglevő környezetvédel­mi jogszabályainkat. — Az V. ötéves terv az első olyan középtávú tervünk, amely­ben jelentőségének megfelelően helyet kapott a környezetvédelem. Természetesen nem csupán a „környezetvédelmi alap” létreho­zására biztosított 500 millió fo­rintról van szó, hanem arról a lényegesen nagyobb összegről is, amelyet az egyes ágazatok kör­nyezetvédelmi előirányzatai jelen­tenek. Az utóbbiak nagyságrend­jét jól tükrözi, hogy az V. ötéves terv időszakában egyedül a vizek tisztaságának védelmére különbö­ző forrásokból fordítandó együfe tes összeg meghaladja a 20 mil­liárd forintot. ‘ — A törvény nyomán a koráb­bi széttagolt, egy-egy környezeti elemre koncentráló környezetvé­delmi tevékenység helyett a kör­nyezetet egységes rendszerként kezelő központi irányítás és el­lenőrzés kerül előtérbe. - Emellett intézményes lehetőséget kell te­remteni egy-egy megye, illetőleg város vagy tájegység környezet- védelmi helyzetének átfogó elem­zésére. Létre kell tehát hozni a környezetvédelem területi koor­dináló szerveit, szabályozni keli feladat- és jogkörüket. Fontos feladat vár a hatósági jogalkal­mazásra is. Elsősorban a terület- felhasználási, építési, vízjogi és egyéb hatósági engedélyezési el­járások keretében kell ugyanis érvényre juttatni a környezetvé­delmi tevékenység egyik alapve­tő elvét, a megelőzést. — Hatékony környezetvédelmi tevékenység nem lehetséges meg­felelő tudományos háttér nélkül. Az 1985-ig szóló országos táv­lati tudományos kutatási terv tartalmazza „Az emberi makro- és mikrokörnyezet legkedvezőbb kialakítása” című kutatási felada­tot. — Földrajzi helyzetünknél fog­va közvetlenül érdekeltek va­gyunk a nemzetközi környezet­védelmi együttműködésben. Mind a környező államokkal, mind más országokkal hatékony kétoldalú együttműködés kialakítására töre­kedtünk. amit környezetvédelmi vonatkozású nemzetközi szerző­dések és együttműködési megálla­podások egész sora jelez. Ered­ményesen működünk közre a KGST környezetvédelmi munká­jában. a következő években ilyen jellegű nemzetközi kapcso­lataink továbbfejlesztésére van szükség, valamint a tudományos kutatásban és a környezetvédel­mi berendezések, műszerek gyár­tásában kialakítandó munkameg­osztás érdekében különösen fon­tos az együttműködés a szom­szédos országokkal, amelyek­kel kölcsönösen környezeti ár­talmakat okozunk egymásnak és ugyancsak kölcsönösen sokat te­hetünk azok megszüntetése érde­kében. — A környezetvédelmi nevelés, az ismeretterjesztés és az állam­polgárok széles körű bevonása a környezetvédelmi feladatok ellá­tásába — egyik alapvető feltétele a törvény végrehajtásának és ez­által az eredményes környezetvé­delmi munkának. Nélkülözhetet­len ehhez az a segítség, amelyet r. Hazafias Népfront, az MTESZ, a TIT, a Vöröskereszt és más tár­sadalmi szervek, valamint a kü­lönböző tömegtájékoztatási szer­vek az eddigiek során is nyújtot­tak. Külön szeretném kiemelni az ifjúság szerepét. Meg kell ér­tetni a fiatalokkal, hogy éppen az ő jövőjükről van szó, és mint sok minden másban, ebben a kérdésben is számítunk aktivitá­sukra. A környezetvédelmi isme­reteknek megfelelő teret kell biz­tosítani mind az iskolai oktatásban, mind a -továbbképzésben. Az is­kolákban a szocialista haza szere- tetére neveléssel együtt kell meg­tanítani a tisztaság; a rend és a környezet szeretetét is. — Hazánkban a fejlett szocia­lista társadalom építésén^ dolgo­zunk. Dinamikusan fejlődik az ipar, a mezőgazdaság magas színvonalon gazdálkodó nagy­üzemekkel rendelkezik. A la­kosság életszínvonala állandó­an emelkedik, szociális, egész­ségügyi ellátása állandóan ja­vul. Nagy eredményeket értünk el a kulturális, szellemi színvonal emelése terén. Tizenöt* év alatt több mint egymillió lakást építet­tünk, ami azt jelenti, hogy min­den harmadik család új lakásba költözött. — Ezek az intézkedések nem­csak a jelenleg élő nemzedék szá­mára teremtenek szebb, kulturál­tabb életet, hanem szilárd alapját jelentik további fejlődésének is. A mi feladatunk és felelősségünk, hogy a fejlődéssel járó ártalmak se a mai ember, se a jövő nem­zedék számára ne okozzanak a környezetet, az ember alkotóké­pességét és életét veszélyeztető károkat. — Ennek a felelősségnek tu­datában terjeszti a kormány az országgyűlés elé elfogadás végett az emberi környezet védelméről szóló törvény tervezetét — mon­dotta a miniszter, s hangsúlyozta: — A bonyolult és szerteágazó környezetvédelmi tevékenység csak akkor lehet eredményeSj ha az egész társadalom együttműkö­dik annak végrehajtásában, a meghatározott célok megvalósítá­sában. Ehhez a tevékenységhez jó alapot nyújt az előterjesztett törvényjavaslat. Bondor József végezetül a Mi­nisztertanács nevében kérte az országgyűlést, hogy a törvényja­vaslatot vitassa meg és fogadja eL A miniszteri expozét követően Gyarmati" János, a törvényjavas­lat bizottsági előadója szólalt fel, 6 ezzel a parlament csütörtöki, munkanapja véget ért. Az or­szággyűlés ma a környezetvéde­lemről szóló törvényjavaslat fe­letti vitával folytatja munkáját. BT-határozat Mozambik és Rhodesia ügyében Tito elnök Venezuelában # Tito jugoszláv államfőt, aki tegnap éjszaka Venezuelába érkezett, Perez venezuelai elnök fogadta a caracasi repülőtéren. (Telefoto — AP—MTI—KS) Tárgyalások a libanoni válság megoldására Egy hete áll ellen Frangié li­banoni elnök a lemondását kö­vetelő katonai vezetők és politi­kusok nyomásának, s a jelek sze­rint a szíriai fővárosban folyó közvetítő tárgyalások is a hata­lomból történő erőszakos eltávolí­tása ellen hatnak.* A jobboldali (alangista párt küldöttsége, amely kz utóbbi napokban tárgyaláso­st folytatott Damaszkuszban, kö­I gölte: Asszad szíriai elnök és a tárgyalásban részt vett más fele­lős tényezők válamennyien azt hangoztatták, hogy el kell kerül­ni a konfliktus katonai jellegű kiélezését, és fokozott erőfeszíté­seket kell tenni a politikai rende­zés elérésére. Bejrúti jelentések szerint Ka­prai Dzsumblatt szocialista ve­zető .szerdán elhangzott állásfog­lalásában szembehelyezkedett a jobboldalnak azzal a törekvésé­vel. hogy a válság megoldását a 65 éves államfő hatalmon mara­dásával kössék egybe. Ahdab tábornok ideiglenes ka­tonai * kormányzó Asszad szíriai elnökkel folytatott telefonbeszél­getésében a tábornok azt a meg­győződését hangoztatta, hogy a „testvéri és őszinte szíriai erőfe­szítések Libanon érdekeit szol­gálják, minden libanoni teljes bi­zalommal viseltetik az Asszad el­nök által - felvázolt megoldás iránt" — mondotta a tábornok. Az intenzív politikai megbeszé­lésekkel egyidőben szerdán is folytatódtak fegyveres összetűzé­sek. Nemhivatalos közlés szerint az utóbbi 24 órában Libanonban harmincnégyen vesztették életü­ket. Tizennyolc személy Bejrút­ban. a többi pedig az ország észa­ki részében esett a lövöldözések áldozatául. (Reuter, AP, UPI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán este egyhangúlag elfo­gadta azt a határozati javaslatot, amely elítéli a rhodesiai fajül­dözők Mozambik békés lakossága elleni fegyveres támadásait. A BT helyesli Mozambik kormá­nyának azt a döntését, hogy meg­szakította kereskedelmi, gazdasá­gi kapcsolatait Rhodesiával, a ha­tározat felszólítja az ENSZ tag­államait: a szankciók miatt Mo- zambikot érő károk ellensúlyo­zásául adják meg a szükséges segítséget Mozambik népének az ország gazdaságfejlesztési prog­ramjának megvalósításához, füg­getlenségének megszilárdításához. A testület megerősítette Zim­babwe (Rhodesia) népének az önrendelkezésre és függetlenség­re való elidegeníthetetlen jogát és az e célért vívott harcának törvényességét. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár a szavazás után bejeléntette, hogy a világszervezet hamarosan szakértői bizottságot küld Mo- zambikba a gyors és hatékony segítségnyújtás módozatainak megtárgyalására. • A szovjet sajtó élénk figyelem­mel kíséri és kommentálja a Mozambik és Rhodesia közötti viszonyt, s ennek kapcsán a zim­Alekszej Roscsin a genfi lesze­relési értekezlet csütörtöki ülé­sén a nukleáris kísérletek teljes és általános betiltásának problé­májáról beszélt. A Szovjetunió képviselője rámutatott, hogy a kérdés megoldása hozzájárulna a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetéséhez és elősegítené a nukleáris leszerelés megvalósítá­sát. Roscsin utalt Leonyid Brezs- nyevnek az SZKP XXV. kong­babwei nép szabadságharcát. Mint az Izvesztyija írja, a mo­zambiki kormány részéről igen jelentős döntés volt, hogy már­cius 3-án Elhatározta rhodesiai határainak lezárását. Mozambik eddig összes valutabevételeinek 20 százalékát abból nyerte, hogy lehetővé tette nyugati szomszéd­ja számára a mozambiki kikötők és vasútvonalak használatát, s elektromos energiát és kőolajat exportált Rhodesiába. A mind­össze nyolc hónapja független af­rikai ország bátor döntése az ország nemzeti érdekeinek védel­mén kívül hatékony támogatást jelent a zimbabwei nemzeti fel­szabadító mozgalom számára is — írja a Pravda csütörtöki szá­mában Fjodor Taraszov, a lap kommentátora. — Rhodesia — af­rikai nevén Zimbabwe — mint­egy öt és fél milliós őslakossága évek óta harcol a mindössze 270 ezer fehértelepes ellen, nem tűri tovább a fajvédők zsarnokságát, akik szeretnék bebizonyítani, hogy Rhodesiát nem belülről fe­nyegeti a polgárháború, s a fej­lemények nem függnek össze a faji megkülönböztetés politiká­jával. Mind hangosabban emle­getik a mozambiki ,.’:ommunista fenyegetést”, ezzel akarván meg­szerezni a nemzetközi reakció támogatását. resszusán elhangzott beszédére, amelyben az SZKP KB főtitkára e probléma fontosságát és annak szükségességét hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni a nukleá­ris kísérletek teljes és általános betiltásáról szóló nemzetközi Szerződés megkötése érdekében. Ez a szerződés nagyban hozzájá­rulna az enyhülési folyamat to­vábbi elmélyítéséhez és a nukleá­ris konfliktus veszélyének kikü­szöböléséhez is. Napok óta a hírügynökségi je­lentésekben rendszeresen szere­pelnek a Ciszjordániában zajló politikai megmozdulásokról szóló beszámolók. A Jordán folyó jobb partján elterülő, mintegy 11 ezer négyzetkilométeres vidék, ame­lyet döntő részben arabok lak­nak, az 1967-i háború' következ­tében került izraeli megszállás alá. A 700 ezer főnyi lakosság már régen tanújelét .adta annak, hogy nem nyugszik bele a meg­szállásba, az izraeli bekebelezési tervek megvalósításába. A tüntetések, amelyek az iz­raeli karhatalmi erők brutális fellépése nyomán zavargásokká fajultak, január végén kezdőd­tek. Titalkozásul az ellen, hogy az izraeli legfelső bíróság enge­délyezte a jeruzsálemi zsidó la­kosságnak az A1 Aksza mecset (a muzulmánok szent helye) kö­zelében a vallási szertartásaik megtartását. A provokatív dön­tést az izraeli hatóságok azóta visszavonták ugyan, de a rend- fenntartó erőknek a békés tün­tetőkkel szembeni durva fellé­pése a tiltakozás újabb hullámát indította él. é A legsúlyosabb incidens ked­den zajlott le Nablus városában, ahol izraeli katonák' belelőttek a tüntetők mintegy ezres töme­gébe. A főleg arab fiatalokból álló tüntetők közül néhányan sú­lyosan megsebesültek. A lakos­ság felháborodása és az eset Tel Aviv számára kedvezőtlen nem- vetközi visszhangja arra kény- szeri tette az izraeli kormányt; hogy elhatárolja magát tőle: Si­mon Peresz hadügyminisztere te­levízió-beszédben figyelmeztet­te a rendfenntartó erőket, hogy „tartózkodjanak mindenfajta ön­kényeskedéstől”. A válság politikai mélységére utal az a tény, hogy a vidék öt legnagyobb városának arab pol­gármestere lemondott tisztségé­ről. Tiltakozásul az ellen, hogy az izraeli katonák terrorizálják a lakosságot, s egy idő óta rend­szeresen be-behatolnak az isko­lákba. Ez arra vall, hogy az arab burzsoáziának megalkuvás­ra hajló része is kezd elfordul­ni az izraeli megszállóktól. Az arab lakosság körében egyre erősebb a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet hatása és te­kintélye, s ezzel összhangban fo­kozódik a megszállókkal szembe­ni ellenállás is. A Jordán folyó nyugati partvidékének palesztinai arab népe nem nyugszik bele, hogy az agresszor nyugodtan él­vezze „birtokháborításának” gyü­mölcsét. Mindent meg kell tenni a nukleáris kísérletek betiltásáért 9 Tüntetők Ciszjordá­niában. Véres „birtokháborítás” | NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR • Párt- és állami vezetők az ülésszak megnyitója előtt. (MTI-íotó — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents