Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

IDŐJÁRÁS Várható ldfijárás ma estig > válto­zóan felhős tdóf számottevő csapadék ... ... ... _ nélkül. Éjszaka gyenge légáramlás, napközben kissé megélénkülő változó Irányú szél. Az esti óráktól kezdve párásodás, hajnalban helyenként ködképződés. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet mínusz j, plusz 2. legmagasabb nanna- 11 hőmérséklet 8—13 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NETÖFI AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 67. szám Ära: 90 fillér me. március 19. péntek TÖBB CUKORRÉPA ÉS NAPRAFORGÓ 120 hektár borsó a földben • Iparszerűen termeszti a kukoricát a sükösdi Május 1. Tsz. A szö­vetkezet két éve vásárolt szovjet gyártmányú nagy teljesítményű traktorával Kolluti János műveli a talajt a kukorica alá. (Pásztor Zoltán felvétele) Megyeszerte elolvadt' a már­ciusi hó és 90 ezer hektáron a talajba mosta az őszi vetések ta­vaszi tápanyagát Az állami és szövetkezeti gazdaságok jól ki­használták a januári—februári heteket a havazás előtt 'befejez­ték a műtrágyaszórást, 113 ezer hektár őszi kalászosnak több mint a háromnegyed részén. Ha Sándor, József és Benedek való­ban meghozza a meleget az elő­ző hetekben 18—20 fokos hideg­től sanyargatott gabonafélék erő­re kapnak. A rövid időre visszatért tél megakasztotta a tavaszi munka korábbi lendületét ez az oka an- nak, hogy a több mint három­ezer hektár tavaszi kalászosból március közepéig mindössze két­száz hektár került h földbe. Más években a tavaszi vetésű zöld­ségnövények közül március má­sodik felére két-háromezer hek­tár vetését elvégezték a mező- gazdasági nagyüzemek, most alig 120 hektáron került földbe a zöldborsó és 131 hektáron a többi zöldségféle magja. A mezőgazdasági nagyüzemek gondosan felkészültek arra, hogy a rövidebb tavasz ellenére ide­jében elvégezzék a kukorica, cu­korrépa, napraforgó, szója és a többi növény vetését Az össze­sített üzemtervek szerint Bács- Kiskun megyében az idén 120,4 ezer hektáron, a tavalyihoz ha­sonló nagyságú területen ter­mesztik a legfontosabb takar­mánynövényt: a kukoricát A me­zőgazdasági nagyüzemek cukor­répát ötezer-kétszáz hektáron vetnek Bács-Kiskun megyében, ez szintén magasabb a tavalyi vetésterületnél. Napraforgó elő­reláthatólag 6265 hektáron te­reid, ami négyszáz hektárral több a tavalyinál. Az olajos növény termőterületének a növekedése egybe esik a népgazdasági köve­telményekkel, hiszen a korszerű táplálkozásra való áttérés követ­keztében évről évre több nyers­anyagot vár Bács-Kiskun megye mezőgazdasági nagyüzemeitől is a növényolajipar. * K. A. Fiatalok fogadalomtétele, koszorúzás, veterántalálkozó Előkészület a Tanácsköztársaság évfordulójára A Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 57. évfordulója alkalmából Bács-Kiskun központi ünnepsé­gét Kiskőrösön, a Felszabadulási emlékparkban rendezik meg. Először az új KISZ-tagok tesz­nek fogadalmat, majd Németh Ferenc, a megyei párt-vb tagja, a KISZ megyei bizottságának el­ső titkára mond ünnepi beszé­det, ezt követően a Három ta­vasz emlékművet koszorúzzák meg. Egy órával a központi ün­nepség után, 11 órakor az Ipari Szövetkezet klubhelyiségében le­leplezik a Ligeti Károly-emlék- falat, majd ünnepi KlSZ-bizott- sági ülést tartanak. Kiskunfélegyházán már pén­teken megkezdődnek a megemléi kezések, délután a direktórium mártírjainak emléktábláját ko­szorúzzák meg. Szombaton dél- Vtán 2 órakor a Kiskun Múzeum falára kerülnek az emlékezés kö­szörűi, és fogadalmat tesznek az új KISZ-tagok is, a VSZMKISZ- bizottságának titkára, Tóth Já­nos ünnepi beszédét követően. Este a pártbizottság szervez ve­terántalálkozót. Baján szombaton délután 3 órákor katonai tiszteletadással koszorúzzák meg a párt, a KISZ, g tanács és a veteránok képvi­selői a tanácsköztársasági emlék­művet, virágcsokrokat helyeznek el az üzemek, vállalatok, intéz­mények képviselői. Hétfőn, a Központi moziban lesz Baja új KISZ-tagjainak fogadalomtétele, melyen Szabó István, a városi KISZ-bizottság titkára mond ün­nepi beszédet., A fogadalmat tett ifjúkommunistákat Pető József, az MSZMP városi bizottságának titkára köszönti. Szombaton délelőtt 10 órákor koszorúzzák meg a tanácsköztár­sasági emlékművet Kiskunhala­son a párt-, a KISZ-, a tanács és a társadalmi szervek képviselői; egyes KISZ-alapszervezetek pe­dig a város különböző helyein levő emléktáblákon helyezik el az emlékezés virágait. Délután 3 órakor városi futóversenyt ren­deznék, a résztvevők megkoszo­rúzzák a téglagyárnál levő 1919- es mártírok emléktábláját. Dél­után 5 órákor kezdődik a városi ünnepség a Fazekas utcai általá­nos iskolánál, az ünnepi beszé­det Kiss Erzsébet, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára mond­ja el. A már hagyományossá vált or- goványi emléktúrát az idén is megrendezik. ■Maaőlitt aJiisiÄlgy«l|| lilllllllliMiiiiia ■ lAAÉAAAftfliliftAÉÉÉÉAÉi törvényünk nincs összhangban megnövekedett lehetőségeinkkel és a mai követelményekkel. Ezért számos kiegészítő rend­szabályt kellett hozni, amelyek azonban nem tudták megszüntet, ni a honvédelmi törvény hiá­nyosságait, nem pótolhatták az átfogó szabályozást. A honvéde­lem átfogó, újbóli szabályozását szükségessé teszi, hogy egy eset­leges agresszió esetén a fegyve­res küzdelmet a hadsereg vívja,, de a háborút — szoros szövet­ségi rendszerben — a nemzet;: ez az egész társadalom legtelje­sebb erőkifejtését igényli. Az új honvédelmi törvény ren­deltetése,. hogy a szocialista tár­sadalom széles és szilárd talajon* a fegyveres erők és testületek fejlődésének, magas fokú készült­ségi színvonalának figyelembevé­telével előrelátóan, hosszú távra rendezze a honvédelem minden fontos kérdését. — A honvédelem az egész tár­sadalom ügye. Ennek megfelelő­en a törvényjavaslat komplex módon szabályozza a honvédel­met, mint rendszert; az állami, gazdasági és társadalmi szerveze­tek. továbbá az állampolgárok honvédelmi. feladatait, kötelezett­ségeit; valamint az ezekkel kap­csolatos jogosultságokat. A törvény előkészítése során fokozott figyelmet fordítottunk az eddig nem rendezett kérdések szabályozására. — Új vonása a javaslatnak — mondatta —, hogy szabályozza a honvédelem irányítási rendszerét; a legfelsőbb államhatalmi szerv­től a fővárosi, illetve megyei szer­vekig meghatározza a honvéde­lemmel kapcsolatos irányítási fel­adatokat. Az Alkotmány rendel­kezéseivel összhangban rögzíti az országgyűlésnek és az Elnöki Ta­nácsnak az ország védelmével összefüggő jogkörét. Külön emlí­tést érdemel az a rendelkezés, amely a rendkívüli hatáskörrel felruházott honvédelmi tanács létrehozásáról és feladatairól szól. Az- Alkotmány szerint az Elnöki Tanács rendkívüli viszonyok ese­tén honvédelmi ■ tanácsot hozhat létre. Jogállásának és feladatai meghatározásának törvényi sza­bályozása — a felkészülés érdeké­ben — azonban már most indo­kolt. — A Minisztertanácsnak ki­emelkedő szerepe van az ország védelemre való felkészítésében * különösen az anyagi-gazdasági erőforrások biztosításában, vala­mint az állami és gazdasági, szer­vek felkészítésének összehangolás sában, az ország mozgósításának elrendelésében. Nagy jelentőségű, hogy mindezt most törvényi szin­ten szabályozhatjuk. A kormány a honvédelemmel kapcsolatos fel­adatait béke idején országos szin­ten — jórészt — a honvédelmi bi­zottság útján látja el. A gyakor­latban kialakult és jól bevált rendszer szerint a területi irányí­tást, felkészítést és koordinálást pedig a fővárosi és megyei hon­védelmi bizottságok végzik. A ja­vaslat ezt a gyakorlatot törvénye­síti. s egyben kimondja, hogy a területi honvédelmi bizottságoka Minisztertanács honvédelmi bi- - zottságának irányítása alatt áll­nak. Az irányítás rendszerében meghatározott szerepe ván a hon­védelmi miniszternek. Ez kifeje­zésre jut a honvédelmi igazgatás szakirányításában, a néphadsereg vezetésében és a polgári védelem országos irányításában. A javaslat. (Folytatás a 2. oldalon.) Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parla­mentben megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Ká­roly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, továbbá a Központi Bi­zottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. ezernyi állampolgár közreműkö­dése biztosítja készenlétünk, mozgósításunk — hazánk kato­naföldrajzi helyzetének — meg­felelő szinten tartását. — A honvédelem erejét, ké­pességét nagymértékben megha­tározza az állam anyagi-műszaki potenciálja, illetve az, hogy — szükség esetén — milyen szer­vezetten & mennyi idő alatt tudja azt a honvédelem közvet­len szolgálatába állítani. A honvédelmi miniszter né­hány konkrét számmal, illetve ténnyel érzékeltette, miként vál­tozott meg az elmúlt másfél év­tized alatt szocialista államunk anyagi-műszaki potenciálja, majd így folytatta: Jelentősen fejlődtek fegyveres erőink — Az elmúlt másfél évtized nagy változásokat hozott a fegy­veres erők és testületek életé­ben is. Dolgozó népünk áldoza­tos munkával megteremtette és rendelkezésünkre bocsátotta mindazt, ami a haza fegyveres védelmének — a kor követelmé­nyei szerinti — ellátásához szük­séges. A lehetőségek hatékony felhasználásával fegyveres erőink és testületeink jelentős fejlődé­sen mentek át. Racionális átcso­portosítások történtek a fegy­veres erőkön és testületeken be­lül; kialakultak és megszilár­dultak szervezeti kereteik. Fegy­veres erőink és testületeink — a néphadsereg, a határőrség, a munkásőrség, a rendőrség, a ren­dészeti és polgári védelmi szer­vek — szoros együttműködésben védik szocialista társadalmi ren­dünket; oltalmazzák hazánk bé­kéjét, szent határait; őrzik állam­polgáraink vagyon- és közbizton­ságát, a közrendet. Tisztelettel szólok külön is a munkásőrség­ről, amelynek szervezeti megszi­lárdulása, feladatainak kikristá­lyosodása az elmúlt másfél év­tizedben történt meg. — Engedjék meg, hogy a ma­gyar néphadsereg fejlődéséről, helyzetéről részletesebben szól­jak. Néphadseregünk — a né­pünk által hozott nem kevés ál­dozat árán — korszerű haderővé vált; harci képessége növeke­dett; harckészültségének színvo­nala emelkedett. Méginkább ki­bontakozott szocialista jellege. Szövetségi rendszerünk kereté­ben teljesítettük és teljesítjük vállalt kötelezettségeinket. Had­erőnket modern technikával sze­reltük fel, tökéletesítettük szer­vezeteit. Kialakítottuk a hátországvéde­lem egységes rendszerét. Ennek jelentőségét az húzza alá, hogy egy esetleges agresszió visszave­rése esetén magas fokon szerve­zett védelemnek kell működni a hátországban, amely egyaránt ki­terjed a terület-, az objektumvé­delemre és a lakosság közvetlen oltalmazására. Békében a polgá­ri védelem 100 mérőállomása vesz részt folyamatosan a lég­kör szennyeződésének ellenőrzé­sében. Hadseregünk politikai, morális, fegyelmi helyzete szi­lárd. — Hivatásos állományunk megfelelő ’felkészültséggel ren­delkezik, hozzáértően végzi mun­káját. Tiszti állományunk mint­egy 50 százaléka rendelkezik fel­sőfokú (katonai főiskola, egye­tem, akadémia) végzettséggel; 70 százalékának közép- és felsőfo­kú politikai végzettsége van. A tiszthelyettesi állomány 55 szá­zaléka beosztásának megfelelő iskolai képzésben részesült. Ter­mészetesen munkánk nem hi­bátlan. Még magasabb színvonal, ra kell emelni a hadsereg alap- rendeltetésével közvetlenül ösz- szefüggő területeken — a felké­szítés—kiképzés, a harckészültség érdekében — végzendő munkán­kat. ( Elért eredményeink alapján jő lelkiismerettel elmondhatjuk, hogy néphadseregünk — a sze­mélyi állomány áldozatos mun­kája, lehetőségeink célszerű fel- használása eredményeként — minden tekintetben erősebb lett. Képes és kész a szovjet hadse­reggel, a testvéri szocialista had­seregekkel együttműködve szo­cialista hazánk, társadalmi ren­dünk, a szocialista közösség ér­dekeinek fegyveres védelmére. Egész személyi állományunk nagy örömmel fogadta, s új erőt merített a jövő feladatainak megoldásához, pártunk XI. kongresszusának megállapításá­ból, miszerint: trA magyar nép­hadsereg egész személyi állomá­nya méltó a nép megbecsülésére. Hadseregünk a kor követelmé­nyeinek színvonalán áll és a Varsói Szerződés szervezetében tömörült fegyvertársaival jó együttműködésben védi orszá­gunk szuverenitását, nemzeti füg­getlenségünket, biztosítja, hogy népünk békében és biztonságban élhet”. A honvédelem az egész társadalom ügye — Az elmúlt évtizedben vég­bement fejlődés rávilágított ar­ra, hogy jelenlegi honvédelmi Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Ke- gyeletes szavakkal emlékezett .meg a február 19-én elhunyt Kovács Pál országgyűlési kép­viselőről, Békéscsaba nyugalma­zott tanácselnökiéről, a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnö­kéről. Kovács Pál emlékének —ame­lyet az országgyűlés jegyzőköny­vében megörökítettek — a kép­viselők néma felállással adóztak. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi — 1975 decemberében tartott — ülésszak óta alkotott törvényerejű rende­letéiről, majd Apró Antal beje­lentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi minisz­ter benyújtotta az országgyűlés­nek a honvédelemről szóló tör­vényjavaslatot, Bondor József építésügyi és városfejlesztési mi­niszter pedig az emberi környe­zet védelméről szóló törvényja­vaslatot. Az országgyűlés elnökének ja­vaslatára a képviselők elfogad­ták az ülésszak tárgysorozatát: 1. a honvédelemről szóló tör­vényjavaslatot; 2. az emberi környezet védel­méről szóló törvényjavaslatot; Czinege Lajos előterjesztése az új honvédelmi törvényről A törvénytervezet szerves ré­sze annak a jogalkotási tevékeny, ségnek — kezdte beszédét a mi­niszter —, melyet társadalmi fejlődésünk folyamatában vég­zünk. Jelenleg hatályos honvé­delmi törvényünk, az 1960. évi IV. számú törvény — annak ide­jén — megfelelően szabályozta az ország fegyveres védelmével kapcsolatos alapvető feladatokat. — Hazánkban az elmúlt évti­zedekben alapvető — pozitív — változás ment végbe.' A honvé­delem valóban egyre inkább az egész nép ügye; a haza védel­méért érzett felelősség mélyen gyökerezik a társadalom minden rétegében. A hon védelme nem­zeti üggyé, az- egész nép felada­tává, mindennapi munkájának részévé vált. Ifjúságiinkra az jel­lemző, hogy becsülettel, az áldo­zat tudatos vállalásával teljesíti sorkatonai szolgálatát, s tesz ele­get kötelezettségének a hadse­regben és a határőrségnél. — Fegyveres erőink tartalékos állománya — szóra nem érde­mes töredék kivételével —, be­csülettel tesz eleget honvédelmi kötelezettségének a továbbképzé. seken és gyakorlatokon. Elisme­rés, köszönet illeti a tartalékoso­kat, családtagjaikat, munkahe­lyeiket az állampolgári köteles­ség tömeges, kimagasló teljesíté­séért, illetve segítéséért. A polgári védelemről szólva szintén kimagasló eredményekről tudunk beszámolni. A különbö­ző szakszolgálatokban — túlnyo­mó többségükben eltérő jellegű napi munkájuk mellett — több százezren vesznek részt a polgá­ri védelmi feladatok végrehajtá­sában. Csupán 1975-ben százez­ren indultak a jubileumi verse­nyen. Fontos, mondhatnám nél­külözhetetlen szerepe van annak a honvédelmi nevelésnek, okta­tásnak, előképzésnek, amelyet fiataljaink a különböző szintű iskolákban, az úttörőmozgalom­ban, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségben, majd a Magyar Hon­védelmi Szövetségben kapnak. A Magyar ■ Honvédelmi Szövetség például — az önként jelentkezők közül — évente több mint 10 ezer gépjárművezetőt, 1200 köny- nyűbúvárt, 6.5 ezer rádiótáv- írászt, több mint 3 ezer általá­nos híradóst képez. Megszerzett Ismereteik nagy része a polgári élethen is jól hasznosítható. A tanácsok és tanácsi szervek, a gazdasági és társadalmi szer­vezetek, mindennapi tevékenysé­gük szerves részeként, egyre hoz­záértőbben végzik 1 honvéde­lemmel összefüggő munkájukat. A tanácsok, . illetve az irányítá­suk alatti dolgozó szervek, sok C Tegnap délelőtt megkez­dődött az országgyűlés _ tavaszi ülésszaka, (tifn-fotő — KS) 3. Nemeslaki Tivadar kohó. és gépipari miniszter beszámolóját a tárca felkészüléséről az V. öt­éves terv és az 1976. évi terv végrehajtására, különös tekintet- tel a gépiparnak és a közúti jár­műfejlesztési program végrehaj­tásának helyzetére. Ezután megkezdődött az első napirendi téma tárgyalása. Czi­nege Lajos vezérezredes honvé­delmi miniszter emelkedett szó­lásra.

Next

/
Thumbnails
Contents