Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-03 / 53. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1976. március 3. Épül a szmederevói Duna-kikötő • A Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktorában különféle beton, fajták sugárvédő tulajdonságait ellenőrzik és kiválasztják a Paksi Atomerőmű reaktortömb építésére alkalmas típust. A tanreaktor munkatársai a nagy jelentőségű mérések alapján szakvéleményt adnak az' atomerőmű tervezőinek. (MTI-fotó — Csikós Gábor — KS) Jugoszláviában, a szmederevói (szeméndriai) Duna-parton megkezdődött a nagyszabású kikötő építése. Az építkezés első szakasza 1978-ban fejeződik be, s akkor a kikötő átrakodó kapacitása , 2 millió tonna áru lesz. A kikötő építésével egyidejűleg kiszélesítik a már meglevő csatornát, amely a Dunát a kohászati kombináttal köti össze. Megépítik á 350 méter hosszú rakpartot, valamint 50 000 négy-' zetméternyi területen nyitott rakodó teret létesítenek. Mintegy 5—10 ezer négyzetméternyi területen fedett raktárakat is építenek, valamint megépítik a bekötőutakat, majd vasútvonallal kötik össze a szmederevói kikötőt Mala Krszna vasúti csomóponttal. Az egész kiterjedt építkezés gazdája a helybeli „Prisztaniste” építkezési vállalat. A kikötő első szakaszának építését megkönnyíti az a tény, hogy az említett csatorna szélesítésekor nyert kavicsot és homokot felhasználják majd a 15 kilométer hosszú útvonal kialakításához. Ez az útvonal köti össze az új Duna-hidat a Belg- rád—Nis, közötti autópályával, (BUDAPRESS-TANJUG) 9 A neincsnádudvari Kossuth Termelőszövetkezet is tagja a KITE nevű termelési rendszernek. A tavaszi kukoricavetéshez készítik elő a gépeket ezekben a napokban. Ifj. Béli Béla szerelő és Dob- ler István villanyszerelő munka közben. Az IHC vetőgép egyszerre négy műveletet végez. Gyomirtó, talajfertőtlenítő vegyszert, műtrágyát juttat a talajba a vetőmagon kívül. A szövetkezetnek is vannak gondjai. Az IFA teherautókhoz több alkatrész hiányzik. (Szilágyi Mihály felvétele) Szocialista brigádok összefogásával készülnek az uszty-ilimszki kombinát vasszerkezetei A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában nemrég megtartott termelési tanácskozáson Kovács Gyula szocialistabrigád-vezető is felszólalt. Elmondta, hogy tavaly a 2-es műhelyben dolgozó Ságvári i Endre szocialista brigád egyik legfontosabb feladata az uszty-ilimszki cellulózkombinát vasszerkezeteinek gyártása volt. A 11 tagú munkacsapatban lakatosok és hegesztők dolgoznak. A vasoszlopok és az úgynevezett kiváltó tartók kialakítása nagy szakértelmet, pontos, precíz munkát igényel. Eredményes munkájáért a kollektíva tavaly Kiváló brigád oklevelet kapott. Az idén a Szovjetunióból újabb megrendelést kapott a kecskeméti gyár. Eszerint az első fél évben négy csarnokszerkezet vaselemeit kell elkészíteniük. Ez a munka mintegy 100 millió forint értékű. A magyar—szovjet 'szerződés értedében június 30-ig kell elszállítani a vasszerkezeteket. A Ságvári Endre szocialista brigád elhatározta, hogy a határidő előtt tíz nappal befejezik a rájuk háruló munkát. A lakatosok és hegesztők felhívták az uszty-ilimszki. vasszerkezetek gyártásával foglalkozó többi szocialista brigád tagjait, hogy csatlakozzanak a kezdeményezésükhöz. ’ Ugyanakkor a vaselemekhez különböző alkatrészeket készítő székesfehérvári, zuglói és angyalföldi gyárak dolgozóit is értesítették erről, hogy ők is tegyenek hasonló vállalást. A szocialista brigádok összefogása lehetővé teszi, hogy a megrendelésnek megfelelően, a kijelölt határidőben Uszty-Ilimszkbe szállítsák a vasszer- kezeteket. T. L. — Az elmúlt évtizedben az automatizálás szinte szemmel látható gyorsasággal terjedt el a gépiparban. Hogyan értékeli ön ezt a folyamatot, és milyen lehetőségeket lát a lézertechnika ipari alkalmazásában? — Az automatika 10—15 év alatt valóban olyan 'nagymértékben elterjedt a gépiparban —elsősorban a fémek megmunkálásában —, hogy ma már a gyártástechnológia és az automatika egybeolvadásáról beszélhetünk. Azok a termékek, amelyek előállítása során nem használják ezeket az eljárásokat, kiszorulnak a piacról, versenyképességüket belátható időn belül teljesen elveszítik. A lézertechnika — a koherens optika — alkalmazása is terjedőben van világszerte. A magyar ipar lehetőségeiről e téren azonban sokat még nem mondhatok. A nemzetközi tapasztalaitok ösz- szegyűjtésére, rendszerezésére és ennek alapján a hazai lehetőségek kimunkálására ugyanis éppen most kértük fel a helyi kutatókat. Eredményeik a távlati kutatások megalapozását szolgáló döntésekhez szükségesek. — Mt a véleménye az új műszaki-tudományos eredmények ipari alkalmazásáról — gazdasági értelemben? — Egy ország gazdasága szempontjából ma már döntővé vált hogy az új eredményeket milyen íövid idő alatt képes meghonosítani a termelésben. Ebbe a folyamatba a kormányzatok mindenütt beavatkoznak, igyekeznek meggyorsítani. Magyarországon ez a gond fokozottan jelentkezik. Nem sikerült eddig teljes mértékben megfelelő vállalati ösztönzőket alkotni. A vállalatok csak a kimagasló kutatási eredmények iránt érdeklődnek. A műszaki fejlesztési gyakorlatnak az előző ötéves terv időszakában is voltak hiányosságai. Ezek megszüntetése a szabályozók tökéletesítését igényli és ez az államigazgatásának is feladata. — Hogyan ítéli meg Bács-Kis- kun megye lehetőségeit a gépipar műszaki fejlesztésében? — Műszaki szempontból a megye nem önálló egység, ezért merőben más lehetőségei nincsenek, mint a többi területnek. Fontos helyet foglalnak el azonban a helyi üzemek a műszaki-tudományos kutatás eredményeinek megvalósításában. S ebben meghatározó lehet a főiskola; az üzemekkel kiépített aktív kutatási kapcsolatai és a padjaiból kikerülő fiatal szakemberek alapos felkészítése révén egyaránt. — Mi az oka annak, hogy ezzel a jelentős kutatási feladattal az OMFB a főiskola kutatóit bízta meg? — Ez az első olyan szerződés, amelyet közvetlenül a GAMF-fal költöttünk. Közvetett kapcsolatba azonban már többször kerül-4 Hová lett a sok tubus?... Bocsánat, hogy kölcsön vettem Marlene Dietrich közismert dalának néhány kezdő szavát, de írásom címéül ez kívánkozott leginkább, miután a tények erre vallanak. Hogy a tárgyra térjek: régóta és méltán jóhírű a kecskeméti UNIVER Szövetkezet, egyebek közt tubusos készítményeiről. Erről beszélgetve ismerőseimmel, munkatársaimmal hamarjában legalább nyolcféle ilyet sikerült összeszámlálnunk: mustároktól a zellerkrémig, Piros Aranytól a fokhagymakrémig. A napokban valahogyan zellerre támadt gusztusom — bár a fokhagymától sem idegenkedem éppen, kellő óvintézkedések mellett és megfelelő körülmények között. Betértem hát az Alföld Áruházba, azzal az elképzeléssel, hogy ott majd dúskálni fogok a tubusos készítmények valóságos légiójában. „Háztáji” üzletünkben ugyanis, ha van is, egészen csekély ezekből a választék. Áruházi szemlém során azután — ahogyan mifelénk mondani szokás — „szemmé váltam”, vagyis elcsodálkoztam, leesett az állam. Mert a választék — írd és mondd — háromféle gyártmányból állt. Még mustárból is, amelyet én kétféle „kiadásban” — erősebb és enyhébb változatban — ismerek, csupán az egyik márka volt fellelhető. Tudom, nem világrengető hiányosság ez. Nem lévén hirdetésolvasó ember, azt sem állítom, hogy a szövetkezet reklámozza, ajánlja mostanság ezeket a termékeit.. De azért fölmerült bennem a gondolat: ha e rangos, jól bevált és sokak által kedvelt cikkek a megye legelőkelőbb szövetkezeti áruházában nem kaphatók, akkor vajon hol keressem őket?! Betonvizsgálat a paksi reaktortömbhöz A mezőgazdaság műszaki-technikai fejlődésének eredmé-’ nyeként számottevően növekedett az utóbbi esztendőkben az állóeszköz-állomány, valamint az ipari eredetű anyagfelhasználás. 1968. évi változatlan áron számítva ez a növekedés 1970-hez viszonyítva meghaladja a 40 százalékot, az 1960. évinek pedig csaknem hatszorosa. A nagy értékű ipari anyagok túlnyomó többségét az AGRO- TRÖSZT vállalati, a megyei AGROKER-ek forgalmazzák. Az V. ötéves terv időszaka alatt csaknem 140 milliárd forint értékű eszköz és anyag kerül ezektől a vállalatoktól a mezőgazda- sági nagyüzemekbe. Ez 46 százalékkal több, mint a IV. ötéves terv időszaka alatt forgalomba hozott érték.. Ebből is látszik, hogy az AGROKER-ek tevékenysége — a mezőgazdasági üzemek által igényelt anyagok, eszközök időben történő biztosítása — az ésszerű elosztás, a gyors kiszolgálás nem kismértékben segíti a mezőgazdasági termelést. Számos gondot okoz, befolyásolja az üzem- és munkaszervezést egy-egy gép, műtrágyaféleség, növényvédő szer, alkatrész hiánya, illetve késedelmes szállítása. Erre számos példa akadt az elmúlt években. A nagy értékű gépek termelésből történő kiesése, az alkatrész- hiány nemegyszer sok ezer forint kárt okozhat. A gyorsan romló termény esetenként filléres alkat- ' részek hiánya miatt megy veszendőben, válik társadalmunk részére használhatatlanná. Az is igaz viszont, hogy csak azt lehet adni az üzemeknek,, amit az ipar, illetve a kereskedelem nyújt. A következő években például a forgalomba hozandó gépek mintegy 42 százaléka a hazai mezőgépipar terméke lesz, 50 százaléka szocialista importból származik majd. Tehát a gépek csak kis' hányadát hozzuk be kapitalista országokból. A gépesítés jelentőségét aláhúzza, hogy gyorsan fejlődnek a termelési rendszerek. A Bácskai és a Dunamelléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetéhez tartozó 61 termelőszövetkezetben tavaly 46 ezer hektáron termesztettek kukoricát, zömét korszerű módszerekkel. A rendszereken kívül termelő üzemek 60 mázsát takarítottak be egy-egy hektárról. A , korszerűep termelők ennél jóval többet. A KITE nevű iparszerű termelési rendszerhez tartozó gazdaságok 10 ezer hektáron 72 mázsa termést értek el hektáronként májusi morzsolt értékben számítva. A területi szövetség kezdeményezésére nemrég a megyei AG- ROKER Vállalat vezetői és a termelőszövetkezetek képviselői megbeszélést tartottak a műszaki ellátás helyzetéről, a vállalat és a gazdaságok kapcsolatáról. Nagyon hasznos volt ez az eszmecsere, hiszen az üzemek elmondták gondjaikat és az AGROKER megyei vezetői tájékozódhattak arról, milyen igényeik vannak a gazdaságoknak, egyúttal információt adtak a várható gép- és eszközellátásról. A megbeszélés jelentőségét aláhúzza, hogy- az országos forgalom tíz százalékát bonyolítják. Az üzemek képviselői sok mindent szóvá tettek ezen a tanácskozáson. Többek között/ általános igényként jelentkezik hogy a forgalmazó vállalat támasszon fokozottabb minőségi követelményeket a hazai gyártmányú munkagépekkel és alkatrészekkel szemben. Ugyancsak kérik, hogy a külföldről behozott gépek és eszközök alkatrész-ellátását szervezetebben, folyamatosabban oldják meg. Panaszkodtak a hozzászólók, hogy néha egy-egy filléres alkatrészért az anyagbeszerzőnek napokig kell járnia az országot. Ez rendkívül megnöveli a költségeket, drágítja a termelést. Az árutermelésben jelentős szerepet betöltő háztáji és kisegítő gazdaságok erő- és munkagépellátása napjainkban 'Seift1 ítélhető megfelelőnek. Nem ( -io-/ lyamatos a legalapvetőbb eszközök, kéziszerszámok, kisgépek forgalomba hozatala. A tanácskozás során kitűnt, hogy a megyei AGROKER sokat tett a növekvő igények kielégítésére, de sok minden nem a vállalaton múlik. Az ellátás elsősorban attól függ, hogy az ipar és az importáló vállalatok miként tartanak lépést a mezőgazdaság fejlődésével. Sajnos a korszerű technológiához nem mindig igazodnak a gépek és a berendezések. A gyártási stuktúrák változása miatt nem egyszer olyan képtelen helyzet áll elő, hogy fontos munkagépet nem lehet kapni, mert a gyártó cég megszünteti az előállítást, ugyanakkor másik üzem nincs, amely helyette vállalná a gyártást. Az ilyen „átállások” nem egyszer hónapokat, éveket vesznek igénybe, amit a mezőgazdasági üzemek sínylenek meg. A területi szövetség által kezdeményezett eszmecsere elősegítette a kölcsönös informálódást és égy úttal alkalmat adott arra, hogy az ipari üzemekhez, az illetékes minisztériumokhoz továbbítsák azokat a napi gondokat, amelyek befolyásolják a termelést. K. S. Kutatási célok - « a helyi adottságok kihasználásával Napenergiával fűtött lakóház A múlt év nyarán a kecskeméti Gépipari Automatizálási és Műszaki Főiskola és a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézete együttműködési megállapodást kötött a lézer- technika gépipari alkalmazásai témájának közös kutatási munkájáról. Ez a program az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízásából — a nemzetközi eredmények feltérképezésével 1— kezdődött meg. Az erről szóló szerződést februárban a főiskolán dr. Róth András, az OMFB műszaki tudományos főosztályvezetője írta alá. Itt-tartózkodásakor munkatársunk néhány kérdést intézett hozzá a helyi főiskola közreműködésével folyó kutatási munka jelentőségéről. Mezőgazdasági repülőgépszolgálat Az NDK repülőtársaságának, az Interflugnak 160 mezőgazda- sági repülőgépe 1975-ben több mint hárommillió hektár szántóföldet, rétet és mezőt szórt be műtrágyával és növényvédő szerekkel. A levegőből ma már'1 ösz- szesen 28 különböző mezőgazda- sági munkát végeznek el —> 1980- ban már csak hatfélét.. Az elmúlt ősszel például 100 000 hektárt vetettek be a levegőből őszi gabonfval. A 160 csehszlovák gyártmányú „Dongó” típusú repülőgép mindegyike évente legalább 530 órát tölt a levegőben, némelyik pilóta pedig 600, vagy néha még ennél is többet. A gépek 89 százaléka állandóan bevetésre kész. A karbantartási munkálatok idejét sikerült több mint a felére csökkenteni. A lipcsei repülőgép- gyár szakemberei csehszlovák kollégáikkal együtt új karbantartási programot dolgoztak ki. A bevetési helyen levő műszerész állandóan startrakész állapotban tartja a gépet és védi a korróziótól. Kétszáz levegőben töltött óra után a gép a gyár javítórészlegébe kerül, ahol három napig vizsgálják. A gyárban történő javítás évente mindössze 350 munkaórát vesz igénybe, így meg lehet takarítani a régebben szokásos generáljavítást.' A tudósok kiszámították, hogy 15—20 perc alatt annyi energia árad a Napból a Föld felszínére, ami bőven fedezhetné az emberiség évi energiaszükséglétét. Jelenleg még csak igen keveset hasznosítunk ebből a hatalmas energiamennyiségből. Az utóbbi időben azonban megélénkült a kutatás — különösen a néhány évvel ezelőtti energiaválság hatására — és egyre újabb kezdeményezések látnak napvilágot. Ezek egyike az a napenergiával fűthető és hűthető lakóház, amelyet a Philips cég kutatói az aacheni kísérleti telepükön építettek meg. A „napfényfogót” a 116 négyzetméter alapterületű ház meredek lejtésű tetőzetében helyezték el, s az így „csapdába ejtett” hővel vizet melegítenek. A napfényes Kaliforniában már több éve építenek olyan lakóházakat. amelyeknél a tetőn „begyűjtött” napenergiával felmelegített levegőt 8 köbméteres, 48 C-fokon olvadó sóval töltött tárolótartályba vezetik. A sóoldat elnyeli és tárolja a hőenergiát. Nyáron hasonló tartály gondoskodik a . fordított folyamatról: äz éjszakai hűvös levegő „megfagyasztja” a sóoldatot, amely azután nappal lehűti a rajta átáramoltatott levegőt. Sokkal hasznosabbnak — bár jóval költségesebbnek — tűnik az a megoldás, hogy a tetőn kadmiumszulfid napelemeket helyezzenek el, amelyek -napközben árammal töltenek fel egy akkumulátortelepet. Az ekként tárolt villamos energiát azután bármikor, bármiféle célra fel lehet használni. Jóllehet a házaknak a naphőhasznosító berendezésekkel való felszerelése sokba kerül, később bőségesen megtérül a befektetés, hiszen a folyamatosan kapott energia azután már hosz- szú ideig „ingyen van”. lünk a főiskolával. Azokban a feladatokban igen színvonalasan működlek közre a kecskemétiek, s ezek a tapasztalatok bátorítottak bennünket erre a megbízásra. Jelentősek az itteni eredmények több területen, például a szereléstechnológia kutatásában. Jók a főiskola lehetőségei a szellemi és anyagi adottságok terén, s külön kiemelném azt a — -gépipari kutatások szempontjából igen lényeges — momentumot, hogy közvetlen kapcsolatot építettek ki a helyi üzemekkel. Ezért további kutatási megbízások terveid is napirenden tartjuk. — Tudomásunk van arról, hogy ön többször járt már a főiskolán, mint államvizsga-bizottsági tag. Kérem beszéljen az ilyen alkalmakkor szerzett tapasztalatairól! — Valóban rósát vettem már néhány államvizsgán Kecskeméten és módomban állt tapasztalatokat gyűjteni az itt folyó képzés eredményességéről. A hallgatók felkészültségét nagymértékben megnyugtatónak találtam az államvizsga-feleletek és a szak- dolgozatok gyakorlati jellege alaján. Úgy érzem, aok tekintetben felülmúlták más iskolákbeli társaikat. A kedvező kép mögött a tanári testület munkája áll, melyet nagyra értékelek. Zs. A. Hasznos eszmecsere
