Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-17 / 65. szám

TT 1 •• •• 1 Holnap összeül az országgyűlés Mint jelentettük, az Elnöki Tanács csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta az országgyűlést. Várhatóan az ülésszak na­pirendjére kerül — a kormány előterjesztésében — két tör­vényjavaslat: az egyik a honvédelem új törvényének terve­zete, a másik javaslat tárgyköréről, az emberi környezet vé­delméről pedig most először alkotnak törvényt. Harmadik napirendi témaként az országgyűlés azzal a beszámolóval foglalkozik, amelyet a kohó- és gépipari miniszter terjeszt elő a tárca felkészüléséről az V. ötéves tervidőszak feladatai­nak, ezen belül az 1976. évi tervnek a végrehajtására, első­sorban a gépipar helyzete, valamint a közúti járműfejlesz­tési program megvalósítása szempontjából. Óriástartályok Félegyházáról MHHRHmHShRHhHHMHIII Több százmillió forintos beruházás az V. ötéves tervben VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évi. 65. szám Ára: 90 fillér 1976. március 17. szerda Tóth Ferenc, az MTI hírmagya­rázója írja: Előkészítendő az ülésszak munkáját, az elmúlt héten soro­zatban, öt alkalommal foglalkoz­tak a plénum elé kerülő témák­kal az országgyűlés állandó bi­zottságai. A honvédelmi, az ipari* a szociális és egészségügyi, a me­zőgazdasági, az építési és közle­kedési, illetőleg a jogi, igazgatá­si és igazságügyi bizottság önálló, illetve együttes ülésein a leg­mélyrehatóbban a környezetvéde­lemről megalkotandó törvényi rendelkezéseket elemezték. Ért­hető módon, hiszen ez lesz az el­ső környezetvédelmi törvény Ma­gyarországon. 'A képviselők elő­zetes véleménynyilvánítása min­(Folytatás a 2. oldalon.) A kerékpárosok és a balesetek 3. oldal Tanácsok a téli betegségek megelőzésére 3. oldal AZ MSZMP BACS-KISKTJN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Az V. ötéves tervben több százmillió forintot költenek Bács-Kiskun megyében a gabonaipar korszerűsítésére, a tá­rolótér bővítésére. Kecskeméten jövőre helyezik üzembe a 2000 vagonos tárházat, amelynek szomszédságában koncent- rátum gyár is épül 120 millió forintért. Kalocsán 3125 vagon termény befogadására alkalmas beton- és fémsilót állítanak lel 1980-ig. A Duna menti gabonatermesztő körzetben nagy­mértékben enyhül a raktárhiány. Bácsbokodon még ebben az esztendőben elkészül a könnyű szerkezetű gabonaraktár, közelé­ben a tervidőszak végéig még ezer vagon termény tárolására alkalmas magtár épül. Ugyan­csak 1980-ig helyezik üzembe a megyében két helyen az össze­sen 1200 vagonos fémsilót. E nagy értékű beruházással a ga­bonaforgalmi és malomipari vál­lalat Bács-Kiskun megyében kö­vetni tudja a mezőgazdasági ter­melés növekedését, a raktározási gondok megoldása azonban az 1986»as~évek második f elér elvár­ható. x Évente több ezer vagon ter­mény forgalmazása ugyancsak nagy feladat elé állítja a gabo­naipart Bács-Kiskun megyében. A vállalat az ötödik ötéves terv­ben a folyami szállítás növelésé­re tesz lépéseket. Perczel János igazgató tájékoztatása szerint Baján, Hartán és Kalocsán a bácskai és a Duna menti gabo­natermesztő körzet terményének szállítására dunai uszál.vraködót építenek olyan teljesítőképessé­gű berendezésekkel, hogy egy­9 A liszt minőségét vizsgálják Baján a kiscsávolyi malomban. egy 130 vagonos uszályt kétna­ponként meg lehessen tölteni terménnyel. A vízi szállítás je­lentősége a jövőben még inkább 'megnő, hiszen mentesíteni tudja a túlterhelt vasúti és közúti áru­forgalmat. Az iparszerű kenyér- és takar­mánygabona-termesztés elterje­désével a következő években megnő a gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalat felvásárlási te­vékenysége. A táplálkozási szo­kások módosulása folytán a ma­lomipartól több fehérárut vár a sütőipar. Egyre nagyobb a ke­reslet a finom- és a rétesliszt iránt. A táptakarmány-gyártás eddi­gi fejlesztésének eredményeként a megyei vállalat az idén már korlátlan mennyiségben el tud­ja látni a mezőgazdasági nagy­üzemeket, a háztáji és kisgazda­ságokat megfelelő minőségű ke­verék-takarmánnyal, a követke­ző években pedig nagyobb meny- nyiségű koncentrátummal is. Ez utóbbi segítségével a mezőgaz­dasági üzemek maguk állíthat­nak elő tápot a helyben ter­mesztett szemes termények fel- használásával. A megnövekedett feladatok el­végzésére . felkészülnek a gabo­naforgalmi és malomipari válla­lat dolgozói. Kedden a vállalat 73 szocialista brigádjának és a vállalat körzeti üzemeinek veze­tői vitatták meg teendőiket. A szocialista, brigádok többek kö­zött a termelés hatékonyságá­nak növelését, a fegyelmezettebb, pontosabb munkát, a vállalati eredmény 4,2 milliós emelését vállalták. K. A. Aki figyelemmel kíséri az újságok tudósításait — az or­szágos és a megyei sajtót egy­aránt — tapasztalhatja, hogy az utóbbi hetekben-napokban egyre gyakrabban szólnak az írások arról, hogy a városok­ban, nagyközségekben úgyne­vezett tervtárgyaló tanácsülé­seket tartanak. A települések életében, a takóhely fejleszté­se szempontjából igen fonto­sak a mostani tanácsülések. Elsősorban*azért, mert számot vetnek a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek •megvalósítá­sával, a . fejlesztési munkában előfordult nehézségekkel, a ta­pasztalatokkal, ugyanakkor meghatározzák az ötödik öt­éves terv tennivalóit a kom­munális fejlesztés, az egész­ségügyi,} kereskedelmi, kultu­rális és egyéb területek beru­házásait, a bővítéseket, a szín­vonaljavításokat stb. Milliókról, sőt a megyeszék­helyen milliárdokról van szó. Érthető tehát, ha azt mondjuk, ' hogy a döntés egyben nagy fe­lelősséget is jelent. Ugyanak­kor azt is el kell mondanunk, hogy a tanácstagok, de ma­guk a választópolgárok, a tele­pülések lakói is már tájéko­zottak az elképzelésekről, a megvalósításra váró feladatok sürgősségi és fontossági sor­rendjéről. A tanácsülések te­hát ilyen értelemben az össze­gyűjtött lakossági javaslato­kat, véleményeket, elképzelé­seket és reális kívánságokat hagyják jóvá, amiből termé­szetesen nem következik, hogy a tanácsok tervtárgyaló ülé­sei csupán formalitások lenné­nek. Egyáltalán nem azok, hiszen a középtávú fejlesztési terv kialakításának legfontosabb mozzanata itt történik: az egyes ágazatok fejlesztési arányainak kialakítása, az ágazatok közötti összefüggések mértékének kidolgozása, a vá­ros, a nagyközség választó- kerületeiből érkezett jogos kí­vánságoknak, kéréseknek és igényeknek az egész közösség érdekei, lehetőségei szempont­jából ■ történő „súlyozása”, majd ennek a súlyozásnak az eredményeként a megfelelő sorrend kialakítása. A mostanában zajló tanács­ülések a korábbi esztendők jó munkájára utaló tapasztala­tokkal is szolgálnak. Ilyen ta­pasztalat például az, hogy a tanácsnak, mint testületnek, a szakigazgatási szerveknek min­dennapos, jó kapcsolata van a lakossággal, 'a tanácstagokkal, a társadalmi és tömegszerve­zetekkel és item utolsósorban a pártszervezetekkel, a terme­lő és gazdálkodó egységekben működő, dolgozó kommunis­tákkal, a szocialista brigádok­kal, az ifjúsággal és a terü­leten lakó valamennyi állam­polgárral. A kapcsolatoknak ezt a sokoldalúságát ma már megköveteli a tanácsi demok­rácia, az államhatalom helyi szerveinek az a megfogalma­zott jellemzője, amely a nép­képviseletet és tys önkormány­zatot jelenti. Gyakran szó esik a tanácsok önáilóságáról, a lakóhely irá­nyításában, munkája szervezé­sében betöltött egyre nagyobb és mindinkább szélesedő sze­repéről. Néhány évvel ezelőtt, amikor ennek az önállóságnak az első lépéseit próbálgatták a helyi tanácsok, bizony még in- nen-onnan a panasz ■ hangjait is hallani lehetett sok a mun­ka, nincs elég szakképzett ta­nácsi dolgozó stb. Ma viszont már elmondhatjuk, hogy a ta­nácsok, a tanácsi szervek ki­állták ezt a próbát és egyre alkalmasabbak arra, hogy él­jenek — méghozzá jól éljenek — a megnövekedett lehetősé­gekkel, a hasznosnak és szük­ségesnek megismert önállóság­gal. Erről éppen a mostani tervtárgyaló tanácsülések győz­hetnek meg bennünket a leg­jobban. Ahhoz természetesen, hogy az önállóság egyben a tanácsi demokrácia fejlesztésének, el­mélyítésének lehetőségét is je­lentse, mindenek előtt arra van nagy szükség, hogy a ta­nács vezetői, dolgozói — szo­rosan együttműködve a lakó­hely más .vezetőivel és a la­kossággal — alapos ismerői legyenek saját erőiknek, tud­ják, mikor mit. valósíthatnak meg, s. ebben a munkában milyen mértékben számíthat­nak a választópolgárok segít­ségére. A tervtárgyaló tanács­ülések arról győzhetik meg a résztvevőket, a meghívottakat, hogy helyi tanácsaink mind­ezekkel tisztában vannak, amikor meghatározzák a kö­vetkező .öt esztendő tennivaló­it. Ezekben a feladatokban ugyanis már benne van a la­kóhely — a község, a város — közös akarata, s a megvalósí­tásra utaló ígérete is. G. S. Fél óra alatt bejött New York 4. oldal Tanuljunk színházat 5. oldal Sport 7. oldal 9 Kiskunfélegyházán az Április 4, Gépipari Művek Vegyipari Gyárában 240 köbméteres erjesz'őtartályok készülnek « Kő­bányai Sörgyár rekonstrukciója részére. Ebben az évben' nyolc darabot gyártanak és szerelnek fel. (Pásztor Zoltán felvétele) Kertészkedés fólia alatt A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet fóliáskcrlészete. A kiskunfél­egyházi Vörös Csillag Ter­melőszövetke­zet az idén fej­lesztette a haj- tatásos zöld­ségtermesztést. Kilencszáz négyzetméteres üvegházat épí­tettek saját ki­vitelezésben. Nagy Jánosné zöldségtermesz­tési üzemágve- zetö elmondja, hogy ezzel megoldották a kertészet pa­lántaszükségle­tének nevelé­sét. 9 Palántázzák a salátát. 9 A jobb oldali képen: Mészáros Lászlóné kapál­ja a paprikapalántát. (Szilágyi Mihály felvételei) A fólia alatti hajtatás egyébként évről évre bő­vül. Az utóbbi esztendőkben 5 ezer négyzetméterről 20 ezerre emelkedett. A tavasszal 500 ezer salátát, 250 tékesiteni, az áru zömét exportra szánják. Ilyenkor a nyugdíjasok, valamint a tésztaüzem asszo­nyai is segítenek a palántaülte­tésben. még 30 hektár burgonya és két hektár szamóca is. A termelőszövetkezet saját üz­leteiben is értékesít zöldségfélé­ket. ezzel is segítve a lakosság ezer paprikát szándékoznak ér- A zöldségágazathoz tartozik jobb ellátását. Véget ért az MTESZ kétnapos országos tanácskozása Tegnap Kecskeméten befejeződött a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége Országos Elnöksége által rendezett kétnapos értekezlet. Az ország minden részé­ből összesereglett megyei MTESZ-elnökök és titkárok tartal­mas vitában fejtették ki véleményüket a szövetség munka­módszereinek javítását illetően. Dr. Valkó Endre, MTESZ-fő- titkár vitaösszefoglalójában hang­súlyozta: biztató volt, hogy a felszólalók nem á> sikereket, az eredményeket sorolták fel, ha­nem az előttünk álló feladatok végrehajtására irányították a figyelmet. Sok hasznos javaslat hangzott el. Ilyen többek között a tudományos társadalmi munka nagyobb erkölcsi megbecsülésé­nek fontossága. Igen fontos az is, hogy a megyei pártbizottsá­gokkal és megyei tanácsokkal szorosabb együttműködést kell kialakítani a helyi területi fej­lesztési, termelési tervek végre­hajtására. A főtitkár ezután részletesen' foglalkozott a vállalati,. üzemi MTESZ-szervezetek létrehozásé-; val, s azok tevékenységének se-, gítésével. Most folyik a vállala­ti ötéves tervek kidolgozása, ami­ből az üzemi __ MTESZ-szerveze­tek nagyon hasznosan vehetik ki a részüket. Hasonló szerep vár rájuk a Dolgozz hibátlanul munkarendszer bevezetése terén is. Emellett igen fontos a mű­szaki értelmiség és a fizikai dol­gozók együttműködésének szo­rosabbá tétele a termelésben, va­lamint a szocialista embertípus kialakításában. Az összefoglaló után dr. Hor­gos Gyula, az MTESZ ügyvezető elnöke rövid beszéddel zárta a kétnapos tanácskozást. N. O. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnként kissé felszakadozó felhőzet, elszórtan, főként a Dunántúlon ismétlődő ki­sebb esővel. Mérsékelt délkeleti, keleti szél. A hajnali és a reggeli órákban erősen párás levegő, helyenként köd. A legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet mínusz 1, plusz 4, legmagasabb nappali hőmér­séklet 6—11 fok között. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents