Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-11 / 35. szám

É ^ PETŐFI NEPF ® li»"d, február II. Tovább az iparszerű termelés útján Megbízások a BÁCSBER Vállalatnál A Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalat nyolcvannégy személyes kollektívája mindennapi munkájával számos szál­lal kötődik a megye fejlődéséhez. A tanácsok és intézménye­ik, valamint a vállalatok megbízásából ugyanis szinte vala­mennyi jelentősebb létesítmény megvalósításában közremű­ködik. Általában az építés elhatározásától kezdve annak bir­tokbaadásáig. Hogy miként történik ez a köz­reműködés? A beruházás előké­szítése során például a rendezési, beépítési, beruházási, kiviteli tervek készíttetésével, a kivitele­zővel való', megállapodással; a megvalósítás folyamatában az építési szabványok betartatásával, műszaki ellenőrzéssel stb. Lénye­gében tehát a megbízó jó képvi­seletével. Az elmúlt tervidőszakban 3,9 milliárd forint értékű beruházás megvalósításának volt részese a — felerészt mérnökökből, illetve technikusokból álló — vállalati kollektíva. Hogy csak néhányat említsünk a szóbanforgó létesít­ményekből: mindenek előtt pél­dául a 4500 lakás, Kecskeméten a párt- és tanácsi székház, az Al­föld Áruház, a szalaghoz, a ‘Tu­domány és Technika Háza, a Ko- dály-intézet, a kiskőrösi művelő­dési központ, a kiskunhalasi 600 ágyas kórház, számos.iskola, óvo­da, bölcsőde stb. — S vajon milyen feladatok előtt áll a BÁCSBER a jelenlegi tervidőszakban — tudakoltuk Csányi Sándortól, a vállalat igaz. gatójától. — Megbízásban bővelkedünk; 1980-ig mintegy 7 milliárd értékű beruházás lebonyolításában ve­szünk részt, nem szólva a megyei tanács által jelzett, még várható feladatokról. Csupán lakásból 9 ezer — kétszer annyi, mint az el. múlt Öt évben — építésénél va­gyunk érdekeltek — kezdte vála­szát Csányi Sándor, hozzátéve: míg az eltelt öt évhez a szegedi házgyári lakásépítés kezdete fű­ződik, a jelenlegi tervidőszakban a kecskeméti házgyár termékei­nek „belépése-' a legjelentősebb mozzanat. Kecskeméten, a Széchenyivá- rosban már a helyi házgyár ter­mékeiből épülnek a lakóházak; várhatóan 1978-1979-ben elkezdő- -dik a Batthyányvárosban (a sza­lagházzal szemközti, úgynevezett G-jelű épületek mögötti terüle. ten), s ugyancsak kecskeméti ház­gyári lakások építésére kerül sor Kiskunfélegyházán, a Körösi Úti- Kiskunhalason a Kossuth Lajos utcai lakótelepen, Baján pedig a Pos vány ősből kibontakozó új vá­rosban. — Erre a nagy munkára előké- szülve — hiszen már az idén 1700 lakás építéséről van szó — a vállalat szervezetében külön la­kásosztályt hoztunk létre. Műkö­désétől a lebonyolítás jobbá, egy­szerűbbé válását reméljük — új­ságolta az igazgató. Minthogy tevékenysége során a beruházási vállalat a megbízók érdekeit képviselve a legjobb, leg­gazdaságosabb megoldásokra tö­rekszik, az építtetőnek való meg. takarításokra kialakult a vállala­ton belüli érdekeltség. Számba véve, e megtakarításokat, az el­múlt öt év átlagában évente mintegy 40 millió forintot tettek ki. Milyen megtakarításokról van szó? Nem utolsósorban például a kivitelezői ajánlat és a bekerülé­si költség közötti különbségről, amely sokféle tételből tevődhet össze. így az árajánlat tételes el­lenőrzésekor indokolatlansága mi­att kiiktatott, szabványtól eltérő, vagy költségesebb anyag árkü­lönbözetéből. Nem ritka már az előkészítés folyamatában a terv- módosíttatás révén elért megta­karítás. Például egy oktatási in. tézmény kazánházának elhelyezé­sére tervezett — a víztelenítés miatt igen költséges — pince, ki­iktatása, s más, maradéktalanul megfelelő megoldás alkalmazá­sa olykor 300—400 ezer forint megtakarítást jelenthet. Visszatérve azonban a BÁCS­BER előtt álló feladatokra, ko­rántsem a teljesség igényével, hadd említsük a jelentősebbeket. Az egészségügyi ellátást szolgáló létesítmények sorában mindenek előtt a 68Q ágyas megyei kórház építésének, Baján a sebészeti pa­vilon, Kiskunfélegyházán a kór­ház rekonstrukciójának lebonyo­lításában működik közre a válla­lat. Oktatási intézményeket említ­ve: Kiskunhalason a 240 szemé­lyes szakmunkás-diákotthon, a kecskeméti Nyíri úton ugyanilyen intézmény, Baján, a Petőfi-szige- ten 180 személyes középiskolás diákotthon, Kecskeméten, a Beth­len körúton 20 tantermes szak­munkásképző iskola és 200 sze. mélyes kollégium építésének le­bonyolításában érdekelt a válla­lati kollektíva. Nem kevésbé jelentős továbbá a több kereskedelmi vállalat anyagi összefogásából Kecskemé­ten létrehozandó 29 ezer négyzet- méter alapterületű raktár. De ugyanitt édemel említést a Kalo­csán megépítendő Duna Áruház is. — Ez utóbbi a kiviteli tervezés stádiumában van. Építő-kapaci­tást találni — ez a további, mond­hatni így Is: későbbi teendőnk. Mert csupán ez évben — felsorol­ni is sok lenne, annyi létesítmény — együttesen egymilliárd forint értékű ' beruházás lebonyolításá­ban működik közre vállalatunk. S ennél is nagyobb értékű munka előkészítése van folyamatban — hangzott Csányi Sándor tájékoz­tatása, melyet a következőkkel fe­jezett be: — Problémáink? Adódnak. Pél­dául a lakótelepi fűtőművek lét­rehozása, illetve annak elérése, hogy legyen fűtés is, mire a ház elkészül. Ez elég sok gonddal jár. Kecskeméten befejeződik az idén a széchenyivárosi fűtőmű első üteme. Baján megkezdődött a fű­tőmű létrehozása és 1977-re elké­szül. Kiskunhalason a tervezése történt meg. Ugyancsak sok gondot jelent a lakótelepekhez kapcsolódó léte­sítmények határidőre történő megvalósítása. Alapvetően fon­tos e cél szolgálatában az építte­tők, tervezők és kivitelezők tevé­kenységének összehangolása, ezért dolgozik a BÁCSBER kollektívá­ja. P. I. A homoki növénytermesztés fellendítése volt a témája an­nak a tanácskozásnak, amelyet az MSZMP Kecskeméti Járási Bi­zottságának kezdeményezésére a napokban tartottak a szabadszál­lási Aranyhomok Termelőszövet­kezet balázspusztai üzemegységé­ben. A gazdaság ugyanis a kun- peszéri Parasztbecsület Tsz-szel együtt tagjai a BKR-nek. A gyenge • minőségű homoktalajon is jó eredményeket értek el. Ugyanúgy a bábolnai IKR-hez társult városföldi Dózsa Ter­melőszövetkezet és a Városföldi Állami Gazdaság is. Így a kecs­keméti járásban csaknem 4 ezer hektáron termelik már iparsze- rűen a kukoricát, amit 1980-ra megdupláznak az üzemek. A most rendszerben termelt 1700 hektár szőlőt 3 ezerre, a 600 hektár ipari növényt 1500-ra, a 280 hektár zöldséget 500 hektárra növelik a tervidőszak végére. A kecskeméti járásban 22 ezer hektáron termelnek kukoricát, legtöbbet a termelőszövetkeze­tekben, a jobb terméseredmények a rendszerekhez csatlakozott gaz­daságokban mutatkoznak. Ezek­ben biztosított ugyanis az úgyne­Acél magtárak Csehszlovákiában egyre jobban elterjednek a vitkovi Klement Gottwald kombinátban gyártott fémszerkezetű magtárak. Tavaly a kombinát mintegy 400, egyenként 400 tonna befogadóképességű mag­tárat gyártott, melyek közül har­mincat Magyarországon szereltek fel. Az idén a vitkovi üzem a négyszáz tonnás magtárak mellett előállít nyolc kísérleti acéltárolót. Ezek befogadóképessége ezer ton­na lesz. Gyártásukhoz, szállításuk­hoz és összeszerelésükhöz jóval kevesebb időre van szükség, mint a hagyomános betonmagtárak fel­építéséhez. (BUDAPRESS—PRA- GOPRESS) Kiszolgáltatva özvegy Koch Lajosné, ballószö- gi lakos vagyok és most, hatvan­hét éves koromra oda jutottam, hogy nem találok kiutat a hely­zetemből, mert a saját fiam ki­forgat mindenből, hiába mondják itt is ott is, hogy jdgom van, meg ne hagyjam magam, de segítés az csak nem jön sehonnan. Pedig egyetlen gyerekem a fiam. Itt la­kik bent Kecskeméten abban a házban amit még mink vettünk neki az urammal 1960-ban ötven­ezer forintért, hogy ne kelljen albérletben laknia. És most tet­szik látni, ez a hála. De nem is hálát vár az ember, hanem egy kis megértést, mert nekem már az is elég volna, ha békében hagyna. De ki akar forgatni min­denemből, még ebből a rongyos kis tanyából is. Az uram 1962-ben meghalt, egyedül maradtam kint. Akkor a közjegyzőnél azt mondták, írás is van róla, hogy- a fiam a tanyá­nak és a hozzá tartozó két hold szőlőnek csak a felét örökölte, a másik fele az enyém. Hát én eb­be nyugodtan voltam mostanáig. Viszont a gyerek eladta az egé­szet hatvanezer forintért egy ballószögi embernek. Igaz, a szer­ződést én is aláírtam, mert az­zal biztattak, hogy majd a fiam magához vesz a városban és lesz 0 Vagy mégis felmenjek Pestre, a Jogi osztályhoz? egy külön szobám. Jó is lett vol­na ez,. hiszen a bútoraim, az ágy­neműim, mind bent vannak már azóta, hogy a tanyát a belvíz el­öntötte és meg kellett csináltatni. Én a pénzből nem kaptam egy fillért sem, mindet a fiam vette fel, illetve még nem mindet, mert az illető 10 ezer forint előleget adott neki. De én ebből sem kaptam sem­mit, a szerződést se láttam az aláírás óta, nem is olvastam, csak azt mondták itt írja alá Koch néni, áztán minden rendbe jön. Hál nem jött rendbe, mert a ve­vő azóta már feltörte a pincémet, ki akar tenni a tanyából, vágja ki a fákat, s úgy rendelkezik, mintha máris minden az övé len­ne. Mentem a bíróságra, hogy felbontassam ezt a szerződést, de ott azt mondták, mutassam be az írást. Mentem az ügyvédhez, hogy ügyvéd úr. tessék nekem adni egyet a szerződésből. Nem adha­tok — mondta az ügyvéd —. mert nincs nálam, valahol a földhiva­talnál keresse. Ott meg nem is tudtak róla. Ez az ember, a vevő, aztán ügyvédet fogadott. Most kaptam az ügyvédjétől egy papírt, hogy tizenöt nap alatt hagyjam el a lakást, mert különben bíró­ságra adja az ügyet ptt is hagynám én, mert egy ilyen öreg cselédnek mi dolga van már tanyán, ahol csak tengő­dik, mint a pányvás malac, di­dereg a sehonnai kis kályha mel­lett, s hússzor is meggondolja, míg a boltba elgyalogol petróle­umért. Mennék én, de a fiam nem hajlandó befogadni a házá­ba. Erről hallani sem akar, pe­dig én vettem neki a házat, meg az uram. De nincs egyenesség ab­ban a gyerekben, praktikákkal jön' ellenem, hogy megkaparint­sa a tanya meg a föld árát, én meg menjek a világnak vagy a Dunának. Mennyit bicikliztem, teremtő atyám, hogy piacozással, miegyebekkel összeszedjem a ház árát. És most itt vagyok, mint az ujjam. A tanyán a szobában csak egy nyugágy maradt, ott tartom az. egyetlen dunnát meg párnát. A tűzhelyem is inkább füstöl, mint melegít. Azt mondták a múllkor. hogy menjek fel Pestre a jogügyi osztályhoz, ott majd mindent el­rendeznek. Csak azt nem értem, hogy - ami Pesten igazság, az itt már hamisságba fordul? Erre ad­• Felszólítottak, hogy hagyjam el jón nekem választ, fiam. Ezt mondja meg! Hát én nem' megyek se Pestre, se a tanyából. Nekem ahhoz jogom van, a szerződés meg nem érdekel, mert én egy fillért se- kaptam és a sorsom csak hánytorgatás. Azt mondja a múltkor valaki, hogy Koch néni, miért nem megy maga a szeretétházba? Néztem, néztem az illetőt és kifordult a könnyem. Hát én már senkinek se kellek? Menjek a szeretetház- ba? De oda se vennének fel. Ott van a szomszédasszonyom, az Al­másiné. Az már teljesen magate­hetetlen, mégse veszik fel, mert két fia is van, de azok nem tö­rődnek vele. Én meg még bírok magammal, nem estem le a lá­bamról. Az ügyvéd is, aki ■ ezt a papírt küldte, meg se kérdi, hogy mi van itten, csak felszólít, hogy hagyjam el a ’lakást. Hova men­jek? Hova? Hát ezért gürcöltem én végig az életemet, hogy öreg­ségemre panaszra járjak az iro­dákba, mert így a fiam, úgy a fi­am? Nem értem ezt a vevőt se/ Ki sincs fizetve a tanya és mór jönne oda. Nagyon ellenem van, át biztos. Egyszer direkt elütött a biciklijével és olyanokat mon­dott, hogy az szörnyűség. Vagy mégis felmenjek Pestre a jogi osztályhoz, ezekkel a fá­jós lábaimmal? Tudom én, hogy ott mindent elrendeznek, nem né-\ a tanyát. (Pásztor Zoltán felvételei). zik, hogy kinek van ügyvédje, ki­nek nincs, hanem csakis az igaz­ságot; nézik. Sajnos, a papírt alá­írtam, de azért nem tehetnek az isten ege alá. Meg nem is tud­tam én, hogy mire mennek ezek az írások. Most pedig hiába jár­kálok akárhová, mindenütt csak azzal vannak: aláírta, nénikém, , nincs visszaút. Hát hogyne volna? Olvastam az újságban is, hogy' védik az öregeket, meg hogy amíg én élek, nem lehet eladni a fejem, felől a tanyát. Tessék néz­ni. Sárgult már az újságlap, mert régen kivágtam ezt az írást, de úgy gondolom ma is érvény­ben van. Igaz, ez csak egy papír, de az én sorsom pontosam pászol arra, amit ebbe írnak. Na, nem is tartom fel magát, mert biztosan fontosabb dolga is van, mint egy öregasszony pana­szát hallgatni. De csak azt mon­dom, inkább ott halok meg a kü­szöbön, minthogy kitegyenek. Ha a fiam befogadna az más. Mert mégis javulna a sorsom valamit. Bár tudom én, hogy ő is csak a pénzt nézi mit számít neki az ' édesanyja. Pedig nem volt ez olyan rossz gyerelj. Hiába forga­tom az eszem, rá nem jövök mi történt vele, hogyan ‘ szorult bele ennyi komiszság !.. Gál Sándor vezett ipari, szakmai és biológiai háttér. Amíg 1960-ban a kukorica hek_ taronkénti átlagtermése csak 19,2 mázsa volt a járásban, az elmúlt esztendőben már meghaladta az 52 mázsát, a rendszerben terme­lő gazdaságoké pedig 60 mázsa fölött volt. A városföldi Dózsa Termelőszövetkezetben például az 1973-as 48,3 mázsás termés­átlaggal szemben 82 mázsa kuko­ricát takarítottak be hektáron­ként az elmúlt esztendőben. Az egy mázsa kukorica előállítására fordított idő 35 perc volt, pedig a szövetkezet földterületének széttagoltsága miatt nem tudta kialakítani az iparszerű terme­léshez szükséges táblaméreteket. A szabadszállási Aranyhomok Tsz tagsága szintén az iparszerű termelés bevezetésének és jó munkájának köszönheti aZ ered­ményeket. A búza után legna­gyobb területen -kukoricát ter­melnek, amely a halmazatlan termelési érték 12 százalékát ad­ja. Amíg 1973-ban alig haladta meg a 40 mázsát a kukorica ter­mésátlaga, az elmúlt esztendő­ben már több mint 70 mázsát takarítottak be egy hektárról. A kunpeszéri Parasztbecsület Tsz gazdálkodását is megváltoz­tatta a rendszerhez való csatla­kozás. Az állatok takarmányozá­sát 1972-ig saját termésből nem tudták biztosítani, most pedig a megteremtett biztonságos terme­léssel még eladásra is jut. A bajai kukoricaterineszlési rendszernek jelenleg 142 mező- gazdasági üzemmel van kapcsola. ta. Hét irodája működik az ország­ban (Szolnok, Békés, Tata, Szék. szárd, Pécs, Kalocsa, Baja). Az .érdekeltségi terület 160 ezer hek­tár, amiből csaknem 90 ezer hek­tár kukorica, a többi búza, nap­raforgó, szója, lucerna és egyéb növény. Az ez évi termésered­mények megalapozásához 24 ku­koricafajta vetőmagját biztosítja a BKR a partnergazdaságoknak, és a technológia további tökéle­tesítésével célul tűzték ki a ter­mésátlagok további növelését. A tanácskozást követő vitában a gazdaságok vezetői elmondták gondjaikat, tapasztalataikat. Kü­lön kiemelték, hogy a gép- éa vetőmagellátás ugyan javult, de még napjainkban sem kielégítő. A tanácskozást úgy értékelték, hogy az elérte célját, mert irányi mutat a gazdálkodás további erő­sítésében. B. Z. A tananyag .'mirelit, konzerv és sör Az első kis jubileumát — az első öt esztendőt — maga mögött hagyó iskola pontos címe: Buda­pest, X. kerület, Magló’di út 4. Mégis a Bercsényi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézethez a be­járat nem a Maglódi út felől van. Véletlen, de mégis beszédesen jelképes ez az útelzárás, ez az új bejárat: körbe vették, körbe ölelték egy hajdani futballpálya helyén (a sörgyáriak futballpályé- ja volt) épült iskolát a nagy gyá­rak, élelmiszeriparunk — a terí­tett asztal különböző iparainak — fellegvárai. Iskola, amely mes­tereit, szakmunkásait neveli az élelmiszeriparnak, ez az- iskola - smaragdzöld gyeptégla udvarával, fehér műmárvány, s üvegfalú épületsoraival középütt áll: szem­ben vele a Kőbányai Sörgyár utcasorai, oldalt a Kőbányai Nö­vényolajgyár, arrább pedig a konzervgyárak karéja. A gyakorlat, az élet és a tudo­mány ritka szerencsés találkozá­sa. A gödöllői Agráregyetem gya­korlóiskolája ugyanakkor az élel­miszeripar szakembereinek, maj­dani vezetőinek utánpótlásforrá­sa. Nehéz is pontosan megfogal­mazni : iskola, üzem ez, avagy üzemiskola. Korszerűen felsze­relt laboratóriumok, többezres kötetnyi könyvtár, Budapest egyik legnagyobb tornaterme, elő­adótermek, klubszobák, az ideális iskolának otthona. De az udva­ron, avagy az összekötő folyosón áthaladva nem is tanműhelyek­be, hanem valóságos kis gyárak­ba érkezik az ember. Dr. Simonyi Miklósné igazgató- helyettes szobájának vitrinpolcain italpalackok, dobozok a nagyvi­lágból: Gold Fassl, s Karlsberg dobozos sörök (üres a doboz) White Horse whiskys. Napóleon konyakos palackok. Nem kínálat­ra, vendégfogadásra. Taneszköz? Simonyiné az erjedésipar vezető tanára. Kiss József igazgató szo­bájában is konzervdobozok, hús- készítmények és söröspalackok. A tantárgy. — A vidéki kihelyezett osztá­lyon és a felnőtt levelező oktatá­son kívül 800 tanulója van az intézetnek. A szakközépiskolai ágazatot elvégző növendékeink — mondja az igazgató — üzemi munka után technikusi tanfolyam elvégzésével itt vizsgázhatnak is. „Valóságos kis gyárakba érke­zik az ember” — ilyenek ezek a tanműhelyek. (Ezért is lehetne így fogalmazni: „gyáriskola..) A hűtőipar tanműhelyében — kis mirelitgyár két gyorsfa­gyasztó alagúttal — Hűse Gábor- né vezeti épp a szakmunkáskép­zőknek a gyakorlatot. (Hűsené a mirelitgyárból jött gyakorlati oktatónak és üzemmérnök volt, agrármérnöki és mérnöktanári diplomája van.) A tanműhely, vagyis a kis mi­relitgyár első termében két ta­nuló fagyasztott kelbimbót tisztít. Az egyik tanuló, Kohon László Pusztavacsról való, a hernádi tsz küldte iskolára, ha végez, vissza­megy a tsz-be, a tsz-nek hűtőhá­za és bromfifeldolgozója van. Do­bos Erika Turistvándról jött, ö Fehérgyarmaton az épülő nagy hűtőtárolóban szeretne majd dol­gozni. (Az iskola nemcsak a meglevő élelmiszeripari vállala­toknak neveli a szakembereket, hanem a leendőknek is. Ahogy % Zalaegerszegen az élelmiszeripar egyik legnagyobb beruházásához, az új hűtőházhoz jó előre meg­szervezték, „elültették” a gazda­ságok kertészeteiben' a nyers­anyag-hátteret, ugvar.L most is­kolázzák be azokat a fiatalokat, akik majd a 78-ban meginduló új mirelitgyár legénységét al­kotják. — A kelbimbó után a sodra- lék és a galuska jön — mondja a tanműhely vezetője. — Gyár­tottunk már karfiolt, készételeket, vagdalt májat. Szigorú laborató­riumi vizsgálatok után a termé­keinket a gyár átveszi és úgy kerül a kereskedelembe. A konzerv tanműhelynek, a kis konzervgyárnak kis hűtőköz­pontja van, ugyanolyan vákuum­üstökben, töltögépsorokon készül a konzerv, mint a nagy gyárak­ban. Ugyanolyanokban, csak: kir csínyekben. Az iskolai sörgyárban látni iga. zán ezt a valódi miniatürizálást. Cefrefőző, komlófőző, bekeverő üstök, mind rozsdamentes acélból. Négyszáz literes üstök. A szom­szédban — kérdem Merényi An­taltól, a műhelyvezetőtől — a Kő­bányai Sörgyárban hány literesek ezek az üstök? — 400 hektósok. A söripari ta­nulóknak külön kollégiumuk van, a sörgyár kollégiumai. Épp a végzős, leendő szakmunkás-osz­tállyal találkozom. Pónus Dániel Tiszadersről való, ő érettségit szeretne a szakmunkás-bizonyít­ványa mellé szerezni. Horváth Jenő Békéscsabára szeretne men­ni, Csabán nagy lerakata van a gyárnak: „palackozásánál, az ér­kező sör fogadásánál szeretnék dolgozni”. Újabb tanműhely, újabb kis- gyár. A húsipar másodéves diák­jai debrecenit és olasz felvágot­tat készítenek. A füstölők mögött a falon, a táblán — mert azért iskola ez, a fekete tábla minden üzem falán — a tananyag recep- túrája. Kétszáz kiló debrecenihez 102 kiló húspép, 84 kiló sertés­hús (a húspép marhahúsból ké­szül), 40 kg szalonna, 0,5 kg bors és még sok más fűszer kell. Tan­műhely, amelybe hetente kétszer 45 félsertés érkezik és hat mázsa, vagyis két marha. Feldolgozandó tananyagnak.., K. Gy. Automatizált diagnosztika Rekordidő — hét perc! — alatt deríthető ki a beteg szervezeté­nek öt fontos fiziológiai jellemző­je: vérnyomása, elektrokardiog- ramja, testsúlya, derékbősége és testmagassága annak az új, szel­lemes berendezésnek a segítségé­vel, amelyet az amerikai General Electric cég <szakemberei dolgoz­tak ki. 40 óra leforgása alatt két berendezéssel 1300 személyt tud­tak megvizsgálni.

Next

/
Thumbnails
Contents