Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-10 / 34. szám
1976. február 10. • PETŐFI NÉPE • 3 sokkal magasabbak. Szerencsére repülőgép-vezetőink döntő több- sége első osztályú minősítést szerzett, s a kiszolgáló alegységek is jól ismerik a harci technikát, £npak javítását, kiszolgálását. Nálunk is, akárcsak a polgári életben, nagy jelentőséget tulajdonítunk a párt- és a KISZ-szervezeti életnek, a politikai tudás megszerzésének, a kommunisták nevelésének. Politikai és gazdasági segítséget kaptunk és kapunk jelenleg is a párt és az állam vezetőitől, a közeli üzemektől, termelőszövetkezetektől, amelyekkel szoro3 kapcsolatot is fenntartunk. Meglátogatnak bennünket, megismerkednek életünkkel, gondjainkkal, ugyanakkor mi is megpróbálunk a mi eszközeinkkel segíteni a mezőgazdasági munkában, vagy más módon, ha ezt igénylik. .Két.jss. jél. évtized-nem .ke- yss Jdő,...még., egyeivadássrepülő* alakulat «létében í seMnAdmegsflgi kulástól itt tevékenykedő parancsnokok jól ismerik a fejlődés szinte valamennyi állomását, gondokat, nehézségeket, a cél az elkövetkezendő huszonöt ~ évre világos és egyértelmű: az egység parancsnoki karát, teljes állományát mindig a legkorszerűbb követelményeknek megfelelően kell felkészíteni, hogy bármelyik pillanatban meg tudja semmisíteni az ország légterének megsértőit. Gémes Gábor .Néphadseregünk katonai egységei közül néhány ebben az évben ünnepli megalakulásának negyedszá _ zad os jubileumát. Ehhez az emlékezetet évfordulóhoz érkezett el az a repülőalakulat Is, amely megyénkben állomásozik. Az alakulat két és fél évtizedes történetéről Káli Lajos alezredest, az •egység pártbizottságának titkárát kérdezzük. — Nem könnyű röviden összefoglalni azt az utat. amelyet az egység 25 év alatt megtett, adnak ellenére, hogy minden írásos dokumentumot megőriztünk. Az alakulat 1951-ben szerveződött. Akkor még JAK—9-es gépekkel repültünk, 'de nem sokkal utána MÍG—15-ös lökhajtásos vadászgépeket kaptunk. Az alakulatnak a Georgiu Dej Hajógyár adományozta a csapatzászlót. A vadászrepülő egység 1952- től kezdve már aktívan részt vett az ország légterének védelmében. Ebben az időben egészen 1954- ig a repülőgép-vezetők,, a parancsnokok, s természetesen a sorállomány is fiatalokból állt. Mostoha körülmények között, a szabadban kellett felkészíteni a repülőgépeket a gyakorló és harci repülésekre, a repülőgépszállítóládákban volt a készültségi állomány, de ott pihentek a repülőgép-vezetők is. Mindezek ellenére a hivatásos és a sorállomány is lelkesen, a lehetetlent is vállalva látták el feladatukat. Nem voltak tapasztaltak, s bizony nehezen íródtak a repülés, a biztonság, a felkészítés, a tudás szabályai. i — A tapasztalatot — folytatta 'az alezredes — nem adták ingyen. Szerencsére azonban sokat segítettek a szovjet oktatók, tanácsadók, s minden évben a had. sereg-szinten megrendezett gyakorlatokon magasabb osztályba léphettünk. Gyűltek a tapasztalatok, mélyült a tudás, egyre na- gyóbbá - vált - a szakszerűség. Az egység valamennyi tisztje, tiszthelyettese és katonája sokat dolgozott, tett azért, hogy az egység teljesítse hivatását. Ezt segítette az alakulatnál folyó párt- és ifjúsági szervezeti élet is. Akkor a hivatásos állomány 80 százaléka volt kommunista, s az ifjúsági szervezetnek szinte minden fiatal katona tagja volt. Nagyon jó kapcsolatokat tartottunk •az üzemekkel, az iskolákkal, kul_ turális bemutatókon együtt vettünk részt. Az ellenforradalom megtorpan, tóttá a fejlődést, de az alakulat tisztjei, sorkatonái egységesen a munkás-paraszt hátalom mellett álltak. Az egység fegyveresen is részt vett az ellenforradalmárok megsemmisítésében. — Sajnos, az ellenforradalom hősi halottakat is követelt. Istenes Elemér hadnagy, Csongrád körzetében felderítést hajtott végre. Gépére tüzet nyitottak, s így vesztette életét. November 4-én az egység tisztjei, tiszthelyettesei és katonái egységesen jelentkeztek a karhatalomba, s ettől fogva látták el ezt a feladatot. Az alakulat 1958-ban újjászerveződött, új MIG-típusú elfő. gó vadászrepülőgépeket kaptunk. A légtér védelmében ettől kezdve aktívabban tudtunk részt venni, s az alakulat jelentősége is megnövekedett, ugyanis felszállásaink nyomán az ország légterébe történő idegen berepülések megszűntek. Az ugrásszerű fejlődést az jelentette az alakulat történetében, amikor MÍG—21-es szuperszonikus elfogó vadászrepülőgépekkel láttak el bennünket. — Az egységnél a szocialista versenymozgalom 1959-ben kezdődött, s az állomány kivétel nélkül benevezett. Ennek az lett az eredménye, hogy az országban az első kiváló vadászrepülő alegység címet az egységnél szolgálatot teljesítő Fábián Miklós alezredes alegysége szerezte meg, akik ezután is többször lettek birtokosai ennek a címnek. Ez a versenymozgalom, a végbement technikai fejlődés, a tapasztalat, a szaktudás, az elméleti ismeretek növekedése jelentette, hogy egységünknél 1959-től kezdve tizenhármán kiváló repülő alegység, a kiszolgáló egységek közül huszonhét kiváló alegység, hétezer kiváló katona, 1500—2000 élenjáró katona volt. Ennél is nagyobb büszkeségünk, hogy huszonöt év alatt a repülőparancsnoki állomány döntő többsége, akik jelenleg is vezető beosztásban dolgoznak, itt, ennél az egységnél nőtt fel, szerzett tapasztalatot. E számadatok is bizonyítják az alakulat parancsnoki, alparancs- noki állományának politikai, szakmai felkészültségét, hiszen e korszerű technikával, a magasabb követelményeknek megfelelően biztosítják a kiváló, cím megszerzését. Jelenleg az alakulatnál a magas szintű kiképzés folyik, repülőgépvezetői a kor követelményének megfelelően képesek ellátni az ország légtere védelmének feladatait. Harci repülőgépei minden időjárási viszonyok között harckészek. — Ma már könnyebb helyzetben vagyunk — mosolyodott el Káli Lajos alezredes — annak ellenére, hogy a követelmények • Ilyen gépekkel repültek 1951-ben pilótáink, A JAK akkor még modern gépnek számított. • A szuperszonikus elfogó vadász biztosan őrzi hazánk légterét. 0 Káli Lajos alezredes. A TÜZÉP vezetőinek országos értekezlete Szilárd tüzelőanyagokból változatlanul zavartalan forgalomra készültek fel és az igényeknek megfelelő ellátást nyújtanak; 54 ezer — magánerőből épülő — lakás többségéhez pedig a korábbinál jobb. szervezettebb, anyagellátást biztosítanak — mondották a Tüzelő- és Építőanyag Kereskedelem vezetőinek hétfőn délelőtt kezdődött országos értekezletén a Belkereskedelmi Minisztériumban. A tanácskozáson beszámoltak arról, hogy az idei nagyobb árualapok megteremtéséhez aiz állami iparral már megkötötték a szállítási szerződéseket, az import tárgyalások is folynak. A szakma arra törekszik, hogy a lakosság tatarozással, karbantartással, korszerűsítéssel kapcsolatos építőanyag-igényét is szervezettebben- biztosítsa. Bővítik szolgáltatásaikat is: újabb szakosított boltokat,, megrendelő irodákat nyitnak g§j szélesítik a házhoz szállítást. (MTI) Az „Aranydomb” titkai A világ egyik legrégibb írás- rendszerét fedezték fel Szovjet Közép-Ázsiában a türkméniai Al- tin-Depe — az Aranydomb közelében. Aranydomb már egész bronzkori várost ajándékozott a régészeknek, amely egyidős BabL léniával és a sumérok országával. Most újabb leletek kerültek elő: egy kisebb alabástrom pecsét piktográfiái szöveggel. Ilyen írásjeleiket fedeztek fel néhány női szobrocskán ís, amelyeket a temetkezési helyeken találtak. A leletek segítenek majd fellebbenteni a titok fátylát, amely évszázadokon keresztül borította az Aranydom— bot. (BUDAPRESS—APN) KÉPERNYŐ Sokan nézik A tévé-híradók lassanként a legfontosabb tájékozódási fórumok.. Főként az első kiadást várják az emberek őszinte érdeklődésseL Nagyszerűen választották meg kezdését, időtartamát, kialakulóban arculata. Már beszélnek róla az emberek, hivatkoznak rá. Napokig emlegették például a két szomszédos gyárban „kifejlesztett” porcelán-foglalatról készített riportot. Nívódíjat érdemelne, tanítani kellene, mint a közvélemény-formálás hatékony példáját Mindenekelőtt szemléié— tességéért dicsérhető a Vajek Jutka—Burza Árpád kettős tudósítása. Napnál világosabb volt, hogy egy viszonylag kis ügy is milyen bonyodalmakat, károkat okozhat, ha hiányzik a közérdeket érvényesítő' szempont, ha csak a gyárkapuig terjed a figyelem. Magyarázkodás nélkül is nyilvánvaló; kicsivel több figyelemmel elkerülhették volna a kellemetlen párhuzamosságot. A tévé-híradó két munkatársa egy pillanatig sem titkolta az ügyről kialakult véleményét: éreztük a személyes állásfoglalás hitelét, hevét. Rövid idő alatt összefüggéseket vázoltak fel, ok és okozati viszonyokat jeleztek. A_ riport kitűnő visszhangja azokat Igazolja, akik a naponta megjelenő mozgóképes újságtól még több véleményformálásra késztető köz-* lést, tájékoztatást várnak. Szívesen hallgatjuk a műsorvezető, vagy a kommentátor megjegyzéseit, magyarázatait, de még jobb, ha magából a tudósításból sugárzik a mondandó. ,4rn Örvendetes a vidék mind erőteljesebb, előretörése, noha. az ötletszerűség hjrörnaf f_éllelhe£őfc. Ezt a megjegyzést, elsősorban^ a témák kezelésére-•rvjMaík(W^tjbk j Érezhető, jhogy,'egjr-égy tudósításnak <gíu pán „strigula” feladata' vari.; ^zárszámadások"időszakát éljük: nosza mutassunk egyet-kettőt. Majd a vidéki stúdiók, stábok elterjedése szüntetheti meg végérvényesen ilyen jellegű gondjainkat, de talán addig is lényegretörőbb lehetne a „vidéki részleg”. Volt már arra példa, hogy egy-egy témával végigjárták az országot. Itt hogy van? Másutt miként csinálják? Az efféle keret megemeli az egyes információk jelentőségét, értékét. A rádiós hónapok mintájára szívesen néznénk minden este egy-egy megyéből származó riportokat. A tudósítások mozaikjaiból érdekes, tanulságos, maradandó, a lényeget föltáró körkép bontakozna ki. Másfél esztendő alatt végigjárhatnék szép hazánkat. A tévé-híradó „nézettsége”, kedveltsége megérdemlf a további finomítást. H. N. Módosítások a tanácsi értékesítésű lakások árának megállapításában ' AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA ELŐTT nyugdíjba mennek Az előző tervidőszakban a tanácsi értékesítésű lakásokat lényegében változatlan áron kapták meg az új otthonok tulajdonosai. Pedig a felvonókkal ellátott középmagas házak elterjedésével, a fölszereltség javulásával, a gázrobbanási veszélyeket csökkentő műszaki intézkedésekkel, az anyagárváltozásokkal stb. járó kiadások jelentősen növelték az építési költségeket. Ezért az árszínvonal változásainak elkerülése mind nagyobb terhet rótt az állami költségvetésre: ebben az időszakban a tervezetthez viszonyítva majdnem megháromszorozódott a tanácsi értékesítésű lakásokhoz átlagosan nyújtott állami támogatás összege. Ez a körülmény kiegyensúlyozatlan helyzetet teremtett a tanácsi értékesítésű és a munkáslakások építéséhez nyújtott kedvezményes pénzügyi feltételek között is. Ezért az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményekről kiadott újabb intézkedések szerint az idén átlagosan 50 000 forinttal emelkedik a tanácsi értékesítésű lakások ára, majd a következő években évi 3 százalékkal. Ugyanakkor az előtörlesztés készpénzösszegének ará. nya a korábbi 15-ről 12 százalékra csökkent. Ezzel összhangban módosította a tanácsi értékesítésű lakások árának megállapításáról szóld korábbi jogszabályokat az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter, az Országos Anyag, és Árhivatal elnökével egyetértésben. Az új rendelkezés melléklete té- . telesen felsorolja a 28, 35, 44, 53, 62 és 70 négyzetméter alapterületű tanácsi értékesítésű lakások úgynevezett alapárát, amely nemcsak az alapterülettől, hanem a lakás földszinti, illetve emeleti £ elhelyezésétől, a fűtés módjától és a felvonóellátástól függően változó. Az állami támogatás értékét természetesen beszámították, tehát ennek levonásával alakították ki a közölt alapár összegét, amit még a korábbi rendeletben meghatározott más tényezők — homlokzatkiképzési és teljesítéshelyi árkülönbözet stb. — módosítanák. Az ár megállapításában követendő szabályokat is pontosította az új intézkedés. Többek között kimondja, hogy az eladási ár magában foglalja a lakásberendezések, továbbá a lakóházak közös tulajdonba kerülő épületszerkezeteinek. közös használatra szolgáló helyiségeinek — például mosó- konyha, szárító, gyermekkocsitároló. szeméttároló, házfelügyelői lakás, közösségi célokat szolgáló iroda — és részelnek, központi be. rendezéseinek ellenértékét, valamint a telekárnak a lakásra jutó hányadát is. Módosították a lakás alapterületének kiszámításánál követendő eljárást és egyszerűbb fogalmazásban határozták meg, hogy a külön jogszabályok alapján a vevőt megillető szociálpolitikai kedvezmény összegével csökkenteni kell a lakás eladási árát. (MTI) Az aszkéták A Innokentyij Szmoktunov- szkij, a népszerű színész egyik híres filmszérepében a hatvanas évek elején, egy makulátlanul becsületes autótolvajt játszott, aki a tisztességtelen úton szerzett személygépkocsikat lopja el, az értük kapott összeget pedig gyermekotthonoknak utalja át. E komédia abban az időszakban született, amikor a Szovjetunióban a drágább tartós fogyasztási cikkek birtoklása a közszemléletben elég könnyen gyanút keltett a tulajdonos jóhiszeműsége iránt. Ezt a közszemléletet egyébként is egyfajta aszkétizmus jellemezte. A szovjet emberek nagy része nem igénytelenségből szokott hozzá bizonyos anyagi javak nélkülözéséhez, hanem ezeknek az anyagi javaknak a hiánya folytán — az ország magasabb gazdasági és védelmi érdekeinek előnyt biztosítva — tudatosan korlátozta igényeit. Ez a korszak elmúlt. Több hús, kévesebb kenyér A nép életének javítására az SZKP mindig, a szovjet társadalom fejlődésének minden szakaszában törekedett. De a lehetőségek — Leonyid Brezsnyev beszélt erről a XXIV. pártkongresszuson „az ismert történelmi körülményeknél fogva huzamos ideig korlátozottak voltak. Most jelentősen bővültek ezek a lehetőségek, s ez alapot ad a párt számára ahhoz, hogy a gazdasági építést méginkább a nép életszínvonalának emelésére irányítsa”. Az új lehetőségek — egy Ismert szovjet közgazdász szerint — a fejlett szocialista társadalom felépülésével jelentek meg a Szovjetunióban. Ezt a társadalmat a termelés sokszorosan megriöveke- dett méretei, a társadalmi-gazdasági viszonyok érettsége és a tudományos-műszáki haladás fel- gyorsulása jellemzi. Az így megnövekedett lehetőségeket vették alapul már a kilencedik, és napjainkban, a tizedik ötéves terv kidolgozásánál. Mindebből az tűnik ki, hogy a fogyasztó ugyan soha nem volt a szovjet társadalom elhanyagolt, másodrendű tagja, mint azt a „fogyasztói, társadalom” hívei állítják, hiszen a szovjet ember az egészségéről, művelődéséről, lét- biztonságáról, mun kalehetőségéről való gondoskodás tekintetében korábban is többet „fogyasztott", mint a tőkés országok lakossága.' És elérkezett az idő, amikor egyre nagyobb mértékben részesedhet a közti api értelemben vett fogyasztási javakból is. A fontosabb élemiszerekből az egy főre jutó fogyasztás 1974-ben húsból 55 kiló volt (lg 1960. évi 40 kilóval szemben), tejből 315 liter (a korábbi 240 literrel szemben). Kenyérből viszont a szovjet átlagpolgár 1974-ben 142 kilót fogyasztott az 1960. évi 164 kilóval szemben. A kenyérfogyasztás csökkenése azonban a táplákozási kultúra emelkedésének biztos jele. Hasonló okból csökkent az utóbbi években a burgonyafogyasztás is. Ugyancsak 1974-es adatok alapján száz szovjet család közül rádiókészüléke'. 77-nek, televíziója 71-nek, hűtőgépe 56-nak vplt. A tartós fogyasztási cikkekből való ellátottság számszerű növekedésénél nem kevésbé lényeges a hiánycikkek számának fokozatos csökkenése. Az utóbbi két évben jutottak el oda, hogy — a személygépkocsik kivételével — minden alapvető tartós fogyasztási cikkből széles választék áll rendelkezésre, s nemcsak a fővárosban, vagy az európai nagyvárosokban. Egy Moszkvától nyolcezer kilométerre fekvő távol-keleti nagyváros, Habarovszk egyik központi iparcikkboltjában 1975 szeptember elején 14 fajta magnetofont, köztük hat kazettás típust árultak. Hat és fél millió autó Az inflácips hullám, amely részben a tőkés világgazdasági válság nyomán, részben egyéb gazdasági okokból az elmúlt években ilyen vagy olyan mértékben szinte egész Európára kiterjedt, a szovjet határokon mindeddig nem jutott túl. Nem mintha a világpiaci árak emelkedése nem érintené a szovjet gazdaságot. Tény azonban, hogy óriási anyagi áldozatok árán, a mérhetetlen anyagi és pénzügyi- potenciállal rendelkező szovjet állam a megnövekedett terheket eddig teljes mértékben magára vállalta. Ügy tűnik, ez az árpolitika a következő ötéves időszakban is változatlan marad. Részben ezzel magyarázható, hogy a munkások és az alkalmazottak jelenlegi 150 rubeles átlagbére mellett a tartós fogyasztási cikkek ára gyakorlatilag minden csglád számára elérhető. Egy nagyképernyős televízió nem egészen háromhavi, egy színes televízió négy és fél havi, egy kétszáz literes hűtő- szekrény kéthavi fizetésből vásárolható meg. A személygépkocsik ára három-négy évi munkabér — meglehetősen magas. Mégis — a családok ^többségében nemcsak egy kereső van — jelenleg négymillió személygépkocsi van az országban, s további hat és félmilliót gyártanak 1980-ig. A lakásépítkezések nemzetközi, viszonylatban páratlan abszolút méretei közismertek. A lakóterület összessége az utóbbi tizenöt, évben több mint kétszeresére nőtt, míg a népesség csak ötven százalékkal gyarapodott. Egy városi lakosra például ma 12 négyzetméternyi lakóterület jut az 1958..évi 8 négyzetméterrel szemben. Ez nem a végállomás, hiszen a fejlett ipari országokban ennél magasabb az egy főre jutó lakóterület. A tizedik ötéves terv lakásépítkezési előirányzatai nem csökkentek a kilencedikhez képest. A legelfogultabb nyugati meg-* figyelők is észrevették, hogy a szovjet emberek öltözködése az elmúlt években választékosabbá vált. Másrészt fanyalogva szokták felsorolni, hogy a helyenként kétségkívül olajozásra szoruló elosztási mechanizmus hibái miatt olykor mi mindent nem lehet kapni a moszkvai üzletekben. Manapság azonban „a külföldi1 megfigyelők” — beismerésük szerint — erre vonatkozó adataikat nem saját élményeik, hanem- a központi szovjet lapok méltatlankodó feddő hangú cikkei alapján gyűjtik egybe. Bokor Pál (Következik: A scsokinói kísérlet)
