Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

1976. február 10. • PETŐFI NÉPE • 3 sokkal magasabbak. Szerencsére repülőgép-vezetőink döntő több- sége első osztályú minősítést szerzett, s a kiszolgáló alegységek is jól ismerik a harci technikát, £npak javítását, kiszolgálását. Nálunk is, akárcsak a polgári életben, nagy jelentőséget tu­lajdonítunk a párt- és a KISZ-szervezeti életnek, a poli­tikai tudás megszerzésének, a kommunisták nevelésének. Poli­tikai és gazdasági segítséget kap­tunk és kapunk jelenleg is a párt és az állam vezetőitől, a közeli üzemektől, termelőszövet­kezetektől, amelyekkel szoro3 kapcsolatot is fenntartunk. Meg­látogatnak bennünket, megismer­kednek életünkkel, gondjainkkal, ugyanakkor mi is megpróbálunk a mi eszközeinkkel segíteni a mezőgazdasági munkában, vagy más módon, ha ezt igénylik. .Két.jss. jél. évtized-nem .ke- yss Jdő,...még., egyeivadássrepülő* alakulat «létében í seMnAdmegsflgi kulástól itt tevékenykedő pa­rancsnokok jól ismerik a fejlődés szinte valamennyi állomását, gondokat, nehézségeket, a cél az elkövetkezendő huszonöt ~ évre világos és egyértelmű: az egység parancsnoki karát, teljes állomá­nyát mindig a legkorszerűbb kö­vetelményeknek megfelelően kell felkészíteni, hogy bármelyik pil­lanatban meg tudja semmisíteni az ország légterének megsértőit. Gémes Gábor .Néphadsere­günk katonai egységei közül néhány ebben az évben ünnep­li megalakulásá­nak negyedszá _ zad os jubileu­mát. Ehhez az emlékezetet évfordulóhoz érkezett el az a repülőalakulat Is, amely me­gyénkben állo­másozik. Az alakulat két és fél évtizedes történetéről Káli Lajos al­ezredest, az •egység pártbizottságának titkárát kérdezzük. — Nem könnyű röviden össze­foglalni azt az utat. amelyet az egység 25 év alatt megtett, adnak ellenére, hogy minden írásos do­kumentumot megőriztünk. Az alakulat 1951-ben szerveződött. Akkor még JAK—9-es gépekkel repültünk, 'de nem sokkal utána MÍG—15-ös lökhajtásos vadász­gépeket kaptunk. Az alakulatnak a Georgiu Dej Hajógyár ado­mányozta a csapatzászlót. A vadászrepülő egység 1952- től kezdve már aktívan részt vett az ország légterének védelmében. Ebben az időben egészen 1954- ig a repülőgép-vezetők,, a pa­rancsnokok, s természetesen a sorállomány is fiatalokból állt. Mostoha körülmények között, a szabadban kellett felkészíteni a repülőgépeket a gyakorló és har­ci repülésekre, a repülőgép­szállítóládákban volt a készült­ségi állomány, de ott pihentek a repülőgép-vezetők is. Mindezek ellenére a hivatásos és a sorállo­mány is lelkesen, a lehetetlent is vállalva látták el feladatukat. Nem voltak tapasztaltak, s bi­zony nehezen íródtak a repülés, a biztonság, a felkészítés, a tudás szabályai. i — A tapasztalatot — folytatta 'az alezredes — nem adták in­gyen. Szerencsére azonban sokat segítettek a szovjet oktatók, ta­nácsadók, s minden évben a had. sereg-szinten megrendezett gya­korlatokon magasabb osztályba léphettünk. Gyűltek a tapaszta­latok, mélyült a tudás, egyre na- gyóbbá - vált - a szakszerűség. Az egység valamennyi tisztje, tiszt­helyettese és katonája sokat dol­gozott, tett azért, hogy az egy­ség teljesítse hivatását. Ezt se­gítette az alakulatnál folyó párt- és ifjúsági szervezeti élet is. Akkor a hivatásos állomány 80 százaléka volt kommunista, s az ifjúsági szervezetnek szinte min­den fiatal katona tagja volt. Na­gyon jó kapcsolatokat tartottunk •az üzemekkel, az iskolákkal, kul_ turális bemutatókon együtt vet­tünk részt. Az ellenforradalom megtorpan, tóttá a fejlődést, de az alakulat tisztjei, sorkatonái egységesen a munkás-paraszt hátalom mellett álltak. Az egység fegyveresen is részt vett az ellenforradalmárok megsemmisítésében. — Sajnos, az ellenforradalom hősi halottakat is követelt. Iste­nes Elemér hadnagy, Csongrád körzetében felderítést hajtott végre. Gépére tüzet nyitottak, s így vesztette életét. November 4-én az egység tisztjei, tiszthe­lyettesei és katonái egységesen jelentkeztek a karhatalomba, s ettől fogva látták el ezt a fel­adatot. Az alakulat 1958-ban újjá­szerveződött, új MIG-típusú elfő. gó vadászrepülőgépeket kaptunk. A légtér védelmében ettől kezdve aktívabban tudtunk részt venni, s az alakulat jelentősége is megnö­vekedett, ugyanis felszállásaink nyomán az ország légterébe tör­ténő idegen berepülések meg­szűntek. Az ugrásszerű fejlődést az jelentette az alakulat történe­tében, amikor MÍG—21-es szu­perszonikus elfogó vadászrepülő­gépekkel láttak el bennünket. — Az egységnél a szocialista versenymozgalom 1959-ben kez­dődött, s az állomány kivétel nél­kül benevezett. Ennek az lett az eredménye, hogy az országban az első kiváló vadászrepülő alegy­ség címet az egységnél szolgá­latot teljesítő Fábián Miklós alezredes alegysége szerezte meg, akik ezután is többször lettek birtokosai ennek a címnek. Ez a versenymozgalom, a végbement technikai fejlődés, a tapasztalat, a szaktudás, az elméleti ismere­tek növekedése jelentette, hogy egységünknél 1959-től kezdve ti­zenhármán kiváló repülő alegy­ség, a kiszolgáló egységek közül huszonhét kiváló alegység, hét­ezer kiváló katona, 1500—2000 élenjáró katona volt. Ennél is nagyobb büszkeségünk, hogy huszonöt év alatt a repülőpa­rancsnoki állomány döntő több­sége, akik jelenleg is vezető be­osztásban dolgoznak, itt, ennél az egységnél nőtt fel, szerzett ta­pasztalatot. E számadatok is bizonyítják az alakulat parancsnoki, alparancs- noki állományának politikai, szakmai felkészültségét, hiszen e korszerű technikával, a magasabb követelményeknek megfelelően biztosítják a kiváló, cím megszer­zését. Jelenleg az alakulatnál a magas szintű kiképzés folyik, re­pülőgépvezetői a kor követelmé­nyének megfelelően képesek el­látni az ország légtere védelmé­nek feladatait. Harci repülőgépei minden időjárási viszonyok kö­zött harckészek. — Ma már könnyebb helyzet­ben vagyunk — mosolyodott el Káli Lajos alezredes — annak el­lenére, hogy a követelmények • Ilyen gépek­kel repültek 1951-ben pilótáink, A JAK akkor még modern gépnek számított. • A szuper­szonikus elfogó vadász biztosan őrzi hazánk légterét. 0 Káli Lajos alezredes. A TÜZÉP vezetőinek országos értekezlete Szilárd tüzelőanyagokból válto­zatlanul zavartalan forgalomra készültek fel és az igényeknek megfelelő ellátást nyújtanak; 54 ezer — magánerőből épülő — la­kás többségéhez pedig a korábbi­nál jobb. szervezettebb, anyagel­látást biztosítanak — mondották a Tüzelő- és Építőanyag Kereske­delem vezetőinek hétfőn délelőtt kezdődött országos értekezletén a Belkereskedelmi Minisztériumban. A tanácskozáson beszámoltak ar­ról, hogy az idei nagyobb áruala­pok megteremtéséhez aiz állami iparral már megkötötték a szállí­tási szerződéseket, az import tár­gyalások is folynak. A szakma ar­ra törekszik, hogy a lakosság ta­tarozással, karbantartással, kor­szerűsítéssel kapcsolatos építő­anyag-igényét is szervezettebben- biztosítsa. Bővítik szolgáltatásai­kat is: újabb szakosított boltokat,, megrendelő irodákat nyitnak g§j szélesítik a házhoz szállítást. (MTI) Az „Aranydomb” titkai A világ egyik legrégibb írás- rendszerét fedezték fel Szovjet Közép-Ázsiában a türkméniai Al- tin-Depe — az Aranydomb köze­lében. Aranydomb már egész bronzkori várost ajándékozott a régészeknek, amely egyidős BabL léniával és a sumérok országával. Most újabb leletek kerültek elő: egy kisebb alabástrom pecsét pik­tográfiái szöveggel. Ilyen írásjelei­ket fedeztek fel néhány női szob­rocskán ís, amelyeket a temetke­zési helyeken találtak. A leletek segítenek majd fellebbenteni a ti­tok fátylát, amely évszázadokon keresztül borította az Aranydom— bot. (BUDAPRESS—APN) KÉPERNYŐ Sokan nézik A tévé-híradók lassanként a legfontosabb tájékozódási fórumok.. Főként az első kiadást várják az emberek őszinte érdeklődésseL Nagyszerűen választották meg kezdését, időtartamát, kialakulóban arculata. Már beszélnek róla az emberek, hivatkoznak rá. Napokig emleget­ték például a két szomszédos gyárban „kifejlesztett” porcelán-fogla­latról készített riportot. Nívódíjat érdemelne, tanítani kellene, mint a közvélemény-formálás hatékony példáját Mindenekelőtt szemléié— tességéért dicsérhető a Vajek Jutka—Burza Árpád kettős tudósítása. Napnál világosabb volt, hogy egy viszonylag kis ügy is milyen bo­nyodalmakat, károkat okozhat, ha hiányzik a közérdeket érvényesítő' szempont, ha csak a gyárkapuig terjed a figyelem. Magyarázkodás nélkül is nyilvánvaló; kicsivel több figyelemmel elkerülhették volna a kellemetlen párhuzamosságot. A tévé-híradó két munkatársa egy pillanatig sem titkolta az ügy­ről kialakult véleményét: éreztük a személyes állásfoglalás hitelét, hevét. Rövid idő alatt összefüggéseket vázoltak fel, ok és okozati vi­szonyokat jeleztek. A_ riport kitűnő visszhangja azokat Igazolja, akik a naponta megje­lenő mozgóképes újságtól még több véleményformálásra késztető köz-* lést, tájékoztatást várnak. Szívesen hallgatjuk a műsorvezető, vagy a kommentátor megjegyzéseit, magyarázatait, de még jobb, ha magából a tudósításból sugárzik a mondandó. ,4rn Örvendetes a vidék mind erőteljesebb, előretörése, noha. az ötlet­szerűség hjrörnaf f_éllelhe£őfc. Ezt a megjegyzést, elsősorban^ a témák kezelésére-•rvjMaík(W^tjbk j Érezhető, jhogy,'egjr-égy tudósításnak <gíu pán „strigula” feladata' vari.; ^zárszámadások"időszakát éljük: nosza mutassunk egyet-kettőt. Majd a vidéki stúdiók, stábok elterjedése szüntetheti meg végérvényesen ilyen jellegű gondjainkat, de talán ad­dig is lényegretörőbb lehetne a „vidéki részleg”. Volt már arra példa, hogy egy-egy témával végigjárták az orszá­got. Itt hogy van? Másutt miként csinálják? Az efféle keret meg­emeli az egyes információk jelentőségét, értékét. A rádiós hónapok mintájára szívesen néznénk minden este egy-egy megyéből származó riportokat. A tudósítások mozaikjaiból érdekes, tanulságos, maradan­dó, a lényeget föltáró körkép bontakozna ki. Másfél esztendő alatt végigjárhatnék szép hazánkat. A tévé-híradó „nézettsége”, kedveltsége megérdemlf a további fi­nomítást. H. N. Módosítások a tanácsi értékesítésű lakások árának megállapításában ' AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA ELŐTT nyugdíjba mennek Az előző tervidőszakban a ta­nácsi értékesítésű lakásokat lénye­gében változatlan áron kapták meg az új otthonok tulajdonosai. Pedig a felvonókkal ellátott kö­zépmagas házak elterjedésével, a fölszereltség javulásával, a gáz­robbanási veszélyeket csökkentő műszaki intézkedésekkel, az anyagárváltozásokkal stb. járó ki­adások jelentősen növelték az épí­tési költségeket. Ezért az árszín­vonal változásainak elkerülése mind nagyobb terhet rótt az álla­mi költségvetésre: ebben az idő­szakban a tervezetthez viszonyít­va majdnem megháromszorozó­dott a tanácsi értékesítésű laká­sokhoz átlagosan nyújtott állami támogatás összege. Ez a körül­mény kiegyensúlyozatlan helyze­tet teremtett a tanácsi értékesítésű és a munkáslakások építéséhez nyújtott kedvezményes pénzügyi feltételek között is. Ezért az egyes lakásépítési formák pénzügyi fel­tételeiről és a szociálpolitikai ked­vezményekről kiadott újabb intéz­kedések szerint az idén átlago­san 50 000 forinttal emelkedik a tanácsi értékesítésű lakások ára, majd a következő években évi 3 százalékkal. Ugyanakkor az elő­törlesztés készpénzösszegének ará. nya a korábbi 15-ről 12 százalék­ra csökkent. Ezzel összhangban módosította a tanácsi értékesítésű lakások árának megállapításáról szóld korábbi jogszabályokat az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter, az Országos Anyag, és Árhivatal elnökével egyetértésben. Az új rendelkezés melléklete té- . telesen felsorolja a 28, 35, 44, 53, 62 és 70 négyzetméter alapterüle­tű tanácsi értékesítésű lakások úgynevezett alapárát, amely nem­csak az alapterülettől, hanem a lakás földszinti, illetve emeleti £ elhelyezésétől, a fűtés módjától és a felvonóellátástól függően válto­zó. Az állami támogatás értékét természetesen beszámították, te­hát ennek levonásával alakítot­ták ki a közölt alapár összegét, amit még a korábbi rendeletben meghatározott más tényezők — homlokzatkiképzési és teljesítés­helyi árkülönbözet stb. — módo­sítanák. Az ár megállapításában köve­tendő szabályokat is pontosította az új intézkedés. Többek között kimondja, hogy az eladási ár ma­gában foglalja a lakásberendezé­sek, továbbá a lakóházak közös tulajdonba kerülő épületszerkeze­teinek. közös használatra szolgáló helyiségeinek — például mosó- konyha, szárító, gyermekkocsi­tároló. szeméttároló, házfelügyelői lakás, közösségi célokat szolgáló iroda — és részelnek, központi be. rendezéseinek ellenértékét, vala­mint a telekárnak a lakásra jutó hányadát is. Módosították a lakás alapterületének kiszámításánál követendő eljárást és egyszerűbb fogalmazásban határozták meg, hogy a külön jogszabályok alap­ján a vevőt megillető szociálpoliti­kai kedvezmény összegével csök­kenteni kell a lakás eladási árát. (MTI) Az aszkéták A Innokentyij Szmoktunov- szkij, a népszerű színész egyik híres filmszérepében a hat­vanas évek elején, egy makulátla­nul becsületes autótolvajt játszott, aki a tisztességtelen úton szerzett személygépkocsikat lopja el, az értük kapott összeget pedig gyer­mekotthonoknak utalja át. E ko­média abban az időszakban szü­letett, amikor a Szovjetunióban a drágább tartós fogyasztási cik­kek birtoklása a közszemléletben elég könnyen gyanút keltett a tulajdonos jóhiszeműsége iránt. Ezt a közszemléletet egyébként is egyfajta aszkétizmus jellemezte. A szovjet emberek nagy része nem igénytelenségből szokott hozzá bizonyos anyagi javak nélkülözé­séhez, hanem ezeknek az anyagi javaknak a hiánya folytán — az ország magasabb gazdasági és vé­delmi érdekeinek előnyt biztosít­va — tudatosan korlátozta igé­nyeit. Ez a korszak elmúlt. Több hús, kévesebb kenyér A nép életének javítására az SZKP mindig, a szovjet társada­lom fejlődésének minden szaka­szában törekedett. De a lehetősé­gek — Leonyid Brezsnyev be­szélt erről a XXIV. pártkong­resszuson „az ismert történelmi körülményeknél fogva huzamos ideig korlátozottak voltak. Most jelentősen bővültek ezek a lehe­tőségek, s ez alapot ad a párt számára ahhoz, hogy a gazdasági építést méginkább a nép életszín­vonalának emelésére irányítsa”. Az új lehetőségek — egy Ismert szovjet közgazdász szerint — a fejlett szocialista társadalom fel­épülésével jelentek meg a Szov­jetunióban. Ezt a társadalmat a termelés sokszorosan megriöveke- dett méretei, a társadalmi-gazda­sági viszonyok érettsége és a tu­dományos-műszáki haladás fel- gyorsulása jellemzi. Az így meg­növekedett lehetőségeket vették alapul már a kilencedik, és nap­jainkban, a tizedik ötéves terv kidolgozásánál. Mindebből az tűnik ki, hogy a fogyasztó ugyan soha nem volt a szovjet társadalom elhanyagolt, másodrendű tagja, mint azt a „fogyasztói, társadalom” hívei ál­lítják, hiszen a szovjet ember az egészségéről, művelődéséről, lét- biztonságáról, mun kalehetőségéről való gondoskodás tekintetében korábban is többet „fogyasztott", mint a tőkés országok lakossága.' És elérkezett az idő, amikor egy­re nagyobb mértékben részesed­het a közti api értelemben vett fo­gyasztási javakból is. A fontosabb élemiszerekből az egy főre jutó fogyasztás 1974-ben húsból 55 kiló volt (lg 1960. évi 40 kilóval szemben), tejből 315 liter (a korábbi 240 literrel szem­ben). Kenyérből viszont a szovjet átlagpolgár 1974-ben 142 kilót fo­gyasztott az 1960. évi 164 kilóval szemben. A kenyérfogyasztás csökkenése azonban a táplákozási kultúra emelkedésének biztos je­le. Hasonló okból csökkent az utóbbi években a burgonyafo­gyasztás is. Ugyancsak 1974-es adatok alap­ján száz szovjet család közül rá­diókészüléke'. 77-nek, televíziója 71-nek, hűtőgépe 56-nak vplt. A tartós fogyasztási cikkekből való ellátottság számszerű növekedésé­nél nem kevésbé lényeges a hi­ánycikkek számának fokozatos csökkenése. Az utóbbi két év­ben jutottak el oda, hogy — a személygépkocsik kivételével — minden alapvető tartós fogyasz­tási cikkből széles választék áll rendelkezésre, s nemcsak a fő­városban, vagy az európai nagy­városokban. Egy Moszkvától nyolcezer kilométerre fekvő tá­vol-keleti nagyváros, Habarovszk egyik központi iparcikkboltjában 1975 szeptember elején 14 fajta magnetofont, köztük hat kazettás típust árultak. Hat és fél millió autó Az inflácips hullám, amely rész­ben a tőkés világgazdasági vál­ság nyomán, részben egyéb gaz­dasági okokból az elmúlt években ilyen vagy olyan mértékben szin­te egész Európára kiterjedt, a szovjet határokon mindeddig nem jutott túl. Nem mintha a világpiaci árak emelkedése nem érintené a szovjet gazdaságot. Tény azonban, hogy óriási anyagi áldozatok árán, a mérhetetlen anyagi és pénzügyi- potenciállal rendelkező szovjet állam a meg­növekedett terheket eddig teljes mértékben magára vállalta. Ügy tűnik, ez az árpolitika a követke­ző ötéves időszakban is változat­lan marad. Részben ezzel ma­gyarázható, hogy a munkások és az alkalmazottak jelenlegi 150 rubeles átlagbére mellett a tartós fogyasztási cikkek ára gyakorla­tilag minden csglád számára el­érhető. Egy nagyképernyős tele­vízió nem egészen háromhavi, egy színes televízió négy és fél havi, egy kétszáz literes hűtő- szekrény kéthavi fizetésből vásá­rolható meg. A személygépkocsik ára három-négy évi munkabér — meglehetősen magas. Mégis — a családok ^többségében nemcsak egy kereső van — jelenleg négy­millió személygépkocsi van az or­szágban, s további hat és félmil­liót gyártanak 1980-ig. A lakásépítkezések nemzetközi, viszonylatban páratlan abszolút méretei közismertek. A lakóterü­let összessége az utóbbi tizenöt, évben több mint kétszeresére nőtt, míg a népesség csak ötven százalékkal gyarapodott. Egy vá­rosi lakosra például ma 12 négy­zetméternyi lakóterület jut az 1958..évi 8 négyzetméterrel szem­ben. Ez nem a végállomás, hiszen a fejlett ipari országokban ennél magasabb az egy főre jutó lakóte­rület. A tizedik ötéves terv la­kásépítkezési előirányzatai nem csökkentek a kilencedikhez ké­pest. A legelfogultabb nyugati meg-* figyelők is észrevették, hogy a szovjet emberek öltözködése az elmúlt években választékosabbá vált. Másrészt fanyalogva szokták felsorolni, hogy a helyenként két­ségkívül olajozásra szoruló elosz­tási mechanizmus hibái miatt olykor mi mindent nem lehet kapni a moszkvai üzletekben. Manapság azonban „a külföldi1 megfigyelők” — beismerésük szerint — erre vonatkozó adatai­kat nem saját élményeik, hanem- a központi szovjet lapok méltat­lankodó feddő hangú cikkei alap­ján gyűjtik egybe. Bokor Pál (Következik: A scsokinói kísérlet)

Next

/
Thumbnails
Contents