Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-10 / 34. szám
AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 34. szám. Ára: 90 fillér 1976. február 10., kedd Dr. Szekér Gyula és Havasi Ferenc Moszkvába utazott Dr. Szekér Gyula, a Miniszter* tanács elnökhelyettese az oren- burgi gázvezetek építésében együttműködő KGST-országok kormányközi bizottságának ülésére hétfőn Moszkvába utazott. Megérkezése után Mihail Leszecs- ko, a Szővjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese fogadta dr. Szekér Gyulát. Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese Vlagyimir Novikovnak,. a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének meghívására hétfőn Moszkvába utazott. (MTI) Budapestről Varsóba utazott a Zöldfoki Köztársaság miniszterelnöke Hétfőn a fellobogózott Ferihegyi repülőtéren katonai tiszteletadással búcsúztatták a Zöldfoki Köz-, társaság miniszterelnöke által vezetett küldöttséget, amely hivatalos látogatáson tartózkodott Magyarországon. Pedro Pires miniszterelnök, Eduardo Santos, a 2. katonai körzet -parancsnoka, Leonil- do Monteiro. az energiaügyek és a természeti források országos igazgatója és dr. Manuel Duarte, a köztársaság főügyészének bú - csúztatásán megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter. Nemeslaki Tivadar- kohó- és gépipari miniszter, és Marjai József külügyi államtitkár, valamint politikai és állami életünk számos ismert vezetője. Ott volt a búcsúztatáson dr. Stefan Jed- rychowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. A himnuszok elhangzása után az úttörők virágcsokrokkal köszöntötték a távoli ország képviselőit. akik első alkalommal tettek látogatást hazánkban. Pedro Pires és kísérete ezután repülőgépre szállt, amely útjuk következő állomáshelyére, Varsóba indult. A Zöldfoki Köztársaság küldöttségének magyarországi tárgyalásairól tegnap közleményt adtak ki, amelyben — egyebek között — Lázár György és Pedro Pires leszögezte: a két fél arra fog törekedni, hogy kétoldalú kapcsolataikat minden téren fejlesz- szék. Ennek érdekében a felek megállapodtak, hogy a Zöldfoki Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatokat létesítenek. (MTI) í • Lázár György búcsúztatja Pedro Pirest a Ferihegyi repülőtéren. (MTI-fotó.) Befejeződött a Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusa Ismét Georges Marchais az FKP főtitkára ■ Vasárnap a párt vezető szerveinek újraválasztásaval es Georges Marchais zárszavával véget ért a Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusa. A küldötiek megválasztották a 121 tagú új központi bizottságot. Georges Marchais záróbeszédében mindenekelőtt megköszönte a külföldi testvérpártok és felszabadító mozgalmak képviselőinek ■kongresszusi részvételét. Kijelentette: itt-tartózkodásuk ’ alatt meggyőződhettek arról, hogy a francia kommunistákat az internacionalizmus forró érzelmei fűtik. „Biztosítjuk pártjaikat és mozgalmaikat — mondotta Marchais a külföldi küldöttségek felé fordulva —, hogy e szolidaritásunkat semmi sem fogja megingatni. Pártunk mindig határozottan vállalni fogja nemzetközi kötelezettségeit.” Marchais ezután hangsúlyozta: Az egész közvélemény azért kísérte olyan nagy figyelemmel a kongresszus munkáját, mert a tanácskozás középpontjában az egész francia társadalmat foglalkoztató nagy kérdések álltak. A tőkés rendszer egyre inkább a bomlás jeleit mutatja, s a nagyburzsoázia már csak a nélkülözés és az igazságtalanság perspektíváit tárhatja a nép elé. A kommunisták nem hisznek a nyomor végzetszerűségében, hanem azt mondják a népnek: megvan a lehetőség arra, hogy emberhez méltó életet éljen. Ehhez azonban a társadalom megváltoztatására van szükség, köztulajdonba kell venni a gazdaság döntő elemeit, s a politikai hatalmat a dolgozó népnek — amelynek lüktető szíve a munkásosztály — kell kézbe vennie. A francia kommunisták e kongresszuson az ország sajátosságainak megtelelő, demokratikus utat javasolnak a szocializmus felé a francia népnek, olyan utat, amely megfelel a francia realitásoknak — mondotta a főtitkár. A továbbiakban rámutatott: a francia kommunisták —- hagyományaikhoz híven — most is az első sorokban küzdenek a nemzeti függetlenség és szuverenitás védelméért, s a leghatározottabban szembehelyezkednek azzal, hogy egy új, atlantista jellegű „Német-római Szent Birodalomba” olvasszák be Franciaországot. Most az a feladat vár rájuk, hogy megnyerjék a dolgozók millióit. Ezt elsősorban azzal érhetik el, ha élére állnak mindennapi küzdelmeiknek, a nyomor és az igazságtalanság elleni harcuknak. Ki keli bontakoztatni a széles körű népi tömörülést, s meg kell erősíteni a baloldali pártok egységét, amely ennek a tömörülésnek a tengelye, és „igazi harci szövetséggé kell változtatni. Ezzel készítjük elő annak feltételeit, hogy holnap — amikor majd részt veszünk az ország ügyeinek irányításában — azért munkálkodhassunk, hogy továbbfejleszthessük a demokráciát, amíg az ki nem teljesedik a szocializmusban” — fejezte be beszédét- Marchais. (MTI) Fejlesztik a kajszitermesztést Dunavecsén, korszerűsítik a baromfitartást Érsekcsanádon ÖTVENHÉTMILLIÓS ÉPÍTKEZÉS KISKUNHALASON Korszerűsítik a baromfifeldolgozó gyárat Zárszámadás a Béke év a, Búzakalász Termelőszövetkezetben Dunavecsén szombaton tartotta első zárszámadását az Űj Elet és a Virágzó Tsz egyesülésével megalakult Béke Termelőszövetkezet. Az egy irányítás alá került 4690 hektáros gazdaság tavalyi eredményeiről Csőke István tsz-elnök adott számot a közgyűlésen. I Elmondotta, hogy a gazdasági e/ck egyesítésével kiegyenlítődtek az ágazatok a szövetkezetben, jobban ki tudták használni a drága gépeket. Ennek eredménye többek között, hogy a szántóföldi növénytermesztésben minden eddiginél gazdagabb évet zártak. Hektáronként 66 mázsa kukoricát takarítottak be, szójából pedig 20 mázsa volt az átlagtermés. "■ Jó megoldás volt üzemszervezésben, hogy az állattenyésztést a1 takarmánytermő ágazathoz csatlakoztatták, így az állattenyésztés 30 millió forint értéket termelt 1975-ben, ami az összes bevételnek egyharmadát tette ki. Tejből 10 ezer hektolitert, pecsenyebaromfiból negyedmillió darabot értékesítettek. A gazdálkodás jövedelmező volt 1975-ben, ez szolgálta az alapot az idei évnyitáshoz. ISA tavalyi tartalékból és a ilyereségből 6 millió forintot költenek a dunavecsei Béke Tsz- ben • az ágazatok továbbfejlesztésére, újabb gépek vásárlására. A tagsággal egyetértésben növelik a híres dunavecsei kajsziültetvény területét. Ez az egyik modellje Bjács-Kiskun megyében a sárgabarack iparszerű termesztésének. Ä közös gazdaság az 1960-as évek ótá országos átlagot meghaladó termést takarít be kajsziból. A dunavecseiek 269 hektáros csonthéjas gyümölcstermő terüleSzebellédi Nándor, a szövetkezet elnöke a IV. ötéves terv néhány jellemzőbb gazdálkodási adatát ismertette a közgyűlésen. 1971 és 1975 között 50,3 százalékkal emelkedett a szövetkezet állattenyésztésének árbevétele, a közös vagyon 55, a tiszta vagyon ez idő alatt 70,1 százalékkal nőtt. A tervidőszak kezdetén a búza, a kukorica és a kertészeti növények átlagtermésének emelését tűzték ki célul az érsekcsanádi szövetkezetben. Kenyér- és takarmánygabonából sikerült teljesíteni a tervet, hiszen kukoricából 53,4 mázsa, búzából 35,6 mázsa termett 1975-ben hektáronként. A kertészeti növények közül tavaly a pritaminpaprika, a cseresznyetűket a Duna hordaléktalaján alakították ki, megteremtve ezzel a világhírű kajszi újabb tájkörzetét. Itt hosszabb életűek a fák, kevésbé szakaszos a tercnés. A .tavalyi esztendőt kivéve, amikor a Duna mentén is elfagytak a virágzó gyümölcsösök, jövedelmező ez az ágazat, a szövetkezetben. Ezért újabb területeket vonnak majd be a csonthéjas-termesztésbe. paprika és a magtermesztésre vetett dinnye hozama volt kielégítő. Csemegepaprikából viszont igen kevés termett. Mindezek ellenére a kertészet nem volt veszteséges az érsekcsanádi szövetkezetben. Az állattenyésztési ágazat vág<^ marhából és baromfiból a terv«? zettnél többet adott közfogyasztásra, a tehenészetben azonban még sok a tennivaló, mert a tejtermelés átlaga nem érte el a 3 ezer litert. A baromfitenyésztésben jelentős összeget fordítanak az ágazat fejíesztésére.A szövetkezet megkezdte egy 40 millió forintos telep építését, ennek egy részét 1975-ben már üzembe helyezték. ! Érsekcsanádon is megtartotta évzáró közgyűlését a Búzakalász Tsz tagsága. Az ünnepélyes alkalomra meghívták Csehszlovákiából a vinicai, Jugoszláviából pedig a bezdáni szövetkezet párt- és gazdasági vezetőit. A csehszlovákiaiakkal hat éve, a jugoszláviaiakkal pedig egy éve vette föl a testvéri kapcsolatot a bácskai közös gazdaság. Idei cél: exportminőség Az ÉPFA bajai üzemében ajtótokok, ablakok és erkélyajtók késiülnek nagy sorozatban. Az idén a mennyiség növelésén kívül legnagyobb feladatuknak a minőség javítását tartják. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben sem volt említésre méltó panasz gyártmányaikra, elhatározták, hogy az idén bevezetik a gyártásközi ellenőrzést. Hogy gyártmányaik elérjék az exportszínvonalat. Űj fajta ablak sorozatgyártását kezdik meg az első félévben. Ennek a 30 darabos termékcsaládnak az érdekessége a hőszigetelésű különleges ablaküveg alkalmazása. O Az évi huszonötezer köbméter kapacitású alagútszárítúval sikerült 'elérni, hogy a feldolgozott fa nedvességtartalma mindig a megengedett tizenhat százalék alatt legyen. I Az elmúlt évben huszonöt darab különböző kisgépet szereztek be, ezzel is javítva a munka minőségét. (Pásztor Zoltán felvételei.) Az élelmiszeripari vállalatok feldolgozó üzemeinek korszerűsítése keretében nagy munka kezdődött el Kiskunhalason. Itt a Kecskeméti Baromlifeldolgozó Vállalat gyárának épületei értek meg a felújításra. Á~ szomszédos vasútvonal és a lakótelep miatt azonban a gyár a jelenlegi területét nem tudja növelni. Ezért eltávolítják a 'telepről az elavult, földszintes üzemépüle teket, és helyükre több emeleteset építenek. A kivitelező, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat, amelynek dolgozói a közelmúltban dicséretes vállalkozásba fogtak. A 17 millió forintos költséggel épülő egyik üzemházat, amelyben többek között nyolcszáz személyes fürdő és öltöző lesz, előbb felépítik. Az átadás eredeti határideje 1977. év első fele lenne. Az építőmunkások, ismerve a baromfifeldolgozó nehéz helyzetét, a jelenlegi telep túlzsúfoltságát, már ez év végére befejezik a munkát. A lebontásra kerülő régi szociális épület helyén pedig megkezdődhet aíz újabb munkahely, az évente 600 vagon pecsenyecsirke feldolgozására alkalmas üzemrész építése. Ez a 40 milliós munka 1978-ban bőszül majd el. K. A. háromemeletes, nyolcszáz személyes szociális épület. A A csipke nélkül nehezebben élt volna sok halasi család, kevesebbet tudnának rólunk a nagyvilágban. Sorsa, jövője ma közügy. Ha nincs Dékáni Árpád és Markovils Mária, nem honosodott volna meg megyénkben a népi ipar- művészetnek ez a szép ága. Mondható, hogy Galántai Fekete Mihály könyvkereskedőnek köszönhető a kecskeméti Kossuth-szobor. Ö javasolta először, hogy tisztelje meg a hírős város önmagát és a szabadságharc kiemelkedő egyéniségét ércemlékmü- vel. Amikor elutasították indítványát. addig kilincselt, ér. veit, amíg a közvélemény kikény szeritette a döntés megváltozását: A kor fejlödésirányát fölismerő hét kecskeméti fiatalembert a jó ügy szolgálatának a parancsa óvta az el- csüggedéstől, amikor a múlt század végén megszervezték az első szocialista csoportot. Sajnálkoztak rajtuk; jóravaló emberek miért fecsérlik idejüket ilyen hiábavalóságokra. Később már rendőrt, korbácsot követeltek ellenük. Sem kalács, sem kenyér nem tántorította el őket fölismert ás fölvállalt küldetésüktől. Nemesszeghy Lajosné is élhetett volna nyugodtan, kényelmesen, ha az énekes isko. la elfogadtatását, kifejlesztését nem tekinti legfontosabb feladatának. Következetessége volt az ügy sikerének egyik biztosítéka, feltétele. Ki ne tudna közvetlen környezetéből olyan embereket megnevezni‘ akik személyes felelősséget éreztek fontos közügyért, s már-már egyéni érdekeiket háttérbe szorítva keresték, szorgalmazták ennek érvényesülését. Hiába készülnek jó tervek, hiába teremtődnek meg a tár. gyi feltételek, ha hiányoznak a kezdeményező, az eszmét, ötletet, vállalkozást a nehézségeken átlendítő emberek. Hatékony, a dolgokon változtató, a lehetőségeket kiaknázó, igényes emberek nélkül gyors fejlődés elképzelhetetlen. Így van ez kis és nagy közösségekben, városban és falun, üzemben és mezőgazda- sági szövetkezetben egyaránt. Túl vagyunk azokon az illúziókon, hogy a jó ügyek maguktól boldogulnak, az össztársadalmi érdek természetszerűen diadalmaskodik. Sok függ attól, hogy valamit kik és hogyan csinálnak. Van aki csak annyit tesz, amennyi feltétlenül kell. Nyugodtan hajt. ja álomra a fejét,, ha. elvégezte az aznapra előírtakat. Másik szüntelenül azon töprengenek: mit tehetnének még, hogy jobban menjenek a dolgok. Hatni akarnak környezetükre, elkedvetlenednek, ha mégsem halad valami. A közkeletű kifejezéssel élve: nehéz emberek. Kiállnak valódi vagy vélt igazukért, tiltakoznak, ha „elkenik” a meglevő problémákat, cselekvés helyett ügyeskedéssel találkoznak. És mindenekelőtt: az átlagosnál többet dolgoznak, keresik az ügyek befolyásolásának legjobb módjait.. Büszkén valljuk, hogy az ember a történelem alkotója, formálója. Nemcsak azért, mert cselekvésével alkot. A tudatosság és hatékonyság jel— lemzi a legjobbak cselekvését. A mi társadalmi viszonyaink alapjában kedveznek a dinamikus egyéniségeknek, vagyis a nagyobb tudatosságot, állásfoglalást, cselekvést szorgalmazó • egyéneknek. Vannak helyzetek, esetek azonban, amikor kényelmi, egyéni érdekekből igyekeznek visszafogni a dinamikus emberek lendületét. Példájuk ugyanis lehetetleníti az áltevékenységet, a tessék-lássék munkát magyarázkodással, szép szavakkal indokolók magatartását. 'A dinamikus emberek környezetében élesebben kirajzolódnak a munkateljesítmények közötti különb, ségek, nyilvánvalóvá válik, hogy ki mennyit használ a társadalomnak, milyen értékek előállításában vett részt. Alapvető érdek, hogy a különböző intézményekben, szerm vezetékben, munkahelyeken az ilyen lendületes, a közérdekért szenvedélyesen küzdő, munkálkodó emberek diktálják a tempót, teremtsenek- mércét. —i —r d