Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 34. szám. Ára: 90 fillér 1976. február 10., kedd Dr. Szekér Gyula és Havasi Ferenc Moszkvába utazott Dr. Szekér Gyula, a Miniszter* tanács elnökhelyettese az oren- burgi gázvezetek építésében együttműködő KGST-országok kormányközi bizottságának ülésé­re hétfőn Moszkvába utazott. Megérkezése után Mihail Leszecs- ko, a Szővjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese fogadta dr. Szekér Gyulát. Havasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese Vlagyimir Novikovnak,. a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökhelyettesének meghívására hétfőn Moszkvába utazott. (MTI) Budapestről Varsóba utazott a Zöldfoki Köztársaság miniszterelnöke Hétfőn a fellobogózott Ferihegyi repülőtéren katonai tiszteletadás­sal búcsúztatták a Zöldfoki Köz-, társaság miniszterelnöke által ve­zetett küldöttséget, amely hivata­los látogatáson tartózkodott Ma­gyarországon. Pedro Pires minisz­terelnök, Eduardo Santos, a 2. ka­tonai körzet -parancsnoka, Leonil- do Monteiro. az energiaügyek és a természeti források országos igazgatója és dr. Manuel Duarte, a köztársaság főügyészének bú - csúztatásán megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Keserű Jánosné könnyűipari mi­niszter. Nemeslaki Tivadar- kohó- és gépipari miniszter, és Marjai József külügyi államtitkár, vala­mint politikai és állami életünk számos ismert vezetője. Ott volt a búcsúztatáson dr. Stefan Jed- rychowski, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete is. A himnuszok elhangzása után az úttörők virágcsokrokkal kö­szöntötték a távoli ország képvise­lőit. akik első alkalommal tettek látogatást hazánkban. Pedro Pires és kísérete ezután repülőgépre szállt, amely útjuk következő ál­lomáshelyére, Varsóba indult. A Zöldfoki Köztársaság kül­döttségének magyarországi tár­gyalásairól tegnap közleményt ad­tak ki, amelyben — egyebek kö­zött — Lázár György és Pedro Pires leszögezte: a két fél arra fog törekedni, hogy kétoldalú kap­csolataikat minden téren fejlesz- szék. Ennek érdekében a felek megállapodtak, hogy a Zöldfoki Köztársaság és a Magyar Nép­köztársaság között nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatokat létesítenek. (MTI) í • Lázár György búcsúztatja Pedro Pirest a Ferihegyi repülőtéren. (MTI-fotó.) Befejeződött a Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusa Ismét Georges Marchais az FKP főtitkára ■ Vasárnap a párt vezető szerveinek újraválasztásaval es Georges Marchais zárszavával véget ért a Francia Kommu­nista Párt XXII. kongresszusa. A küldötiek megválasztották a 121 tagú új központi bizottságot. Georges Marchais záróbeszédé­ben mindenekelőtt megköszönte a külföldi testvérpártok és felsza­badító mozgalmak képviselőinek ■kongresszusi részvételét. Kijelen­tette: itt-tartózkodásuk ’ alatt meggyőződhettek arról, hogy a francia kommunistákat az inter­nacionalizmus forró érzelmei fű­tik. „Biztosítjuk pártjaikat és moz­galmaikat — mondotta Marchais a külföldi küldöttségek felé for­dulva —, hogy e szolidaritásun­kat semmi sem fogja megingatni. Pártunk mindig határozottan vállalni fogja nemzetközi kötele­zettségeit.” Marchais ezután hangsúlyozta: Az egész közvélemény azért kí­sérte olyan nagy figyelemmel a kongresszus munkáját, mert a ta­nácskozás középpontjában az egész francia társadalmat foglal­koztató nagy kérdések álltak. A tőkés rendszer egyre inkább a bomlás jeleit mutatja, s a nagy­burzsoázia már csak a nélkülö­zés és az igazságtalanság pers­pektíváit tárhatja a nép elé. A kommunisták nem hisznek a nyo­mor végzetszerűségében, hanem azt mondják a népnek: megvan a lehetőség arra, hogy emberhez méltó életet éljen. Ehhez azonban a társadalom megváltoztatására van szükség, köztulajdonba kell venni a gazdaság döntő elemeit, s a politikai hatalmat a dolgozó népnek — amelynek lüktető szí­ve a munkásosztály — kell kézbe vennie. A francia kommunisták e kongresszuson az ország sajá­tosságainak megtelelő, demokrati­kus utat javasolnak a szocializ­mus felé a francia népnek, olyan utat, amely megfelel a francia realitásoknak — mondotta a fő­titkár. A továbbiakban rámutatott: a francia kommunisták —- hagyo­mányaikhoz híven — most is az első sorokban küzdenek a nem­zeti függetlenség és szuverenitás védelméért, s a leghatározottab­ban szembehelyezkednek azzal, hogy egy új, atlantista jellegű „Német-római Szent Birodalom­ba” olvasszák be Franciaorszá­got. Most az a feladat vár rájuk, hogy megnyerjék a dolgozók millióit. Ezt elsősorban azzal ér­hetik el, ha élére állnak minden­napi küzdelmeiknek, a nyomor és az igazságtalanság elleni har­cuknak. Ki keli bontakoztatni a széles körű népi tömörülést, s meg kell erősíteni a baloldali pártok egy­ségét, amely ennek a tömörülés­nek a tengelye, és „igazi harci szövetséggé kell változtatni. Ez­zel készítjük elő annak feltétele­it, hogy holnap — amikor majd részt veszünk az ország ügyeinek irányításában — azért munkál­kodhassunk, hogy továbbfejleszt­hessük a demokráciát, amíg az ki nem teljesedik a szocializmus­ban” — fejezte be beszédét- Marchais. (MTI) Fejlesztik a kajszitermesztést Dunavecsén, korszerűsítik a baromfitartást Érsekcsanádon ÖTVENHÉTMILLIÓS ÉPÍTKEZÉS KISKUNHALASON Korszerűsítik a baromfifeldolgozó gyárat Zárszámadás a Béke év a, Búzakalász Termelőszövetkezetben Dunavecsén szombaton tartotta első zárszámadását az Űj Elet és a Virágzó Tsz egyesülésével megalakult Béke Termelőszövetkezet. Az egy irányítás alá került 4690 hektáros gazdaság tavalyi eredményeiről Csőke István tsz-elnök adott számot a közgyűlésen. I Elmondotta, hogy a gazdasági e/ck egyesítésével kiegyenlítőd­tek az ágazatok a szövetkezet­ben, jobban ki tudták használ­ni a drága gépeket. Ennek ered­ménye többek között, hogy a szántóföldi növénytermesztésben minden eddiginél gazdagabb évet zártak. Hektáronként 66 mázsa kukoricát takarítottak be, szójá­ból pedig 20 mázsa volt az átlag­termés. "■ Jó megoldás volt üzemszerve­zésben, hogy az állattenyésztést a1 takarmánytermő ágazathoz csatlakoztatták, így az állatte­nyésztés 30 millió forint értéket termelt 1975-ben, ami az összes bevételnek egyharmadát tette ki. Tejből 10 ezer hektolitert, pecse­nyebaromfiból negyedmillió da­rabot értékesítettek. A gazdálko­dás jövedelmező volt 1975-ben, ez szolgálta az alapot az idei év­nyitáshoz. ISA tavalyi tartalékból és a ilyereségből 6 millió forintot köl­tenek a dunavecsei Béke Tsz- ben • az ágazatok továbbfejleszté­sére, újabb gépek vásárlására. A tagsággal egyetértésben növelik a híres dunavecsei kajsziültetvény területét. Ez az egyik modellje Bjács-Kiskun megyében a sárga­barack iparszerű termesztésének. Ä közös gazdaság az 1960-as évek ótá országos átlagot meghaladó termést takarít be kajsziból. A dunavecseiek 269 hektáros csonthéjas gyümölcstermő terüle­Szebellédi Nándor, a szövetke­zet elnöke a IV. ötéves terv né­hány jellemzőbb gazdálkodási adatát ismertette a közgyűlésen. 1971 és 1975 között 50,3 százalék­kal emelkedett a szövetkezet ál­lattenyésztésének árbevétele, a közös vagyon 55, a tiszta vagyon ez idő alatt 70,1 százalékkal nőtt. A tervidőszak kezdetén a búza, a kukorica és a kertészeti növé­nyek átlagtermésének emelését tűzték ki célul az érsekcsanádi szövetkezetben. Kenyér- és takar­mánygabonából sikerült teljesíte­ni a tervet, hiszen kukoricából 53,4 mázsa, búzából 35,6 mázsa termett 1975-ben hektáronként. A kertészeti növények közül tavaly a pritaminpaprika, a cseresznye­tűket a Duna hordaléktalaján ala­kították ki, megteremtve ezzel a világhírű kajszi újabb tájkörzetét. Itt hosszabb életűek a fák, ke­vésbé szakaszos a tercnés. A .ta­valyi esztendőt kivéve, amikor a Duna mentén is elfagytak a vi­rágzó gyümölcsösök, jövedelmező ez az ágazat, a szövetkezetben. Ezért újabb területeket vonnak majd be a csonthéjas-termesztés­be. paprika és a magtermesztésre ve­tett dinnye hozama volt kielégítő. Csemegepaprikából viszont igen kevés termett. Mindezek ellenére a kertészet nem volt veszteséges az érsekcsanádi szövetkezetben. Az állattenyésztési ágazat vág<^ marhából és baromfiból a terv«? zettnél többet adott közfogyasz­tásra, a tehenészetben azonban még sok a tennivaló, mert a tej­termelés átlaga nem érte el a 3 ezer litert. A baromfitenyésztés­ben jelentős összeget fordítanak az ágazat fejíesztésére.A szövet­kezet megkezdte egy 40 millió forintos telep építését, ennek egy részét 1975-ben már üzembe helyezték. ! Érsekcsanádon is megtartotta évzáró közgyűlését a Búzakalász Tsz tagsága. Az ünnepélyes alkalomra meg­hívták Csehszlovákiából a vinicai, Jugoszláviából pedig a bezdáni szövetkezet párt- és gazdasági vezetőit. A csehszlovákiaiakkal hat éve, a jugoszláviaiakkal pedig egy éve vette föl a testvéri kapcsolatot a bácskai közös gazdaság. Idei cél: exportminőség Az ÉPFA bajai üzemében ajtó­tokok, ablakok és erkélyajtók ké­siülnek nagy sorozatban. Az idén a mennyiség növelésén kívül leg­nagyobb feladatuknak a minőség javítását tartják. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben sem volt említésre méltó panasz gyártmá­nyaikra, elhatározták, hogy az idén bevezetik a gyártásközi el­lenőrzést. Hogy gyártmányaik el­érjék az exportszínvonalat. Űj fajta ablak sorozatgyártását kez­dik meg az első félévben. En­nek a 30 darabos termékcsalád­nak az érdekessége a hőszigete­lésű különleges ablaküveg alkal­mazása. O Az évi huszonötezer köbméter kapacitású alagútszárítúval sikerült 'elérni, hogy a feldolgozott fa nedvességtartalma mindig a megen­gedett tizenhat százalék alatt legyen. I Az elmúlt évben huszonöt da­rab különböző kisgépet szerez­tek be, ezzel is javítva a mun­ka minőségét. (Pásztor Zoltán felvételei.) Az élelmiszeripari vállalatok feldolgozó üzemeinek korszerűsí­tése keretében nagy munka kez­dődött el Kiskunhalason. Itt a Kecskeméti Baromlifeldolgozó Vállalat gyárának épületei értek meg a felújításra. Á~ szomszédos vasútvonal és a lakótelep miatt azonban a gyár a jelenlegi területét nem tudja nö­velni. Ezért eltávolítják a 'telepről az elavult, földszintes üzemépüle teket, és helyükre több emeleteset építenek. A kivitelező, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat, amelynek dol­gozói a közelmúltban dicséretes vállalkozásba fogtak. A 17 millió forintos költséggel épülő egyik üzemházat, amelyben többek kö­zött nyolcszáz személyes fürdő és öltöző lesz, előbb felépítik. Az át­adás eredeti határideje 1977. év első fele lenne. Az építőmunkások, ismerve a baromfifeldolgozó ne­héz helyzetét, a jelenlegi telep túlzsúfoltságát, már ez év végére befejezik a munkát. A lebontásra kerülő régi szo­ciális épület helyén pedig meg­kezdődhet aíz újabb munkahely, az évente 600 vagon pecsenyecsir­ke feldolgozására alkalmas üzem­rész építése. Ez a 40 milliós mun­ka 1978-ban bőszül majd el. K. A. háromemeletes, nyolcszáz személyes szociális épület. A A csipke nélkül nehezeb­ben élt volna sok halasi csa­lád, kevesebbet tudnának ró­lunk a nagyvilágban. Sorsa, jövője ma közügy. Ha nincs Dékáni Árpád és Markovils Mária, nem honosodott volna meg megyénkben a népi ipar- művészetnek ez a szép ága. Mondható, hogy Galántai Fekete Mihály könyvkereske­dőnek köszönhető a kecske­méti Kossuth-szobor. Ö java­solta először, hogy tisztelje meg a hírős város önmagát és a szabadságharc kiemelke­dő egyéniségét ércemlékmü- vel. Amikor elutasították in­dítványát. addig kilincselt, ér. veit, amíg a közvélemény ki­kény szeritette a döntés meg­változását: A kor fejlödésirányát föl­ismerő hét kecskeméti fiatal­embert a jó ügy szolgálatá­nak a parancsa óvta az el- csüggedéstől, amikor a múlt század végén megszervezték az első szocialista csoportot. Sajnálkoztak rajtuk; jóravaló emberek miért fecsérlik ide­jüket ilyen hiábavalóságokra. Később már rendőrt, korbá­csot követeltek ellenük. Sem kalács, sem kenyér nem tán­torította el őket fölismert ás fölvállalt küldetésüktől. Nemesszeghy Lajosné is él­hetett volna nyugodtan, ké­nyelmesen, ha az énekes isko. la elfogadtatását, kifejleszté­sét nem tekinti legfontosabb feladatának. Következetessé­ge volt az ügy sikerének egyik biztosítéka, feltétele. Ki ne tudna közvetlen kör­nyezetéből olyan embereket megnevezni‘ akik személyes felelősséget éreztek fontos közügyért, s már-már egyéni érdekeiket háttérbe szorítva keresték, szorgalmazták en­nek érvényesülését. Hiába készülnek jó tervek, hiába teremtődnek meg a tár. gyi feltételek, ha hiányoznak a kezdeményező, az eszmét, ötletet, vállalkozást a nehéz­ségeken átlendítő emberek. Hatékony, a dolgokon változ­tató, a lehetőségeket kiakná­zó, igényes emberek nélkül gyors fejlődés elképzelhetet­len. Így van ez kis és nagy kö­zösségekben, városban és fa­lun, üzemben és mezőgazda- sági szövetkezetben egyaránt. Túl vagyunk azokon az illú­ziókon, hogy a jó ügyek ma­guktól boldogulnak, az össz­társadalmi érdek természet­szerűen diadalmaskodik. Sok függ attól, hogy valamit kik és hogyan csinálnak. Van aki csak annyit tesz, amennyi fel­tétlenül kell. Nyugodtan hajt. ja álomra a fejét,, ha. elvé­gezte az aznapra előírtakat. Másik szüntelenül azon töp­rengenek: mit tehetnének még, hogy jobban menjenek a dolgok. Hatni akarnak kör­nyezetükre, elkedvetlenednek, ha mégsem halad valami. A közkeletű kifejezéssel él­ve: nehéz emberek. Kiállnak valódi vagy vélt igazukért, tiltakoznak, ha „elkenik” a meglevő problémákat, cselek­vés helyett ügyeskedéssel ta­lálkoznak. És mindenekelőtt: az átlagosnál többet dolgoz­nak, keresik az ügyek befo­lyásolásának legjobb módjait.. Büszkén valljuk, hogy az em­ber a történelem alkotója, formálója. Nemcsak azért, mert cselekvésével alkot. A tudatosság és hatékonyság jel— lemzi a legjobbak cselekvé­sét. A mi társadalmi viszo­nyaink alapjában kedveznek a dinamikus egyéniségeknek, vagyis a nagyobb tudatossá­got, állásfoglalást, cselekvést szorgalmazó • egyéneknek. Vannak helyzetek, esetek azonban, amikor kényelmi, egyéni érdekekből igyekeznek visszafogni a dinamikus em­berek lendületét. Példájuk ugyanis lehetetleníti az álte­vékenységet, a tessék-lássék munkát magyarázkodással, szép szavakkal indokolók ma­gatartását. 'A dinamikus em­berek környezetében éleseb­ben kirajzolódnak a munka­teljesítmények közötti különb, ségek, nyilvánvalóvá válik, hogy ki mennyit használ a társadalomnak, milyen érté­kek előállításában vett részt. Alapvető érdek, hogy a kü­lönböző intézményekben, szerm vezetékben, munkahelyeken az ilyen lendületes, a közér­dekért szenvedélyesen küzdő, munkálkodó emberek diktál­ják a tempót, teremtsenek- mércét. —i —r d

Next

/
Thumbnails
Contents