Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-08 / 33. szám

1976. február 8. • PETŐFI NÉPE • 3 A megye gazdaságaiban már most készülnek az öntözésre Az évszaknak megfelelően az időjárás jó­voltából még tél van és az utóbbi napokban bőven hullott csapadék is, a mezőgazdasági üzemek mégis készülnek az öntözésre, hogy esetleges nyári aszály esetén se legyen gond a mesterséges csapadékot eljuttatni a földek­re. A vízügyi szervek is, számítva erre a' lehetőségre, ígérik, hogy biztosítják az öntözővizet. A Ti­sza menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, amely­nek székhelye Szolnokon j van, Báes-Kiskun megyében á tisza- kécskei öntözőfürtöt üzemelteti, amely főidényberí 3 millió köb­méter vizet biztosít, .de ha az Igények növekednejk, 4 és fél millió köbméterre tudják bővíte­ni. A vizet a Tiszából nyerik, és ezt főképpen a térségben levő Űj Élet és a Béke és Szabadság Termelőszövetkezet használja fel. A vállalat a vízkivételi mű üzem- bentartása mellett az ahhoz kap­csolódó kerekdombi felszín alat­ti nyomócsöves esőztető öntöző- -fürtöt is üzemelteti, amely több, mint ezét hektárra biztosítja a mesterséges csapadékot. Az el­múlt esztendőben azonban az ' is­mert időjárási viszonyok miatt nem volt szükség a kapacitás ki­használására. így az öntözött te­rület nagysága alig érte el a 700 hektárt. A bajai járás öntpzési lehető- .ségét legnagyobb folyónk. a Du- 5pá. illetve a járás középső és keleti részén a csőkutak biztosítják. így több ezer hektárra Hudják eljut­tatni a mesterséges csapadékot. • Téli karbantartás a Hosszúhegyi Állami Gazdaság nemes, nádudvari öntöző, törtjének nyomás, központjában. A gazdaságok a területükhöz job­ban alkalmazható esőztető öntö­zést alkalmazzák. Ennek ellenére az üzemek többsége a táblákon elvégezte a vízrendezési és a me­liorációs munkát. A nagybaracs­kai Haladás Termelőszövetkezet például 135 hektárra új ÁC-tele- pet létesített. A Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaságban pedig több, mint 3 ezer hektár öntözésére te­remtették meg a feltételeket, de elsősorban a lucerna, rét- és le­gelőre biztosítják a vizet, A Kiskunsági Vízgazdálkodási Vállalatnál is megkezdték a fel­Tervek és célok készülést. Gyűjtik a mezőgazda- sági üzemektől a vízigényeket, kötik a szerződéseket. Az elmúlt esztendőben csaknem 3 ezer hek­tárt; öntöztek a térségben és a kilenc gazdaság több, mint 2 és fél millió köbméter vizet használt fel, főként a szántóföldi növé­nyek mesterséges csapadék-ellá­tására, de az állampusztai cél­gazdaság gyümölcsösébe is elju­tott a víz. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben tavaly el­készült nyomásközponttal továb­bi 210 hektárra juttatták el a vi­zet. A szabadszállási Aranyho­A legfontosabb feladatuk a termelés segítése KIS Z-taggy ülések a SZIM kecskeméti gyárában Az alig több, mint hatéves Szerszámgépipari Művek kecske- hiéti gyárában nagyon kevés a több évtizedes tapasztalattal ren­delkező idősebb szakmunkás. Fő- . ként olyan fiatalok dolgoznak a gépek, munkapadok mellett, akik néhány évvel ezelőtl kapták ke-, ziikbe a jj í szakmunkás-bizonyít­ványt. A műhelyvezetők, techni-■ kusok, mérnökök többsége is fiatal. A hatszáz dolgozó, közül több mint négyszázan a KISZ- korosztályba tartoznak, vagyis meg'" nem 'töltötték be a Já()? Jéí’ét­irrnió „Önmeózás” E tény egyben azt is jelenti, hogy a fizikai dolgozóknak, s a termelés irányítóinak rendkívül nagy a felelőssége. Megalapozott, tervszerű munkájukat, -szakmai "fejlődésüket, aktivitásukat, szor­galmukat jellemzi, hogy ' a kecs­keméti gyárnak 1972-ben mint­egy 80. millió forint volt a terve, az idén pedig már 180 millió fo­rint értékű termék gyártása a feladatuk. Igaz ugyan, hogy az elmúlt há­rom év alatt sok félautomata, il­letve automata gépet helyeztek „•üzembe, de a tervszám . ilyen gyors emelését elsősorban a ter­melés megfelelő szervezése, a munka hatékonyságának javítása tette lehetővé. S ami ugyancsak fontos: munkájuk során mindig figyelembe veszik tapasztalatai­kat. Visszapillantanak az elmúlt hónapokra, évekre, vagyis gyak­ran — amint ők nevezik — „ön- meózást” végeznek. ■ Ennek az úgynevezett önmeó- zásnak a gyáron belül egy nem­rég kialakított, konkrét formája is van. Fél évvel ezelőtt a KISZ- esek vezették be ezt a módszert, s ezért az elmúlt hetekben a for­gácsoló üzemben működő Angela Davis KISZ-álapszervezet vezető­ségválasztó taggyűlésén sokat be­széltek erről. Lényege, hogy a kísérletre kijelölt nyolc ,, fiatal, Kara Sándor, Szabó József III., Tóth László, Gyarmati József, Vi- dovits Arpádné, Bihar István, Czombos Erzsébet és Kovács Márta esztergályosok saját ma­guk ellenőrzik a munkájukat. így rrieósra nincs szükség a részfel­adatok ellenőrzésében. Ezáltal lé­nyegesen csökken a selejt, tehát ■ sokkal kevesebb gyenge minősé­gű terméket kell újra esztergálni, ami jelentős munkaidő-megtaka­rítással is jár. Tervük szerint ezt az akciót a jövőben minden üzemrészben alkalmazzák majd. — A 45 tagú Angela Davis álapszervezet a mozgalmi év ele­jén megszervezte a balesetvédel­mi őrjáratot — magyarázta Si­mon Tibor KISZ-csúcstitkár. — Ez azt jelenti, hogy a fiatal szak­munkások havonta egy alkalom­mal balesetvédelmi szempontból ellenőrzik a gépeket, munkapado- ■kát, berendezéseket, s ha valami­lyen hibát vagy hiányosságot ta­pasztalnak, értesítik a gazdasági vezetőket és a szakszervezeti bi­zottságot. A KISZ-esek eredmé­nyesen teljesítették az egyéni fel­adatvállalásoknak azt a részét is. mely szerint pályakezdő kollégál- . kát segítik a munkahelyi beil­leszkedésben. Megismertetik ve­lük a termelés folyamatát, az üzemcsarnokok feladatait. Mint azt beszámolójában Kiss Zoltán alapszervezeti ; titkár mondta, a múlt évben 6—8 tagú KlSZ-csoporlokat alakítottak ki, ezáltal élénkebb lett a szerveze­ti élet. Az egyes csoportok tagjai azonos műszakban dolgoznak, na­ponta találkoznak egymással, gyakrabban megbeszélhetik fel­adataikat. \íég sok a tennivaló A másik alapszervezet Radnóti Miklós nevét viseli. Az elmúlt mozgalmi évben ébben a 33 tagú kollektívában volt a legtöbb probléma. Ennek egyik oka, hogy a KISZ-titkár időközben másik munkahelyre ment. A vezetőség többi tagja nem állt kellőképpen a sarkára, nem volt megfelelő az irányítás. — Szervezeti életük szempont­jából az sem előnyös, hogy a fiatalok különböző munkaterüle­ten, eltérő műszakban dolgoznak, s olykor egy KISZ-taggyűlés ösz- szehívása is gondot okoz — mondta a csúcstitkár. — Most Máté László fiatal meóst válasz­tották meg titkárnak, laki a veze­tőséggel, s természetesen a tag­sággal együtt új módszereket dol­goz ■ ki a feladatok megoldására. Tervezik, hogy ebben az alap­szervezetben is KlSZ-csoportokat alakítanak majd, hogy a fiatalok gyakrabban találkozhassanak. Jó kapcsolat mok Tsz-ben is tervezik az ön­tözés bővítését, a berendezések korszerűsítését. A termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok a téli időszakot kihasználva tisztítják az öntöző- csatornákat, javítják a berende­zéseket, az öntözőgépeket, ame­lyekre a tavaszon szükség lesz. Gondot .jelent, hogy az öntöző­gépek többsége már elöregedett, 5—10 éves is elmúlt. így több alkatrészre van szükség, amiből viszont ebben az évben sem lesz zökkenőmentes az ellátás. 1* B. Z. GÉPJAVÍTÁS AZ állami gazdaságban B Már csak tizenkét erőgépet kell rendbehozni, és ükkor készen áll­nak a traktorok a tavaszi1 munkára a Városföldi Állami Gazda­ságban. Ez a javítás sem húzódott volna el ennyire, ha van ele­gendő alkatrész a különleges erőgépekhez. Képűnkön Hullai Sán­dor gép jármű-villamossági szerelő és Peszmet Imre szerelő a 125 lóerős IHC traktort javítja. (Szilágyi Mihály felvétele) © A megyei tanács e héten megtartott ülésén, amc-lv sok te­kintetben nyitó értekezletnek >s számított, több fontos témát tár­gyalt a testület. Ezek közül is ki­emelkedőnek számított a inegye tanacssi V. ötéves pénzügyi ter­vének és az 1976. évi költségvetés­nek a vitája, amelynek kapcsán a fejlesztési' célokat is megnaiá- rezták. Nehéz volna felsorolni az elő­készítő munka egyes szakaszait, állomásait. A közvélemény előtt meglehetősen" ismeretlen ez a te­vékenység. Jellemzésül talán any- nyit. hogy a tervkészítéshez fel­használták a tanácsok a felada­tokat nagy vonásokban megszabó párt- és kormányhatározatokat, a főhatósági előírásokat és irányel­veket, s magát az V. ötéves nép- . gazdasági tervet. Sokfajta elem­zés és tanulmány készült, több­szöri egyeztetés és tárgyalás folyt az Országos Tervhivatal, a Pénz­ügyminisztérium és más_ országos szervek képviselőivel. Az előzetes tervjavaslatokat megismerték a megye társadalmi és tömegszer­vezeteiben. ahol szintén kifejtet­ték véleményüket, javaslataikat. A községek terveinek kialakításá­ban a megyei tanács járási hiva­talai segítettek az egységes elvek érvényesítésében. De talán felesleges is sorolni tovább, hiszen a megye lakossága a tanácstagok közvetítésével a he­lyi elképzelések kialakításában széles körűen részt vett. Más kér­dés, hogy a munka további fázi­sai és a kialakított nagyobb szá­mok, a meghatározott megyei tervcélok eddig jórészt ísnieretle. nek voltak a közvélemény előtt. © A héten nyilvánosságra ho­zott adatokból, a tanácsülés refe­rátumából kiderült, hogy megyénk új öléves tanácsi tervének pénz­ügyi alapjai összhangban vannak az országosan is szerényebb nép- gazdasági lehetőségekkel. De ugyanakkor az is-kiderült ezekből, hogv megyénk sajátos, mondhat­ni történelmi elmaradottságát egy­re inkább segítenek leküzdeni az egymást követő ötéves tervek. A i minden eddiginél jobb eredmé­nyekkel záruló IV. ötéves terv szintjéről indulva, igen sok terü­leten - ismét-előbbre léphetünk: megközelítve az országos szinte­ket. átlagokat. Ehhez- természete­sen arra van szükség, hogy szá­mos vonatkozásban erőteljesebb légven a fejlődés, mint az orszá­gos ütem. Ebben segítenek majd azok a pénzügyi lehetőségek, ame­lyek — a központi szerveknek ép­pen megyénk helyzetét is figye­lembe vevő fokozott támogatása révén — az V. ötéves tervünket jellemzik. Például az ötmilliárd 145 millió forintot kitevő fejlesz­tési alap. amelv kétszeresénél is több annak, mint ami a negye­dik ötéves tervben szerepelt. A 9.5 milliárdos költségvetési alap pedig 75 százalékkal több mint az előző ötéves terv volt, de 40 százalékkal meghaladja az előző­tervidőszak felhasználását is. © Természetesen hiba lenne most ezekből arra következtetni, hogy „itt van már a kánaán”, s ebben az ötéves tervben a közsé­gek, városok és településak fej­lesztésében minden jogos igényi" ki lehet .elégíteni. Mint a megyei tanácsülést beszámoló is megálla- Oltotta: ..Szinte minden tanácsnál maradnak megoldatlan problé­mák. amelyeket későbbre kell ha­lasztani, vagy terven felüli for­rások felkutatásával és megszer­vezésével lehet csak megvalósíta­ni.” Változatlanul igen nagy tehát a jelentősége annak a társadalmi tevékenységnek, amely eddig is jellemzője volt megyénknek. Kicsendült a felszólalásokból az a jogos kívánság, is. hogy az ed­diginél fegyelmezettebb és jobb minőségű munkával, célirányos tevékenységgel hajtsuk végre a terveket. Nyilvánvaló. Hogy mind­ezek érdekében országos és helyi intézkedésekre is szükség van, melyek találkoznak a becsületes és közérdeket is szem előtt tartó emberek teljes egvetértésével. tá. mogatásával. Nem lehet tűrni hogy néhol szinte intézményesen elnézik a munkafegyelem lazítá­sát. a lógást és a törvényesen elő­irt munkaidő sorozatos lecsökken­tését. Szükség van a vezetés szín­vonalának magasabb szintre eme­lésére. de arra is. hogy a szerve­zettebb és fegyelmezettebb mun­ka érdekében fellépő vezetők a munkahelyi kollektívák részéről teljes támogatásra találjanak. © Az új ötéves terv lelkesítő célokat tartalmaz. A számok és tényék mögött azonban emberek vannak, akiknek érteniük is kell a célokat ahhoz, hogy azokért dől. gozni. lelkesedni tudjanak. A most következő időszak egyik legfpntp- SEibb feladata tehát megismertetni a terveket a megye lakosságával, "s árról szólni, ami valóban'tétiek­re sarkall: a konkrét helyi tenni­valókról és feladatokról, melyek elvégzése kihat életünk alakulására nemzeti programunk, az V. ötéves terv sikeres végrehajtására. T. P. . AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA ELŐTT Gyapotföldek üzenete Az Ifjúság elnevezésű alapszer­vezet alkalmazott fiatalokból áll. A 35 tagú kollektívában sok üzemmérnök, technológus dolgo­zik/ A gazdasági területen első­sorban a műszaki előkészítésben van nagy szerepük. Jó a kapcso­latuk a munkásfiatalokkal. A részletes műszaki leírás mellett a az új termékek gyártásának be­indításában is részt vesznek. A betanított munkásoknak a szak­munkásvizsga előtt konzultáció­kat tartanak. Ök szervezik és irányítják a szakmai vetélkedő­ket. A három KISZ-alapszervezet az új mozgalmi év elején munkaver­senyt indít a KISZ IX. kongresz- szusa tiszteletére. Feladatuk a jövőben is elsősorban a termelés segítése, de az eddigieknél na­gyobb figyelmet kell fordítaniuk a közös művelődésre, sportolásra. A fiatalok kommunista nevelé­sének egyik jelentős eszköze a politikai előadássorozat, a politi­kai vitakör. ■ Ezeken a rendezvé­nyeken sok ifjúkommunista részt vesz. A leül- és belpolitikai kérdé­sekről megfelelő a tájékozottsá­guk. de a cselekvő aktivitás még gyakran hiányzik. Mint azt Ga- raczi Károly, a pártalapszervezet vezetőségi tagja mondta, a KISZ- szervezeteknek a jövőben sokkal tudatosabban kellene foglalkoznia I párttaggá neveléssel. E téren még sok hiányosság tapasztalható a SZIM kecskeméti gyárában, oedig az ifjúsági szövetségnek ez is nagyon fontos feladata. Tárnái László \ (3.) A IX. ötéves terv utolsó evének vége felé. amikor elérke­zett „az elszámolások"’ ideje, a sok öröm közé üröm is vegyült, mert bizonyossá vált, hogy a mezőgazdaság - a • tervezettnél ala­csonyabb szemestermény-hoza- mok miatt nem tudja maradék­talanul teljesíteni , ötéves elő­irányzatait. Mentség erre akad több. mint elegendő. A meteoro­lógusok szerint például még so­ha az ország történeiében nem fordult elő, hogy öt egymást követő esztendő közül háromban olyan súlyos fagyok és aszályok sújtották volna a földeket, mint 1971 és 1975 között. És éppen az utolsó évben, amikor még mindent helyre -lehetett volna hozni egy jó .terméssel, olyan tikkasztó szárazság volt a Volga-' vidéken, amilyenre nem volt példa emberemlékezet óta. A gabonatermelés nem jellem­zi teljes mértékben egy ország mezőgazdaságának állapotát — mondják a szakemberek. noha jelentőségét nem szabad lebe­csülni, hiszen közvetlenül hat az állattenyésztésre, a könnyűipari nyersanyagbázisra, az élelmiszer, ipar alapanyag-ellátására. A me­zőgazdaság helyzetét csak 1 sok egyéb tényező ismeretében le­het körvonalazni. A IX. ötéves tervben a szovjet mezőgazdasági össztermék 13 százalékkal volt magasabb, mint a nyolcadikban. Ezen belül a gabonatermés át­laga csak 7 százalékkal emelke­dett. És ha ez a növekedés csaló­dást okozott, ez is részben az új idők és új követelmények jele. Éltető víz Más mezőgazdasági ágakban ugyanis bebizonybsodott, hogy a gépesítés, a talajkezelés megfe­lelő színvonala mellett a ked­vezőtlen időjárási" viszonyok ha­tása a mostaninál sokkal na­gyobb mértékben korlátozható. Ezért — a tanulságok miatt- — a múlt év végén szovjet hiva­talos fórumokon és értékelések­ben a leggyakrabban az 5 mil­lió tonnás rekordot döntő Üzbe­gisztán gyapot-termést emleget­ték. Ez részben azzal magyaráz­ható, hogy miközben a nyugati sajtó alakoskodó sajnálkozással ír a szovjet gabona-gondokról, bizonyos — nem is lényegtelen — eredményeket egyáltalán nem vesz tudmásul. Pedig annak, aki sopánkodik azon, hogy a Szov­jetuniónak az utóbbi években nemegyszer kellet nagyobb menv- nyiSégü gabonát importálnia, nem ártana tudni, hogy a gyapot tonnája a világpiacon körülbe­lül tízszer annyit ér, mint a bú­záé. A közép-ázsiai gyapottermesz­tők példáját másfelől azért te­kintik irányadónak, mert ebben a mezőgazdasági ágazatban nagyjából már bejárták azt az utat, melynek más ágazatok még csak közepénél-kétharmadá- nál tartanak. A termőföldek nagy részét öntözik. A gyapot­termesztő szovhozokat telítették a legkorszerűbb technikai eszkö­zökkel. így történhetett meg, hogy az üzbegisztáni „éhség-sztyep­pén”, amelyet ugyanolyan re­ménytelen állapotban vettek mű­velés alá, mint Kazahsztánban a szűzföldeket, tavaly 650 ezer tonna gabona termett. És az iga­zi csoda: a közép-ázsiai gyapot­rekordokat olyan időjárási körül­mények között érték el, amelyek semmivel sem voltak kedvezőb­bek a gabonatermesztők adott­ságainál. Üzbegisztánban például az egész ötéves tervidőszak aszá­lyos volt: a szokásos csapadék- mennyiségnek csak egyharmada esett le. De a' gazdaságokat ezen a fejlettségi fokon már nem te­ríthette le a szárazság. Az öntö­zőrendszerek elkészültek, s a ki­szivárgás ellen betonteknővel védett csatornákból pótolni - tud­ták a hiányzó esőt. öntözés, talajjavilás, komplex gépesítés — ez a gyapotföldek ! üzenete az egész szovjet mező- gazdaságnak. A X. ötéves terv előirányzatainak tanúsága szerint a gazdaságtervezők levonták a szükséges kövekeztetéseket. A termelési eszközöket gyártó ipar­ágak gyorsabb ütemben fejlőd­nek majd a fogyasztási cikkeket gyártó iparágaknál, s ezt a tényt könnyű félremagyarázni. Pedig sok egyéb mellett e folyamat ér­tékelésekor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a mezőgaz­daság igényeinek megfelelően/ további műtrágyagyárak tucaté jait kell felépíteni, mivel az adott éghajlati és • talajviszonyok mel­lett a jelenleg termelt 90 millió tonna műtrágya még mindig messze' van az optimális szük­séglettől. A műtrágyaipar ezért egyetlen ötéves terv alatt újabb 60 százalékkal nő. Az új gyá­rakhoz, gépekhez és berendezé­sekhez. az új .traktorokhoz és kombájnokhoz pedig még több és több vas és acél, cement és villamoscnergia kell. , 170 milliárd rubel A szovjet gazdaságfejlődés je­lenlegi szakaszában — mondják — a legfontosabb feladat az ipar intenzív fejlesztésének szerves összehangolása a mezőgazdaság szakadatlan fellendítésével. Azt már csak közgazdászak tudják megfelelőképpen értékelni, mi. lyen elképesztő anyagi eszközö­ket vet latba a Szovjetunió a mezőgazdaság problémáinak végleges megoldása érdekében. 1976—1980-ban a mezőgazdasági beruházások összege 170 milliárd rubel lesz." Ez egyenlő a VI. öt­éves terv, 1961—1965 beruházá­sainak teljes összegével. A X. ötéves tervben kétmillió traktort, majdnem másfél mil­lió teherautót, több mint fél­millió kombájnt kapnak a gaz­daságok. Világos, hogy pillanat­nyilag ezek a feladatok elsősor­ban a nehézipart, az A-szektort terhelik. Mivel azonban a konk­rét eredmények búzában, tejben, húsban, gyapotban, borban, cu­korrépában, lenben, ■ napraforgó­ban stb., jelentkeznek, képtelen­ség tagadni a legszorosabb ösz- szefüggést az újabb ipari erőfe­szítések és az életszínvonal­program folytatása között. Mindenesetre elfogadhatatlan a X. szovjet ötéves tervnek olyan nyugati beállítása, hogy „a fo­gyasztói érdekeket ismét fel kel­lett áldozni a jövő' oltárán”. Hogy ez a való helyzet félreér­telmezése, az nemcsak a tervszá­mokból derül ki, hanem ellene szólnak a köznapi élet legköz­érthetőbb tényei is — a fizeté­si borítékoktól kezdve az üzleti - kirakatokig. Ezek a köznapi té­nyek és megfigyelések inkább arra engednek következtetni, hogy az önmegtartóztatás, a kö­vetkező nemzedékek jólétéért vállalt nélkülözések, a fogyasz­tási érdekek másodlagosságának korszaka elmúlt, s nem is térhet vissza. Moszkva, 1976. február. Bokor Pál (Következik: Az aszkéták nyugdíjba mennek.)

Next

/
Thumbnails
Contents