Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

4 9 PETŐFI NEPE 9 1916. február 1. Nagy tervek küszöbén... Európa jövendő víziűtjának alakulásáról Szépek a folyók. Ezüst szalagjuk értékes dísze a tájnak, hátukon csónakokat, hajókat, áruval megrakott lomha uszályokat hoznak- visznek, megzabolázott vizük energiát ter­mel és földeket öntöz. Szépek a folyók és egyre fontosabbak. Oly korban élünk, ami­kor a fénylő, magányos folyók összekapcso­lásának merész álma már nincs túl messze a megvalósulástól. Közel az idő, hogy a hajók előtt megnyíljanak az Európán átvezető mes­terséges víziutak és a csatornák lépcsőfokain megszakítás nélkül juthatunk el a Fekete­tengertől az Északi-, vagy a Földközi-ten­gerig! ... az terített cuíopai hzwthalozat Megyénket is érinti A Német Szövetségi Köztársa­ságban készül a Duna—Rajna— Majna-csatorna, a gerinc, amire felépülhet az európai kontinens egységes vízi közlekedési rend­szere. 1981-ben éri el a Dunát és mellékágaival együtt 13 országot kapcsol be a Kelet—Nyugat-Euró- pát egyesítő víziúthálózat vérke­ringésébe. A Rhone és a Rajna folyókat összekötő csatorna, a Földközi-tenger megközelítésében játszik fontos szerepet, a Balti­tengerhez pedig a Duna—Elba— Odera-csatorna megépítése nyit olcsó hajóutat; Európa jövendő, egységes vízi­úthálózatának kiépítésében szinte valamennyi ország érdekelt, bele. értve hazánkat is. Ebben a terv­időszakban látnak hozzá a Tisza harmadik vízlépcsőjének, a csongrádi vízlépcsőnek a meg­építéséhez, amelynek átadása a 80-as évek elején várható. Ezzel, valamint a Tisza alsó, jugoszláv szakaszán készülő Novi-Becej-i vízlépcső befejezésével, a Tisza végig hajózható lesz, tehát az Alföld is bekapcsolódhat a nem­zetközi víziforgalomba. A csongrádi vízlépcső megépí­tését sürgeti az is, hogy a Tisza- völgy az ország legszárazabb vi­déke, ahol a jelenlegi, évente több mint kétmilliárd köbméter vízfelhasználás helyett, 13 évén belül a duplája kell a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, az ipar és a lakossági igények kielégíté­séhez. A már működő vízlépcsők, a tiszalöki és a kiskörei máris hatalmas változásokat indítottak el, egy országrész átalakítását tet­ték lehetővé, a tervezett csongrá­di vízlépcső pedig közvetlen Csongrád, Bács-Kiskun és Szol­nok megyéket érinti. Már most számolni lehet azzal, hogy a víz­hiány megszüntetése kedvezően hat majd vízigényes iparágaink fejlesztésére, az öntözéses gaz­dálkodás nagyarányú kiterjeszté­séről nem is beszélve, a csong­rádi vízlépcső 180 ezer hektár­nyi terület öntözését oldja meg, összefüggő öntözőrendszer kiala­kítását teszi lehetővé az alpári tározótól a déli országhatárig. „Útépítés” a Dunán Miután a csongrádi vízlépcső sem oldja meg teljesen vízellátási Az egységes európai vfziút. hálózat. gondjainkat, szükség lesz a Duna -vizének a Tiszába történő átve­zetésére. A Duna—Tisza-csatoma azon túlmenően, hogy pótolja a Tisza völgyének krónikus vízhiá­nyait, a hajózásban is fontos sze­repet játszik, a záhonyi vasúti forgalom jelentős részét terelheti vízi útra. Megkértem dr. Nagy Lászlót, az Országos Vízügyi Hivatal fő­osztályvezetőjét, foglalja össze, milyen változásokkal számolha­tunk a következő években? — Néhány éven belül gyakor­latilag befejeződik a Tisza csa­tornázása, elkezdődik a Duna— Tisza-csatorna . építésé, valamint a dunai víziót rendezése. A ma­gyar) Duna-szakasz fejlesztését sürgeti a Duna—Majna—Rajna- csatorna közelgő megnyitása is. Ausztria 1990-re készül el a csa­tornázással és a vízlépcsőkkel, erre az időre tehát a Duna nyu­gatnémet és osztrák szakasza tel­jes értékű hajóúttá válik. Mit tervezünk annak érdeké- ben, hogy a magyar Duna-sza­kasz is bekapcsolható legyen az európai „vízi sztrádába”? — A hajózás legnagyobb aka­dálya, a Duna közismerten rossz, gázlós rajka—gönyüi szakasza. Itt, majd a Csehszlovákiával kö­zösen tervezett gabesikovó—nagy­marosi vízlépcső-rendszer teremti meg a zavartalan víziközlekedés lehetőségét. Tíz-tizenkét év múl­va, tehát a vízlépcső-rendszer üzembehelyezésének tervezett időszakára, a Bratislava feletti és a Budapest alatti Duna-sza- kaszon — részben a csatornázás, részben a folyószabályozás hatá­sára —, már a hajózás távlati igényeit is kielégítő hajóút lé­tesül. Miért fontos ? A nagy mű kétségkívül hatal­mas erőfeszítést és komoly anya­gi áldozatot követel népgazda­I Az első kapavágás 1966 őszén történt Kiskörén. Két és fél éve már üzemel a magyar vízgazdálkodás eddigi legnagyobb műve. Átalakí­tó hatása hét megyét, — egy országrészt — érint Erőműve évente 160 millió kilowattóra villamos energiát termel. (Fotó: Kotrocző István.) ^ .Ságunktól. Megéri vajon? — kér. dezhetjük rögtön. Ha azt számít­juk, hogy vízi úton lehet a leg­több árut a legolcsóbban szál­lítani, máris nyilvánvaló, hogy a hajóutak építése hosszú távon bár, de kifizetődő vállalkozás Szakemberek becslése szerint a Duna éves forgalma 1985-ben 85 százalékkal emelkedik 1970-hez képest, vagyis eléri a 102 mil­lió tonnát. Az interkontinentális európai víziút feltehetően igen' nagy hatással lesz majd a mel­lette fekvő területek, így hazánk iparának a fejlődésére is. Felien, díti a közbeeső kikötők forgal-. mát, pezsdítően hat az útjába eső városok gazdasági életére, sőt idegenforgalmára is. Tegyük még hozzá, hogy a gab- csikovói vízlépcső erőműve 700 megawatt áramot is termel és a felét mi hasznosítjuk. Megold­ja végre a sokat veszélyeztetett Szigetköz árvízvédelmét és lehe­tővé teszi ezen a területen a me­zőgazdaság és az ipar fejleszté­sét. Nagy tervek megvalósulásának küszöbén állunk. A feladat nem könnyű, de hatalmas távlatokat nyit meg előttünk; Az európai ha­jóút,' ha arra használják, hogy valóban összekösse -'a kontinens keleti és nyugati országait, alkat, mat teremthet a kulturális kap­csolatok elmélyítésére, tudomá­nyos-műszaki együttműködésre, újabb nemzetközi ipari koope­rációk szervezésére, és a kölcsö­nösen előnyös hajózási feltételek mellett, a vízi szállítások forgal­mának sok millió tonnányi növe­lésére. Mindez, egyelőre még csak el­képzelés. De bjzonyára sokan lesznek közülünk olyanok is, akik megérik a valóraváltását. Talán még azt is, hogy hajón tehetik meg az utat, végig Európán, egé­szen az északi-tengeri kikötő­kig ... Vadas Zsuzsa A Lechner brigád bizonyítékai A kongresszusi és felszabadulá­si munkaverseny idején a megye vállalatainál, üzemeiben a ver­senyző kollektívák lelkesedésének hatására újabb és újabb brigádok alakultak. Ha egy tucatnyi mun­kás csapatba áll dolgozni — az még persze nem briffád. A külön, féle életkorú, szaktudású emberek csak akkor válnak alkalmi együt- tesből közösséggé, amikor eljut­nak odáig, hogy az én helyett a mi szemszögéből ítélik meg a dol­gokat, s többes szám első sze­mélyben gondolkodnak. A brigáddá érés nem megy ma­gától. Kell hozzá egy vezetésre képes, kollektív szellemű, jól fel­készült munkás a gárdában, aki­nek tekintélye van a többiek előtt. Mint például Bocskay József kő­műves, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Lechner Ödön kőműves brigádjának vezetője. A negyvenes éveit taposó férfi három évvel ezelőtt Gyuláról jött a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalathoz, hogy elvé­gezze a művezetőképző tánfolya- mot. Az akkori kilenc tanfolya­mos közül egyedül ő maradt itt. — Ügy láttam, hogy a BÁÉV- nél megtalálom a számításomat — indokolta meg maradását a bri. gádvezető. amikor a tizenhat tagú kollektívával Kecskeméten, a Széchenyivárosban épülő 210 la­kásos garzonháznál megismerked­tem. Bocskay József elhatározta, hogy összehoz égyj ütőképes kő­művesbrigádot. olyan emberekből, akiknek a naptárában a hétfő és a péntek js munkanap, akik tud­nak és szeretnek is dolgozni. Nem ment egykönnyen, de végül is si­került. 1975-pen már részt vettek a munkaversenyben azzal a céllal, hogy .kiérdemeljék, a szocialista brigád címet. A Lechner brigád azzal akarta elnyerni a kitüntetést, amire ké­pes: jó munkával. Nem hoztak szégyent magukra tavaly se Fél­egyházán, se'Kecskeméten. A vál­lalat központi étkezdéjének befe­jező kőműves munkáit például november 15, a kijelölt határidő helyett jóval korábban elvégez­ték. November 2-án már a gar­zonházon dolgoztak. — A múlt évben a Házgyárnál tartott kommunista műszakban valamennyi brigádtag részt vett — mondta el Bocskay József. A nevezetes napon, emlékszem, ta­lálkoztam is a kollektívával: a ka. zánházat vakolták, nagy szorga­lommal. — A legnagyobb társadalmi munkánk tavaly Fehér László helvéciai brigádtag családi házá­nak tető alá hozása volt — kap­csolódott be Nemés László, aki Gyovai Sándorral, Vidovenyecz Jánossal és Bocskay Józseffel 1975-ben szakmai tudásának gya­rapításához gépszerelő tanfolya­mot végzett, s több gépre országos érvényű jogosítványt szerzett. A Lechner brigád más módon is bizonyítani akarta, hogy érde­mes a szocialista címre: elhatá­rozták, hogy egy tanyai iskolának tv-t vásárolnak egy szombat—va­sárnapi rendkívüli műszak béré­ből. Fejenként hatszáz forintról mondtak le a tanyai gyerekek ja­vára. ök. a zömmel Tolna, Békés, Csongrád. Szolnok, illetve Pest megyébe való kőművesek. Szűcs György akkor beteg volt éppen, de vállalta, hogy a fizetéséből be­adja a maga részét. A tv-készü- lék a bócsai tanyai kollégium kis­diákjainak művelődését segíti. — Az új 'esztendőre két kom­munista műszakot vállaltunk, a felajánlottuk, hogy társadalmi munkában felépítünk egy házat a vállalat valamelyik többgyerme­kes dolgozójának — ragadott ki kettőt az 1976-os évre tett válla­lásaik közül Bocskay József. A brigádból tizenöten a válla­lat új kecskeméti szállójában lak­nak. A hetet többen úgy kezdik meg, hogy a vonaton töltött éjsza­ka után hétfőn reggel csak átöl­töznek és mennek a munkába.-— Ha minden jól megy, mi ketten, Bocskay Jóska bácsival" nem sokáig utazgatunk. Megígér­te a vállalat, hogy az idén lakást kapunk Kecskeméten — mondta el Szűcs György. A munkahely vonzása erősebb a lakóhelyénél. Ardelán Demeter Békés megyéből. Elekről szeretne Kecskemétre telepedni. Ö is, Szöl- lősi János is beadta már a lakás­igénylő lapot a vállalatnak. Rövid beszélgetésünk végeztével egymás után tűntek el a garzon­ház lépcsőházában a kőműves bri­gád tagjai: Zsigó András, Bozó Pál, Csűri Péter. Gera Imre, s a többiek. — Vállaltuk, hogy március vé­géig elvégezzük a kétszáztíz ház­gyári lakás szükséges javításait — hallottam Olajos Gyuri bácsitól, a brigád legöregebb tagjától. — Amit vállaltunk, az meg is lesz. Amit Gyuri bácsi mondott, biz­tosra lehet venni, hiszen a Lechner brigád már valóban bri­gád, bizonyította. S talán rövide­sen megváltozik a neve a szocia­lista jelzővel. A. T. S. SZILVÁS/ LAJOS: [Életkora: 18 (61.) Orsika az ujja hegyével hozzáért a Fiat karosszériájához. — Éget. Meleged lesz benne. Mint egy kemence.- — Huzatot csinálok. A sebes­ségtől majd kihűl. — Kelemen kinyitotta a kocsi ajtaját é.s mind­járt letekerte az ablakot. Az utastérből forró levegő ömlött rá. Bedobta zakóját a hátsó iilés_ re. — Peterdi Miska azt üzeni, csaknem elfelejtettem átadni, hogy Kisjutkát' vidd át cseresz- nyézni a plébániakertbe. Miska azt is engedélyezi neki, hogy megmássza a cseresznyefáit. Megcsókolta Orsika halántékát. — Legyetek jók. Az pedig okos ötlet, hogy tényleg lehozzam Ka­tit. ­— Telefonálj holnap este, hogy mi volt. — Ne aggódj, minden rendben lesz. Bízz meg Petrichben. — Ha én bízom, az Katinak nem sókat segít. Nagyon fél sze­gény kölyök? — Majd ha lehozom, érdeklődd meg tőle, hogy félt-e. Petrich pedig nem most kapar először. — Tudom. Én is csak hozzá mennék, ha úgy adódna. De hal­lottam már rossz véletlenekről. Hogy nem az orvos hibájából... — Szájoncsókolta Kelement. — Jó, megyek már. Nem kell mon­danod, nem integetek utánad .., Amióta életbe lépett a rende­let, amely szerint üdülőszezonban vasárnap déltől a 7-es műút a Balatontól egyirányú Budapest felé mindkét forgalmi sávban, Kelemen még nem volt vasárnap a Balatonon. Kellemes meglepe­téssel tapasztalta, hogy nagy­szerűen lehet haladni az egyirá- nyúsítással autópályává duplá­zódott úton. Ha üres volt a baloldali sáv. megeresztette a- Fiat-ot, s tíz-tizenöt kocsit is megelőzött egy lendülettel. Fél hétkor már otthon is volt. Miután végig az úton huzatban ült, s észre se vette a hőseget, szinte frissen nyitott be a lakás­ba. Kezet mosott, megivott egy pohár citromos szódavizet, s ép­pen leült volna, hogy kényelme­sen elszívjon egy cigarettát, ami­kor eszébe villant, hogy Kati egész nap az estét sürgeti: az ő telefonját.. Tárcsázott, s amíg arra várt, hogy a vonal másik végén felve­gyék a kagylót, meggyújtotta a cigarettáját. Hallotta, hogy ki­cseng a hívás. Senki nem vette fel. Újra tárcsázott. Megint nem vette fel senki. Percek után se. Rossz a telefonjuk — gondol­ta. Kati mindenképpen otthon várja a hívást. Magára kapta a zakóját. Az a legegyszerűbb, ha odaugrik hozzájuk. Ügyis illendő, hogy személyesen is elkérje Katit az apjától. Útközben megáll egy tra. fiknál, fogytán a cigarettája. Ha pedig nem a telefon rossz, ha­nem valóban senki sincs otthon a Kozári lakásban, hazajön, és majd késő este újra telefonál. A csengetésre Kati nyitott aj­tót. — Csókolom. Elnézést, hogy így fürdőruhában.,. — Szervusz. Hát mégis itthon vagy.-— Itthon... Tessék bejönni. Bandi bácsi telefonált az előbb? Ügy negyedórája? — Én. Miért nem vetted fel? — Tessék helyet foglalni. — A lány visszaült a szőnyegre a magnetofonja és a könyvei közé. — Nem akartam felvenni. Na­pok óta nem veszem fel. Tamás miatt. Nincs mit szövegelnem vele. — Apád hol van? — Lemept kiszellőztetni az ész­ládáját. Már egy órája. Az éjjel is dolgozott. Iji Kati az íróasz­talon heverő dossziékra mutatott —, ma is egész nap. Ugye, meg tetszik várni az aput? Addig is megkínálom valamivel. Mit tölt- helek? — Mit iszol velem? Kis időre te is felfüggesztheted a tanulást. Tehát mit iszunk? — Én semmit. Ebéd előtt ittam egy kis vodkát, de nem esett jól. ideges a gyomrom. Az ebéd,, is alig maradt meg bennem, pedig csak megjátszottam, hogy eszem. — Kati felvette a szemüvegét és a füstszínű lencsén át nézett rá Kelemenre. — Ügy félek, mintha akasztani vinnének. A Iá. nyak a suliban rémeket mond­tak. Hogy a nőgyógyásznál az az asztal, amire fel kell feküdni... — Tölts nekem konyakot, an­nak fejében majd megnyugtatlak. Remélem, becsületszóra elhiszed nekem, hogy legalább annyi nő feküdt már fel a nőgyógyász asz. tálára, mint ahányon beültek a fogorvosi székbe. — De én még sohase. — Kati felkelt a szőnyegről. Poharat vett elő Kelemennek. — Konyakot tetszett mondani... Belülről még nem is láttam nőgyógyászati ren­delőt. — Már éppen ideje, hogy láss. Egy intelligens hölgy esetében az elemi tájékozottsághoz is hozzár tartozik.. — Olyan jó, hogy viccelni tet­szik velem. Senkinek se mondha­tom, pedig annyira félek... Tu­dom, hogy el kell mennem. Én vagyok az oka... — Dehogy vagy oka. Hogy el­jutsz a nőgyógyászhoz is, teljesen törvényszerű. Amelyik nő el­veszti a szüzességét, előbb-utóbb nőgyógyász . kezébe kerül. Ame­lyik nem veszti el, ideggyógyá­szatra. Ha tehát... Csengettek. — Itt az apu. — Kati az író­asztalra nézett. — Nem vitte magával a kulcsait. Kisietett ajtót nyitni. KATI Nincs semmi. A szív kedvtelen, a béna akarat nem tervei. Az ember egy kevés jeget nyel, s aztán aludna szüntelen., VICTOR MARGUERITTE (Kosztolányi Dezső fordítása.) o Bandi bácsi a profi etikett szabá_ lyaíi szerint személyesen és közvet­len előterjesztéssel is kölcsönkért engem az aputól egy előzetes nya. ralásra, hozzátéve mindjárt, hogy a felvételi után is örömmel lát­nak Balatondiósdon, Orsikának úgy is vissza kell jönnie Pestre, valami’ dolga, lesz a tanszéken. Ideális lenne, ha Kisjutkát nem kellene visszahoznia magával, már amennyiben én hajlandó le­szek vállalni, hogy kertesben le­gyek egy olyan rablóvezérrel, Bandi bácsi holnap fél háromkor jött volna ériem, de amikor az apu ragaszkodott hozzá, hogy in­dulás előtt még ugorjon be hozzá a minisztériumba egy feketére, Bandi bácsi módosított: kettőre jön értem. összenézett velem, értem-e. Vettem a gondolatát. Három órára nekem a klinikán kell lennem. Tapintatosan kitelepültek ai balkonra, hiszen én még itt ülök a szőnyegen és tanulok. Legalább is eljátszom magamnak és nekik, hogy tanulok. Ök ott kint a balkonon jóté­kony hatással vannak egymásra^ Minduntalan egymás szavába vágnak, annyi a mondanivalójuk) Régen nem találkoztak. Most fo­lyamatosan Bandi bácsi magya­ráz valamit. Jókedvű a hangja. Én meg csak vagyok itt a szőnyegen, törökülésben, előttem- egy hosszú oszlop szó a füzet­ben, hogy nézzek utána a jelenté, sültnek, előttem a Larousse is, hogy benne nézzek utána a sza­vak jelentésének. Préfet: administratuer civil d’un département.. Préfet de police: magistrat chargé d ela police dans le départment da la Seine. De miért csak a Szajna megyei rendőrfőnököt hívják préfet de police-nek? a többi francia, me­gyében miért nem? öt' méternyire ülök Bandi bá­csitól. Ö kint a balkonon, én itt a szobában. Nevet valamin, amit az api^ mondott. Bandi • bácsi ősz* tólyon felüli alkalmasságot tanú­sít a legcikisebb összeesküvések­re is. Complot: resolution concertée en commun e sécretement contre les personnes su des institutions. A mi esetünkben az összeesküvés nem az apu ellen szól, hanem éppen a védelmében: ne legyenek miattam rossz órái. Comploter: former un complot Bandi bácsi meg én, nous avons formé un- complot. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents