Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-05 / 30. szám
1976. február 5. • PETŐFI NÉPE • 3 ÜLÉST TARTOTT BÁCS-KISKUN MEGYE TANÁCSA A tervek ismertetése, tovább* vitele során számolni kell azzal, hogy az emberek között a fel* adatok megítélésénél, helyes értelmezésénél még létezik különbség. Találkozunk még végletes gondolkodással is. Van olyan, aki egyszerűen nem akar tudomást venni a külgazdasági változásokból ránk háruló terhekről, nehézségekről, másfelől akadnak, akik szerint a fejlődésünk megtorpan. Mi viszont azt mondjuk, s jó okunk van rá, hogy lehetséges a fejlődés, az előrelépés, az életkörülmények javulása, fejlesztése. Amikor ezt állítjuk és a jövőbe is bizakodva nézünk, számolunk azzal, hogy céljaink a megye lakossága körében is egyetértésre találnak. Ez a legnagyobb biztosíték arra, hogy elérjük, amit kitűztünk magunk elé a tervekben. A továbbiakban arról szólt Horváth elvtárs, hogy még nagyobb fegyelemre és jobb munkára van szükség minden területen. A vezetőkkel szembeni követelményekről szólva hangsúlyozta: továbbra is azok mögött állunk, akik merészen néznek a jövő fejé, s nem felelőtlenül, de vállalják a kockázatot. Befejezésül utalt arra, ami a ' munkában Bács-Kiskuhban mindig jelen volt, s szegényebbek lennénk, ha hiányozna a jövőben: a nagyméretű társadalmi összefogás és aktivitás. Közismert, hogy megyénkben országosan is kiemelkedő eredményeket tudtunk felmutatni a lakosság,/a termelőegységek, intézmények és tanácsok közötti együttműködésben, az erőforrások társadalmi úton történő megnövelésében. Erre nagy szükség lesz ezután is. A tanácsülés elé terjesztett tervek összhangban vannak a megyei pártértekezlet megállapításaival, s kifejezik ezeket a céloi kát, jól szolgálják a megye lakosságának érdekeit, ezért támogatásra és elfogadásra javaslom — mondta felszólalását zárva Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. Bodor Jenő megyei tanácstag felszólalásában — az előterjesztést kiegészítve arról beszélt, hogy a megye oktatási, közművelődési hálózata a negyedik ötéves terv során jelentősen és nagy mértékben fejlődött. Ugyanakkor látnunk kell a fejlődés által előállott gondokat is, mint például azt, hogy bár az óvodai helyek száma a tervezettnél közel há. romszor több, mégis mintegy 1500 gyerek elhelyezése nincs megoldva — mondotta a felszólaló, majd az oktatási, közművelődési igények kielégítésének módjairól, lehetőségeiről és azok kihasználásáról beszélt. Felszólalt a napirend vitájában Bíró Ferertc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is, áld bevezetőben utalt arra a tényre, hogy pács-Kiskun megye történetében a negyedik ötéves terv volt az az időszak, amelynek során a legnagyobb fejlődést érte el a felszabadulás utáni időben. Ennek a fejlődésnek kézzelfog. ható bizonyítéka például a lakásfejlesztés, a közművek, a já. rulékos beruházások megvalósítása. Azért fontos ez most, amikor az ötödik ötéves tervjavaslatot tárgyalja a megyei tanács — mondotta a tervhivatal elnök, helyettese —, mert ilyen tényezők ismeretében biztosan alapozhat az elmúlt középtávú fejlesztési terv eredményeire. Az V. ötéves terv megyei főirányai teljes mértékben összhangban vannak a népgazdasági tervvel, a XI. párt- kongresszus által meghatározott célokkal és törekvésekkel — hang. súlyozta a felszólaló, aki beszéde további részében a népgazdaságot, s ezen belül Bács-Kiskun megyét is érintő közgazdasági tényezőket ismertetett. Dr. Szabó Miklós megyei ta. nácstag kapott szót a következőkben. Beszéde elején ugyancsak a negyedik ötéves terv során eU ért eredményeket hangsúlyozta. Ezeket még akkor is el kell ismernünk — mondta —, ha tisztában vagyunk gondjainkkal, ismerjük sürgető feladatainkat. Ilyen gond — amelyről a továb. biakban beszélt — a szakmunkások utánpótlása, a szakmunkás- képzés feltételeinek megteremtése. .Külön kiemelte, hogy Kiskun, halason igen nagy szükség volna kereskedelmi szakmunkásképző intézetre. Bíró Dénes, a Pénzügyminisztérium képviseletében kért szót ezután. A tervjavaslat pénzügyi megalapozottságáról szólva azt rendkívül reálisnak, a lehetősé, gekkel összhangban levőnek ismerte el majd pénzügyi-szakmai szempontból elemezve az előterjesztést, a minisztérium és an- nak vezetője elismerését tolmácsolta a IV. ötéves tervben elért eredményekért, s azon belül is az országosan kiemelkedő társadal. mi munkáért. Felszólalása végén az építőipari kapacitások bővítésének, a tanácsok és a gazdálkodó szervek közötti együttműködésnek a fontosságáról beszélt. A vitát összefoglaló követte, majd szavazásra került sor. A me. gyei tanács az 1975—30. évekre szóló pénzügyi tervet, valamint az 1976. évi költségvetés szabályozóit és kötelező előirányzatait — a javaslatokat is figyelembe véve — elfogadta és határozattá emelte. A napirend második felében a tanácsi testület a lakosság számára végzett szolgáltatások fejlesztésének hosszú távra szóló tervezetét vitatta meg és fogadta el. A 15 évre tekintő koncepció előterjesztője Szigeti Péter, a, megyei tanács vb tervosztályának vezetője volt. A szolgáltatások fejlesztésének hosszútávú tervezete A megyei tanács ülésein már hagyományos, hogy a testület megtárgyalja és kijelöli egy-egy ágazat, vagy fontos terület hosz- szútávú fejlesztésének fő célkitűzéseit. Így kerül most sor a hosszútávú szolgáltatásfejlesztési koncepció megvitatására. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat többek között hangsúlyozza, hogy a szolgáltatás színvonala a társadalmi fejlettség, a kulturáltabb életmód fontos mércéje. Mostani tervezetünk az anyagi jellegű szolgáltatásokon belül a tanácsok szervező feladatát képező ipari és lakossági szolgáltatásokkal foglalkozik, fő hangsúlyt az ipari, az építőipari és személyi szolgáltatásokra helyezve. Támaszkodtunk e munkában az elmúlt évek tapasztalataira, a központi irányelvekhez kapcsolódó alapozó számi, fásokra, életszínvonal-politikánk alapelveire. Mindezek támpontot nyújtottak a várhatóan hosszú távon érvényesülő tendenciák figyelembe vételére és így a fejlesztési irányok és mértékek meg. határozására. A szolgáltatások iránti igény az életszínvonal növekedésével párhuzamosan jelentkezik. Az is megállapítható, hogy az életszínvonal egy meghatározott fokán a szolgáltatások iránti igény erőtel. jesebben növekszik, mint a lakossági jövedelmek. Az életkörülmények változása a szolgáltatások fokozottabb igénybevételét eredményezi. A lakosság számára végiéit szolgáltatási tevékenységen belül megkülönböztetünk úgynevezett „kiemelt" és hagyományos szolgáltatásokat. A kiemeltek körébe alapvetően azok tartoznak, amelyek összefüggnek a tartós fógyasztási Cikkek rohamos elterjedésével. így többek között a gépkocsi, az elektroakusztikai és háztartási gépek ja. vitása, a lakáskarbantartás. Ezen túl a textiltisztítás, amely a nők munkájának megkönnyítése szem. pontjából is fontos szerepet játszik. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az igények ezeknél a szolgáltatásoknál erőteljesebben jelentkeznek és a jö. vőben is ezzel fokozottabban számolni kell. Megyénkben az elmúlt évben az összes ipari jellegű szolgáltatásnak csaknem fele volt a kiemelt tevékenységek közé sorolható. Távlati számításaink szerint pedig az időszak végén az ilyen jellegű szolgáltatások az összesnek mintegy 68—70 százalékát teszik ki. Ez nem azt jelenti, hogy a hagyományos szolgáltatásoknak nem lesz jelentősé, ge a jövőben, inkább azt, hogy 'az igény kisebb mértékű emelkedésével lehet számolni. A szolgáltatási hálózat kialakítására a megyében az elmúlt években került sor. Ez a hálózat azonban még megközelítően sem teljes, nem terjed ki a megye va_ lamennyi településére. A kiemelt szolgáltatási tevékenységek bázis, hálózata a városokban kialakuló, ban van. Ezeken a helyeken már megoldható a gépesítés, a műszerezés, és általában a korszerű, technológiailag fejlettebb javítási módszerek alkalmazására kerülhet sor. A korszerű javítási módszerek azonban még nem váltak általánossá. Terveinkben számolunk ’ azzal, hogy a korszerű javítás és karbantartás széles körben elterjedt!? válik a szocialista szektorban a hálózatok és bázisok teljes kiépülése után. A kővetkező években, de a távlati tervek majdnem teljes időszakában a szolgáltatási hálózat teljes kiépítése a fő cél. Vagyis jó ideig még a mennyiségi fejlesztés útjait kell járni, annak el. lenére, hogy a most létrejövő új egységek korszerű felszereltségükkel nagyobb hatásfokú szolgáltatást eredményeznek. A javító-szolgáltató hálózat tét. jes kiépítése az ötödik és hatodik ötéves tervidőszak feladata, melyet lépcsőzetesen kell megvalósítani. Előbb a városokban és a körzeti feladatokat is ellátó tízezer lakoson felüli településeken kerülhet, erre sor. a későbbiekben pedig a többi alsó- fqkú központi szerepkört ellátó településeken. Például a gépkocsi javításban az elmúlt tervidőszak vegén eljutottunk odáig, hogy a városokban a központi javító hálózat kialakult. így a következő évek feladata a körzeti települések hálózatának kialakítása. A többi szolgáltatási tevékenységnél is "a fejlesztést elsősorban lépcsőzetesen kell megvalósítani. Itt alapvetően a tennivalók kezdetén tartunk, annak ellenére, hogy a. mosás és vegy- tisztítás, az elektroakusztikai és háztartási gépek javítási hálózata a következő középtávú tervidőszakban a városokban teljes egészében kialakul. A nyereség-érdekeltség jelenlegi rendszere mellett feszültség áll fenn az. árutermelés és a szol. gáltatások között. Ez nem ösztönöz mindenkor a szolgáltatások növelésére. Gond ez azoknál a vállalatoknál és szövetkezeteknél, ahol az árutermelés mellett szolgáltatási tevékenységet is végeznek. Mindezeket is figyelembe véve célszerűnek látszik tiszta profilú szolgáltatást végző vállalatok és szövetkezetek létrehozása, és a már meglevők számának növelése. E javító szervezetekben az anyagellátás központilag biztosítható, a munkaerő-utánpótlás .szervezetebbé tehető, az állami preferenciák hatékonyabbban érvényesülnek, A lakáskarbantartás hálózati rendszere még nem alakult ki sem országosan, sem a megyében. Jelenleg ezt a tevékenységet a többszektorűság jellemzi, nem dolgoznak kellő hatékonysággal és az igényeket som tudják kielégíteni. Szólni kell arról is, hogy számos olyan javítási, karbantarási tevékenység van, melyeknél- távlatokban sem lesz megoldható minden igény szervezetileg történő kielégítésére. Ilyen többek kör zött a lakáskarbantartási munkák egy része. Éppen ezért nő a házilagosan elvégezhető munkák és javítások jelentősége. Probléma az, hogy a „csináld magad" alapon történő munkáiéhoz a feltételek ma még nincsenek meg. Nem lehet célszerű és olcsó kisgépeket, szerszámokat elfogadható áron vásárolni, és a javításokhoz szükséges anyagok sem mindenkor kaphatók. A következő évek központi intézkedései várhatóan javítanak a jelenlegi helyzetén. A megyében is azt tervezzük, hogy 1980-ig barkácsüz- letet és műhelyt hozunk létre Kecskeméten és Baján, a későbbiekben pedig a megye többi városában. A tervkoncepcióban a fejlesztés mértékét az alábbiakkal lehet jellemezni: A lakosság számára végzett ipari szolgáltatások átlagos évi növekedési üteme 6,8 százalékot tesz ki, amivel elérjük, hogy a hosszútávú tervidőszak végén a szolgáltatások volumene közel két és félszerese lesz az 1975. évinek. Az átlagos évi növekedésnél erőteljesebb lesz a kiemelt szolgáltatási tevékenységek fejlődése, ez meghaladja az évi átlagos 10 százalékot. A kiemelt szolgáltatási tevékenység részaránya, mely jelenleg 50 százalék, a tervidőszak végén 68— 70 százalékot fog képviselni. A gépkocsijavítás éves átlagos növekedési ütem- 13, a lakáskarbantartásé 8—9, a textiltisztí. tásé 14—15, a híradástechnikai és háztartási gépeknél ez 7—8 százalék lesz. A személyi szolgáltatás évi átlagos tervezett növekedési üteme 4—5 százalék. A fejlődés ütemére jellemző, hogy a kiemelt szolgáltatások 90 százalékát a szocialista szektor fogja végezni 1990-ben, míg ez az arány az összes ipari szolgáltató tevékenységeknél közel 80 százalékot fog képviselni a jelenlegi öt vénnél szemben. Ennek következtében a szocialista szektorban az évi átlagos növekedési ütem 8 százalék lesz, míg a magán- szektorban mintegy 2,5 százalék. A fejlesztés megvalósításához hél-nyolcszáz millió forint beruházás szükséges a szocialista szektorban, figyelembe véve a szolgáltatási tevékenység tőkeigényességét. A beruházási összegnek mintegy,. 80 százalékát.a .kiemelt szolgáltatást,., tevékenység fejlesztésére Ítéli «majd fordítani. A hálózatfejlesztést az egyes szolgáltatási tevékenységek sajátosságainak és a területi igényeknek megfelelően szükséges megvalósítani/ ennek megfelelően kell a szervezési formákat alkalmazni. Alapelvként kimond, ható, hogy elsődleges a városokban a korszerű szolgáltató üzemek megvalósítása. Ezek széles körű felvevőhálózattal rendelkeznek,' a városok vonzáskörzetébe tartozó területekét is ellátják, al. kalmasak speciális és nagyjavítások elvégzésére is. Kisebb területeket ellátó szervizeket kell létrehozni nagyközségeinkben a karbantartási és helyszíni munkák ellátására. Ezek alapvetően a szolgáltatás igénybevételének helyéhez közel lesznek telepítve. A bázis-hálózatot állami vagy szövetkezeti szervek részvételével és üzemeltetésével kell megvalósítani. A községek ellátását elsődlegesen a hagyományokkal rendelkező szövetkezeti szektornak kell biztosítani, a kisipari szövetkezetek szolgáltatási tevékenységén túl fokoznunk kell az általános fogyasztási szövetkezetek részvételét is a községi igények kielégítésében. A következő években a megye egész területén ki kell alakítanunk a komplex felvevőhelyek hálózatát az általános fogyasztási szövetkezetek és kisipari termelőszövetkezetek összefogásával. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is célszerű ösztönözni elsősorban a lakáskarbantartás, vasipari és faipari szolgáltatások végzésére. Számos szolgáltatási tevékenységnél a jövőben is számolni kell | kisiparosok munkájával, főként a hagyományos ipari és a szemé, l.vi szolgáltatásoknál. A kiemelt szolgáltatási tevékenységeknél a gépkocsi, elektroakusztikai és háztartási gépek javításánál, valamint a lakáskarbantartásnál — indokolt az állami és szövetkezeti szektor párhuzamos fejlesztése egyes területeken, így elsősorban a városokban. a növekvő igények kielégítése céljából. Ügyelve arra, hogy a fejlesztés összehangolt legyen, és ne jöjjenek létre egyes területeken felesleges kapacitások. míg más területeken hiányok jelentkeznek. A tevékenység gek és területek, szektorok közötti fejlesztésre vonatkozó arányok a középtávú tervekben kerülnek tnajd meghatározásra. A tervosztály vezetője a továbbiakban az egyes szolgáltatást tevékenységi körökre vonatkozó elképzeléseket ismertette. 9 Országgyűlési képviselők a tanácsülésen. (Tóth Sándor felvételei) Ezek főbb szempontjai: A textil- tisztítás szolgáltatási formáit a hosszútávú tervidőszak végéig áU talánossá kell tenni a megye városaiban és nagyközségeiben. A gépkocsi javítás hálózatfejlesztésének biztosítania kell a gyors ütemben növekvő állomány javítási igényeit. Indokolt, hogy min_ den nagyközség a tervidőszak végén rendelkezzen korszerű szervizzel. A híradástechnikai készülékek és háztartási gépek javításában a GELKA szervizhálózatát fokozatosan ki kell terjeszteni a megye nagyközségeire. A megye egyes településein a szövetkezeti szektornak kell biztosítania a ja_ vítási tevékenységet az alkatrész- ellátás terén kooperálva a GEL- KÁ-val. A megye lakásállományának jelenlegi értéke meghaladja a 40 • milliárd forintot. A régi lakások korszerűsítése az állagfenntartás szükségessé teszi lakáskarbantartó szakosított szervezetek létrehozását Indokolt a jelentősebb munkák ellátására egységes megyei hálózatot kialakítani. A lakáskarbantartó szervezetek létrehozása a tanácsi és szövetkezeti szektor feladatává kell, hogy váljon. A szervezet bázisaként Kecskeméten az V. ötéves tervidőszak során tanácsi lakáskarbantartó vállalat létrehozására kerül sor. Ennél a tevékenységnél' „jelentős: mértékben fokozódik; aziönievékeny munkavégzés is. a mezőgazdasági szövetkezetek építőipari és szakipari . részlegei is sokat segíthetnek a gondok enyhítésében. Az egyéb ipari és személyi szolgáltatásnál elsősorban a szövetkezeti és magánkisiparra kell támaszkodni. A cipőjavításnál a visszafejlődés ellenére biztosítani kívánjuk a kisebb javítások elvégzésére alkalmas, korszerűen gépesített gyorsjavító szalonok létrehozását. Kecskeméten ennek megvalósítására az V. ötéves tervidőszakban kerül sor. A hosszűtávú koncepcióban megfogalmazott fő fejlesztési célok realizálására a középtávú tervekben kerül sor. A mostani ötéves tervidőszakban megkezdjük a feladatok végrehajtását. Számolunk azzal, hogy 1976—80- as években mintegy 220—230 millió forint áll , rendelkezésre. Ebből a központi szolgáltatásfejlesztési alapból 60 millió forint, de a lakáskarbantartási tevékenység fejlesztésére a megye még külön juttatásban is részesül. Elsődlegesen a kiemelt tevékenységek fejlesztésére kerül sor, így mintegy 10—11 új győrsmosószalont kívánunk létrehozni a megye városaiban és egy-két kiemelt településen. Bővítjük a gépkocsiszerviz-hálózatot és a meglevő szervizek kapacitását. A városi lakótelepeken új komplex ipari és személyi szolgáltatást ellátó létesítményeket hozunk létre. A tervezett fejlesztésekkel a lakossági szolgáltatás értéke a tervidőszak végéig csaknem 40 százalékkal nő és eléri a 700 millió forintot — fejezte be a megyei tanácsülésnek adott tájékoz, tatását Szigeti Péter. Fekete László megyei tanácstag, a KISZÖV elnöke a szolgáltatásokkal kapcsolatban arról beszélt, hogy az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek körülbelül ötven felvevőhellyel segítik az ipari szövetkezeteket a megyében. A továbbiakban a szolgáltatások fejlesztéséről, elsősorban az ipari szövetkezetek feladatairól, szerepéről és célkitűzéseiről, beszélt. Dr. Szitás Pál. az Országos Tervhivatal Központi Szolgáltatásfejlesztési Bizottságának titkára örömmel üdvözölte a szolgáltatásfejlesztés hosszú távú megyei koncepcióját, amely —| mint mondotta — első az országban. Kifejezte azt a véleményét, hogy ez ösztönzést ad a többi megyének is hasonló elképzelés kidolgozására. Javasolta, hogyha megyei tanács —• a felszólalásokban elhangzott észrevételek figyelembevételével — terjessze fel az anyagot a bizottsághoz, alkalmat teremtve ezzel arra, hogy ott megtárgyalják és részleteiben is elemez, zék azt. Ivanics Lajos megyei tanácstag felszólalásában arról beszélt, hogy nagyon időszerű a szolgáltatások fejlesztéséről beszélni, annak érdekében cselekedni. Ezzel együtt szorgalmazta az igények alaposabb felmérését, a lehetőségek megteremtésének szükségességét például abban, hogy több gondot kellene már most fordítani a hazai gyártmányú, vagy importált háztartási gépek, elektromos felszerelések alkatrészeinek beszerzésére, a cserére. Szendrey Sándor megyei tanácstag a szolgáltatások távlati koncepciójának rugalmas és differenciált alkalmazásáról szólott, hangsúlyozva ezeknek a távlati elképzeléseknek a lakosság szempontjából felmérhetetlen horderejét. A napirendi pont vitájára Szigeti Péter tervosztályvezető adott választ. A következőkben dr. Gajdócsi István tanácselnök adott tájékoztatót a testületnek a végrehajtó bizottság 1975. évi tevékenységéről. Ugyancsak- elnöki előterjesztésben került sor a megyei tanács 1976. évi munkatervének-„jóváhagyására és a vb. ez évi. munkatervéről szóló tájékoztatóra. A megyei , Népi Ellenőrzési Bizottság ' idei munka tervét Miklós Zoltán, a NEB megyei elnöke előterjesztésében fogadta el a tanácsülés. 1 a továbbiakban a megyei tanács bejelentéseket tárgyalt Az érintett lakosság előzetes egyetértésével határozatot hozott Jakabszáílás II-s körzet (Sán- dortelepi területrész) Bugac nagyközséghez való csatolásáról. Az előterjesztésnek megfelelően úgy döntött, hogy a gazdálkodás összes körülményeit és a fejlesztés további lehetőségeit is figyelembe véve 1976. január 1- vel az eddigi tanácsi felügyelet alól a Könnyűipari Minisztérium irányítása alá helyezi át: a Bácska Bútoripari Vállalatot, mely önálló megyei székhelyű vállalatként működik tovább: a Textilfeldolgozó Vállalatot, mely beolvad a Férfi Fehérneműgyárba, s annak önálló gyáregységeként működik;- a Kiskunsági Ruhaipari Vállalatot, melyet a minisztérium beolvaszt a Habselyem Kötöttárugyárba és annak önálló gyáregységeként működteti tovább. A megyei tanács úgy döntött, hogy megszünteti a Bács-Kiskun megyei Drótfonatgyártó Vállalatot, s azt a továbbfejlődés léhe. tőségeit is szem előtt tartva 1976. január 1-i hatállyal a MEZŐGÉP Vállalatnak adja át. A megyei tanács a NEB elnökhelyettesévé Tréfás Antal főrevizort választotta meg, aki a megyei tanács előtt letette hivatali esküjét. Búza Dezsőt, akit az MSZMP Kiskunhalasi Járási Bizottsága első titkárának választott, érdemei elismerése mellett felmentette a megyei tanács kiskunhalasi járási hivatala elnöki tisztségéből. A hivatal elnökének Baunoch Györgyöt, az eddigi elnökhelyettest nevezte ki, aki letette hivatali esküjét A végrehajtó bizottság előterjesztése alapján a megyei tanács; felmentette tisztségéből dr. Pa- taky József egészségügyi osztályvezetőt, s az ügyrendi bizottság javaslatára nevezettet visszahívta a megyei tanácsból. A megyei tanács vb egészség ügyi osztálya vezetőjévé a ta nácsülés dr. Vajtai István orvost. 1 bajai kórház igazgató- helyettesét nevezte ki, aki letette hivatali esküjét. A tanácsülés végül Interpellációkat hallgatott meg, melyekre hivatalos választ kapnak a felszólalók. T. F. — G. S.
