Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-05 / 30. szám
4 ® I F.1ÜFI NEUE « 1976. február 5. AZ szíTFxxv. kongresszusa elé Az atomenergetika 1 tizedik ötéves tervidőszakban A szovjet gazdaságfejlesztés főbb irányai 1976—80-ra szóló- tervezetének megfelelően az elektromos energia termelését 1980-ig legalább 1340—1380 milliárd kilowattórára kell növelni. Az erőműveknél 60—70 millió kilo- wattos kapacitásokat helyeznek üzembe, ezen belül az atomerőműveknél 13—15 millió kilowat- tos kapacitásokat. Vagyis, az atomerőművek révén körülbelül egyötödével növelik a termelési kapacitásokat. A tervezet szerint az atomenergetikát főleg a Szovjetunió európai részében, valamint a korlátozott energiakészletek tartalékaival rendelkező, de fokozottan energiaigényes gazdasági körzetekben fejlesztik. A Szovjetunió energetikai mérlegét a népgazdaság-fejlesztési telkekkel összhangban dolgozzák ki, és alaposan kielemeznek minden olyan népgazdasági ráfordítást, ami a különböző fűtő- és energetikai készletek előállításával, illetve kiaknázásával függ össze. A Szovjetunió, miután évtizedekre elegendő mennyiségű ásványi fűtőanyag-tartalékkal rendelkezik, abból indul ki, hogy a jelenleg leghatékonyabb fűtőanyag, a kőolaj és a földgáz, egyben értékes nyersanyag a vegyipar és több más iparág S7ámára, tehát a jövő szempontjából is takarékosan kell vele bánni. Alternatíva erre az atomenergetika sokoldalú fejlesztése. A természet ugyanis ezen a téren rendelkezik. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a Szovjetunió kimeríthetetlen tartalékokkal megkezdte az atomerőművek nagy arányú építését azzal a közelebbi célkitűzéssel, hogy 10—12 év alatt harmincmillió kilowatt kapacitást helyezzen üzembe. Az új ötéves tervidőszakban az atom- energetika fejlesztésének üteme megduplázódik. 1975 végén Leningrádban üzembe helyezték az atomerőmű második 1 millió kilowattos blokkját. A nagyblokkokra való áttérés minőségileg új szakaszt jelent a szovjet energetika fejlesztésében, és biztosítja az atomerőművek hatékony és gazdaságos kihasználását. A tizedik ötéves tervidőszakban folytatódik a nagy kapacitású atomerőművek építése: a csernobili, a szmolen- szki, a kurszki, a dél-ukrajnai, egyenként négymillió kilowatt kapacitással. Ugyanakkor hatmillió kapacitású erőművek is épülnek, mint például a druskaji atomerőmű. A jelenlegi ötéves tervidőszakban megszervezik az átlagosan 1 millió kilowattos hőneutronos reaktorok és turbógenerátorok sorozatgyártását. Azt is tervezik, hogy másfél millió kilowattos komplex berendezéseket gyártanak a hőneutronos energiablokkok részére. A Szovjetunió komoly tapasztalatokkal rendelkezik a gyors neutronokkal működő reaktorok építését illetően, s ez lehetővé teszi az atomerőművek által előállított energia költségeinek csökkentését. Az Uljanovszk területi Dimitrovgrádban évek óta működik egy új típusú kísérleti reaktor. A Kaszpi-tó melletti Sevcsenko városban működik az első gyorsneutronú kísérleti ipari berendezés, amely egyrészt elektromos árammal látja el a várost, másrészt az édesvizet előállító berendezést táplálja. A tizedik ötéves tervidőszakban, a szovjet gazdaságfejlesztés fő irányainak megfelelően meggyorsítjuk a gyors neutronokkal működő reaktorok gyártását és üzembe helyezését. Az atomenergiát kezdetben csupán elektromos energia előállítására használtuk, most azonban alkalmazásának területe jó★ val szélesebb lett. A szovjet tudósok szerint a nukleáris energetika fejlesztésének következő foka és ez még századunkban realizálódik, ipari és háztartási hőenergia előállítása, redukáló szerek nyerése a nem kokszo* acél. olvasztáshoz, valamint komplex energetikai és vegyi termelési kapacitások létrehozása. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a Szovjetunió megkezdi ezeknek a problémáknak a gyakorlati megoldását. A fő irányzatok tervezete előírja az előkészítő munkálatok elkezdését azon a területen, hogy az atomenergiát távfűtésre használják fel. A szovjet ipar a tizedik ötéves tervidőszakban, a többi között azt a feladatot kapta, hogy a rendelkezésre álló kapacitások és a már működő üzemek átszervezése, alapján meggyorsítsa a nukleáris gépgyártás fejlesztését. Ez az anyagi és műszaki intézkedés nem csak azt biztosítja, hogy teljesítsék az atomenergetika ötéves fejlesztési feladatát, hanem azt is, hegy megfelelő alapokat teremtsenek a további gyors fejlesztéshez az elkövetkező ötéves tervidőszakokra is. Gleb Szplridonov APN—KS A kisinyovi KOLHOZVIN SZADPRO JEKT ‘ ‘Hrt&tetaz NDK marquardti 1 ktftiátóiht&ete között kialakult n%^M{WíöködéS nyomán az NDK-ban nagyszabású gyümölcstelepítés kezdődik. A Moldvai SZSZK-ban szerzett tapasztalatok, a szovjet kutatók által nyújtott segítség veti meg az alapját annak, hogy kiépítsék az NDK legnagyobb gyümölcsöskertjét. Elkészült egy 1735 hektárnyi gyümölcsültetvény terve. A terv részletesen megszabja a tennivalókat: a talajelőkészítéstől a szükséges talajjavításon át az ültetés és a betakarítás, feladatait. A te- . lepítés havéÜandi területén már u jovóföprt nrtí?'tíltféMtődik.,‘*1'Ezenkívül Schwergowban 350 hektáros össze, függő területen alma. Töplitzben 160 hektáron cseresznyefa-ültetés kezdődik. A tervek szerint 2,7 millió fát ültetnek el. a föld humusztartalmának javítása érdekében pedig ■'330 000 köbméter tengeri iszapot és 34 tonna istállótrágyát terítenek el a beültetendő területeken. (BUDAPRESS—PAMORAMA) Űj energetikai központ Kazahsztánban- az Ekibasztuz szénmedence területén új energetikai központ építése kezdődött meg. Amikor ez a hőerőműkomplexum teljesen elkészül, a teljesítménye eléri a 16—20 millió kilowattot. Az erőmű alapanyaga olcsó szén, melyet felszíni fejtés útján termelnek ki. Az új erőműkomplexum jelentős szerepet játszik majd a Szovjetunió és az európai KGST-országok energia- ellátási rendszerében. IRÁNYÍTÁS, ellenőrzés, segítés Pártmunka a bajai hűtőházban Nem újak ezek a szavak. A pártnak a termelésben betöltött szerepet összegezik, amely egész gazdasági életünket átfogja, hatékonyságát növeli. A pártirányítás, ellenőrzés és segítés azonban csak ott válik gyümölcsözővé, ahol jó a párt és tömegek közötti kapcsolat, ahol az alkotó tevékenység nélkülözhetetlen feltétele a pártmunka. A bajai hűtőház — mint ismeretes — feldolgozó üzem. A munkához szükséges alapanyagot szerződéssel biztosítják, s erre alapozzák éves tervüket. A gyenge termés, vagy a kedvezőtlen • időjárás gyakran kényszeríti őket tervmódosításra. A bajai hűtőház 1975-ben 154 millió forint értékű terméket állított elő, főleg exportra. A tavaszi és nyár eleji rossz időjárás miatt 100 vagon borsó feldolgozásával maradtak el a tervezettől. E helyett jóval terven felüli mennyiségben prltaminpaprikát kellett feldolgozni, ami átállást, a dolgozók átcsoportosítását, újabb szervezési feladatot jelentett. Az ilyen „kezdd el, hagyd abba” munkának általában nem igen örülnek a dolgozók. A bajai hűtőházban a helyi pártszervezet felvilágosító és meggyőző munkáját nem akkor kezdi, amikor már cselekedni kell, hanem egész éven át a napnak szinte minden szakában. A szocialista brigádokban dolgozó kommunisták épp úgy, mint a közép-, vagy felső szintű vezetők pártmegbízatásaiban szerepel a termelés ellenőrzése, és segítése. Az irányító munka a pártszervezet vezetőségétől indul ki. A hűtőháznál már elérték azt, hogy nem kell kétszer-háromszor kérni, hanem ismertetik a feladatot, közös összefogásra szólítják a párttagokat és a pártonkívülie- ket. Az elmúlt ősszel például több 10 vagon pritaminpaprika állt az udvaron,' ami azonnali feldolgozást igényelt. A középvezetők ismertették a dolgozókkal a megnövekedett feladat- jelentőségét, amely közös és vállalati érdek egyaránt. A hűtőház dolgozói az összefogás szép példáját mutatták, amikor munkaidőn túl, a szabad szombatot és vasárnapot feláldozva dolgoztak, hogy romlás nélkül feldolgozhassák a rengeteg pritaminpaprikát. Az eredmény: egyetlen kiló paprika sem ment veszendőbe. A pártszervezet a jó munkakedv megteremtését sem tekinti kampányfeladatnak. A kedvszegő hibákat nyomban felszámolják, mert azt tartják: ha a dolgozó a nehézségekkel van elfoglalva, nem végezheti eredményesen munkáját. A közösségi szellem kialakítása a szocialista brigádokban kéz- | duciik. Itt is a párttagok járnak az élen. Valamennyi szocialista brigád új dolgozót vett magához, akinek betanítását önként, közös feladatként vállalták. Segítik őket beilleszkedni a brigád életébe, munkatempójába. A párttagok különböző fórumokon beszélik meg a soron következő feladatot, amit a munkahelyen a többiekkel megtárgyalnak. Nincs a brigádok előtt váratlan, velük nem ismertetett feladat, s így van idő felkészülni ■ az esetleges nehézségekre. A szemlélet alakításában nagyon sokat segít az évek óta rendszeressé tett párt- és tömegszervezeti okatás, az önként vállalt szakmai továbbképzés. A pártirányítás a hűtőháznál szorosan összefügg a pártmegbízatásokkal, és azok végrehajtásáról a taggyűlés előtt történő rendszeres beszámoltatásokkal. Az üzemben 3 pártcsoport működik. Javaslatot tesznek a kiváló dolgozó kitüntetésre, a jutalmazásokra, előléptetésre. Az erkölcsi megbecsülést egyenrangúnak tekintik az anyagi elismeréssel. A pártirányítás jól érvényesül a bajai hűtőházban. Az ellenőrzés nem felülről jön, hanem szinte egymás előtt egymást ellenőrzik, s ezt nem veszik rossz héven a pártonkívüliek sem. A se- i gítés viszont valóban elvtársi se- j gítés, és nem parancsolgatás. Szabó Ferenc Szovjet | sarkkutatók I Az „Észak—27” elnevezésű í szovjet sarkkutató expedíció tu— I dósainak első csoportja nemrégi- I ben elérte a Jeges-tenger kijelölt l| jégszigetét a Csukcs-félszigeltöl | mintegy 500 kilométernyire I északra, s megkezdte az „Északi- I sark 23” úszó tudományos álló- [ más építését. A jégszigetet felederítő repülő- I süket végző szovjet pilóták fedezték fel. Hamarosan sikerült megállapítani mérc<-.-!l mozgásának I vonalát. A sziget hossza 7 kilométer,' szélessége 3 kilométer, s vastagsága a feltételezések szerint csaknem 50 méter. Az ilyen jégszigetek ideális „alapot” jelentenek a hosszabb ideig működő, ■úszó kutatóállomások számára. Első ízben 7 tudós tölti a telet a jégszigeten. Tudományos programjuk a sarki medence időjárá-I sának és hidrológiai rendszerének vizsgálatával kapcsolatos, megfigyeléseket foglal magában. (BUDAPRESS—APN) 9 Uszályon szállítják a kukoricát exportra Bajáról, A Gabonafor- galmi és Malomipari Vállalat körzeti üzeniébőL Ez a második szállítmány a Szovjetunióba. Egy-egy uszály 135 vagon termény befogadására alkalmas. (Szabó Ferenc felvétele) 11 i mmmmmmmmmmmmmmm ÉLELMISZER-TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS A cukor és kenyér Első számú feladatunk, hogy adottságainkat mindenekelőtt a termőföldet — a legcélszerűbben hasznosítsuk. Sokszor elmondják, elmondjuk, hogy miből kell többet vetni, ültetni. Csak azt nem tesszük hozzá, minek a rovására. Csupán példaként említjük a cukor ügyét. 5—10 évvel ezelőtt még úgy gondolkoztunk, hogy nem érdemes nálunk a cukorrépa-termelést erőltetni, terem elég alapanyag máshol, beszerezhetjük a cukrot a világpiacon. Azonban 1973—74-ben változatlanul tartott nálunk a cukorfogyasztás emelkedése, miközben a világpiacon az árak egyre ma- gasabbfá szöktek. Elhatároztuk teljét, hogy a cukrot idehaza kell megtermelni. 1975-ben valóságos bravúrt hajtott végre a mezőgazdaság. Állami vetésszerkezet-megállapítás nélkül, tervkötelezettség nélkül 125 ezer hektár szántóföldet vetettek be cukorrépával, és a termés sein lett rossz. Csakhogy. Talán kicsit hirtelen hízott a répa, vagy ki tudja mi okból, a cukortartalom lényegesen csökkent. A sok répától kevesebb fehér port várhattunk. Kiderült az is, hogy cu-< korgyáraink ilyen óriási mennyiség feldolgozására csak Í50 napi működés esetén képesek. Százötven nap alatt a kiszedett répa sokat veszít a cukortartalmából. Elhatározásunk változatlanul az, hogy idehaza termeljük meg a cukrot. Ehhez azonban ki kell derítenünk, mi okozta a cukortartalom-csökkenést és ezt a hibát ki kell küszöbölni. Közben pedig építenünk kell még két cukorgyárat, fejleszteni a meglevőket, hogy a feldolgozás se legyen „szűk keresztmetszet”. Nézzük most a növénytermesztést. A búza az a legfontosabb növényünk, amelynek hozamát „egyenesben” fogyasztjuk el. A túltermelés veszélye nem fenyeget, mert a búza jó exportcikk is. Búzatermesztésben nem állunk rosszul, hiszen ez az a terület, ahol talán világviszonylatban is az „előkelőek klubjában” vagyunk. Nem egészen megnyugtató azonban a megtermett búza sorsa. Gépesítettük ugyan ezt a kultúrát, de kicsit nehezebb időjárási viszonyok mellett szakadásig kell dolgozni a gépeknek, éjszakázni a kombájnosoknak és a vontatásoknak, hogy á termés magtárba kerülhessen. A magtárhálózat szó szerint gombamódra szaporodik, hiszen sok helyen nőnek ki a földből az óriás gombákhoz hasonlító gabonasilótelepek. De még ez is kevés. Megnyugtató, hogy az ötödik ötéves terv mezőgazdasági beruházásainak fő' célja éppen a gépesítés. Hisszük, a százmillióidból futja, hogy megnyugtató méretű és korszerűségében is kielégítő gépparkunk alakuljon ki, valamint tökéletesítjük a szállílást- szárítást-tárolást. is. Közben pedig az agrártudomány feladata, hogy a búzatermesztésben még lappangó biológiai kérdőjeleket felkiáltó jelekké egyenesítse ■ ki. A terv előírásai szerint műtrágyánk lesz elegendő, de korántsem olyan alacsony áron, mint korábban. Ezért most nem arra kell majd vigyázni, hogy légyen műtrágya, hanem arra, hogy a meglevőt okosan és hatékonyan valóban felhasználjuk. Malomiparunk elégséges — hajdan „malomipari nagyhatalom” voltunk — a kenyérgyárak rekonstrukciója, a kapacitás, bővítése nagyrészt megtörtént, illetve még folyamatban van. Sajnos, az egyébként helyes decentralizálást a sütőiparban sikerült a leginkább megvalósítani. Annyira, hogy nincs egységes irányítás. Hiányzik a tipizálás, a gyümölcsöző tapasztalatcsere. Ez is oka lehet annak, hogy bár kenyeret mindig lehet kapni, a minőség korántsem megnyugtató. Reméljük azonban, hogy eredményeink nem maradnak el és nem kell majd sorban állni egy- egy, jobbnak ismert kenyérbolt, vagy kiváló minőséget produkáló aprócska sütöde előtt, hogy „igazi” kenyeret vigyen haza a háziasszony. Közbevetőleg néhány szót a kenyérpazarlásról. Fél kenyereket mindig több napos ünnep után egész kenyereket is lehet találni a szemétben. Ezen a problémán azonban — ismétlem, véleményem szerint — tudatformálással nem lehet segíteni. Amíg a ma sütött kenyér holnapra savanyú lesz, addig kidobják a maradékot. Nem igaz, hogy nincs olyan sütőipari technológia, amely napokig élvezhető kenyeret tudna produkálni. (A zsúrkenyér például egy hétig fogyasztható.) És még valami: a kidobott kenyér is érték. Budapesten valóságos üzletágnak számít a fölösleg ösz- szegyűjtése és eljuttatása- a Pest környéki állattenyésztőkhöz. Igaz, kárbavész a pék munkája ha állatoknak adják a kenyeret, de még mindig jobb, mintha belekeveredik a szemétbe és tönkremegy. F. B. Képtelen Elcsépelt, de még mindig hálás téma arról írni, hány tanyaablakból szűrődik ki a televízió kék fénye esténként. A hosszú, havas téli estéken különösen áldás, a világba ablakot nyitó készülék, mert a jó meleg szobából hol színházat, hol mozit varázsol, ráadásul az arcát is megmutatja a nagyvilágban lejátszódó eseményeknek. Ma már elmondhatjuk, ahová a villanyt bevezették, oda hamarosan megérkezett a televízió is De nagyon sok helyen csak addig tart az öröm, amíg beszerelik. Hogy miért? □ □ □ — Nézze meg ezt az átkozott masinát — füstölgött egy tanyán lakó idősebb gazda. — Az árát tisztességesen megkérték, Olympia Super, Videoton-gyártmány, de mindig rossz. Három éve vettük, de jó nem volt, legfeljebb egy hétig, Most se működik, Hiába szólok a szerelőknek, pedig ha kijönnek, egy százas borravaló mindig kijár nekik, azt mondják, nincs hozzávaló alkatrész. Meg aztán ők se járnak ki mindennap, hetente-kéthetente egyszer, mikor hogyan. Ez a láda már egy hónapja áll itt. az elején még hang csak jött belőle, aztán az is elment. Már arra gondoltam, hogy kiviszem az udvarra és szétverem. Nem dísznek vettük, esténként egy kicsit elnézné az ember, ma már nem lehet csak úgy süketen élni a világba, dehát ettől nem leszünk okosabbak, annyi szent. gondok Ahány helyen megfordultam, mindenütt hasonló panaszokkal fogadtak. Ami arra epged következtetni. hogy miközben a tévétü- lajdonosolc száma örvendetesen gyarapszik, a nézőké viszont csökken. A hónapszámra „képtelen” képernyők ugyanis legfeljebb a vásárlási statisztikán javítanak, más hasznuk nincs. □ □ □ Megkérdeztem Palotás Ferencet, a kecskeméti Gelka szerviz vezetőjét, hogy egyetért-e a panaszosokkal és találtak-e valamilyen megoldást a számukra? — Ismerem a panaszokat és nagyon megértem azokat, akik jogosan bosszankodnak a késedelmes javításokért. Eddig valóban nz volt a helyzet, hogy nehézkesen tudtuk orvosolni a bajokat, mert nem volt elegendő járművünk. A gépkocsiparkunk most helyreállt, jelenleg 3 autót üzemeltetünk, hogy ez mit jelent, hamarosan a tulajdonosok is észreveszik. Máris ott tartunic. hogy a legtöbb helyre egy héten már kétszer jutunk el, például Hetényegyházára, Lnjos- mizsére. Kerekegyházára, Fülöp- házára. Kecskeméten már azt is meg tudjuk oldani, hogy reggel behozzuk a hibás készüléket és amennyiben nincs nagyobb baja, estére már vissza is szállítjuk. Vidéken számolni kell azért azzal Is, hogy. az időjárás akadályozhat bennünket a közlekedésben. Például most is az történt, hogy hír. télén leesett a sok hó és az úton elakadtak a gépkocsik. De már ismét zavartalanul végzik a dől- j gukat. □ □ □ A tulajdonosok az alkatrész- | hiány is szóvá tették, ezzel ho- | gyan állnak? — A képcsőhiány országos I gond, és a legnagyobb problé- I mánk. Hiába sürgetjük az ellátó- I központot, egy bizonyos képcső- ;| típus szinte állandó hiánycikk, , mert a külföldi partner nem szál- { lit elegendő mennyiségben. Mi I örülnénk a legjobban, ha ez sem j okozna a jövőben bosszúságot a a tulajdonosoknak. Sokan úgy vélekednek, hogy I mostanában azért gyakoribbak a hibák, mert a készülékek minősé- 5 ge sem olyan, mint korábban? I Erről, mi a véleménye? —* Az új készülékeknél általa- I ban az a helyzet, hogy amíg „be I nem járódnak”, elég sok a hiba- I juk. utána fogynak a panaszok.il Adódnak természetesen „veleszü- I letett”, tehát gyógyíthatatlan hi- I bák is. erre is van orvosság, min- I denesetre szerencse kérdése, hogy I ki. milyen tévét fog ki. Ennek el- I lenére, nem lehet azt mondani, I hogy a mostani készülékek rósz- I szabbak a régebbieknél, csak aki- I nek több kellemetlenséget okoz- II nak, az dühösebben fogalmazza I meg a véleményét és ezen nem is I lehet csodálkozni. Mi. minden- II esetre azon leszünk, hogy sem i Kecskeméten, sem a környező községekben, vagy a tanyákon ne í maradjanak huzamosabb ideig tv I nélkül a dolgozók, különösen azok II ne, akiknek szinte ez az egyedüli j| szórakozásuk. Vadas -Zsuzsa mm I m ■ I Az NDK legnagyobb gyümölcsöskertje llliiiililiiillll
