Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-27 / 49. szám

* • PETŐFI NEPE • 1976. február 27. „Valóban megcsináltuk...!99 Egy szocialista brigád hétköznapjai — Valóban megcsináltuk! Beírtuk a bri­gádnaplóba is. Higgye el, minden úgy van, ahogyan a brigádnaplóban olvasható ... Büszkén, meg győzködve is mondták a kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezet Kandó Kálmán szocialista brigádjának tagjai. Mindenképpen azt akarták bizonyítani: nem ámítás, amit a brigádnaplóba bejegyeztek, hanem komoly és lelkes munka áll minden vállalás és ahnak teljesítése mögött. Folyvást azon gondolkodtam, miért ez a nagy bizony- gatás? Meggyőzni akarnak? Másról van szó. Minél jobban belemelegedünk a beszélgetés­be, annál erősebben mutatkozik az öröm, az elvégzett munkák felett érzett boldogság. Ez mondatja velük: valóban nfiegcsináltuk. 0 Provics József brigádvezető a konnektort szereli Nagy Józsefék lakásában. 0 Nagy József megköszöni a Kandó Kálmán szocialista brigád vezetőjének, hogy tanyájukba bevezették a villanyt. A brigád tagjai a gépjavítóban dolgoznak. Komplex brigád a nevük, mert van közöttük vil­lanyszerelő, lakatos, vízvezeték­szerelő, sőt Bakró István, a tmk művezetője is tagja e kis közös­ségnek. A termelőszövetkezetben ők kezdeményezték 1974 január­jában á brigádok szervezését. Az első évben, és tavaly is vállalá­saikat teljesítették. Az első év értékelésekor ők kerültek az első helyre, a napokban pedig a téesz vezetősége a brigádok 1975-ös munkáját értékelte, — helyezé­seket nem állapítottak meg — de ismét elnyerték a szocialista címet. — Fontosnak tanúik: hogy társadalmi munkával segítsük az időseket, a gyerekeket — mon­dotta Provics József brigádveze­tő. — Iskolát, óvodát patronálunk és már három idős téesz-tagnál bevezettük a villanyt. — Tavaly meghívtuk a fülöp- jakabi általános iskola nyolcadi­kosait üzemlátogatásra — folytat­ta Csáki Béla. — Ügy gondoltuk, ezzel segíteni tudjuk a pályavá­lasztás előtt álló fiatalokat. Öröm­mel tapasztaltuk, hogy az üzem- látogatás utáni beszélgetésen többen úgy nyilatkoztak, ide jön­nek dolgozni. Fülöpjakabon ké­szült el az ország első napközi­otthonos óvodája. A brigádunk a Víz-, a villanyszerelésben segéd­kezett, ezenkívül játékokat is készítettünk. Most is állandó kapcsolatunk van az 'óvodával, s minden kérésüket igyekszünk teljesíteni, a felszerelésben és a műszaki berendezésekben kelet­kezett hibákat pedig' kijavítjuk. — Persze társadalmi munká­ban — vette át a szót Kátai De­zső, aki egyben a község ön­kéntes tűzoltóparancsnoka is. — Egymáson is segítünk. Csáki Béla és én is építkeztünk a nyáron. A brigád tagjai nagyon sokat se­gítettek. összekovácsolódott kö­zösség a mienk, ami meglátszik abban is. hogy például a háztáji földjeinket együtt műveltük meg. így aztán egy délután, vagy egy fél nap megvoltunk a kukorica­föld kapálásával. Nagy munkát végzett a tíztagú brigád a villamosításban. Már akkor is, amikor nem volt hi­vatalosan brigád — 1973-ban. A kunszállási csapat úttörőházában, amelyik a Herke tó mellett van, bevezették a villanyt. Az elmúlt két évben kezük munkája nyo­mán három tanyában gyulladt ki a fény. — Szövetkezetünk három idős tagja saját pénzén nem volt ké­pes bevezetni a villanyt —mon­dotta K. Szabó István. — Idős Kiss János, a ' szövetkezetünk egyik alapítója. Beteg féleségével él egy tanyán. Elvégeztük a külső és belső villanyszerelést, amiért nagyon hálás volt az idős házas­pár. özvegy Dóczi Gáspárné, szintén, tsz-nyugdíjas, idős, beteg asszony, két iskolás gyer­mekkel tanyán él. Náluk is elvé­geztük a villanyszerelési mun­kákat. Múlt év karácsonyát Nagy József és felesége már vil­lanyfény mellett töltötte. A ta­nyájukhoz háromszáz méterre volt a villanyoszlop. A házig még öt oszlopot állítottunk fel, s úgy tudtuk a lakásba is bevezetni a vezetékeket. A tanyák villamo­sítását a tées/.’is támogatta, díj­talanul adott különféle anyagot, illetve ^megvásárolta azokat a DÁV-tól. Sorolhatnánk még a Kunszál­láson elvégzett társadalmi mun­kákat, amelynek értéke megha­ladja a 32 ezer forintot. Van még azonban vállalásaik között a „sa­ját portájukat” érintő, igen fon­tos is, amelyről M. Szabó János a következőket mondta: — Védnökséget vállaltunk a terményszárító működése és kar­bantartása felett. Mindezt azért, hogy a betakarítás -zavartalanabb lehessen. Ha a berendezésben bármi is elromlott, még az esti órákban is elmentünk megjaví­tani. — Most akarunk védnökséget vállalni a hízómarha-lstálló bel­ső szerelésének határidőre törté­nő elvégzése felett — vette át a szól Vincze Nándor. — Kétszáz­húsz férőhelyes istálló épül, s a szövetkezetnek igen fontos, hogy június elsejére elkészüljön. A szocialista brigád tagjai az önművelést is fontosnak tartják. Szinte valamennyien iskolába járnak, közép- vagy .felsőfokú oktatásban vesznek részt, il­letve mestervizsgára készülnek. A kunszállási Alkotmány Tsz párt- és gazdasági vezetői törek­véseik valóra váltásában segítik a brigádot. Nem feledkeznek meg arról sem. hogy valamilyen módon jutalmazzák a kis közös­ség tevékenységét. Tavaly _ pél­dául a brigád három tagja tíz na­pig nyaralhatott a Szovjetunió­ban. Még egy szokatlan, az össze­tartozást példázó vonás: takarék- betétkönyvet váltottak, amelybe minden brigádtag a hónap eleji fizetéskor 200—.200 forintot bfc tesz. A pénzt év közben bárme­lyik tagjuk kölcsönkérheti. Eb­ből, valamint a szövetkezeitől kapott tíz-, az idén háromezer forintból jutott arra is, hogy a fülöpiakabi óvodának lemezját­szót és rádiót vegyenek. A taka­rékbetétkönyvbe tett , pénzt egyébként az év végén szétoszt­ják egymás között. — El ne felejtsük — kapta fel a fejét Vakulya Imre — sporto­lunk is... Igaz, nincsenek lát­ványos eredményeink, a legna­gyobb az asztalitenisz-verseny­ben elért második helyezésünk.' A Kandó Kálmán szocialista brigád az ifiúkommunisták kö­zössége. Legtöbbjük KISZ-tag. sőt néhányuk a szövetkezet KISZ-vezetőségének is tagja. Pél­damutatóan dolgoznak, valódi közösségi életet élnek, segítenek — szabad idejük feláldozásával — amiben csak lehet. Mindennap bizonyítják: lehet számítani a fiatalokra, a KlSZ-esekré. Csabai István Fellendült a KISZ szervezeti élete Az elmúlt hetekben a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyá­rában is fellendült a KISZ szervezeti élete. Januárban a mű­helyekben, a gépek, munkapadok mellett dolgozó fiatalok a korábbiaknál gyakrabban, céltudatosabban és nagy felelős­séggel beszélgettek munkájukról, eredményeikről, s a prob­lémákról. Az év első hónapjában megtartott KlSZ-vezetőség- választó taggyűlések egyik lényeges közös jellemvonása volt, hogy az ifjúkommunisták nagyon őszintén, önkritikusan értékelték az elmúlt mozgalmi évben végzett munkájukat. Nemrég erről, vagyis a kecskeméti gyárban dolgozó KISZ-esek munkájáról, eredményeiről, s a problémákról be­szélgettünk Varga Lászlóval, a KISZ-szervezet csúcs tikárá­val. — Három évvel ezelőtt nagy változás történt az ifjúkommunis­ták szervezeti életében — magya­rázta a csúcstitkár. — Azelőtt ugyanis műhelyenként egy-egy alapszevvezet működött, s külön alapszervezete volt például az irodaháznak is. Ezáltal elkülönül­tek egymástól a fiatalok, ritkán találkoztak a különböző műhe­lyekben dolgozó KISZ-esek, nem ismerték egymás eredrpényét, gondját. Ezért 1973-ban élhatá­roztuk, hogy úgynevezett vegyes alapszervezeteket; hozunk létre. Ennek lényege, 1 hogy egy-egy alapszervezetben vannak műsza­kiak, adminisztratív és fizikai dolgozók. Az elmúlt mozgalmi évben a kecskeméti gyár öt KlSZ-alap- szervezetében kétszáz ifjúkom­munista tett egyéni feladatválla­lást. Legfontosabb feladatuk a termelés segítése volt. A fiatalok megértették a gazdasági vezetők kérését, s mindent elkövettek annak érdekében, hogy a KGST- kooperációban épülő uszty- ilimszki cellulózkombinát vas­szerkezeteit határidő szerint ké­szítsék a kecskeméti gyárban. S hogy ezt teljesíteni tudják.’, a KISZ-esek egyenként havi 50 óra. túlmunkát vállaltak. Kevés á festő szakmunkás. A fiatalok se­gítettek a festőműhely dolgozói­nak. s munkaidő után együtt fes­tették a már kész vasszerkeze­tűket. — Az új festőműhely kialakí­tásánál is sok társadalmi munkát végeztek a fiatalok — magyaráz­ta a csúcsti'ikár. — A vasszerke­zetek csomagolásához ' szükséges faléceket szintén a KISZ-esek készítették, v A Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyárában dolgozó fiata­lok közül sokan szakmai vagy politikai továbbképzésre járnak. A KISZ-esek közül mindenki részt vesz valamilyen oktatás­ban. Sokan végzik a gépipari szakközépiskolát vagy. az esti gimnáziumot, s a fiatalok közül egyre többen rendszeresen részt vesznek a pártszervezet által in­dított gazdaságpolitikai tanfolyam előadásain. A gyár ifjúsági klubjában leül­és belpolitikai életünkkel kapcso­latos előadásokat, vetélkedőket rendeznek. Több külterületi is­kolával tartanak kapcsolatot. AÍ diákokat meghívják a klubba, beszélgetnek velük, s megmutat­ják nekik a gyárat. Hamarosan ismét taggyűlést tartanak a KISZ-esek, s az új mozgalmi évre meghatározzák a legfontosabb tennivalóikat. Idén szintén legfontosabb feladatuk­nak tartják azt, hogy az uszty- ilimszki vasszerkezeteket pon­tosan, a határidőnek megfelelően készítsék el. Ti L. ' Kevés film éri meg a sikereknek azt a fo- tikusok dicséreténél. Ilyenkor a legérdekel-r kát, hogy címéből fogalom lesz. Ha mégis tebbek. a nézők szavaztak az alkotók mel­megtörténik, annak a iiagyon ritka jpilla- lett, ők hitelesítették igazságukat. Kovács natnak vagyunk tanúi, amikor a film szén- András ..Nehéz emberek’’ című filmje ilyen vedélyes társadalmi érdeklődéssel találkozik, film volt. Az yjítómozgalom helyzetével kap­Több ez külföldi fesztivál-nagydíjnál, a kri- csolatban ma is gyakran hivatkoznak rá. • Az újítókat azóta is válto­zatlanul jogosan nevezik „nehéz” embereknek. Nem is le­hetnek mások. Biztonságos, kita­posott utak helyett új Ösvénye­ket keresnek. Nem nyugszanak bele az „objektív nehézségekbe”, ’. kitörnek a körülmények kény­szerítéséből, a tudás hatalmával akarják legyőzni az akadályokat. Az újítómozgalom ereje ezekre az emberi tulajdonságokra épül. A nehéz emberednek ráadásul a helyzetük sem köpnyű. Nem­csak magukban kell megküzde­niük áz újért, ezután követke­zik estik »'megvalósításért vívott csata. Az újítómozgalom társadal­mi, állami ösztönzése elvileg egyértelmű. Ennek. ellenére számtalan a buktató az újítási törvény és a vállalati szabályza­tok alkalmazása során. Sokan ép­pen ezzel magyarázzák, h«gv az utóbbi években egyre keveseb­ben újítanak. Bár a bevezetett újítások eredménye nem csök­kent számottevően, ezt a gazda­ságosságot évről évre kevesebb javaslat produkálja. A képletből világosan látszik, hogy 'főleg a nagy horderejű újítások,' talál­mányok biztosítják a hasznot. A Vendeletek csappan lőttül" volna meg vállalkozó kedvüket.? így túlságosan egyoldalú és ké­nyelmes a magyarázat. Kétség­telen. hogy az előírások egyre szigorúbbak. Magasabb követel­ményeket támasztanak: mun­kásnak, mérnöknek egyaránt többet kell ma nyújtania, mini a mozgalom korábbi szakaszában. Az ipari termelés korszerű tech­nikai színvonala valóban azt igényli, hogy az újításokat is magasabb mércével mérjék. Mű­szaki tartalomban. társadalmi hasznosságban is. A társadalmi hasznosság fejeződik ki például abban, hogy elsősorban a műsza­kiak feltételei keményebbek a réginél. Nekik legtöbb esetben hivatalból kötelességük az új megoldások keresése, eredmé­nyeik, csák altkor minősülnek újí­tásnak, tnv kiemelkedőén "éreíie-' tiek Köreikből így- dia érthetően kevesebben kbrtfl'rték "!tz‘ 'újítók: listájára. Ezzel függ össze, hogy a munkás újítók is kevesebben vannak. Nem a munkások újítási ked­ve csökkeni, hanem a megválto­zott feltételek között még nem sikerüli kialakítani az együtt­működés új összhangját. A ren­deletek megadják a lehetőséget, más követelményeket állítanak a munkások és a műszakiak élé, a gyakorlatban mégis egy kalap alá kerültek. 9 Senki nem vitatkozik rajta, hogy a kutatás a tudományos­technikai forradalom mai kor­szakában szükségszerűen csapat­munka. De az'újítás is. Koráb­ban is többen bábáskodtak egy újítás megszületéséről a megva­lósításig, a közreműködői díjak rendszere ezt á tapasztalatot ön­tötte jógi formákba. A nagyobb jelentőségű elgondolások általá­ban műszakiaktól származtak, a munkások a kivitelezésben talál­tak célszerűbb, új módszereket. Most, hogy a műszakiak többse-, ge „hivatalból” újít, a munká­sok is „hivatalból" újítanak, ész- szerűsítenek. Ami eddig újítás volt, most a napi munka része. Meghozza eredményeit a terme­lékenység növelésében, a megta­karításokban, a hatékonyság emelkedésében, de nem szere­pelt az újítások között. Egyrészt jőjjTnásrészt rossz, hogy így van. 9 Jó. mert a műszakiak aL fi­zetésükért és nem az?újítási dí­jért"" végeznek ézióVon'átóé' rrítiti- kát. Hossz viszont azért, mert a munkások ötletei, elképzelései nem nyernek méltó elismerést. Holott náluk továbbra is meg lehetne találni az ösztönzés for­máit, ami újabb ötletek, javasla­tok kialakulását is támogatná. Jelenleg az a kettősség béklyózza a munkás újítók ösztönzését, hogy érdekeltségük érvényre juttatá­sáért a műszakiak tehetnék a legtöbbet. ■ Jártasságukkal nekik kellene a formákat megtalál­niuk. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy ne tartsák termé­szetesnek az adott helyzetet, sa­ját anyagi érdekeltségük csökke­nését ne hárítsák tovább a mun­kásokra. Mert ez valóban meg- csappantja újítási kedvüket. Az érdektelenség, a nemtörődömség a „nehéz emberek” számára sem könnyebb akadály, mint bárme­lyikünknek. ők is elfáradhatnak. V. E. Számvetés helyett A tiszakécskei Építő- és Vegyesipari Szövetkezet -tagsága nemrégen mérlegzáró közgyűlésen érté­kelte a múlt esztendő eseményeit. Számot adtak az eredményekről, elemezték a hibákat, s megha­tározták kijavításuk módját. — Ezek mellett sokat foglalkoztunk az idei fel. adatokkal is — mondta Medgyesi Mihály elnök. — Úgy gondolom, a múlt év egyik legjelentősebb eseménye volt" a nyári vezetőségválasztás és ezt követően az, hogy szövetkezetünk egyre egysége­sebben látott neki az év még hátralevő tennivalói­nak végrehajtásához. Volt munka bőven. — Nem is panaszkodhatunk az eredményekre — veszi át a szót Karsai János főkönyvelő. — Hu­szonhét éves szövetkezetünk 182 dolgozója alapo­san „rákapcsolt”, s minden nehézség ellenére 14,8 százalékkal magasabb árbevételt ért el a terve­zettnél. Ez pedig azt jelenti — néz bele a nyilván­tartásaiba —, hogy 12 millió 418 ezer forint he­lyett 14 millió 258 ezer forintos árbevételről ad­hattunk számot a tagságnak a mérlegzáró közgyű­lésen. Az idén még ennél is többet, 18 millió fo­rintot tervezünk. — Ezt nyugodtan meg is tehetjük — tájékoz­tat az elnök —, mert minden reális feltételünk adott a teljesítéshez, illetve túlteljesítéshez. Az építőrészleg negyven dolgozójának évek óta változatlanul sok a munkája. A múlt évben három épületben 12 lakást adtak át építőink a boldog tulajdonosoknak, s azonnal neki is láttak öt új tár­sasház építésének. Három ház tizenkét lakását még az idén átadjuk. A múlt évben különben a nagy­községi tanács részére is építettünk két ikerházat négy lakással. A múlt év egyik jelentős „újítása” volt, hogy létrehoztunk egy külön részleget, illetve brigádot, amelyik- csak a lakosság részére végzett és végez javítást és tatarozást. Ugyancsak a múlt évben hoztuk létre — meg­felélő piackutatás után — a kárpitosrészleget. Ti­zenöten láttak hozzá a gyermekfotelek és a tö. rökös puffok készítéséhez.' Az asztalosrészleggel együtt a kárpitosok az év végéig 1136 fotelt és 806 puffot adtak át a megrendelőknek. Erre az évre a két részleg kapacitása már teljesen le van kötve, 12 millió forintért készítenek 15 ezer fotelt és 3 ezer puffot. Cipészeink eddig csak méretes munkát és javí­tást végeztek. Ugyancsak piackutatás után dön­töttünk árról, hogy most 10—12 új nődolgozóval kiegészítjük a részleget és elvállaljuk futball­labdák összeállítását az egyik fővárosi társsző- yetkezettől. Árbevételünk is növekszik és a hely­beliek elhelyezkedését is segítjük így. Tovább bővítjük az idén a lakiteleken működő telepünket, hogy két éve mintegy negyven nődol­gozó a BRG részére végez magnóalkatrész-szere- iést. Szeretnénk tovább .bővíteni a tiszakécskei központi telepünket is, ahol lehetőséget teremtünk majd a most még szétszórtan dolgozó részlegek összevonására. O. L. 0 Átadás előtt az egyik társasház. (Opauszky László felvételei.) 0 Csillag Dczsőné, a kárpitos­részleg dolgozója gyermekfo­telt készít. 0 A lakatosok tevékenysége — saját szükségleteken felül —» nyílászáró szerkezetek gyártá. sa a Rács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat részére. Fel­vételünkön Csáki László la. katos munka közben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents