Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-04 / 29. szám

1976. február 4. 9 PETŐFI NEPE 9 * Rekonstrukció a szakosított állattartó telepeken Eredmények és tennivalók Zárszámadás a bajai Augusztus 20. Termelőszövetkezetben Az építési beruházásokra elő. irányzott összegek nagyobbik ré­szét az idén várhatóan a meg-' levő állóeszközök korszerűsítésé­re, a létesítmények rekonstruk­ciójára fordítják a mezőgazdasá­gi üzemek —1 ezt a tájékoztatást adták a MÉM illetékesei az MTI munkatársának azzal kapcsolat­ban, hogy a minisztérium közzé­tette a szakosított állattarttp te­lepek rekonstrukciójára vonat­kozó irányelveket. Több száz olyan nagyüzemi telep működik az országban, amely már eddig is „megtette” a magáét. Techno­lógiáik, berendezéseik azonban időközben elavultak és a fejlesz­tés gátlóivá váltak. További elő­relépés csakis, széles körű átala­kítás és korszerűsítés után kép­zelhető el. Egyebek között az ál­latállomány kiszolgálásánál fo­kozott gépesítésre van szükség, és a belső területet is úgy kell kialakítani, hogy a nagyobb ér­tékű, kényesebb állatfajták szá­mára is megfelelő környezetet te­remtsenek. A gazdasági épületek rekonst­rukciójához az elmúlt évben megjelent PM—MÉM rendelet meghatározott körben állami tá­mogatást tesz lehetővé — 20—40 százalékos arányban —, ily mó­don a termelők viszonylag elő­nyös feltételekkel építtethetik át telepeiket. A rekonstrukciót különösen azokban az üzemekben szorgal­mazzák, ahol eddig is sokat ad­tak a fejlesztésre, a korszerű bio­lógiai alap, a fajták meghonosí­tására, az egészségügyi és a ta­karmányozási színvonal javításá­ra. Ezeken a telepeken a rekonst­rukció mintegy folytatása lehelt a korábban megkezdett tervszerű fejlesztésnek. Alapvetőnek tart­ják, hogy a felújított létesítmé­nyeket később az állatartók ren­deltetésüknek megfelelően hasz­nálják, ellenkező esetben a gaz. daság ellen megfelelő szankciót alkalmazhatnak. A MÉM illetékesei arra is fi­gyelmeztetnek,; hogy a kisebb elaprózott létesítmények, a 80— 100-as tehenészetek, az 500—-1000 férőhelyes sertéstelep fejlesztése csakis akkor indokolt, ha a re­konstrukció során ki tudják ala­kítani a nagyüzemi termelés szempontjából optimális nagysá­gú telepet, a minimálisan 300 fé­rőhelyes tehenészetet Vagy a 2000 férőhelyes sertéshizlaldát. A fejlesztést ilyen esetekben az anyagi lehetőségeknek megfelelő­en, esetleg több ütemben, sza­kaszosan kell megvalósítani. Sikeres öt -évről —■ ezen be­lül tavalyról is jó eredményekről — számolhatott be a zárszám. adó közgyűlésen Lúsztig Ottó, a bajai Augusztus 20. Termelőszö­vetkezet elnöke. Az elmúlt évben a halmozott termelési érték 34 százalékkal nőtt. Különösen az utóbbi két évben volt jelentős az előrehaladás üteme. A bruttó jövedelem 7 százalék­kal, a nyereség 7,5 százalékkal növekedett. Az eredmények tet­ték lehetővé, hogy a tagság jöve­delme is megfelelő - arányban emelkedett. Dinamikus volt a fejlődés a növénytermesztésben. Ebben az ágazatban teljessé vált a gépe­sítettség, fejlődött a kemizálás és az intenzív fajták termelésbe vo­nása volt a jellemző. A szövet­kezet jó eredményt ért el a ke­nyérgabona-termesztésben. Fon­tos növényük a kukorica. A ter­mésátlag 25 százalékos évi nö­vekedést ért el, és 1975-ben — májusi morzsolt értékben szá­mítva — 70 mázsát termeltek hektáronként. A szövetkezet jelentős ágazata a zöldségtermesztés. A tervidő­szak alatt megkétszerezték az üveg és a fólia alatt hajtatott zöldségfélék mennyiségét. A ve­zetőség beszámolójának ismerte­9 Lusztig Ottó, a termelőszövetkezet elnöke ismerteti a vezetőség beszámolóját. 9 A szövetkezeti tagság egy csoportja. (Szabó Ferenc felvételei) tése során az elnök hangsúlyoz­ta: — Kertészeti termesztésünk fontos helyet foglal el gazdasá­gunkban. Kettős célt szolgál. A városellátási szempontok mellett a foglalkoztatást is megoldja. El­sősorban asszonyok, lányok dol­goznak ebben az ágazatban. Nagy gond, hogy a rendelkezésre álló munkaerő évről évre kevesebb, és szinte semmit sem sikerült könnyíteni a fizikai munkán. Nem léptünk előre a termeié; keriységben, értve ezalatt a gé­pesítést, a növényvédelmet és a gyomirtást. így állt elő az á helyzet, hogy míg /az úgynevezett fedett kerté­szetben, ahol a primőr zöldség- termesztés folyik, teljesítettük a tervet, addig a szántóföldi ker­tészetben a dughagyma kivételé­vel az említett okok, valamint a rendkívüli csapadékos időjárás, s az elemi károk miatt jelentős volt a kiesés. Felülvizsgálatra .szorul, hogy szoros összhangban a munkaerő- helyzettel és a gépesítési lehető­ségek kihasználásával bizonyos termelési szerkezetváltozással, de a terület csökkenésé nélkül segít­sünk a zöldségtermesztés feszítő gondjain. Az állattenyésztésben is tör­tént előrelépés. Fajtaváltást való­sítottak meg a sertéságazaton be­lül, növelték a szarvasmarha-ál­lományt. Ez utóbbit a vezetőség úgy ér­tékelte, hogy sok bajjal, gonddal küszködtek, mivel a hasznosítás irányát központilag időnként kü­lönbözőképpen határozták meg. Most már rendelkezésre áll az az állomány, amellyel eleget tudnak tenni a tervezett tejtermelés nö­vekedésének. Tavaly nem sikerült a tervet teljesíteni, 700 hektoli­ter lemaradásuk van. Az idén változás várható. Elkészült az üszőtelep, javul a tenyésztői mun­ka. Sokat varnak a kaposvári tej­termelési rendszer útmutatásaitól is. amelybe ez év januárjában léptek be. Az elmúlt tervidőszak alatt a termelőszövetkezet 71 millió fo­rint értékű beruházást hajtott végre. A szövetkezet árbevételét az elmúlt, előző évhez viszonyít­va 103 százalékra teljesítette a bruttó jövedelem több, mint 30 millió, i a mérleg szerinti ‘nyere­ség pedig 13. és, fél millió forint. A - beszámoló • megállapította, hogy a tagság a sok gond, az idő­járás okozta kiesések pótlására törekedve helytállt a gazdálko­dásban. példamutatóan igyeke­zett leküzdeni a nehézségeket. A moszkvai Központi Orvos­továbbképző Intézet radiológiai központját nemcsak a Szovjet­unióban, hanem külföldön is is­merik. Az orvosok itt növelik Szakmai tudásukat, megismer­kednek azzal a bonyolult techni­kával, amivel az atom energiá­ját és sugárzásait diagnosztikai és gyógyító célokra használhat­ják. A betegségeknek radioaktív atomok segítségével történő meg­határozását I kétféleképpen vég­zik. Az első esetben a radioak­tív anyagot ném juttatják be a szervezetbe. Olyan természetes izotópokat használnak fel, ame­lyeknek útját érzékerty műsze­rek figyelik. Ezek segítségével fel lehet fedni még az olyan egé­szen finom folyamatokat is; mint például a belső elválasztású mi­rigyek anyagcseréje. Ha pontosan' ksil tisztázni-egy mélyen fekvő daganat alakját, vagy a szervezet egy részének funkcionális állapotát, a szerve­zetbe ártalmatlan mennyiségű radioaktív anyagot juttatnak be. Így a szövetek roncsolása nélkül tudja az orvos megállapítani az egyes szervek felépítésének sa­játosságait. Megfigyelheti az em­ber számos szervének funkcio­nális aktivitását. A módszer ve­szélytelen és nagy pontosságú. A diagnózis megállapítása után kiválasztják a beteg gyógyításá­nak. módszerét. A felszíni besu­gárzásokhoz Rókus? és Jfucs el­nevezésű hatalmas, gammasuga­ras berendezéseket alkalmaznak, melyek segítségével az orvosok már sok ember életét mentették meg. A sugárterápiás gyógyítás ha­tásfoka igen magas. A rosszin­dulatú daganatok, ha korán fel­ismerik 90 százalékos eredmé­nyességgel gyógyíthatók. (APN—KS) 9 A moszkvai Központi Orvostovábbképző Intézet radiológiai köz­pontjába a világ számos országából érkeznek tudósok, hogy meg­ismerkedjenek a diagnosztikai és gyógyító célokra használt atom­technika legújabb eredményeivel, Antonio Pita kubai szakember Zenasz Szurvin radiológus orvossal a máj gyógyításának legújabb módszerét tanulmányozza (Fotó: M. Alpert — APN) OLTÖKÉS, GEREBLYE, MOTOROS KERTIKAPA Bővülő választék mezőgazdasági eszközökből Jó hír a tavaszi dologidő be­köszöntése előtt, hogy az idén lé­nyegesen javul a háztáji gazda­ságok kisgép- és eszközválaszté­ka. a Szövetkezetek Árubeszerző Vállalata, a SZÖVÁRU a műit évi 55 millió forinttal szemben Í976-ban 70 millió forint értékű mezőgazdasági kisgépet, eszközt, felszerelést szerez be az ÁFÉSZ- áruháza'k, szaküzletek részére. Ez nemcsak mennyiségében több a múlt évinél, hanem egyidejűleg bővül á választék is, a jól bevált hazai gyártmányok mellett jó márkájú importtermékekkel. Elő­ször az idén hoznak be a Szov­jetunióból olcsó metszőollókat, Lengyelországból különféle, ge- reblyéket, Svájcból, Nyugat-Né- metországból, Japánból kéziszer­számokat, motorospermetezőket, Dániából pedig motoros kertika­pákat importálnak. A Tiszakécskei Vegyépszer hat­ezer permetezőt: bocsát a SZÖV­ÁRU rendelkezésére, s így vár­hatóan a szezon kezdetén nem lesznek ellátási zavarok. Ezért . ígérik a későbbiekre is; szőlőzú- zóból és szőlőprésböl már most gyűlnek a készletek. Számítani lehet árra is, hogy a tavasz beköszöntével megnövek­szik majd a kereslet az építke­zési kellékekből. A SZÖVÄRU egyebek mellett az idén is el tudja látni a tagszövetkezeteket drótfonattal, hullámosított alu­mínium, valamin Nikeszter mű­anyag tetőfedővel. Átlagolások kora z átlagosítások korát éljük. Az átlagtermés, átlagjöve­delem, átlagszínvonal mellett végre megszületett az átlagem­ber is. Mármint a statisztikai, amilyen a valóságban nem léte­zik. Olvasom, hogy egyik tudomá­nyos intézetünk — a világ min­den részén élő több tízezer em­ber adataiból gyúrta össze ezt az átlagembert.. Az adatok ele­gyítésekor tehát éppúgy beleke­rült ebbe a „papírszülöttbe” a japán gyöngyhalász, az arab ki- köíőmunkás egy-egy picurkája, mint az angol lordé, a kínai por­celánfestőé, avagy a magyar téesz-brigádvezetőé. Így szerkesztette össze a sta­tisztika a ma élő átlagembert jellemző fő mutatókat. Hogy pél­dául a magassága 170,18 centi­méter; súlya 64,58 kilogramm; mellbősége 87,86, haskeriileté köldökmagasságban 79,06, tom­porának kerülete pedig 94,67 cen­timéter. Több más méretet is fel­sorolhatnánk, de csupán még a lábét említsük, ami úgy 40-es körüli. Ismételten felhívjuk a figyel­met, hogy az így „behatárolt” át­lagember csak ma létezik. Illetve nem létezik, minthogy kizárólag adatok csereberéjéből vegyítették. Roppant meglepődnénk, ha va­lami múltbanéző időszerkezettel összeszedhetnénk a rég- és kö­zelebbi múltak statisztikai embe­rét meghatározó adatokat. Mert bizony fizimiskánk is elég sokat változott századokkal, évezredek­kel mérhető korszakok során. Míg például kortársainkról ma­napság leszögezhetjük, hogy egy­részt tartják magukat a mind magasabbra növés történelmi tendenciájához, másrészt nem ve­tik meg a pocakosodásra való hajlamot sem. S milyen furcsa. Ha tz az át­lagember csak papíron létezik A KISZ mozgalmi év végén 9 Az alapszervezetek életében különösen élénk, fiatalasan moz­galmas volt az év első hónapja. A KISZ Központi Bizottsága elmúlt évi november 12-i ülésén határo­zott arról, hogy az idén május­ban összehívja a KISZ IX. kong­resszusát. s ez az ifjúkommunis­tákra — egyénenként és a kollek­tívákra általánosan — fontos po­litikai feladatokat ró. A kongresz- szusi felkészülés időszakában nemcsak az elmúlt mozgalmi év értékelése a középponti téma, ha­nem az is. hogy sikeres volt-e a munka, a Vili. kongresszus hatá­rozatainak szellemében, s ez egyé­nileg miként realizálódott a fel­adatvállalások elvégzésében? Megállapíthatjuk, ez utóbbival kapcsolatban, hogy méltán lett népszerű a KISZ Központi Bizott­ságának az 1974 áprilisi határo­zata, amely az egyén felelősségét rendkívül megnövelte a kollektíva által meghatározott feladatok el­végzésében. Ez a korábbiaknál jobban lehetővé tette olyan közös­ségek kialakulását, amelyekben reális célokat lehetett kitűzni és megvalósítani. Amikor a kongresszusi felkészü­lés általános politikai feladatairól szólunk, fontos hangsúlyozni, hogy az 1975/76-os mozgalmi év értéke­lésekor nem csupán az akcióprog­ram végrehajtása kerül mérlegre, hanem az is, hogy az egyes KISZ- tagok megnöveltedéit szerepe a kongresszus határozatainak meg­valósulásában eredményes volt-e? 9 Az évi munka értékelésével kapcsolatos teendők most a kong­resszusra való készülés feladatai­val bővülnek, de ki is egészítik egymást. Az alapszervezetekben január első napjaiban megkezdődlek az egyéni beszélgetések, amelyeket a vezetőség tagjai minden KISZ-tag- gal külön-külön folytatnak. Tehát nemcsak a KISZ-tag mondja el véleményét vállalásainak teljesíté­séről, az akcióprogram végrehaj­tásáról, de megismerheti a veze­tőség véleményét is a saját mun­kájáról. A mozgalmi év munká­ját értékelő beszámolók így az egyéni beszélgetésekre alapozva egyénenként az önismeret, a kol­lektíva szintjén pedig a közösségi felelősség dokumentumai. Február első hetében befejeződ­nek Bács-Kiskun megye KISZ­alapszervezeteiben az éves mun­kát értekeló és a vezetőségválasztó' taggyűlések. A kalocsai járásban például már 29 alapszervezet elvégezte ezt a feladatot, s február első napjai­ban a többi 22-ben is elvégzik. t A járási és a városi KISZ- bizottságokon szinte egyöntetű az. a vélemény, hogy az alapszerve- zetek életét figyelemmel kísérő' instruktorok hozzáértéssel, tapin­tattal irányították a KlSZ-veze- tőségeket. szervezték a kapcsolatot a pártalapszervezetekkel és a fel­sőbb KISZ-szervekkel. A mozgalmi év eredményeit az. 1974 áprilisi határozat szellemé­ben értékelik, s általános az a ta­pasztalat, hogy mindenütt biztor sabban, pontosabban dolgoznak a vezetőségek. Nem annyira gyako­ri, bár még előfordul, hogy me­chanikusan kérték számon az egyéni feladatvállalások elvégzé­sét, ami kibővült az aktivitás, köz­életi magatartás mérlegelésével. Ebből következik, hogy a tavalyi­nál tartalmasabbak a beszámo­lók. a hozzászólások. Jellemző még az is, hogy a vezetőségek beszá­molója kritikusabb, bár az egyé­ni értékeléseknél ez gyengébben érvényesül. Van olyan tapasztalat — főként a községi alapszervezetekben, hogy hiányzott a beszámolókból a tanács ifjúsági alapjának felhasz­nálását ismertető rész, vagy az- hogy alapszervezet ezzel a lehe­tőséggel milyen formában élt? Ha. sonló esetek persze üzemeknél- vállalatoknál is előfordultak, s mindez együttesen azt tükrözi, hogy a vezetőség és a tagság sem ismeri még eléggé az ifjúsági tör­vény végrehajtásával kapcsolat­ban megjelent utasításokat Ez. nemcsak a kellő jogpropaganda és a politikai képzés hiányosságára utaló tényező, hanem a gazdasá­gi. illetve a tanácsi vezetéssel való együttműködés hiányosságaira is utal. 9 A végzett munka értékelése fokozta a kollektív felelősséget, amely a továbbiakban jó, alapos, a magasabb szintű politikai neve­léshez. Ez viszont a kongresszusi felkészülés, és az újabb akcióprog­ram elkészítésének egyik alapkö­vetelménye. Csaté Károly Huszonegyezer tojás naponta 9 Épül az ország legnagyobb baromfitelepe az érsekcsanádi Búza­kalász Termelőszövetkezetben. A kész ólakba már betelepítették a törzsállományt. Így naponta 21 ezer tojást szállíthatnak a Kees-, keméti Baromfifeldolgozó Vállalat kiskunhalasi gyáregységébe. is — az adataival sok mindent tud kezdeni a tudomány. Töb­bek közt segítséget képes nyúj­tani ahhoz, hogy bizonyos test­alkati adottságok mire tesznek bennünket képessé például a sportban. Mert azért i'an annyira lele­ményes az ember, hogy nemcsak úgy nagy általánosságban átla­gol, hanem speciális részterüle­teken is búvárkodik. így volt kí­váncsi például egy olasz szak­ember, Angelo Boltini — arra, hogy a leghíresebb labdarúgók adatainak összedagasztásából mi­ként kerekedik ki az j az átlag, amit ebben a szférában már az ideális f utb allist a mo­delljének tekinthetünk. Persze ö már nem papírral, ceruzával lá­tott munkához, hanem beszerez­vén a futballista-sztárok sajátos adatait, azokat komputerbe táp­lálta. így állt össze az eszményi labdarúgó sablonja: a 178 cm-es magasság, 71 kiló súly, főiskolai végzettség természetes intelligen­ciával párosulva, továbbá a szangvinikus — hétköznapi nyel­ven vérmes — természet és 24 éves életkor. No mármost. Összevetve a két­féle átlagolás eredményét, mind­járt szembeszökő, hogy bizony a statisztikai átlagember ne is ál­modjon NB I-es arénáról, pláne iHlágbajnoki döntőn való szerep­lésről. Sőt, ha az ideális futballis­ta modelljének normáit vesszük tárgyilagos bonckés alá, afölötti búbánatunk se mar oly szerfölött bennünket, mint ezidöttig, hogy tudniillik miérj nem jutottunk be a VB 16-os mezőnyébe, eset­leg az olimpiára. Mivel most már tudjuk, hogy miként átlagember nincsen, akként eszményi fut­ballista sem. Hiszen az is éppoly átlaglény — papirmodell, habár a leghíresebb focisták adataiból szerkesztve —, mint a statisztikai átlagember. Ja persze... Az ideális fut­ballista modellképlete egyébként is amolyan hibridszülemény. Testméretek keverednek benne ajmm tartalmi jegyekkel, minő­ségi tényezőkkel, mint iskolai végzettség s természetes intelli­gencia, életkor satöbbi. Kimarad belőle olyan alapvető követelmény, hogy mindezek megléte mellett meglehetős előny, ha a futballista játszani is tud. —tb —n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents