Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-26 / 48. szám

1976. február 26. • PETŐFI NEPE • 3 az 'Tegnap •* százmilliók A szovjet egész világon vehették ke. tűkbe annak a beszámolónak hosszabb-rövidebb szövegét, ame- Iyet León yid Brezsnyev, az SZKP főtitkára terjesztett a XXV. kongresszus elé. A beszámolót áttekintve, az első benyomása az lehetett valamennyi olvasónak, hogy hatalmas eredmények szülét- #ek az elmúlt öt év alatt mind a nemzetközi politikában, ~mind az ország belső helyzetét meghatározó külpolitikában. És ennek az el­sődleges benyomásnak a következménye, hogy a beszámoló reálisan ítéli meg a Szovjetunió belpolitikai helyzetét, a társadalmi, gazdasá. fi élet valamennyi területére vonatkozóan. Elsősorban a számadásról. A „legutóbbi, XXIV. kongresszusunk sok elvi jelentőségű hatalmas feladatot tűzött ki. Ma, amikor már tud­juk, hogyan oldottuk meg ezeket a feladatokat, és milyen eredménye­ket értünk el, bizonyossággal elmondhatjuk: a kidolgozott irányvo­nal helyes volt". előző kongresszus belpolitikai téren a következő feladatot tűzte ki: „Biztosítani kell a nép anyagi és kulturális életszínvonalának lényeges emelését. A kongresszus ennek útját is megjelölte: ez a tár­sadalmi termelés hatékonyságának határozott fokozása tudományos, műszaki haladás, a munkatermelékenység növelése meggyorsításának lapján.” ' A beszámoló bevezető része elsősorban arról a békeprogramról szolt, amelyet a XXIV. kongresszus hirdetett meg, s amelynek elsősórbani eélja az volt, hogy „fordulatot érjünk el a nemzetközi viszonyok fejlődésében." Ez az irányelv „minél több olyan döntést és intézkedést követelt, amely valóban a békéhez vezet, nem szólva a háború ve­szélyének teljes kiküszöböléséről". ’ Brezsnyev főtitkár kijelentette: „Minden tőlünk telhetőt megtet­tünk, hogy biztosítsuk a feltételeket a békés épitőmunkálioz ha- zánkban és a testvéri szocialista országokban, hogy biztosítsuk vala­mennyi nép békéjének és biztonságának feltételeit... Ezt a politikát megkettőzölt energiával fogjuk folytatni”. A gazdaságpolitika keretén belül — megyénket is nagyon érdek­lőén — a beszámoló sokat törődött a mezőgazdasági termelés kérdé­seivel is. Ezzel kapcsolatosan többek között kijelentette, hogy a kö­vetkező ötéves tervben a mezőgazdasági beruházásokra 45 milliárd- tIái többéi fordítanak, mint a legutóbbi ötéves tervben, öt év alatt például 9 millió hektárral növekszik a művelés alá vont terület. A különféle mezőgazdasági kultúrákkal kapcsolatosan a beszámoló meg­említi a számunkra sem elhanyagolható figyelmeztetést, hogy „itt nincsenek ,apróságok" — a hagymát nem lehet burgonyával helyet, tesíteni, sem pedig a napraforgóolajat paradicsomlével, a szovjet ember asztalán minden szükségesnek ott kell lennie". . A beszámoló nagy gondot fordított a közszükségleti cikkek terme­lésének fokozására. Annak ellenére, hogy az elmúlt öt év alatt mint. egy ezer új könnyűipari és élelmiszeripari üzem épült, mégis a hely­zet nem teljes mértékben kielégítő. Hangsúlyozottan szó esett a termékek minőségének és választékának javításáról is. A beszámolóból említett gondolatok az újságíró első benyomásai. De hadd szóljanak lapunk hasábjain mások is, akik a tegnap reggeli lapok oldalait forgatva vettek tudomást a XXV. kongresszus első nap­jának eseményeiről. Kettős cél A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövet­ségének szakemberei nagy figye­lemmel kisérik a XXV. kong­resszus tanácskozását. Leonyid. Brezsnyev, az SZKP ■ Központi Bizottságának kongresszusi be­számolójában többek között olyan kérdésekkel foglalkozott, ame­lyek hazánkban is megoldásra várnak. Magony Imre, a terüle­ti, szövetség titkára úgy véli, hogy a’ mezőgazdaság további fejlesz­tése nemcsak Szovjetunióban, ha­nem nálunk Is össznépi feladat. Ennek az elvnek kell érvényesül­nie a mindennapi munkában. A Kiskunság 92 mezőgazdasági szövetkezetében a kertészet a fő ágazat, a .szőlő-, a gyümölcs­ös a zöldségtermesztés.. Annyi zöldségféle térem a kiskunsági nagyüzémekben és a háztáji gaz­daságokban. ami fedezi a lakos­ság közvetlen szükségletét, még exportra is jut belőle. A tartósí­tóiparnak viszont évről évre nincsen elegendő nyersanyaga. Ez részben a termesztett fajtákon, a gépesítés színvonalán, és az átvé­teli feltételeken múlik. A zöld- ségnemesítők, -termesztők, a fel­dolgozók és az értékesítők meg­felelő összefogásától, együttmű­ködésétől, . a közös érdekeltség megteremtésétől függ, hogy si­kerül-e rövid időn belül a Ho­mokhátságon ismét fellendíteni a Zöldségtermesztést. Az állattenyésztés fejlesztését előmozdíthatja, ha olcsóbb és a gyakorlatnak jobban megfelelő terveket kapnak a mezőgazdasá­gi üzemek. A mezőgazdaságban a munka minőségének a javítása a fel­adatok megoldásának eszköze és az, hogy a fogyasztó nagyobb be­folyásolást kapjon, a termelésre, hogy az ipari termelés a mező- gazdaságot mint nagy fogyasztót kezelje. Ettől függ a mezőgazda­ság jobb műszaki és eszközellá­tása is, ami a termélés fejlesz­tésének egyik feltétele. Két egymással összefüggő célt jelölt meg az SZKP kongresszu­si beszámoló: az országot meg­bízhatóan el kell látni élelmiszer­rel és mezőgazdasági nyersanyag­gal, s tovább kell haladni a vá­rosi és a falusi élet anyagi és kulturális viszonyainak közelí­tésében. Ennek kell érvényesül­nie a mi munkánkban is. emberek gazdagabbak lettek Ezer ötszáz példány... Beszélgetés a műhelyben Amikor megkérdeztük Mészá­ros Jánost, a Kossuth Könyvki­adó Bács-Kiskun megyei kiren­deltségének vezetőjét, mit gon­dol a huszonötödik kongresszus első híradásainak olvasása köz­ben, ezt mondta: A mi munkánk legfőbb lénye­ge a kirendeltségen a pártiro­dalom terjesztése. Ilyen irányú ténykedésünk közben közvetle­nül is érint bennünket az ese­mény, hiszen hamarosan könyv alakban is napvilágot lát majd az SZKP XXV. kongresszusának teljes anyaga. Ebből már jó előre ezerötszáz példányt rendeltünk. S a rövidített jegyzőkönyvet tar­talmazó kiadványból tízezret. Úgy gondolom, hogy napjaink­ban. amikor nagy igény mutat­kozik az emberekben a más or­szágok népeinek, életének megis­merésére, különös jelentőséget kap az egész világot érdeklő ese­mény írásos közvetítése. A Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyárában tegnap reggel, műszakkezdés előtt a műhelyek­ben a fő beszédtéma az SZKP / kedden megnyílt XXV. kongresz- szusa volt. Kommunisták, K1SZ- esek és pártonkívüliek kisebb csoportokban itt is. ott is a Leo­nyid Brezsnyev -beszámolójában elhangzottakat vitatták meg. A IV. számú műhelyben például S. Tóth István lakatos szocialis­ta brigádjának néhány tagja cse­rélte ki gondolatait a nagy fon­tosságú eseményről. A beszélge­tőkhöz Pintér Imre, a gyár pártvezetőségének titkára, SaL . lai Gábor művezető / és Holló Imre csoportvezető is csatlako­zott. S. Tóth István brigádvezető — az egyik helyi pártalapszervezet vezetőségének tagja — elmondta, hogy rá az- az őszinteség és nyílt­ság hatott legmélyebben, amely­iket az SZKP KB főtitkára -a szovjet gazdaság fejlesztésének - problémáira rávilágított. Jólesett ' hallani a keddi {v-híradóban a világ békéjének megteremtésére és a nemzetközi együttműködés bővítésére irányuló külpolitikai irányvonal folytatásáról elhang­zott határozott szavakat is. — öt/enhatmillió . ember köl­tözhetett jobb lakásba a Szov­jetunió tavaly befejezett IX. .öt­éves tervidőszakában — Holló Imre ezt a tekintélyes számot mór a tv-híradó kedd esti -kü­lönkiadásának nézésekor megje­gyezte. —| Az új, X. ötéves tervet a hatékonyság és a minőség ötéves tervének nevezték el a szovjet emberek, s ebből is kitűnik, hogy gazdaságpolitikai célkitűzé­seik lényegében azonosak a mi­einkkel — állapította meg Sal- lai Gábor művezető. — A be­ruházási politikában is hasonlósá­got látok, mert az áll a beszámo­lóban, hogy: Az anyagi és pénz­ügyi erőforrásokat elsősorban a meglevő vállalatok technikai be­rendezéseinek felújítására és rekonstrukciójára kell irányítani, oda, ahol a termelési kapacitást új beruházások nélkül, vagy aránylag kisebb beruházással le­het bővíteni — olvasta fel az újságból. Pintér Imre ahhoz fűzött meg­jegyzést, amit a gazdaságirányí­tás új. követelményéiről tartal­maz a Központi Bizottság beszá­molója. A feladatok többek kö­zött a tervezés tökéletesítését, a gazdasági ösztönzők helyesebb kihasználását, az irányítás szer­vezeti struktúrájának és módsze­reinek javítását foglalják ma­gukba. Nálunk is vannak napi­renden ezekhez hasonló teendőK. A Fémmunkás kecskeméti gyá­rának dolgozói érdeklődéssel vár­ják az SZKp XXV. kongresszu­sáról érkező további híreket is. A párttagok nemcsak pár perces alkalmi beszélgetésekben, hanem szervezett keretek között — is megvitatják majd a jelentős ese­ményt. 9 A beszélgető fémmunkások: Lukács Imre, Bakonyi Mihály, Sallai Gábor, Pintér Imre, Gál István, S. Tóth István és Holló Imre, (Tóth Sándor felvétele.) A Szovjetunió cselekszik Kadcncki László 22 éves, kon- zervhűtőipari technikus, hét éve KISZ-tag,. kecskeméti lakos. — Megkapó, felemelő érzés hallani a kongresszusi tudósítá­sokat, s írásban is viszontlátni az eredményeket: például azt, hogy öt év alatt 56 millió szov­jet ember költözött jobb lakás­ba. Ez a lakosságnak csaknem egynegyedét jelenti! Ilyen még nem volt, és a távlatok! Az új ötéves tervidőszak alatt 55u millió négyzetméter, azaz 10 millió új lakás épül. Sokat, em­lékezetjük egymást a szocia­lizmus fölényére. Ilyen eredmé­nyeket felmutatni semmilyen más társadalmi berendezkedésű ország nem tud. Csak a szocia­lista országok. Azok ..odaát. Nyugaton7’ csak papolnak az em­beriességről. A Szovjetunió cse­lekszik. Hozzá kell tennem', hogy nemcsak a lakásépítésben értek el nagyszerű eredményeket, ha­nem minden téren. S ezt olyan körülmények között tették, ami­kor a ..másik oldal” általános gazdasági válságban van. Emi­att is fel kell néznünk a Szov­jetunióra. Még egy dolog: nagy jó az. hogy ennyi ember ismer­heti meg a szocialista világrend- szer legnagyobb államának ered­ményeit. Együtt örülhetünk test. véreink sikerének. » A legfontosabb: a béke Kalmár Pál. a kiskunmajsai pártbizottság titkára: — Figyelemmel kísértem az előkészületeket is, főleg a Nép- szabadságból. Nekem, mint kom­munistának az a legimpozánsabb, hogy több mint száz kommunis­ta és munkáspárt küldöttsége utazott el, s tartózkodik Moszk­vában. Ebből is látszik, hogy a kommunista és munkásmozga­lom erősebb, mint valaha, s épp így nőtt az SZKP tekintélye. Ezt a megállapításomat két té­nyezőre alapozom: a Szovjetunió Kommunista Pártiának követke­zetes külpolitikájára, s nem ke­vésbé a XXIV. kongresszuson meghirdetett békeprogram és a belső gazdasági program eredmé­nyes teljesítésére. A másik benyomásom, hogy Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs tekintélye is nőtt, és ez nagyon jó dolog. Ebből is azt a követ­keztetést vonom le, hogy az SZKP Központi Bizottsága, s az egész párt egységes. Ami a beszámolót illeti, meg­lepett az, hogy a nemzetközi kap­csolatokkal igen részeletesen, a marxista-leninista tanokat al­kalmazva. elemzően foglalkozott a Központi Bizottság: Szerintem, a beszámolónak ez a része — amennyiben létrejön a kommu­nista és munkáspártok tervezett tanácskozása — nagyszerű tár­gyalási alapként szolgál. A nemzetközi helyzet megíté­léséből, nagyon reálisan, három dolog tükröződik. Elsősorban az. hogy a béke a legfontosabb. To­vábbá, hogy a békés egymás me- lett élést az SZKP, a szovjet em­berek nagyon komolyan veszik. És nem utolsósorban az is, hogy az internacionalizmus széliemé­ben, az SZKP nem mond le egy­felől az ideológiai harcról, más­felől a nemzetközi munkásmoz­galom és a felszabadítási mozga­lomnak követkézetes támogatá­sáról. ~ Nagyon tetszett az. hogy a Központi Bizottság beszámolója kiemelte a szocialista országok egységéi, a Varsói Szerződés' je­lentőségéi; ugyanakkor hangsú- Jyoztii. hogy nem vagyunk hívei a katonai tömbök létrehozásának és támogatásának. Az is igen fi­gyelmet keltő, ahogyan a KGST jelentőségét taglalta. A gazdaságpolitikai munkájuk­ról tárgyilagosan szólt Brezsnyev eivtárs: az ipari termelés 43 szá­zalékos fejlődése fantasztikusan nagy eredmény! Ugyanakkor azonban nagyon őszintén szólt a problémákról is. ami szerin­tem az erő. az önbizalom meg­nyilvánulása. A pártéletről jó érzéssel hal­lottam. hogy a' lenini normák szerint dolgozik az SZKP. a ti­zenötmilliónyi kommunista egy­ségesen, nagyon öntudatosan és komolyan veszi a párt politi­káját. V i Ifjú mesterek Két napon át tartott Kecske­méten az a szakmai vetlékedő, amelyet négy alföldi megye — Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok — fiatal vendéglátóipart, illetve szövetkezeti cukrászai, szakácsai és felszolgálói részvé­telével, közülük a legjobbak számára rendeztek. Az alkotó if­júság mozgalom keretében szer­vezett „Ki minek mestere” ver­senynek ez már a területi elő­döntője, volt, miután az ifjú szakmabeliek a munkahelyi és megyei versenyeken már koráb­ban összemérték tudásukat. Kedden a három szakmából összesen harminchatan kezdték meg a gyakorlati versenyt. A fel­szolgálók egyebek közt díszasz­tal terítését, valamint azt kap­ták feladatul, hogy a megadott Időn belül felszeletelt húst úgy- nevezetett „angol módszerrel” kí­nálják a vendégnek. A szakácsok sorshúzás alapján készítettek melegkonyhai fogásokat, a hideg­tálakat pedig önállóan „impro­vizálták”. A cukrászok dísz- és úgynevezett napi készítményeik­kel vetélkedtek. Ugyanaznap délutánján nagy­sikerű bemutatón vehette szem- tigyre a kecskeméti Mokka presz. szóban a félezernél is több ínyencérdeklődő a „versenymü­veket", sőt tombola során a jó falatokból nyerni is lehetett. Szerdán az elméleti versengés­ben. adtak számot a fiatalok szakmai és politikai felkészült­ségükről; A vendéglátószakma országos hírű szaktekintélyeiből alakult kilenctagú zsűri szerdán a dél­utáni órákban hozta meg a dön­tést. Külön is kiemelték az ér­tékelésben a versenyzők örvende­tesen jó képességeit, ügyes kez­deményezéseiket még a köte­lező feladatokon félül is. Az összteljesítmény alapján alakult ki a végső eredmény. Eszerint a felszolgálók versenyének győzte­se Rendek István (Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat), a cukrászok versenyét Windecker Lajos (Csongrád megyei Vendég­látó Vállalat), míg a szakácsok legjobbjának Halász Ernő (Jász- Nagykun Vendéglátó Vállalat) bizonyult. Ök vesznek *majd részt az áprilisban megrendezésre ke­rülő7 országos döntőn. Az egyes szakmák legjobb „politikusa” a KISZ megyei bizottságának kü- löndíját nyerte el, többen pedig az élenjárók közül a KPVDSZ. a MÉSZÖV, a Halértékesítő Vál­lalat és a BVV különdíjait érde­meltek ki. J. T. • Nagy az érdeklődés a szalagházi Mokka presszóban az ifjú mesterek készítményei iránt. • Rendek István felszolgáló, a legered­ményesebb Bács-Kiskun megyei versenyző. Ki tud többet a Szovjetunióról vetélkedő Baján A bajai Tóth Kálmán Gim­názium és Vízügyi Szakközép- iskola volt a házigazdája teg­nap á „Ki tud többet a Szov­jetunióról” vetélkedőnek, amelyben 12 csoport negy­vennyolc versenyzője küz­dött a megyei döntőbe jutá­sért. Az alapos felkészülést igénylő kérdésekre a legjobb választ a kalocsai r. István Gimnázium csapata adta, s így 42 ponttal az első helyre került. Második a bajai Tóth Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola csa­pata lett 40 ponttal, harmadik helyre a bajai Frankel Leó Gim­názium 39 pontot szerzett csapa­ta került, negyedik pedig a ba­jai III. Béla Gimnázium csapata lett. A Kecskeméten megrende­zésre kerülő megyei döntőn ez a négy csapat képviseli majd Bács- Kiskun déli részének diákjait

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents