Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

Z 9 PETŐFI NÉPE • 1976. február 25.

Megkezdődött

az SZKP XXV.

kongresszusa

(Folytatás az 1. oldalról.)

ingathatatlan elve. Mi azonban nem leplezzük nézeteinket. A fejlődő országokban, miként mindenütt, a haladás, a demokrácia és a nemzeti függetlenség erői oldalán állunk, barátainknak és harcostársainknak tekintjük őket.

Pártunk támogatást, nyújt és fog nyújtani a jövőben is azoknak a népeknek, amelyek szabadságukért küzdenek. A Szovjetunió ennek során semmiféle előnyt nem hajszol, nem törekszik koncessziók szerzésére, politikai uralomra, katonai támaszpontok 'gnegkaparintására. Úgy cselekszünk, ahogyan forradalmi lelkiismeretünk, kommunista meggyőződésünk diktálja.

I Észrevehetően aktivizálódott a fejlődő országok külpolitikája. Ez több irányban mutatkozik: az- el nem kötelezettségi mozgalom politikai irányzatában, az Afrikai Egységszervezet, a fejlődő országok által létrehozott különféle gazdasági tömörülések tevékenységében. Ma már világos, hogy a Világ osztályerőinek jelenlegi viszonyai közepette a felszabadult országok teljes mértékben képesek szembeszegülni az imperialista diktátummal, kivívni az igazságos, vagyis egyenjogú gazdasági kapcsolatokat. Világos az is, hogy ezeknek az, országoknak a népek békéjéért és biztonságáért vívott közös küzdelemhez történő hozzájárulása már ma is jelentékeny, s a jövőben még nagyobb súlya lehet.

Kitérek az arab országokhoz fűződő viszonyunkra. Jó, kölcsönös megértés alakult ki az utóbbi öt évben országunk és Szíria között, összehangoltan járunk el sok nemzetközi kérdésben és mindenekelőtt a közel-keleti kérdésben. Fontos esemény volt. hogy barátsági és együttműködési szerződést kötöttünk Irakkal, s kapcsolataink ennek alapján fejlődnek. Bővül és mélyül együttműködésünk Algériával, Dél-Jemennel. Jelentős lépések történtek a szovjet—líbiai kapcsolatok fejlesztésében. Megszilárdultak baráti kapcsolataink aj Palesztina! Felszabadítási Szervezettel.

Az utóbbi időben bizonyos érők makacsul igyekeznek aláásni a szovjet—egyiptomi kapcsolatokat. Ami a Szovjetuniót illeti, mi hűségesek maradunk e kapcsolatok erősítésének elvi irányvonalához. Ez az irányvonal tükröződik a Szovjetunió és-Egyiptom barátsági és együttműködési szerződésében, amelyet mi hosszú távra kapcsolataink alapjának tekintünk, és amely nemcsak országaink. hanem az egész arab világ érdekeinek is megfelel.

A Szovjetunió mindezekben az években következetes támogatást nyújtott az arab népeknek az Izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért vívott harcához. Országunk segítséget nyújtott — és az 1973 októberi háború bizonysága, szerint hatékony segítséget nyújtott — az agresszorral szemben álló országok: Egyiptom, Szíria, Irak katonai potenciáljának megerősítéséhez. Támogattuk az arabok politikai küzdelmét az ENSZ-ben és azon kívül.

A Közel-Keleten most nincs háború. De nincs béke sem, és még kevésbé nyugalom. És ki merné garantálni, hogy nem lobban fel újra a harci cselekmények lángja? Ennek veszélye fennmarad mindaddig, míg az iz-j raeli haderő a megszállt terület teken yan. Megmarad, amíg földjükről elűzött palesztinaiak százezrei törvényes jogaiktól megfosztva és kétségbeejtő körülmények között élnek, amíg Palesztina arab népe meg van fosztva saját nemzeti állama megteremtésének lehetőségétől. A tartós közel-keleti béke megköveteli azt is. hogy szavatolják a térség valamennyi államának biztonságát, a független létezéshez és fejlődéshez való jogát. Csak az nem vilá- ■ gos. milyen súlyos felelősséget vállalnak magukra azok, akik önző célokat követve a közel-keleti rendezést politikai játék tárgyává teszik, akik a részleges különmegállapodásokat arra használják fel, hogy elodázzák a valódi megoldásokat, vagy esetleg teljesen megkérdőjelezzék őket.

A Szovjetunió a. maga részéről elvi és konstruktív álláspontra helyezkedik. A genfi értekezlet társelnökeként kész közreműködni mindazokban az erőfeszítésekben, amelyek a konfliktus tényleges rendezését célozzák. Kész vagyunk részt venni valamennyi közel-keleti ország biztonságának . és határai sérthetetlenségének nemzetközi szavatolásában az ENSZ keretei között vagy más alapon. Az ilyen jellegű garanciákban egyébként véleményünk szerint a Szovjetunión kívül részt vehetne az Egyesült Államok, továbbá Anglia és Franciaország is. Az ügynek ez csak hasznára válna.

Igyekszünk megteremteni a feltételeket, hogy fejlesszük kapcsolatainkat a Közel-Kelet valamennyi országával, s közülük egyikkel szemben sincsenek előítéleteink. Végül pedig készek vagyunk részt venni olyan probléma megoldási módozatainak kutatásában is, mint a fegyverkezési hajsza megszüntetése ebben a térségben.

A Központi Bizottság nagy figyelmet fordított arra, hogy megfelelő, és ahol lehetséges, baráti kapcsolatokat alakítson ki az ázsiai országokkal.

Mindenekelőtt az 7ndiáral folytatott sok irányú együttműködésre kell kitérnem. Mi különleges jelentőséget tulajdonítunk az ezzel a nagy országgal való barátságunknak. Az eltelt öt évben a szovjet—indiai kapcsolatok mrf- gasasabb fokra emelkedtek. Országaink béke-, barátsági és együttműködési szerződést kötöttek.

Az Indiai Köztársasággal való szoros politikai és gazdasági együttműködés állandó irányvonalunk.

Az események menete igazolta a Szovjetunió délkelet-ázsiai problémákkal kapcsolatos magatartásának helyességét.

Ha általánosságban beszélünk az ázsiai országokhoz fűződő viszonyunkról, feltétlenül szólnunk kell jószomszédunkról, Afganisztánról. amellyel nemrégiben még- - hosszabbítottuk csaknem fél évszázaddal ezelőtt kötött semlegesség! és meg nem támadási szerződésünket. Megemlítem Törökországot is. Az ezzel az országgal főként gazdasági szférában folytatott együttműködésünk fokozatosan kiterjed politikai kérdések- • re Ts. ‘J0U*

< ' A'1 SjovjétüMí0; ’ tWBSlJra Is tevékenyen részt kíván venni az ázsiai földrész békéjének és biztonságának megszilárdításához, az egyenjogú együttműködés fejlesztéséhez vezető utak keresésében. ■

Nemegyszer kifejtettük erre vonatkozó elgondolásainkat' és hangoztattuk készségünket, hogy a legnagyobb figyelemmel vizsgáljunk meg minden olyan javaslatot, amelyet az ázsiai tartós békére és biztonságra, annak kollektív erőfeszítésekkel való megteremtésére irányuló gondoskodás diktál.

A beszámolási időszakban sokat tettünk az afrikai országokkal fenntartott baráti kapcsolataink továbbfejlesztése érdekében. A szovjet kommunisták szívből üdvözlik Bissau-Guinea és a Zöldfoki-szigetek, Mozambik és Angola népének győzelmét, amely a függetlenségért vívott sokéves hősi küzdelmükre tette fel a koronát. Az SZKP mindig szolidáris volt ezekkel a népekkel, minden támogatást megadott a harcoló hazafiaknak.

Ma pedig örömmel tölti el bennünket az a tény, hogy az ezekkel az országokkal való államközi kapcsolataink is az őszinte barátság és a kölcsönös megértés szellemében alakulnak.

Az eltelt években tovább erősödtek kapcsolataink régi barátainkkal, olyanokkal, mint a Guineái Köztársaság és a Kongói Népi Köztársaság. A Szomáliái Demokratikus Köztársasághoz fűződő szoros kapcsolatainkat még jobban megerősítette a’ barátsági és együttműködési szerződés megkötése. Bővültek jó kapcsolataink Afrika legnagyobb

országával, Nigériával.

A tőkésországokhoz fűződő viszony fejlődése

A tőkésországok irányában folytatott politikánkban továbbra is az a küzdelem volt és marad a legfontosabb, amely a békés egymás mellett élés elveinek megszilárdításáért, a tartós békéért, az új világháború veszélyének csökkentéséért,. távlatokban pedig kiküszöböléséért is folyik. Megállapítható, hogy az utóbbi öt évben jelentős előrehaladást sikerült elérnünk ebben a vonatkozásban — állapította meg az SZKP KB főtitkára.

A „hidegháborútól”, a két világ közötti robbanásveszélyes jcon- frontációtól a feszültség enyhítése. felé végrehajtott átmenet mindenekelőtt a nemzetközi erőviszonyokban végbement változásokkal függött össze.

* Nagy szerepe volt annak, hogy pártunk pontosan meg tudta határozni gyakorlati. tevékenységének fő feladatait a nemzetközi biztonság megszilárdításának területén, s megfogalmazta őket XXIV. kongresszusának békeprogramjában.

Ennek a. programnak időszerűségét és reális voltát megerősítette az élet. A tartós béke megvalósítása nem egyszerű kívánság, hanem teljesen reális feladat.. Ennek megoldásáért erőnket nem kímélve lehet és kell folytatnunk a munkát.

Európában a legerősebbek a szocializmus pozíciói, itt a legerősebb a szocialista államok összehangolt politikájának hatása.

Sikeresén fejlődött a Szovjetunió és más szocialista országok együttműködése Franciaországgal. Sok külpolitikai kérdésben közelebb került egymáshoz a két ország álláspontja, aktívabbakká váltak a sokrétű szovjet—francia kapcsolatok és kontaktusok.

Az 1970-ben létrejött szerződés alapján nagy előrelépés történt a szovjet—nyugatnémet kapcsolatokban. Ezek a kapcsolatok normális mederbe terelődtek, méghozzá yaz egyetlen lehetséges alapon: a fennálló erópai határok felrúgását célzó idényekről történt lemondás alapján. Az NSZK ma egyik legnagyobb partnerünk a nyugattal folytatott kölcsönösen előnyös üzleti együttműködésben.

A bonyolult kérdések közé tartozott a Nyugat-Berlinnel összefüggő rendezés. Az 1971 őszén megkötött négyhatalmi egyezmény, s azt követően az NDK és az NSZK, valamint a nyugatberlini szenátus között született megállapodások ég megegyezéT sek azonban alapjában véve megmokhoz fűződő viszonyunkban ment végbe. Ez a fordulat kétségkívül hozzájárult az egész nemzetközi légkör, s ezen belül az eurppai légkör megjavításához.

A Nixon amerikai elnökkel Moszkvában és Washingtonban folytatott tárgyalások, majd a Ford elnökkel Vlagyivosztokban és Helsinkiben lezajlott találkozók eredményeként fontos elvi kölcsönös megértés jött létre a Szovjetunió és az Amerikái Egyesült Államok vezetői között abban, hogy szükség van a két ország békés, egyenjogú kapcsolatainak fejlesztésére.

A szovjet—amerikai megállapodások bizonyos mértékben csökkentik a nukleáris háború kirobbanásának veszélyét. Mi éppen ebben látjuk a szovjet—amerikai viszony legutóbbi ötéves fejlődésének fő eredményét.

Az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolataink távlatai is kedve• Telei ólán érkezett TASZSZ-íelvétel az elnökségről.

szüntették a feszültséget — mondotta Leonyid Brezsnyev és hozzáfűzte: — Ragaszkodni lógunk mindannak szigorú és teljes betartásához, amiről megegyeztünk.

Egészében véve a nyugat-európai országokkal fenntartott kap- ' csolatainkat pozitívan értékelhetjük. Ez vonatkozik .többi között Angliához és Olaszországhoz fűződő viszonyunkra. Megbecsüljük es fejleszteni, gazdagítani igyekszünk hagyományos jószomszédi kapcsolatainkat Finnországgal, a skandináv országokkal, Ausztriával, Belgiummal ést .íjjyugat^Eur í8R?jn$í^s*íÁUWiawM>->^nEi. jföUiré- s;;sm& ,víjg bgmggit.j ífegK fiicíMiáÉ vézo változásokat tükrözte természetesen Portugáliával való kapcsolataink helyreállítása, valamint Görögországhoz fűződő viszonyunk javulása is. Mindent összevetve: talán egyetlen nyugat-európai állam sem maradt ki a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok moralizálásának szé- . les folyamatából.

A Helsinkiben megtartott összeurópai értekezletről szólva az előadó rámutatott: a tanácskozás Eredményei, sok tekintetben jövőbe mutatók.

A legfontosabb most a Helsinkiben egybehangolt összes elvek és megegyezések gyakorlati, megvalósítása. A Szovjetunió ezen munkálkodik most és a jövőben is. Nemrég néhány javaslatot terjesztettünk elő az össz-euró- pai együttműködésnek egy sor fontos területén való fejlesztésére. Továbbra is erőfeszítéseket teszünk majd ebben az irányban. Hasonló magatartást várunk az össz-európai tanácskozás valamennyi résztvevőjétől.

A negatív mozzanatokról szólva Brezsnyev hangsúlyozta: Európában még mindig megvan például egy bonyolult és veszélyes feszültséggóc, a ciprusi probléma.

Vannak bizonyos bonyodalmak* néhány európai tőkés államhoz fűződő viszonyunkban is.

A jelek szerint amiatt, hogy ezeknek az államoknak befolyásos köreik nem óhajtanak ténylegesen lemondani a „hidegháborús” pszichológiáról, és nem óhajtják következetesen megvalósítani a kölcsönös együttműködés és a más országok belügyei- be való be nem' avatkozás politikáját.

A nyugati országok tömegtájékoztatási eszközeinek jelentékeny része nemcsak hogy nem segíti elő a kölcsönös bizalom és a nemzetközi együttműködés erősítését, hanem ellenkezőleg: bizalmatlanságot és ellenséges hangulatokat szít a szocialista országokkal szemben. Egyesek a Helsinkiben elfogadott záróokmány lényegét próbálják kilúgozni, és eltorzítani spanyolfalként próbálják felhasználni ezt az okmányt a szocialista országok belügyeibe való beavatkozáshoz „hidegháborús” jellegű kommunista- és szovjetellenes demagógiához.

Az új világháború veszélyének csökkentése és a "béke megszilárdítása szempontjából természetesen döntő jelentősége volt annak a kedvező fordulatnak, amely a tőkés világ legnagyobb hatalmához, az Egyesült Allazők — annyiban, amennyiben továbbra is ezen az együttesen megteremtett reális alakon fejlődnek, vagyis olyan körülmények között,, amikor a két állam osztály természetének és ideológiájának nyilvánvaló különbözősége miellett-- megvan az a határozott eltökéltség, hogy nézeteltéréseiket. és vitáikat ne erővel, fenyegetésekkel és fegyyercsörtetéssel oldják meg, hanem békés politikai eszközökkel.

A szovjet—amerikai kapcsolatok általánosságban véve pozitív fejlődését azonban .az .utóbbi években egész sor, nem csekély jelentőségű tényező' bonyolítja, "/^dyirrnj'-ijroftiftiak'grt'. a .'fejlődést ?iV°ftg^^kűítr':iASfömök'n;ák ■űzök a befolyásos erői, amelyek nem érdekeltek sem a Szovjetunióhoz fűződő viszony javításában, sem pedig általában a nemzetközi feszültség enyhülésében. Ezek az erők hamis fényben mutatják be a Szovjetunió | politikáját, és a kiagyalt, „szovjet veszélyre” hivatkozva a fegyverkezési hajsza újabb fokozását követelik az Egyesült Államokban és a NATO- ban. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok diszkriminációs kereskedelmi intézkedéseinek elfogadásával kísérletek - történtek a belügyeinkbe való beavatkozásra is.

A Szovjetunió eltökélt szándéka a szovjet—amerikai kapcsolatok további javítását célzó irány-, vonal megvalósítása, szigorú összhangban a létrejött megállapodások .és a vállalt kötelezettségek szellemével és betűjével — a két nép és a világ békéje érdekében.

Tartalmukat tekintve egyre gazdagabbá válnak Kanadával való kapcsolataink. Észrevehetően Szélesedtek kapcsolataink a ' latin-amerikai országokkal. Támogatjuk ezeknek az országoknak a politikai önállóságra és a gazdasági függetlenség megszilárdítására irányuló törekvését, s üdvözöljük azt a tényt, hogy növekvő szerepet töltenek be a nemzetközi életben.

Japánnal fenntartott kapcsolataink fejlődése általánosságban kedvező irányú. A Szovjetunió átfogó kereskedelmet folytát Japánnál. : A békés rendezés kérdéseivel összefüggésben azonban Japánban egyesek néha közvetlen külső uszításra, megalapozatlan és jogtalan követeléseket próbálnak támasztani a Szovjetunióval szemben.

A nemzetközi légkör javulása kedvező atmoszférát teremtett a gazdasági. tudományos-műszaki és kulturális együttműködés megélénküléséhez.

Az SZKP KB és a szovjet kormány külpolitikai, tevékenységének egyik fő iránya volt és marad — ahogyan azt a békeorog- ram előírja — a fegyverkezési haisza megszüntetéséért, a leszerelésért vívott harc. Ez a feladat ma minden eddiginél fokozottabban jelentkezik.

A fegyverkezési haisza híveinek fő módszere az úgynevezett szovjet veszély ^jzonygatása.

A Szovjetunió nem készül senkinek a megtámadására. A Szovjetuniónak nincs szüksége háborúra. A Szovjetunió nem emeli katonai költségvetését, másrészt viszont nem csökkenti, hanem szüntelenül növeli a néojólét fokozására ’irányuló kiadásokat.országunk következetésen és meg- ineathatátlanul küzd a békéért. .' újra meg újra konkrét javaslatokat terjeszt elő a fegyverzet csökkentésére, a leszerelés előmozdítására.

Pártunk minden népet, minden országot felszólít: egyesítsék erőfeszítéseiiket annak érdekében, hogy véget vessünk a fegyverkezési hajszának. A végső célunk ebben a tekintetben az általános és teljes leszerelés volt és a jövőben is az marad. Emellett a Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy előrehaladást érjen el a végcél felé vezető út egyes szakaszain.

Miután felvázolta a leszerelésért kifejtett erőfeszítések eredményeit Leonyid Brezsnyev így folytatta:

Külön szólok a stratégiai fegyverek további korlátozására vonatkozó szovjet—amerikai tárgyalásokról. Ezeken a tárgyalásokon arra törekszünk, hogy valóra váltsuk az 1974. évi vlagyivosz- toki megállapodást és megakadályozzuk. hogy megnyíljék a fegyverkezési hajsza egy olyan új csatornája, amely semmissé tenné eddigi eredményeinket. Érthető, hogy mind a Szovjetunió és az* Egyesült Államok kapcsolatainak továbbfejlesztése, kölcsönös bizalmának erősítése, mind pedig az általános béke megszilárdítása szempontjából igen nagy jelentőségű volna, ha e kérdésben sikerülne megállapodást kötni.

Konkrétan azt javasoltuk: egyezzünk meg, hogy betiltják az új. az eddiginél még nagyobb erejű fegyverrendszerek, többek között a ballisztikus vakétákkal felszerelt új Trident-típusú tengeralattjárók és a B—1 típusú új hadászati bombázók gyártását az Egyesült Államokban és a hasonló rendszerek gyártását a Szovjetunióban. Sajnos, az amerikai fél nem fogadta el ezeket^, javaslatokat.

Javaslatunkat ennek ellenére továbbra is fenntartjuk.

Az utóbbi időben több országban is egyre inkább sürgetik, hogy az Indiai-óceán térsége ne vlij Hjp különböző államok katonai támaszpontjainak színterévé. Rokonszenvezünk ezekkel a követelésekkel.

Bizonyosan eljön az idő. amikor elkerülhetetlen lesz, hogv a hadászati fegyverek korlátozásának folyamatába más nukleáris hatalmak is bekapcsolódjanak. Amelyek pedig erre nem lennének hajlandók, óriási felelősséget

vállalnak magukra népükkel szemben.

Számos nagyhatalom még mindig nem hajlandó a fegyverkezési hajsza beszüntetésére. Az enyhülés és a leszerelés, ellenfelei még számottevő erőtartalékokkal rendelkeznek.

Igen jelentős a leszerelési világkonferencia összehívására vonatkozó javaslat, amelyet az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége támogat.

A politikai enyhülést a katonai envhüléssel kell megerősítene A békeprogram világos célt tűzött ki: Közép-Európában csökkenteni kell a fegyveres erőket és a fegyverzetet. Erről már több mint két esztendeje folynak a bécsi1 tárgyalások, de kézzelfogható haladást nem értek el. Ennek' egyetlen oka van: a NATO- országok még mindig nem mondanak le azokról a kísérleteikről, hogy a tárgyalásokat egyoldalú katonai előnyök 'biztosítására használják fel.

A szocialista államok — hogy elmozdítsák az ügyet a holtpontról, nemrég újabb javaslatokat tették.

Javaslataink a Közép-Euróoá- ban kialakult erőviszonyok fenntartására, áz egyensúly biztosítására, mint az egyedül reális alapra épülnek.

A háború veszélyének további csökkentése a leszerelés ügyének előrevitele érdekében most azt javasoljuk hogy kössünk az egész világot átfogó szerződést az erőszaknak a nemzetközi kapcsolatokban való elutasításáról. E szerződés résztvevői — köztük természetesen a nukleáris hatalmak — köteleznék magukat, hogy az egymás közötti viták megoldása során tartózkodnak a fel verek, ígv a nukleáris fegyver alkalmazásától. A Szovjetunió kész mási államokkal együtt megvizsgálni a gyakorlati lépéseket e javaslat megvalósítására.

Napjainkban nagy a béke megszilárdításáért ihdított társadalmi tömegmozgalom szerepe és felelőssége. Az elmúlt öt évet e mozgalom fejlődésének olyan határkövei jelzik, mint a békeszerető eirők moszkvai világkongresszusé, az európai biztonság harcosainak brüsszeli közgyűlése, a nők berlini világkongresszusa.

Az SZKP KB főtitkára ezután a jövő feladatait körvonalazta.

A békéért é$ a nemzetközi együttműködésért, a népek barátságáért és függetlenségéért folytatott további harc programja

Országunk nemzetközi helyzetét, és a nemzetközi helyzetet értékelve pártunk Központi Bizottsága azt a következtetést vonja le, hogy a békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért vívandó további harc most elsősorban a következő feladatok megoldását követeli meg.

— Szakadatlanul szilárdítani kell a testvéri szocialista államok egységét, és az úi társadalom építésében kifejtett sokoldalú együttműködésüket fejlesztve növelni kell a béke szilárdításához való együttes, aktív hozzájárulásukat.

— Törekedni kell a növekvő, a béke számára veszedelmes feCT”- verkezési hajsza megszüntetésére, rá kell térni a felhalmozott fegyverkészletek csökkentésére, a leszerelésre. Ebből a célból:

a) Mindent meg kell tenni a hadászati fegyverek korlátozására és csökkentésére vonatkozó újabb szovjet—amerikai megállapodás * előkészítésének befejezése érdekében, a nukleáris kísérletek általános, és teljes beszüntetéséről, a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről, az újabb tömegpusztító fegyverfajták és fegyverrendszerek létrehozásának betiltásáról szóló, valamint az emberi környezet katonai vagy más ellenséges célokból történő befolyásolását megtiltó nemzetközi szerződések megkötése érdekében.

b) Űjabb erőfeszítéseket kell tenni a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások aktivizálása érdekében. E térségben az első konkrét lépésekről történő megállapodást követően majd a legközelebbi években tovább kell tevékenykedni a katonai enyhülés ügyén.

c) El kell érni, hogy számos országban a katonai kiadások jelenlegi állandó növelését e kiadások rendszeres "csökkentésének gyakorlata váltsa fel.

d) Mindent meg kell tenni a leszerelési világértekezlet mielőbbi összehívása érdekében.

— A békeszerető államok erőfeszítéseit összpontosítani kell a még meglevő háborús tűzfészkek felszámolására és mindenekelőtt a közel-keleti helyzet igazságos és tartós rendezésére; Ezzel a rendezéssel összefüggésben’ az érintett államoknak meg kell

vizsgálniuk azt a kérdést, hogyan járulhatnak hozzá a Közel-Keleten a fegyverkezési verseny megszüntetéséhez.

— Mindent meg kell tenni a nemzetközi feszültség enyhülésének elmélyítéséért, azért, hogy az enyhülés az államok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés konkrét- formáját öltse. Aktívan folytatni kell az összeurópai tanácskozás záródokumentuma teljes megvalósításának irányvonalát, a békés egymás mellett élés fejlesztését Európában. A békés egymás mellett élés elveinek megfelelően folytatni kell az Egyesült Államokkal, Francia- országgal, az NSZK-val, Nagy- Britanniával, Olaszországgal, Kanadával, valamint Japánnal és más kapitalista államokkal való a hosszútávú, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésé# politikai, gazdasági, tudományos és kulturális téren egyaránt.

— A kontinens államainak közös erő feszítésével / tovább kell munkálkodni az ázsiai biztonság megteremtésén.

— Törekedni kell az egész világot átfogó olyan szerződés meg. kötésére, amely megtiltja a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazását.

— Az egyik legfontosabb nemzetközi feladatnak kell tekinteni a gyarmati elnyomás összes maradványának felszámolását, a népek függetlensége és egyenjogúsága megsértésének megszüntetését,. az elnyomás és a faji politika valamehnyi fészkének felszámolását.

— A nemzetközi kereskedelem területén el kell érni a diszkrimináció és minden mesterséges akadály megszüntetését, a jogegyenlőtlenség, a diktátumok és a kizsákmányolás megnyilvánulásainak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban való felszámold, sát.

Ezeket a javaslatokat a XXIV. pártkongresszuson meghatározott békeprogram szerves folytatásának, a békéért, a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és függetlenségéért folytatott további harc programjának tekintjük., E feladatok megoldásának szolgálatába állítjuk országunk külpolitikáját, és e területen együtt fogunk működni a többi békeszerető állammal.

Az SZKP és a nemzetközi forradalmi folyamat

lizmus .pozíciói. A nemzeti felszabadító mozgalmak győzelmei új távlatokat nyitnak meg azok

A gyökeres társadalmi változások korában élünk. Tovább erősödnek és bővülnek a szocia-