Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-19 / 42. szám
fc— VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Korszerűsítik a termékszerkezetet az ÉVIG baja! Villamos Szerelvénygyárában M m # A szerelősoron V—M típusú végállás, kapcsolók»! készítenek a lányok és asszonyok. • Horváth János, a Rákóczi szocialista brigád tagja a darukeselói ülés vas. szerkezetén dolgozik. Sorodat a járásokról A korábbiakban „Városok a tervidőszak végén" | címmel oldalas összeállításokban számoltunk be a megye városainak tél évtizedes fejlődéséről. Most kezd. jak el a járásokról készült sorozat közlését, amelyben bemutatjuk Bács-Kiskun tájait' az új ötéves terv kezdetén. A kéthetenként közlésre kerülő összeállítás* ban első alkalommal a kis. körösi járást mutatjuk be olvasóinknak lapunk negye, dik és ötödik oldalán. AB MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXL évf, 42. szám Ara: 90 fillér 197«. február 19., csütörtök I--------------------------------Wm ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Napirenden a gyógyító-megelőző intézményrendszer továbbfejlesztése Tegnapi ülésén a megyei ta* nacs végrehajtó bizottsága a gyógyító-megelőző intézmény- rendszer szervezetének és működésének továbbfejlesztéséről tárgyalt. Mint ismeretes, tavaly jelent meg az erről szóló egészségügyi minisztériumi utasítás, majd ez év januárjában foglalkozott e témával — szakmai körökben röviden csak integrációs utasításnak nevezik —, az Ország- gyűlés szociális és egészségügyi bizottsága is. Az utasítás lényege: az ugyanahhoz a tanácshoz tartozó gyógyító-megelőző intézmények és szolgálatok szervezeti egységbe vonására került sor szakmai, gazdasági és műszaki szempontból. Az V. ötéves terv első felében kell megvalósítani az utasítás integrációra vonatkozó részét. A tanácsok elhatározásától függ az egységbe vonás üteme, a választási lehetőségek mérlegelése és az optimális szervezeti forma kialakítása. Elsősorban a kórházak és a rendelőintézetek egységeit alakítják ki. Ennek alapján az egységes orvosi kar mind a kórházi, mind a rendelőintézeti munkában részt vesz az adott kórházi osztály főorvosának irányításával. Ebben a szervezétl formában csökken, illetve megszűnik a betegek fölösleges ide-oda küldözgetése, a röntgen-, laboratóriumi és egyéb vizsgálatokat nem kell megismételni a kórházban, tehát lerövidülhet az ápolási idő. Egyes szakmákban a kórházi fekvőbetegosztályokon és a rendelőintézet szakrendelésén ugyanazok az. orvosok dolgoznak. Az Egészségügyi Minisztérium által kitűzött legfontosabb cél az, hogy minden magyar állampolgár egyformán magas szintű, korszerű egészségügyi ellátásban részesüljön, s ezért szükséges, hogy az alapellátás az ország minden részében azonos elvek alapján és együttműködéssel történjen. Elekben a hetekben kezdődött meg az utasítás széles körű végrehajtása, az alapellátás egységesítése. Ennek része a megyei tanács vb mostani intézkedése is. A végrehajtó 'bizottság már a múlt évben meghatározta azokat a költséghelyeket, amelyek az egységes megyei kórház-rendelőintézethez tartoznak, így az integráció gazdaságilag megvalósulhat. Szervezetileg és szakmailag is olyan egységét kell létrehozni, hogy a fekvőbeteg-ellátó osztálynak szerves része legyen a megfelelő szakrendelés és tanácsadó szervezet. Vannak természetesen olyan egészségügyi intézmények is, amelyek szervezeti szempontból nem vonhatók egységes irányítás alá — például a helyi tanácsok által fenntartott körzeti egészségügyi szolgálatok és gyermekorvosi körzetek —. ezeknél a szakmai együttműködés kialakítására kell törekedni. A végrehajtó bizottság döntése alapján az egységes kórházrendelőintézet vezetője dr. Gubacsi László főigazgató főorvos, akinek- kötelessége lesz kidolgoztatni a szervezeti és működési szabályzatot. A vb felhívja a fenntartó tanácsokat arra, hogy az új intézményrendszer kialakítására vonatkozó miniszteri utasítást tűzzék napirendre és a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A korszerű gyógyítás, a megelőzés és a gondozás megköveteli az egységes szakmai szempontok szerinti irányítást. A tanácsi határozat ennek a nagy jelentőségű munkának csak az első, bár legjelentősebb lépése. Amint a vitában résztvevők is hangsúlyozták: jó együttműködésre és szemléletváltozásra is szükség van ahhoz, hogy a lakosság egészségügyi ellátását tovább javító intézkedés végrehajtása mielőbb eredményesen megvalósuljon. A megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt a továbbiakban a megye fontosabb üdülőhelyei ellátottságáról és látogatottságáról szóló tájékoztató szerepelt, majd a vb bejelentéseket hagyott jóvá. T. P. SOKAT FEJLŐDÖTT A NEMESÍTÉS, TERMESZTÉS, FELDOLGOZÁS I Eredményes |H| öt esztendő után kétszáz mázsás fűszerpaprikaátlagtermés Fajszon Itthon és külföldön egyaránt igen keresett a magyar fűszerpaprika. Az 1960-ás évek végén különböző okok miatt mélypontra került az értékes fűszernövény termesztése. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az ágazat fejlesztésére tervet dolgozott ki, s ebben megjelölte a kutatás, a termesztés, valamint a feldolgozás legfontosabb teendőit. A program végrehajtásának első ötéves szakasza 1975-ben lezárult. Ennek eredményeit és a megoldásra váró feladatokat vitatták meg tegnap Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben a paprikanemesítés, termesztés, feldolgozás szakemberei. A termés szárazanyag-tartalmát vizsgálják ■ Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. (Szilágyi Mihály (elvétele) A fűszerpaprika-program első szakaszának végrehajtása egybeesett a IV. ötéves terv időszakával. Ez idő alatt a Kalocsán, valamint a Szegeden működő kutatóknak sikerűit bőtermő, rö- videbb tenyészidejű, nagyüzemi termesztésre alkalmas paprikafajtákat előállítaniok. Ennek eredménye többek között, hogy a hektáronként 80—90 mázsás átlagtermés már nem számít ritkaságnak, sőt a fűszerpaprika- termesztés egyik rendszergazdája a fajszi Kék Duna Tsz hektáronként 160, egyes fajtákból, amelyeket ugyancsak Kalocsán nemesítettek 200 mázsás termést takarítottak be. A fajszi rendszerhez társult' öt közös gazdaságban 1975-ben 120 mázsa lett a fűszerpaprika átlagtermése. A fűszerpaprika-kutatás és -termesztés szakembereinek az elmúlt években sikerült megta- lálniok a növényvédelem jelenleg legkorszerűbbnek számító módszereit. A mezőgazdasági üzemek, valamint a feldolgozó- ipar előreléptek a termés-utőér- lelés, a gyártás, feldolgozás korszerűsítésében. Az új fajták elterjesztésével, amelyeket a kalocsai körzetben a vetésterület 60 százalékán, a szegedi körzetben pedig a paprikatermő-terület ■ 40 százalékán alkalmaznak, 6—12 nappal lerövidítették a paprika érési idejét. A szakemberek a kísérleti parcellákon, valamint a nagyüzemben sikeresen alkalmazták az öntözés és tápanyagpótlás legjobb módszerét Az új fajták elterjesztésével egyben vírusbetegségekkel szemben ellenállóbb fű- szerpaprika került a köztermesztésbe. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági szövetkezetek az elmúlt öt évben tértek rá a paprikatermesztésben a vegyszerek nagyobb mérvű alkalmazására, a vegyszeres növényvédelemre. A kézimunkaigény csökkentése érdekében az új fűszerpaprika-fajtákkal . sikeresen ki- - sérleteztek a palántázás helyett (Folytatás a 2. oldalon.) A hatékonyság növelésének egyik módja a termékszerkezet korszerűsítése, a nagyobb sorozatban, hosszabb távon gazdaságosan előállítható gyártmányok készítésére való törekvés. Az Egyesült Villamos Gépgyár bajai Villamos Szerelvénygyára az év elején olyan, öt évre szóló szerződést -kötött, amelynek révén termékszerkezete jelentős mérték,, ben korszerűsödik. Az ÉVIG a szovjet megrendelőnek telefonnal és szerelvényekkel ellátott darukezelői üléseket állít elő. A bajai gyár jelenleg ennek a terméknek csupán a vasszerkezetét gyártja, az év második felében azonban átveszi az egyéb részek készítését és a teljes szerelést is. A már említett szerződés értelmében 1976-ban 1200 komplett darukezelői ülést szállítanak a szovjet partnernek. Ezt a mennyiséget évenként növelik, olyan ütemben, hogy 1980-ig 8 ezer darabra emelkedik. Az V. ötéves terv utolsó esztendejében az ÉVIG bájai gyára csupán ebből az egyetlen termékéből 120 millió forint értékűt állít elő. A darukezelői ülés készítéséhez modern feltételeket teremtenek a Villamos Szerelvénygyárban. Egy régebbi csarnok helyén — amelyet lebontás után a telep egy másik pontján újra felépítenek — egy 1400 négyzetméter alapterületű üzemet építenek. amelyben jól szervezetten, valamennyi gyártá. sí és szerelési folyamatot elvégezhetik majd. Az ÉVIG bajai gyárában egyébként az elmúlt két év során jelentős mértékben változott a termékösszetétel. Jelenleg négy fő termékcsoportjuk van: köszörűgépek, motorindítók, féklazítómágnesek' és végálláskapcsolók. Az utóbbi kettő új cikknek számm:mit, csak a múlt év végén kezdték meg az elfe állításukat. A Villamos Szerelvénygyár múlt évi terve H millió forintos terrfelési értéket irányozott elő, M idén ezt 70 millióra emelték. Az elképzelések izet rint az V. ötévés terv végéig 150—200 millió forintra növelik a termelési értéket, az egyéb termelési tényezők javítása mellett a termékszerket további korszerűsítésével. a. t. a Befejeződtek a magyar-holland tárgyalások Szerdán a Külügyminiszteri- E umban befejeződtek Púja Fri- I gyes külügyminiszter és Max van der Stoel holland külügyminiszter tárgyalásai, melyek során áttekintették a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit, s a két felet kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdéseket. A tárgyaláson részt vett a Külügyminisztérium több vezető munkatársa, valamint Jan Knep- pelhout, a Holland Királyság budapesti nagykövete és a holland külügyminisztérium vezető munkatársai. A tárgyalásokon áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását. további fejlesztésének lehetőségeit. Az idősebbek jól emlékezhetnek még arra az időre, amikor az emberek százezreinek a biblia és a kalendárium volt szinte egyetlen müvelt- ségforrása. E kettő közvetítette a világ üzeneteit a kiváncsi emberekhez, elsősorban a téli estéken. Sokat kellett változnia a világnak, míg odáig eljutottunk, hogy a könyv épp oly ■ megszokott tárgy lett a lakásban, mint mondjuk a mindennapi ruházat. vagy az étkezési eszköz. Az utóbbi esztendőkben szociológiai vizsgálatok, szociográfiai felmérések bizonyították, hogy odahaza a családok rendelkezésére állnak a könyvek. Felmérések mutatták ki például, hogy a fiatal szakmunkások közül már sokan rendelkeznek házi könyv- tárral. Sőt, olyan szakmunkástanulók is léteznek — méghozzá nem is elenyésző számban —, akik négy-, öt-, sőt hatszáz, vagy ennél is több kötetet mondhatnak magukénak. Miért fontos az — kérdezik olykor azok, akik a kérdés lényegét nem értik meg —, hogy az embereknek saját könyvtáruk legyen, amikor immár remekül felszerelt intézményekben keresgélhetnek kedi'üicre az érdeklődők, a művelődni vágyók? Nos, erre nagyon egyszerű a válasz: aki már igazán megszerette az olvasást, a könyvet, az otthonában is szikesen van a könyvek társaságában. Annak jólesik, ha igényének megfelelően a polcain fekvő művekhez nyúlhat alkalomadtán. Szerencsére — éppen az ilyen sajátos, úgynevezett „tömegigényeket" is figyelembe véve —, mostanában a könyvkiadásunk sok lexikont, kézikönyvet, enciklopédikus jellegű kiadványt jelentet meg. Ez annál is inkább jó dolog, mert így azoknak nyújtanak segítséget elsősorban, akik hiányos alapokkal indultak el a műveltség megszerzésének cseppet sem könnyű útján. Ennek jelentőségét akkor ttidjuk igazán felmérni, ha a példányszámokat Is figyelembe vesszük. Az Űj Magyar Lexikon, a hatkötetes magyar irodalomtörténet, a különböző szaklexikonok és • a sokféle ismeretet nyújtó egyéb kiadványok több tízezres példányban kerültek az olvasókhoz. S ezeknek jó része a magán- könyvtárakat gazdagítja. S ide sorolhat juk azokat a kedvelt, felkapott sorozatokat is, melyek az utóbbi esztendőkben igazi tömegsikernek számítottak. Ilyen például a népszerű Olcsó Könyvtár, a Világirodalom Remekei és a Magyar Remekírók sorozat is. Közhely ma már, hogy a modem lakás el sem képzelhető könyvek, könyvespolcok nélkül. Mint ahogyan a hanglemezek, magnetofon vagy például televízió nélkül sem képzelhető el. A művelődésnek, tájékozódásnak ezek a tárgyai, legfőbb eszközei napjainkban már nem hiányozhatnak a modern bútorok közül. A kényelmet nyújtó eszközök, tárgyak mellett a műveltség legfőbb forrásai — mert a könyvek ma is azok még —, így válnak modern korunkban egységes egésszé, az ember életének állandó gazdagítására. Természetesen — ezt talán mondanunk sem kellene — a lakásban ne a díszek szerepét töltsék be a könyvek. Helytelenül teszi — és önmaga ellen vét —, aki a gondolatok hordozóit csupán e lealacsonyító szerepre kárhoztaja. Mert aki a köteteket legalább időnként nem veszi kézbe, hogy azokból valami újat, addig ismeretlent megtudjon, az noha magáénak mondhatja a könyveket, nem érti azok szerepét, jelentőségét A könyvek legyenek hát barátok, hű segítők a lakásunkban. Olyan közeli ismerősök, akik segítenek nekünk olyankor. amikor rájuk szorulunk. V. M.
