Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-17 / 40. szám
‘ rí vr"• * Vi'iJ. február 17, A minőségellenőrzés egyéves tapasztalataiból Hercegszántótól Jászárokszállásig terjed vizsgálódási területe a Kecskeméten levő megyei Elei- miszerel lenőrző és Vegyvizsgáló Intézetnek. Az elmúlt évben Bács-Kiskun megye, valamint Szolnok megye három járásában található kereskedelmi egységeknél, élelmiszert, italt és élvezett cikket előállító üzemekben csaknem négy és fél ezer mintát vettek, amelyek több mint 20 százaléka nem felelt meg a szabványban előírtaknak. A tanácsi, a mezőgazdasági és szövetkezeti szektorhoz tartozó élelmiszer-előállító üzemekben az 1974-es évben tapasztaltakhoz képest romlott, az állami iparhoz és a magánszektorhoz tartozóknál pedig vál. tozatlan a termékek minősége. Horváth György, az intézet igazgatója részletesen elmondta, hogy a tavaly végzett vizsgálatok során Eol, milyen áruféleségeknél tapasztaltak kirívó hibát, valamint szólt arról is, hogy mely termékek minősége javult. — Alapvető élelmiszerünk a kenyér és az egyéb pékáruk, amelyet a tanácsi iparhoz tartozó sütőipari vállalatok készítenek — mondotta az igazgató. — Bács megyében 261 mintát vettünk ezekben az üzemekben, amelyekből 94-et kifogásoltunk. Az 1974-es vizsgálati eredményekhez képest 10 százalékkal több minőségi hibát állapítottunk meg. Leggyakrabban a zsemle, a kifli, valamint a vajas-zsíros termékek minőségével voltunk elégedetlenek. Ugyancsak többször kellett szóvá tennünk, hogy az egy-, illetve kétkilósnak mondott kenyerek súlya ennél kisebb. A hibák jórészt a sütőüzemek technológiai fogyatékosságaiból származtak, de a kereskedelmet is felelősség terheli. Nevezetesen: nem fordítanak gondot a minőségi átvételre, ezen kívül alkalmanként háromnapos kenyeret is eladnak. A bolti forgalomban a kenyér 72 órán, a pékáru 24 órán túl nem tartható. — Panaszt hallottunk a vásárlóktól: a műanyag tasakban forgalomba hozott tej sokszor kevesebb, mint egy vagy fél. liter. — Ez a leggyakrabban kifogásolt hiba a megye tejipari vállalataival kapcsolatban. A kecskeméti üzemből kikerült mű- anyagtasakos tejre különösen jellemző, ugyanis 98 mintából 31- nél állapítottunk meg térfogatihiányt. Az üzemben gyártott tejföl minősége sem egyenletes, több esetben a szabványban elő--. Írtaknak nem megfelelő beltar- talmi értékű, híganfolyó tejfelt [ hoznak forgalomba. A kecskeméti üzemben technológiai fegyelmi vétségek fordultak elő. Csaknem súlyos következménye lett például annak, hogy egy alkalommal az iskolákhoz szállított poharas tej úgyszólván csak tisztítószert tartalmazott, mivel a gépekben hagyott átmosó folyadékot csomagolták tej helyett a poharakba. A kalocsai üzemben gyártott tejföl sem volt mindig megfelelő, az itt vett minták 30 százalékát kifogásoltuk. A megyében gyártott tejipari termékek közül viszont dicsérni lehet a Kunszentmiklóson készülő parenyica sajtot, amelynek minősége évek óta kiváló. — Javult-e a húskészítmények és a baromfiipari termékek minősége? — Az állami iparhoz tartozó félegyházi üzemben tavaly 150 minta alapján végeztünk minősítést. Általában javult a minőség, elsősorban az úgynevezett pat- ronos termékekkel — ezek kocka alakú töltelékáruk —- lehetünk elégedettek, valamint a füstölt, pácolt húsfélékkel, kivéve a húsvét előtt készítettgket. Ebben az időszakban ugrásszerűen megnövekszik az ilyen áruk iránti kereslet* s az üzem az igényeket a pácolási technológia elhanyagolása árán igyekezett teljesíteni. Ez okozta, hogy rossz minőségű, romlott húsvéti sonkát is találtunk az üzletekben. Ugyanezt mondhatom a szövetkezetek húsfeldolgozóiról. A kecskeméti Kossuth _ Tsz húsüzeméből befülledt füstölthús került tavaly húsvétkor forgalomba, a hartai Lenin Tsz-nek pedig nem engedélyeztünk 600 kiló füstölt lapockát forgalomba hozni, ifiért romlott volt. Hasonló hiba miatt kellett elmarasztalnunk a hartai Erdei Ferenc és az .orgóványi Rákóczi Szövetkezet húsüzemeit. A kecskeméti és a halasi Baromfifeldolgozó Vál• Felső kép: A tej radioaktiv szennye. zettségét méri Boros Antal minőségellenőr. • Valorigráf segítségével a liszt sütőipari értékét vizsgálja Szabó László Vegyész, technikus. lalat termékeinek minősége romlott az 1974-ben tapasztaltakhoz képest Az előhűtött csirkék 83 százaléka hibás volt, míg a mélyhűtöttek a korábbi jó minőségben kerültek forgalomba. Itt említem meg a hűtőipari termékeket, amelyekkel elégedettek lehetnek a vásárlók, ha csak az üzletekben a helytelen tárolás, hűtés miatt le nem rontják a minőségét. Ha egy mélyhűtött áru — legyen az hús vagy zöldségféle — felenged, s a hűtőpultokban újrafagyasztják, a bel tart almi értéke látja kárát, ugyanis a víz nagy kristályokban fagy meg, szétroncsolja a sejteket, károsítja a fehérjét. A vásárlók petyhüdt, szinte szövetszerkezete nélküli $jfyt „kénytelenek ilyenkor felhasználni — A konzervgyárak által előállított termékek mellett a szövetkezeti üzemekben készült ételízesítő, savanyított áru is található az üzletekben. Ezekről mi a véleményük? — A gyárakban készített termékek minőségét a nyersanyag nagyrészt meghatározza. Tavaly a mezőgazdaság nem szállított ki- fogástaln minőségű zöldségfélét, emiatt sok gondja volt a Kecskeméti Konzervgyárnak is. A savanyúságok az elmúlt évben is igen jó minőségben kerültek az üzletekbe. Sajnálatos, hogy a szövetkezeti savanyítóüzemek száma csökkent. Több gazdaság azért hagyja abba a mezőgazdasági • Dr. Pro- hászka Károlynő vegyész, technikus a hús. készítmények fehérjetartalmát határozza meg, spektro. fotométerrel. (Szilágyi Mihály felvételei) termékek feldolgozását, mert nem tudja fejleszteni, gépesíteni az üzemét. A bugaci Szőlő-Mező Szakszövetkezet mustárja azért gyengébb minőségű, mert nem tud 200 ezer forintért márvány- hengert vásárolni, amelynek segítségével tejfel-slmaságú mustért készíthetnek. — Milyen a szeszes és üdítő italok, valamint a dohányáruk minősége? — Kitűnőek a megyében készt- tett üdítő italok. A dohányáruk minősége is javult, különösen a füstszűrös cigarettáké. A pálinkafélék azonban rosszabbak. A pincegazdaságban, a szövetkezetek pálinkafőzőiben készültek réztartalma a megengedettnél magasabb volt. Több szövetkezet közvetlenül a vendéglátóipari vállalatoknak adja el a pálinkáját. Ezeknek a minőségellenőrzése megoldatlan. — Az elmúlt évben az intézménynek már feladata volt a zöldség- és gyümölcsfélék ellenőrzése. Mik a tapasztalatok? — Elszomorító képet kaptunk a vizsgálatok során. A nyers áru fhrddl« faltain határozza met* mazás körülményeit, a minősége az osztályba sorolását, vagyis az árát. Sajnos, nagyon kevésszer találkoztunk ezek összhangjával. Százból nyolcvan esetben kellett megállapítani, hogy drágábban adták a zöldséget, illetve a gyümölcsöt a minősége által elvár- hatónál. — Igen sok hibát vétettek az élelmiszer-előállítók és -forgalmazók. Milyen intézkedések történtek a vizsgálatok után? — Célunk elsősorban az, hogy meggyőzzük és segítsük a hibák elkövetőit ezek kijavításában. Igen sokan nemcsak megfogadják, de igénylik is szakmai tanácsainkat. Az elkövetett hiba nagysága, gyakorisága és a nem megfelelő^'árú ß‘"mennyisége Bszésf rint történik az elmarasztalás. Az intézet csupán javaslatot tehet a felelősségrevonásra. A vállalatok, szövetkezetek vezetőit, súlyosabb esetekben a tanácsok igazgatási osztályait tájékoztatjuk a vizsgálatok eredményeiről és javasoljuk az eljárás megindítását. Az elmúlt esztendőben erre. csaknem 600 esetben került sor. Javaslatunkra az üzemek 530 figyelmeztetést és öt fegyelmi határozatot osztottak .ki a hibákért felelős személyeknek. A tanácsok illetékes osztályai 39 esetben folytattak szabálysértési eljárást és hoztak elmarasztaló határozatot ta mulasztásért felelősekkel szemben. A tejipar az elmúlt évben bevezette: azoknak a személyeknek kell megfizetni a különböző költségeket, bírságot, akik a hibát elkövették. Azt is meg kell mondani, hogy a tejipari vállalatoknál használt töltőgépek nem a legjobbak, vagyis a gép „bűne” is hogy az egyik tasakba több, a másikba kevesebb tej került. Ugyancsak nem lehet mindig a dolgozókat hibáztatni a fólia vagy a tejfeles poharak elszakadásáért. A magyar gyártmányú műanyagfólia nem egyenletes vastagságú, így a ragasztást, ami hővel történik, képtelenek "jó minőségben elvégezni, ezért könnyen felreped. A zöldség és gyümölcs ellenőrzése, mivet tavaly történt először. a tapasztalatszerzést szolgálta elsősorban. Meg kellett állapítanunk azonban, hogy a forgalmazók nem ismerik a szabván nyokat.. a tárolás, értékesítés és az osztálybasorolás módozatait, előírásait — mondotta -befejezésül Horváth György. Még két adalék. A kecskeméti tejüzemből kikerült mosószert * tartalmazó tei ügyében a kecskeméti Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség végzett vizsgalatot, amelyet szabálysértési eljárás követett és az.tizem két művezetőjét pénzbüntetéssel sújtották. A nem megfelelő minőségű húsvéti sonkák, s eevéb pácolt füstölt termékek ügyében a megvei állategészségügyi állomás végzett vizsgálatot, de szabálysértési eljárást nem indítottak. mivel részben kénvszer hatására állítottak elő nagy meny- nyiséeű árut a húsüzemek ebben az Időszakban, s az. Is kiderült, hogy a romlást elsősorban a nem megfelelő tárolás okozta. Ez a körülmény azonban figyelmeztető lehet erre az évre. hiszen hűsvét táján várható, hnev ismét naev lesz a pácolt, füstölt termékek iránt a kereslet, s az ilyen áruk tárolására nagyobb gondot kell fordítani. Csabai István Automatizált „aranygyár” Az aranymosás ősrégi művelete újjáéled a fejlett technika jegyében. A kezdetleges kézi esz- . közök — a állatbőrök, szűrők, sziták, vízmerők stb. — helyébe automatizált üzemek lépnek, amelyek á régi elv alapján, de modern technológiai berendezésekkel termelik ki a vizek hordalékából az aranyat. A szovjet Távol-Kelet igen gazdag aranylelőhelyekben. A képen látható „aranygyár’' is ott van üzemben, sok más hasonló telepítésű társával együtt. t A vízzel elárasztott völgy horilaléká- nak „átválogatását” érdekes módon oldják meg. A vízen úszó aranymosóműhöz csatlakozó serleges kotrószerkezet félkör alakban pásztázva gyűjti be az rany- tartairnú hordalékot, amelynek értéktelen részét az ellenkező oldalon, hevederes szállítószalagon bocsátja ki és épít belőle „bogárhátú" feltöltést. A két művelet között, az „aranygyáron” belül fajsúly szerinti osztályozás — flotálás révén válnak el a jóval nehezebb aranyszemcsék a többi anyagtól. A feldolgozás művelete messzemenően automatic zált, alig néhány ember látja el az úszó „aranygyár” felügyeletét. I ..Aranygyar” a szovjet Távol- Keleten. Harc a ráncok ellen Miért lesz ráncos az ember bőre? Mert szervezetében elhasználódott az az enzim, amely a bőr rugalmasságát adja. Erre a felfedezésre jutott G. Achten brüsszeli professzor. Nincs kizárva, hogy pótoljuk ezt az enzimet és ez lesz az ifjúság „bájitala”. Egy rendelet l.gycsapásra szeles körben ismert lett a Munkaügyi Minisztérium új rendelete, amely a másodállás és mellékfoglalkozás rendjét szabályozza; Egy vállalat munkaügyi vezetője." mondta, hogy az elmúlt években kevés olyan jogszabály látott napvilágot, amely szinte „türelmetlenül érdekelt” a központban mindenkit; kézről kézre járt a Magyar Közlöny, a vállalati jogtanácsos pedig kénytelen volt kulcsra zárni az ajtaját, hogy elmenekülhessen” a kilincset egymás kezébe adó érdeklődők elől, s legalább a határidős feladatait elláthassa. Persze, a „legjobban” értesültek az alkalmazotti létszámstophoz szorosan kapcsolódó újabb tilalomról beszéltek, amely most a főálláson kívül minden másod- és mellékfoglalkozást megszüntet. Az „eltúlzók" miért is gondoltak volna arra, hogy ez teljesen lehetetlen, hisz az amúgy is megszaporodott munkaerőgondokat gyarapította volna. Senkinek sem érdeke. hogy a másodállásban foglalkoztatott üzemorvosoknak, vagy külterületi terhesgondozóknak felmondjanak. beszüntessék az indokolt szakértői tevékenységeket, stb. A jogszabályokat nem ezért alkották. A munkaügyi miniszter rendelete egyértelműen eloszlatja az ilyen bizonytalanságot. Az új szabályozás lényege: ........ társada lmi érdek, hogy a munkaidőalapot jobban kihasználjuk, s a vállalatok feladataikat elsősorban főállású dolgozóikkal oldják meg." Társadalmi érdek fejeződik ki abban is, hogy mellékfoglalkozást. másodállást csak gondosan megalapozott döntés után köthessenek, s alapkövetelmény, hogy csak olyan dolgozó kaphasson erre engedélyt, aki megfeleld szak- képzettségű, gyakorlott, legkevesebb két éve dolgozik a munkahelyén, s főállásban kifogástalanul látja el feladatát. Népi ellenőrök vizsgálatai, felsőbb szervek általános ellenőrzései sokszor tártak fel olyan eseteket, mikor valakinek a főállásán kívül volt másodállása, mellékfoglalkozása és havonként rendszeresen szakértői tiszteletdíja, s a főálláson Kívül (főállásból szár- rriazój jovbd'élrriéhek másfélszeresét kereste meg. Az új jogszabály tiltja a halmozást, mert akinek van másodállása, nem vállalhat mellékfoglalkozást, és fordítva. A termelési-gazdasági kapcsolatok. valamint az alá. és fölérendeltségi viszonyok igen sokszor voltak „melegágyai” az indokolatmargójára lan, a „tenálam, én nálad"-alapon létesített mellék- és másodállásoknak, s ezzel a munka nélkül szerzett jövedelemnek. A jogszabály arról is intézkedik, ne fordulhasson elő olyan eset, mint az egyik Kecskemét környéki termelőszövetkezetben, ahol az építési részleg vezetője az elnök ve- je, a brigádvezető pedig a nászúra. Az egészségügy, az oktatás, a tudomány. Valamint a művészeti területen dolgozó vezetők kivételével más vezetők nem létesíthetnek másodállást „Romlik a fő munkaviszony ke. rétében végzett munka becsülete, színvonala, intenzitása" — írta éppen a munkaügyi miniszter a Társadalmi Szemle januári számában, s felhívta a figyelmet azoknak a párthatározatoknak a végrehajtására, amelyek ennek megszüntetését célozzák. Aligha szükséges tovább bizonygatnunk, hogy ez a rendelet is hasonlókat tartalmaz. A valóban szükséges, a társadalmi érdekeket szolgáló má. sodállások és mellékfoglalkozások ugyanis nem szűnnek meg — (csak azok nem!) — s ezzel a korábbinál jobb lehetőségek kínálkoznak arra is. hogy a szakmailag jól képzett emberek tudását, tapasztalatát hatékonyabban lehessen á termelésben hasznosítani. Ismeretes, a rendelet a kihirdetéssel egy időben hatályba lépett. Alig két hét van még arra, hogy a gazdasági egységeknél, intézmé. nyéknél fölülvizsgálják az ilyen munkaviszonyokat, az indokolatlanokat megszüntessék. Március 1-től már az új másod-, illetve mellékfoglalkozásokért nem fizet, hetnek a főfoglalkozásban járó munkabér 25 százalékánál többet — korábban ez 50 százalék is lehetett. Még annyit; joggal vetették fel a munkások párt-, szakszervezeti és más fórumokon, hogy ne csak közvetlen a termelésben, vagy a fizikai munka területén legyenek magasabbak a társadalmi követel, ménvek, hanem az adminisztráció és más munkávíszonyok terén is,’ amelyek például'illetve mellékfoglalkozá.ionuoz kötődnek. •A rendelet e szférában is előírja az eddigieknél nagyobb alapossá, got. szervezettséget, a formális elemek kiiktatását, nemcsak a közvetlen termelésben. ■ Csató Károly A doktor nem gyógyít többé... Az őrnagy á mellettem levő ágyon feküdt. Sokat beszélgettünk, . apró történetekkel szórakoztattuk egymást. Most ő következik, gondoltam magamban amint ébredeztem. Bár az előző napi műtét kábulata már elszállt, a fejemet csak óvatosan mertem feléje fordítani, hogy meghallgassam az általa kinyomozott soksok bűncselekmény közül a soron következőt. A hatalmas termetű ember ezúttal nem nézett rám szokott mosolyával. Ágya szélén ült, hia- gábaroskadva, vállait sírás rázta. Megdöbbenve néztem rá. Vajon mi történhetett, hogy ennek a nagyon edzett, kemény férfinak a szeméből kicsordultak a köny- nyek. Átnyúltam az ágyához, megérintettem a kezét. —• Meghalt az orvosom — suttogta el» csukló hangon. Mély csend zuhant a kórteremre. Amit a rendőrtiszt barátom mondott az azt jelentette, hogy dr. Németh Lajos, a magyar idegsebészet egyik kiválósága, sok ezer súlyos beteg életének megmentője, egészségének visszás adója nem gyógyít többé. A terembe lépő orvosok, ápolónők látszólag közömbös arccal járták körül az ágyakat, konzultáltak egy-egy betegnél, a folyosóra érve azonban megrendülve tárgyalták az eseményt. Tegnap még ö is közöttük volt,.. ODD Még jól emlékeztek a két nappal előbb történtekre. A szokásos műtéti megbeszélést tartották. Ilyenkor minden operációra készülő sebész — a leletek, röntgenfelvételek és különböző vizsgálatok alapján — ismerteti, hogyan tervezi a műtét levezetését. Egy-egy komplikáltabb eset felett néhá ötven-hatvan percen át is folyik a vita. Németh doktor 27 évvel ezelőtt került az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézethez, bábáskodott már az intézmény létrehozásánál is. Nemcsak ötvennyolc éves kora, hanem szakmai tekintélye miatt is tisztelettel vették őt körül. Tudták róla, hogy fejében már kész a műtét forgató- könyve, amelyben szinte minden, mozdulatot tízszer is átgondolva rögzített. Ismerték azonban tulajdonságait is, hogy például operációk előtti időszakban mégin- kább felfokozódik felelősségtudata, s emiatt ilyenkor állandó szorongásban él. Ezért néha akkor is vitáztak vele, ha nem vblt rá szükség, hadd erősödjön meg benne, hogy minden, amit elgondolt és amit tenni akar, az a leghelyesebb megoldás. — Dr. Kovácsi Aladár nőgyógyász szakorvos kollégát (az 1952- ben Helsinkiben olimpiai bajnokságot nyert magyar öttusacsapat tagja. A szerk.) operálom — adta elő dr. Németh Lajos. Évek óta discopatiás panaszokkal kezelték a derekát. Egyhetes vizsgálataim során azonban más megállapításra jutottam. A tünetet előidéző ok véleményem szerint a gerincnek a nyaki és a felsőhátf részére lo- kalizálódik. Ez pedig nem más, mint egy gerincvelőt nyomó tumor, amely három csigolyát fed. Ezt kell eltávolítani. A beszámoló után az az egyöntetű vélemény alakult ki. hogy hosszantartó, komplikált műtétre van kilátás. Németh Lajos doktor fiatalos mozgású, örökké tevékeny ember volt. Sok fővárosi, sőt több vidéki kórházba is hivták konzíliumra. Rendszeresen járt például Székesfehérvárra dr. Mezei Béla által vezetett Idegsebészeti kórházba. Itt ismerte meg őt Borostyán József rendőr őrnagy is, aki súlyos gerincsérvt/el feküdt november eleje óta az intézetben. A szimpátia hamar kifejlődött közöttük, mert már az első taláír kozáskor alaposan kipanaszkod- ták magukat egymásnak. Kettőjük akkori beszélgetéséből — amit az őrnagy utólag elmesélt — kiderült, hogy Németh doktornak hét-nyolc évvel ezelőtt szívinfarktusa volt, s azóta is többször érezte rosszul magát. A mimkáját azonban mindennél jobban 'szereti, no meg természetesen az édesanyját, akit sűrűn meglátogat szülővárosában, Sopronban. Mire vége lett társalgásuknak, Németh doktor olyasmire beszélte rá a rendőrtisztet, -amire 1968 óta nem sikerült a többi orvosoknak, mármint hogy operáltassa meg magát. Felajánlotta, hogy ő maga végzi el a műtétet, s tette ezt olyan barátian, szeretettel, biztató kedvességgel, aminek Borostyán József már nem tudott ellenállni. Így került az Országé. Idegsebészeti Tudományos Intézetbe a mellettem levő ágyra. □ □ □ . A volt olimpikon, dr. Kovácsi Aladár műtétje öt és fél órán át tartott. Németh doktor elégedetten, felszabadultan hagyta el a műtőt. Délután beült a kocsijába, került egyet a városban. A volán mellett rosszullét fogta el. Reggel, — mintha mi sem történt volna — bement az idegsebészetre, elvégezte a soron következő műtétjét, majd konzíliumot tartott az egyik kórházban. Este még az osztályára is bement megnézni, hogy vannak a betegei. Az őrnagy — akinek a figyelmét általában semmi sem kerülte el — ezúttal megjegyezte: milyen fáradt, összetört ma a doktor! Két; óra múlva at orvos már nem élt. Infarktus! — állapították meg a halál okát. Betegei közül többen másnap elhagyhatták a kórházat. Az olimpiai bajnok nőgyógyász is felkelhetett rövid sétára ágyából. Akiket operált, jórészt már lábadoztak, s visszanyert egészségük sokáig hirdeti majd: élt egy nagyszerű idegsebész, aki ott nyugszik egy csendes soproni temetőben. Nagy Ottó
