Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-17 / 40. szám

1976. február 17. • PETŐFI NÉPE • 5 AZ „ÁTVÁLTHATÓ TÜDÁS” MŰHELYÉBEN Óvónőképzés - felsőfokon kémén intézet igazgatója 'lénye- • Balra: felvételi vizsgát tesznek a levelező tagozatosok. 9 Jobbra fent: a 28 ezer kötetes könyvtárat sokan látogatják. • A test­nevelési foglalkozások módszereivel ismerkednek a diákok. A Biblia szállóigéi Köztudomású, hogy a né­pességpolitikai párthatároza­tokat és kormányintézkedése­ket nagyarányú társadalmi mozgalom követte a kisgyer­mekek elhelyezését és neve­lését szolgáló intézmények létesítése érdekében. Bács- Kiskun megyében például az elmúlt öt év alatt több mint négy és fél ezerrel gyarapo­dott az óvodák befogadóké­pessége. A fejlesztés üteme az elkövetkezőkben sem csökken, az évtized végére várhatóan újabb négyezer gyermeket fogadhatnak be az intézmények. A városokban és falvakban felépített új óvodák legnagyobb problémája időközben a szak­képzett óvónők hiánya lett. Az intézmények létesítését ugyanis csak megkésve követte az okta­tás fejlesztése, és ennek követ­keztében egyre több helyen kényszerültek képesítés nélküli nevelők alkalmazására. Számuk a múlt évben már kétszáztízre emelkedett a megyében. Felkerestük a Kecskeméti Fel­sőfokú óvónőképző Intézetet, hogy tájékozódjunk: miként tesz eleget az intézmény a meg­növekedett társadalmi igények­nek. Az évtized végére Magyarországon Sopronban, Szarvason, Hajdúböszörményiben és Kecskeméten működik felső­fokú óvónőképző intézet. Kö­zöttük a Bács-Kiskun megyei a legnagyobb. Hogy miként követi a társa­dalom igényeinek növekedését a diákság létszámának változása, árról beszéljenek a számok. A kecskeméti óvónőképzőben az ed­digi 125 elsőéves helyett tavaly már százötvenet, 1976-ban pe­dig kétszáz fiatalt vesznek fel. A nappali hallgatók mellett nem jelentéktelen a levelező úton ta­nulók aránya sem, számuk meg­közelíti a hatszázat. A kecske­méti és a kiskunhalasi esti tago­zatos hallgatókkal együtt csak­nem ezer óvónőjelölt tanul az intézményben. Ez azt jelenti, hogy a, diákság összlétszáma csaknem kétszerese a négy évvel ezelőttinek. Az Óvónőképző Inté. zet megnövekedett számú hall­gatóira, valamint a kalocsai szakközépiskola diáklányainak munkába állására alapozva re. mélhető, hogy 1980-ra megszű­nik Bács-Kiskun megyében a szakképzetlen óvónők alkalma-, zása. Közép- és felsőfok A közép- és felsőfokú oktatás elkülönítése egyben arra is le­hetőséget nyújt, hogy az óvónő­képzők emeljék a követelmény­szintet. Krajcsovszky József, a kecs­gesnek tartja annak hangsúlyo­zását, hogy a közép, és felsőfo­kú végzettség között a gyakor­latban nincs merev választóvo­nal. Igaz ugyan, hogy a szakkö­zépiskolákból kikerült fiatalok jórészt beosztott óvónők lesznek, míg a felsőfokú végzettségűek az intézmények, illetve azok cső. portjainak önálló vezetésére kapnak idővel megbízást. Ez azonban nem törvény, nem me­rev szabály. — Az óvónők elsajátítandó szaktudásának lényege — a kép. zőkben és szakközépiskolákban egyaránt — a kisgyerekekkel való bánásmód készsége — ma­gyarázza az igazgató. — Nálunk érthetően magasabbak a köve­telmények, mint Kalocsán, a hallgatók több kiegészítő tan. tárgyból is vizsgáznak. Felkészít, jük őket a vezetési feladatokra és -a korrekciós munkára, azaz a gyermekek felzárkóztatására. Nevelési ismereteik alapján az alsótagozatos napközi otthonok­ban is helyt tudnak állni. Tan­tervűnk lényege az úgynevezett „konvertibilis pedagógusképzés”, ami azt jelenti, hogy „átváltható” tudással vértezzük fel a növen­dékeket, akik a pedagógia több területén hasznosíthatják isme. reteiket. Erről tanúskodnak az új tan- terv tárgyai is. A diákok veze­téselméleti és szakmódszertani előadásokat .hallgatnak, megis­merkednek többek között a ma­tematika, a halmazelmélet alap­jaival, az oktatás technikai esz­közeivel és a negyedik félév után záróvizsgát tesznek orosz nyelvből is. Az úgynevezett spe­ciális kollégiumok tárgyai: vá­lasztott idegen nyelv, bábozás, közművelődés, nevelőotthoni és korrekciós nevelés. Hat megye oktatási központja Az intézetben Nógrád, Pest, Baranya, Tolna,.. Fejér, és Bács- Kiskun megye óvodái számára képeznek szakembereket. A pá­lya vonzása, a kisgyermekek sze- vetete éveken át elegendő fiatal érdeklődését irányította Kecske­mét felé. Tavaly ugyan csökkent a jelentkezők száma, de az óvó­nők általános bérrendezése is erősiti e szép hivatás társadalmi tekintélyét, és várhatóan eny­hülnek a beiskolázási gondok. Ugyanezt a célt szolgálja a felvételi rendszer reformja is. Ősztől kezdődően már elfogad­ják. a jelentkezők középiskolai érettségi dolgozatát, és a fiata­loknak csak szóbeli vizsgát kell tenniük. Az intézmény tanárai külön foglalkoznak a fizikai dol­gozó szülők gyermekeinek előze­tes felkészítésével. — A felvételi vizsgákon nem állítjuk túlságosan magas köve. telmények elé a jelentkezőket — mondja az igazgató. — Itt a kép­zőben, illetve az óvodákban amúgy sem az elméleti tudás az elsődleges. A legfontosabb a jó pedagógiai érzék. A felvételi létszám - emelkedé­sét az oktatás színvonalának nö­vekedése kíséri. Az utóbbi évek. ben jelentősen javultak az in­tézmény tárgyi feltételei, a zárt­láncú ipari televíziós közvetítő- hálózat segítségével a hallgatók „beleshetnek” a gyermekek fog­lalkozási helyiségeibe, a kép­magnó a legjobb pedagógiai módszerek rögzítésére szolgál, a műszaki bemutató teremben a diákok megtanulják az audiovi­zuális berendezések kezelését, és megismerkedhetnek az oktatógép működésével is. Az intézmény könyvtárában 28 000 kötet sorakozik a polco­kon, s igen tekintélyes értéket képvisel az a nyolcvan különfé­le folyóirat, amely a szak- és társtudományok legújabb ered­ményeiről tájékoztatja az érdek­lődőket. Elkészült az új, háromszáz diák korszerű és kényelmes el­helyezését szolgáló kollégium is. Ennek átadásával számos helyi­ség szabadul fel oktatási célok­ra. A képző és Kecskemét Az óvónőképző intézet jelentős szerepet tölt be a városban. Könyvtárában a pedagógusok ta. láthatnak szakirodalmat ismere­teik bővítésére. A tanárok, ok­tatók rendszeresen részt vesznek a város kulturális közéletében, a szimfonikus zenekaroktól a bá­bozásig számos művészeti együt­tesben dolgoznak. A hallgatók művészeti csoportjai — ének­kar, bábegyüttes, tánccsoport — ugyancsak színvonalasak. ~Az intézmény sajátos szolgál­tatása, -aaidpátmamarefflszetieHcftri vetve ugyancsak kulturális -fel­adatokat lát el. Lehetővé teszi ugyanis, hogy az elfoglalt szülők esténként különféle rendezvénye­ket kereshessenek fel, s eközben a hallgatók vigyáznak a kisgye­rekekre. Ugyancsak az óvónője­löltek „teljesítenek szolgálatot” a megyei művelődési központ rendezvényeivel egyidőben szer­vezett gyermekmegőrzőben. Az óvodák és az iskolák kö­zötti merev választóvonal egy­re inkább feloldódik. Ebben az egészséges folyamatban nagy szerepet vállal az intézet is, ahol az oktatás szelleme azt sugallja, hogy a gyermekek rendszeres is­meretszerzési folyamata már az iskolai beíratást megelőzően, az óvodákban megkezdődik. A Biblia évezredek megfi­gyeléseinek, normáinak, böl­cselkedéseinek kifejezése. Még azok is látni fogják, akik nem ismerik a Bibliát, hogy milyen sok szólás, az emberek maga­tartásának, mindennapi életük eseményeinek, szükségleteinek, törekvéseinek a kifejezései gaz­dagították a nyelveket, így ter­mészetesen a mienket is. Ezért érdemes foglalkoznunk a bibliai eredetű szólásokkal, hiszen adott esetben jól felhasználhatjuk mondanivalónk színesebb kife­jezésére. Kezdjük néhány általánosan használt és ismert bibliai kife­jezéssel! A paradicsomi állapo­tok, a tudás fája, a tiltott gyü­mölcs, a hét szűk esztendő (sze­mélyekre: olyan sovány, mint a hét szűk esztendő), a siralom völgye, a mindennapi kenyér, a hegyi beszéd, az aranyborjú imá- dása, « pusztába kiáltó szó min­denki által ismert kifejezések. Tréfásan a feleséget oldalbor­dának szokták nevezni. Sokszor keresünk bűnbakot, a botrány­kő pedig a botrányt okozó ese- ’ mények tömör jelképe. Ha ment­hetetlent kell mentegetnünk, már­is szerecsenmosdatásra hivatko­zunk. A tilosban járó ember né­ha irőnikusan eltévedt bárány. Az emberek jellemzésekor többször hivatkozunk a bibliai nevekre. A nagyon idős ember Mathuzsálem, a nagy család em­beri közösség legifjabb tagja Ben­jamin. Szemérmes, mint József, mondjuk a Bibliával, a csábító Potifámét ritkábban emlegetjük, mint kellene. Az irgalmas sza­maritánus és a szemforgató fari­zeus is jól jellemez adott eset­ben. Aki nem -hisz a szemének, olyan, mint Tamás. Bizony so­kan tamásokodnak ma is. Sala* mon királyt bölcsessége miatt szoktuk emlegetni, de beszélünk a szegény Lázárról és a szenve­dő Jóbról is. A pénzt szeretők Mammont imádják és az arany­borjút táncolják körül. Az áru­lók Júdásók, ezért emlegetjük az általuk adott Júdás-csókob A gonoszokat a testvérgyilkos Káinhoz hasonlítjuk, homloku­kon a Kain-bélyeg jelenik meg.. Sok szólásunk ered a Bibliá­ból. Szinte nem is hisszük el,, hogy a következőket a szent könyvek röppentették fel, pedig, csak a leggyakoribbakat sorol­juk fel: mosom kezeimet, ég­nek áll minden hajamszála, te­nyeremen hordozom, az ár ellen úszik, kibújik a bőréből, kile­heli lelkét, szálka a szemében,, más szemében a szálkát is meg­látja, a magáéban a gerendát, sem, báránybőrbe bújt farkas, konkolyhintés, az idők jele, kő kövön nem marad, égig magasz­tal, féltéglával veri a mellét,, hétpecsétes titok. A kifejezések milyen gazdagsága! Névvel szoktuk említeni Á dá­mát és Évát; ha valaki nagy feneket kerít valaminek, azt mondjuk, hogy Ádámtól, Évától kezdi. Adám-kosztümben nem nagyon járhatunk. Adott esetben a fügefalevél jó szolgálatot te'* hét A kismamák tanúsíthatják, hogy a Mózes-kosár is újra di­vatba jött. Noé bárkája, Sám­son és Delila története, a foszto­gató Sisera-had is eléggé ismert. Poncius Pilátus is gyakran sze­repel beszédünkben. Két sze­mélynek véve Ponciustól Pilátu­sig küldözgetnek valakit, vagy magunk is megjárjuk mind a kettőt, különösen ha nem tu­dunk valamit elintézni. Ha azt' mondjuk valakiről, hogy sóbál­vánnyá válik. Lót feleségére gondolunk. (Megérdemelte, miért nézett vissza!) Egy tál lencséért ne adjuk el az apai örökséget, mint Ézsau. Jeremiás próféta nevéből, illetve „műfajából” let- ’ tek a jeremiádok. Ezt a névözönt zárjuk le a sa- ' lamoni ítélettel. * A . történet maibb változata Klabund Kréta- ’ köréből és Bert Brecht Kauká­zusi krétaköréből közismert. A társadalmi jellegű szólások t fejtegetése más alkalomra ma—» rád. Kiss István- z ÁTADTÁK A TUNGSRAM IFJÚSÁGI KLUBOT Pavlövits Miklós • Az Egyesült Izzóban kél " és féí * níilllff*1 forintos' költséggel elkészült a Tungsram ifjúsági klub. Az emeletes épületben tanácsterem, klubhelyiség és száz- | személyes pinceklub kapott belyet. Az átadással egyidőben nyílt meg a klubban Mikus Sándor kétszeres Kossuth-díjas szobrász. művész kiállítása. A kiállító művész a fiatalok között. (MTI-fotó — Bara István felvétele — KS)‘ SZILVÁS1 LAJOS: | Életkora: 18 (74.) Visszafelé a gyorsforgalmi úton bekapcsolta a rádiót. A rö­vidhullámon szólt valamelyik adó, tiszta hangon, hiszen még a váro­son kívül voltunk. A Supremes- együttes dolgozott, klasszul, ahogy mindig. ­Megnéztem az órámat. Alig pár perc hiányzott a tizenkettőhöz. Nem akartam rágondolni. hogy Bandi bácsi kettőre jön értem, háromra kell ott lennünk a női klinikán és Ott fel' kell feküdnöm arra az asztalra', arra a borza- ' lomra. Az Üllői úton csőd volt, teher­autók, kamionok, buszok, A kilomé. terórán alig mozdult el a mutató. Húsz percig tartott, amíg a Nagyvárad térre értünk. A Nagyvárad térnél jobbra for. dúlt a VW. Nem kédeztem sem­mit. Ha haza akart volna vinni, egyenesen kellett volna tovább mennünk az Üllői úton. Már tudtam mit akar. Rohadtul letört voltam. Attól hogy van bá­torsága a kísérletéhez. Attól, hogy azért van bátorsága mert feltételért rólam. A Baross téri felüljárónál me. gint jobbra kanyarodott. A pá­lyaudvar előtt meg kellett álL nunk a piros lámpánál. Nem nézett rám. Én se néztem rá. Sós volt a szám. Lenyeltem a sós ízt. Szinte meg se várta, hogy a lám. pa zöldre váltson. Gázt adott, sírtak a gumik, amfg megkerülte a teret és ráfordult a Rottenbiller utcára. A kórház sarkánál megint jobbra. Gyakorlottan. Hányszor rohant velem ugyanúgy a Hernád utcába... A jobb oldali járda szélén egy részeg ember ült. Hülyén bámult maga elé, mint akinek fogalma sincs, hol keresse magát. A ka­lapja mellette hevert a köveze­ten. Nyálas volt a szája. Elfordí­tottam a fejem, mert megint rámjött a tengeribetegség. Előttünk egy teherautó moz­gott, lassan. A VW is lelassult, pedig nekem nagyon kellett vol­na, hogy verje' az arcom a le­vegő. Egy pillanatig ingert érez­tem, hogy kinyissam az ajtót és kiugorjak, de a teherautó éppen akkor tűnt el elölünk, és a VW megrándult alattam. Tamás a Hernád utcában a házzal szemben állította meg a kocsit. Arra gondoltam, hogy minden délutánunkért száz fo­rintot fizetett a nagybátyjának. Kinyitottam a kocsi ajtaját. Ki­léptem. O is kilépett a másik oldalon. Bezárta a kocsit, az én oldala­mon is megnézte, jól csuktarme be. Nyújtotta a kezét, hogy ké­zen fogjon. Nem hagytam. Elindultam előtte. Beléptem a kapun. A dohos udvarszag isme­rős volt. A lépcsőház macska- bűze Is. Eszembe jutott, hogy a házmesternek nyolc . macskája van. A lépcsők töredezettek, ki­kopottak. Mentem Tamás előtt felfelé a lépcsőn és éreztem a combjaimon a szemét. A lakás ajtaja előtt megálltam. Az ajtón a lepattogzó festék szürke volt. Hallottam, hogy Ta­más beilleszti a zárba a kul­csot Ezt is előre megkártyázta a rohadt nagybátyjával. Átléptem a küszöböt Az elő­szobában égett a villany. Egy szál dróton lógott le a plafonról a meztelen körte. 0 A szobában porszag volt A rekamié mellett a csupasz pad­lón egy pár levetett zokni. Ta­más odament, berúgta a zoknit a rekamié alá. Sokáig állt háttal felém, mintha félt volna meg­fordulni. Aztán mégis szembe­fordult velem. Néztük egymást. Láttam, hogy a halántékán lüktet az ér. Nem féltem. Ö akart előnyös helyzet­be kerülni, azért vitt a Hernád Utcai lakásba. Én pedig tudtam, hogy ő került csapdába. Álltam az asztal mellett. Csak egy hamutartó volt az asztalon. Nyolc csikkel. A csikkek között egy barackmag. A barackmagon egy légy. Mosakodott a két első lábával. Elhessentettem. Felröp­pent, zúgott' valahol mögöttem a levegőben. Nem akartam megvárni, hogy Tamás megmozduljon és egyet is lépjen felém. Megkerültem az asztalt. Leültem. •— Miért hoztál ide? — Nem a szemébe néztem, hanem a két szeme közé, az orra fölé. Bállá Julitól tanultam, hogy így kell csinálni, ha az ember nem akar odafigyelni valakire! de azért úgy illik, hogy a szemébe néz- zen. — Azt hitted, hogy belé. pünk ide és én a couleur lócáié­tól a nyakadba ugrok? Leült a rekamié szélére. — Nem hittem semmit. Ide menekültem veled. Fáradt va­gyok. Az éjjel egy percet sem aludtam. Te nem tudod, milyen az, éjjel egyedül a városban, ülni a kocsiban, dideregni! j. Rákönyököltem az asztalra. Hideg volt a lapja. Poros is. Visszahúztam a könyökömet. Fájt a fejem. — Ne folytasd... Ne hazudj! — Ezt már kiáltottam. Ültem, — Ne folytasd... Ne hazudj! — Ezt már kiáltottam Ültem, de bele kellett kapaszkodnom az asztal szélébe, mert féltem,' hogy elveszítem az egyensúlyomat. Ne­kem délután fel kell feküdnöm a nőgyógyász asztalára, szét kell raknom a lábamat, ö meg hazu- .dikj hazudik, hazudik... — Te reggel odaküldted hozzám a sze­mét nagybácsikádat. Egy szá­zasért vállalta a vén hülye. Vagy csak kétszázasért volt hajlandó leadni azt a pehelysúlyú süke­títő dumát? Te meg közben valahol a közelben kukkoltál egy utcasarkon, vártad azt a pi­tiáner szélhámost, hogy én be­vettem-e a kefét a szökésed­től ... A lázálmodról! Odaküld­ted, megf izetted.., „ Elcsuklott a hangom. Nem akar­tam bőgni. Osszeharaptam a fo­gaimat, hogy csikorogjanak. Tágra nyitotta a kék szemét kétségbeesetten. —* Nem igaz! Nem is láttam napok óta... — Hát a kulcs, a lakáskulcs honnan került hozzád? — Fel­keltem a székről, nem tudtam tovább ülni. — Akkor kérted el tőle, amikor kiderült, hogy én végighallgattam és nem fakad­tam kacajra a szövegétől, — Két hete nálam maradt a kulcs. — Elfordult tőlem, meg­csóválta a fejét, azzal a tarta­lommal, hogy ilyen rögeszmék ellen, amilyenek nekem vannak,, józanul nem lehet- érvelni- — Élénk a fantáziád, Katinka. Lassan lélegeztem, mélyre szívtam a levegőt. Háromszor. — Olyan élénk a fantáziám, hogy látlak téged tegnap este a- hetes műúton Budapest felé-ha­ladni a Volkswagenedben. Melletted Aliz ül. kedvesen tár­salogtok Aztán hazaérsz Alizzal, behajtasz a házatok udvarára, megállsz a kocsival, kiszálltok és elkezditek kirakni a csomagokat. Nevetett. Cigarettát vett elő. öngyújtót vett elő. De mielőtt rá­gyújtott volna, megkérdezte: — Te is kérsz? — Igen. — Megkerültem az asz­talt odaálltam melléje, vettem a- cigarettából. Nem hajoltam le az öngyújtó lángjához. Felállt oda­érintette a lángot a cigarettámhoz. Melegem volt. A dühömtől. Hogy már totál magabiztos. Hiába olvasom rá. mit csinált, azt hiszi, hogy csak fantáziátok és amit me­sélek, csak véletlenül egyezik az­zal amit ő tényleg csinált tegnap- este. Elfújtam a feje mellett a füstöt, láttam, hogv a blúzom kis három­szögű kivágását nézi a nyakam alatt, — Még mindig fenntartod, hogy élénk a fantáziám? Bólintott és tovább nézte a blú­zom kivágásában a bőrömet. Hát. rább léptem. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents