Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-15 / 12. szám
4 © PETŐFI NÉPE ® 1976. január 15. KÖVEZÉSSÉ A SZÓVETKÉZETÉT? A vezetői felelősség p.» A szövetkezeti vezetők személyükben és együttesen is'felelő-- ’ sek a gazdálkodás menetéért) eredményességéért, és a tagság megélhetéséért, a szövetkezeti közösség fejlődéséért. Mindezért a legelső tennivaló a jó tervezés. Minden tapasztalat azt igazolja, hogy a szövetkezeti élet fejlődése csak reális,, megvalósítható terveken -alapulhat. A tervezés a vezetők feladata, amelynek során fel kell mérniök a környezet jövőbeli alakulását gazdasági és társadalmi szempontból. Elkerülhetetlen annak meghatározása, hogy milyen szerepet szánnak a szövetkezetnek ebben a környezetben. Gondosan számba kell venni a szövetkezet adottságait, lehetőségeit. Ki kell alakítani azt a belső rendszert. amelynek • segítségével a szövetkezet dolgozói részt vehetnek a tervezési folyamatban. Lehetőleg pontosan meg kell fogalmazni azokat az átfogó célo- ■ kát és terveket, amelyek a szövetkezet egészének erőfeszítéseit megszabják. Az átfogó terv alap. jrán válik lehetővé az egves résztervek kidolgozása. Mindezt azért időszerű emlegetnünk, mert a szövetkezeti gaz.- daságok mostanában készítik el következő ötéves tervüket és a mai tervezéstől nagyrészt függnek a jövő eredményei. Nem arról van szó. hogy a vezetőknek valamiféle látnoki képességekkel kellene rendelkezniük, de arról igen. hogy az eddigi tapasztalatok szakszerű elemzése, továbbá a mai helyzet értékelése révén a szövetkezeti tagság egészének közreműködésével lehetséges a jövő céljainak reális felvázolása. A tervek helyes megvalósításáért 'szintén a vezetők és a vezető testületek' felelősek. A -vezetőség feladatait vázlatosan a következőkben lenelne meghatározni: Az éves terv kerctti között rendelkezik a hitelek felvételéről és a szerződések megkötéséről. Szervezi a közös munkát és a társadalmi feladatok teljesítését. Ii'any-.t.ia a belső igaz-, gatást. Gondoskodik a munliadi- jak kiűzetésének feltételeiről. Kielégíti a tagok és családtagjaik jóléti és kulturális igényeit. Gondoskodik a tagok, azok családtagjai és az alkalmazottak t szakmai képzésének megszervezéséről. Folyamatosan ellenőrzi a határozatok végrehajtását, továbbá a termelőszövetkezet egész működését, gazdálkodását. Legalább kétévenként külső szakem. berek, illetve a tsz területi szövetség revizori irodájának közreműködésével általános belső ellenőrzést végez. És a vezetőség hatáskörébe tartozik a közgyűlés alapszabály szerinti összehívása, megfelelő javaslatok előterjesztése a közgyűlésen. Szerteágazó, sokrétű tevékenység a vezetőség munkája. A vezetés színvonalát, biztonságát növeli több szövetkezetben az -a gyakorlat, hogy a ' vezetőségbe választanak üzemi vezetőket, szakvezetőket, magas képzettségű szakembereket. Figyelmet érdemlő megoldás az is, amikor a vezetőségi üléseken tanácskozási joggal részt vesz 20—25 szövetkezeti tag. Szerepük nemcsak az. hogy nagyon sok esetben értékes javaslatokat tesznek, hanem ily módon a szövetkezet vezetősége képes a -tagság részvételét az évközben adódó kérdések eldöntésében is biztosítani. Nélkülözhetetlen szerepük van a szövetkezeti élet irányításában a különféle bizottságoknak. Az ellenőrző bizottság feladata talán a legismertebb, csak az a gond. hogy még rirm mindig és mindenütt tölti be hivatását. Fontos szerep jut a háztáji bizottságnak is. amely az önkormányzat eszközeivel gondoskodik a háztáji gazdaságok törvényes keretek közötti fejlesztéséről, szervezi a közös és háztáji gazdaságok egvütl működését. valamint á háztáji gazdaságoktól származó termékek értéKesítését. Az egyéb bizottságok — szociális. kulturális, döntőbizottság, nőbizoltság — egy-egy szövetkezet különféle társadalmi feladatainak megoldásában működnek közre, vagy éppen irányítják e tevékenységi köröket. A szakmai és társadalmi vezetés összhangja, azonos célú egysége á legjobb biztosítéka minden szövetkezét eredményes működésének. H. L. Szeretnének a saját lábukon Kikeltek a tojások A teknősök sok furcsa jellegzetességgel rendelkező tagjai az élővilágnak. Mindenekelőtt arról nevezetesek, hogy a legtovább élő állatok: a tengeri teknősök átlagos életkora 125 esztendő. Agyuk feltűnően kicsiny, egy '40 kilogrammos állat agyveleje például mindössze 4—5 gramm súlyú. Tapintószervük olyan finom, hogy a vastag páncél megérintését is azonnal észreveszik. Talán kevesen tudják, hogy egyes teknősfajok egyedeinek a súlya az 500 kilogrammot is elérheti.. Igen szívós állatok, az éhezést, a levegő hiányát igen hosszú ideig kibírjak. A kutatók meglepődve tapasztalták, hogy a kísérleteik során lefejezett teknősök még heteken át mozognak. Arra is volt példa, hogy az egyik, agyvelejétől megfosztott állat még hat hónapig élt.. Kemény, meszes vagy puha, pergament 'héjú tojásokkal szaporodnak. A szárazföldi teknősök 10—15, a tengeri teknősök átlagosan 100 tojást raknak egyszerre. Fogságban, különösen az amatőr állatbarátok birtokában, csak ritkán szaporodnak. • A képen latható családi esemény e ritka alkalmak egyike, amikor a nyugatnémet kislány birtokában levő szárazföldi teknősbéka „házaspár” sikerrel adott életet az utódoknak. megállni A kecskeméti Rózsabarack és a Kecskemét Gyöngye Mezőgazdasági Szakszövetkezet múlt évi egyesülésével 1900 hektárra nőtt az összes földterület, amiből 600 hektárt művelnek közösen. A gazdaság új neve Egyesült Mező- gadasági Szakszövetkezet lett. . — így az idén továbbfejlesztjük kertészetünket — mondja Ambrus Jenő elnök. — A korábbi 18 helyett 28 hektáron termelünk főképpen pritaminpaprikát, valamint paradicsomot. A paprikáért ugyanis nagyobb árat fizet a MEZÖTERMÉK. A paradicsomra mindig ráfizetünk, ezért a korábbi 20 vagon helyett ez évben csak 10 vagonra kötöttünk szerződést a Kecskeméti Konzervgyárral. A termelési költségek állandó növekedése mellett tavaly még a kedvezőtlen időjárás is sok gondot okozott a paradicsomtermesztésben. A tizenötszöri permetezés és a háromszori porozás ellenére sem sikerült a szőlőtermés, mért a korszerűtlen ültetvény nem tette lehetővé a hathatós védekezést, ugyanakkor kajsziból is féltermést takarítottunk be az elmúlt esztendőben. A veszteséget a melléküzem- ágak nyereségéből egyenlítettük ki. E nélkül most növényvédő szert, műtrágyát sem tudnánk vásárolni, pedig a rossz földeken ugyancsak • szükség van a tápanyag-utánpótlásra. A szántók aranykorona-értéke alig közelíti meg a G-:Ot, de a szőlő- és gyümölcsültetvényeké sem sokkal jobb. Ezért is soroltak bennünket a kedvezőtlen adottságú szakszövetkezetek közé. — Mit tesznek ennek ellensúlyozására? — Az állami támogatás mellett saját magunk próbáljuk megoldani a gazdaságos termelést. Ebben segít az előbb említett melléküzemági tevékenység, amellyel főképp mezőgazdasági igényeket elégítünk ki. Sok gazdaság a mi kovácsműhelyünkben patkoltatja a lovait. A lakatos, asztalos és a gépjavító üzemünk is szolgáltatásokat végez. A városban működő két zöldségboltunk és négy borkimérőnk szintén a bevételt növeli. Ezek nyereségének többségét a mezőgazdaság fejlesztésére fordítjuk. — Milyen mértékben? — A belsőnyíri 36 hektár szőlőültetvényünket még az őszön korszerűsítettük, kivágással szélesítettük a sorokat. Távlati tervünkben szerepel, hogy 1980-ig a lehetőségekhez mérten táblásítjuk a szántóföldeket. Tervezzük a .sertéshizlalás és a juhtenyésztés bevezetését, valamint különféle erő- és munkagépek beszerzését, amivel tovább segítjük a tagsági gazdaságok termelését is. Erre szükség van, mert a tagság a szakszövetkezeten keresztül értékesíti a termékek zömét, évente mintegy 50—60 vagon zöldséget, gyümölcsöt, főképp a helyi lakosság ellátására. A szakszövetkezet vezetője által elmondottakból kitűnik, hogy a kedvezőtlen adottságok ellenére is szeretnének a saját lábukon megállni. Ezt egyelőre a melléküzemági tevékenységgel sikerült elérniük. A múlt évi kedvezőtlen időjárás ellenére is 400 ezer forint körüli nyereséggel zárták az évet. De tovább kell lépni, amire az egyesülés után megvan a lehetőség. B. Z. Ásványi kincsek a földtakaró alatt Az ásványi kincsek külszíni fejtéssel való kitermelésének — a föld alatti bányászattal szemben — számos előnye van. Egy- , részt lényegesen javulnak a bányászok munkakörülményei, másrészt nő a termelékenység, csökken a kitermelt nyersanyag önköltsége. Ugyanakkor a külszíni fejtések egyik lényeges hátránya, hogy gyakran jelentős területeket vonnak el a mezőgazdaságtól. A külszíni fejtéseken az értékes felszíni réteget különválasztják a mélyebb talajrétegektől, hogy-a talaj későbbi újramű- velését lehetővé tegyék, s a földtakaró visszahordásakor ügyelnek rá, hogy a fekete föld ismét felülre kerüljön. Jóllehet a külszíni bányaművelésnek alávetett terület egy időre kiesik a mezőgazdasági termelésből, később „meghálálja" az algpos átforgatást, jó termést ad. különösen akkor, ha .felhasználják az alkalmat a talajjavításra is, Régebben csak a közvetlenül a földtakaró -alatt fekvő ásványi kincseket termelték ki külszíni fejtéssel. Manapság, a leghatalmasabb munkagépek, az exkavátorok birtokában, több tíz méter vastag földtakaró eltávolítására, majd visszahelyezésére is vállalkoznak.. A külszíni fejtés még így is kifizetődőbb, mint a föld alatti bányászat. Olcsón és jól A tiszaalpári Tiszatáj Termelőszövetkezet az utóbbi öt esztendőben a megye legnagyobb szarvasmarha-tenyésztő gazdaságává fejlődött. 1970-ben még csak 124 tehenük volt, az elmúlt év végén már 650, az idén 827-re növekszik az állomány. A vemhesüszőkkel együtt már több, mint ezer a tehénlétszám. Megépült a korszerű technológiával felszerelt csaknem ezres tehenészeti telep, 360 borjú részére a nevelő és a különböző egyéb kiegészítő épületek, istállók, tejház. Ezenkívül 1820 növendék- és hízómarha számára a telep. Badacsonyi Péter elnökkel együtt járjuk a korszerű tehenészetet, közben elmondja a beruházás történetét. — A IV. ötéves terv időszaka alatt szinte minden pénzünket az ágazat fejlesztésére költöttük. 1972-ben kezdtünk hozzá a 76 millió forintos beruházáshoz. Az elmúlt év végén adtuk át rendeltetésének, de közben hozzá- kezdtünk feltöltéséhez. Sok gondjuk-bajuk volt az építkezésekkel. Többször áttervezték. Ezek a változások csak használtak a célnak, mert olcsóbbá, de egyúttal korszerűbbé is tették a kivitelezést. Ennek is köszönhető, hogy az egy tehénre jutó férőhely költsége alacsonyabb az országos átlagnál, a technológia a ' svéd Alfa Laval berendezésekre épült. A tej vezetékeken kerül, a tartályokba, higiénikusan, a levegővel^ való érintkezés nélkül.Magyartarka-állományuk van. — Ezt a fajtát a tejhozam növelése céljából tiszta vorű holland vöröstarka lapállyal keresztezzük. Az apaállat 6600 litert adó tehéntől származik. A mi ál• Négy ilyen 3 ezer literes tartály van a tejházban. (Szilágyi Mihály felvételei) 9 A tehenészeti telep, előtérben a vemhesüszőkkel. lományunk tavaly 3000 litert adott tehenenként, szeretnénk elérni a keresztezéssel legalább a ' 4000 .litert. Ennek megfelelően fejlesztjük a takarmány termesztést. Kiszámítottuk, hogy a leendő állománynak mennyi fehérjére van szüksége. A lucernavetés aránya •az összes szántóterülethez viszonyítva csaknem 19 százalék. 500 hektáron legelőt javítottunk. A cukorrépa-termesztésben jelentkező mellékterméket, a zöld répafejet is felhasználjuk a takarmányozásra. Tervszerűén gondoskodunk elegendő tömeg- és abraktakarmányról — tájékoztat az elnök. Igen fontosnak tartják a szakszerű irányítást. Az ágazatnak saját állatorvosa, inszeminátora. törzsállattenyésztője van. Huszonnyolc szakmunkást képeztek ki A tejtermelés növelésén kívül fontos célkitűzés a szarvasmarha-hizlalás fejlesztése. 1975-ben 7^0, az idén már 800 hízott bikát értékesítenek. A tiszaalpári Tiszatáj Termelőszövetkezet kezdeményezéséről jó véleménnyel vannak a szakemberek. Sokan meglátogatták már a telepeket, tanulmányozták az ágazat fejlesztésére tett erőfeszítések eredményeit. Ami figyelemre méltó, a takarékosságra való törekvés az építkezésnél, az egyszerű. de mégis jó kivitelezés, a korszerű technológia, amely tükrözi ,a külföldi tapasztalatokat. Az elnök, és a termelőszövetkezet szakemberei különböző országókban járva tanulmányozták a szarvasmarha-tenyésztést és a látottakat jól hasznosították. A szarvasmarha-tenyésztésből az utóbbi esztendőkben jelentősen nőtt a bevétel. A IV. öléves terv időszaka alatt mintegy 60 százalékkal. A következő években is ez az ágazat lesz a termelőszövetkezet tagságának legfontosabb bevételi forrása. K. S. A SZOT tagja — Egészen kicsiny gyermek voltam még, amikor árva lettem. Nagyszüleid neveltek, s alig voltam nyolcévés, amikor ők is ittbagytak és. egyedül maradiam a világban. Az állam vett gondozásba, eltartott, nevelt, iskoláztatott. Tokajban végeztem a' borászati gimnáziumot; Szerettem volna ezen a pályán dolgozni. Nem sikerült, de már nem is nagyon bánom. Amikor férjhez mentem, ide kerültünk Kiskunfélegyházára, s a szakmában csak Kunszálláson tudtam elhelyezkedni. Nagyon nehéz volt a kiás bejárás, akadályozta a munkám is. Márpedig, ha én valahol nem tudom megállni a helyem, nem tudok teljes értékű munkát végezni, akkor inkább nem vállalom. Így azután rövidesen a Villamosszigetelő és Műanyaggyárban helyezkedtem el. Most kezdem itt a tizenkettedik évet. Hogyan telt eddig? Nincs okom panaszra, elvégzem a munkám, megkapom hozzá a segítséget. megbecsülnek, mi kellene még más? Az itt töltött 11 év alatt különben sok minden történt velem. Kisfiam, kislányom született, s a magánéletemben ,ez volt a legfontosabb — és mondanom sem kell — a legboldogabb esemény... A munkahelyemen? Kezdetben | polírozó voltam. Hét évig végeztem ezt a munkát. Egészségem közben megrendült 1971-ben. s ekkor lettem gyártáselőkészítő, majd 1975 márciusában a munkásellátást kaptam feladatul. Nagyon megszerettem ezt . a munkakört, mert kapcsolatba kerültem a gyár szinte minden dolgozójával. Gondoskodom a munka- es védőruháról, az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók részére a védőitalról, az étkeztelésyől. Nincs időm az unalomra, de ha esetleg akad néhány óra, mindig találok magamnak elfoglaltságot. Mert nemcsak azt a munkát végzem amiért fizetnek ... Mint említettem, állami gondozott voltam, közösségben nőttem fel. Ily módon korán bekapcsolódtam a mozgalmi életbe. Úttörő, majd KISZ-tag lettem, s a szervezetben is mindig találtam tennivalót. lit a| üzemben hamarosan szakszervezeti bizalminak választottak. Nagyon szeretem és szívesen végzem ezt a munkát. Örülök annak, ha' újabb és újabb segítőtársakat találok. Az üzemi szakszervezeti bizottság nőfelelőse és a nőbizottság vezetőj'e vagyok. Mini az előbb mondottam, ha a fizetett munkám engedi, mindig akad más tennivalóm is. 1971-ben felvettek a párt tagjai sorába. Vgvancsak abban az éviben választottak meg a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagjai közé. A múlt év novemberében részt vettem a Vasas Szakszervezet kongresszusán, ahol küldöttnek választottak a SZOT XXII. kongresszusára. Felejthetetlen élmény volt mindkét kongresszus. Nagyon jó érzés volt hallani a küldöttek felelősségteljes felszólalásait és nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy ismét beválasztottak a Szakszervezetek Országos Tanácsába. Ha szót kaptam volna én is, elmondom. hogy a két kongresszus között gyárunkban is sok mindent megvalósítottunk. Hogy miről beszéltem volna? Arról, hogy rendszeres beiskolázási segélyt nyújtunk dolgozóinknak. Karácsonyra a három vagy ennél több gyermekes családok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők segélyt kapnak. Növekedett az éjszakai pótlék. A három v'agy en. nél több gyermekes anyák részére eltöröltük a szombat éjszakai műszakot anélkül, hogy keresetük csökkent volna. Bővült az öltöző és fürdő, új konyha és étterem épült. Elmondtam volna azt is, hogy nemcsak nálunk, hanem más Üzemekben és vállalatoknál is, a gazdasági vehetők egyre inkább szívükön viselik a dolgozó nők problémáit, s a lehetőség szerint segítik gondjuk megoldását. Bevont a munkájába a megyei nőbizottság, és amikor más üzemekben teszek látogatást, örömmel látom, hogy a nődolgozók helyzete egyre inkább javul. Remélem, hogy' a jövőben még kevesebb okuk lesz a panaszra. Elmondta: Simon Károly né Lejegyezte: Opauszky László
