Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-15 / 12. szám

1976. január 15. • PETŐFI NEPE • 3

Munkaprogram öt esztendőre

Évforduló - mai

tanulsággal

2. Helyünk a világban

A magyar népgazdaságot erős kötelékek fűzik a világgazdasághoz: nemzeti jövedelmünknek csaknem a fele a külkereskedelem közreműködésével jön létre. Így a világpiac objektív mérce, szerepe döntő az érték, a társadalmilag szükséges munkaráfordítások mérésében, gazdálkodásunk hatásfokának minősítésében.

Az energia- és nyersanyagárak emelkedése ugrásszerűen ment végbe. 1973 őszén, 1974 elején a tőkés világpiacon. A természeti kincseknek ez a felértékelése évről évre fokozatosan valósul meg a KGST-országok elszámolásában 1975 januárjától. Hazánk a dráguló nyersanyagokért, energiahordozókért növekvő mennyiségű vágy értékesebb késztermékkel kénytelen fizetni. Ez az ún. cserearány-romlás objektíve rontja a magyar gazdaság hatásfokát, az árveszteségek felemésztik a nemzeti jövedelem növekményének nagyobb hányadát. Miután szerény lehetőségeinkkel a világpiaci változásokat befolyásolni nem tudjuk, kényszerülünk rugalmasan igazodni követelményeikhez. A Veszteségeket hatékonyabb, jobb munkával, a belső tartalékok mozgósításával, a korszerű és jól értékesíthető termékek arányának növelésével ellensúlyozhatjuk

Nagy tartalékunk a nemzetközi munkamegosztásban. mindenekelőtt a szocialista integrációban rejlő lehetőségek hasznosítása. Az ötödik ötéves terv messzemenően épít is a KGST-országokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítésre, összesen mintegy 250 kooperációs s szakosítási megállapodás, egyezmény szolgálja az 1976—1980-as tervidőszak megalapozását. Tavaly már egyebek közt 9000 autóbuszt exportáltünk a KGST-or- sz'ágokba. Jelentősen . növekszik a közúti járműalkatrészek kooperációja :is. Hazánk hátsóhidakat, •szervokormányokat, sebességváltó alkatrészeket. gvárt aútóbuszok- . hoz, tehergépkocsikhoz más részegységekért cserébe A Zsiguli- koöperációban gyártott alkatrészek ellenértékeként 1980-ig csaknem . 150 ezer személygépkocsit kapunk.

A magyar—szovjet timföld— alumínium- egyezményt a közelmúltban ■ hosszabbítottuk meg . 1985-ig. A'petrolkémiai együttműködés keretében 10 esztendőn át évente 130 ezer tonna etilént és 80 ezer .tonna propilént szállítunk a Szovjetunióba olyan műanyago- ‘ kért cserébe, amelyeket idáig nyugatról évi 10—14 millió dollárért importáltunk. (A petrolkémiai együttműködésben ma már Len- •/gyelország, Csehszlovákia és Románia is részt vesz. (Megállapodtunk a szovjet kőolaj- és föld- gázvezetékek műszer- és hírközlő rehdszerének további közös fejlesztésében és gyártásában. Szük- ségietéinkhez és anyagi lehetőségeinkhez mérten részt veszünk a

közös KGST-beruházásokban, hogy ezzel is növelhessük előnyös kőolaj-, földgáz-, villamosenergia- cellulóz-, foszfátimportunkat.

A szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetővé teszi nemzetközileg is optimális méretű üzemek, gazdaságos nagy szériák létrehozását. Így autóbuszból például összesen több mint 60, hát- sóhídból pedig 335 ezer darab készülhet hazánkban 1976—1980 — közötti években. E nemzetközileg hazánkra szakosított termékekből korszerű gazdaságos gyárthatósá- guk, kiváló minőségük révén egyre növekvő darabszámban exportálhatunk a fejlett nyugati országokba és az olajtermelő arab államokba, Venezuelába. A szocialista integráció kibontakozása nem szigeteli el a KGST-országokat és köztük hazánkat a világ más részétől. hanem összeköti azzal.

Gazdaságilag és műszakilag egyaránt érdekelt hazánk a nem szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainak fejlesztésében. Energia- és nyersanyagszükségletünk egy részét korszerű terir.e- lőberendezéseket, alkatrészeket szerezzünk be a nyugati féltekéről. Dollár elszámolású behozatalunk 1980-ig 35—40 százalékkal növekszik. Mivel nem vállalhatjuk a beszerzések radikális csökkentését, ezért kivitelünket még nagyobb aránj’ban, legalább 60—65 százalékkal kell növelnünk öt év alatt, hogy javuljon hazánk külkereskedelmi helyzete. Ez utóbbi a tőkés export ilyen dinamikus fokozása az ötéves időszak legnehezebb feladata Azért is, mert késztermékeiknek csak egy része felel meg a tőkés piaci követelményeknek, s azért is, mert a tőkés export a nyugati verseny és - konjunkturális viszonyok bizonvtaVEGYIPAR

(ezer t)

710-720

TERRA-KS

lan függvénye. Ideje lenne e kiviteli területen is kevesebb de nagyobb szabású súlypontokat képezni és hosszabb távú egyezményekkel megalapozni, biztonságosabbá tenni a gyorsabb, lendületesebb fejlődést.

Kedvező tőkés piaci feltételek esetén is a vállalati öntevékenységnek. kezdeményező- és alkalmazkodókészségnek rendkívül nagy a szerepe. A központi döntések, a közgazdasági, szabályozás, a KGST-megállapodások, a termelés, az értékesítés, szervezetének fő irányait határozzák meg. De a jövedelmező tőkés export dinamikus növekedéséhez rugalmas helyi fejlesztés, aktív üzleti politika szükséges. Az erőfeszítések kívánatos mértékét, a feladatok nagyságát, bonyolultságát jelzi, hogy az élelmiszergazdaságnak kétszeresére, a könv- nyű- és vegyiparnak — több mint kétszeresére, a gépiparnak csaknem háromszorosára kell növelnie tőkés kiviteléi öt esztendő alatt. Sem a vállalatok, sem a népgazdaság számára nem lehet közömbös. hogy a megdrágult energia- hordozókért, nyersanyagokért és berendezésekért lényegesen több áruval kell-e fizetnünk, avagy kevesebb, de előnyösebben értékesíthető. jobb minőségű, korszerű terméket adunk cserébe.

A szokatlanul nagy feladatok rendkívül éles tőkés konkurrencia- harc közepette kerülnek végrehajtásra. Azok a vállalatok, szövetkezetek. amelyek ilyen feltételek között is bizonyítani képesek életrevalóságukat, méltán számíthatnak a társadalom elismerésére. szocialista államunk támogatására. K. J.

(Következik: Fejlődésünk megalapozása.)

Rendelet a járművek forgalomba helyezésének műszaki feltételeiről

Az új személykocsikban július 1-től kötelező a két visszapillantó tükör, a biztonsági öv és a tartalék izzók

A közúti közlekedés január 1-e óta érvényes új szabályaival változtak a közúti járművek ‘ előírásai is. Ezt figyelembe véve a közlekedés- és postaügyi miniszter — a kohó- és gépipari miniszterrel egyetértésben — rendeletet adott ki a közúti járművek forgalomba helyezésének1 és forgalomba tartásának műszaki feltételeiről, a rendelet a közúti közlekedés biztonságának növelését, s a környezet fokozottabb védelmét szolgálja. A korábbi rendelkezésekkel ' szemben bizonyos gépjárműtartozékok kötelező . felszerelését írja elő, egységesíti a járművek világító- és jelzőberendezéseinek számát, színét, meghatározza a biztonsági és a környezetvédelmi követelményeket. Mindezeket figyelembe véve a járművekkel kapcsolatos követelményéket, műszaki előírásokat a korábbiakhoz képest megszigorították.

A rendelet egészében január 1-én hatályba lépett, egész sor fontos, új előírásának végrehajtására azonban — figyelembe véve, hogy a hozzá szükséges feltételek is csak folyamatosan teremthetők meg — különféle határidőket állapítottak meg.

Már január 1. óta érvényes az az új rendelkezés, amely a környezetvédelem érdekében előírja, hogy az> Ottó-rendszerű motorok kipufogó gáza — üresjáratban és a maximális fordulatszám 60 százalékánál — 4,5 térfogatszázaléknál több szénmonoxidot, a Diesel-rendszerű motorok kipufogó gáza köbméterenként 550 milligfamnál több kormot nem

tartalmazhat.. Ugyancsak kötelező ellátni a motoros járműveket olyan zavarszűrő berendezés, sei, amely megakadályozza, hogy az elektromos egységek a meghatározott értéknél nagyobb rádiófrekvenciás sugárzást bocsássanak ki. A motoros járművek megengedett legnagyobb zajszintjére vonatkozó előírások viszont csak a január 1-től újonnan, forgalomba állított járművekre vonatkoznak.

A lényegesebb változások életbelépésének következő határideje július 1. Ettől az időponttól valamennyi újonnan forgalomba állított személygépkocsinál megkövetelik a két visszapillantó tükröt, az első két ülésen a három ponton rögzített biztonsági övét, és a rendeletben meghatározott lámpák mindenfajta izzóiból legalább egy tartalékot. Ugyancsak július 1-től minden gépjárművön — a személygépkocsikon, a mezőgazdasági vontatókon és a pótkocsikon is — csak a rendeletben előírt színű és számú világító- és fényjelző berendezés lehet.

Egész sor új előírás alkalmazását követelik meg 1977. január 1-től. Így például akkor már minden újonnan forgalomba helyezett személygépkocsit el kell látni • kiegészítő sárvédővel és ablakmosó berendezéssel, a motorkerékpárokat az előírt visz- szajelző lámpákkal. A gyermekszállításra alkalmassá tett kerékpárokon megkövetelik a lábtartót és a kapaszkodót is. Ettől az

időponttól valamennyi gépjármű, vön csak az úgynevezett európai aszimetrikus fényszórók használhatók, s csak borostyánsárga színű irányjelző lehet valamennyi gépjárművön. Akkortól már min. den személygépkocsin kötelező lesz két, minden motorkerékpáron egy visszapillantó tükör.

Üjabb határidők: 1977. július 1-től minden személygépkocsi első két ülésénél ott kell lennie a hárompontos biztonsági övnek — attól kezdve megkövetelik használatát is —, 1978. január 1-től minden motorkerékpárt és pótkocsiját fel kell szerelni féklámpával, a gépkocsik vezető üléseit pedig napellenzővel.

A mostani rendelet minden előírását lényegében 1979. január 1-től érvényesítik.

A Magyar Közlöny 1975. évi 90. számában megjelent miniszteri rendelet természetesen nemcsak ezeket a legfontosabb változásokat, újdonságokat tartalmazza. A . rendelet részletesen foglalkozik a járművek forgalomba helyezésének egyéb követelményeivel, meghatározza például a járművek méretét és súlyát, az általános biztonsági és környezet- védelmi követelményeket, a fékekre, a kormányműre és a futóműre vonatkozó előírásokat, foglalkozik k> mezőgazdasági járművekre, a vonatatókra, a segédmotorokra, a villamoskocsikra stb. vonatkozó rendelkezésekkel is. (MTI)

1936. január 15-én nagy jelentőségű politikai dokumentumot adtak közre a magyar kommunisták. A KMP Központi Bizottsága levéllel fordult a párt és a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség válamennyi szervezetéhez, tagjához. A munkásmozgalom történetében Elvtársi Levél névén emlegetett irat, elemezte a korabeli Magyarország uralkodó osztályainak népellénes, fasiszta háborús politikáját, a hazai társadalmi állapotokat; figyelmeztetett a munkásság harci egysége megteremtésének fontosságára és meghirdette a szövetségi politikát, programot adva a magyar népfrontmozgalom kibontakoztatására.

E harci program egyértelműen megjelölte a kommunisták és a nép haladó erőinek feladatát: „ ... A népfront azt jelenti, hogy a dolgozó társadalom minden erejét fogjuk össze a fasiszta rabszolgaság, az. éhség, a háború kormánya ellen” — olvashatjuk a levélben, a meghirdetett program a Kommunista Internacionálé 1935 nyarán megtartott VII. kongresszusának határozatára támaszkodott, amely felhívta a népek figyelmét, hogy a kor legnagyobb veszélye, a fasizmus előretörése ellen, a munkásosztály csakis akkor vezethet sikeres harcot, ,,... ha helyes forradalmi vezetés mellett maga köré tudja tömöríteni a város és falu széles dolgozó rétegeit”.

A szövetségi politika megvalósítása, a népek erejének tömörítése a komrriunista munkásmozgalom ma is érvényes, történelmi jelentőségű programja. Hiszen korunk sajnálatos vonása, hogy a világ, sőt földrészünk egyes pontjain továbbra is kísért a fasizmus, élnek még háborús törekvések, munkálkodnak népellenes erők. Megannyi ország mai történelme szolgál azzal a tanulsággal, hogy mindenféle elnyomó hatalom ellen a haladó népi erők szövetsége képes sikeresen küzdeni.

Nekünk, magyaroknak is mindig érvényes tanulságot adott a történelem a munkásegységről, a szövetségi politikáról. Annak idején nem fordulhattunk a nép erejével a fasizmus ellen, mert nem tudtunk egységet teremteni, mert kevés és szétforgácsolt volt a munkásosztály körül tömörült szövetséges. Felszabadult országunkban már nyomban talpra álltunk, mert következetesek voltunk a haladás erőinek tömörítésében; népünk a Nemzeti Bizottságok által, a szövetségi politika jegyében vette kezébe a hatalmat. De gyengült politikánk, szocialista hatalmunk ereje, amikor elhanyagoltuk, sőt sértettük é szövetséget. És ismét biztos, bátrabb előrehaladásunk, szocialista építőmunkánk, amióta következtések vagyunk § szövetségi népfrontpolitika mindennapi gyakorlásában.

Meggyőződésünket erősíti, hogy a környező szocialista országok tapasztalatai azonosak a mieinkkel. A szocializmus társadalmat formáló küzdelmeinek sikerét a munkásosztály a párt vezetésével, a'köréje tömörült szövetségesekkel együtt vívhatja ki.

H. L.

Az utak emlékei

Az ország egyetlen közúti múzeuma, vagy ahogy hivatalosan nevezik, szakgyűjteménye, Kiskőrösön látható. Lévárdy Imre több, mint kétszáz tárgyból álló gyűjteményéből alakult meg a- múzeum. Sajnos, ő már nem érhette meg, a nyitás előtt néhány hónappal meghalt. Tavaly négyezren voltak kíváncsiak a látnivalókra.

Az utak építése, karbantartása hazánkban csak 1850 után lett szervezett szakmunka, addig a jobbágyok kötelessége volt. Az első tárgyi emlékek is ebből az időből valók. Például az a mérföldkő, amely Pozsony környékéről való.,Sajnos, a méterre' való

áttérés után elrendelték a régi mértékegységgel jelzett táblák, kövek megsemmisítését, ezért az országban ebből az időből alig három-négy található. Gyűjtik a régi könyveket, térképeket, tervrajzokat. Található itt század eleji, kétnyelvű, horvát-magyar szakkönyv és a húszas években kiadott KRESZ. Számos makett és térkép mutatja a régi úthálózatot és hatalmas domború térképen jelölték be a háborúban felrobbantott sok ezer híd helyét. Lássunk mi is néhányat a gyűjtemény érdekesebb darabjaiból.

9 Mérföldkő az 1850.es évekből. Egy postamérföld kb. 7.5 kilométernek felelt meg.

HM

osont P’-'

15sM

VARASDRA

9 Mérőeszközök, táblák és egy híd modellje az egyik teremben.

JELtäff

tft

• Ez a tábla a hajósi elágazásnál lehetett a század elején, bizony akkor pontosabban tájékoztatott, mint ma, mert a mostani táblán csak a városnevek szerepelnek.

9 A negyvenes években kaptak egyenruhát

az útkaparók. A bábuk mellett talicskából barkácsolt mosdó látható. (Pásztor Zoltán felvételei.)

HOZZÁSZÓLÁS A „KÖZÖS SIKEREK LÉPCSŐIN” CÍMŰ CIKKHEZ

Jánoshalmi eredmények, tapasztalatok

Nagy érdeklődéssel olvastam a koordinációs ankétről, január 6- án a beszámoló cikket. Sajnálom, hogy nem lehettem ott, bizonyára sok tapasztalatot szerezhettem volna. Véleményem szerint az ilyen megbeszélések és az ezekről szóló tudósítások nagyon hasznosak, segítik egy-egy település és közvetve a megye fejlődését.

Jánoshalmán arra törekszünk, hogy minél szélesebb körű együttműködés alakuljon ki egy- egy feladat végrehajtásakor. Olyhn intézményekkel is egyeztetünk, melyektől pénzt nem kaphatunk, anyagilag esetleg nem tudnak részt venni a koordinációban.

Összefogással korszerűsítettük a Mélykút—Kalocsa közötti út átvezptő szakaszát. A KPM Közúti Igazgatósága adott 7 millió

forintot, a nagyközség 4 millió forinttal csatornáztatott. Kölcsönösen figyelembe vettük az érdekeket.

A MÁV jánoshalmi vasútállomását a helyi igények teljes figyelembevételével modernizálják, bővítik. A rakodóterek kialakításánál, a gépesítésnél összegyűjtöttük a szállíttatok igényeit, tekintettel voltunk a fejlesztésből adódó igényekre.

örömmel tudathatom, hogy Jánoshalmán egyetlen gazdaság sem tervez közösséget érintő létesítményt, míg azt a szövetkezeti tanács meg nem tárgyalja. Ez a termelőszövetkezetek, az ÁFÉSZ, az ipari szövetkezet, a tsz-közi vállalat képviselőiből kialakított tanácsadó testület minden községfejlesztési, a községszerkezetet befolyásoló tervet, elgondolást véleményez. Ok az együttműködés rúgói. Vigyáznak arra, hogy minden létesítmény közvetve, közvetlenül a lakosság érdekeit szolgálja és reális legyen.

Ilyen szellemben dolgozva gazdagodott Jánoshalma az alábbi „koordinációs” épületekkel: sportcsarnok, ÁBC-áruház, több lakóház.

Egyetértek Csányi elvtárssal, a Bajai Városi Tanács osztályvezetőjével: növekszik az együttműködés fontossága. Á szociális, a kulturális, a sportalap koordinálásban — például — még sok lehetőség van. A társadalmi munka, a szocialista brigádmozgalom és a tervszerű együttműködés további közös akciók lehetőségét jelzi. A kölcsönös előnyök alapján történő működtetés is egyre fontosabb területe a koordinálásnak. Harczi János *

tanácselnök