Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-15 / 12. szám

1976. január 15. • PETŐFI NEPE • 3 Munkaprogram öt esztendőre Évforduló - mai tanulsággal 2. Helyünk a világban A magyar népgazdaságot erős kötelékek fűzik a világgaz­dasághoz: nemzeti jövedelmünknek csaknem a fele a külke­reskedelem közreműködésével jön létre. Így a világpiac ob­jektív mérce, szerepe döntő az érték, a társadalmilag szük­séges munkaráfordítások mérésében, gazdálkodásunk hatás­fokának minősítésében. Az energia- és nyersanyagárak emelkedése ugrásszerűen ment végbe. 1973 őszén, 1974 elején a tőkés világpiacon. A természeti kincseknek ez a felértékelése év­ről évre fokozatosan valósul meg a KGST-országok elszámolásában 1975 januárjától. Hazánk a drá­guló nyersanyagokért, energiahor­dozókért növekvő mennyiségű vágy értékesebb késztermékkel kénytelen fizetni. Ez az ún. cse­rearány-romlás objektíve rontja a magyar gazdaság hatásfokát, az árveszteségek felemésztik a nem­zeti jövedelem növekményének nagyobb hányadát. Miután sze­rény lehetőségeinkkel a világpia­ci változásokat befolyásolni nem tudjuk, kényszerülünk rugalma­san igazodni követelményeikhez. A Veszteségeket hatékonyabb, jobb munkával, a belső tartalé­kok mozgósításával, a korszerű és jól értékesíthető termékek ará­nyának növelésével ellensúlyoz­hatjuk Nagy tartalékunk a nemzetközi munkamegosztásban. mindenek­előtt a szocialista integrációban rejlő lehetőségek hasznosítása. Az ötödik ötéves terv messzemenően épít is a KGST-országokhoz fű­ződő kapcsolatok elmélyítésre, összesen mintegy 250 kooperációs s szakosítási megállapodás, egyez­mény szolgálja az 1976—1980-as tervidőszak megalapozását. Ta­valy már egyebek közt 9000 autó­buszt exportáltünk a KGST-or- sz'ágokba. Jelentősen . növekszik a közúti járműalkatrészek koope­rációja :is. Hazánk hátsóhidakat, •szervokormányokat, sebességvál­tó alkatrészeket. gvárt aútóbuszok- . hoz, tehergépkocsikhoz más rész­egységekért cserébe A Zsiguli- koöperációban gyártott alkatré­szek ellenértékeként 1980-ig csak­nem . 150 ezer személygépkocsit kapunk. A magyar—szovjet timföld— alumínium- egyezményt a közel­múltban ■ hosszabbítottuk meg . 1985-ig. A'petrolkémiai együttmű­ködés keretében 10 esztendőn át évente 130 ezer tonna etilént és 80 ezer .tonna propilént szállítunk a Szovjetunióba olyan műanyago- ‘ kért cserébe, amelyeket idáig nyu­gatról évi 10—14 millió dollárért importáltunk. (A petrolkémiai együttműködésben ma már Len- •/gyelország, Csehszlovákia és Ro­mánia is részt vesz. (Megállapod­tunk a szovjet kőolaj- és föld- gázvezetékek műszer- és hírközlő rehdszerének további közös fej­lesztésében és gyártásában. Szük- ségietéinkhez és anyagi lehetősé­geinkhez mérten részt veszünk a közös KGST-beruházásokban, hogy ezzel is növelhessük előnyös kőolaj-, földgáz-, villamosener­gia- cellulóz-, foszfátimportunkat. A szocialista nemzetközi mun­kamegosztás lehetővé teszi nem­zetközileg is optimális méretű üzemek, gazdaságos nagy szériák létrehozását. Így autóbuszból pél­dául összesen több mint 60, hát- sóhídból pedig 335 ezer darab ké­szülhet hazánkban 1976—1980 — közötti években. E nemzetközileg hazánkra szakosított termékekből korszerű gazdaságos gyárthatósá- guk, kiváló minőségük révén egy­re növekvő darabszámban expor­tálhatunk a fejlett nyugati orszá­gokba és az olajtermelő arab álla­mokba, Venezuelába. A szocialis­ta integráció kibontakozása nem szigeteli el a KGST-országokat és köztük hazánkat a világ más ré­szétől. hanem összeköti azzal. Gazdaságilag és műszakilag egyaránt érdekelt hazánk a nem szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainak fejlesztésében. Energia- és nyersanyagszükségle­tünk egy részét korszerű terir.e- lőberendezéseket, alkatrészeket sze­rezzünk be a nyugati féltekéről. Dollár elszámolású behozatalunk 1980-ig 35—40 százalékkal növek­szik. Mivel nem vállalhatjuk a beszerzések radikális csökkenté­sét, ezért kivitelünket még na­gyobb aránj’ban, legalább 60—65 százalékkal kell növelnünk öt év alatt, hogy javuljon hazánk kül­kereskedelmi helyzete. Ez utóbbi a tőkés export ilyen dinamikus fokozása az ötéves időszak legne­hezebb feladata Azért is, mert késztermékeiknek csak egy része felel meg a tőkés piaci követelmé­nyeknek, s azért is, mert a tőkés export a nyugati verseny és - kon­junkturális viszonyok bizonvta­VEGYIPAR (ezer t) 710-720 TERRA-KS lan függvénye. Ideje lenne e ki­viteli területen is kevesebb de na­gyobb szabású súlypontokat ké­pezni és hosszabb távú egyezmé­nyekkel megalapozni, biztonságo­sabbá tenni a gyorsabb, lendüle­tesebb fejlődést. Kedvező tőkés piaci feltételek esetén is a vállalati öntevékeny­ségnek. kezdeményező- és alkal­mazkodókészségnek rendkívül nagy a szerepe. A központi dön­tések, a közgazdasági, szabályo­zás, a KGST-megállapodások, a termelés, az értékesítés, szerve­zetének fő irányait határozzák meg. De a jövedelmező tőkés ex­port dinamikus növekedéséhez rugalmas helyi fejlesztés, aktív üzleti politika szükséges. Az erő­feszítések kívánatos mértékét, a feladatok nagyságát, bonyolultsá­gát jelzi, hogy az élelmiszergaz­daságnak kétszeresére, a könv- nyű- és vegyiparnak — több mint kétszeresére, a gépiparnak csak­nem háromszorosára kell növelnie tőkés kiviteléi öt esztendő alatt. Sem a vállalatok, sem a népgaz­daság számára nem lehet közöm­bös. hogy a megdrágult energia- hordozókért, nyersanyagokért és berendezésekért lényegesen több áruval kell-e fizetnünk, avagy kevesebb, de előnyösebben érté­kesíthető. jobb minőségű, korsze­rű terméket adunk cserébe. A szokatlanul nagy feladatok rendkívül éles tőkés konkurrencia- harc közepette kerülnek végre­hajtásra. Azok a vállalatok, szö­vetkezetek. amelyek ilyen felté­telek között is bizonyítani képe­sek életrevalóságukat, méltán szá­míthatnak a társadalom elisme­résére. szocialista államunk tá­mogatására. K. J. (Következik: Fejlődésünk meg­alapozása.) Rendelet a járművek forgalomba helyezésének műszaki feltételeiről Az új személykocsikban július 1-től kötelező a két visszapillantó tükör, a biztonsági öv és a tartalék izzók A közúti közlekedés január 1-e óta érvényes új szabályaival vál­toztak a közúti járművek ‘ elő­írásai is. Ezt figyelembe véve a közlekedés- és postaügyi minisz­ter — a kohó- és gépipari mi­niszterrel egyetértésben — ren­deletet adott ki a közúti jármű­vek forgalomba helyezésének1 és forgalomba tartásának műszaki feltételeiről, a rendelet a közúti közlekedés biztonságának növe­lését, s a környezet fokozottabb védelmét szolgálja. A korábbi rendelkezésekkel ' szemben bizo­nyos gépjárműtartozékok kötelező . felszerelését írja elő, egységesíti a járművek világító- és jelzőbe­rendezéseinek számát, színét, meghatározza a biztonsági és a környezetvédelmi követelménye­ket. Mindezeket figyelembe véve a járművekkel kapcsolatos köve­telményéket, műszaki előírásokat a korábbiakhoz képest megszigo­rították. A rendelet egészében január 1-én hatályba lépett, egész sor fontos, új előírásának végrehaj­tására azonban — figyelembe vé­ve, hogy a hozzá szükséges fel­tételek is csak folyamatosan te­remthetők meg — különféle ha­táridőket állapítottak meg. Már január 1. óta érvényes az az új rendelkezés, amely a kör­nyezetvédelem érdekében előírja, hogy az> Ottó-rendszerű motorok kipufogó gáza — üresjáratban és a maximális fordulatszám 60 százalékánál — 4,5 térfogatszá­zaléknál több szénmonoxidot, a Diesel-rendszerű motorok kipu­fogó gáza köbméterenként 550 milligfamnál több kormot nem tartalmazhat.. Ugyancsak kötele­ző ellátni a motoros járműve­ket olyan zavarszűrő berendezés, sei, amely megakadályozza, hogy az elektromos egységek a meg­határozott értéknél nagyobb rá­diófrekvenciás sugárzást bocsás­sanak ki. A motoros járművek megengedett legnagyobb zajszint­jére vonatkozó előírások viszont csak a január 1-től újonnan, for­galomba állított járművekre vo­natkoznak. A lényegesebb változások élet­belépésének következő határide­je július 1. Ettől az időponttól valamennyi újonnan forgalomba állított személygépkocsinál meg­követelik a két visszapillantó tükröt, az első két ülésen a há­rom ponton rögzített biztonsági övét, és a rendeletben meghatá­rozott lámpák mindenfajta izzói­ból legalább egy tartalékot. Ugyancsak július 1-től minden gépjárművön — a személygép­kocsikon, a mezőgazdasági vonta­tókon és a pótkocsikon is — csak a rendeletben előírt színű és számú világító- és fényjelző berendezés lehet. Egész sor új előírás alkalma­zását követelik meg 1977. január 1-től. Így például akkor már minden újonnan forgalomba helyezett személygépkocsit el kell látni • kiegészítő sárvédővel és ablakmosó berendezéssel, a motorkerékpárokat az előírt visz- szajelző lámpákkal. A gyermek­szállításra alkalmassá tett kerék­párokon megkövetelik a lábtar­tót és a kapaszkodót is. Ettől az időponttól valamennyi gépjármű, vön csak az úgynevezett európai aszimetrikus fényszórók használ­hatók, s csak borostyánsárga szí­nű irányjelző lehet valamennyi gépjárművön. Akkortól már min. den személygépkocsin kötelező lesz két, minden motorkerékpá­ron egy visszapillantó tükör. Üjabb határidők: 1977. július 1-től minden személygépkocsi el­ső két ülésénél ott kell lennie a hárompontos biztonsági övnek — attól kezdve megkövetelik hasz­nálatát is —, 1978. január 1-től minden motorkerékpárt és pót­kocsiját fel kell szerelni féklám­pával, a gépkocsik vezető üléseit pedig napellenzővel. A mostani rendelet minden előírását lényegében 1979. ja­nuár 1-től érvényesítik. A Magyar Közlöny 1975. évi 90. számában megjelent miniszte­ri rendelet természetesen nem­csak ezeket a legfontosabb vál­tozásokat, újdonságokat tartal­mazza. A . rendelet részletesen foglalkozik a járművek forgalom­ba helyezésének egyéb követelmé­nyeivel, meghatározza például a járművek méretét és súlyát, az általános biztonsági és környezet- védelmi követelményeket, a fé­kekre, a kormányműre és a fu­tóműre vonatkozó előírásokat, foglalkozik k> mezőgazdasági jár­művekre, a vonatatókra, a se­gédmotorokra, a villamoskocsikra stb. vonatkozó rendelkezésekkel is. (MTI) 1936. január 15-én nagy je­lentőségű politikai dokumentu­mot adtak közre a magyar kom­munisták. A KMP Központi Bi­zottsága levéllel fordult a párt és a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség válamennyi szervezeté­hez, tagjához. A munkásmozga­lom történetében Elvtársi Le­vél névén emlegetett irat, ele­mezte a korabeli Magyarország uralkodó osztályainak népellénes, fasiszta háborús politikáját, a hazai társadalmi állapotokat; fi­gyelmeztetett a munkásság harci egysége megteremtésének fon­tosságára és meghirdette a szö­vetségi politikát, programot adva a magyar népfrontmozgalom ki­bontakoztatására. E harci program egyértelműen megjelölte a kommunisták és a nép haladó erőinek feladatát: „ ... A népfront azt jelenti, hogy a dolgozó társadalom minden erejét fogjuk össze a fasiszta rab­szolgaság, az. éhség, a háború kormánya ellen” — olvashatjuk a levélben, a meghirdetett prog­ram a Kommunista Internacio­nálé 1935 nyarán megtartott VII. kongresszusának határozatára tá­maszkodott, amely felhívta a né­pek figyelmét, hogy a kor leg­nagyobb veszélye, a fasizmus elő­retörése ellen, a munkásosztály csakis akkor vezethet sikeres harcot, ,,... ha helyes forradalmi vezetés mellett maga köré tudja tömöríteni a város és falu szé­les dolgozó rétegeit”. A szövetségi politika megvaló­sítása, a népek erejének tömörí­tése a komrriunista munkásmoz­galom ma is érvényes, történelmi jelentőségű programja. Hiszen korunk sajnálatos vonása, hogy a világ, sőt földrészünk egyes pont­jain továbbra is kísért a fasiz­mus, élnek még háborús törekvé­sek, munkálkodnak népellenes erők. Megannyi ország mai tör­ténelme szolgál azzal a tanul­sággal, hogy mindenféle elnyomó hatalom ellen a haladó népi erők szövetsége képes sikeresen küz­deni. Nekünk, magyaroknak is min­dig érvényes tanulságot adott a történelem a munkásegységről, a szövetségi politikáról. Annak ide­jén nem fordulhattunk a nép erejével a fasizmus ellen, mert nem tudtunk egységet teremte­ni, mert kevés és szétforgácsolt volt a munkásosztály körül tö­mörült szövetséges. Felszabadult országunkban már nyomban talp­ra álltunk, mert következetesek voltunk a haladás erőinek tö­mörítésében; népünk a Nemzeti Bizottságok által, a szövetségi politika jegyében vette kezébe a hatalmat. De gyengült politikánk, szocialista hatalmunk ereje, ami­kor elhanyagoltuk, sőt sértettük é szövetséget. És ismét biztos, bátrabb előrehaladásunk, szocia­lista építőmunkánk, amióta kö­vetkeztések vagyunk § szövetségi népfrontpolitika mindennapi gya­korlásában. Meggyőződésünket erősíti, hogy a környező szocialista országok tapasztalatai azonosak a mieink­kel. A szocializmus társadalmat formáló küzdelmeinek sikerét a munkásosztály a párt vezetésével, a'köréje tömörült szövetségesek­kel együtt vívhatja ki. H. L. Az utak emlékei Az ország egyetlen közúti mú­zeuma, vagy ahogy hivatalosan nevezik, szakgyűjteménye, Kis­kőrösön látható. Lévárdy Imre több, mint kétszáz tárgyból álló gyűjteményéből alakult meg a- múzeum. Sajnos, ő már nem ér­hette meg, a nyitás előtt néhány hónappal meghalt. Tavaly négy­ezren voltak kíváncsiak a látni­valókra. Az utak építése, karbantartása hazánkban csak 1850 után lett szervezett szakmunka, addig a jobbágyok kötelessége volt. Az első tárgyi emlékek is ebből az időből valók. Például az a mér­földkő, amely Pozsony környéké­ről való.,Sajnos, a méterre' való áttérés után elrendelték a régi mértékegységgel jelzett táblák, kövek megsemmisítését, ezért az országban ebből az időből alig három-négy található. Gyűjtik a régi könyveket, térképeket, terv­rajzokat. Található itt század eleji, kétnyelvű, horvát-magyar szakkönyv és a húszas években kiadott KRESZ. Számos makett és térkép mutatja a régi út­hálózatot és hatalmas domború térképen jelölték be a háború­ban felrobbantott sok ezer híd helyét. Lássunk mi is néhányat a gyűjtemény érdekesebb darab­jaiból. 9 Mérföldkő az 1850.es évekből. Egy postamérföld kb. 7.5 kilo­méternek felelt meg. HM osont P’-' 15sM VARASDRA 9 Mérőeszközök, táblák és egy híd modellje az egyik teremben. JELtäff tft • Ez a tábla a hajósi elágazásnál lehetett a század elején, bizony akkor pontosabban tájékozta­tott, mint ma, mert a mostani táblán csak a városnevek sze­repelnek. 9 A negyvenes években kaptak egyenruhát az útkaparók. A bábuk mellett talicskából barkácsolt mosdó látható. (Pásztor Zoltán felvételei.) HOZZÁSZÓLÁS A „KÖZÖS SIKEREK LÉPCSŐIN” CÍMŰ CIKKHEZ Jánoshalmi eredmények, tapasztalatok Nagy érdeklődéssel olvastam a koordinációs ankétről, január 6- án a beszámoló cikket. Sajnálom, hogy nem lehettem ott, bizonyá­ra sok tapasztalatot szerezhettem volna. Véleményem szerint az ilyen megbeszélések és az ezek­ről szóló tudósítások nagyon hasznosak, segítik egy-egy tele­pülés és közvetve a megye fejlő­dését. Jánoshalmán arra törekszünk, hogy minél szélesebb körű együttműködés alakuljon ki egy- egy feladat végrehajtásakor. Olyhn intézményekkel is egyez­tetünk, melyektől pénzt nem kap­hatunk, anyagilag esetleg nem tudnak részt venni a koordiná­cióban. Összefogással korszerűsítettük a Mélykút—Kalocsa közötti út átvezptő szakaszát. A KPM Köz­úti Igazgatósága adott 7 millió forintot, a nagyközség 4 millió forinttal csatornáztatott. Kölcsö­nösen figyelembe vettük az ér­dekeket. A MÁV jánoshalmi vasútállo­mását a helyi igények teljes fi­gyelembevételével modernizál­ják, bővítik. A rakodóterek ki­alakításánál, a gépesítésnél össze­gyűjtöttük a szállíttatok igényeit, tekintettel voltunk a fejlesztés­ből adódó igényekre. örömmel tudathatom, hogy Jánoshalmán egyetlen gazdaság sem tervez közösséget érintő lé­tesítményt, míg azt a szövetkezeti tanács meg nem tárgyalja. Ez a termelőszövetkezetek, az ÁFÉSZ, az ipari szövetkezet, a tsz-közi vállalat képviselőiből kialakított tanácsadó testület minden köz­ségfejlesztési, a községszerkeze­tet befolyásoló tervet, elgondo­lást véleményez. Ok az együtt­működés rúgói. Vigyáznak arra, hogy minden létesítmény közvet­ve, közvetlenül a lakosság érde­keit szolgálja és reális legyen. Ilyen szellemben dolgozva gaz­dagodott Jánoshalma az alábbi „koordinációs” épületekkel: sport­csarnok, ÁBC-áruház, több lakó­ház. Egyetértek Csányi elvtárssal, a Bajai Városi Tanács osztályveze­tőjével: növekszik az együttmű­ködés fontossága. Á szociális, a kulturális, a sportalap koordi­nálásban — például — még sok lehetőség van. A társadalmi munka, a szocialista brigádmoz­galom és a tervszerű együttmű­ködés további közös akciók lehe­tőségét jelzi. A kölcsönös előnyök alapján történő működtetés is egyre fontosabb területe a koor­dinálásnak. Harczi János * tanácselnök

Next

/
Thumbnails
Contents