Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-14 / 11. szám
4 • PETŐFI NÉPE 0 1976. január 14. I SIKERES SZAKSZERVEZETI TÁRSADALMI ÁRELLENŐRZÉS A fogyasztók érdekvédelmében A jó néhány társadalmi munkabizottság között, amely a Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett működik — van egy új, mindössze egy esztendeje tevékenykedő, a Termelési Árellenőrző Bizottság. Munkálkodásának lényegéről Princz Lászlótól, az SZMT titkárától és Kovács Páltól, a közgazdasági osztály vezetőjétől kértünk tájékoztatást. Tavaly februárban — tíz társadalmi aktívából alakult az SZMT Termelési Árellenőrző Bizottsága Jó szakemberekből, akik széles körben szereztek már tapasztalatot a vállalatok, szövetkezetek ár- és üzletpolitikájáról. Erre mutat, hogy a Bajai Finomposztó, a Fémmunkás, a cipőgyár. s több más üzem és kereskedelmi vállalat árszakemberei dolgoznak ebben a bizottságban. Az eddigiekből is kiviláglik, hogy mennyiben más az ő ellenőrző munkájuk, mint a szakszervezetek régóta és ma is munkálkodó társadalmi ellenőreié, akik a boltokban, vendéglátóipari egységekben kísérik figyelemmel látogatásaik során az árak betartását — a fogyasztók érdekvédelmében. Éppen e régtől folyó munka alapossága, közhasznúsága késztette arra a SZOT Elnökségét, hogy ezt az ellenőrző társadalmi tevékenységet — mint Kovács Pál megfogalmazta — a termelési oldalra is kitérjesz- sze. Így jöttek létre — SZOT-ha- tározatra — az SZMT-k mellett működd Termelési Árellenőrző Bizottságok. Feladatuk tehát, magyarázta Princz László, hogy a párt életszínvonal-politikájának megfelelően, a szakszervezet részéről erősítsék a fogyasztók, a szervezett dolgozók érdekvédelmét Azaz működjenek közre a vállalatok és szövetkezetek ár- és üzletpolitikájának társadalmi ellenőrzésében. Az ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatok, szövetkezetek árpolitikai magatartásának ellenőrzése, az árhatósági előírások . betartásának vizsgálata mellett magában foglalja az árkalkulálással kapcsolatos tények ellenőrzésére vonatkozó vizsgálati feladatokat. Mit vizsgál a 2—4 ellenőrből álló bizottság egy-egy adott vállalatnál. termelőszövetkezetnél? E munka sokszempontúságát nem lehetne egyetlen cikk keretében részletezni, de néhány vizsgálati terület felsorolása is megérteti az olvasókkal, a fogyasztó közönséggel ennek tartalmát. A szakmailag szükséges dokumentációk gondos áttanulmányozása alapján —. és természetesen a vonatkozó törvények, jogszabályok, hatósági rendelkezések, bel- és külföldi piacviszonyok alapos ismeretében — megnézik például a következőket. A törvényes előírásnak megfelelően készült-e a termelő vállalatnál árvetési költségkalkuláció; történt-e árváltozás a vizsgált időszakban, ennek mértéke, indoka, s milyen piaci viszonyok között jött létre, tehát pl. monopolhelyzet vagy hiánycikk-körülmények nem játszottak-e közre, összhangban van-e az árkalkuláció és utókalkuláció, nem történtek-e indokolatlan költségfelszámítások. A termékek értékéhez képest nem aránytalanul magas-e az ár; összhangban van-e a rokon-, ill. helyettesítő cikkek értékével:- használati tulajdonságaival. Nem kifogásolható-e az árban elért nyereség; méltányos-e a haszon. És folytathatnánk a vizsgálódások témáit. A két megyei szakszervezeti vezető előadta, hogy a bizottság első évi munkássága örvendetesen beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ennek lényeges előfeltétele volt. hogy az SZMT — és szóban- forgó bizottsága — példásan együttműködött a megyei tanács szakigazgatási szervével, az ipari, kereskedelmi osztállyal. Az SZMT és a megyei tanács közösen ádja ki aZ ellenőrök megbízó leveleit, s a bizottságokban mindkét részről ott vannak az árszakemberek. 1975-ben 13 vállalatnál, illetve szövetkezetnél végeztek ellenőrzést. köztük a Bajai LAKBER- nél, a kiskunmajsai Drótfonatnál. a kiskunfélegyházi Ruhaipari Vállalatnál, a Kalocsai Textilfeldolgozónál, a Kiskunhalasi Cipész Ktsz-nél, eT BÉK-nél. MEZÖTER- MÉK-nél. Ebből is kitetszik a szóródás —. az a törekvés, hogy minél több szakmánál ellenőrizzék az árképzés törvényszabta előírásainak betartását — mindany- nyiunk érdekében. A borárválto- zások elrendelését követően vizsgálták. helyesen, idejében, s a kiadott rendelkezéseknek megfelelően vezették-e át azokat a Vendéglátónál, Központilag is kiemelt feladatuknak tekintették a zöldség-, s gyümölcsárak alakulásának ellenőrzését. Indokolatlan áremelés miatt mindössze 3 esetben került sor intézkedésre; 2 szabálysértési és 1 fegyelmi eljárást folytattak le. Az ellenőrzések alaposságát tekintve — egy-egy vizsgálat 5—8 napon át tartott — ez nem rossz arány, s arra vall, hogy a termelő vállalatoknál, szövetkezeteknél általában korrekt az iizlet- és árpolitikai magatartás. 1976-ban sem lesz kevesebb a Termelési Árellenőrző Bizottság munkája, hiszen a legújabban elrendelt árintézkedések helyes végrehajtásának ellenőrzésében fokozott felelősség hárul a társa- dalmiszakember-aktivákra. Hogy továbbra is az eddigihez hasonlóan álljanak hivatásuk magaslatán. mind az SZMT, mind a megyei tanács a legteljesebb támogatást nyújtja feladatuk zavartalan ellátásához. A program már készen van, s a „kísérleti” év eredményei is garantálják, hogy 1976 — valamivel több ellenőrzését is sikerrel bonyolítja le a bizottság. Tóth István POLITIKAI SZÓTÁR Napenergiával működő szivattyú Politikai gyakorlat A világ első napenergiával hajtott vízszivattyúja naponta tizenöt köbméter vízzel fogja ellátni egy Dakar (Szenegál) melletti kis falu lakóit. A szükséges 4000 watt elektromos energiát szoüáris cellák szolgáltatják. A sötétség beálltával elemek működtetik a szivattyút. KI VEZESSE A SZÖVETKEZETEI? Az elnök és a szakmai vezetés (2.) A szövetkezeti vezetés munkájának vázlatos meghatározásához is figyelembe kell vennünk a szövetkezeti gazdaság kettős jellegét. E gazdaságok egyfelől vállalatok, amelyek saját kockázatukra termelnek, gazdálkodnak; másfelől • önkormányzatú emberi közösségek, amelyek formálják, szocialista irányba alakítják tagjaik és családjaik életét. Erdei Ferenc 1969-ben a termelőszövetkezetek vezetését elemezve a következőkre figyelmeztet; „...a szövetkezeti veze. tőgárdákban, a következő időszakban a modern iparszerű vállalati gazdálkodás kibontakozása során növekszik a fejlett technikához •értő és racionális gondolkodásban járatos szakemberek szerepe, ... a fejlődés útja továbbra is fokozatos átalakulás... a következő időszakban sem boldogulhat a tagságtól elszakadt vezetés”. Valóban, a gyakorlat azt mutatja, hogy azok a termelőszövetkezeti vezetők járulnak hozzá munkájukkal igazán sikeresen a gondjaikra bízott üzem, vagy egy-egy szakterület jó működéséhez, akik értenek a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség összhangjának megteremtéséhez. A szövetkezeti gazdálkodás fej-: lődése egyre nagyobb követelmények elé állítja a vezetőket. Már ma is igen széles azoknak a változásoknak a köre, amelyekben a vezetőknek jól el kell igazodniok. Közülük csak néhányat soroljunk: a gazdaságok méretének és árutermelésének növekedése, a termelés szakosodása, a munka- megosztás fejlődése, a műszaki haladás, a nagyfokú gépesítés, á gazdasági ösztönzők helyes alkalmazása, a piaci viszonyok figyelembe vétele, a szakképzettség állandó fejlesztése. Mindebből következik, hogy a vezetőknek újabb és újabb ismereteket kell elsajálítaniok ahhoz, hogy a gyorsan változó termelési folyamatokat és az egyre képzettebb szakgárda irányítását kellő biztonsággal kézben tudják tartani. Változatlanul igaz, hogy a vezetésben kiemelkedő szerepe van az elnöknek, ö nemcsak a termelőszövetkezetek és a közgyűlés által választott vezetőségnek az elnöke, hanem egyszemélyben felelős vezetője a szövetkezeti .gazdaságokban is mindjobban kifejlődő különféle képzettségű szakemberekből álló irányítógárdának. Az elnöknek tehát el kell igazodni megannyi szakmai, termelési kérdésben ahhoz, hogy irányítani tudja munkatársait. Ám a szakmai ismereteken kívül megfelelő emberi tulajdonságok is kellenek a jó vezetéshez. A tapasztalatokat azt mutatják, hogy a szövetkezeti vezetés módszereinek társadalmi meghatározottsága döntő módon az elnök életútjával, tapasztalataival, emberi magatartásával, továbbá a szövetkezeti tagság % és a közvetlen környezet (a falu) különféle társadalmi rétegeihez fűződő viszonyával függ össze. Jellemzésül említjük meg, hogy nemrég az egyik termelő- szövetkezetben például a jó vezetők iránti igényeket a tagok a következőkben fogalmazták meg: problémáikkal bármikor felkereshessék beosztottaik, a tévedéseket legyen ereje beismerni, a feladatok végrehajtása során ne avatkozzon be beosztottai munkájába, legyen népszerű, a döntések előtt kérje ki munkatársainak véleményét, mulasztás esetén éljen a büntetés eszközével, kísérje figyelemmel beosztottai fejlődését és őket eszerint ítélje meg. A vezetők — és mindenekelőtt az elnök — jó munkájának egyik nélkülözhetetlen tényezője a tagság körében kivívott tekintélyük. Ez azt jelenti, hogy minden munkatársa és a szövetkezeti tagság elismeri, kedvezően értékeli jellemét, vezetői képességeit. A személyi tekintély alapja tehát mindig a vezetettek bizalma, amihez elengedhetetlenül szükséges az a meggyőződés, hogy a vezető őszinte jóakarattal van munkatársai és az egész szövetkezeti tagság iránt. H. L. A politikával foglalkozó tanulmányokban gyakran fölbukkan a politikai gyakprlat,- rp,ii)t kifejezés. Ennek a kifejezés-: . ~ nek meghatározott fogalmi tartalma van és elengedhetetlen £ része a politikára vonatkozó eiemző tudásnak. Míg a termelési gyakorlat, vagy hadgyakorlat stb., fordulatok szóhasználatunkban a valamire való fölkészülésre utalnak; addig a politikai gyakorlat nem az állampolgárok, vagy a politikusok tréningjét jelenti majdani elfoglaltságukat célozandó, hanem a politikai intézményektől: és a politikai gondolkodástól viszonylagosan és elemzően elkülönített valóságra vonatkozik. Arról az összefüggésről van itt szó, amit általában úgy szoktunk megfogalmazni, hogy más az elmélet és más a gyakorlat. Azaz a gyakorlati politika nem teljesen ugyanaz, mint az elméleti politika. Az elméleti politika ugyanis, miközben a gyakorlat- báni politika képét törekszik rögzíteni, egyúttal magában hordozza valamely kívánatos gyakorlat képét is. A politikai gyakorlat azonban, mint elemző tudásunk fogalma, korántsem a gondolkodástól és intézményektől megfosztott absztrakt csontváz, hiszen még elméletileg sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a politikai gyakorlat mindig valamilyen politikai intézményrendszerben történő politikai tevékenység, ami politikai eszmék, balhiedelmek, ideológiák által orientált gondolkodó emberek cselekedeteiben megy végbe. Ahhoz viszont, hogy megítélhessük egy társadalmi csoport politikai tevékenységét, egy politikai szervezet működését, vagy egy eszme hatását, az elemzés érdekében először elvonatkoztatunk ettől a bizonyos általábani politikai gyakorlattól, megvizsgáljuk a jelenség önmagában! összefüggéseit, majd ezek birtokában mérlegeljük szerepét és jelentőségét a gyakorlat szövevényében. Vagyis először elrugaszkodunk a gyakorlattól, hogy ahhoz visszatérve jobban megérthessük. A politikai gyakorlat vagy politikai praxis tehát a politikai tevékenységnek, intézményeknek és gondolkodásnak átfogó fogalma. Amilyen világosnak tűnik ezek mindenkori együttléte a politikai gyakorlat egészére vonatkozóan, annál kérdésesebb kőnk. rét összefüggésük egyes esetekben. Hiszen gyakran tapasztalhatunk szervezeti formát még nélkülöző, azaz nem intézményesült politikai tevékenységet, ami idegen a bevett intézmények szempontjából és feszíti az adott kereteket. Másrészt vannak olyan politikai szervezetek, kiüresedett intézmények, amelyeket nem éltet a gyakorlat, mert a szervezet mögött kihalt a mozgalom. Megint más összefüggés az, amikor bizonyos politikai tevékenység csak homályos neheztelések, át nem gondolt indulatok által mozgatott, azaz nélkülözi még a vezérlő, célkijelölő eszmerendszert, S ugyancsak más a kihűlt politikai elképzelések kérdése, amikor az adott eszmei célok már érdektelenné válnak és csak üres rítusként léteznek. A politikai tevékenységformák, politikai intézményesítettségek és a politikai meggondolások — mint minden más — állandóan módosuló, változó összetevői a politikai gyakorlatnak, amelyek a maguk egyediségében kialakulnak, léteznek, majd elhalnak. A szocialista társadalom politikai gyakorlatában, ami szándékaink szerint nem csak változik és fejlődik, hanem tudatos fejlesztés tárgya is, ezekkel az összefüggésekkel számolnunk kell. Amikor politizálunk, vagyis ésszerű okoskodással mérlegelünk egy politikai részkérdést, akkor célszerű, ha a politikai gyakorlat ezen belső összefüggéseit is szem előtt tartjuk. Ennek híján ugyanis a politizálás, ami szintén része a politikai gyakorlatnak, köny- nyen panaszkodássá sekélyesedik. Az ilyen szintű politizálás, mint azt a tapasztalat mutatja többnyire célt nélkülöző és hatástalan. Ami pedig hatástalan az nemcsak egyénileg hiábavaló, hanem — és ez a fontos — politikailag érdektelen is. T 8 — Katalógus a tájfunokról A szovjet távol-keleti hidro- meteorológiai kutatóintézet munkatársai tájfunkatalógust állítottak össze. A katalógus Csendes-óceán / trópusi övezetében 1958—1972 »között keletkezett 380 tájfun adatait tartalmazza. A kutatók a hatalmas atmoszférikus viharok sajátos törzslapjait készítették el, a vihar útjának térképével, meghatározva minden tájfun koordinátáit, a centrumában levő minimális nyomást. Adatokat gyűjtöttek a szél maximális sebességéről, pályájáról, hatósugaráról. A statisztikai adatok szerint a legtöbb tájfun, összesen harminchárom, 1967-ben volt. HAJÓK, KOTRÓGÉPEK, ELEVÁTOROK JAVÍTÁSA BAJÁN A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat Bajai Hajóépítő tizemében, a sólyatéren egymás után villannak fel a hegesztők fényei. Folyik a teli nagyjavítás. Az időjárás kedvez a hajómunkásoknak. Az elkészült kotrókat, szállító tartályhajókat könnyen kicserélik, mert nem tartja fogságban a jégpáncél. De könnyebb a kint dolgozók helyzete is. Nem látni kucsmás, pufajkás embereket, sem pedig forró teát cipelő lányokat. 0 Szternai István kotrógépek puttonymeritőit hegcszti. kául, hogy a hajóépítők tavaly is jó munkát végeztek. A víz fölött magasan röpködnek a sirályok, néha odakapva a fejüket az alattuk felvillanó hegesztők fényére. Talán nekik is feltűnt, hogy néhány nappal ezelőtt elcsendesedett a sólyatér, a hajógyáriak is búcsúztatták az óévet. Most újra találkoztak velük. Néha a hangjukat is hallatják, mintha csak üzennének a magasból; j<5 muri-; kát az új esztendőben. Sz. F. Az üzem előre meghatározott terv alapján dolgozik. Timusz Sándor üzemvezető-helyettes szerint tulajdonképpen akkor végeznek jó munkát, ha kevés a munkájuk. Persze a természetes elkopás, velejárója a felújítás. Tavaly mintegy 100 különféle munkagép, illetve hajó javítását végezték el. Ez a mennyiség az előző évihez képest jóval többet jelent. Január, február és március a téli nagyjavítások ideje, s így teljes üzemmel siettetik a gépek mielőbbi munkába állását. A vízen két hatalmas úszóelevátor 0 Kernya István és Szabod! Imre hajókovácsok egy alumíniumcsónak kísérleti példányát készítik. 0 Téli nagyjavításra várnak a kirakodó elevátorok. vár felújításra, amelyek annak idején ennél az üzemnél készültek. Itt gyártják azokat az alkatrészeket is, amelyek különösen nagy kopásnak vannak kitéve. Ilyenek például az elevátorok kiemelő kanalai, különböző lapátok, tengelyek és még sok egyéb alkatrész. Az Jnnen kikerülő gépekkel tavaly mintegy 5,5 millió köbméter kavicsot emeltek ki a Dunából. Saját beruházásban tavaly egy tankhajó készült az üzemnél. A idén balatoni üzemelésre készítenek egy kőszállító 'úszóegységet. A nem éppen könnyű munka mégis megbecsülést jelent. Az üzem dolgozóinak többsége több éves törzsgárdatag. Kevés viszont a hegesztő és villanyszerelő, s úgyszólván megszűnt az utánpótlás hajókovácsból is. Annak ellenére, hogy egyes alkatrészek cseréjénél szinte nyaktörő mutatványt kell végezni a magasban, tavaly mégsem volt jelentősebb baleset. Az üzembn 7 szocialista brigád dolgozik, közülük egy aranyjelvényes. A hajóépítő üzemben az idén igen alacsony a vízállás. A sólyatéren nem sok munkagép várakozik javításra, mintegy bizonyítónn ' f ' Tmk jr jp* • v 1 * • C7Qfd 7? AlílAfl ip r
