Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-13 / 10. szám

—7*?**^-------:------------------4 d PETŐFI NÉPÉ © 1976. január 13.

KI VEZESSE A SZÖVETKEZETEI?

Elvek a gyakorlatban (i.)

Vallatják a fákat

• Termelőszövetkezeti irodáidban járva érdemes szemügyre venni a könyvespolcokat — sok mipdent elárulnak. Vannak irodák, ahol alig látható néhány könyv; viszont más helyeken a legkülönfélébb szakkönyvekkkel .'együtt tucatszámra sorakoznak kötetek, amelyek a vezetéssel, az irányítással, a szövetkezeti élettel foglalkoznak. Az igazán törekvő szövetkezeti vezetők e könyvekből sokféle tudást gondolatot meríthetnek.

A hazai szövetkezeti vezetés- elmélet egyik erénye a gyakorlati tapasztalatok körültekintő elemzése és olyan általános érvényű következtetések megfogalmazása, amelyek helyes alkalmazása, lehetővé teszi a szövetkezeti Vezetés színvonalának állandó emelkedését.

A változó élet, a termelési eljárások, a gazdálkodás fejlődése mind újabb és újabb feladatok megoldására kényszerítik a szövetkezetek vezetőit.

9 A gyors változások folyamatában eligazítanak az alápelvek. Közülük az egyik: a demokratikus önkormányzat. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a szövetkezet élén a tagság által demokratikusan választott vezetők álljanak; olyan emberek, akikben bíznak a szövetkezet tagjai. Az ilyen vezetők. a tagság bizalmára támaszkodva képesek a szövetkezeti vezető testületeket hatékonyan és demokratikusan működtetni.

Viták zajlanak arról, hogy vajon a szövetkezeti termelés módszereinek megváltozása, a nagyméretű gazdaságok létrejötte nem teszi-e kérdésessé a szövetkezeti közgyűlés szerepét a vezetésben? Megjegyzendő, hogy ilyen dilemmák olyan szövetkezetekben kerülnek szóba, amelyekben ja vezetés éppen irányítási, gazdálkodási, vagy egyéb gondokkal küzd. A közgyűlés — bármiKÖZÉRDEKŰ TÉMÁK

lyen méretű és termelésszerkezetű legyen a gazdaság — változatlanul a legfelsőbb szintű vezető testületé a szövetkezetnek. A közgyűlés hatáskörét a termelőszövetkezeti törvény és az alapszabály pontosan megállapítja; a szövetkezeti tagság döntési jogkörét senki és semmilyen más testület nem csorbíthatja.

Csak formai változatnak tekintendő az a megoldás, amelyet a nagylétszámú szövetkezetek' alkalmaznak. hogy részközgyűléseken, vagy demokratikusan választott küldöttgyűléseken döntenek a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben, A lényeg ugyanaz: a gazdálkodás, a szövetkezeti élet meghatározó irányítása a tagság joga és feladata.

Dönteni pedig vezetők és tagok egyaránt akkor képesek, ha ismerik a gazdálkodás, az' élet tényeit; ha mindenről megfelelően tájékozottak. A szövetkezeti vezetés minden szintjén és fórumán mind nagyobb jelentősége van az információnak. Ezért nélkülözhetetlen, hogy a vezetőség két közgyűlés között is rendszeresen tájékoztassa a tagságot a szövetkezet ügyeiről és maga is tájékozott legyen az emberek véleményéről. munkájáról, életéről és szándékairól.

9 Csak ilyen „kölcsönösségi” légkörben dolgozhat, irányíthait megfelelően a szövetkezeti vezetőség. Így valósulhat meg legjobban az a fontos alapelv, hogy az emberek vegyenek részt a közösség ügyeinek eldöntésében, a közös feladatok végrehajtásában, a • tisztségviselők munkájának ellenőrzésében.

A szövetkezeti gazdaságok többségének sikerei a legfontosabb alapelvek helyes gyakorlati megvalósulását igazolják; az eredmények a vezetés jó munkáját bizonyítják

H.L.

9 Sopronban az Erdészeti és Faipari Egyetem fizikai, elektrotechnikai tanszékén széles körű kutatómunka folyik a fa fizikai tulajdonságainak meghatározására. A képen: Szabó József adjunktus a faanyagok belső szerkezetét elektromos úton vizsgálja.

(MTI Fotó — Hadas János felv.

— KS)

Föld alatti öntözés

Föld alatti öntözéssel kezdtek gyapotot termeszteni Üzbegisztánban. A talajba a szántási mélységnél lejjebb csöveket Jeletetnek le. ezeken juttatják el közvetlenül a gyökerekhez a nedvességet és szüksége^ ásványi anyagokat. A vízmennyiséget az időjárástól és az évszaktól függően szabályozzák. Így feleannyi víz szükséges, mint a felszíni öntözésnél. Ugyanakkor nincs szükség felszíni öntözőhálózatra — csatornákra, medencékre —,

amelyek kiterjedt termelőterületet foglalnak el. Az új öntözési mód jelentős mértékben növeli a termeléshozamot is. (BUDA- PRESS-APN)

Mi építhető, és mi nem Máriahegyen?

Tavaly november eleji lapszámunkban fényképekkel illusztrált riportot irtunk a kecskeméti Máriahegyről. Á cikk észrevételei, tapasztalatai révén bepillanthattunk az ott lakó emberek életébe, mindennapjaiba. Többi között megtudhattuk: villamosított a tanyák zöme, s a tulajdonosaik közül már senki sem szándékozik a városba költözni. Hogy az írás ez utóbbi megállapítása mennyire a realitást tükrözi, annak bizonyságát adták azok a mária- hegyi olvasóink, akik a közelmúltban személyesen, vagy levélben keresték meg szerkesztőségünket és a jelenlegi tanyai otthonaik bővítésének feltételeiről, illetve új magánépítkezések lehetőségeiről érdeklődtek.

A közérdekű ügyben a Kecskeméti Városi Tanács illetékes szakembereihez fordultunk. • akik a következőkről tájékoztattak:

A megyeszékhely Máriahegy nevű külterületének igen kedvező a domborzata. A talaj például magasfekvésű, löszös-homokos, a csapadékot gyorsan nyeli, következésképp alig sárosodik. Errefelé mindenütt nagyon mély a talajvíz szintje. Az uralkodó széljárás északnyugati-délkeleti irányú, ami azt jelenti, hogy a környékre sohasem juthat el a helység más részéből származó légszennyeződés. A geomorfoló- giailag is értékesnek minősülő

adottságok egyértelmű magyarázatul ■ szolgálnakk arra* - miért e területrész ad helyet, a legmoder- . nébb kecskeméti .lakótelepnek. a Széchenyivárosnak. Amelynek fejlesztése tovább folytatódik és eredményeként a következő másfél évtizedben nem kevesebb, mint ló ezer összkomfortos lakás épül fel. De bölcsődével, óvodával, iskolával, valamint kereskedelmi egységgel is gyarapodik majd a lakókörzet, meg körülbelül 150 hektárnyi parkerdővel.

Nos, a gazdag településfejlesztési program fokozatos megvalósításának egyik alapfeltétele a máriahegyi ház- és földingatlae nok egy részének 'kisajátítása-. Hogy konkréten mely területeket, illetve családokat érint a kártalanítással is járó intézkedés, arról mindenkit időben értesít a hatóság, mely ‘ ezen munkáját tervszerűen végzi. És tulajdonképpen e tervszerűséget kívánják biztosítani azok az előírások, melyek már most szabályozzák a környéki építkezéseket. Az ezzel kapcsolatos leglényegesebb tudnivalók:

A városfejlesztésre kijelölt térségben új családi ház nem építhető, s az ottani tanyaépületek pedig hivatalos engedély birtokában maximum 25 négyzet- méternyi beépített alapterülettel bővíthetők, feltéve, ha ezáltal nem keletkeznek újabb lakások.

Az állagmegóvást célzó kivitele- 1 izésir-r munkálatoknak természeteájygs .korlátozása (.nincs, -Mas-a-, helyzet-a-mezőgazdasági rendeltetésű létesítményeknél. A rendelkezés értelmében a zárt kertekben legfeljebb 12. az ilyen övezeteken kívül pedig 30 négyzetméter alapterületű szerszámkamra, présház, vagy gyümölcstároló alakítható ki. .A gazdasági építmények mellett árnyékszék is elhelyezhető Fontos még tudni, hogy akik félezer négyszögölnél nagyobb szőlőterületen, illetve gyümölcsösben foglalkozásszerűen gazdálkodnak, alapterületi megkötöttség nélkül építhetnek kamrákat, tárolókat stb. és ideiglenes tartózkodásra olyan helyiségeket, melyek tizenkét négyzetméternél nem nagyobbak.

íme a Máriahegy magánjellegű építkezéseire vonatkozó szabályok. Ismertetésünk azonban korántsem lenne teljes, ha a törvényt kevésbé tisztelő, kissé fegyelmezetlen állampolgárokkal szemben alkalmazandó szankciókról hallgatnánk. Ezek értelmében az építésügyi előírások megszegői hatósági eljárás során vonhatók felelősségre, s nemcsak pénzbírsággal sújthatok, de számolniuk kell azzal is, hogy kártérítési igényjogosultság nélkül bontat- ják le velük épületüket.

Velkei Árpád

9 Keltetéshez |g készítik elő a tojásokat.

A törzsbaromfi-állományt 100 —120 ezer darabra tervezzük. Egy baromfitól 137 tojásra számítunk évenként. Huszonnégy hétig növendék a csirke, negyven hétig pedig tojik. Utána lecserél-' jük az egész állományt. Később ugyanis már nem érdemes tartani a hibrideket, mert csökken a tojáshozam, — tájékoztat elképzeléseikről Babicz Ferenc főág- ronómus.

Ez a változtatás egyúttal fejlődést jelent. A HUNNIAHIBRID keretein belül tehát megosztják a tenyésztői munkát. A baromfitartás egy-egy ágazatára több gondot tudnak fordítani.

— Javítani lehet ily módon az ' üzem- és munkaszervezést. Számolnunk kell azzal is, hogy egyre csökken a munkaerő. Ezért a baromfitenyésztésben is kori

9 A tésztaüzemben a munka nagyobb részét még kézzel végzik.

(Szilágyi Mihály felvételei.)

szerűsíteni szükséges a technológiát. Ez csak a szakosítással érhető el — egészíti ki az előbbieket a főagronómus.

A későbbiekben elmondja még, hogy az előkészületek megkezdődtek. Az idén 11 millió naposcsibe értékesítését tervezik! Huszonnyolc partnergazdasággal kötöttek megállapodást. A legnagyobb gondjuk az, hogy saját üzemükben csak 4 és fél millió naposbaromfit tudnak keltetnii Kénytelenek tehát nagymennyiségű baromfi bérkeltetésére szerződést kötni. Ezért is határozták el, hogy építenek egy saját, korszerű, 13 milliós kapacitású keltetőt. Ezt tartják az idei legfontosabb beruházásnak.

A baromfitenyésztés egyik melléktermékének, a tojásnak hasznosítására létesítették a tésztaüzemet, amely évente ezer mázsa árut termel. Harminc asszonynak adnak biztos keresetet. Ugyanakkor azért is hasznos ez a melléküzem, mert ha a helyzet úgy kívánja, a nők segítenek a mező- gazdasági munkákban is.

Hasonlóképpen az asszonyok- lányok foglalkoztatását teszi lehetővé a baromfitenyésztés is.

Ily módon tehát a rémi Dózsa Termelőszövetkezét nőtagjainak állandó és biztos keresetet nyújt a közös.

K. S.

A Palicsi-tó felújítása

Ü wgtakarékossá

Szabadka közelében, nem mesz- sze a jugoszláv—-magyar országimé tártól terül el a 4,2 négyzetkilométer nagyságú Palicsi-tó. az egykoron kedvelt kiránduló- és fürdőhely, a bácskaiak „kis Balatonja”. Ez a tó — az idők sodrában — elposványosodott, s ezért megtisztításra, rendezésre, felújításra Szorult.

Teljes négy évi szanálási munka után 1975 november derekán a tóba tiszta, friss víz kezdett csörgedezni: megkezdődött az új szennyvíztisztító telep bejáratása. A víztisztító telep szűrőberendezésein keresztül jut a Csapadék és a szabadkai szennyvíz- csatornák vize a tóba. A szennyvíztisztító telep 45 000 000 új dinár ráfordítással épült.

Az új tisztító-berendezés bejáratása 1976 január derekáig tart. s csak azután kezdi meg teljes kapacitással működését. Ekkor a Palicsi-tóba naponta 15 000 köbméter tiszta víz kerül.

Ezáltal gyakorlatilag be is fejeződik a Palicsi-tó szanálásának legfontosabb része. A tófenékről az elmúlt két évben körülbelül 2 millió köbméter szennyezett, iszapot emeltek ki.

Az előirányzat szerint a Palicsi- tó teljes feltöltése 1977 tavaszán befejeződik.

WWM

.Ali

Az üveg nem szemét, hanem nyersanyag. Ezt ismerték fel a Rajna- menti Neussban, ahol a képen látható üveggyűjtő konténereket helyezték el a város különböző pontjain. Az összegyűjtött üvegeket egy közeli üvegkohóba szállítják. Így tehermentesítik a szemét- gyűjtést és értékes nyersanyagot takarítanak meg. Hasonló megoldást terveznek az NSZK több más városában is.

(Telefoto — AP—MTI—KS)

Élt-e Monte Christo grófja?

1844. augusztus 28-tól a párizsi Journal de Debast folytatásokban közli Dumas „Mondte 'Cristo grófja" című regényét. A siker már az első hetekben óriási, az izgalmas, cselekményekben bővelkedő történet ma is lenyűgözi az olvasót, aki talán felteszi a kérdést: Élő személyről mintázta-e Dumas Edmond Dantést?

Habár a történetet magát sokban megváltoztatta, a cselekmény alapja egy korabeli bűntény rendőrségi dossziéja. Íme, mit tartalmaztak a benne levő iratok.

1807. Napóleon terjeszkedési ambíciói sok terhet rónak a tömegekre, ezért az összesküvések számára kedvező á helyzet. A rendőrség lesben áll, s elég egy feljelentés, a puszta gyanú a letartóztatásra.

Párizs.

A vásárcsarnokok negyede. Egy fiatal cipész, Picaud, alig várja, hogy elvehesse feleségül Marguerite-t, akinek a hozománya sem megvetendő. De egy feljelentés alapján letartóztatják. A valószínűleg alaptalan feljelentés szerzői: Mathieu Loupian ' kocsmá- ros és két barátja, Solari és Chau- bard.

Nyolc év múlva: Loupian már Marguerite férje, az üzlet jól megy. Picaud, állítólag meghalt. És egy szép napon megkezdődik a szerencsétlenségek sorozata. A kocsmárosnak első házasságából . két gyermeke volt. Az egyik, Thé- rese, terhes marad egy börtöntölteléktől, aki az esküvő után"olaj- ra lép. Thérese és mostohaanyja, hogy a szomszédok pletykáitól megszabaduljanak, falura költöznek, ahol Marguerite-nak kis birtoka van. Loupian egy vasárnap este, amikor a faluból hazatér, kocsmájának csak a romjait találja, mindene odaégett. A szomszédok szerint kilenc gócból indult a tűzvész, tehát valaki. felgyújtotta a házat. Mivel az épület nem az övé, a tulajdonos bepereli, s a kocsmárosnak minden pénze elúszik. Eladja felesége tulajdonát, s egy nyomorúságos kocsmát vásárol a Rue Saint Antoine- on.

Közben a feljelentők egyike, Chaubard meghal — erőszakos halállal. Ismeretlen tettes leszúrta.

Egy este Loupian és Solati pi- ketet játszanak a kocsmában. Solati gyanútlanul távozik, otthon azonban szörnyű kínok között meghal — megmérgezték. ' Loupian megijed, hogy őt fogják gyanúsítani a gyilkossággal. De csak az ijedtségénél marad. A temetésen azonban furcsa dőleg történik: valaki észreveszi, hogy a koporsón egy papírdarab lóg, rajta csak ennyi olvasható: A második.

1816 szeptembere. Ködös éjszaka. öt 18—19 éves fiatalember egy italüzlet ajtaját feszegeti. Mintha csak értesítették volna, megjelenik a rendőrség. Négyen elmenekülnek, az ötödiket elcsípik. Neve: Eugene Loupian, a kocsmáros fia. A motozáskor ezüst evőeszközök és két arany- medál kerül ki a zsebéből. Eugene azt sem tudja,' hogy ott vannak, azt még kevésbé, hogyan kerültek oda. Húsz év kényszermunkára ítélik.

Mindez a véletlen műve lenne?

1816 tele. Mathieu Loupian a Tuileries palota körül1 sétálgat. Leszáll az est. Egyszerre csak pe- lerinbe burkolt, álarcos alak bukkan eléje. Picaud, a feljelentett, és halottnak hitt .vetélytárs, aki a vak bosszúállás eszköze lett, azt hívén, hogy az igazságszolgáltatás fölé emelkedhet.

Loupint Párizs központjában meggyilkolva találják.

Ekkor színre lép a tragédia egy újabb szereplője, Antoine Aliut, aki 1807-ben sejtette a feljelentés szerzőit, és az okokat, de gyávaságból hallgatott, ő árulta el Picaud-nak, kiknek köszönheti tönkretett életét. Jutalomként Picaud egy gyémántot ajándékoz neki. Jillut el akarta adni a drágakövet, de kapzsiságból megöli az ékszerészt, elmenekül az országból, majd visszatér. Tudja, hogy Picaud-nak egy haldokló rab elárulta kincsei rejtekhelyét, ezekből akar részesülni. Elfogja Picaud-t, és egy pincébe zárja. Vaspánttal a falhoz köti áldozatát, megkínozza és megöli — eredménytelenül. Befalazza a pince bejáratát és Angliába menekül.

Húsz év múlva: Allut érzi, hogy halála perce közel. Papot hivat, akinek elmeséli az egész véres történetet. Az abbé mindent papírra vet, a haldokló pedig minden oldalt aláír. A pap elküldi a vallomást a párizsi rendőrfőnöknek. A helyszíni szemle igazolta a haldokló szavait. A befalazott pincében megtalálták a falhoz láncolt csontvázat.

A dosszié adatai néhány év múlva belekerülnek a régi iratok szerelmesének, Jacques Peuchet irattárosnak a könyvébe. Innen halászta ki a témát Dumas, s felhasználta a „Monte Cristo grófja” megírásához. L. Zs.

Nedves házak kiszárítása

Számos kultúrtörténeti jelentőségű épület falait teszi tönkre a nedvesség. NDK-tudósok .új eljárást dolgoztak ki az ilyen nedvességkárokat szenvedett épületek kiszárítására.

Az új eljárásnak nagy nemzetközi visszhangja van. Lényege, hogy a falakba meghatározott módszer szerint lyukakat fúrnak, vagy réseket marnak, amelyet fémpálcákkal látnak el. E „töltetek” fizikai hatása végső soron azt eredményezi, hogy az átnedvesedett falak több vizet adnak át a környezetnek, mint amit felvenni képesek. így a falak természetes módon kiszáradnak.

A műemlékóváson túl nagy jelentősége van az új eljárásnak nedvesség-károsult lakóházak esetében is. Ezeket a károkat az NDK-ban hozzávetőlegesen 1 milliárd márkára becsülik, ami aláhúzza .az eljárás rendkívüli hasznát. Emellett gazdaságos is: folyamatosan biztosítja az építmény védelmét, az alkalmazására fordított munka pedig fele az egyébként szokásos szárításénak.

A rémi Dózsa Termelőszövetkezetben az állattenyésztés adja a termelési érték 80 százalékát. Ezen belül a baromfitenyésztés a döntő. Ez utóbbira költöttek legtöbbet a IV. ötéves terv időszaka alatt. A korszerű telep létrehozására csaknem 50 millió forintot fordítottak. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az összes beruházás a legutóbbi öt esztendő alatt mintegy 80 millió forint volt, akkor nem kell bizonyítani, mennyire fontos a termelő- szövetkezet gazdálkodásában a baromfi.

— Már évek óta tagjai vagyunk a HUNNIAHIBRID nevű terme- lőszövetkezetközi vállalkozásnak. Nemrég úgy döntöttünk, hogy szakosítjuk a tenyésztést. Ez azt jelenti, hogy a mi esetünkben megszüntetjük a pecsenyecsirkével való foglalkozást, csak törzs- állományt tartunk. Az innen származó tojást mi keltetjük, és a naposcsibéket partnergazdaságainknak adjuk tovább, ők pedig pecsenyecsirkeként értékesítik.

A legfőbb jövedelmi forrás