Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-08 / 6. szám

/ 4 0 PETŐFI NEPE • 1976. január 8. i Színvonalasabb tenyésztés ­I Gondolatok egy program megvalósításáról (II.) A SIKER TITKA: Jó kapcsolat a partnerekkel A megye élelmiszeriparában tekintélyes helyet elfoglaló Kalocsa vidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat — mint arról annak idején hírt adtunk — már november 13-ára teljesítette IV. ötéves tervét. A teljesítés napjával bezárólag összesen 1677 millió forint értékű árut állítottak elő a vál­lalat dolgozói, belföldi értékesítési előirányzatuknak 103,3, exportkötelezettségüknek pedig 108,4 százalékra téve eleget. (A vállalat termékeinek csaknem 80 százaléka kerül export­ra, kilenctized részben tőkés országokba.) Az elmúlt öt év alatt a termelési értéket — változatlan árakkal számolva — kétszeresére emelték. daságok tetszését, s közülük több A fejőstehén saját szervezeté. I nek fenntartásán kívül jelentős | vízmennyiséget használ fel a tej. í termelésnél is. Minél magasabb ' a tejhozam, annál többet. A jó- ! szágok a jelenleg alkalmazott ön- itatókból kevesebb vizet vesznek ; fel, mint amennyi szükséges len­ne számukra. Egyrészt a csőve- I zeték szűk keresztmetszete, más. részt a vízfolyást megindító me­chanizmusnak a tehén orrára — i szutyakjára — gyakorolt nyomá- ' sa miatt az állat nem jut ele- | gendő ivóvízhez. Ha megfigyel- | jük viselkedését, láthatjuk, hogy ' amikor az önitatóból iszik, két- három korty után hirtelen fel- ; kapja, szinte felrántja a fejét. | Ez azért van, mert a nyomólap I kellemetlen hatása egyre foko- i zódik. Miután szomját nagyjából I elverte, abbahagyja az ivást. Jő példával találkoztunk a ti- ! szaalpári Tiszatáj Termelőszö- ! vetkezet szakosított tehenészeti | telepén, ahol az új istállókba már szint-tartó önitatot szerel­tek, s ez nem korlátozza a te- I henek vízfogyasztását. A tapasz- | tálatok szerint ez a módosítás . az itatásnál, 8—12 százalék tej- I hozam növekedést jelenthet. A I nyári hónapokban ennél is töb- ; bet. Nagy segítség a fejőgép, de I csak akkor használjuk, ha van I hozzáértő szakmunkás. Egyik kol­légám mondta a napokban, hogy legalább 20 százalékkal több te- ! jet fejhetnének az üzemekben | minden egyéb tényező megvál- i toztatása nélkül, ha szakszerűen I működtetnék a fejőgépeket, s | elvégeznék rendszeresen a kar- i bantartást. Lehet, hogy ez túlzás, I de 12—15 százalékot biztosan „el- | visz” a fejőgép helytelen beállt- I tása és üzemeltetése. Ide tartozik: nem megfelelőre A múlandóság rezzentett meg míg régi könyvekben, térképe­ken, szittyós, borókás, ligetes tá­jakon hajdani kiskunsági csárdák nyomait kerestem. Csodálható? Már Petőfi is A csárda romjairól írt. Hol van azóta a költő, hol vannak a megénekelt omladé- . kok? Jókai ekként szomorkodik a Vasárnapi Újság 1859. október ' 31-i számában. „ ■.. á pusztai csárdák egészen pusztulásnak in­dultak már. Vége a szegény le­génységnek, a tolvaj is a város­ban, a faluban szeret már lakni, s nem tölti az éjszakát a buc­kák mellett a paripa hátán: a betyárok erkölcse is megromlott már. Egyenkint összedüledeznek a hirhedt csárdák, s fölveri a fű a hozzájuk' vezető utat; a neve­zetes Czethalinak csak a kémé­nye áll még, elomlott ablakán át kormos kandallója látszik... A Lebuki csárda tetejét szétbon­totta a szél: itt szokták máskor a jámbor ifjak fokosbaltával kér­dezni az utazókat, hogy ki mit visz magával A Kutyakaparót sem reparálta az idő azóta, hogy Petőfi megénekelte; a Tompa csárda csapiárosa is futófélben van már, s panaszkodik, hogy kívülünk fél esztendeig nem lá­tott vendéget.” □ □ Azóta a nyomukat is betemet­te az idő. A Méntelek és Tatár- szentgyörgy között díszlő Cethali­hoz még verset is kanyarított az Erdélybe igyekvő hajdani jog- akadémista. ízelítőül egy szakasz - a sokstrófás költeményből, ami különben nem tartozik Jókai nagy alkotásai közé. állítják a vákuum erősségét, gyorsabban végzik a fejőst a megengedettnél, nem fejik ki maradéktalanul a tejet. Ez utób­binál azt is szükséges megje­gyezni, hogy nemcsak a mennyi, ség lesz kevesebb, hanem a zsír- százalék is, ugyanis az utolsó cseppek a legzsirosabbak. A hibás gépbeállítás egyrészt a tehenek tejhozamát csökkenti, másrészt tőgygyulladást is elő­idéz. Tehát a szakértelem növelése, a rendszeres, hatékony ellenőr­zés a fejősnél is sokat jelent. Eredményes tenyésztői munkát csak állatszerető gondozókkal le­het végeztetni. Az emberek, át- nevelése ebben az ágazatban las­sú folyamat, mivel az üzem veze­tői — tisztelet a kivételnek — nem törődnek eléggé ezzel. Eb­ben az ágazatban van a legke­vesebb szakember. A jó állatgondozó sikert jelent a termelésben. Mondhatnám azt is, hogy a takarmány jobban hasznosul, ha azt szeretettel, hoz. záértéssel adják a jószágnak. A szarvasmarha-program meg. valósítása világosan megfogal­mazott célunk. A sikeres megva­lósítás érdekében még sokat kell tenni. Nagyon sok belső tartalék vár még feltárásra, ami nem igé­nyel beruházást, csak a meglevő erőforrások ésszerű hasznosítá­sát. Nem jelent költségeket,, beru­házást az, hogy a tenyészüsző- ket naponta megjártassuk, a takarmányokat időben betakarít­suk és gondosan tároljuk, á fe­jőgépeket szakszerűen üzemeltes. sük, s a karbantartást elvégez­zük. Ide tartozik még. hogy a hőstressz hatás elkerülése végett, amikor szükséges, szellőztessünk mert ez utóbbi elmulasztása szin­... Szél elszórta szerte A betyárok népét, azt se mondta merre? Kit a nedves börtön, kit a hallók szárnya, Kit mag eltemetett a puszta erdők árnya. Puszta most a Czethal, miként a vidéke. Teteje leégve. Szikes avar fogja körül messzeségbe, Csak az út, mely hozzá vezet valahonnan, Az van tapodatlan zöld füvei bevonva. Tartozunk itt az igazságnak Orczy Lőrinc fölemlegetésével. Ö ajándékozott először kiskun­sági vendégmarasztalót irodalmi halhatatlanságnak. Bímes so­rokban beszélte el, hogy a bugaci „csikósok oltárja, juhász kápol­nája, betyárok barlangja, rin- gyóknak tanyája” miféle érzete­ket buzdított föl benne. Jókai a fehértói vendégfoga­dóról is szólt valahol. Mások is költötték hírét, így sietve indul­tam fotóriporter kollégámmal Pólyák Antal sürgetésére. — Gyertek, ha még látni akar­játok a híres csárdát. Keressétek a fehértói erdő környékén a leg- elhányagoltabb épületet. □ □ □ Könnyen rátaláltunk a dohány- fermentáló közelében. Megálltunk a tágas udvaron. Itt álltak százötven-kétszáz esz­tendeje a híres-nevezetes zöld­vásáron szerencsét próbáló keres­kedők, alkuszok, nagygazdák ko­csijai. Görög, török, szerb, né­met magyar szó keveredett az ivóban, mert hajdan még az al- dunai fejedelemségekből is jöt­tek árusok, tőzsérek. Nagy élet volt itt a múlt szá­több tej • A tiszaalpári Tiszatáj Terme­lőszövetkezetben külföldi ta­pasztalatok alapján az úgy. nevezett szinttartó önitatót alkalmazzák, amely a közleke­dő edények törvénye szerint működik. Ebből kedve szerint ihat a jószág. (Szilágyi Mihály felvétele) tén sok tejet „elvisz”. A gondo­zói munkát a szükséges szintre kell emelni. Emellett a munka­rend és a munkafegyelem be­tartása szintén döntő. Elég tehát csak egy kis oda­figyelés, s máris eleget tettünk az MSZMP Központi Bizottsága 1975. évi novemberi határozatá­nak, mert a belső tartalékok fel­tárásával számottevően növelhet­jük a tejhozamot a tehenésze­tekben. Hallók Dénes a megyei tanács állattenyésztési szakfelügyelője zad negyedik évtizedéig. A Pó­lyák testvérek hívták fel a fí- gj elmet az egyik érdekes vásár­bírósági jegyzőkönyvre. Szerzője Hornyik János volt. Tudatja, hogy a nyári országos vásárt (augusztus 10.) megelőző két egész héten tartott a matkó— fehértói baromvásár, így a kecs­keméti vásár három egész hétig volt folyamatban. Magam egy 1846-os kimutatást láttam. Eszerint a felhajtott ál­latok negyven százaléka nem talált gazdára. A népdal is tanúsítja, hogy milyen nagy esemény volt a kecs­keméti vásár. Szegény Bogár Imre is arra fizetett rá, hogy „pénzt akart csinálpi” a zöldvá­sárra . I. Hiába siratta szép sze­retője. Az építményt csak a sóhaj tartja. Szakértők egy petákot se adnának érte. Sajnálnám, ha ösz- szeroppantanák a hosszú tavaszi esők, maradék tartását is kiszív­ná a perzselő nyári nap. □ □ □ Nincs messze az az idő, ami­kor ismét kirándulók döcögnek a kisvasút különjárati szerel­vényein, a fehértói erdőben gye­rekek, felnőttek örömére fába örökítve várják a ínagyar nép­mesék, betyárhistóriák jelesei a látogatókat. A hamisítatlan csár­dában vásári képek díszítik az ivét, az istállóban bérelhető lo­vak szolgálják az utasok szóra­kozását; s az egész együtt csár­damúzeumi mivoltában is helyt- állna. Képzelődöm? Heltai Nándor Cimképünkön: Motorkerékpár­ral közlekedik, tévét néz a haj­dani fehértói csárda lakója. (Pász­tor Zoltán felvétele.) A tervciklus kezdetén nem vol­tak túlságosan kedvezőek a ka­locsai vállalat kilátásai, ugyanis a hatvanas évek végén, s külö­nösképpen 1970-ben a legfonto­sabb nyersanyagnak, a fűszerpap­rikának a termesztése fenyegető válságot élt át a körzetében. — Minek köszönhető, hogy a kezdés kedvezőtlen körülményei ellenére nagy biztonsággal sike­rült elérni a kitűzött célt? — kérdeztem Végvári Istvántól, a Kalocsa vidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat igazgató­jától. — Nem kis feladatot kellett a vállalat gazdasági és pártvezető­ségének megoldania: oda kellett hatnunk, hogy a termelő n'tne- rek érdemesnek, kifizetődőnek találják a paprikatermesztést, s a számottevő exportot adó. nö­vény termesztése fellendüljön. Az elmúlt öt évben sokat tettünk a nyersanyagelőállító partnerek bi­zalmának megnyerésére. — Hogyan segítették a papri­katermelőket? öt évvel ezelőtt még nagyobb­részt palántáról termesztették a fűszerpaprikát, azonban a gazda­ságok palántanevelő telepei kor­szerűtlenek, elavultak voltak. A közös ügy érdekében a vállalat tizenöt. 750 négyzetméter alapte­rületű fóliaházat adott használat­ra az érdekelt termelőszövetkeze­teknek. A fóliaházakban sokkal kevesebb munkával lehetett elő­állítani a palántát, mint a koráb­bi módszerrel. A hatékonyabb forma megnyerte a partnerga*­A Holdon túl A szovjet tudósok a Mars és a Venus felé felbocsátott automa­ta űrállomások segítségével meg­vizsgálták a Hold pályáján túl a rádióhullámok terjedését. Min­den űrállomásra különleges, idő­közönként meghatározott rádióje­let kibocsátó adót szereltek fel. A Föld felé haladva a rádiójelek különféle közegeken — bolygó­közi plazmán, egy-egy bolygó lég­körén. vagy/ a napkoronán halad­tak át, miközben paramétereik megváltoztak. A kutatók e változások jelle­géből állapították meg, hogy mi­lyenek a rádiókapcsolat várható feltételei a világűr adott körze­tében. Tanulmányozták ezeknek az űrtartományoknak a rádiófizi­kai felépítését és a bolygók fizi­kai tulajdonságait is. Kiderült például, hogy a Mars ritka légköre nem okoz különö­sebb nehézségeket, a jövő rádió­adóinak. Más a helyzet a Venuson. A légkör ott annyira sűrű, hogy a rádióhullámok nem tudnak ki­szabadulni belőle és mintegy kör­be járnak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Venuson nagyobb teljesítményű. adókat és hosz- szabb rádióhullámokat kell majd alkalmazni. Különösen érdekes a Hold nap­pali féltekéje fölött felfedezett plazma-gázburok Nincs messze az idő, amikor egész expedíciók keresik fel a Holdat és hatékony kapcsolattartásra lesz szükségük. Az ultrahang csak a közvetlen láthatóság határán belül haté­kony. Márpedig a Holdon ez nem több 2 kilométernél. A tudósok feltételezik, hogy a plazmaburok — az ionoszférához hasonlóan — képes visszaverni a rádióhullá­mokat. Ez ugyanis a kozmikus távkapcsolat elengedhetetlep fel­tétele. (BUDAPRESS—APN) Orvosi szike helyett nitrogén Harkov egyik kórházában meg­nyílt a Szovjetunió első mélyhű- téses sztomatológiai osztálya. Az orvosok itt az állkapocssebészet­ben a sziké helyett folyékony nitrogént használnak. A pisztoly alakú műszer vé­kony tűn keresztül löveli ki a 196 C-fok hőmérsékletű csepp­folyós nitrogént. A fertőzött góc pillanatok alatt 130—150 C-fokra hűl le és 10—12 nap múlva a szervezet kilöki magából. A gyó­gyulásról is az ’ ember szervezete „gondoskodik”, mint egyéb mű­téteknél — de a nitrogénkés után nem marad sebhely, forradás- (BUDAPRESS—APN) a saját költségére is állított be ilyen sátrakat. Később a növényvédelem, a gé­pi technológiák kidolgozása és al­kalmazása került napirendre. A műszaki fejlesztési nehézségen együttes leküzdésével vállalatunk és a termelő gazdaságok között egyre szorosabb, mindkét fél szá­mára gyümölcsöző együttműkö­dés alakult ki. Több gazdaságnál műszaki fejlesztési alapból fajta- kísérleteket is támogattunk, ami­hez jelentékeny segítséget kap­tak a vállalat és a partnerek is a kalocsai kísérleti intézettől. Az évek során szinte haavo- mányossá váltak a bemutatók, amelyeket a vállalat és egyes paprikatermeszlő gazdaság ik kö­zösen rendeztek a termesztés pi, hatékonyabb módszereinek' a népszerűsítésére. A speciális gé­pekkel történt vetési és gépi sze- dési bemutatók,, fajtakísérleti tá­jékoztatók sok szakembert von­zottak, s nagyban hozzájárultak az úi eljárások szélesebb körű alkalmazásához, az eredmények növekedéséhez. A fűszerpaprika-termesztőket a vállalat látja el vetőmaggal, és ebből, valamint az elmondottak­ból látszik talán, hogy kapcsola­tunkat magasabb szintre emeltük a szokásos eladó-vevő viszonynál. A termelők számára előnvös, hogy a termést ütemezés nélkül és szinte korlátlan mennyiségben vesszük át. ami olykor nem ke­vés raktározási és feldolgozási nehézséget okoz számunkra, de 0 A hatalom forrása a politi­kailag mozgósított gazdagság és tudás. Már a reformkorban úgy fogalmazták ezt meg. ho" • a gaz­dagság és a tudás egyszerre szü­lői és ikrei a hatalomnak, azaz anyagi és szellemi javak nélkül nincs hatalom, ugyanakkor a ha­talom pozíciójából magának a ha­talomnak a forrásai nagymérték­ben növelhetők. A gazdagság és a tudás azonban önmagukban és közvetlenül soha nem jelentenek politikai hatalmat, mert az anya­gi és szellemi javak fölött való rendelkezés csak politizáció út­ján. vagyis politikai célok általi szervezettségben „értékesülve” jelenik meg politikai hatalom­ként. A politikai hatalom, tehát mint a rendszer, vagy szervezet mé­retű döntések kézbentartása, min­dig társadalmi osztályok vagy rétegek érdekeit képviselő politi­kai közösségekben testesül meg és a közöttük kialakult viszony­ban adott. Például az olasz kom­munisták politikai közössége az olasz munkásosztály képviseleté­ben meghatározott hatalommal rendelkezik. Természetesen az olasz politikai életben más hatal­mi csoportok is vannak. A poli­tikai közösségek hatalmi körei fölött kitüntetett jelentőségű az állami hatalom, amely szintén nem semleges érdekképviseletét tekintve, hanem mindig a legerő­sebb politikai közösség által bir­tokolt. Az államhatalom mint a szervezett politikai rendszer fő­hatalma mindig csak valamely politikailag már kiépített saját hatalom alapján befolyásolható, vagy szerezhető meg. • Az állampolgárok által leg­inkább a hatalom működésbeni összetevői érzékelhetők. Egyik ilyen összetevő az erőszak. va°v annak nem használt, csak fenye­gető lehetősége. Másik összetevő a hatalom kezében összpontosuló anyagi és szellemi értékek sajá­tos, a politika céljaitól függő új­raelosztása — képletesen szólva: a jutalmazás és a büntetés. A működő hatalom harmadik ösz­a jó kontaktus érdekében vállal-, juk ezt is. Az egyéni gazdáknak a felvásárolt áruért azonnal fize­tünk. Az átadás után jelen lehet­nek a paprika szárazanyag vizs­gálatánál a közös gazdaságok képviselői is, s meggyőződhetnek az árat meghatározó minőségről. Az elmúlt öt év jelentős ered­ményei közé tartozik, hogy több termelő gazdasággal közös szárí­tóüzemet tudtunk létesíteni. A megnövekedett szárítókpacitás nagyobb mennyiségű nyersanyag veszteségmentes feldolgozását te­szi, lehetővé. A Fűszerpaprika- és Konzerv­ipari Vállalat által szorgalmazott, szorosabb együttműködés révén 1970 óta évről évre növekedett a paprika vetésterülete' a körze­tünkben. A termelő gazdaságok bizalmáról tanúskodik, honv kö­zülük jelenleg már 26-tal öt évre szóló bázisszerződésünk van. ösz- szesen 3879 hektárra. A negyedik ötéves terv első esztendejében 53.2, 1975-ben pedig már 81 má­zsás átlagtermést értek el hektá­ronként a partnerek. — Az V. ötéves tervidőszaktól mit. várnak? — A termelő gazdaságokkal és a kalocsai kísérleti intézettel ösz- szefogva szeretnénk elérni, hogv a jelenlegieknél is jobb. korán és egyszerre érő, magas festéktar­talmú, bőtermő és gépi szedésre alkalmas paprikafajták teremje­nek a vállalat körzetében. Számi, tásaink szerint 1980-ig tovább ja­vul a nyersanyag előállításának hatékonysága, növekszik a ' ter­mésátlag és a termőterület is. Persze, a jó minőségű paprika­készítményekhez egymagában nem elegendő a kifogástalan nyersanyag, színvonalasnak kell lennie a feldolgozó technológiá­nak is. Az elkövetkező években részint a kapacitás növelésére, részint pedig a piac minőségi igé­nyeinek maratéktalan kielégíté­sére tovább fejlesztjük a feldol­gozásnak szinte minden fázisát. Reméljük,' hogy 1980 végén is olyan elégedett lehet a vállalat kollektívája, az eredménvekkel. mint amilyen most. A. T. S. szetevője pedig a presztízs, amely a politikai döntések végrehajtása szempontjából önmagában is egyetértési, engedelmességi esélvt jelent. A hatalmat tehát nem­csak félni, azzal számolni, hanem tisztelni is lehet. A hatalom ol­daláról nézve pedig mindhárom, egymással összefüggő, funkcioná­lis összetevőt ki kell építeni, és természetesen az a legszilárdabb hatalmi helyzet, amelyik legke­vésbé az erőszakra és leginkább a presztízs alapján történő elfo­gadottságra támaszkodhat. A politikai hatalom megítélé­sénél persze nemcsak az a fontos, hogy „mi a hatalom?”, hanem leginkább annak megvilágítása, hogy „kié a hatalom?” Azaz a mindennapi politizálásban min­dig központi jelentőségű annak eldöntése, hogy kiknek a kezében van a hatalom és. hogy kiknek az érdekében gyakorolják ezt a hatalmat?! A hatalmon levők ideológiai szintű nyilatkozatai ugyanis nem mindig rendelkez­nek a valóság fedezetével. • Végezetül megemlítendő a politikai hatalom két fő irányult­sága: a monopolisztikus és a hé- gemonisztikus hatalmi törekvés. A monopolisztikus hatalom dön­tési kizárólagosságra törekszik, elsorvasztva minden rajta kívüli, befolyásoló hatalmi tényezőt, mint amilyen például a fasiszta hatalom. A hegemonisztikus ha­talmi fölállás pedig ezzel szem­ben döntő hatalmi fölényt és autonóm együttműködést jelent a szövetséges politikai erők vonat­kozásában, de nem a szövetsége­sek kizárását az érdekek képvi­seletéből és a hatalom gyakorlá­sából. Ezt a hatalmi hegemóniát fejezi ki hazánk alaptörvénye is, amely alkotmányos megfogalma­zásban így szól: „a Magyar Nép­köztársaságban a társadalom ve­zető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkeze­tekbe tömörült parasztsággal szö­vetségben. az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegé­vel együtt gyakorolja”. — k— CSÁRDÁK NYOMÁBAN A KISKUNSÁGON (I.) Puszta-erdők árnyában Politikai hatalom A politikai hatalom a politikai gyakorlat kulcsfontosságú mozzanata, mivel a politikailag szervezett társadalomra vo­natkozó döntések kézbentartását jelenti. Magának a politikai tevékenységnek is — ahogy mondani szokás — legfőbb jel­lemzője a hatalom megtartása vagy megszerzésére és be­folyásolására való törekvés.

Next

/
Thumbnails
Contents