Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-07 / 5. szám
4 0 PETŐFI NEPE • 1976. január 7. Színvonalasabb tenyésztés - több tej Gondolatok egy program megvalósításáról (I.) A párt XI. kongresszusa az előttünk álló évek egyik legfontosabb feladataként jelölte meg a belső tartalékok feltárását, a termelés hatékonyságának növelését. Egyúttal felhívta a figyelmet az ésszerű takarékosságra azzal, hogy váljék ez közüggyé gazdasági életünkben! AZ ÜGYÉSZ TOfcLÁ BÖL A lopás nem bocsánatos bűn Néhány gondolattal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy miként lehetne mindezeket a törekvéseket a szarvasmarha-tenyésztésben megvalósítani, különösebb beruházás nélkül. Más szóval az erőforrásokat úgy hasznosítani, hogy annak eredménye több tej, illetve hús legyen. Köztudott, hogy a magas tejtermelés még az ideális körülmények között tartott állat szervezetét is maximálisan igénybe veszi. A jelenleg kialakult nagyüzemi tartási inód a termelőszövetkezetekben levő magyartarka szarvasmarhafajtának nem természetes, nem felel meg az állat Igényeinek. Nevezhetjük-e tenyészüsző-ne- velésnek azt a módszert, amikor április végétől a hó leeséséig a növendék üszők csak javítatlan, elhanyagolt legelők gyér fűtermésére vannak utalva. Az augusztus, október hónapok tápanyagszegény legelője mellé nem kapnak szükségletüknek megfelelően szálas- és abrakkiegészítést. Találkozunk olyan esetekkel, hogy tavasszal kihajtják az üszőket 300 kilogrammos súlyban, s az ősszel bekerülő jószág mindösz- sze 270—280 kilogrammos. Ezektől az állatoktól valóban nem várhatunk nagy termelést, vitalitást. Hasonló a helyzet a termékenyítés előtt álló üszőállomány nagyobb részénél, amelyet a istállózó tartással nevelnek, s a tenyészüszők gondozója a munkabért csak a súlygyarapodás után kapja. Ezért az állományt a hízómarhákkal teljesen azonos módon tartja, elzárva a napfénytől, a mozgási lehetőségtől. S ezek után hiába csodálkoznak az üzem vezetői amiatt, hogy a megtermékenyített üszőknek mintegy 60 százaléka nem vemhesült. A leellett előhasi üszők tejtermelésénél meghatározó szerepe van a takarmányozásnak. Szájárul ad a marha — mondja az Tizenegyedik éve, hogy a megyeszékhelyen, a leninvárÖsí to- ronyházakban először adtak át rendeltetésének lakóépületi személyfelvonókat. Számuk jelenleg már meghaladja a negyvenet. Segítségükkel mintegy négy. ezer ember közlekedik naponta a földszint és az emeletek között. E függőleges irányú „uta. zás” azonban kevésbé zökkenő- mentes. Szerkesztőségünket a közelmúltban többen keresték fel személyesen. Kecskeméti olvasóink elmondották: a házban, ahol a lakásuk van, gyakran elromlik a lift. Késedelmes megjavítása miatt olykor napokig muszáj a lépcsőkön járniuk, pedig igen kellemetlen az ilyén gyaloglás — nemcsak az idős, beteges emberek, az óvodások, kisdiákok, a teli bevásárló szatyrot cipelő háziasszonyoknak, de a munkából fáradtan hazatérők számára is. Mások arról számoltak be, hogy az üzem közben hirtelen „lerobbant” felvonó zárt utasterében csaknem két órát voltak kénytelenek eltölteni, mire meg. érkeztek a szerelők, s kinyitották az ajtót. Az Akadémia körút egyik házának nyolcadik emeletén lakó fiatal édesanya ezeket írta a hozzánk küldött levelében: „A tavaly októberi ideköltözé- sünk óta többször rossz a lift, mint működképes. Most is használhatatlan, legalább két hete. Az egy-, illetve két és fél éves kisgyermekemet sajnos nem tudom a lakásból levinni az utcára, a játszótérre, a friss levegőre. Esetleg ha valaki az ölébe, vagy a vállasra venné őket, juthatnánk le a magasból. Csakhogy én ehhez gyönge vagyok, a férjem viszont mindig nappali műszakos, így nem vállalkozhat a hordárszerepre. Higgyék el, valóságos szobafogságra vagyunk ítélve.. A vitathatatlanul jogos panaszokkal kapcsolatos vizsgálódásunk tapasztalatainak összegzésekor arra a következtetésre jutottunk, hogy e berendezések nem éppen a legtökéletesebbek. Mert aligha indokolható egyébbel a tény, hogy a hivatalosan 25 évre becsült élettartamuk ellenére máris túlságosan sokszor mondanak csütörtököt. Mint megtudtuk, hazánkban hosszú ideig kizárólag a Budapesti Hajtómű- és Felvonógyártó Vállalatnál készültek a személyliftek, amelyeket néhány esztendő óta a Ganz-MÁVAG egyik üzemegysége állítja elő. Bár e termékek is korszerűsödtek, újabb típusokkal gyarapodtak — például a „hírős” városban már háromféle, a tológombos, a szintenkénti kapcsolás tóidiízerfi és ősi paraszti bölcsesség. Legjobban kell ezt tudni a termelőszövetkezeti vezetőknek, szakembereknek. Sajnos sok helyen erről a fontos igazságról megfeledkeznek. Az üzemek jelentős részében ötletszerűen, „vakon” takarmányozmányok betakarításánál, kezelésénél is. Általában megkésve kezdik a betakarítást, mivel így nagyobb mennyiségre számítanak, de ugyanakkor a minőség messze elmarad a kívánalmaktól. Olyan szemlélet is van, amely szerint: mivel az egyéb növények betakarítás után azonnal, de őszig minden esetben pénzt hoznak az üzemnek, s a szarvas- marha sok esetben csak évek múlva, ezért a szálastakarmányok betakarítása utoljára marad. A betakarított takarmányoknál jelentős a tárolási veszteség. Nem szabad megengedni,1 hogy úgy rakják a szénakazlat üzemeinkben, hogy azok fenékig ázzanak. Az se megengedhető, hogy egy silókazlat másfél hónapig készítsenek, s mikorra elkészül, már csak trágyaértéket képvisel. Sajnos, sok megyei példát tudok az említettek alátámasztására. Hallok Dénes a megyei tanács állattenyésztési szakfelügyelője • Így a hatósági jogkör alapján hozott döntések kötelezőek minden állampolgárra ‘és minden — a döntést kimondó testület alá egyébként nem rendelt — állami, társadalmi és politikai szervezetre is. A vámhatóság döntései így például kötelezőek az állampolgárokra, vállalatokra, de a szakszervezeti. vagy rendőri szervekre nézve'is. Fontos azonban annak ismerete, hogy csak állami szerv, de korántsem minden állami szerv rendelkezik' hatósági jogkörrel. A Tudományos Akadémia,' a posta, vagy a vasút állami intézmények, de egyáltalán nem hatóságok, azaz még saját tevékenységi területükön sem rendelkeznek az állam hatalmának kényszerítő jogaival. Az ilyen állami intézmények megfelelő működésük érdekében természetesen szabályokat alkotnak, de ezek betartását csak kérhetik az állampolgároktól. de saját maguk ki nem kényszeríthetik. Egyszerűen szól? va például: a kalauz nem hatósági közeg. Persze egyes állami szolgáltató intézmények monopolhelyzetük miatt kivételesen jó pozícióban vannak és ez esetenként kényszerhelyzetet jelenthet fogyasztóik számára, de nem a kényszerítés jogosságát. • Az állami tevékenység történeti fejlődését tekintve láthatjuk, hogy a legújabb korban, a kapitalizmusban jogi rendszerezettséggel alakultak ki a hatósági jogkörrel rendelkező szervek, mint például a miniszteriális szintű általános közigazgatási hatóságok, a katonai, rendőri, pénzügyi, közegészségügyi, vagy vámhatóságok. A hatósági jogkör. mint az állam akaratának speciális területen való végrehajtása, a történelmi liberalizmus szerint azonban főként a rmagángazdálkodás zavatalansá- gának biztosi lását célozta. Az álEnergiakör A szocialista országok „Béke" elnevezésű elektromos hálózata olyan rendszer, amely óriási területek számára biztosítja zárt körben, egységes vezérléssel az energia átadását és elosztását. Összefogja a bolgár, magyar, NDK, lengyel, cseh, román és a Ívovi szovjet energiarendszereket. A diszpécserközpont Prágában működik. A központ jelenleg 20 távvezetéket vezérel, az országok közötti energiacsere 16—17 milliárd kilowattóra áramot jelent. A cserelehetőség további bővítését teszi majd lehetővé a nyugat-ukrajnai hálózattal való ösz- s/ekapcsolás. Ha ez megvalósul és a körbe a Szovjetunió európai részeinek valamennyi energetikai rendszere bekapcsolódik, csupán az időzóna-különbségekből eredően néhány kilowattóra energiát racionálisabban használhatják fel. Az egyenletesebb elosztás ugyanakkor megnöveli az energiáblókkök élettartamát. BUDAPRESS—PANORAMA) Geológusnap Mongóliában Mongóliában az idén is hagyományos ünnepség keretében tartották meg a geológusnapot a Mongol Geológiai Szolgálat munkatársai. Az év első kilenc hónapjában nagy sikereket értek el munkájukban: 46 millió tugrik értékű kutatómunkát végeztek. A folyó ötéves terv első négy esztendejében a geológusok a munka termelékenységét egyhar- madával növelték, s ezáltal a geológiai kutatómunka volumene 50 százalékkal növekedett. A geológiai kutatásokhoz a Szovjetunió és más KGST-tagállamok nagy segítséget nyújtottak. A közeljövőben, a KGST keretében nagyszabású nemzetközi geológiai expedíciót szerveznek, amely sok éven át tanulmányozza a Mongol Népköztársaság területének geológiai szerkezetét és az ország különböző vidékein található ásványi lelőhelyeket. (BUDAPRESS—MONCAME) lami föladatok növekedésével párhuzamosan — és a klasszikus liberális elképzelésekkel szemben — mindegyre sokasodtak azonban az állami beavatkozások: és nem egyszer hatósági jogkör formájában. Erre legjobban példa az árhatóság intézményének kialakulása, vagy az időnként napjainkban is gyakorolt hatósági érvényű bér- és, ármaximálás a polgári országokban. A szocialista országokban pedig, a hagyományos hatósági tevékenységek mellett — az állami tulajdon döntővé válása és a sajátos gazdasági tervezés következtében — a gazdaság irányítása újszerűén vetette föl a hatóság kérdését. Az állami vállalatok állami irányítása tervutasításos módszerekkel fejlődésünk egy szakaszában, azt eredményezte, hogy maguk a vállalatok vettek föl bizonyos „hatósági jelleget”. Vagyis miközben a központi állami szervek közvetlenül gazdálkodtak, elmosódott a határ a hatósági jogosítványok és a gazdaságpolitikai irányítás között. Mivel a gazdasági tevékenység egészen nem lehet „hatósági jellegű” — mint ahogy jogszerűen az adott időszakban sem volt az — fontos a viszonylag pontos határok megvonása a gazdálkó- dás egészét irányító gazdaság- politika és a különben nélkülözhetetlen hatósági érvényű utasítások rendszere között. 0 Végezetül szólni kell arról is, hogy a mi körülményeink között egyes állami tulajdonban lévő termelő, vagy szolgáltató vállalatok, esetenkénti monopolhelyzetük miatt, úgy bánnak az állampolgárokkal, mintha hatósági jogkörük lenne. Nos ez épp olyan jogosulatlan, törvényeink betűjét és szellemét sértő eljárás, mint amikor az állampolgár, például a „fináncot kijátszó virtussal” hatósági jogkört sért. — g — Szomorú, ha egy fiatalt lopással kell vádolni, bíróság elé kell állítani. Mindenki elitéli a tol- * vájt, hisz könnyen lehet bárki sértettje ilyen esetnek. Különösen a régebbi korokban számított súlyos bűnnek a más tulajdonának jogtalan elvétele. Voltak olyan korszakok, amikor a tolvaj fülét, kezét, karját vágták Te, különösen ha visszaeső volt. \_ Persze azokban az időkben nem lehetett szülői, vagy társadalmi nevelésről szólni. íratlan törvények tiltották a lopást. Aki lopott,. azt megjelölték. Különböző testrészek hiánya volt az erkölcsi bizonyítvány. Akkor ugyanis egyes eszközök birtoklása, tulajdona létfontosságú volt. Ezért büntették szigorúan a tolvajt. A mai modern társadalomban is problémát okoz a tulajdon tiszteletére nevelés. Ma már a büntetések természetesen humá- nu$abbak és csak indokolt esetekben ítélik hosszabb szabadságvesztéssel járó büntetésre a társadalmi vagy személyi tulajdon fosztogatóit, a rablókat, betörőket. Itt is főleg azokról van szó, akik megélhetési forrásnak, vagy gyors- meggazdagodási lehetőségként választják e „pályát”. Ilyenkor a törvény teljes szigora érvényesül. A bűnüldöző szerveknek azonban arra is kell figyelniük, hogy sok az olyan fiatal, aki meggondolatlanul, . felelőtlenül, saját hobbyja kielégítése végett —lop. Baj van a szülői háznál, vagy az iskolában a tulajdon tiszteletére történő neveléssel — mondjuk és nem is alaptalanul. Főleg a szülők ilyen irányú nvelési hiányának az oka, hogy a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények nagy része vagyon elleni lopás. Például az 1973. évi 61,6 százalékról 4974- re 70,2 százalékra emelkedett a fiatalkorúak által elkövetett vagyon elleni bűncselekmények aránya. Ez annál inkább feltűnő, mert a Büntető Törvénykönyvben több száz más bűncselekmény is szerepel. Természetesen nem azt sérelmezzük, hogy miért nem követnek el más bűncselekményeket a fiatalok, csak a tulajdon ilyen semnUhex&tglfihek okait keressük. Az általuk- elkövetett i Tulajdon .elleni cselekmények zömmel kisebb értékű lopások. Mégis miért kell — sokszor 100 forintot sem meghaladó esetek miatt a rendőrséget, bíróságot igénybe venni. Erre a szülői nevelés mulasztásainak pótlása és az ilyen cselekményektől való visszatartás érdekében van szükség. Tudomásukra kell hozni a fiataloknak és a nevelésükért, felelős szülőknek, hogy nem azért nem szabad máséhoz nyúlni, mert a tolvajt megbüntetik, hanem mert nálunk csak becsületes munkával, tisztességgel lehet tulajdont szerezni. Ami másé, az nem az enyém! Az apró alkalmi lopásokat elkövető fiatalok — a cselekmény előtt — nem is gondolnak arra, hogy elkapják a tolvajt.' Aztán jön a rendőrségre járás, bírósági tárgyalások szégyene. Éreztetik az emberek, a munkatársak, a szomszédok, hogy a tolvajjal szemben másképpen kell viselkedni. Érzi az elkövető is, hogy úgy kezelik, „akire vigyázni kell”. A bizalmatlanság légköre, a becsületes szülőknek okozott fájdalom, nem áll arányban a megszerzett tárggyal, vagy pénzzel. Ügyészi munkám során még nem találkoztam olyan fiatalkorúval, aki rászorultságból — éhes volt, vagy nem volt ruhája — lopott volna. Mindig saját, önző elképzeléseit akarta görbe úton kielégíteni. Például ha motorozni támadt kedve, motort lopott, ha kevesellte saját galambjait, lopott a szomszédtól, ha megtetszett az iskolai mikroszkóp, hazavitte. Nagyon szomorú tapasztalat, hogy a lopásokat elkövető fiatalkorúak többsége semmit sem tesz annak érdekében, hogy a sértett, kárát a bírósági tárgyalásig megtérítse. Sokszor arra várnak, hogy mit ítél meg a bíróság. Nem érzik, hogy elsőrendű kötelesség lenne a sértettet — ítélet nélkül is —, kártalanítani, így persze elesnek egy nyomatékos enyhítő körülménytől. Az sem tapasztalható, hogy a fiatalkorúak szülei szorgalmazzák a kártérítést. Sokszor csak sopánkodnak, hogy a kárt meg kell téríteni. Nem a bírósági eljárás szégyene, vagy a büntetés fáj, hanem, hogy fizetni kell. így nem csodálkozhatunk azon, hogy az ilyen felfogású környezetbe nem kapott megfelelő erkölcsi nevelést, tulajdontiszteletet a fiatalkorú vádlott. Itt ugyanis csak azt tartják fontosnak és természetesnek, hogy őket ne 'érje anyagi hátrány. Az, hogy mások kára megtérül-e, nem számít nekik. Elsősorban pedig a szülői házban kell kialakítani, hogy a gyermek megtanulj^ tisztelni mások tulajdonát, megtanuljon gazdálkodni saját anyagi eszközeivel. Értse meg, hogy csak-a munkájával szerzett dolgokhoz van joga. Egyáltalán nem a helyes nevelésre utal az utóbbi években egy-egy ügyünk kapcsán kiderült tény, hogy pl. az 1800 forint havi keresetű fiatalembernek a szülő vesz motorkerékpárt OTP- hitelre, noha a 17 éves fiatal nem adja haza a keresetét. Magára költi. Közben a szülő fizeti a részleteket. Persze az ilyen takarékosságra nevelés megbosz- szulja magát. Nem tanult meg takarékoskodni a gyerek és ezért munkatársait lopta meg. Ilyenkor rosszul hangzik az a szülői sirám, hogy „pedig mindent mdgí adtunk neki”. Éppen ez a baj!. Olyan'-tárgyalási -uallcrmásőal.is. találkoztunk, amelyből kiderült, hogy mindkét szülő pénztárcáját megdézsmálta a gyerek. Sokszor egymást gyanúsították, vagy a feledekenységüknek tudták be az 50. 100, vagy 200 forint hiányát. Az nem tűnt fel nekik, hogy a keresettel nem rendelkező gyerek miből költekezik. Csak akkor lett baj, amikor az iskolatársaitól is lopott. Sajnos, sokszor a szülőket Is nevelnünk kellene, mert sokan a gyerek kisebb lopásait „bocsánatos bűnnek” tartják — nem gondolnak arra, hogy a kisebb erkölcsi fogyatékosságokból lesznek a nagyobbak, és szinte minden felnőtt visszaeső bűnöző azzal kezdte pályafutását, hogy kisebb lopásokat követett el. A tapasztalat azt mutatja, hogy az erkölcsi tilalmak közül a „ne lopj" tilalmát lehet legkönnyebben áthágni, az enyém — tied szabályait a legkönnyebb elfelejteni. Ezért az ezzel kapcsolatos nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Dr. Babay Imre a fiatalkorúak megyei ügyésze Miért gyakoriak a lifthibák? 0 A vaskút! Bácska Termelőszövetkezet osztráktarka tehenekkel javította a hagyományos magyartarka-állományát. Ennek, valamint a tenyésztői munka korszerűsítésének köszönhetően számottevően emelkedett a tejhozam. nak. A takarmányok beltartalmi vizsgálatát elhanyagolják. Ha küldenek is laboratóriumi vizsgálatra mintákat, az eredményt nem veszik figyelembe. Találkozunk emiatt olyan esetekkel, hogy a tehénállomány jó kondícióban van, a tej hozam mégsem emelkedik. A vizsgálatnál derül ki, hogy fehérjeszegény és keményítőben gazdag takarmányokat etetnek, ettől várják a több tejet. Az alacsony vemhesülési százalék is .jórészt takarmányozási okokra vezethető vissza, ha egyébként a tehenek naponkénti járatása megtörténik. Gondok vannak a szálastakara központi vezérlésű felvonó található —, ám az elromlás aránya mégsem csökkent. Sőt, növekedett! Persze igazságtalanok lennénk, ha minden baj forrását a konstrukciós hiányosságokban keresnénk. Ugyanis a szerkezetek elromlásának nem egyszer aN szakszerűtlen kezelés az oka, esetenként pedig szándékos rongálás. Az ingatlankezelő vállalattól nyert értesülésünk szerint több kecskeméti bérház liftje azért vált üzemképtelenné, mert indítószekrényét dróttal vagy vasszeggel tették tönkre. Másutt gyümölcsmaggal, cigarettacsikkel, papírgalacsinnal és — erre is volt precedens —, használt fürdőnadrággal volt tömítve a berendezés azon része, ahol az alkatrészek mechanikus mozgást végeznek. Aztán előfordult, hogy tíz év körüli gyerek kezébe került a kulcs, s az rontotta el a felvonót. Az előzőekből már következik hogy a liftek hibáinak gyakorisága lényegesen csökkenthető, ha használói mindenkor betartják a műszaki szabályokat. Kezelésükkel illetéktelent, valamint 12 éven aluli gyermeket nem szabad megbízni. Csak úgy mellékesen jegyezzük meg, hogy a darabonként körülbelül milliós értékű berendezés notórius rongá- lói is megérdemelnék a felelős- ségrevonást.’ Igaz viszont, hogy ennél- is fontosabb az esetek megelőzése, vagy is az, ha minden lakó óvó gondossággal ügyel erre a közhasználatú, tehát társadalmi tulajdonra. A másik alapvető „gyógyír” a felvonók tervszerű ellenőrzése, karbantartása, szükség szerinti javítása, felújítása. Csakhogy e munkákra a szervezetlenség a jellemző. Csupán a bérházak liftjeinek van ‘központi gazdája az IKV-nál, bár az itteni javítórészleg is szakemberhiánnyal és teohnikai nehézségekkel küzd. A többi épület felvonói pedig alkalmilag foglalkoztatott szerelőkre vannak bízva. S há mindehhez még hozzátesszük azt, hogy enythén szólva kifogásolnivaló az alkatrészellátás, akkor joggal állapíthatjuk meg: komoly bajok vannak a kecskeméti liftfronton. De mi lehetne a megoldás? Véleményünk szerint elsősorban a városi tanács feladata, hogy létrejöjjön egy új szolgáltató egység, mely a személyfelvonók folyamatos üzemelésével kapcsolatos teendőket végzi majd. indokolt ugyanakkor a gyártóval, a Ganz-MÁVAG-gal is megállapodni annak érdekében, hogy rendszeresen biztosítsa az igényelt alkatrészeket. Velkei Árpád Penicillin porampulla 0 A debreceni Biogál Gyógyszergyár tavaly felavatott aszeptikus üzemében ez év közepétől, kórszerű töltőgépeken megkezdték a penicillin porampulla gyártását. (MTI-fotó — Balogh P. Lászlő felv. — KB) (Folytatjuk) Ä hatóság A hatóság szót hallva, jogérzékünk alapján valamely állami szerv utasító, kényszerítő jogára gondolunk. Ha nem is tudatos jogi ismereteink, de jogérzékünk ebben az esetben helyesen irányit bennünket. A hatósági jogkör ugyanis az •illám hatalmával van összefüggésben, és az állam hatalmának természetes része a kényszerítés, vagy annak lehetősége. A hatóság — mármost pontosabban fogalmazva •— az az államigazgatási szerv, amelynek hatáskörében jogilag biztosítva van az, hogy az állam akaratát konkrét ügyekben jogi ér- -vényességgel és végrehajtó hatállyal kikényszerítse.
