Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-07 / 5. szám

1976. január 7. • PETŐFI NEPE • 5 • y A nagyothallók iskolájában 0 Ötvenéves Budapesten, a Nagyothallók Általános Iskolája és Nevelőotthona, amely az egyetlen ilyen intézmény az országban. Oktaté módszerükhöz nagy segítséget nyújt a BEAG új készüléke, amely a BNV-n nagydíjat nyert (MTl-fotó —KS) A ,,Gondolat” szerkesztője A Rádi6 Irodalmi osztályának vezetője, Dorogi Zsigmond nevét szinte naponta olvashatjuk a mű­sorlapokon, hangját, arcát jól Is­meri a közönség. Személyéről, sorsáról mégis alig tudunk vala­mit. — Szentesen születtem. Még mindég erősen kötődöm szülőföl­demhez. S nemcsak, mert édes­anyám, öcsém ma is ott él. Csongrád, Vásárhely, Szeged: gyermekkorom és ifjúságom kör­nyezete. A táj vonzását érzem, minden változása érdekel. Kap­csolatom a város vezetőivel, kul­turált közönségével mindmáig megmaradt. Elég sok műsort ve­szünk fel az otthoni 500—600 né­zőt befogadó színházteremben. „Kivételezésről” persze szó sincs, hisz nincs olyan megye, ahol a rádió mikrofonjával meg ne for­dultunk volna. De aggódásotfi *fiy-egy hazai műsorért termé­szetesen személyesebb. így is mondhatnám becsületesen elfő- gult. — Mikor .került a Rádióhoz? — Tanárnak készültem, de a bölcsészkar elvégzése után há­rom évig a Mezőgazdasági Dol­gozók Szakszervezetében dolgoz­tam. 1957-ben lettem a Rádió Irodalmi osztályának szerkesztő­je. Szép és szívem szerinti, meg nem unható hivatást választot­tam. — S ahogy lassan már rádió­történelemmé való éveiről föl­jegyeztük: kezdeményező, meg­újító szándékkal és eredmény- nyfftwÄjT; -Jini/ — A hatvanas évek elején kezdtem el azon töprengeni, hogy a rádió lehetőségeivel miképpen lehetne kétszeresen hasznossá tenni az irodalmat, elérhetőbb közelségbe vinni a kultúrát, hogy az írókat, művészeket meg le- hessen szólaltatni a legkisebb faluban is. — s onnan figyelje «savukat az ország. Felvevő ko­csiban ültettük Csák Gyulát, Sánta Ferencet. Szakonyi Károlyt és sorolhatnám a listát, akik az­tán —■ írtak a látott tájról. Így született at Országjárás című sorozat. — Ez a műsortípus azóta is él. a nem lett korszerűtlen... — 1964 óta rendszeresen je­lentkezünk ilyen adásokkal kü­lönböző művelődési házakból, könyvtárakból A helyszínen, kö­zönség jelenlétében rögzítjük a műsort (bevonjuk a helyi ének­kart, zenekart is), s ezt az „ele­ven” programot sugározzuk. Sal­gótarján, Ózd és más helységek szocialista brigádjai számára ké­szültek az első programok, azóta több hasonló műsortípus is meg­honosodott. (Falusi délután. Édes hazám, A Rádió könyvklubja, könyvről könyvért, különböző vetélkedők könyvtárak, művelő­dési házak között.) Legalább 200 helyszínről jelentkeztünk eddig, magam is több mint száz ilyen műsort készítettem. — S közben nemcsak megje­lent. hanem fenőtté is vált a te­levízió ... —■ Ahhoz, hogy a rádió tovább­ra is irodalomszervező és — köz­lő műhely lehessen, meg kellett találnunk nemcsak a korszerű rögzítési és sugárzású módszere­ket, hanem -az új témákat is. Al­kalmat kerestünk hát a tágasabb kitekintésre. Közös felvételt ké­szítettünk az Újvidéki Rádióval, kétnyelvű műsort Bukarestben, Varsóban, Érsekújvárott. József Attila-est is sorra került c váro­sokban, s még Berlinben. Prágá­ban is. Párizs, a Finn Rádió — két további helvszínen. ahol és ahonnan rádiónk műsor adott. Ez az együttes műsorkészítés és — cserét ml kezdeményeztük, annak reményében, hogy ezzel !t hozzájárulunk irodalmunk és könyvkiadásunk népszerűsítésé­hez, s mi magunk is személye­sebben és teljesebben tájékozód­hatunk. — És idehaza? — Itthon is már említett köz- művelődési szemléletet kíván • juk szorgalmazói, vagyis S hang­tárlathoz és a József Attila-sza- valóversenyhez hasonló, szinte az egész országot átfogó, sok hall­gatót megmozgató műsorokat sze­retnénk készíteni. Már most szó esett például arról, hogy két esztendő múlva megrendezzük az Ady Endre-szavalőver. seny t.., — Végül Is önmagáról igen keveset szólt, holott ezzel a szán­dékkal kezdtük a beszélgetést. — Hivatásom az. amit csiná­lok. És elvem, hogy a kultúra munkása ne beszéljen önmagáról feleslegesen. Hisz úgyis csak az számit, — amit munkatársai se­gítségével —- az ember választott hivatása, az irodalom javára te­het. N. T. A MŰSZAKI FŐISKOLA A KÖZMŰVELŐDÉSI HATÁROZATÉRT Mozart és automatika Fellelkesülve adtam vissza a tájékozódás­hoz kölcsönkért intézeti kulturális munka­naplót. Mondtam is Szabó Béla főigazgató­helyettesnek: egyelőre fogalmam sincs, hogy miként fogom az újságcikk kötött terjedel­mében tükröztetni az itteni változatos, sok­színű közművelődési tevékenységet. Az ese­mények, a különböző népművelési formák, a tudást, a művészeteket továbbító csatornák felsorolása is meghaladja a napilap lehető­ségeit. Az oly lelkesítő leltárnál több kíván­tatik: a hogyan kutatása, elemzése. A Gép­ipari és Műszaki Főiskola kulturális életének tapasztalatait, az itt kialakitott, alkalmazott jó módszereket így vehetik át másutt. Egységes szemlélet A főigazgató-helyettes csak az idei eredményekkel elégedett. — Korábban valamivel kedve­zőtlenebb volt az összkép. Az MSZMP közművelődési határoza­tát tanulmányozva határoztuk el, hogy többet teszünk a hallgatók kultúrálódásáért. Dr. Molnár Be­nedek főigazgató a Maró hasáb­jain az új tanévet köszöntő cik­kében a művelődési ügyekkel foglalkozó taggyűlésén elfogadott nézetekkel összhangban emelte ki az önképzés fontosságát, a ké­peségek sok irányú fejlesztésé­nek a szükségességét. „Vegyenek részt Katona és Kodály Zoltán vá­rosának pezsgő kulturális életében, amelynek egyik tényezője - 'ő- iskola kell, hogy legyen. Ne fe­lejtsék' el. hogy a szocializmus építése teljes embereket kíván. Ehhez a magas szintű tudomár nyos-technlkai ismeretek elsajá­tításán kívül hozzátartozik a mű­vészetek szeretete...” Szabó Béla csipetnyi iróniával folytatta: —i Bizonyítani szeretnénk, hoCTV a műszakiakra indokolatlanul ra­gasztják egyesek a szakbarbár címkét. Képzett népművelő — Mit tettek a. tennivalók fel­ismerése után? — A taggyűlésen kidolgozott javaslatokat megtárgyalta az igazgatóság. A főiskolák közül elsőként függetlenítettünk vala­kit a közművelődési tevékenység összefogására. Alkalmas személyt találtunk. Dudásné Dékány Er­zsébet népművelői képesítéssel előbb a Kecskeméti Városi Mű­velődési... . Központnál . helyezke-. dett el, majd a GAMF könyvtá­rában dolgozott. Tapasztalatait, helyismeretét, kialakult, munka-— kapcsolatait, szaktudását, szerve­zői gyakorlatát új tisztségében hatékonyan kamatoztathatja. — örülök szavainak. Ilyenkor gondolkodik el az ember, hoev hol tartana ma a közművelődés, ha a népművelői munkahelyeket mindenütt ilyen körültekintően töltötték, volna be. Súlyos káro­kat okozott a szakmai tudás, a rátermettség, a munkában kinyil­vánított politikai elkötelezettség a hivatásszeretet oly fontos kí­vánalmainak a lebecsülésé, a más területen kényelmetlenné vált emberek ideirányítása. A GAMF példája is szolgáljon okulásul: a kedvező adottságok csak megfelelő hozzáértéssel ér­vényesíthetők. Lelkes aktívák A főiskola közművelődési fe­lelőse jó segítőtársak felkutatá­sát, szervező, „mozgató” hálózat kialakítását tekintette elsődleges feladatának. A sokféle szándé­kot, energiát, az intézet jól mű­ködő kulturális bizottságában egyesítik, terelik közös mederbe. A KISZ kulturális felelősei, a kollégium közművelődési akti­vistái egyaránt részt kérnek és kapnak a közös munkából, ösz- szegezik a • kívánságokat, kidol­gozzák teljesítésük legjobb for­máit: vagyis a mozgalmi jelleget egyesítik a szakmai kívánal­makkal. Dudásné Erzsiké — így emle­getik — kérésemre felsorolta az utóbbi hónapok legsikerültebb rendezvényeit. — Chrudinák Alajos az emtfk vasárnap a tévében szólt a nol- gárháborús Libanonról, néhány nap múltán személyesen itt szá­molt be életveszélyes "küldetésé­ről. A népszerű külnolitikusok kedvelt vendégei a főiskolának: a hallgatókat érdeklik a nap­világ eseményeiről gyakran a szemtanú hitelességével, min­denkor az átfogó összefüggések és kulisszatitkok ismerő külpolt- tikusok. Vonzó program Látogatottak az intézeti taná­rok útibeszámolói. Körösi József a Krímről. Rátkai Sándor fran­ciaországi tanulmányairól adott bőséges tájékoztatót. Hasznosnak bizonyult a jugoszláviai termelé­si gyakorlat felidézése. Több kitűnő kecskeméti kuta­tót is meghívtunk. Általában kö­zelebb akarjuk hozni a várost a hallgatókhoz. Kapcsolatokat ala­kítottunk ki a megyében műkö­dő, valamint néhány szegedi fel­sőfokú oktatási intézettel. A technikai jellegű előadások slágernek számítanak. Dranál János motorkerékpár-versenyzőt majd „szétszedték”, A Tüzes nyíl című kisfilm után érdekes kérdéseket tettek fel a diákok a jelenlevő pilótának. Kérdezze meg a diákokat is. — Örömmel járok a GAMF- moziba. Ilyen kell a diákságnak. Olcsó, helyben van s klasszikus értékű filmeket láthatunk — í»v nyilatkozott a kisszállási Dóra Gizella. A békéssámsoni illetőségű Bó- dij László: — Ritkán adódik másutt eny- nyi alkalom híres emberek meg­ismerésére. Kedvelem az irodal­mi esteket is. Fellépett már ná­lunk Keres Emil. Békés Itala, Básti Lajos. Bánffy György, Fa- rády István. — A kulturális programok felüdülést jelentenek a fárasztó tanulás után. — Senki se vitatja Ngujen Thang Tung észak-vietnami diák igazát. A tarjáni Czikora Éva a klubot és a vetélkedőket dicséri, mások a helvi képző- és népművészet­tel megismertető kiállításokat. Túri Endre tűzzománcai. Pólyák Ferenc faragványai. Szappanos István festményei, grafikái. Kal- márné Horóczi Margit munkái, a fiatal Hegedűs László rajzai, Kovács Miklós tiszakécskei kék­festő térítői, vásznai egyaránt szívesen fogadottak. Az egvik kislány a népszerű beat-eavüttesek koncertjeit emle­geti, egy szakállas ifjú, a közér­dekű fórumokat méltányolja. Tehetséges műkedvelők Számomra — bevallom — az öntevékeny intézeti művészeti csoportok adták a legnagyobb él­• Inokai János, a Kohó. és Gépipari Tervező Vállalat igazgatója, az országgyűlés al­elnöki (jobbról) dr. Molnár Benedek társaságában megte. kinti a kékfestő kiállítást. (Katkics András felvételei) ményt. A Lakó Sándor karnagy és Kalmár Sándor főiskolai tanár koncertmester irányításával tevé­kenykedő kamarazenekar, a Já­vor Zoltán kórusvezetővel ké­szülő vegyeskar kiváló teljesít­ményekre képes. Van irodalmi színpaduk is. A felsőfokú intézetek fesztivál­ja után Németh Ferenc, a megyei KISZ-bizottság első titkára ezért emelte ki a GAMF műsorszámait s állította példaként mások elé. Dudásné arra kér, hogy feltét­lenül írjak a színházzal kialakult kölcsönösen hasznos kapcsolatok­ról. Majd félezer bérlettulajdonos jár rendszeresen az előadásokra. Havonta eßy autóbusznyi tanárT hallgató megy egy-egy érdeke­sebb fővárosi színházi estre. Az intézet kulturális tanácsa valamennyi diákot, dolgozót ré­szeltetni szeretné a kulturált élet szépségeiből. A tavaszon 50 taka­rítónőt és kerti munkást vittek el két napra a Balatonhoz. A dol­gozók gyerekeit ügyes műsorok­kal lepik meg. Az oktatók szá­mára ország- s világjáró utakat szerveznek Jól működik a könyvtár^ a % előcsarnokban bizományi „köny­ves bolt” és újságárus kínálja a szép- és szakirodalmait, a friss információkat. Az automatika ismerete és Mo­zart kedvelése, a technológiai el­járások iránti érdeklődés és _ az elmélyült politikai tájékozódás, a rendszeres színházlátogatás és a műszaki tudományok elsajátítá­sa nem zárja ki egymást. Ezt a felismerést naponta ér­vényesítik a Gépipari és Automa­tizálási Műszaki Főiskolán, ahol nagyon komolyan veszik az MSZMP közművelődési határoza­tát. • A Kaláka együttes. (39.) — Ha lesz időm, sajnálni fogom őket. Megrázta a fejét: — Gondolj csak bele, Katinka. Mit lehet kezdeni ebben az or­szágban a pénzzel bizonyos szin­ten felül? — Mindenfélét. — Félreértettél. Azt mondtam: bizonyos szinten felül. Tehát an- nakutána, hogy már mindened megvan, de a pénz tovább öm­lik, automatikusan. Tehát ami­kor már nem lehet annyit köl. teni, hogy érzékenyen megcsap­panjon a bankbetét. Ebben az országban nem lehet befektetni a pénzt, nem lehet tőkésíteni. Egy autó, két autó, egy motor­csónak Mercury motorral, hét­szobás ház Balatondiósdon, eme­letes nyaraló a Dunakanyarban. És tovább? Hiába utaznak külföldre minden évben, ettől nem fogyat­kozik meg a pénzük, legfel­jebb negyven-ötven ezer forint­tal kevesebb adódik hozzá a meglevőhöz. És tovább? Ami to­vább van, a pénz tőkésítése, az már törvénysértéssel jár együtt. Tehát bizonyos szint fölött a pénz meddő érték itt Magyar- országon. És nehogy azt hidd, Katinka, hogy ez a szituáció csak egy-két ember gondja. Becs­lésem szerint máris több tucat ember nem tud mit kezdeni Ma­gyarországon a pénzével, és ez a szám az idő függvényében foko- zódóan fog emelkedni. Van egy közgazdász srác a gyárban, sze­rinte az a helyzet, hogy a szo­cialista társadalmi viszonyok el­lentmondásba kerültek bizonyos szűk társadalmi réteg anyagi ere­jével, de ez a réteg számszerűen is szaporodik, és holnap már nem lesz kis létszámú. Nem ér­dekel, amit beszélek? — De érdekel. Azt hiszem, csí­pem is a lényeget. A szocializ­musban egy táncdalénekes meg­engedheti magának, hogy lán- gossütőt nyisson a Balatonon és szakképzett alkalmazottat is ve­gyen hozzá, de ugyahezt a hú­zást a közvélemény nem venné jónéven Menkó Rudolf kórház- igazgató főorvostól vagy például egy Kossuíh-díjas festőművész­től. De ha megengeded, mégse fordítok rá időt, hogy sajnáljam n nagymenőket, akik nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel... Még egy év se telt el azóta, hogy erről a témáról szövegel­tünk, és máris kiderült, hogy el­tájoltam magam, amikor azt hit­tem, hogy semmi közöm azok­hoz, akik nem tudnak mit kez­deni a pénzükkel. Mert előbb- útótob kita?álják, hogy mégis vannak lehetőségek... Például úgy is be lehet fektetni a pénzt, hogy férjet vásárolok Menkó Aliz számára Adorján Tamás személyében. És én nem vagyok Moliére, hogy okos humorral vegyem tudomásul ezt a húzást, ami Tamás tavalyi fejtegetése értelmében szabályszerű követ­kezménye egy társadalmi ellent­mondásnak ... Ha van valami humoros ebben az egész buli­ban, hát csak az, hogy Aliz iránt nincs bennem még mini ellen­szenv se. Nekem tetszett Aliz, nőileg is, eltekintve attól, hogy szerintem hagy a melle, továbbá egészben is bírtam o csajt, mert normális volt. nem játszotta meg magát a motorcsónakjával és a kocsijával, és abban is normális volt, hogy amikor ketten beszél­tünk. nem szorgalmazta, hogy tá­jékozódjon rólunk. Tamásról és rólam, ahogy tíz tyúk közül ki­lenc csinálta volna. Azt is totál normálisnak értékeltem, hogy nem falmelléki stílusban térké­pezte fel magának Tamást, ha­nem nyíltan, megnézte felöltözve is, fürdőnadrágban is, ahogy egy normális csaj megnéz magának egy fiatal és jó fej hapsit, akit gyerekkora óta ismer, de évente csak két-három hétig lát nyáron, amikor Adorjánék lent vannak Balatondiósdon. Én is megnéztem az ő hapsiját. azt a fiatal szí­nészt. aki azóta disszidált. Mi is volt a neve? Markazi vagy Kar­cagi. mindegy, azóta frankón se­lyemfiú lett belőle valahol a ka­pitalizmusban és harmincéves ko­vára hájas lesz. igaz, hogy az el- hájasodáshoz nem kell disszidál­ni, a hazai röghöz kötött színmű­vészek is éppen elég zsírt horda­nak magukon a tél hidege ellen. Mégis Markazi volt a neve. Kö­zölte velem, hogy megejtő lány vagyok, ilyen vékony derekat és ilyen mélytüzű szempárt ő még soh,.íc látott, és nem vette jóné­ven. amikor felkértem, hogy a vi­lágtör lónelmi jelentőségű mű­elemzését valamivel hangosabban adja hírül, mert biztosan Alizra is nagy hatást fog gyakorolni ez az esztétikai felfedezés. Ahogy az előérzetem súgta, attól fogva tün­tetőén mellőzött, de én másnap úgyis hazautazam. Tamás még ott maradt Balatondiósdon, és ami­kor újra találkoztunk itt Pesten, dühösen újságolta, hogy a színmű­vész egy közönséges strici volt, Aliz tartotta ki hetekig, és még meg is vágta Alizt ötszázzal, per­sze csak kölcsön, amikor a szín­házi évad kezdete visszaszólította a fővárosba. — Aliz persze csak nevetett az ügyön, mint aki eleve számított rá. hogy pénzébe fog kerülni a strici. Megérteném, ha Aliz nyo­morék volna, vagy beteg lenne, de egy ilyen csinos csokoládénő, aki minden ujjára tíz jóképű és értékes férfit kaphat... Most Aliz megkapja a jóképű és értékes férfit. Nem néhány hetes eltartásért és kölcsön gya­nánt kifizetett ötszáz forintos végkielégítésért. hiszen most hosszútávú ügyről van szó. Hat- számjegyű összeg lesz Tamás ára. Anna néni nem méri olcsón a fiát. akinek a felnevelésébe any- nyi pénzt és energiát fektetett. C’est la vie, mondja erről az ob- jektivista francia filozófia. De Aliz mégis egy bomba csaj. kü­lönösen ha azt a fehér jersey ru­háját veszi fel a csokoládébarna bőréhez. És ha őszinte próbálok lenni, egy szerencsét mégis irigy­lek tőle. nevezetesen azt. hogy télen is barna, mert bikiniben fa- kutyázik a jégen, a téli szakszer­vezeti üdültetésre beosztott idő­sebb korosztálybeli férfiak nagy gyönyörűségére, illetve a hasonló korosztálybeli hölgyüdülök nagy megbotránkozására. Mi lesz Ta­mással? Utálja a telet, mindig fázik, bár még sikeresen titkolja, mert fiatal. De tíz év múlva... Ha elszabadítom a fantáziámat, és kivetítem ä jövőbe, hogy Ta­más prémekbe burkolózva dide­reg a fakutyában és Aliz bikini­ben korcsolyázik mögötte, úgy tolja a napsütéstől szikrázó jé­gen... Szegény Tamás. — Most pedig valid be, jó fiú. hová ragadott reggel szilaj szen­vedélyed! — Szia, Bogár. — Amikor elrohantál, akkor te nem köszöntél, hát most én mel­lőzöm az illemet. Hol jártál, amíg az éhfég haza nem űzött? — Szét akartam verni egy sze­mét ürge fejét, de nem sikerült találkoznom vele — Hát mégis precíz volt az apu spurija, hoev nőügyben dobtad be magad. Hülye vagy. Egy csaj miatt verekedni... Azt hittem, az volt az utolsó megmozdulásod nőügyben. . amikor leszereltétek a környék kapuit. Azóta épeszű­nek látszottál, jó' fiú. — Én is azt hittem, hogy ép­eszű vagyok. De tegnap valahogy kiborultam. — Tényleg valami zűr van? Velem bizalommal közölheted. De csak ha akarod... — Ne nevess ki, Bogár, de az éjjel olyan hányingerem volt et­től az egész rohadt világtól, hogy még Sacit is ki akartam selejtez­ni. — Az este még, amíg a költ­ségeden fagylaltoztam, egyen­súlyban láttalak. Hol voltál utá­na? — Közömbös. — Pedig ott borítottak ki, ahol voltál, erről írást merek ad­ni. Nőügyben húztak fel, ezt is tisztáztuk. Jöjjön már meg a praktikus eszed, kislovag. Elro­han reggel egy szoknya miatt ve­rekedni. — Nem mindig szoknya. Gyak­ran farmernadrág. Változatosan öltözködő lány. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents