Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-07 / 5. szám
1976. január 7. • PETŐFI NEPE • 5 • y A nagyothallók iskolájában 0 Ötvenéves Budapesten, a Nagyothallók Általános Iskolája és Nevelőotthona, amely az egyetlen ilyen intézmény az országban. Oktaté módszerükhöz nagy segítséget nyújt a BEAG új készüléke, amely a BNV-n nagydíjat nyert (MTl-fotó —KS) A ,,Gondolat” szerkesztője A Rádi6 Irodalmi osztályának vezetője, Dorogi Zsigmond nevét szinte naponta olvashatjuk a műsorlapokon, hangját, arcát jól Ismeri a közönség. Személyéről, sorsáról mégis alig tudunk valamit. — Szentesen születtem. Még mindég erősen kötődöm szülőföldemhez. S nemcsak, mert édesanyám, öcsém ma is ott él. Csongrád, Vásárhely, Szeged: gyermekkorom és ifjúságom környezete. A táj vonzását érzem, minden változása érdekel. Kapcsolatom a város vezetőivel, kulturált közönségével mindmáig megmaradt. Elég sok műsort veszünk fel az otthoni 500—600 nézőt befogadó színházteremben. „Kivételezésről” persze szó sincs, hisz nincs olyan megye, ahol a rádió mikrofonjával meg ne fordultunk volna. De aggódásotfi *fiy-egy hazai műsorért természetesen személyesebb. így is mondhatnám becsületesen elfő- gult. — Mikor .került a Rádióhoz? — Tanárnak készültem, de a bölcsészkar elvégzése után három évig a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetében dolgoztam. 1957-ben lettem a Rádió Irodalmi osztályának szerkesztője. Szép és szívem szerinti, meg nem unható hivatást választottam. — S ahogy lassan már rádiótörténelemmé való éveiről följegyeztük: kezdeményező, megújító szándékkal és eredmény- nyfftwÄjT; -Jini/ — A hatvanas évek elején kezdtem el azon töprengeni, hogy a rádió lehetőségeivel miképpen lehetne kétszeresen hasznossá tenni az irodalmat, elérhetőbb közelségbe vinni a kultúrát, hogy az írókat, művészeket meg le- hessen szólaltatni a legkisebb faluban is. — s onnan figyelje «savukat az ország. Felvevő kocsiban ültettük Csák Gyulát, Sánta Ferencet. Szakonyi Károlyt és sorolhatnám a listát, akik aztán —■ írtak a látott tájról. Így született at Országjárás című sorozat. — Ez a műsortípus azóta is él. a nem lett korszerűtlen... — 1964 óta rendszeresen jelentkezünk ilyen adásokkal különböző művelődési házakból, könyvtárakból A helyszínen, közönség jelenlétében rögzítjük a műsort (bevonjuk a helyi énekkart, zenekart is), s ezt az „eleven” programot sugározzuk. Salgótarján, Ózd és más helységek szocialista brigádjai számára készültek az első programok, azóta több hasonló műsortípus is meghonosodott. (Falusi délután. Édes hazám, A Rádió könyvklubja, könyvről könyvért, különböző vetélkedők könyvtárak, művelődési házak között.) Legalább 200 helyszínről jelentkeztünk eddig, magam is több mint száz ilyen műsort készítettem. — S közben nemcsak megjelent. hanem fenőtté is vált a televízió ... —■ Ahhoz, hogy a rádió továbbra is irodalomszervező és — közlő műhely lehessen, meg kellett találnunk nemcsak a korszerű rögzítési és sugárzású módszereket, hanem -az új témákat is. Alkalmat kerestünk hát a tágasabb kitekintésre. Közös felvételt készítettünk az Újvidéki Rádióval, kétnyelvű műsort Bukarestben, Varsóban, Érsekújvárott. József Attila-est is sorra került c városokban, s még Berlinben. Prágában is. Párizs, a Finn Rádió — két további helvszínen. ahol és ahonnan rádiónk műsor adott. Ez az együttes műsorkészítés és — cserét ml kezdeményeztük, annak reményében, hogy ezzel !t hozzájárulunk irodalmunk és könyvkiadásunk népszerűsítéséhez, s mi magunk is személyesebben és teljesebben tájékozódhatunk. — És idehaza? — Itthon is már említett köz- művelődési szemléletet kíván • juk szorgalmazói, vagyis S hangtárlathoz és a József Attila-sza- valóversenyhez hasonló, szinte az egész országot átfogó, sok hallgatót megmozgató műsorokat szeretnénk készíteni. Már most szó esett például arról, hogy két esztendő múlva megrendezzük az Ady Endre-szavalőver. seny t.., — Végül Is önmagáról igen keveset szólt, holott ezzel a szándékkal kezdtük a beszélgetést. — Hivatásom az. amit csinálok. És elvem, hogy a kultúra munkása ne beszéljen önmagáról feleslegesen. Hisz úgyis csak az számit, — amit munkatársai segítségével —- az ember választott hivatása, az irodalom javára tehet. N. T. A MŰSZAKI FŐISKOLA A KÖZMŰVELŐDÉSI HATÁROZATÉRT Mozart és automatika Fellelkesülve adtam vissza a tájékozódáshoz kölcsönkért intézeti kulturális munkanaplót. Mondtam is Szabó Béla főigazgatóhelyettesnek: egyelőre fogalmam sincs, hogy miként fogom az újságcikk kötött terjedelmében tükröztetni az itteni változatos, sokszínű közművelődési tevékenységet. Az események, a különböző népművelési formák, a tudást, a művészeteket továbbító csatornák felsorolása is meghaladja a napilap lehetőségeit. Az oly lelkesítő leltárnál több kívántatik: a hogyan kutatása, elemzése. A Gépipari és Műszaki Főiskola kulturális életének tapasztalatait, az itt kialakitott, alkalmazott jó módszereket így vehetik át másutt. Egységes szemlélet A főigazgató-helyettes csak az idei eredményekkel elégedett. — Korábban valamivel kedvezőtlenebb volt az összkép. Az MSZMP közművelődési határozatát tanulmányozva határoztuk el, hogy többet teszünk a hallgatók kultúrálódásáért. Dr. Molnár Benedek főigazgató a Maró hasábjain az új tanévet köszöntő cikkében a művelődési ügyekkel foglalkozó taggyűlésén elfogadott nézetekkel összhangban emelte ki az önképzés fontosságát, a képeségek sok irányú fejlesztésének a szükségességét. „Vegyenek részt Katona és Kodály Zoltán városának pezsgő kulturális életében, amelynek egyik tényezője - 'ő- iskola kell, hogy legyen. Ne felejtsék' el. hogy a szocializmus építése teljes embereket kíván. Ehhez a magas szintű tudomár nyos-technlkai ismeretek elsajátításán kívül hozzátartozik a művészetek szeretete...” Szabó Béla csipetnyi iróniával folytatta: —i Bizonyítani szeretnénk, hoCTV a műszakiakra indokolatlanul ragasztják egyesek a szakbarbár címkét. Képzett népművelő — Mit tettek a. tennivalók felismerése után? — A taggyűlésen kidolgozott javaslatokat megtárgyalta az igazgatóság. A főiskolák közül elsőként függetlenítettünk valakit a közművelődési tevékenység összefogására. Alkalmas személyt találtunk. Dudásné Dékány Erzsébet népművelői képesítéssel előbb a Kecskeméti Városi Művelődési... . Központnál . helyezke-. dett el, majd a GAMF könyvtárában dolgozott. Tapasztalatait, helyismeretét, kialakult, munka-— kapcsolatait, szaktudását, szervezői gyakorlatát új tisztségében hatékonyan kamatoztathatja. — örülök szavainak. Ilyenkor gondolkodik el az ember, hoev hol tartana ma a közművelődés, ha a népművelői munkahelyeket mindenütt ilyen körültekintően töltötték, volna be. Súlyos károkat okozott a szakmai tudás, a rátermettség, a munkában kinyilvánított politikai elkötelezettség a hivatásszeretet oly fontos kívánalmainak a lebecsülésé, a más területen kényelmetlenné vált emberek ideirányítása. A GAMF példája is szolgáljon okulásul: a kedvező adottságok csak megfelelő hozzáértéssel érvényesíthetők. Lelkes aktívák A főiskola közművelődési felelőse jó segítőtársak felkutatását, szervező, „mozgató” hálózat kialakítását tekintette elsődleges feladatának. A sokféle szándékot, energiát, az intézet jól működő kulturális bizottságában egyesítik, terelik közös mederbe. A KISZ kulturális felelősei, a kollégium közművelődési aktivistái egyaránt részt kérnek és kapnak a közös munkából, ösz- szegezik a • kívánságokat, kidolgozzák teljesítésük legjobb formáit: vagyis a mozgalmi jelleget egyesítik a szakmai kívánalmakkal. Dudásné Erzsiké — így emlegetik — kérésemre felsorolta az utóbbi hónapok legsikerültebb rendezvényeit. — Chrudinák Alajos az emtfk vasárnap a tévében szólt a nol- gárháborús Libanonról, néhány nap múltán személyesen itt számolt be életveszélyes "küldetéséről. A népszerű külnolitikusok kedvelt vendégei a főiskolának: a hallgatókat érdeklik a napvilág eseményeiről gyakran a szemtanú hitelességével, mindenkor az átfogó összefüggések és kulisszatitkok ismerő külpolt- tikusok. Vonzó program Látogatottak az intézeti tanárok útibeszámolói. Körösi József a Krímről. Rátkai Sándor franciaországi tanulmányairól adott bőséges tájékoztatót. Hasznosnak bizonyult a jugoszláviai termelési gyakorlat felidézése. Több kitűnő kecskeméti kutatót is meghívtunk. Általában közelebb akarjuk hozni a várost a hallgatókhoz. Kapcsolatokat alakítottunk ki a megyében működő, valamint néhány szegedi felsőfokú oktatási intézettel. A technikai jellegű előadások slágernek számítanak. Dranál János motorkerékpár-versenyzőt majd „szétszedték”, A Tüzes nyíl című kisfilm után érdekes kérdéseket tettek fel a diákok a jelenlevő pilótának. Kérdezze meg a diákokat is. — Örömmel járok a GAMF- moziba. Ilyen kell a diákságnak. Olcsó, helyben van s klasszikus értékű filmeket láthatunk — í»v nyilatkozott a kisszállási Dóra Gizella. A békéssámsoni illetőségű Bó- dij László: — Ritkán adódik másutt eny- nyi alkalom híres emberek megismerésére. Kedvelem az irodalmi esteket is. Fellépett már nálunk Keres Emil. Békés Itala, Básti Lajos. Bánffy György, Fa- rády István. — A kulturális programok felüdülést jelentenek a fárasztó tanulás után. — Senki se vitatja Ngujen Thang Tung észak-vietnami diák igazát. A tarjáni Czikora Éva a klubot és a vetélkedőket dicséri, mások a helvi képző- és népművészettel megismertető kiállításokat. Túri Endre tűzzománcai. Pólyák Ferenc faragványai. Szappanos István festményei, grafikái. Kal- márné Horóczi Margit munkái, a fiatal Hegedűs László rajzai, Kovács Miklós tiszakécskei kékfestő térítői, vásznai egyaránt szívesen fogadottak. Az egvik kislány a népszerű beat-eavüttesek koncertjeit emlegeti, egy szakállas ifjú, a közérdekű fórumokat méltányolja. Tehetséges műkedvelők Számomra — bevallom — az öntevékeny intézeti művészeti csoportok adták a legnagyobb él• Inokai János, a Kohó. és Gépipari Tervező Vállalat igazgatója, az országgyűlés alelnöki (jobbról) dr. Molnár Benedek társaságában megte. kinti a kékfestő kiállítást. (Katkics András felvételei) ményt. A Lakó Sándor karnagy és Kalmár Sándor főiskolai tanár koncertmester irányításával tevékenykedő kamarazenekar, a Jávor Zoltán kórusvezetővel készülő vegyeskar kiváló teljesítményekre képes. Van irodalmi színpaduk is. A felsőfokú intézetek fesztiválja után Németh Ferenc, a megyei KISZ-bizottság első titkára ezért emelte ki a GAMF műsorszámait s állította példaként mások elé. Dudásné arra kér, hogy feltétlenül írjak a színházzal kialakult kölcsönösen hasznos kapcsolatokról. Majd félezer bérlettulajdonos jár rendszeresen az előadásokra. Havonta eßy autóbusznyi tanárT hallgató megy egy-egy érdekesebb fővárosi színházi estre. Az intézet kulturális tanácsa valamennyi diákot, dolgozót részeltetni szeretné a kulturált élet szépségeiből. A tavaszon 50 takarítónőt és kerti munkást vittek el két napra a Balatonhoz. A dolgozók gyerekeit ügyes műsorokkal lepik meg. Az oktatók számára ország- s világjáró utakat szerveznek Jól működik a könyvtár^ a % előcsarnokban bizományi „könyves bolt” és újságárus kínálja a szép- és szakirodalmait, a friss információkat. Az automatika ismerete és Mozart kedvelése, a technológiai eljárások iránti érdeklődés és _ az elmélyült politikai tájékozódás, a rendszeres színházlátogatás és a műszaki tudományok elsajátítása nem zárja ki egymást. Ezt a felismerést naponta érvényesítik a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán, ahol nagyon komolyan veszik az MSZMP közművelődési határozatát. • A Kaláka együttes. (39.) — Ha lesz időm, sajnálni fogom őket. Megrázta a fejét: — Gondolj csak bele, Katinka. Mit lehet kezdeni ebben az országban a pénzzel bizonyos szinten felül? — Mindenfélét. — Félreértettél. Azt mondtam: bizonyos szinten felül. Tehát an- nakutána, hogy már mindened megvan, de a pénz tovább ömlik, automatikusan. Tehát amikor már nem lehet annyit köl. teni, hogy érzékenyen megcsappanjon a bankbetét. Ebben az országban nem lehet befektetni a pénzt, nem lehet tőkésíteni. Egy autó, két autó, egy motorcsónak Mercury motorral, hétszobás ház Balatondiósdon, emeletes nyaraló a Dunakanyarban. És tovább? Hiába utaznak külföldre minden évben, ettől nem fogyatkozik meg a pénzük, legfeljebb negyven-ötven ezer forinttal kevesebb adódik hozzá a meglevőhöz. És tovább? Ami tovább van, a pénz tőkésítése, az már törvénysértéssel jár együtt. Tehát bizonyos szint fölött a pénz meddő érték itt Magyar- országon. És nehogy azt hidd, Katinka, hogy ez a szituáció csak egy-két ember gondja. Becslésem szerint máris több tucat ember nem tud mit kezdeni Magyarországon a pénzével, és ez a szám az idő függvényében foko- zódóan fog emelkedni. Van egy közgazdász srác a gyárban, szerinte az a helyzet, hogy a szocialista társadalmi viszonyok ellentmondásba kerültek bizonyos szűk társadalmi réteg anyagi erejével, de ez a réteg számszerűen is szaporodik, és holnap már nem lesz kis létszámú. Nem érdekel, amit beszélek? — De érdekel. Azt hiszem, csípem is a lényeget. A szocializmusban egy táncdalénekes megengedheti magának, hogy lán- gossütőt nyisson a Balatonon és szakképzett alkalmazottat is vegyen hozzá, de ugyahezt a húzást a közvélemény nem venné jónéven Menkó Rudolf kórház- igazgató főorvostól vagy például egy Kossuíh-díjas festőművésztől. De ha megengeded, mégse fordítok rá időt, hogy sajnáljam n nagymenőket, akik nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel... Még egy év se telt el azóta, hogy erről a témáról szövegeltünk, és máris kiderült, hogy eltájoltam magam, amikor azt hittem, hogy semmi közöm azokhoz, akik nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel. Mert előbb- útótob kita?álják, hogy mégis vannak lehetőségek... Például úgy is be lehet fektetni a pénzt, hogy férjet vásárolok Menkó Aliz számára Adorján Tamás személyében. És én nem vagyok Moliére, hogy okos humorral vegyem tudomásul ezt a húzást, ami Tamás tavalyi fejtegetése értelmében szabályszerű következménye egy társadalmi ellentmondásnak ... Ha van valami humoros ebben az egész buliban, hát csak az, hogy Aliz iránt nincs bennem még mini ellenszenv se. Nekem tetszett Aliz, nőileg is, eltekintve attól, hogy szerintem hagy a melle, továbbá egészben is bírtam o csajt, mert normális volt. nem játszotta meg magát a motorcsónakjával és a kocsijával, és abban is normális volt, hogy amikor ketten beszéltünk. nem szorgalmazta, hogy tájékozódjon rólunk. Tamásról és rólam, ahogy tíz tyúk közül kilenc csinálta volna. Azt is totál normálisnak értékeltem, hogy nem falmelléki stílusban térképezte fel magának Tamást, hanem nyíltan, megnézte felöltözve is, fürdőnadrágban is, ahogy egy normális csaj megnéz magának egy fiatal és jó fej hapsit, akit gyerekkora óta ismer, de évente csak két-három hétig lát nyáron, amikor Adorjánék lent vannak Balatondiósdon. Én is megnéztem az ő hapsiját. azt a fiatal színészt. aki azóta disszidált. Mi is volt a neve? Markazi vagy Karcagi. mindegy, azóta frankón selyemfiú lett belőle valahol a kapitalizmusban és harmincéves kovára hájas lesz. igaz, hogy az el- hájasodáshoz nem kell disszidálni, a hazai röghöz kötött színművészek is éppen elég zsírt hordanak magukon a tél hidege ellen. Mégis Markazi volt a neve. Közölte velem, hogy megejtő lány vagyok, ilyen vékony derekat és ilyen mélytüzű szempárt ő még soh,.íc látott, és nem vette jónéven. amikor felkértem, hogy a világtör lónelmi jelentőségű műelemzését valamivel hangosabban adja hírül, mert biztosan Alizra is nagy hatást fog gyakorolni ez az esztétikai felfedezés. Ahogy az előérzetem súgta, attól fogva tüntetőén mellőzött, de én másnap úgyis hazautazam. Tamás még ott maradt Balatondiósdon, és amikor újra találkoztunk itt Pesten, dühösen újságolta, hogy a színművész egy közönséges strici volt, Aliz tartotta ki hetekig, és még meg is vágta Alizt ötszázzal, persze csak kölcsön, amikor a színházi évad kezdete visszaszólította a fővárosba. — Aliz persze csak nevetett az ügyön, mint aki eleve számított rá. hogy pénzébe fog kerülni a strici. Megérteném, ha Aliz nyomorék volna, vagy beteg lenne, de egy ilyen csinos csokoládénő, aki minden ujjára tíz jóképű és értékes férfit kaphat... Most Aliz megkapja a jóképű és értékes férfit. Nem néhány hetes eltartásért és kölcsön gyanánt kifizetett ötszáz forintos végkielégítésért. hiszen most hosszútávú ügyről van szó. Hat- számjegyű összeg lesz Tamás ára. Anna néni nem méri olcsón a fiát. akinek a felnevelésébe any- nyi pénzt és energiát fektetett. C’est la vie, mondja erről az ob- jektivista francia filozófia. De Aliz mégis egy bomba csaj. különösen ha azt a fehér jersey ruháját veszi fel a csokoládébarna bőréhez. És ha őszinte próbálok lenni, egy szerencsét mégis irigylek tőle. nevezetesen azt. hogy télen is barna, mert bikiniben fa- kutyázik a jégen, a téli szakszervezeti üdültetésre beosztott idősebb korosztálybeli férfiak nagy gyönyörűségére, illetve a hasonló korosztálybeli hölgyüdülök nagy megbotránkozására. Mi lesz Tamással? Utálja a telet, mindig fázik, bár még sikeresen titkolja, mert fiatal. De tíz év múlva... Ha elszabadítom a fantáziámat, és kivetítem ä jövőbe, hogy Tamás prémekbe burkolózva didereg a fakutyában és Aliz bikiniben korcsolyázik mögötte, úgy tolja a napsütéstől szikrázó jégen... Szegény Tamás. — Most pedig valid be, jó fiú. hová ragadott reggel szilaj szenvedélyed! — Szia, Bogár. — Amikor elrohantál, akkor te nem köszöntél, hát most én mellőzöm az illemet. Hol jártál, amíg az éhfég haza nem űzött? — Szét akartam verni egy szemét ürge fejét, de nem sikerült találkoznom vele — Hát mégis precíz volt az apu spurija, hoev nőügyben dobtad be magad. Hülye vagy. Egy csaj miatt verekedni... Azt hittem, az volt az utolsó megmozdulásod nőügyben. . amikor leszereltétek a környék kapuit. Azóta épeszűnek látszottál, jó' fiú. — Én is azt hittem, hogy épeszű vagyok. De tegnap valahogy kiborultam. — Tényleg valami zűr van? Velem bizalommal közölheted. De csak ha akarod... — Ne nevess ki, Bogár, de az éjjel olyan hányingerem volt ettől az egész rohadt világtól, hogy még Sacit is ki akartam selejtezni. — Az este még, amíg a költségeden fagylaltoztam, egyensúlyban láttalak. Hol voltál utána? — Közömbös. — Pedig ott borítottak ki, ahol voltál, erről írást merek adni. Nőügyben húztak fel, ezt is tisztáztuk. Jöjjön már meg a praktikus eszed, kislovag. Elrohan reggel egy szoknya miatt verekedni. — Nem mindig szoknya. Gyakran farmernadrág. Változatosan öltözködő lány. (Folytatjuk.)