Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-06 / 4. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. január 6. A leltárellenőrzések tapasztalatai A gazdálkodó szervek az évnek ebben az időszakában végzik a közös vagyon számbavételét, a leltározást. A jól elkészített leltár a társadalmi tulajdon védelmének egyik igen fontos előfeltétele. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága alapvető feladatának tekinti a jogszabályok betartásának ellenőrzését, a gazdálkodási fegyelem erősítését. A korábbi években szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a leltározás színvonala nem emelkedett megfelelő mértékben. A bevételi szervezet ezért kiemelt feladatként kezeli a leltározások ellenőrzését. A vizsgálatok minden ágazatot, szektort érintenek és a vállalatok, szövetkezetek Jelentős részére terjednek ki. Megyénkben a Bevételi Hivatal mintegy 80 gazdálkodó szervnél ellenőrizte a leltározást. Az iparban kedvezőbb a helyzet Az ellenőrzések alapvetően preventív jellegűek voltak, céljuk a hibák megelőzése, a gazdasági egységek leltározási munkáinak segítése, a mérlegvalódiság javítása. A leltározás ellenőrzése során észlelt lényegesebb hibákat ezúttal nem is rögzítet- ' ték jegyzőkönyvekben. Az ellenőrzés a fogyatékosságokat csak feljegyzésbe foglalta. A megállapításoknak következménye a vállalatokra, szövetkezetekre csupán akkor van, ha a soron következő pénzügyi revízió a feljegyzésekben foglaltak figyelmen kívül hagyását tapasztalja. Az ellenőrzött 80 megyei e®"- ség közül 65-ben készült ilyen feljegyzés. A leltározás tapasztalatai kedvezőtlenebbek, mint általában a gazdálkodás, a pénzügyi elszámolások stb. előírásainak betartása. A mérlegvalódiság leggyengébb oldala a leltár, ezért a társadalmi tulajdon védelmét sem tekinthetjük megnyugtatónak. Némileg az ipar területén kedvezőbb a helyzeit, ugyanakkor az ellenőrzött 65 mezőgazdasági szövetkezet és társulás közül csupán ötnél nem talált az ellenőrzés érdemi hibát. '' , ; • A leltározási hibák nagy része szervezési hiányosságokból, illetve számvitéli, nyilvántartási fogyatékosságokból fakad. Ritkábban ugyan, de gondatlan gazdálkodást is észlelt a vizsgálat. Sok hiba fő eredője, hogy a leltározások előkészítése nem ki- •elégítő. A leltározásban résztvevők kioktatása, felkészítése nem történik meg. Nehézséget okoz az is, hogy a számvitel, az ügyvitel színvonala, szervezettsée®. naprakészsége nem megfelelő, Ez pedig akadályozza a leltáreltérések időbeli kimutatását, a felelőségrevonás megfelelő érvényesítését. Általában a használt bizonylatok nem okmányszerűek, a nyomtatványokat nem kezelik szigorú számadásként, a selejtezésekről jegyzőkönyv nem készül. A leltározási szabályzatok, ütemtervek jelentős része nem felel meg az előírásoknak, ami szintén hátrányosan hat a leltározás előkészítésére, A tartalékok nyilvántartása Haladásnak tekinthető viszont, hogy a vizsgált gazdálkodó szervek — választási lehetőség esetén — egyharmad részben folyamatosan leltároznak. A folyamatos leltározás feltételei szigorúbbak, ez esetben fontos a nyilvántartások naprakészsége, a rendszeres ellenőrzés. Ezt a célravezetőbb formát sok esetben még azért nem választják az egységek, mivel a szervezettségnek említett feltételeit nem tudják biztosítani. Az állóeszközöknél a tartozékokkal több probléma van, mint magukkal az állóeszközökk“!. A tartozékokról sok helyen nincs megfelelő nyilvántartás, felvezetésük az állóeszköz-kartonra elmarad, így a leltározásnál sem győződnek meg azok meglétéről. A befejezetlen beruházásoknál az a leggyakoribb hiba. hogy azok tényleges leltározása az egységeknél többször elmarad. A készletek leltározásánál a legtöbb esetben a készletek meglétét és mennyiségét alátámasztó bizonylatok hiányoznak. Sűrűn előfordul, hogy elmulasztják a tényleges felvételt, vagy azt pontatlanul végzik és így a valóságos készlet eltér a felvettük Emiatt azután elmarad vagy késik a selejtezés. A mezőgazdaság hibaaránya különlegesen magas. Sajátos gond a kukoricánál és a gabonaféléknél az év végi próbamorzsolás illetve tisztítás elmaradása az állatok súlyapadásának téves megállapítása, valamint a silók, kazlak leltározó-, sáról készült rajzok, bizonylatok nem kielégítő dokumentálása. Vitia tételek Az idegen tulajdonban levő készleteknél még mindig gyakran előfordul hogy tárolt terménykészletek mennyisége kétséges,' vagy az előszállított műtrágyából szabálytalanul használnak fel és azt nem számolják el. Az egyéb eszközök és források leltározásánál továbbra is sokszor elmarad a partner egységekkel a szeptember 30-i egyeztetés és emiatt a vitás tételek nem kerülnek időben tisztázásra. A leltározásoknál tapasztalt sokféle szabálytalanság arra utal. hogy nem kielégítő » vállalati, szövetkezeti belső ellenőrzés, főleg annak szakszerűsége, illetve hatékonysága. A leltárellenőrzésekről elmondhatjuk, hogy hozzájárultak a mérlegvalódiság érvényesítéséhez, a ' gazdálkodási fegyelem erősítéséhez és ezzel összefüggésben a társadalmi tulajdon védelméhez. A gazdálkodó szervek a feljegyzésben rögzített , hibákat sok esetben még az ellenőrzés ideje alatt kijavították, vagy szükség esetén megismételték a leltárfelvételt. Pozitív tapasztalat az is, hogy ott, ahol az előző évben volt hasonló ellenőrzés, a leltározási munka javult. ’ A vizsgálati tapasztalatok megismertetésével célunk •> hibák megelőzése, a gazdálkodó (szerveknél jelenleg folyó leltározási munka színvonalának további javítása, hogy ezáltal a készülő mérlegbeszámolók reálisan. a valóságnak megfelelően tükrözzék majd a vagyoni helyzetet, a gazdálkodás reális ada-. tait. Kalász Kázmér a PM Bevételi Főigazgatóság megyei hivatalának osztályvezető-helyettese Üj elektrongyorsitó Tomszk magfizikai kutatóintézetében új elektrongyorsitót létesítenek A modern kísérleti fizikában használják az erősáramú elektrongyorsítókat, de a néhány mikrösecundumos i impulzustartam sok esetben korlátozza alkalmazását. A „Tonusz-Xl”‘ előnyösen különbözik ezektől: másfél millió elektronvolt maximális energiáié, több tízezer amper áramerősségű és a szokásosnál nagyobb időtartalmú elektronsugárnyaláb előállítására képes. (APN— KS) 4 Borisz Okulov (balról) és Adil- bek Satanov kísérlethez készítik elő az új gyorsító elektronágyúját. (Fotó: APN—KS.) Felhőkutatás A felhőket rádióhullámok segítségével tanulmányózó speciális állómás épült a kazahsztáni Pavlodár közelében. Ezzel kiépült az Ural és az Irtisz folyók közötti kétezer kilométer kiterjedésű állomáslánc. Segítségükkel időben meghatározzák a felhő- képződés alakulását a felhők helyét és mozgását, s hogy milyen magasságban vannak. A hulladékpapír valutát ér A papír: nagyhatalom. Nem is tudom, miért íctam kisbetűvel. A papír úgy hozzátartozik az ember létfeltételeihez, mint... mint a levegő. Ha nincs levegő *— nincs ember sem H.a nincs „papír” — nem létezünk a társadalom számara. Hiába jövünk a világra; amíg adatainkkal be nem töltik azt a kis papírsávot a születési anyakönyvben. — nem ér a nevünk. Aztán újraoltáshoz — papír kell. Iskolábajárás, mesterségtanulás nem képzelhető el papír nélkül. Irka, könyv, bizonyítvány, osztálykönyv, intő, figyelmeztetés igazolatlan mulasztásért — csupa papír. Ha szerszámgépet csinálunk, paoír a tervrajz, papír a műszaki rajz, amelyről az alkatrészekből kiindulva összegyártják az egészet. Eközben papírt használnak a munkalaphoz, a fizetési jegyzékhez, prémiumjavaslathoz. Ha összejövünk valahol, a megbeszélésről jegyzőkönyv készül — a szó szoros értelmében papíron. De ne is folytassuk, mert köny- nyen belegolyósodik az ember, ha végiggondolja ezt a papír- központú életet. Papírkönyvecske igazolja kilétünket, s abba tűzve egy másik, hogy csakugyan mi vagyunk azok. akikről a személyi „dokument” ki van 4 Import rakodógéppel eteti a bálázógép szalagját Csajbók László. állítva Sőt, a világból se vonulhatunk ki előbb, mint sem igénybe nem veszünk -újfent egy sávot a „H” jelzésű anyakönyvben, amit megelőzött — legalább is legtöbbünknél — helyfoglalásunk a házassági matriculában. És mennél többen vagyunk, minél többet tárgyalunk, termelünk. vásárolunk. írunk, olvasunk, idézünk, felhívunk etc., annál több a társadalom papír- fogyasztása. Ráadásul , „irtó” felhasználás révén fölöslegessé vált1 importmennyiség valutaértéke. Ez elég jól bekerült már a köztudatba, így a társadalom és a MÉH-begyűjtők jó összedolgozása folytán a tavalyinál komolyabb tömegben tódul a területi begyűjtőhelyekre illetve a központi telepre a használt n^ír. A múlt évben például 490. vagon felvásárlását tűzték ki célul; nem jött be, csak 424 vagon papíros. Az idei 498 vagonos tervvel már december 10-re 531 vagonos teljesítésre ugrottak, és mint Mandel Rezső felbecsüli, 600 vagonig igencsak kikerekedik évvégére. — így is, hogy a kapura kiakasztott kartonpapíron ez fogadott minket: „A papírátvétel szünetel”? — * fogjuk szaván azonnal. Vidáman ingatja a fejét. — Az csak két héten át tartott. Egyszerűen nem tudtunk átvenni. Szűk már a raktárunk is, de szinte az udvar sem volt elég a beszállított papírnak. A papírgyárak sem győzték az átvételt... Most már ismét mehetnek a szállítmányok. — Tehát lehetne még a mostani tempót is fokozni, ha... — Ha — körülmutat — terjeszkedni tudnánk; ha 2 műszakban dolgozhatna a svédgyártmányú bálázógép... Kitűnő berendezés: 370 vagon bálázása az évi normája s — u«ve — már 600 körül tartunk. Járnak ide a svéd' cégtől, érdeklődni, hogy válik be a' gép. Örömmel konstatálták, hogv Európában ez van legjobban kihasználva. Pedig csak egy műszakban üzemel. .Tóth István ,4 — Mekkora ez a papirtömeg, s körülbelül mikorra dúrja be a DUTRA a szín alá, Mandel elvtára? — Megvan úgy 30 vagonnyi. Másfél hét alatt véges vele a gép. 4 Vlrágh László parancsára gyúrja a gép a Itt kilós bálákat. Fase, kas László robog ki velük a targoncával a vagonokhoz. (Tóth Sándor felvételei) megdrágult a papír a világpiacon. Szerencsére kitaláltuk, hogy az elhasznált papírt új papírrá tudjuk visszadolgozni. Azóta egyre becsesebb értékünk á hulladékpapír. Úgy belonta magát a szivünkbe, hogy félrerakjuk, gyűjtjük, s esetenként a fejünkre dőlt papírhalmok közül kiáltunk segítségért: „Jöjjön már érte valaki, vigye el, s tegye akárhová!” Évenként kétszér meg is könyörülnek rajtunk a kedves úttörők, akik a papírgyűjtés során ismerkednek olyan szép fogalommal, mint „kampány”. Betoppannak, s viszik a maszek- hulladékpapírt Kecskeméten például nevet -szereztek lelkes ügybuzgalomból a Leninvárosi, Béke téri, no meg az I-es sz. • „sárga” iskola kisdiákjai, A környékéről pedig a kerekegyházi iskolások. Az üzemek. — mint a konzerv*: gyár. nyomda, KISKER-vállala- '■ tok — hulladék papír-tömegét a Közép-magyarországi MÉH Vállalat kecskeméti telepének 8 teherautója hordja el. Mandel Rezső telepvezető úgy tájékoztat, hogy összés papírbegyűjtésük 70 százaléka kerül ki az üzemekből,1 míg a maradék 30-at a magánosok adják. Népgazdaságilag is _ komoly megtakarítás a hulladékpapír—— Nagy örömmel mutatjuk be a megyében élő úttörőknek és felnőtt-vezetőknek a katymári 666 számú Ságvári Endre úttörőcsapat háromnyelvű úttörőújságját, a Barátságot. • Tesszük ezt örömmel mert ■— ez ideig — csak magyar nyelven megjelenő lapokról volt tudomásunk, a Barátság ilyenformán egyedülálló, szép jelképe a hazánkban élő nemzetiségek ősz- szefogásának, közös munkájának. A negyedévenként megjelenő újság két esztendős múltra tekint vissza. 1973-ban döntöttek a csapattanács tagjai — természetesen a csapatvezetővel közösen — a stencil-technikával készüld lap megjelenése melletti Nyomban kiosztották a feladatokat: Pál Magdolna a csapattanács titkára lett a lap főszerkesztője, munkatársai pedig Vuity Erika a magyar, Dujmov Dragomir a szerb- liorvát, és Schmidt János pedig a német rovat vezetője. Két úttörő Budai Éva a kisdobosok írásait gondozza, Csengődi t'erenc pedig a grafikákat készíti. Munkájukat Kőhalmi Ottó ifivezető is segíti. A lapkészítésben nyolc tanár, illetve űttörővezető is részt vesz. Ebből csak azt tudjuk levonni, hogy a katymári pajtások nagyon komolyan veszik az újságkészítés, a szerkesztés munkáját. . Nézzük hát,' mit tartalmaz a Barátság legutóbbi száma, mit kínál ifjú olvasóinak a katymári úttörőújság. Nagyszerű programot! Legyen a lap a község krónikája, olyanformán, .hogy a pajtások írásai nyomán rajzolódjon ki Katymár jelene, fejlődésének útja. „Többet szeretnénk tudni arról, hogy mi történik körülöttünk — szól a vezércikk — és az úttörőknek ez nagyszerű lehetőséget .kínál. Örökítsék meg az itt élő emberek életét, munkáját, írjanak a készülő beruházásokról, a szocialista brigádokról.” Valóban nagyszerű program ez pajtások! Esztendők, vagy talán évtizedek múltán a Barátság számait lapozva bárki megismerheti a hajdani Katymár életét. Az írások megannyi erénye között a legfőbb, hogy rövidek, Nincs pongyola fogalmazás, egy gondolat ismételgetése több formában. Minden pajtás — bál-’ melyik nyelven ír — pontosan, gondosan önti formába mondanivalóját. Mert az írások yelve mintegy ötletszerűen változik, hiszen ebben az iskolában mindenki három nyelven beszél, ír, olvas! Az írások nyomán pedig úgy látszik, hogy mindhármat anyanyelvi fokon tudják. Külön kell szólni az ügyesen- elhelyezett grafikákról, linómét szetekről, amelyeket különböző színekkel nyomtak. Meglepően ügyesen, sohasem öncélúan. — csak azért, mert ott két ujjnyi hely van — helyezték el a képeket. Bár a lapban erről nincs szó, de bizonyára van az iskolának képzőművész szakköre, ahol a technikai megoldásokat ilyen nagyszerűen elsajátították az ifjú alkotók. összegezve: jó úttörőújságot készítenek a katymári pajtások! A Barátság következő • száma 1976. február 1-én jelenik meg. Kéziratokat január 15-ig fogadnak el a szerkesztők. Pajtások, más úttörőíapok szerkesztői! Űt. törőházak riporterei! A Ti írásaitoknak is bizonyára jut hely — ha ebben a lapszámban nem. hát majd a következőben — ha el- külditek részükre. Címük: 666. Ságvári Endre úttörőcsapat. 6455 Kátyúnál'. Pái Magdolna csapattanács titkár. Biztosan örömmel veszik, ha leveleitekkel felkeresitek őket! Az Űttörőélét az új esztendőben is az eddigihez hasonló jó munkát kíván a Barátság, valamennyi szerkesztőjének, az egész úttörőcsapatnak. Sclmecl Katalin. Senki nem végzi el helyettük 4 „Változatlanul szükség van — elsősorban a szolgáltatás területén — a főként saját munkán és a . családtagok tevékenységén alapuló kisárutermelésreí” A párt XI. kongresszusánál határozatában szerepel ez a mondat. s ez a gondolat szabta meg a kisiparosok december 5—6-i országos küldöttgyűlésének tennivalóit is. Ez az állásfoglalás kifejezésre juttatta, hogy a magánkisipar tevékenységére a jövőben is számítani kell a javítás-szolgáltatás, az export segítésében. a * választékot bővítő, vagy hiányzó cikkek előállításában. A társadalom érdekében meg kell szüntetni azokat a kötöttségeket, amelyek akadályozzák a javító-szolgáltató tevékenység fejlődését. A magánkisipar legfontosabb feladata az egyre növekvő lakossági igények kielégítése, a kis munkák, javítások elvégzése. Tennivaló tehát van bőven, s elsősorban vidéken, a kis településeken. Köztudott például, ho®v a községekben, apróbb falvakban a javító-szolgáltató tevékenység nem megoldott, különösen nem az a hagyományos szak-, mákban. A lakáskarbantartási, a családiház-építési, bőr-, szőrme- és textilruházati munkákat elsősorban a helyi kisiparosoknak kell elvégezniük. Ezt pedi« csakis úgy lehet megoldani, ha mindenütt akad ennek értője,mestere. Ahhoz viszont hogy legyen, van bőven tennivaló. Néhány példa. Szükséges lenne, hogy a kisebb településeken, a városok külső, ellátatlanabb területein munkát kezdő kisiparos alapítási és működési támogatást kapjon berendezésre, anyagvásárlásra. Munkája során ■ ezt törleszte- né. Nagy gond a megfelelő helyiség megszerzése. A községekben ehhez a tanácsok nyújtanak segítséget, a lakótelepeken pedig a többnyire kihasználatlanul álló szuterén helyiségeket kellene a kisiparosoknak bérbe adni. Ez a lakosság érdekeivel is megegye-, zik. Szükség lenne arra is. hogv aTi javító munka végzésére "három-négy szakmára jogosító működési engedélyt adjanak ki a helyi tanácsok. Az apró na-ú munkák csakis így lennének kifizetődők» a vállalkozó számára. 4 Hasznos és szükséges lenne vidéken az AFÉSZ-ekkel és az állami kereskedelmi hálózattal a közös érdekeken alapuló kapcsolatok elmélyítése, javítása. A megfelelő anyagellátás például létkérdés egy-egy településen. Ugyanez a helyzet a szerszámokkal is. Nem lehet közömbös tehát, hogy a szolgáltatást végző* kisiparos mennyi munkát tud elvállalni, elvégezni. Az is az igazsághoz tartozik. . hogy jelenleg még nagyon bürokratikus az anyag- és szerszámellátás. A szükségesek beszerzése néha több napnyi időt rabol el, felesleges utazásra kényszeríti a dolgozni akaró kisiparost. Helyes az a már kialakulóban levő AFÉSZ- kezdeményezés, hogv a településeket körbejáró tehergépkocsik házhoz szállítják a szükséges dolgokat s egyben felveszik az. újabb rendelést is. 4 Nincs minden rendben a. helyi hivatalos szemlélettel sem. A kisiparos szót itt-ott valamiféle furcsa mellékzöngével ejtik. Különösen igazságtalan ez a szolgáltatásban részt vevő mindennapi megélhetésért keményen és becsületesen megdolgozó* kisiparossal szemben. Utóbbia-. kát minden lehető módon támo-. gatni kell, hiszen tevékenységük- fontos, mpndhatni nélkülözhetetlen. Nem leszólás hanem megbecsülés illeti tehát őket. E. Gy. A kubai történelem múzeuma A Havannai Múzeum olyan eredeti tárgyakat és dokumentumokat őriz, amelyek felidézik a kubai történelem és a forradalmi harcok emlékét. A hajdani Palacio de los Capi- tanes Generales a múlt század végén még a gyarmatosító spanyol hatalom fellegvára volt. 1967-ben kezdték meg a res- taurációs munkákat. Ehhez az 1890-ből származó eredeti terveket és más dokumentumokat (korabeli metszetek, képek, Ú1- ságkivágatok) tanulmányozták és használták fel. Az épület külső falának védelmére korszerű technológiával acélvázas szerkezetet készítettek. Az épület belső, választófalait és á tetőszerkezetet viszont szinte ' maradéktalanul az eredeti formában állították helyre. Felújították, restaurálták a múzeumi tárgyakat,' festményeket, könyveket, dokumentumokat. A múzeum restaurálása után első ízben azokat -a tárgyakat is bemutatták, amelyek ása- i tások során kerültek elő. A föld I alatt talált kerámia és agyag- tárgyak fogalmat adnak Havanna és a palota hajdani életéről, szokásairól. A feltárás Során különböző célt szolgáló majolika, kő-és kristálytárgyak, épület- és élelmiszer-maradványok is felszínre kerültek. (BUDAPRE^«— PRESNA LATINA.)
