Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-06 / 4. szám
xxxi. évi. 4. szám Ára: 90 fillér 1976. január 6. kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Gazdag művelődési program Gazdagnak és sokrétűnek Ígérkezik Bács-Kiskun idei kulturális terve, amit a művelődési központok elképzeléseivel próbáltunk érzékeltetni újévi lapszámunkban. Időközben elkészült az átfogó, 1976-ra szóló művelődési program is. Eszerint több mint háromszáz kulturális és oktatási, zömmel művészeti -esemény színesíti az esztendőt a megye városaiban, községeiben. A nemzetközi jellegű programok között szerepel, hogy a kedvező tavalyi indulás után, újra megnyitják Kecskeméten a zománcművészeti alkotótelepet. Az országos szintű rendezvények sorában Kalocsán folytatódik a népművészek színpadának sikeres bemutató-sorozata. Kodály Zoltán szülővárosában, Kecskeméten zenei hetek lesznek április 19-től május 10-ig, és újra előkészítik a Kodály-szemináriu- mot. A kémiaszakos tanárok országos találkozóját június 20—25- ?e ütemezik. Bács-Kiskun megye, székhelyén, amit az óvodapedagógiai Nyári Egyetem követ az 1976-ra óvoda iskolaelőkészítő szerepéről. A tanítók — a korábbi gyakorlathoz hasonlóan — Baján cserélik ki újabb módszereiket- és a tapasztalatokat. Az idén sorra- kerülő Bajai Nyár a hagyományos aranyponty ünnep mellett a zombori testvérváros napját is magába foglalja. Októberben országos szociográfiai konferenciának ad helyet & megyei művelődési központ. Sok érdekességet tartogat a november elejére tervezett szovjet filmek fesztiválja a kecskeméti Városi moziban. Ugyancsak színvonalasnak ígérkeznek a kiállítási programok. Figyelmet érdemel továbbá, hogy a háromszáz rendezvény közűi mintegy hetven zenei tárgyú. Kiemelkedik a kecskeméti szimfonikus zenekar, a budapesti fúvósötös, továbbá a budapesti ütés együttes és modern rézfú- vósegyüttes kiskunsági hangver- senykörútja. Kecskeméten kanadai kamarazenekar, Baján pedig bolgár zongoraművé« is koncertezik majd. Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn Szabó István elnökletével megtartotta ez évi első ülését. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának az elmúlt tervidőszakban szerzett tapasztalatait és az V. ötéves tervből a szövetkezetekre háruló fontosabb feladatokat vitatták meg. Az elnökség megállapította, hogy az elmúlt tervidőszakban — a III. ötéves tervhez képest — a szövetkezeti közös gazdaságok fejlődése egyenletesebb, a mező- gazdasági termelés növekedési üteme dinamikusabb volt, és elérte az évi 4,5 százalékot. A termelés számottevő bővülése teljes egészében a munka termelékenységének gyors ütemű növekedéséből adódott. Miközben az aktív tagok száma ’ mintegy 130 000-rel csökkent, az egy dolgozóra jutó termelési érték 80 százalékkal nőtt. A tsz-beruházások összértéke a tervben előirányzott mértéket meghaladta: összesen 53 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek elsősorban a szántóföldi növénytermesztésben, azon belül is főleg a gabonatermesztésben értek el jó eredményeket. Lemaradás tapasztalható viszont a szőlő- és gyümölcstermelésben, és az állattenyésztés egyes területein. Ágazatonként differenciált mértékben ugyan, de növekedett a téesz-tagok háztáji gazdaságainak termelése, amelynek összértéke 12 százalékkal nagyobb volt a tervezettnél. Az elnökség ezt kővetően a téesz-tagok és alkalmazottak üdültetési akciójának végrehajtását értékelte. A SZOT és a TOT vezetői 1974 augusztusában kötöttek megállapodást a téesz-dol- dozók és családtagjaik kultúrált és színvonalas üdülési feltételeinek megteremtésére. A szervezőmunka a szövetkezetekben megkezdődött, de a kívánatosnál lassabban hálád. (MTI) Szerkesztőségi ankét a koordinációról 3. oldal A leltárellenőrzések tapasztalatai! ' 4- oldal Úttörőélet 4. oldal Tanyai gyerekek a népdalról 3. oldat Űj esztendő - új szalagon Üj fejezet kezdődött tegnap az Alföldi Cipőgyár életében. Az idei év legelső munkahetét már új szalagon kezdhették a kecskeméti üzem dolgozói. — Miben különbözik a most felavatott Varion-szalag az elődjétől? — kérdeztük Molnár Mi- hályné művezetőt. — Még sokat mi sem tudunk róla, nekünk is újdonság. Egyelőre játszunk vele. mint a gyerekek, persze a termelés ennek nem láthatja és nem is látja a kárát. Az új szalag egyébként jóval könnyebbé teszi a munkát azzal, hogy nem kötött ütemű, mint a régi. hanem mindenkinek helyébe viszi a megmunkálandó anyagot. Valamennyi dolgozó két fehér műanyag kosarat kap. Az egyikből dolgozik, a másik a tartalék. Amikor az első kosár tartalmával végzett, jelez a diszpécsernek, aki a vezérlőpultnál gombnyomásra elindítja a „kész” kosarat és küldi a következő szállítmányt, így most már valóban nem fordulhat elő, hogy aki elmaradt a többitől és kiesett a szalag üte- * méből. szaladgálhat a munkadarabja után Miután nem kell senkinek sem elmozdulnia a helyéről, nyugodtabban és lelkiismeretesebben végezheti a maga dolgát. A ■ kapkodásmentes, kényelmes munka feltehetően a minőségen is érezteti majd a hatását, ugyanakkor jobban kidomborítja az egyéni teljesítményeket, több és jobb munkára ösztönöz. Hiszen, aki ezentúl jobban dolgozik, többet is keres majd. nem lesz oka panaszra, hogy hiába adja bele a szívét-lelkét, ha mások hanyagsága miatt, az 5 igyekezetének nincs látszatja. Az első napi üzempróba természetesen nem múlta felül a megszokott üzemi átlagot. Vagyis ezer pár cipő helyett, most csak 800 pár került le a délelőttös műszak 9 Az új szalag „lelke", a vezérpult. Nagy József né technikus Tóth Gyuláné diszpécsernek mutatja, hogy melyik gomb hová indítja el a kosarat. 9 — Ezt is megértük — mondogatták elégedetten a felsőrészkészitők — helyűnkbe jön a munka. (Tóth Sándor felvételei) szalagjáról, de hát minden kezdet nehéz. Ezt is meg kell tanulni, ennek az üteméhez is hozzá keli igazodni, az mindenesetre már az első órákban kiderült, hogy minőségi és szervezési szempontból a Varion-szalag kifogástalan. Kiegyensúlyozottabbá, korszerűbbé teszi a cipőgyártást és remélhetőleg még jobb minőségű termékekkel örvendezteti meg a vásárlókat. V. Zs. TÍZEZER VASÚTI KOCSI, 13 EZER AUTÓBUSZ, 400000 SZEMÉLYKOCSI, A SZÁLLÍTÁS FEJLESZTÉSE, UTAK FELÚJÍTÁSA A közlekedés az ötödik ötéves tervben A közlekedés — eltekintve egykét esztendő, különösen az 1974. évi áruszállítási nehézségeitől — sikerrel zárta a IV. ötéves ter- időszakot, mind a személyszállításban, mind az árufuvarozásban jelentősen túlteljesítette előirányzatait. A társadalmi és gazdasági fejlődés, valamint a külgazdasági kapcsolatok bővítése erőteljesen növeli a szállítási igényeket az Ötödik ötéves tervben is. A legfontosabb feladatokról és a megoldásukra rendelkezésre álló anyagi eszközökről tájékoztatták a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban Kovács Ferencet, az MTI munkatársát. Az ágazat jellemzője a tervidőszakban, hogy a közlekedés- politikai koncepcióval összhangban tovább módosul a közlekedési munkamegosztás, korszerűsödik a szállítás szerkezete, meggyorsul a városi és a közúti közlekedés, valamint a csővezetékes szállítás fejlődése, s különösen az árufuvarozában a vasút továbbra is megtartja alapvető szerepét. A személyszállításban a vasúti közlekedés részaránya 1980-ra 58 százalékról 53 százalékra csökken, a közúti közlekedésé 39,5 százalékról 42,2 százalékra növekszik, a légiközlekedésé kétszeresére, 4,6 százalékra emelkedik. 1980-ban összesen 3,8 milliárd utassal számolnak. A vasút feladata változatlanul a távolsági tömegközlekedés, az elővárosi és városkörnyéki tömegforgalom színvonalas, biztonságos lebonyolítása. A következő öt évben a közlekedés áruforgalma 18 százalékkal nő, ezen belül a közlekedési vállalatokra 23 százalékkal több áru elfuvarozása hárul. A vasút — bár részaránya mérséklődik — megtartja meghatározó szerepét az árufuvarozásban. A közúti közlekedési vállalatok teherforgalma várhatóan 25—27 százalékkal, a víz! árufuvarozás teljesítménye 19 százalékkal növekszik. A csővezetékes áruszállítás — az energiafelhasználás szerkezetének korszerűsítésével —összhangban tovább bővül, 1980. évi: 28,5 millió tonnás teljesítménye 75 százalékkal lesz magasabb a mostaninál. A közlekedéspolitikai koncepció alapján a tervidőszakban tovább folytatják a hálózat racionalizálását. A terv szerint 1980- ig több mint 1000 kilométer gyenge forgalmú normál- és keskeny nyomközű, valamint gazdasági vasútvonalat szüntetnek meg. A program végrehajtásával évi 25 millió utast és 4,3 millió tonna árut vesz át a közúti közlekedés. A forgalomátterelés és a- körzetesítés, — azzal, hogy a vonalak felújítása feleslegessé válik — 1,3 milliárd forint egyszeri és 36 millió forint évi folyamatos megtakarítást jelent a népgazdaságnak. A szállítás fejlesztésére az V. ötéves tervben összesen mintegy 62 milliárd forint beruházási összeg — s a közúthálózat korszerűsítésére és fenntartására to(F oly tatás a 2. oldalon.) FRISS SALÁTA A MEZŐTERMÉK KECSKEMÉTI TELEPÉN Almaszállítmány a skandináv országokba Januárban is jelentős az áruforgalom a MEZÖTERMEK kecskeméti telepén. A megyeszékhely „éléskamrájában” hazai és külföldi fogyasztásra almát válogatnak és csomagolnak a telep dolgozói. Innen szállítják folyamatosan a gyümölcsöt, a vállalat kecskeméti boltjaiba, s nagyobb mennyiséget pedig a skandináv országokba. Van munka bőségesen, hiszen a gyökérzöldséget, vöröshagymát, 9 káposztaféléket is erről a telepről továbbítják -a vásárlókhoz. Tágasabb lett a raktár, mert január 1-e óta a burgonyát a várostól néhány kilométerre fekvő Katonatelepen, a múlt esztendőben üzembe helyezett tárolód ban tartják és csomagolják. A korai zöldségfélékből már érkezett a MEZ ÖT ÉRMÉK kecskeméti telepére. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet szállított friss salátát, gombát, s néhány nap múlva küld paradicsomot és zöldpaprikát. Január második felében a Tiszakécske környéki mezőgazdasági szövetkezetek hajtatásos kertészetéből saláta, zöldhagyma várható. Szorgoskodnak a kiskunfélegyházi, kunszállási háztáji és kisgazdaságok is, hogy a kora tavaszi hónapokban megérkezzék a kecskeméti telepre a hónapos retek, amiből a határon túli fogyasztóknak is bőven jut. 9 Kiss Ferencné targoncákéi elé a hűtőtárolóba szállítja a kartondobozba zárt gyümölcsök' Kedden kezdődik a vasúti kodás, (Szilágyi Mihály felvételei) Cserép Istvánné almát válogat és csomagol MEZÖTERMEK kecskeméti telepén. a Az ország nyilvánossága előtt is mind több szó esik az évtized végén bevezetésre kerülő új, általános és középiskolai tantervekről. A szakemberek már évek óta foglalkoznak e nem kis jelentőségű kérdés gyakorlati megoldásával. Az előkészületi munkák előrehaladtával a megvalósítás előzetes tervei kikerültek a pedagógiai irányítást végző intézmények „műhelyeiből", s mind többen foglalkoznak' a gondolattal. Sokan felteszik a kérdést: miért szükséges a napjainkban használatos, jól begyakorolt iskolai tantervek újakra való cserélése? A jelenlegiek talán nem töltik be feladatukat, elavultak?... És ha korszerűtlenné váltak akkor miért nem intézkednek gyorsabban azok a szakemberek; akik feladatul kapták a hatékonyabb, új rendszer kialakítását, hogy mielőbb a követelményeknek megfelelő tanterv alapján taníthassanak a nevelőtestületek tagjai?... Köztudott, hogy az iskolákban az élet által támasztott követelményeknek megfelelő, sokoldalúan képzett és a szocialista társadalom embereszményének szellemiben nevelt fiatalokat oktatnak. Az osztálytermek padsoraiból távozók évtizednyi idő leforgását követően már jelentős feladatokat ellátó, gyakorlott szakemberekké válnak. Személyiségük kialakítása ezért igen nagy felelősség. E társadalmi felelősségben közösen osztoznak azok a napi munkájukat végző pedagógusok, akik rendszeresen foglalkoznak az ifjúsággal és azok az irányító beosztásokban tevékenykedő szakemberek, akik kialakítják az oktató-nevelő munkát szabályozó kereteket. A tanmenet, az óra- és nevelési tervek követelményei és adottságai ugyanis döntő mértékben meghatározzák az oktatás egészének céljait és tartalmát. Az új tantervek kidolgozása ezért csak az elmélet és a gyakorlat szoros összekapcsolása révén lehet eredményes. " Manapság már közhelyszámba megy a gyorsuló idő következményeiről beszélni. A világ arculata a szemünk előtt változik meg, s a változások az élet valamennyi területét érintik. Miképpen maradhatna ki az átalakulások sorából az iskola? A jelenleg érvényes tantervek nem avultak el. De az oktatási rendszer, amely tegnap,még maradéktalanul betöltötte szerepét, ma már módosításokra szorul, és tudnunk kell azt is, hogy holnapra pedig át kell adnia helyét egy korszerűbbnek. A változó világ technikai és társadalmi fejlődése szükségelteti az űj tantérnek kialakításával való foglalkozást. Kapkodásra, túlzott sietségre senkinek nem lehet oka. mint ahogy indokolatlanok a kényélmeskedök elképzelései is, akik minél jobban szeretnék elodázni a szükséges újítások bevezetését. Az élet követeli az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a többi szakterület igényeihez jobban alkalmazkodó általános és szakképzést. Egyre nagyobb számban van szükség saját magukat képező fiatal szakemberekre, szakmunkásokra. A jelen és a jövő által igényelt tudás ugyanis nem „halott” lexiko- ni anyag, hanem továbbfejleszthető, a változó körülményekhez mindig alkalmazkodni képes „élő" ismeretmennyiség, és — nyomban hozzá kell tenni — emberi képesség. Tanulni tudásra kell oktatni az intézményekben, illetve ebbe az irányba kell módosítani az oktatás elveit. Az új tanterv előkészületein dolgozók eleven munkakapcsolatokat építettek ki a tanintézetek pedagógusaival. Az elméleti elgondolásokat még időben megvitatják a gyakorlat szakembereivel, módosítják, csiszolják az elképzeléseket Számos elvet, új módszert az iskolai munkában is ellenőriznek, s a kísérleti tapasztalatok birtokában döntenek majd bevezetésükről. Az előkészületek ezért hosz- szú időt és alapos körűitek intést igényelnek. Az új tanterv tervezete széles körű ,.pedagógiai demokratizmusra* épül. A tantestületek százaiban cserélnek eszméket, gondolkoznak a nevelők azon. hogyan, s miként töltse be hivatását az új oktatási rendszer, amely alapján az ezredforduló fiatal felnőtt nemzedékeit készítik fel az iskolákban. P. M.
