Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

2 • PETŐFI NEPE • 191«. Január 6. A közlekedés az ötödik ötéves tervben (Folytatás az 1. oldalról.) vábbi 43—45 milliárd forint — fordítható. A legnagyobb összeg, 42 milliárd forint, a vasút re­konstrukciójára, korszerűsítésére jut. A városi közlekedés fejlesz­tésére 22,8 milliárd forintot — ezen belül a metro építésére 10,6 milliárdot — a közúti közlekedés­re és útépítésre 21,5 milliárd fo­rintot használnak fel. A nagy összegek ellenére a beruházások mérsékeltebb üteme nem teszi lehetővé á közlekedés igényeinek teljes kielégítését, ezért a legfontosabb fejlesztési célokra — mindenekelőtt a szál­lítási kapacitás bővítésére, az eszközök pótlására — összponto­sítják az anyagi erőket. Legfon­tosabb feladatnak tekinti a mi­nisztérium a városi tömegközle­kedés és a vasúti közlekedés fo­kozottabb fejlesztését, a közle­kedés biztonságának, üzemképes­ségének további javítását. A vasúti közlekedésben a vo­nalhálózat, a csomópontok, az állomások rekonstrukciójára, komplex fejlesztésére, a szállító­kapacitás bővítésére fordítják a legnagyobb gondot. Folytatják a határállomások korszerűsítését, s befejezik a mu­rakeresztúri és a biharkeresztesi közös határállomás kialakítását. A tervidőszakban összesen 387 villamos- és Diesel-mozdonnyal, 100 mellékvonali mötormozdony- nyal, 9200 teherkocsival és csak­nem 1000 személykocsival bőví­tik a vasúti járműparkot. Ebből 1976-ban 40 mozdony, 100 sze­mélykocsi és több mint 2500 te­herkocsi beszerzése jut. öt év alatt mintegy 1700 kilométer vas­úti pályát korszerűsítenek, 160 kilométer vonalat villamosítanak, 760 kilométer vonalat látnak el korszerű térközbiztosító berende­zéssel és 450 Önműködő sorompót helyeznek üzembe. A közúti közlekedés 400 000 sze­mélygépkocsival gyarapszik, az Hétfőtől érvényesek a posta- fbrgalomban ant külföldre fel­adott levelek e£ csomagok ma­gasabb díjai. Y A Postavezérigazgatóság tájé­koztatása szerint a posta külföldi díjai 1968 óta másodszor változ­nak, ezúttal a nemzetközi tari­faemelések hatására. Az . Egyetemes Postaegyesület, az UPU 1974. évi kongresszusá­nak határozatára világszerte 66,6 százalékkal emelkedtek a nemzetközi forgalomban a > levél- küldemények alapdijai, s a nem­zetközi elszámolások késztették a Magyar Postát is díjemelésre. Miután a meghatározott alap­díjtól az egyes postaigazgatósá­gok eltérhetnek, a Magyar Posta nem élt a maximális lehetőség­gel, s a külföldi levélpostai kül­deményeknél átlagosan 25 száza, lékos emelkedést tartott indo­koltnak. Az új, megemelt nem­zetközi dijak így még 20 száza­lékkal alacsonyabbak az UPU- kongresszuson meghatározott dí-^ jaknál. Az intézkedés a szocialista or­szágokkal érvényben levő ked­vezményes díjszabást nem érinti: a levélforgalom 60 százalékát egyébként ezekkel az országok­kal bonyolítjuk le. így Csehszlo­vákiába továbbra is a változat­lan belföldi díjért lehet levelet és levelezőlapot feladni. Bulgá­riába, Jugoszláviába, Lengyelor­szágba, az NDK-ba, a Szovjet­unióba és á VDK-ba szóló,' 20 grammnál nem nehezebb levelek és a levelezőlapok díja úgyszin­tén változatlan. Az egyéb külföldi országokba feladott levelek díja 20 gramnlig — az eddigi 3 forint helyett — 4 forint, 100 grammig 10 forint, Az ugyanilyen súlyú nyomtat­ványok díja 3, illetve 4 forint, míg a levelezőlapokat egy fo­rinttal drágábban, 3 forintért to­vábbítja a posta. A 20 gramm­nál nehezebb hírlapok díja a ko­rábbival azonosan 1 forint, 100 grammig 3 forint. A módosítások az előzetes szá­mítások szerint évi 70 millió fo­rinttal növelik a posta bevételét, ebből 45 millió forint a lakos­ságot, a többi a vállalatokat, in­tézményeket terheli. Az UPU kongresszusa a nem­zetközi forgalomban a csomagok díját is 50 százalékkal, egyes díj­tételeit 100 százalékkal emelte. Említésre méltó.' hogy a lehető­állomány 1980-ra eléri a 900 000- et. Több mint 13 000 autóbuszt szereznek be — ezzel kicserélik az .állomány jelentős részét —, 110 000 új teherautót és csaknem 400 kamiont állítanak forgalom­ba. A növekvő gépjárműforgalom biztonságos lebonyolításához el­sősorban a meglevő országos út­hálózatot fejlesztik, s gondos­kodnak fokozottabb fenntartásá­ról. Az anyagi erőt mintegy 7700 kilométer út teherbírásának, szélességének és biztonságának növelésére koncentrálják. Az ere- diteleg tervezettnél szerényebb ütemben folytatják a gyorsfor­galmú utak építését, 57 kilométer autópályát és 30 kilométer fél­autópályát helyeznek üzembe: megkezdik az M—5-ös autópálya építését is. A közúti program szerint 1976-ban több mint 1600 kilométer utat erősítenek meg, korszerűsítenek, csaknem 77 000 személygépkocsit, 2900 autó­buszt, 21900 teherautót és 90 ka­miont szereznek be. A városi közlekedés fejleszté­sében a legjelentősebb munka a metro észak—déli vonalának foly­tatása — a vonal Deák tér—Nagy­várad tér közötti szakaszát 1976 végén adják át a forgalomnak — s a Dél-Buda—Rákospalota vo­nal építésének 1978. évi megkez­dése. A metro 1980-ban a fővárosi tömegközlekedés mintegy 35 szá­zalékát bonyolítja le. Befejezik a Sorpksári út átépítésé^;. A vidéki városokban az országos utak átkelési szakaszainak teher­mentesítésére fordítanak nagy gondot. A légiközlekedést a nemzetkö­zi forgalom követelményeinek megfelelően fejlesztik, s 1977-ben megkezdik a Ferihegyi repülőtér rekonstrukcióját, a hozzátartozó létesítményekkel együtt megépí­tik a második leszálló pályát, be­fejezik a keleti és nyugati loká­tor-rendszer építését és 4 új gé­pet helyeznek üzembe. ségekkel élve például Angliában 112,5 százalékkal, a fejlődő or­szágokban még ennél is nagyobb mértékben,' Egyiptomban például 162 százalékkal emelték a kül­földi csomagdíjakat, a Magyar Posta — hogy díjai ne maradja­nak el túlságosan a nemzetközi minimális tarifától, s azért is, hogy a külföldi postáktól maga­sabb díjakat kaphasson — átla­gosan 25 százalékkal emelte a csomagdíjakat. Ez az emelés mind a szocialista, mind az egyéb országokba feladott cso­magokra érvényes, és várhatóan 1,2 millió forint többletkiadást jelent, aminek körülbelül 40 szá­zaléka jut a lakosságra. (MTI) Valószínűleg nem is találja meg, ha másért nem, azért, mi­vel lehetetlen házkutatási enge­déllyel valamennyi amerikai csa­ládhoz behatolni. E kis várak hallgatag ajtói mögött pedig tel­jes gőzzel dolgozik egy kicsiny, házi használatú démongyár: a neve: elidegenedés. A burzsoá családi boldogságot már Engels úgy határozta meg, mint az elviselhetetlenül unal­mas házassági együttélést. A csa. ládi boldogság amerikai módja a hetvenes évek végén még en­nél is rettenetesebb. A külsőleg virágzó családi klánon belül min­den kapcsolat felbotnlóban van, kivéve „az érzelmi halál köte­lékeit”. Ezt az elriasztó terminológiát Herbert Hendin pszichoanaliti­kus használja, hogy megmagya­rázza, mi az, ami a gyermekeket, házastársakat és szülőket egy olyan ház fedele alatt tartja együtt, amely néha rettenetesebb a halottasháznál is. a gyerekek egyre gyakrabban nem kellenek a szülőknek, ha nem csodagye­rekek, s már bölcsőjükben nem kezdik meg a társadalmi létrán való felfelé haladást — véli a tudós. A szülők nem kellenek a gyerekeknek, ha nincs kielégítő bankszámlájuk. Az amerikai csa­ládi tűzhely egyre inkább a ESEMÉNYEK SOROKBAN BUDAPEST A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meg­hívására hazánkba érkezett Aziz Mohamed, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára. Aziz Mohamedet a Feri­hegyi repülőtéren dr. Berecz Já­nos. az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője fogadta. MOSZKVA _ Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszere a japán kor­mány meghívására, január első felében hivatalos látogatásra Ja­pánba érkezik —, jelentették be Moszkvában. (TASZSSZ) ALGÍR Vo Nguyen Giap tábornok, a, VDK miniszterelnök-helyettese és' nemzetvédelmi minisztere vasár­nap este Algírba érkezett. Megérkezésekor adott nyilatko­zatában Giap tábornok kifejezte azt a reményét, hogy látogatása megerősíti a két nép és a két hadsereg közötti baráti kapcso­latokat és az együttműködést. BEJRŰT Vasárnap estére — a viszony­lagos nyugalomban eltelt délutánt követően — ismét fokozódott a feszültség Bejrútban A szemben­álló jobboldali és baloldali cso­portok fegyveresei a főváros egyes körzeteiben ismét • útakadályokat emeltek és túszokat ejtettek. Az orvlövészek hat személyt sebesi- tettek meg, több helyen tűzharc folyt, robbanások hallatszottak. A libanoni kormány biztonsági szak­értői rendkívüli tanácskozást tar- föftak;' 'a“Jbéjrúti éádró’-felhfváso- KÄP ^ügáí'zottjB ÓVa1 % ^íákóSságót attól, hogy kimerészkedjék áz ismét bizonytalanná vált utcákra. ŰJ-DELHI Az indiai fővárosban hétfőn megnyílt a parlament ülésszaka, amely jóváhagyja az előző ülés­szak óta kiadott elnöki törvény- erejű rendeleteket. Olyan fontos rendeletekről van szó. mint pél­dául az. amely megszünteti az adósságok fejében végzendő köte­lező munkát, vagy pedig az, amely a nők számára azonos munkáért a férfiakéval azonos munkabért biztosít és más, a radikális tár­sadalmi-gazdasági átalakulást elő­segítő rendeletekről. (TASZSZ) minden emberit megsemmisítő krematóriumra hasonlít. Hendin, a New York-i pszi- choszopiális kutatásokat végző központ vezetője sok évet szen­telt a családi tűzhely „hamujá­nak’- vizsgálatára. Nemrég meg­jelent könyvében, „A szenzációk növekedésében” ezt írja: „Az amerikai család számos szocioló­gusnak olyan börtönnek tűnik, amelynek minden tagját magán­zárkába dugták, egyedül hagyva szenvedéseivel. Az olyan fogal­mak, mint az intimitás, az ösz- szetartozás, a lelki melegség, de legalább a gondoskodás — itt hiányoznak.". Az amerikai kamasz fejében az élethídon haladtában egyre gyakrabban fordul meg a gon­dolat: Mi lenne, ha leugranék a mélybe? A fiatalok öngyilkossá­gai olyan komoly problémát je­lentenek, hogy Hendin külön fe­jezetet szentel a kérdésnek könyvében, az elszomorító „ka­masz öngyilkosjelöltek” címet adva nekik. Az utóbbi húsz év­ben a 15—23 éves fiatalok kö­zött háromszorosára nőtt azok száma, akik kezet emelnek ma­gukra, Van egy másik kiút Is a csa­ládi pokolból, a szabadulni vá­gyó a pisztolyt nem saját halán­tékához, hanem másra emeli. Lá­Tájékoztató a posta külföldi díjainak emeléséről V. Kiből lesz elnökgyilkos? (2.) Revolvercső a halántékon r -. 1 Szovjet segítség a VDK és fejlesztéséhez újjáépítéséhez A napokban Moszkvában a Szovjetunió és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság megálla­podást kötött arról, hogy a szov­jet fél az 1976—80-as időszakban a gazdasági és műszaki segítsé­get nyújt a VDK-nak több ipari üzem és más létesítmény építé­séhez. Vitalij Morozov, a külgazdasá­gi kapcsolatok állami bizottságá­nak első elnökhelyettese a TASZSZ tudósítójának elmondot­ta, hogy a megállapodás meg­gyorsítja a VDK népgazdaságá­nak helyreállítását, a, szocializ­mus anyagi és műszaki bázisának megteremtését, valamint az álta­lános életszínvonal emelését. A Szovjetunió és a VDK, je­lentős energetikai létesítmények, vegyipari, gépgyártási és szénbá­nyászati kapacitások, építőanyag- ipari üzemek, valamint könnyű- és élelmiszeripari üzemek építé­sében működik együtt. A Szov­jetunió az előttünk álló ötéves tervidőszakban körülbelül negy­ven létesítmény építésében nyújt segítséget a .Vietnami Demokrati­kus Köztársaságnak. Ezek között megemlítendő egy vízierőmű, egy 2,4 millió tonna évi kapacitású szénbánya, továbbá hőerőmű és marószódagyár. A megállapodás szerint a Szov­jetunió kőolaj, földgáz és ásvá­nyok lelőhelyeinek felkutatásá­ban, valamint a mezőgazdaság fejlesztésében is közreműködik. A Szovjetunió kamatmentes hi­telt nyújt a VDK-nak, és térítés- mentes segéllyel mozdítja elő az egészségvédelem fejlesztését, va­lamint különböző műszaki tanin­tézetek építését. Kompenzációs alapon nyújt műszaki támogatást számos fémkohászati és vegyipari létesítmény építéséhez, a mező- gazdaság fejlesztéséhez. Aláírták Magyarország és az NDK 1976. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvét Hétfőn a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár és Gerhard Nitzschke az NDK kül­kereskedelmi miniszterhelyettese aláírta a két ország 1976-ra szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben előirányzott szállításokat a közelmúltban alá­írt 1976—80. évekre szóló hosz- szúlejáratú egyezmény előirány­zatai alapján rögzítették. Az 1976. évre egyeztetett szállítások nö­vekedése az előző évi előirány­zatokhoz képest meghaladja a 15 százalékot. A jegyzőkönyv az, ez évi köl­csönös szállításokat közel 900 millió rubelben határozza meg. A forgalom alapját a gépek és berendezések kölcsönös szállítá­sai képezik, melyeknek aránya egyre emelkedik az összforga­lomban és eléri a 64 százalékot. A kooperációs és szakosítási megállapodások alapján megva­lósuló áruszállítások aránya év­ről évre növekszik, és 1976-ban az összforgalom közel 25 száza, lékát alkotják. A gépipar terü­letén jelentősebb megállapodás például a mezőgazdasági gépkoo. peráció, az autódaru-alváz- kooperáció, az autóbuszgyártási együttműködés, a pénztárgép- gyártási, illetve számítástech­nikai szakosodás. Ezenkívül em­lítésre méltó gyártásmegosztás jött létre a gumi-, a gyógyszer- és a textiliparban is. (MTI) 9 A képen: Dr. Szalai Béla államtitkár és Gerhard Nitzschke mi. niszterhelyettes aláírja a jegyzőkönyvet. (MTl-fotó — Tóth István felvétele — KS) Lubomir Strougal Ankarába érkezett Lubomir Strougal. a csehszlo­vák minisztertanács elnöke hét­főn háromnapos hivatalos látoga­tásra Ankarába érkezett. Strou- galt és kíséretét a repülőtéren Demirel török miniszterelnök fo­gadta. A látogatás célja a két or­szág kölcsönös kapcsolatainak el­mélyítése politikai, gazdasági és kulturális téren. Lubomir Straugal hétfőn meg­látogatta Kemal Atatürknek, a Török Köztársaság alapítójának mauzóleumát. (TASZSZ) Ultimátum Pinochetnek Egyre jobban szűkül a Pinochet tábornokot támogatók köre a chilei vezetésben. A Sundday Times című londoni lap vasárna-. pi számában első oldalán arról tudósit, hogy a chilei hadsereg tíz legbefolyásosabb tábornoka a közelmúltban ultimátumban kö­vetelte a diktátor lemondását, s más olyan változtatásokat, me­lyek szalonképessé tehetik a chi­lei rendszert a nemzetközi élet­ben. A lap értesülése szerint a le­vél, melynek aláírói között van a kormány egy tagja, s a három haderőnem több magasrangű tisztje, márciust szabta meg ha­táridőnek a kívánt változtatások végrehajtásához. A levél szerzői többek között követelik a DINA- Pinochet hírhedt titkosrendőrség gének — feloszlatását, a gazda­sági összeomlás megakadályozá­sát célzó intézkedések meghoza­talát, a chilei rezsim nemzetkö­zi elfogadtatását elősegítő dip­lomáciai lépések megtételét. A Sundday Times, mely értesülésé­nek forrásaként megbízható san­tiagói tájékoztatásokra hivatko­zik, úgy tudja, hogy a kezdemé­nyezés Gustavo Leigh tábornok, a chilei légierő főparancsnoká­nak nevéhez fűződik. Pinochet árulási kísérletnek nevezte és visszautasította a tá­bornok követelését —t közölte va­sárnap este a chiléí éllénáll'ó Híft fiák rádiója. A chilei hadseregen belüli el­lentétek növekedésére, a Pino­chettel szembeni ellenállás erő­södésére utal, hogy a junta veze­tője szombaton a belső elhárítás vezérkarának csaknem a felét le­cserélte és megoarancsolta: a hadsereg életéről egyetlen sor sem jelenhet meg a lapokban. Buenos Aires-i források tudni vélik, hogy a tíz tábornok leve­lének kézhezvétele után Pino­chet a hadsereget riadókésfcült- ségbe helyezte, de az antofagastai és a Iá serenai egységek megta­gadták a parancs teljesítését. (AFP. AP. MTI) V. zadás ez a család és a társada­lom ellen egy 45-ös kaliberű colttal a kézben. Menekülés a tár­sadalmi rendjükből kiszabadult emberek föld alatti világába, bárhogy hívja is őket a társa­dalom', beatnikeknek, hippiknek, vagy Manson híveinek, az önje­lölt próféta, Charles Manson kö­vetőjének. A vörös hajú, maxiszoknyás fiatal hölgy a lázadást válasz­totta. Lynne Fromme Manson szektájához tartozott, miután ap­ja, a kaliforniai Redondo Beach városának tehetős repülőmérnö­ke egy családi botrány után el­zavarta a háztól. Ebben a csa­ládban még „az érzelmi halál” láncai sem voltak meg. Az elnök elleni merénylet után a rendőrség megtalálta Fromme naplóját, és az ameri­kaiak ma olvashatják kaotikus kéziratát, igyekezvén megérteni, mivel kezdődött minden, mikor kezdte meg működését a démon­gyár. Akkor-e, amikor Lynne egyszer csak az utcán találta ma­gát, egyik kezében egy értelme­ző szótárral, másik kezében koz­metikai szereket tartalmazó 'tás­kájával? „Hová vigyelek, Cica?” — „Minél távolabb Innen...” Vagy később Charles Manson indította-e el a lelkében a dé­mongyár működését? A szektá­nak vagy inkább kábítószeres bandának nevezhető csoportosu­lás „főnöke”, aki jelenleg élet­fogytiglani börtönbüntetését töl­ti, és aki 1967-ben így magyaráz, ta Lynne Frommenak a filozó­fiáját: — Arról van szó Sivitó, hogy sem te, sem én nem férünk meg a „szabad világgal”, más szóval: mindkettőnket undorít e társa­dalom és a dolgok helyzete az országban. Ezért létrehozzuk a mi külön világunkat. Manson keresztelte Lynnettet Sivítónak, természetellenesen ma­gas, vékeny hangja miatt. Ilyen hangot adhat a szög, amikor nedves deszkából húzzák ki. Az elnök elleni merényletkor az egyik riporter magnetofonja be volt kapcsolva. A tömeg zú­gásán keresztül világosan hall­hatók rajta Lynne Fromme Szá­vái : :— Mocskos az egész ország! , Amerikának ez a megítélés, amely szerint - az egész ország visszataszító társadalmi és er­kölcsi bűnök színtere, volt az, ami minden valószínűség szerint Lynne egész viselkedését megha­tározta a szülői házból való szö­kése után. Ugyanezen program alapján tevékenykedett az a sok száz fiatal, aki' Charles Mansont parancsolójának ismerte el, mes­siásnak, Krisztusnak kiáltotta ki, és végül — ami egész, meglepő — atyjának. A szekta „család­nak” nevezte magát. Manson kö- vétői számára a dél-kaliforniai barlangok és romos házak a csa­ládi tűzhely egyetlen lehetséges pótszerét jelentették. Manson 1969-i letartóztatása után nem volt kérdéses, hogy ki legyen a szekta vezetője. A „csa­ládban” nem volt fanatikusabb és nagyobb tekintélynek örvendő vezéregyéniség, mint Lynne Fromme. O sajátította el legjobb tanítójának hitvallását: Ez á piszkos társadalom nem alkal­mas arra, hogy emberek éljenek benne, amíg meg nem tisztítjuk. Manson ügyének tárgyalásán Sivitó és Manson többi követői homlokukra rajzolt hatalmas ke­resztekkel jelentek meg: „Kihúz­tuk magunkat ebből a világból”. Később a szekta tagjai teljesen annak szentelik magukat, hogy „megtisztítsák” Amerikát, olyan értelemben, ahogy ezt ők értik. Hogyan? A Mansonról forga­tott dokumentumfilmben, amely­ben öt évvel ezelőtt Sivitó ia filmszalagra került (elsősorban kedves arca miatt) és ahol még nem sejtette, hogy mi lesz a foly­tatás, puskával kezében egy te­metőben ad hátborzongató inter­jút. Mit jelent a hosszú vörös szoknya j Szerzetesnők vagyunk — mag>..rázza Lynne —, elhiva­tott szerzetesnők. Még kell tisz­títanunk a levegőt, a vizet és a földet az Egyesült Államokban. Ruhánk azok vérétől vörös, akik e munkának áldozatul esnek A családok elleni lázadás, ac Ameri ka-szerte tapasztalható képmutatás és hazugság nem vé- letlehül idézi fel Sivitóban a vér színét; A terror, mint a társa­dalmi tiltakozás formája, annak a társadalomnak a következmé­nye, ahol az erőszak kultusza iralkodik, ahol az utolsó sió mindig a golyóké. Lynne From­meban és a hozzá hasonlókban a „virágzó” társadalom stját ma­gára emel fegyvert. Vlagyimir Szimonov (APN—KS) (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents