Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-30 / 25. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1976. január 30.

Olcsó takarmány, több jószág

A mezőgazdaság termelésének az új ötéves tervidőszakban 16—18 százalékkal kell növekednie ahhoz, hogy biztosítsa a lakosság kiegyensúlyozott ellátását, növelje az exportot. A szocialista nagyüzemek fő feladata a hozamok növelése. Ennek érdekében a mezőgazdasági üzemek célszerűbben hasznosítják a meglévő gépeket, gazdasági épületeket, vegyi anyagokat. Jobban kihasználják termelési lehetőségeiket és nagyobb mértékben honosítják meg a nagyhozamú növény- és állatfajtákat. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szarvasmarha-állomány, elsősorban a tehénállomány gyarapítására, a tejtermelés növelésére.

Ennek a programnak tesznek eleget a lajosmizsei Népfront Termelőszövetkezetben is az új tervidőszakban. A húshasznosítású szarvasmarhatartás mellett növelik a korábban megszünte- tet tejtermelést is. Az elmúlt évben ugyanis 154 tehénre kérte és kapta meg a gazdaság a húsirányú szakosodást. Az állomány azóta saját szapurulatából több, mint kétszázra növekedett. Ez idő alatt azonban országosan csökkent a tejtermelés. Ezért a szövetkezet vezetősége az új körülményeket figyelembe véve úgy határozott, hogy a tehenek egv részét húsra, másik részét pedig tejtermelésre hasznosítják.

A jelenlegi állományból kiválogatják a tejelésre alkalmas egye- deket, valamint magyartarka és holstein-friz keresztezéséből származó borjakat vásárolnak az állattenyésztési felügyelőség közvetítésével az állami gazdaságoktól, mintegy 50—60 darabot. A téesz vezetői tervezik, hogy 1980- ra 250-re növelik a tehénállományt. és a háztáji gazdaságokból évente mintegy 400—500

121 ezer új lakás Bukarestben

Jó eredményekkel zárták az ötéves tervet a bukaresti dolgozók. Az 1971—1975-ös tervidőszakban 378 új iparvállalat kezdte meg működését a román fővárosban. Különösen gyors ütemben fejlődik az elektronika, és a precíziós műszergyártás. A bukaresti iparvállalatok termelése 1975-ben csaknem kétszerese Volt az 1970. évi termelésnek.

A román főváros térképén az ötéves tervidőszak alatt új lakószarvasmarhát vásárolnak fel meghizlalásra.

Emellett fejlesztik a juhásza- tott is. A jelenleg meglévő kétezres anyajuhállományt a terv-, időszak végére több, mint 3 ezerre növelik. Űj juhhodályokat építenek és az idén megkezdik a birkahizlalást az e célra átalakított épületekben. A sok jószágnak sok takarmányra van szüksége és nem közömbös, hovv azt miképpen és mennyiért tudják megtermelni. Ezért a tervekben szerepelt az olcsó takarmányozási lehetőségek megteremtése. A Debreceni Agrártudományi Egyetem által kikísérletezett technológia szerint a rosszabb minőségű homoktalajon termelik meg a lucernát. Az első 90 hektár telepítését még az idén megkezdik. A területet előbb bevetik rozzsal, amit kelés után vé szereznek, -így a szármarádvá- n.vok megvédik a takarmánynövényt a homokveréstől. Azokat a gyepeket, amelyek szarvasmarha tartására nem alkalmasak, szintén hasznosítják. Ezeket műtrágyázással javítják meg és birkalegelőnek használják. Ezzel a módszerrel az új ötéves tervidőszakban mintegy 600 hektár legelőt szeretnének megjavítani. A jobb minőségű gyepeket félül- vetéssel teszik hasznosít hatóvá, amivel a szarvasmarha-állománynak teremtik meg a takarmány- bázist. A fűvet legeltetéssel hasz. nosítják és szenázst készítenek belőle.

Az állattenyésztés, tervei tehát kirajzolódtak a gazdaságban. Az elképzelések egybeesnek a nép- gazdasági érdekekkel, és mint a múlt évi eredmények bizonyítják, jcellő körültekintéssel .a szövetkezetnek is megéri az állattartás. Az ebből származó jövedelmük ugyanis az elmúlt esztendőben 15—16 százalékkal volt több a tervezettnél. B. Z.

épült öt év alatt

' f-JÜTÜblüjf ír iii

telepek jelentek meg; az új lakások száma eléri a 121 ezret. Felépült a Gheorghiu Dej-ről elnevezett műszaki főiskola új épülete, az országos fizikai központ, egy színház, több kulturális ép sportpalóta. számos modern szálloda. Az új bölcsődék és óvodák férőhelyeinek száma 28 ezer. Több iskola és kórház is tető alá került.

(BUDAPRESS—AGERPRESS)

Fejlődik

Bugac

üzeme

Bugac . korszerű üzeme a 82 asszonyt foglalkoztató varroda. Pillanatnyilag a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat kezelésében, de márciustól már a Habselyem Kötöttárugyár 5-ös számú gyáraként fog különböző felsőruházati cikkeket gyártani. Á Jókai Anna ifjúsági brigád keze alól addig is több ezer gyermekanorák kerül az üzletekbe.

(Pásztor Zoltán felvétele)

Az „álmok műhelyében”

Sikeres évet zárt a kalocsai népművészeti szövetkezet

..Ebben a műhelyben az. emberek saját álmaikat varrhatják textíliákra: álmokat mezők virágairól. tüzes napsütésről, kéklő egekről — s egy világ ámul e csodaszép álmokon ...”

Higgyünk ennek a véleménynek: hazánk egyik tisztelője, népi kultúránk avatott ismerője és barátja. Alain McLaine, a londoni ..Balaton Group” művészeti igazgatója fejezte ki ezekkel a szavakkal elragadtatását a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet emlékkönyvében a látottakról.

Milyen volt az elmúlt év — s mit hoz a sző. vetkezet számára az 1976-os esztendő? —■ ezekrőT beszélgettünk Kalapos Istvánnéval, a szövetkezet, elnökével.

Fokozódó érdeklődés

— Sikeres volt szövetkezetünk számára az elmúlt esztendő — mondta az elnöknő. — Termékeink iránt fokozódott az érdeklődés, s ürömmel mondhatom, hogy valamennyi megrendelésnek eleget teltünk, sőt szabad árualapunkból mintegy 200 ezer forint értékben jutott a kalocsai üzletekbe is. Az elmúlt évben 43 millió forintot forgalmaztunk, ebből 16 millió forintért szállítottunk a Hungaro- coop-on keresztül a világ minden tájára.

Nem győzik...

A^s^öy^tkeze^^jeíi^élmi.. |l^züi a ^Jégkjejendőjib . av. áttért -hímzés, -ar- ríctieliéu.- Alig győzik- teljésííoni- a megrendeléseket, szinte nem tudnak annyit gyártani, hogy a külföldi partnerek ne kérjenek belőle még és még... A világ 14 országába jut ezekből az álomszép kézimunkákból, amelyek népszerűségére talán elég egy példa is: Elisabeth Taylor, a világhírű amerikai filmszínésznő . is kalocsai richelieu-stólát csináltatott. De a világ akármelyik nagyvárosában láthatunk a hölgyeken kalocsai motívumokkal díszített ruhákat. Legnagyobb megrendelőik szívesen vásárolják a kalocsai1 mintás női blúzokat, gyermékruhákat. Franciaország és a Német Szövetségi, Köztársaság a legnagyobb „fogyasztó”, de olyan távoli országokba is nagy tételekben szállítanak, mint Japán, vagy Kanada.

Idegenforgalom

Szövetkezetünk regi központja, a Népművészeti Ház évek óta a Kalocsára látogató külföldi és belföldi turisták érdeklődésének középpontjában áll —, folytatta Kalapos Istvánná. — Az elmúlt évben megközelítőleg 5 ezer turista volt a vendégünk a Népművészeti Házban, amelyből kiköltöztettük adminisztratív és termelő részlegeinket és a DUTIB 300 ezer forintos támogatásával gyönyörű turistacentrumot hoztunk létre, ahol a népi bútorok, hímzések. falfestés, bemutatása mellett lehetőség nyílik folklórbemutatók, programok megrendezésére. Megvalósítottuk régi tervünket: az elmúlt évben már berendezkedtünk ajándéktárgyak árusítására a Nép- művészeti Házban.

A tervekről szólva

Biztatónak és megalapozottnak látszik a szövetkezet ez évi munkája. Befutottak már az első „nagy-1 rendelések", közülük is említésre méltó a szovjet partner 65 ezer darabos gyermekruha-megrendelése. A termelés fokozása érdekében tepvbe vették a régi szalag • gépeinek kicserélését, növelni kívánják a bedolgozó munkások számát is. A termelés növekedésével összefüggésben máris komoly piacku- »,tat4.munkát végeznek főleg a skandináv piac megszerzése; érdekében. de váttozatláriul ..tovább, nö- .^áuv'rtőkés ekporfjúkát' % kezt'^Hímzéisíí • árúkból.. A szövetkezet „utazó nagykövetei” a pingálóasszo- nvok az elmúlt évben Hamburgban és Kölnben jártak, az idén más várcsok csodálják majd meg boszorkányos ügyességüket.

Higgyünk Alan McLaine-nek. De tegyük hozzá: a kalocsai szövetkezetben a blúzokra-terítőkre álmodott virágok mellett arra törekednek, hogy a szövetkezet megállja helyét a gyorsuló világpiaci versenyfutásban, tovább fokozzák gazdasági eredményeiket. s ami nagyon fontos: javítsák dolgozóik élet- és munkakörülményeit.

Csapai Lajos

Önpusztító hivatali villámok

Áz életből, akaratom ellenére, ellesve

A szőke asszonyka- amúgy is fehér bőrére kiültek az izgalom rózsái. Akkora kimutatást gépelt, mint egy fél ablak. Egy másolattal, mert ez olyan összesítés. És a soronkénti első szavak, a „megnevezés” kivételével csupa-csupu szám az egész.

így is idegölő tehát. Hát még abban a tudatban, hogy egy átütésnek, javításnak sem szabad benne lenni. S ilyen ez az átkozott élet! Pont amikor minden1 íróasztalnál a fejük tetején állnak, mert már „tegnap, is későn lett volna”, akkor tévednek legkönv- nyebben. Az ilyen gépies munkánál. mint az összesítő gépi tisztázása, annál is váiatlanabbul.

Négy _óra hosszás monoton, görcsös odafigyelést kívánó számgépelésénél előfordul, hogy legjobb akarat mellett is kikapcsol a kontroll. Valami mélyfeszültség alatt zongoráznak az ujjak, és hiába „táplálja rá” őket a gépíró a 473-ra. s tudván tudja is, hogy most 473-at fog leütni, — a kimutatásra mégis ez kerül: 374.

— Megőrülök! — rebegi szinte pityeregve a szőke asszonyka, s tehetetlenül ejti két kezét a gép billentyűzetére. Arca vászonfehér, kifutott belőle az imént még rit- musos munka pirossága. Csúnyán zörömbölnek az egymásra kászálódó ólombetűk. A kis szőke hosz- szú pillanatokig bámulja eszelősen az átkozott összesítőt, a hibás számot, amely után 3—4 újabb jegyet vésett az ököllel büntetett billentyűcsoport... Most már úgy is mindegjr. .

Zszszskrrr!

A szőke gépírónő kirántja-tépi a ménkű ív papírt, indigót s a másolatot. . Széles mozdulatokkal hasítja, vágja papírkosárba.

— Több mint felét megcsináltam már, és akkor...

Kolléganői szorongó együttérzéssel lesik szemük sarkából. Jaj, csak rájuk ne ragadjon a „hiszti”.

A csoportvezetőnő — parnás derekú öreglány — meri csak megkockáztatni.

— Jaj, Krisztám, vigyázz jobban. Inkább egy kicsit lassan! — Majdnem suttogva toldja hozzá, mintegv önigazolásképpen, hogy ő tökéletesen átérzi beosztottja lelkiállapotát, de... —' Tudod, hogy Tímea 10-re kérte azt az összesítőt, s látod már tizenkettő is elmúlt. És még tulajdonképpen bele se kezeltél...

Kriszta kitör.

— Csak Tímeát no említsd, nagyon kérlek. Reggel könyörögtem neki. hogy adja Birikének a leveleket, mert rám ez a halaszthatatlan munka vár. Gőgösen rendreutasítolt: hogy gondolom, hogy Birikét. az ő titkárnőjét terhelje a levelekkel?! „Ezeket is megírod, szivem, meg az összesítővel js elkészülsz idejében" — bocsátott el nagy kegyesen. Egv órámat vette el. Ráadásul, amikor aláírásra vittem neki a leveleket elnézte, hogv csak álljak és várják az- asztalánál. Mint a koldus. Mert ő éppen a rendésszel volt kedélyes cseverészésben. „Tímea, kérlek...” kezdtem bele többször is,,.és nyújtottam a leveleket., mutogattam, hogy vár rám a nagy kimutatás, de rendreutu- sí^óan leintett. Mikor a kávét el- szürcsölgétfak. akkor végre mél- tóztatott velem szóbaállni. Mór rá akartam borítani az asztalt.

Most mán úgy is kizökkentek a. tempóból mások is, pár percen út

innen is. onnan is feltartózhatat- lanul röpködtek az epés megjegyzések.'

— Meg tudnátok mondani, mi- nek Tímeának külön titkárnő? Jószerivel a főnöknek se dukálna a mi kis kóceráj „üzemünknél".

— Na az is jól kiválasztotta.

— Meg a Birike — mini titkárnő. Tőlem vitte el Tímea, de csak örülök neki. Kín volt tőle Valamit kivárni. Ilyesmit csinált: látta, hogy mindannyiunknak lóg a nyelve, hiszen hó végén zúdul minden ránk, s ezen változtatni nem lehet, erre ő gépbe tett egv terjedelmesebb munkát. Azért, hogy egész nap csak azt az egyet csinálhassa. Hogy mást már ne osszak neki, úgy kopogtatta kényelmesen, hogy estig se legyen vele készen. Benn maradt az irat a gépben, s másnap azt folytatta,

— Mi túlóráztunk, hordtuk haza is | rengeteg körmölnivalót, ő meg pontosan fél ötkor villámgyorsan elrámolt, szedte elő táskájából a rúzst, pamacsot. Kike- nekedett Flórikájához.

— Flórika hozta be ide. Előtte kézbesítő volt a kis tyúk a dobozosoknál. A. nyolc általános utón ott kezdte. De mert a Flóri bukott rá. három év múlva átjátszotta hozzánk adminisztrátornak. Tudta. hol kell jól feküdni, s látod a kis csaj már titkárnő.

—.Na és hogy rendész a Flórika is. Ügy, ahogy te vagy én.

Csak persze jó futbaíista, és ebbe a beosztásba be lehetett őt dugni.

r— Mikor Tímeával megkávéztak. Flórika átsétált a munkaügyre, a szabadságon levő Karcsi bácsi íróasztalához. Láttam, a Füles egyik képrejtvényébe volt elmerülve. Egyébként ritkaság őt ennyi ideig egyfolytában bent látni. Jó. ha kétszer mutatkozik hetente. .

— Mi is a Flórika szakmája? Egyáltalán van neki?

— Ügy mondtál? a munkaügyisek, hogy férfiszabósegéd.

— Háf akkor csak tanult ember. Bizisten mindjárt áthívom. Megkérem, segítsen nekem lezárni ezeket a számlakartonokat. Nyolctíz számú oszlopok, nem hal bele, míg összead egy párat. Birikét akartam, de hogy Krisztát így kioktatta — őlitkárságáról Tímea, erről lemondok ... Pedig nemrég bedugtam a fejem az ajtaján. Csuda egymaga van. Kifliszendvicset csipegetett és olvadozva hajtotta füleeskéjét a kis fekete Sanyo-táskarádióra.

Majdnem mintegy adott jelre sóhajtottak, legyintettek — csaknem egyidőben. A kis szőke Kriszta fásult cinizmussal szólt közbe.

— Nekem már úgy is oda a mai éjszakám Ezzel — ma. ha megfeszülök se leszek már ké_sz. Hónapok óta rimánkodom az utókalkulációnak, legalább két napot

adjanak rá. mert így embertelen ez a robot. De nem, és nem. Míg csak diliházba nem visz a mentő... De ti. fiacskáim még reménykedhettek. Mindjárt segít nektek a belső ellenőr.

— A másik futballista. Jó< mi?

— De ez legalább dolgozik, s ért is hozzá.

— Csak mi szükség van rá. mikor a helyi központból havonta rendszeresen ellenőriznek mindent. Ától-zettig, amin ő már lelkiismeretesen végigrágta magát.

— Akkor meg ott fönn vannak fölöslegben.

— Ez bonyolult ügy, gyerekek. Ki van fölöslegben. Itt van ez a nyomorult kis belék. Én elintézem. szakszempontból aláírod te, Sári, aztán Zsó, mint csoportvezető. Mielőtt a főnökhelyetteshez, Tímeához jutna, aláírásával szentesíti Pubi néni is. Pedig szakmai szempontból semmi köze hozzá, s úgyse ő dobja vissza, ha valahol hib*a ugrik ki, hanem Tímea1... Most mondjuk azt, hogy Pubi néni fölösleges, menjen? Ö az egyedüli, aki sokszor nem tudja, minek,ír alá?

— Éppen az; hogy ott segítsen, ahol fuldokolnak a megterheléstől. Akkor mindjárt nem fölösleges.

— De ki kérdi meg a mi véleményünket mindezekről?

— Majd a személyzetis, a Tibiké. A maszek tévészerelő kisfia, aki érettségi után négy évre eny- n.vire vitte. Van ugyebár élettapasztalata, emberismerete... Ősz. tálytudata.

— Jaj, ilyen komor, csúnya szót ne mondj arra a kisfiúra! Mikor egy aranyos, ennivaló kölyök. Osztályöntudatról elég volt annyit tudnia, hogy míg iskolába járt, mindig pontosan megmondta — hányadik osztályos.

Tóth István

Az Új

jogszabályokról

Í976. január I-én lépett hatályba a Minisztertanács 38/1975. számú módosító rendelete a nyugellátások és egyéb ellátások évenr kénti rendszeres emeléséről. A rendelet szerint a nyugellátások és egyéb ellátások után évenként járó 2 százalékos emelés összege 1976. január 1-től havi 50 forintnál kevesebb nem lehet. Az. £gy személy részére járó és együtt folyósított nyugdíjak és egyéb ellátások együttes összegét fel kell a fentiek szerint emelni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a nyugdíjra, és más járulékos ellátásra (házastársi, nevelési pótlék, ápolási pótdíj stb.) is.

A nyugdijak és a baleseti nyugdíjak legkisebb összege, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok összege a fent említett korlátok között 1976. január 1-től évenként havi 50 forinttal emelkedik. 1976. január 1- től naptári évenként 50 forinttal emelkedik -az az összeghatár, ameddig az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjhoz házastársi pótlék állapítható meg. A sajátjogú és az özvegyi nyugdíj együttesen fo* lyósítható, az özvegyi nyugdíj mellett átmeneti segély vagy rendszeres szociális járadék állapítható meg. ,

A Minisztertanács 1037 1975, számú határozata a gyermekgondozási segélyrendszer tapasztalatairól és a további intézkedésekről ad iránymutatást. A Minisztertanács megállapítja, hogy a gyermekgondozási segély rendszere társadalompolitikai szempontból a gyakorlatban kedvezően bevált. így a rendszer lényeges változtatására nincs szükség. Indokolt azonban — figyelemmel egyes ágazatok tényleges munkaerőhiányára — olyan kisebb módosításokat bevezetni, melyek elősegítik a munkaerőhiány enyhítését.

A Minisztertanács ennek érdekében felhatalmazta a munkaügyi minisztert, hogy a SZOT-tal egyetértésben a gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeit 1976. évben a következők szerint módosítsa:

A gyermekgondozási segély folyósítása alatt az érvényes rendelkezésekben eddig szabályozott eseteken kívül a dolgozó - nő a gyermekgondozási segély időtartamát munkábaállús céljából naptári évenként egy ízben megszakíthatja. Ez esetben a megszakítás lejártát követően a gyermekgondozási segély a hátralevő idótártamra továbbra is megilleti.

Léhetővé kell tenni, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő anya megfelelő díjazás ellenében vállalhassa további, legfeljebb két 3 éven aluli, de 1 évnél idősebb gyermek gondozását. Az ilyen tevékenység nem minősül oiyan keresőfoglalkozásnak, amely kizárn i a gyermeket gondozó anya számára a gyermekgondozási segély folyósítását. A gondozással járó költségeket és díjazá.M a gondozásba adó szülő viseli.

A kisgyermekes anyák egészségügyi körülményeinek vizsgálatát a jelenleg rendszeresített keretek és formák között el kell végezni a gondozási;,'adott gyermekek tekintetében is.

A minisztertanács, határozat szerint a gyermekgondozás vállalását nyugdíjasoknak is lehetővé kell tenni. | gyermek gondozásáért fizetett díjazás a rvvugdíj folyósítását nem korlátozhatja, és ennek összegét nem lehet figyelembe venni -a házastársi pótlék folyósításánál sem.

A határozat felhívja a munkaügyi miniszteri, hogy az érdekelt miniszterekkel és társadalmi szervezetekkel egyetértésben 1976. évben adjon iránymutatást a gyermekgondozás; segélyben részesülő anyákról történő fokozottabb gondoskodás érdekében.

A minisztertanácsi határozat : említett iránymutatásai alapján kiadásra kerülő rendeletet annak idején olvasóinkkal ismertetni fogjuk.

A' munkaügyi miniszter, . az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter iS 1975. számú együttes rendeleti’ kimondja, hogy azt a bányász dolgozót, akit föld alatti bányamunkára való alkalmatlansága miatt más, külszíni munkakörbe, illetve munkahelyre helyeznek át, áthelyezését megelőző átlagkeresetének 80 százalékáig terjedően időbeni korlátozás nélkül keresetkiegészítésben kell részesíteni, ha munkaképességcsökkenésének a mértéke eléri, vágy meghaladja a 36 százalékot és életkorától függően a rendeletben előírt időtartamot . föld alatti bányamunkában töltötte. A kereset-kiegészítés folyósítására 1976. január 1. napjától kerülhet sor, azoknál a dolgozóknál, akik a munkáltató, illetve az illetékes megyei tanács munkaügyi szakigazgatási szerve által kijelölt munkakörben, vágj' munkahelyen dolgoznak.

Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész